Új Szó, 1959. május (12. évfolyam, 119-149.szám)

1959-05-18 / 136. szám, hétfő

Világ proletárjai, egyesüljetek ! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1959. május 18. hétfő 50 fillé r XI. évfolyam, 136. szám A külügyminiszteri értekezlet első hete után GENFI TUDÓSÍTÁSUNK A genfi külügyminiszteri értekezlet lezárta munkája első szakaszát. A küldöttségek kihasználják a kétna­pos szünetet a kifejtett álláspontok elemzésére és további eljárásuk elő­készítésére. Herter amerikai állam­titkár szombaton néhány őrára Ró­mába utazott. Couve de Murville re­pülőgépen utazott haza, hogy röviden tájékoztassa de Gaulle tábornokot. A többi küldöttség vezetői Genfben maradtak. Már azért is, mert várták, hogy Herter és Murville visszatérése után vasárnap bizonyára sor kerül egyes magánmegbeszélésekre. Az értekezlet első hetének befeje­zése okot szolgáltatott arra, hogy úgyszólván valamennyi küldöttség feltegye a kérdést a sajtóértekezlete­ken, hogyan értékelhetők a tárgyalá­sok eddigi eredményei. Egyes szóvi­vők persze egyáltalán semmit sem mondtak, mivel a lefolyt öt ülésből aligha vonható le valamilyen nagyobb következtetés. Ennek ellenére a genfi Sajtóház munkacsarnoka szombaton reggel is zajos volt az írógépek kat­togásától. Az újságírókra várt a fel­adat, hogy megmondják azt, amit a küldöttségek szóvivői nem mondtak el. Tekintettel arra, hogy a sajtó az elmúlt napokban figyelmesen felje­gyezte az értekezlet minden mozza­natát, nehéz valami újat mondani. Az összegezés természetesen nagyon egyszerű. Először: a német államok részvételét oldották meg. Másodszor: nem oldották meg Lengyelország és Csehszlovákia részvételét, harmad­szor: két érdemleges tervet terjesz­tettek elő: a nyugati „csomagot" és a Németországgal kötendő békeszer­ződés sžovjet tervezetét. Most az egyes pontokhoz: A két német küldöttség jelenléte egy tár­gyalóteremben mindenesetre új kor­szak kezdetét jelenti a német kérdés alakulásában. Ha von Brentano úr nem szánta rá magát arra, hogy részt vegyen az ülésen, ezt nyilván csak azért tette, mert még nem egyeztek bele Bonnban. Ha a tárgyalások első hete valamire különösen rámutatott, akkor ez Len­gyelországnak és Csehszlovákiának a tárgyaláson való részvétele szüksé­gessége volt. Nem szabad megállni a fél úton, hogy az ügy előbbre jusson. Valaki Nyugat és Kelet összegezett jayaslatainak előterjesztését a „fo­galmak" elkerülhetetlen kezdeti „po­larizálódásának" nevezte, ami után valószínűleg a tárgyalás következik. Különösen egyes angol lapok írtak teljesen nyíltan olyan szemmel látha­tóan elfogadhatatlan tervezet, mint a „csomag", előterjesztésének célsze­rűtlenségéről. Ha az amerikai küldött­ség pénteken annyira sietett a béke­szerződés szovjet tervezetének hiva­talos elutasításával, ezt azért tette, hogy szintén e tervezet elfogadhatat­lanságának látszatát keltse. Egy azonban nyilvánvaló. Egyik vagy má­sik kérdés minden lehetséges megol­dása csak abban a szellemben képzel­hető el, amelyben a szovjet javaslatok kidolgozták, valamint összhangban azokkal az alapelvekkel, amelyekre épül. Ez abból ered, ahogyan Nyugat és Kelet részéről kezelték eddig a prob­lémákat. A nyugati politika célját évek hosszú során nem létező erővi­szony alapján tűzték ki és teljesít­hetetlen óhajokhoz kötötték. Nem lé­tező erők szempontjából beszéltek és elérhetetlen célokat tűztek ki. 1959­ben az a helyzet, hogy az erőpolitika a Távol-Keleten, a Közép-Keleten és Európában is csődöt mondott. Dulles­nak nem sikerült saját elképzeléséhez idomítani a világot. A nyugati „csomagra" inkább ke­gyeletes aktusként, egy hiábavaló év­tizedes