Új Szó, 1959. május (12. évfolyam, 119-149.szám)

1959-05-30 / 148. szám, szombat

Párizs kész város, legalább is a volt, a porosz-francia háború után lerombolt erődítményeken belüli ré­sze az. Nem látni a mi városainkra annyira jellegzetes felszakított út­testeket, de alig látni új építkezé­seket is, legfeljebb öröklakásos lu­xus bérházakat építenek itt-ott a városnak nyugati, a boulognei erdő­höz közel eső részén. Annál jobban feltűnik az a néhány korszerű stílusban épült középület, amelyek a második világháború óta változtatják meg hellyel-közzel a vá­rosképet. A párizsi konzervatív, az építészeti stílusok kérdésében is kodási helye gyönyörű parkjaival és a körülötte elterülő 17 ezer hektár­nyi erdőségével. A kastély fő bejá­ratához azon az udvaron keresztül vezet az üt, amelyen Napoleon a vesztett lipcsei csata után elbúcsú­zott gárdájától, amiért is azt Adieu­nek nevezik. A termek tömkelegé­ben is elsősorban Napoleon-emlé­kek vonják magukra a figyelmet, mindenekelőtt jellegzetes három­A kép jobboldalán az Unesco párizsi központjának főépülete, ahol a több, mint ezer alkalmazottat foglalkoztató titkárság van elhelyezve, Az Y-alakú épületnek ez a fő frontja 136 méter hosszú és 30 méter magas. A főépületet a tanácstermek épületével, amelynek be­tonbordái a kép baloldalán láthatók, fedett folyosó köti össze. A kép közepén az Unesco-palotától alig egy kilométerre álló Eiffel-torony körvonalai látszanak. az, így ma is szóbeszéd tárgya, mennyiben illeszkedik be a Szajna­menti panorámába a volt Trocadero helyén húsz évvel ezelőtt épült Chaillot-palota vagy még inkább a csak a múlt év végén hivatásának átadott Unesco-épület. A béke intézménye Az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek kulturális szervezete 1946. no­vember 4-én alakult meg hivatalosan 44 állam részvételével. Hosszú ideig szétszórtan New Yorkban, Londonban és Párizsban működött, míg 1955­ben a francia kormány hozzá nem járult az Unesco összpontosított el­helyzéséhez a francia fővárosban. A három épülettömbből álló Unes­co-központ a Mars-mező közelében emelkedik a hadiiskola klasszikus stílusban épült épülete mögött. Az utóbbiban tanult valaha Napoleon is, amit a vezető nem győz eléggé hangsúlyozni. 1955-ben a hadiiskola udvarán levő kaszárnyákat lerom­bolták és így nyertek kellő teret az Unesco építkezésére. Az Unesco-épületek tényleg a be­ton csodái. Nemcsak azért, mert szemléletesen mutatják be ennek az anyagnak képlékenységét s amel­lett óriási teherbíró képességét: az Y-alakú főépület például 72, alap­jaiban igen karcsú betonpilléren nyugszik 700 irodahelyiségével és számtalan más, különböző célokat lülről is teljesen meztelen, vakolat­lan beton nemcsak a sztatikai fel­adatoknak tesz eleget, haneni egy­ben akusztikailag is tökéletes, har­monikus teret alkot. Csak a mel­léktermeknek van természetes meg­világítása, az egyes bizottságok ta­nácstermeinek, amelyek közül egyet Csehszlovákia adományozott és ren­dezett be az utolsó szögig. Ennek a kis tanácsteremnek ünnepélyes meg­nyitására éppen látogatásunk idején készültek, miután az épület belső berendezésének kiegészítése még mindig tart. A harmadik, legkevésbé érdekes, de az előbbi két épülethez simuló, jellegzetes kockaépület az egyes Unesco-delegációk hivatalos helyisé­geit foglalja magában. A tanácste­rem és a küldöttségek épületei kö­zött húzódik az eredeti, de amellett korszerű stílusban tartott japán kert — természetesen Japán aján­déka. Lehetne még sokat írni a Svéd­ország által ajándékozott könyvtár berendezéséről és célszerű ügymene­téről, a hetedik emeleten levő, a titkárság személyzetének szükség­leteit kielégítő különböző szociális és kényelmi intézményekről, de ez messze vezetne. Meg kell azonban feltétlenül említeni, hogy az épüle­tek számos pontján, de magukban a kertekben és a nagy udvaron is