Új Szó, 1959. május (12. évfolyam, 119-149.szám)

1959-05-03 / 121. szám, vasárnap

A dolgozók világszerte megünnepelték a nemzetközi szolidaritás napját Szófia. Bulgária fővárosában órá­kig tartott az ünnepi felvonulás, me­lyen az ország dolgozói lelkesen ma­nifesztálták rendületlen hűségüket a szocializmus és a kommunizmus épí­téséhez, a proletár nemzetköziség, a békéhez és a népek együttműködé­séhez. A bolgár főváros dolgozói örömmel hirdették az ország gyors gazdasági fejlesztésében elért munkasikereiket. A munka ünnepének előestéjén üzembe helyezték a gomotárci nagy öntözőrendszert. Befejezés előtt áll a bataki vízierőmü: három hatalmas villanyáramfejlesztő. Colombo. Ceylon ünnepi díszt öl­tött főutcáin három tömegfelvonulás volt. A manifesztáciökat az Egysé­ges Népfront, a kormánypárt, a kommunista párt és egy ellenzéki párt rendezték. Helsinki. Helsinkiben a májusi ün­nepségeket rendező városi bizott­ság felhívására több mint 15 000 dolgozó vonult fel zászlókkal, jelsza­vas táblákkal, melyeknek feliratai jogainak és érdekeinek védelmére, egységre szólították fel a dolgozó né­pet és harcra mozgósították a népek békéjéért és barátságáért, Nyugat­Németország újrafelfegyverzése el­len. Ezután gyűlést tartottak. A gyű­lés 30 000 részvevőjéhez Vtlle Pessi, Finnország Kommunista Pártjának főtitkára intézett beszédet. Bécs. Az osztrák Kommunista Párt május elsejei manifesztációján a bécsi parlament székháza előtt több mint 40 000 dolgozó vett részt, hogy meghallgassa Johann Koplenig párt­elnök beszédét. Az idei manifesz­táció a közelgő parlamenti választá­sok, a reakció ellen és a dolgozók szociális követelményeiért folytatott harc jegyében zajlott le. A kőolaj­üzemek munkásai a kommunistákkal tartottak és követelték, hogy ne ad­ják ki Ausztria kőolajkincsét az an­gol-amerikai társaságoknak. A Bécsben élő csehek és szlovákok többsége is a kommunistákkal együtt ünnepelte május elsejét. Jelszavuk: „Barátainkat választjuk" volt. Fran­tišek Pakoszta, az ausztriai Csehszlo­vák Szövetség vezetőségének tagja kijelentette, hogy az Ausztriában élő csehszlovákok soha sem felejtik el szülőföldjüket. „Üdvözöljük hazánkat, ahol a dolgozó nép uralkodik. Né­pünk barátait választjuk" — ezt üzenjük csehszlovákiai honfitársaink­nak. Párizs. A párizsi dolgozók 15 óra­kor az Altalános Szakszervezeti Szö­vetség által a párizsi tőzsdepalotá­ban rendezett mapifesztáción ünne­pelték meg május elsejét, mivel a kormány betiltotta a hagyományos felvonulást. Mivel a tőzsdepalota termeibe nem fértek el a dolgozók ezrei, ezért a mellékutcákban gyülekeztek, hogy kifejezzék: helytelenítik a kormány politikáját és készek egységben, el­szántan küzdeni a dolgozók jogaiért, a demokratikus szabadságjogokért, a kenyérért, az algériai és az egész világbékéért. Lelkes egyetértéssel fogadták a beszédek ama részeit, melyekben a szónokok a dolgozók diadalmas egy­séges előrehaladásának példáit emlí­tették, meggyőződésüket fejezték ki, hogy a dolgozók egységének eszméje végül is győzedelmeskedik, és a francia munkások egységben kihar­colják követelményeik teljesítését. Ghana. Ghanában hatalmas ünnepsé­gek keretében ünnepelték meg a munka nemzetközi ünnepét. A szak­szervezetek nagy munkásgyűléseket rendeztek. Az ünnepségek május 7-ig tartanak és a dolgozók felvonulásá­val érnek véget. A Ghana Times című lap vezércik­kében azt írta, hogy a ghanai nép gondolatban Afrika ama részének dolgozóival van, akik még imperialis­ta uralom alatt sínylődnek. A sza­badság és a függetlenség létfontos­ságú kérdését illetően megjegyzi, hogy senki sem segítheti elő jobban ezeknek az eszméknek megvalósítá­sát, mint a világ munkásosztálya, mely