Új Szó, 1959. május (12. évfolyam, 119-149.szám)

1959-05-04 / 122. szám, hétfő

Világ proletárját, egyesüljetek / SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1959. május 4. hétfő 30 fillér XI. évfolyam, 122. szám Százmilliók ereje Á hetvenedik május elsejét ün­nepeltük. Embermilliők meneteltek ezen a napon a köztársaság minden városában, százmilliók a világ min­den részében. A menetelő emberek arcáról nem sugárzott mindenütt az öröm, úgy mint nálunk, úgy mint a szocialista országokban. A világ egy részében a munkásokat még ma is rendörosztagok klsSrik, mert a bur­zsoázia fél a vörös lobogóktól, retteg az ökölbeszorult kezektől, tart a munkásosztály erejétől. Elvitathatat­lan tény azonban az, hogy évről év­re nő azoknak a száma, akik szabad országban ünnepelhetik a munka nagy napját. Az újságírót öröm tölti el, amikor arról írhat, hogy a moszkvai Vörös téren és Prágában, Varsóban, Pe­kingben, Berlinben, Bukaresten és Budapesten, Szófiában, Tiranában és Ulan Batorban, Phenjanban és Hanoi­ban, valamint ezen országok sok más városában szabadon ünnepelhették a dolgozók május elsejét, a jó gazda szemével mérhették fel az elért eredményeket, sikereket. Egyetlen egy olyan, magát szocia­listának valló ország volt csak, amelyben a dolgozók a nemzetközi harcos szolidaritás ezen hagyomá­nyos ünnepén nem vonultak fel. Ez az ország Jugoszlávia. És különben államünnepként emlékeztek meg má­jus 1-ről, ebben az évben első ízben Irakban, Indonéziában és a Ghanai Köz­társaságban. Számos olyan ország­nak a munkásosztálya, amely még tegnap a gyarmatosítás igájában nyö­gött, ebben az évben először ünne­pelte szabadon a május elsejét, an­nak tudatában, hogy jövője mind ígéretesebb, mind szebb lesz. A nem­zetközi munkásosztály hangja az éter hullámain keresztül ebben az esztendőben még hallhatóbban szó­lott a tőkés és gyarmati államok mun­kásaihoz, akiknek erejét megsok­szorozza a szocialista országok pél­dája. Nagy korszakban élünk. Míg a ka­pitalizmus mentsvárat lát az eddi­gieknél sokkal borzalmasabb hábo­rúban, addig béketáborunk haladó tudománya utat nyit az emberiség számára a világűrbe és politikája ki­tűzi az egész emberiség még gazda­gabb és kulturáltabb életéhez vezető utat. Jól ismerjük nagyszerű békés távlatainkat és ugyanakkor figyel­mesen számba vesszük a minket fe­nyegető veszélyt is. Éppen ezért az összes békeszerető emberhez hason­lóképpen reménységgel tekintünk a külügyminiszterek nemsokára meg­nyíló genfi értekezlete elé. Remél­jük, hogy népünk kívánsága teljesül, és ez a konferencia hozzájárul a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, lehetővé teszi a békeszerződés meg­kötését Németországgal és Nyugat­Berlin kérdésének megoldását. Az idei május elsején sok száz­millió olyan ember menetelt, akik a közeljövőben megvalósítják az igazi emberi életet, és akikben van elég erő ahhoz, hogy féken tartsák a há­borús uszítókat. A mi dolgozóink a haladás hadseregének egyik élenjáró osztagát képezik. Ez pedig felelős­séget is jelent. A szovjet ember a kommunista építés időszakába lép. A mi közvetlen feladatunk a szocia­lista építés befejezése, de ennek so­rán megteremtjük a feltételeket a kommunizmusba való fokozatos át­menethez is. A májusi felvonulás népünk ere­jének szemléje volt. A Nemzeti Front valamennyi szervezetének résztvevői így kifejezésre juttatták egységüket és elszántságukat, hogy megvalósítanak a kommunista párt által elénk tűzött minden feladatot. A május elsejei felvonulók között mintegy kétezerötszáz munkacso­porttal találkozhattunk, amelyek ez idén először versenyeznek a szocia­lista munkabrigád büszke címének elnyeréséért, amelyek példát