törekvés hattyúdalaként te­kinthetünk. Hiába akarta évtizedek­kel visszaforgatni a történelem kere­két. Az értekezlet előtt álló igazi prob­léma az, milyen mértékben képes a nyugati politika figyelembe venni a mai idők szellemét. Az értekezlet első hete nem adott erre választ. Am indokoltan várhat­juk, hogy a tárgyalások további folya­mán legalább szerény formában mé­gis megjön a válasz. Az értekezletnek a tényekből kell kiindulnia, hogy megtalálja a feszült németországi és európai viszonyok békés rendezésének megoldását. A bé­keszerződés szovjet tervezete ennek szükségét szemlélteti, fiz amerikai szóvivő tegnap afelett tördelte a ke­zét, hogy a szovjet javaslat már négy hónapos. Ezt tüntette fel csalódása fő okának. Persze egyik vagy másik ál­láspontnak nem öregsége, hanem a reális volta a fontos. Az amerikaiak hat évig nem ismerték el az új Kínát, azután Panmundzsonban egy asztal­nál találkoztak. Tíz éve nem ismerik el az NDK-át és végül vele is egy tárgyalóteremben ülnek. A Németor­szággal kötendő békeszerződés ter­vezetében nem benyújtásának idő­pontja, hanem gyakorlati értéke a fontos. Herter úr az értekezleten mondott bevezető beszédében megállapította, hogy a Szovjetunió kikényszerítette ezt az értekezletet. Tegyük hozzá: a világ helyzete kényszerítette ki. A vi­lág helyzete pedig nemcsak értekez­letet, hanem megoldást kôvÄel. Res­ton neves amerikai hírmagyarázó nemrégen azt írta, hogy a Nyugat számára ma sokkal könnyebb a pro­paganda, mint a politika kifejtése. Európának, amely tizennégy évvel a véres háború után ismét szembenéz a nyugatnémet militarizmussal, erre a másikra van sürgős szüksége. Jlfil HOCHMAN BEFEJEZODOTT a szakszervezetek IV. kongresszusa A BIZOTTSÁGOK JELENTÉSEI • AZ ALAPSZABÁLYZATOK MÓDOSÍTÁSA • A KONGRESSZUS JELENTŐS HATÁ­ROZATA ® LEVÉL PÁRTUNK KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁHOZ, A SZAKSZERVEZETI VILÁGSZÖVETSÉGHEZ, A SZOVJET SZAKSZERVEZETEKHEZ ÉS A KÜLÜGYMINISZTEREK GENFI ÉRTEKEZLETÉHEZ (Tudósítónktól) — Vasárnap reggel nyolc órakor a IV. szakszervezeti kongresszus Houska mérnöknek, az Állami Bank dolgozójának felszólalá­sával folytatta tanácskozását. Utána még 11 küldött beszélt a szakszerve­zetek feladatairól. Megegyeztek ab­ban, hogy a népgazdaság tervszerű fej­lődését, a szocializmus felépítését akkor biztosítják a legjobban, ha a termelés irányításába és a népi ôl­lam vezetésébe bevonják a dolgozók legszélesebb tömegeit. Kacha elvtárs, a Szakszervezetek Központi Tanácsá­nak titkára beszámolt a dolgozók zhoreleci nemzetközi találkozójának és Genfbe küldött nyolctagú delegá­ciója tárgyalásainak eredményeiről. A kongresszusi fő beszámoló fe­letti vita véget ért. Daubner elvtárs előterjeszti a mandátumvizsgáló bi­zottság jelentését. A szavazati joggal felruházott küldöttek közül 1565-en jelentek meg. Közülük 443 nő, 140 a fiatal. A mandátumvizsgáló bizottság jelentésének egyöntetű jóváhagyása után Koukol elvtársnak, a választási bizottság elnökének jelentése után a kongresszus küldöttei titkos szava­zással manifesztációs egységben megválasztották a Szakszervezetek Központi Tanácsa és a Központi Re­víziós Bizottság tagjait. Kozelka elvtárs az FSZM alapsza­bályzata módosítására és kiegészíté­sére kiküldött bizottság jelentését, Hnilička elvtárs az FSZM alapszerve­zeteinek üzemi bizottságaira vonat­kozó határozati javaslatot ismertetik és indokolják. A kongresszus részt­vevői mindkét javaslatot egyhangúlag jóváhagyják. Pasek elvtárs terjeszti elő a javas­lattevő bizottság az FSZM-nek a szo­cializmus építése befejezése idősza­kában elvégzendő feladatairól szóló