számos képzőművészeti mű díszíti az Unesco otthonát. De míg a betonból Az Unesco-épületei a főépület hetedik emeletéről nézve. Jól látható a tanácstermek épületének rendkívül érdekes építészeti megoldása. A két épülettömböt összekötő fedett folyosó előtt láthatók a Miro és Artigas spanyol művészek alkotta nagyméretű kerámiák, amelyek közül egyik a Napot, a másik a Holdat ábrázolja. A főépület több mint ezer ablaka különleges üveggel van ellátva, amely elnyeli a vörösen inneni és átengedi az ibolyántúli sugarakat. Az épület valamennyi helyiségében az egyenletes hőmérsékletet télen-nyáron klimatizációs berendezések biztosítják. szolgáló termével együtt. Az oldal- kialakított formákkal, bármennyire falak, mondanunk sem kell, csupa újszerűek is, számos látogató üveg, amelyek télen esti megvilá- egyetért, addig a művészeti alkotá­gításban különös fénnyel ragyognak, sok előtt a legtöbben értetlenül áll­Bár a titkárság fentebb említett nak. Az Unesco hivatalos kiadványa Y-alakú épülete az uralkodó, mégis nem is titkolja, hogy ezek a művészi a beton igazi csodája a mellette le- alkotások — legyenek azok képek, vő tanácsterem épülete. Asszimet- freskók, kerámiák, szobrok vagy sére, amiből pedig a világméretben az analfabetizmus fakad, hanem tisz­tán a baj felületi kezelésével igyekszik megoldani a kérdést kiszámítván, hogy a negyed milliárd, iskolába nem járő gyermek tanításához meny­nyi tanítóra volna szükség ... A másik fő Unesco-probléma is hasonló jellegű: világméretben meg­oldani a terméketlen területek ter­mővé tételét. Természetesen ez is a fennálló társadalmi renddel, a termelési viszonyokkal összefüggő kérdés, de az Unesco csak műszaki és szervezési feladatot lát benne, amiért is legfeljebb csak részered­ményeket érhet el. A harmadik Unesco-feladatkör vi­szont olyan, amit mi is teljes szív­vel helyeselhetünk: a Kelet és a Nyugat kulturális kapcsolatainak, kultúrjavai kicserélésének rendsze­res előmozdítása, örvendetes lenne, ha- az Unesco jövő évi feladatai kö­zött az ehhez hasonló problémák lennének túlsúlyban. Mivel foglalkozik az Unesco Az Unesconak ugyanúgy, mint magának az ENSZ-nek, jelenleg 81 tagállama van. A szervezetet kultu­rális feladatainak megoldásában a főtanács irányítja. Ez határozza meg évről évre a legfontosabb feladato­kat. A jelenleg érvényes munka­program három fő feladatkörre ter­jed. Az első az alapfokú oktatás meg­javítása az egész világon. Megdöb­bentő, hogy a Föld felnőtt lakossá­gának közel a fele még mindig nem tud sem írni, sem olvasni és hogy a világon 250 millió gyermek egy­általán nem jár iskolába. Az Unesco - már csak jelenlegi, többségében kapitalista összetételénél fogva sem kutatja ennek a jelenségnek az igazi okát, nem igyekszik a nyomornak, a kizsákmányoltságnak megszünteté­A NATO katonai rés2fe Párizsban nincsen magában a városban, hanem — érthető okokból — kihelyezték azt a délkeleti irány­ba, Lyon felé ve­zető országút mentén vagy 70 kilométerre fekvő Fontainebleau vá­roskába, az ottani híres kastély egyik szárnyába. A fontainebleaui kastély tulajdon­kéDpen paloták tömkelege, ame­lyet a francia ki­rályok nyolc év­századon keresz­tül építettek. Na­ooleonnak is Fon­tainbleau volt a kedvenc tartóz­Az Unesco-épületek makettje. Középen látható az Y-alakú titkársági épület tömbje. Előtte a külföldi küldöttségek kockaalakú épülete, baloldalt pedig a ta­nácskozási termeket magában foglaló építményt látjuk. Az Unesco-épületek terveit nemzetközi versenypályá­zat alapján Breuer amerikai, Nervi olasz és Zehrfuss francia építészek készítették el. A hattagú bírálóbi­zottságban többek között Le Corbussier, a legismer­tebb francia építész, valamint Walter Gropius, a két világháború közötti idők híres német építésze, a „Bau­haus" iskola alapítója foglaltak helyet. Az építkezési és berendezési munkálatok három évig