mutat­nak az összes többi dolgozóknak, hogyan kell még jobban és még gyorsabban gyarapítani munkánk eredményeit, hogyan kell szocialista módra boldogulni és élni. Nehezen tudjuk felmérni dolgo­zóink óriási kezdeményezésének minden gyümölcsét. De éppen ennek a kezdeményezésnek köszönhetjük, hogy merész feladatokat tűzhetünk magunk elé, amelyek kapcsolatban állnak a szocialista országépítés be­fejezésével. E feladatok megvalósí­tása megkívánja a dolgozók kezde­ményezésének továbbfejlesztését és a IV. szakszervezeti kongresszus előtti szocialista verseny elterjeszté­sét. Ez minden egyes dolgozó érde­ke, hiszen a gyakorlatban már nem egy ízben igazolódott az a tény, hogy a termelés növelése magával hozza az életszínvonal emelkedését. A munkásokkal és a parasztokkal vállvetve haladt a május elsejei fel­vonulók soraiban értelmiségünk is. Ez magától értetődő dolog, hiszen a szocialista országépités befejezésé­vel kapcsolatban álló feladatok nem­csak az anyagi termelésre vonatkoz­nak, hanem nagy követelményeket támasztanak az értelmiség szellemi tevékenységével szemben is. . . Művészeink, íróink, építészeink és képzőművészeink az elmúlt napokban és hetekben, egy hónappal a szocia­lista kultúra kongresszusa előtt szá­mos vitabeszélgetésen vettek részt az üzemekben és falvakon. Ennek alapján a jövőben erejük teljéből azon akarnak munkálkodni, hogy mű­veikben a dolgozó nép hősiességét tükrözzék s segítséget nyújtsanak -z akadályok leküzdésében, az előre ve­zető út megkönnyítésében. Ennek a célkitűzésnek maradéktalan megváló­sítása még inkább megszilárdítja a munkások, a parasztok és a dolgo­zó értelmiség egységét, amelyben kifejezésre jut népünk leküzdhetet­len ereje. ­Ez az egység és á szocialista tábor országai népével való baráti együtt­működés kezessége annak, hogy minden feladatunkat teljesítjük. Ex évben ismét a Železný Brod-i üveggyárnak adták az idei Békever­seny nagy ser­lege elkészítési feladatát. Á serle­get, mely Miroslav Plátka képzőmű­vész terve alap­ján készült, a Békevédők Cseh­szlovákiai Bizott­sága ajándékoz a verseny egyik győztesének. Ké­pünk Ladislav Rie­gert mestert ábrá­zolja a serlegen végzett utolsó megmunkálások közben. (Foto J. Mathauser ČTK) A KORMÁNY JÓVÁHAGYTA az EFSZ-ek mintaalapszabályzatának kiegészítését és módosítását Az EFSZ-ek IV. országos kongresszusa, mely az 1959. március 19. és 22. közötti napokban folyt le, bírálóan értékelte a mezőgazdasági ter­melés eddigi fejlesztését és az EFSZ-eknek a legutóbbi kongresszus óta, valamint a szövetkezeti mozgalomnak 10 év óta elért eredményeit. Fog­lalkozott a mezőgazdasági termelés további fejlesztésével és az egysé­ges földművesszövetkezetek gazdaságának megszilárdításával kapcsolatos lényegbevágó feladatokkal, melyek a CSKP XI. kongresszusán hozott határozat alapján adódtak és amelyeket a CSKP KB márciusi ülése konkretizált. A IV. országos kongresszus e feladatokat véve kiinduló pontul többek között határozatokat hozott és hagyott jóvá, melyek az egységes föld­művesszövetkezeteket a fő feladatok megoldására és különösképpen a me­zőgazdasági termelés hatékonyságának lényeges, gyorsütemű növelésére irányítják. E határozatok további intézkedéseket tartalmaznak az EFSZ­ek gazdaságának megszilárdítására. A IV. országos kongresszus megtárgyalta és határozatában jóváhagyta az EFSZ-ek mintaalapszabályzatának kiegészítésére s módosítására irá­nyuló javaslatot is. A kormány április 29-i ülésén megtárgyalta és jóváhagyta az EFSZ-ek IV. kongresszusának az EFSZ-ek mintaalapszabályzata kiegészítésére és módosítására vonatkozó javaslatát, mely főleg a következő cikkelyeket tartalmazza:' Az oszthatatlan alapnak