határozattervezetet. Részletes jelen­tésében hangsúlyozza, hogy a szocia­lizmus építésének befejezése a dol­gozó nép legszélesebb tömegei törek­véseinek és teremtő munkájának leg­sajátabb ügye. Lelkes taps, éljenzés fogadta Pasek elvtárs javaslatát, hogy a kongresszus intézzen levelet Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottságá­hoz, a Szakszervezetek Világszövetsé­géhez, a Szovjet Szakszervezetek Központi Bizottságához és a külügy­miniszterek genfi értekezletéhez. (Taps.) A kongresszus résztvevői a CSKP-t, a békét, a Szovjetuniót és a népek közötti barátságot éltetik. Zupka elvtárs kér szót. Záróbeszé­dében a küldötteknek és a megvá­lasztott funkcionáriusoknak eredmé­nyes munkát kívánva újra figyelmez­tet a több mint négymilliós szakszer­vezeti család óriási jogaira, egyben kötelességeire is. Ez a hatalmas tö­megszervezet közéletünk minden sza­kaszán érvényesítheti befolyását. Kö­szönetét fejezi ki pártunk Központi Bizottságának azért a gondoskodásá­ért és segítségért, amelyet a szak­szervezeteknek nyújt. Biztosítja pár­tunkat a szakszervezeti tagság, Cseh­szlovákia dolgozói nevében, hogy a kitűzött feladatokat maradéktalanul teljesítik. Köszönetét tolmácsolja a külföldi szakszervezetek megjelent tagjainak. Országépítő feladataik mellett külön kötelessége a csehszlo­vák forradalmi szakszervezeteknek a proletár nemzetköziség ápolása, a bé­ke megőrzése. Ennek érdekében dol­gozóink bármely szakszervezettel szívesen együttműködnek. Amikor ha­zánk országépltő népét, a pártot, a forradalmi szakszervezeteket, a Szov­jetuniót, annak a kommunizmus meg­valósító népét, a világbékét élteti, a kongresszus impozáns manifesztáció képét mutatja. A Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom IV. kongresszusa az Interna­cionálé eléneklésével ért véget. A kongresszus kitűzte a szakszerve­zetek tevékenységének további célját és irányát. Szakszervezetünk kong­ressszusa jó határozatot hozott. Min­den lehetőség megvan arra, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom tagjai a lenini tanítás értelmében eredményesen teljesítsék megtisztelő, de felelősségteljes feladataikat. Ah­hoz, hogy a jó határozat valóra vál­jék, a szakszervezeti tagság öntuda­tos, kezdeményező, áldozatkész mun­kájára van szükség. Nem kétséges, hogy e feladatokat pártunk segítségé­vel valóra is váltják. Dolg oz óink határozottan követelik ^ctwpcj, ^ n vuiTTO M*.).ni r.ivr . n miiimi i— ii hiib u ii m jb-i <i h»i« »i i hibi ii i W MMBMMawBniM—im iiihi— iiw w j a i mi wn u wi ni irmjaa*-ju ca—3B—ciMwaaB^ Csehszlovákia és Lengyelország részvételét a genfi értekezleten (ČTK) — Csehszlovákia dolgozói, akik figyelemmel kísérik a külügyminiszterek genfi tanácskozását, hatá­rozottan állást foglalnak amellett, hogy Csehszlovákia és Lengyelország egyenjogú résztvevőkként a Szov­jetunió javaslatainak szellemében foglalják el az őket megillető helyet a genfi értekezleten. Ez a követelés megnyilvánul közvetlenül az értekezlethez intézett sok határozatban, amelyekben a dolgozók egyúttal élesen elítélik a bonni kormány militarista és revansista irányvonalát, valamint az amerikai rakéta- és atom­támaszpontok építését egyes európai államok, első­sorban a Német Szövetségi Köztársaság területén. A dolgozók határozataikban tolmácsolják arra irányuló óhajukat, hogy kössék meg a békeszerződést Német­országgal, vessenek véget a nyugat-berlini megszálló rendszernek, számolják fel a hidegháborút és szün­tessék be a nukleáris fegyverkísérleteket. A Békevédók Vimperki Járási Bi­zottságának tagjai a vimperki járás népe nevében azzal a kéréssel for­dulnak a külügyminiszterek genfi