híven ragaszkodik az emberi­ség nagy ügyéhez. Berlin. A demokratikus Berlinben tartott májusi ünnepségek szellemé­vel éles ellentétben Nyugat-Berlin­ben uszitő beszédek hangzottak el a Szovjetunió és az NDK német kér­désben folytatott politikájával szem­ben. Brandt és Scharnowski szociál­demokraták beszédeikben miben sem különböztek Adenauer Keresztényde­mokrata Uniójának nyugat-berlini el­nökétől, Lemmertő! és nyíltan kifor­gatták a nyugat-berlini kérdésre tett szovjet javaslatokat. Lipcse. Az NDK többi városában a május elsejei ünnepségek a szo­cialista építésben elért sikerek je­gyében folytak le. Lipcsében szovjet és csehszlovák küldöttség és 200 nyugatnémet munkás vett részt a május elsejei manifesztáción. A dol­gozók jelszavas táblái hirdették, hogy a lipcsei üzemek adósság nél­kül ünnepelhetik május elsejét. Az Odra-Nisa békehatár vonalon fekvő községekben lengyelek és né­metek baráti szellemben ünnepelték a munka nemzetközi ünnepét. Együtt tüntettek a német békeszerződés megkötése és a közép-európai atom­fegyvermentes övezet megteremtése mellett. Róma. Az olasz dolgozók nagy győ­zelmet arattak az éveken át folyta­tott tőkésellenes küzdelmükben. Az olasz képviselőház csütörtökön jó­váhagyta azt a törvényjavaslatot, melynek értelmében a kormány a közeljövőben rendeletet ad ki a dol­gozók különböző kategóriáira vonat­kozóan a kollektív szerződésekben megállapított bérminimum biztosítá­sára. Palmiro Togliatti, az Olasz Kommu­nista Párt főtitkára a sajtó képvi­selőinek a törvényjavaslattal kapcso­latos kérdéseire azt válaszolta: „Ügy véljük, hogy a törvény önmagában [ ugyan jó dolog, de elfogadása még nem oldja meg a problémát. Még csak az első lépést tettük meg. Most akciókat, mégpedig gyors akciókat várunk a kormánytól, melynek a tör­vény konkrétan lehetővé jteszi, hogy kötelezővé és általánossá tegye a kollektív szerződések teljesítését." j Lhassza. Az Oj Kína sajtóügynök­ség jelentése szerint Tibet főváro­sában, Lhasszában 30 000 részvevő­je volt a május elsejei ünnepségek- j nek. Az ünnepségeken Tibet népe manifesztált az imperializmus és a külföldi reakciónak a kínai belügyek­be való beavatkozása ellen. A mani­fesztáció részvevői lelkesen üdvözöl­ték a kínai néphadsereg tagjait és hálájukat fejezték ki a reakciós lá­zadók fölött aratott győzelmük al­kalmából. A kora reggeli óráktól kezdve i munkástömegek özönlöttek Lhassza központjába. Lóháton érkeztek a vá­rosba a környékbeli parasztok, nem­zeti viseletbe öltözött táncosok és énekesek csoportjai gyülekeztek. A manifesztáción részt vett sok volt jobbágy, akiket a reakciós tibeti urak nemrégen még szolgaságban tartot­tak. A menet öt oszlopban haladt vé­gig a város főútvonalán. Élén ezer fiatal férfi és lány haladt hófehér ünnepi ruhában. Dalokat énekeltek Mao Ce-tung-ről, Kína Kommunista j Pártjáról és nemzeti táncokat lejtet­tek. A manifesztáción a Lhassza kör­nyéki kolostorok számos lámája is részt vett. A manifesztáció részvevőihez Tan Kuan-szan, Kína Kommunista Pártja Tibeti Bizottsága titkárának helyette­se és a tibeti katonai körzet politi­kai biztosa intézett beszédet. Beszé­dében hangsúlyozta: „Fokozatosan végrehajtjuk a demokratikus refor­mokat és erélyesen szembeszállunk a szabotálással és a jobbágy rend­szer fenntartására irányuló minden kísérlettel. Küzdeni fogunk a hazai és külföldi reakciós erők ellen, az új demokratikus és szocialista Tibet fel­építéséért." Bagdad. Az Iraki Szakszervezetek Szövetségének végrehajtő bizottsága csütörtökön fogadást adott a dolgo­zók nemzetközi szolidaritásának ün­nepe alkalmából. A fogadáson Abdel Karim Kasszem miniszterelnök mon­dott beszédet. Hangsúlyozta, hogy