tartottak, bár egyes helyiségek berendezése még most is folyik. A költségeket a francia állam előlegezte, de azokat az Unesco 81 tagállama fedezi. A telket szintén Fran­ciaország bocsátotta rendelkezésre. Az Unesco főépület földszintje. Jól láthatók az egész épületet tartó beton oszloppárok, amelyek között az épület bejárati csarnokát, infor­mációs irodáit, illetve egyik szárnyában hatalmas könyvtárat, a mozit, a könyvkereskedést és a pénzváltót helyezték el. A földszint padlózata norvég kvarcittal, az épület oldalfalai francia travertittel vannak bur­kolva. Az Unesco-épületek anyagát összesen 44 állam szállította és épí­tésében 29 különböző állam dolgozói vettek részt. Csehszlovákia az egyik kisebb tanácsterem teljes berendezését ajándékozta. szögalakú kalapja, amit haláláig hor­dott. Maga a NATO-főparancsnokság a kastélytömb hátsó részében van. Bejárata előtt amerikai néger ka­tona áll őrséget. Nem messze tőle három német egyenruhában levő NATO-közlegény, beszédes bizonyí­tékaként annak, hogyan jutottak el a történelem folyamán először a né­met gránátosok béke idején Fran­ciaország szívébe. A kastély körüli gyönyörű park­ban, halastavak között, majd a fon­tainebleaui erdőn áthaladva Barbi­zonban, a XIX. század festészetének Mekkájában, ahol még ma is muto­gatják Pál László neves tájképfes­tőnknek, Munkácsy barátjának la­kóházát, a híres barbizoni ligetek hűs fái és bizarr sziklái között az ember bizony hamar elfelejtené az esztelen NATO-politika háborús in­tézményeit. Sajnos, a fejünk felett időnként elzúgó gyakorlatozó heli­kopterek — az algériai háború fő fegyverei — itt is kirántanak az „Édes Franciaország" álomvilágából a francia imperializmus valóságába. Sz. L. ... és a háború intézményei Van a tulajdonképpeni Párizsban még egy hatalmas, nemzetközi jel­legű építkezés. Ott, ahol a Champs Élyseés meghosszabbítása nyugat felé, a Nagy Hadsereg útja eléri a boulognei erdőt, épül a NATO, vagy franciául OTAN, új politikai és ad­minisztratív épülete. Jelenleg az at­lanti támadó tömbnek nem kimon­dottan katonai szervei a fentebb már említett Chaillot-palota előteré­ben, ideiglenes épületben vannak el­helyezve, amely alkotmány teljesen A fontainebleaui kastélynak a Pontyok tavára néző része, amelyet I. Ferenc király építtetett, aki ebből a célból számos olasz művészt hí­vott meg. A kastély legnevezetesebb lakója Napoleon volt, de itt la­kott többek között VII. Pius pápa is, akit Napoleon hívott meg 1804-ben, hogy koronázza meg francia császárrá. A kastély baloldali, nem látható része előtt van a fő udvar, amelyen 1814. április 20-án Napoleon elbú­csúzott gárdájától, mielőtt Elba szigetére ment volna száműzetésbe. A kastély jobboldali, a tavi pavilon mögötti nem látható részében van elhelyezve a NATO főparancsnokságának egy része. tönkreteszi Párizs ezen egyik jelleg­zetes domináló pontjáról a kilá­tást a Mars-mező és az Eiffel-to­rony felé. A NATO­épületbe állítólag hiég az idén be­költözködnek, hogy ott gyártsák békét veszélyezte­tő terveiket, dol­gozzák ki cselszö­véseiket a szocia­lizmust építő álla­mok ellen. rikus, megdőlt betonbordáival, ferde tetőzetével, már kívülről is igen ér­dekesen hat, de csak a hatalmas ta­nácsterem belsejében járva érti meg a szemlélő a szerkezet célját. A be­fényképmontázsok — az ' absztrakt művészet jegyében születtek és így a legtöbb ember számára érthetet­lenek. Nem változtat ezen a tényen az sem, hogy a nagy tanácsterem előtt levő festményt Picasso alkotta, és hogy a többi művészi alkotás is nemzetközileg neves művészek mű­ve. Talán csak azon lehetne vitat­kozni, mennyiben találták szüksé­gesnek az Unesco irányadó körei az egyes tagállamok népművészetének bemutatása helyett az időtlen, alak­talan és értelmetlen absztrakt mű­vészet formanyelvéhez menekülni. ÜJ SZÓ 4 * 1959. május 28.

Next

/
Oldalképek
Tartalom