értekezletéhez, hogy az értekezlet­re egyenjogú résztvevőkként hívják meg Csehszlovákia és Lengyelország külügyminisztereit azon nemzetek és államok képviselőiként, amelyek a hitleri agresszió első áldozatai voltak. ' * * * A znojmói Motorpal n. v. alkal­mazottai határozatukban ezt írják: „Mi, csehszlovákiai dolgozók, akik a nácista agresszió következtében óriási kárt szenvedtünk és nagy megpróbáltatásokban volt részünk, nem érthetünk egyet és nem aka­runk egyetérteni a német probléma megoldásának további elodázásával. Követeljük Csehszlovákia és Len­gyelország egyenjogú partnerekként való részvételét a genfi értekezle­ten. Senki sem tagadhatja, hogy a Csehszlovák Köztársaság és Len­gyelország a Szovjetunió után az elsők azon államok sorában, melyek a legutóbbi világháborúban a leg­többet szenvedtek a nácista agresz­szió folytán és teljes joggal szól­hatnak hozzá a megvitatott kér­désekhez." * * * A revúcai járás békevédői sürgő­sen követelik, hogy Csehszlovákia, mint a béke következetes védel­mezője és a nemzetközi feszültség enyhítésének híve képviseletet nyer­jen a genfi értekezleten. Kostelec város polgárai is teljesen jogosnak tartják Csehszlovákia és Lengyelor­Új gépeket kap a mezőgazdaság (ČTK) A jičíni Agrostroj nemzeti vállalat dolgozói már most készítik elő a cukorrépa betakarításának tö­kéletesített gépesítését. E napokban befejezik az 1-SKft jelzésű, már ki­próbált egysoros répakombájn első sorozatának gyártását és őszig 300 ilyen gépet adnak gép- és traktor­állomásainknak. Egyidejűleg gyors ütemben folynak a kétsoros szedő­gép fejlesztési munkálatai. A szedő­gép hat típusával folytatnak kísér­leteket. Sikerült megoldani a kiszán­tott cukorrépának a gépből egyene­sen a teherautóra vagy szekérre ra­kását. Az őszi behordás idején a kétsoros répaszedőgép valamennyi hat típusát különböző feltételek mellett kipróbálják. szág részvételét a genfi értekezle­ten. * * * Csehszlovákia és Lengyelország képviselői egyenjogú partnerekkénti részvételének elutasítása a genfi ta­nácskozásokon a jihlavai kerületben, a felháborodás hullámát váltotta ki. E kerület lakosságának még élénk emlékezetében élnek a német meg­szállás borzalmai és az idő is, ami­kor a Henlein-pőrt vezetésével a szélsőséges náci elemek erőszakos tetteket követtek el azokban a köz­ségekben, ahol cseh kisebbség élt. * * * A novákyi Wilhelm Pieck Vegyi­üzem dolgozói is figyelemmel kísé­rik a külügyminiszterek genfi érte­kezletén folyó tárgyalásokat és fel­háborodtak afelett, hogy az úgyne­vezett Európai Unió Nyugat-Ber­linben a berlini kérdés megoldására vonatkozó szovjet javaslatok ellen irányuló provokatív gyűléseket ren­dez. A W. Pieck Vegyiüzem dolgo­zói a bonni kormány uszító propa­gandájára munkasikerekkel válaszol­nak. Áprilisban terven felül 1 millió 60 ezer korona értékű vegyszert i gyártottak. Mindannyian örömmel | fogadják a Szovjetunió azon javasla­j tait, hogy a genfi értekezleten köz­I társaságunk is képviselve legyen. A madunicei villanyerőmű építői ezekben a hónapokban gyors ütemben végzik a vízierőmű befejező építkezési munkál„.»... ^— c i. u l,, u mey­kezdték - helyéről elmozdított földtömeget vagonokba raknák, hat,. Bratislavától Moszkváig érő vasúti szerelvény telne meg vele. Az építkezéshez több mint 3700 tonna vasat és 260 000 köbméter betont használtak fel. Baloldali képünkön a ČKD Blansko szerelőmunkásai a turbinaelosztót szerelik. Középső képünk a drahovcei védőgátat ábrázolja, melynél Jozef Helovič, a Hydrostav n. v. lakatosa (jobboldali kép) szétszereli az építkezési berendezést. (Foto: 5. Petráš - ČTK)

Next

/
Oldalképek
Tartalom