a történelemben első ízben ünnepli Irak május elsejét, és a dolgozók ünne­pének nagygyűlése a „valóban de­mokratikus iraki rendszert Igazolja". Áz iraki miniszterelnök ezután az ország külpolitikai kérdéseivel, gaz­dasági és szocialista fejlődésének távlataival foglalkozott. Rámutatott az iraki munkásosztály fontos sze­repére az ország történelmében és kijelentette, hogy Irak és más arab országok felvirágzása és boldogulása elsősorban a munkásosztály harcától függ. Május 1. ünnepségei az iraki nép nagy lelkesedésének és egységének jeqyében folytak le az országban. Bagdad utcáin az iraki munkásosz­tály és a nemzetközi munkásság har­ci dalait énekelték. A rádió és a televízió beszámolt május elsejének világszerte tartott ünnepségeiről és üdvözölte a testvér szakszervezeteket. A lapok is külön­kiadásban foglalkoztak május 1. nem­zetközi harcos hagyományával. Oslö. Norvégiában az idei májusi ünnepségeken érezhető volt az or­szág ingatag gazdasági helyzete. A dolgozók teljes foglalkoztatást és a drágaság ellen hatékony intézkedé­seket követeltek. Az oslői májusi manifesztációt a kommunista párt rendezte. A norvég kommunisták plakátokat hordoztak e jelszavakkal: „Nem akarunk német támaszpontokat Norvégiában, nem akarunk német tiszteket Kolsaasban, szüntessék meq a nukleáris fegyver­kísérleteket, nagyobb reálbéreket, munkanélküliséget csak a náci tá­bornokoknak. tiltsák be az atom­fegyvert, Norvéqia nemet mond & német tiszteknek és a német támasz­pontokra." A manifesztáció után tar­tott gyűlésen E. Levlien, Norvégia Kommunista Pártjának elnöke mon­dott beszédet. Bonn. A nyugatnémet dolgozók a német és berlini kérdés igazságáért folytatott küzdelem jegyében ünne­pelték május elsejét. A nyugatnémet munkások a politikai kérdéseken kí­vül szembeszálltak a tőke ama tö­rekvésével, hogy a dolgozók vállára rakja a gazdasági hanyatlás terhét. A Ruhr-vidéki bányászok mani­fesztációján visszatükröződött a jö­vőtől való aggodalom. Az eladatlan szén- és kokszkészletek túllépték a 19 millió tonnát és az eddigi kor­mányintézkedések nemcsak hatásta­lanok maradtak, hanem még sújtották is a bányászokat. Havanna. Kub a fővárosában több mint félmillió dolgozó vett részt a májusi manifesztáción. Az ország történetében páratlan májusi felvo­nuláson a forradalmi hadsereg és a rendőrség csapatai egwütt menetel­tek a kubai dolgozókkal. Lelkesen üdvözölték áz emelvényen helyef foglaló vezetőket, köztük Manuel Uru­tia köztársasági elnököt, Raul Cast­rót, a kubai hadsereg főparancsnokát és a kubai munkásmozgalom veze­tőit. A kubai május elsejei ünnepségek kifejezték a nép örömét nemrégen kivívott szabadsága fölött és iga­zolták egységét a jelenlegi demok­ratikus rendszer megdöntésére tö­rekvő külföldi reakció szándékai el­leni küzdelemben. Montgomery tábornagy hazatéri Angliába London (ČTK) - A Reuter hír ügy­nökség jelentése szerint B. L. Mont­gomery tábornagy befejezte szovjet­unióbeli látogatását és tegnapelőtt hazatért Londonba. Megérkezése után kijelentette, hogy szovjetunióbeli út­ja magánjellegű volt és megtagadta a Szovjetunióban folytatott beszélge­tések tartalmának közlését. Véget ért Strauss miniszter amerikai látogatása Bonn (ČTK) - Strauss bonni hadügyminiszter pénteken befejezte háromhetes amerikai látogatását. Ha­zaérkezése után mondott beszédéből kitűnik, hogy nem elégítették ki kö­vetelését, miszerint Nyugat-Német­országot közepes hatósugarú atom­rakétákkal fegyverezzék fel, hogy a nyugatnémet hadsereg főként lég­védelmi rakétafegyvereket vásárolt az USA-ban. Viszont Bonnban köztu­domású, hogy Strauss amerikai lá­togatásának fő célja az volt, hogy a nyugatnémet hadsereg