a szövet­kezet teljes pénzbevétele 7 százalékát kitevő összeggel való eddigi mini­mális javadalmazása gyakran nem volt elegendő a szövetkezet elhasz­nálódott álló eszközeinek pótlására. Ezért szükséges, hogy a szövetkeze­tek saját eszközeik igénybevételével gyarapítsák azokat a forrásokat, me­lyek az elhasznált eszközök pótlá­sára és az álló eszközök további cél­tudatos gyarapítására szükségesek. Az EFSZ-ek mintaalapszabályzata ezért lerögzíti, hogy a szövetkeze­tek kötelesek teljes pénzbevételeik­nek legalább 10 — 12 százalékát az oszthatatlan alapba juttatni. Emellett az ezen alapba juttatott összegnek oly nagynak kell lennie, hogy fedez­ze az állóeszközök elhasználódásának pótlását és biztosítsa további szük­séges gyarapításukat is. A szövetke­zetek helyesen értelmezik az oszt­hatatlan alapnak a szövetkezeti gaz­dálkodás fejlesztése és felvirágozta­tása szempontjából való jelentőségét és egész pénzbevételükből saját kez­deményezésükre nagyobb százalékot (12 százaléknál is többet) juttatnak ezen alapba. A szövetkezeti gazdálkodás meg­szilárdítása megköveteli, — ahogy arról élenjáró szövetkezeteink pél­dái is tanúskodnak, — hogy minden szövetkezet az eddiginél következe­tesebben létesítsen pénztartalékokat. A szövetkezetek az üzemviteli biz­tosítási alap pénzeszközeit az egyes idényekben előforduló kiadások fe­dezésére, a munkaegységek után járó előlegek növelésére, a munkaegység határának megszabására, valamint más célokra használják fel. Ha az előleg meghaladja azon összeg 50 százalékát, (80 százalékig), mely valószínűleg egy-egy munkaegységre esik, ez csupán a múlt években léte­sített üzemviteli biztosítási alap esz­közeiből nyújtható. A mintaalapsza­bályzat ezért nagyobb mértékben hangsúlyozta az üzemviteli biztosítá­si alap létesítésének és javadalma­zásának jelentőségét. Az EFSZ-ek mintaalapszabályzatá­nak eddigi rendelkezései lehetővé tették, hogy a munkaegységekre a természetbeniek bármilyen mennyi­ségét adják ki. A munkaegységért járó munkadíj természetbeni részé­nek helytelen elosztása abban nyil­vánult meg, hogy számos szövetkezet nem fedezte elegendő mértékben saját forrásaiból a közös gazdálko­dás takarmányszükségletét, valamint abban is, hogy a háztáji gazdaságok­ban nevelt állatállomány nem kívá­natos gyarapítását eredményezte, A munkaegységekre kiadott termé­szetbeniek nagy mennyisége fékezte a termelés növelésének gyorsabb ütemét és megnehezítette az állat­tenyésztési termelés önköltségének csökkentését. Az EFSZ-ek mintaalap­szabályzatának oly értelmű kiegészí­tése, hogy a munkaegységek után járó természetbeniek csak olyan mennyiségben adhatók ki, mely nem haladja meg a szövetkezeti tag és családja személyes fogyasztásának mértékét, valamint a háztáji enge­délyezett állatállomány szükségletei­nek mértékét — kiküszöböli ezt a fogyatékosságot. Az EFSZ-ek mintaalapszabályzata megengedi, hogy a gazdaságilag szi­lárd szövetkezetek egyes esetekben kulákokat is felvegyenek a szövet­kezet tagjaivá. Mivel a szövetkezet minden tagnak, tehát a kulákoknak is részletekben megfizeti az átvett élő- és holt leltár értékét, a kulák kárpótlás címén olyan értékekért is pénzt kapna, melyeket nem hozott létre saját munkájával. A szövetke­zetek nem vették teljes mértékben igénybe azokat a lehetőségeket, me­lyeket az EFSZ-ek eddigi minta­alapszabályzata nyújtott nekik, azaz nem rótak a kulákokra nagyobbmér­vű kötelező betétet az oszthatatlan alap számára, mint a kis- és közép­parasztok sorából származó tagokra. A kulákok tulajdonában olyan terme­(Folytatás a 2. oldalonfl A leopoldovi Élesztőipar n. v.-ban ez év február elején megkezdték a Perla­alkoholmentes ital gyártását. Az év végéig ebből az italból, amit a fo­gyasztók egyre jobban kedvelnek, egymillió litert gyártanak. A május elseje tiszteletére tett vállalást, mely szerint 30 000 liter Perlát gyártanak terven felül, száz száza­lékkal túlteljesítették, s több mint 60 000 liter Perlát adtak a piacra. V. Pŕibyl felv. - CTK. Lipnón felszerelték a turboaggregát legnehezebb részét A lipnói vízierőmű föld alatti ré­szén teljes ütemben folyik a turbó­aggregát szerelése. A prágai ČKD-Sta­lingrad-üzem dolgozói a vízierőmű föld alatti részén felszerelték a 240 tonna súlyú rotort, a turbonaggregát legnehezebb részét. A munkálatokat április 27-én fejezték be. A szerelési munkálatok közben egész sor aka­dályt küzdöttek le, amíg a földszint­ről a turboaggregát legsúlyosabb ré­szét a vízierőmű föld alatti helyére szállították. Útban az orlíki vízierőműhöz Május harmadikán délelőtt a sokolovól ČKD és a Blanskói J. Dimitrov Üzem dol­gozói elszállították az orlovi vízierőmű felszereléséhez szükséges eddigi legna­gyobb turbina-berendezést. A 140 tonnás turbinát az erre a célra használt szállító­kocsikkal vitték az orlíki vízierőmű épít­kezés éhez, ELŐSZÖR VESZÜNK RÉSZT A GÖTEBORGI KIÁLLÍTÁSON (ČTK) — Csehszlovákia először vesz részt azon a nemzetközi ipari kiállításon, melyet szombaton, má­jus 2-án nyitottak meg Göteborg­ban, Svédország déli, fontos ki­kötővárosában. Svédországban ed­dig csak a stockholmi mintavásá­rokon vettünk részt. Csehszlovákia ez idei részvétele a göteborgi kiállításon lehetőséget nyújt a külföldi kereskedőknek arra, hogy összehasonlítsák ter­mékeink előnyös árait és minősé­gét. A kiállításon 9 külkereskedel­mi vállalatunk közszükségleti áru­cikkeket állít ki, A Skloexport vállalat e kiállításra egyedülálló Kiváló siker Ostravában Az ostrava-karvinái szén­medence Doubrava bányájában Štefan Budvesela élvájár ötta­gú csoportja 13,49 méter szé­les folyosót hajt. Május else­jén ez a csoport elhatározta, hogy áprilisban a tervezett 42,1 méter helyett 44 méter folyo­sót hajt ki. Az eredmény azon­ban 48 méter lett, ami az ost­ravai medencében eddig a leg­nagyobb rekord. A folyosó be­tonozására 211 köbméter be­termékeket, művészi kivitelű csil­lárokat, valamint egyéb világító­testeket készített elő. Csehszlovákia e nemzetközi kiállításon 25 ország­gal versenyezve bebizonyította, hogy világviszonylatban megállja a helyét^ Határidő előtt Adam Osacký komplex építőesoportja, amely kiváló munkájáért elsőnek nyerte el a kassai kerületben a szocialista mun­kabrigád büszke címet, kötelezettséget vállalt, hogy az év végéig még 16 la­kást épít fel terven feliil. A kötelezett­ségvállalás teljesítéséhez megvan minden teltételük, mivel a csoport a május elseje előtti szocialista munkaversenyben kiváló eredményeket ért el. Az áprilisi tervét 190 százalékra teljesítette és május el­sejéig Dolný Smokovecen terven feli! négy lakást fejezett be, 300 tonna cellulóze terven felül 'Äz észak-szlovákiai cellulóze-üzemek dolgozói, a Munkaérdemrend viselői a fel­szabadulás ünnepét szocialista kötelezett^ ségvállalással üdvözlik. Á kötelezettség­vállalás alapján elhatározták, hogy a má­sodik negyedévben 300 tonna cellulózét gyártanak terven felül. Ebben az időszak' ban az exporttervet június 15-ig teljes!* — tont használtak fel. tik, MÄJUS ELSEJE BUDAPESTEN Felvétel a buda­pesti május elsejei felvonulásról, A magyar dolgozók­kal együtt részt vettek az ünnep­ségen Hanzelka 'és Zikmund is. Telefoto: ČTK-MTI fc-'^v kW */J tľ,'.; -j. -V, k i \ , mm*, . , . * , r • K < ' * m Aj m - ' * f Spi (fj . : f "í'V 'áť J > 'X - ' fftM - i r « L — * ŕV % V*-J W^y&^BmmIÍPípI • 'i '" H

Next

/
Oldalképek
Tartalom