atomfelfegy­verzését még a genfi külügyminisz­teri értekezlet előtt meggyorsítsa, valamint engedélyt szerezzen az amerikai rakétafegyvereknek az NSZK-ban történő szabadalmazott gyártására. Közlemény a VDK és a Csehszlovák Köztársaság gazdasági és fudsmányos-műszaki együttműködéséről Hanoi (ČTK) - Hanoiban közle­ményt adtak ki a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság és a Csehszlo­vák Köztársaság gazdasági és tudo­mányos-műszaki együttműködéséről. A közleményben azt olvassuk, hogy a két kormány küldöttsége április 20 —30-a között gazdasági és tudomá­nyos-műszaki téren folytatandó to­vábbi hosszú időtartamú együttműkö­désről tárgyalt. A két fél megegye­zett abban, hogy az egyre szorosabb együttműködés a termelés fejlődésé­nek fokozódását eredményezi és mindkét ország jobban kihasználhat­ja természeti s gazdasági adottsá­gait a szocializmus építésében. A tudományos-műszaki együttmű­ködést illetően megegyeztek abban, hogy konkrét segítséget nyújtanak egymásnak, kicserélik a műszaki ós tudományos dokumentumokat s az ipari termelés egyes szakaszain, az ásványfejtésben, a mezőgazdasági termékek feldolgozásában, a vegyi­iparban, az állattenyésztésben stb. szerzett tapasztalataikat. Megegyez­tek abban is, hogy a két ország se­gít egymásnak a műszaki káderek képzésében. Solohov elutazott Londonból London (ČTK) - J. A. Malik, a Szovjetunió nagy-britanniai nagykö­vete és a londoni szovjet hivatalok munkatársai május elsején búcsút vettek M. A. Solohov írótól, aki Dá­niába utazott. Solohov 8 napos ang­liai tartózkodása során megtekintette a londoni műemlékeket, meglátoga­tott egy farmot, találkozott parla­menti képviselőkkel, írókkal és más kulturális dolgozókkal. Az angol saj­tó nagy figyelmet szentelt Solohov angliai látogatásának. Amerikai sajtó a szovjet balett új programjáról New York (ČTK) - A New York Times, New York Herald Tribúne és Daily News lapok kulturális szern­leíröi elragadtatással írnak a moszk­vai Nagyszínház balettegyüttese má­sodik versenyprogramjának május elsején a Metropolitanban tartott bemutatójáról. Az est központjában Galina Ulanova állt, aki egyénT mű­vészi felfogásában táncolta a „hal­dokló hattyút". A lapok hasonlóképpen dicsérőleg és a dicséret felső fokán írnak az együttes további tagjairól, Marina Kondratyeváról, Borisz Hohlovról, Rajsza Sztrucskováról, A. Lapauriról és másokról. A két előző, hasonló című cikkünk­ben jellemeztük már a kettészakított ország északi és déli részének fej­lődését az imperialisták által kirob­bantott, 1950 —1953-ig tartó koreai háború befejezése őta. Korea egyike az imperialista poli­tika azon három áldozatának, amelyek bár nemzeti és földrajzi egységet képeznek, mégis még tizennégy évvel a háború befejezése után is, ketté vannak szakítva. Németországra, Viet­namra, és természetesen a szóban­forgó Koreára gondolunk. Különösen a koreai félsziget mes­terséges kettéosztása egy képzelet­beli vonal, a 38. szélességi fok, illet­ve a harcvonalnak a fegyverszünet pillanatában való húzódása szerint jelent természetellenes, csak erő­szakkal fenntartható állapotot. Az or­szág éléskamrája, mint már írtunk róla, délen van, míg iparának túl­nyomó része északon. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ugyan a mezőgazdaság szempontjából mostoha adottságai közepette is óriási erőfe­szítéssel megoldotta lakossága éle­lemellátásának kérdését, délen azon­ban, a termékeny területeken Li Szín Man uralma alatt közel négymillió paraszt éhezik és hazai iparcikkek­ben is óriási a hiány. Az országot ugyan elárasztják amerikai iparcik­kekkel, melyek azonban nagyon drá­gák. Korea egyesítésének kérdése azon­ban nemcsak belső, koreai ügy. Az amerikai imperialistáknak sikerült 1950 nyarán nemzetközi kérdést csi­nálni belőle, és a Szovjetunió távol­létében a koreai háborút az ENSZ ügyévé tenni. Emlékezünk rá, hogy az amerikai csapatok az ENSZ zász­laja alatt léptek fel Koreában és ma is annak nevében tartózkqdnak ott. Persze, az ENSZ nevét csak akkor használják, amikor számukra előnyös. Különben az ugyancsak az ENSZ köz­Két Korea in. vetítése és felügyelete alatt megva­lósított fegyverszüneti szerződést ott és akkor rúgják fel, amikor érdekük megkívánja. Igy például önkényesen eltávolították a dél-koreai területről a semleges államok ellenőrző bizott­ságát, egyoldalúan megszüntették a fegyverszüneti szerződés 13. cikke­lyét, amely megtiltja új fegyverek behozatalát Korea területére. Ellen­kezőleg, az amerikai katonaságot atom-és rakétafegyverekkel szerelték fel, jóllehet ehhez sem Dél-Korea né­pe, sem pedig az ENSZ, amelynek zászlaja alatt az amerikai csapatok Dél-Koreában tartózkodnak, nem já­rultak hozzá. Nem csoda, ha Li Szín Man is kö­veti amerikai gazdáinak példáját és a fegyverszüneti szerződés ellenére közel kétszeresre emelte állandó hadseregének létszámát. Ezzel szemben a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság kormánya számos olyan intézkedést javasolt, sőt, amennyiben csak tőle függött, hajtott is végre, amelyek a tarthatat­len állapot káros következményeinek mérséklését és a koreai kérdés tel­jes megoldását, a két mesterségesen elszakított országrész újraegyesíté­sének ügyét szolgálják. Mindenekelőtt-kijelentette, hogy a maga részéről hajlandó mindent meg tenni a két országrész hermetikus elzárkózottságánák megszüntetésére, a postaforgalom felvételére, Dél-Ko­reának elektromos árammal való el­látására, a gazdasági kapcsolatok felújítására, sőt hajlandó volt meg­engedni a dél-koreai halászoknak az észak-koreai vizekben való halfogást is. Mindezeket az ajánlatokat Li Szin Man-ék mind a mai napig mereven elutasították. Hasonló volt eddig a sorsa a politi­kai jellegű észak-koreai ajánlatok­nak. Ismételten felajánlották az ide­gen csapatok kölcsönös kivonására vonatkozó megállapodás létrehozását. Amikor ezek az ajánlatok Li Szin Man-ék és az amerikaiak részéről végleg elutasításra találtak, hozzájá­rultak a kínai önkéntesek egyoldalú kivonásához az ország területéről. Ugyanakkor az észak-koreai kormány saját csapatainak számát önkéntesen 80 ezer fővel csökkentette. A népi demokratikus kormány haj­landó az ország egyesítése céljából beleegyezni a semleges ellenőrök jelenlétében lefolytatandó összkoreai szabad választások megtartásához és a legteljesebb demokratikus szabad­ságjogok megújításához a félsziget egész területén. Mindezeket a lépéseket teljes mér­tékben támogatja a népi Kína kor­mánya is, míg a másik oldalon éppen az amerikai imperialisták azok, akik Li Szin Mannak még a gazdasági jel­legű egyezmények megvalósítását is megtiltják. Az imperializmus általá­nos magatartásából mindez természe­tesen logikusan következik. Annál érthetetlenebb azonban, hogy hat év­vel a koreai fegyverszünet megkötése után az amerikai atom- és rakéta­támaszpontok kiépítése Dél-Koreában, az ország két része egyesítését szol­gáló bárminemű intézkedés megaka­dályozása az ENSZ nevében, annak politikai felelősségére történik. Iga­zán itt van már a legfőbb ideje an­nak, hogy az ENSZ végre konkrét lépéseket tegyen a természetellenes koreai állapot megszüntetésére, az idegen csapatoknak Dél-Korea terü­letéről való kivonására és a mester­ségesen kettészakított ország egyesí­tésére szolgáló lépések elősegítésére. P. J. ÜJ SZÖ 3 * • 1959. május 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom