Új Szó, 1959. május (12. évfolyam, 119-149.szám)

1959-05-16 / 134. szám, szombat

A nyugati hatalmak benyújtottákjSemilliÚjanyugati,CSOmagban (Folytatás az 1. oldalról) szág helyzetét és azt az egyesített Németország példaképéül tünteti fel. A dokumentumból nem hiányzik — bár sokkal szerényebb formában, mint Dulles idején — a kelet-európai nem­zetek szabadságáért kifejezett ide­jét múlt „aggódás". Németország egyesítésének kérdé­sével e terv egybekapcsolja más nem­zetközi problémák egész sorát, így az európai biztonság, a leszerelés stb. „átfogó" javaslatukat kérdését, de ezeket a kérdéseket a dokumentum nem rendeli teljesen alá a német államok mechanikus egyesí­tése követelményének. Maga a terv négy szakaszra oszlik. Az első feltételezi egész Berlin ki­vételét az NDK területéből, az egész város egyesítését „szabad választá­Lothar Bolznak, az NDK külügyminiszterének felszólalása DR. LOTHAR BOLZ, AZ NDK KÜL­ÜGYMINISZTERE, A NÉMET DEMOK­RATIKUS KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ÉS LAKOSSÁGA NEVÉBEN BIZTOSÍ­TOTTA AZ ÉRTEKEZLETET ARRÓL, HOGY A NÉMET NÉP TÚLNYOMÓ TÖBBSÉGE ÖRÖMMEL FOGADJA AZT A TÉNYT, HOGY SOR KERÜL A KE­LET ÉS NYUGAT TÁRGYALÁSÁRA. A NEMZETKÖZI FESZÜLTSÉG KÜ­LÖNÖSEN SÚLYOSAN ÉRINTI A NÉ­MET NÉPET, MELYNEK NINCS HŐBB VÁGYA, MINTHOGY EURÓPÁBAN VÉGRE BEKÖSZÖNTSÖN A BIZTOS, TARTÓS BÉKE. Az európai háború befejezése után első ízben ülnek szemközt a német államok képviselői azoknak a hatal­maknak külügyminisztereivel, me­lyeknek népeit a német militaristák megtámadták és borzalmas háborúba sodorták. Mi, a Német Demokratikus Köztársaság képviselői, felszólalá­sunk elején ünnepélyesen kijelent­jük, hogy politikánknak, éppúgy mint az értekezleten való részvételünknek célja annak örökre kizárása, hogy a német militarizmus, mely a német nép számára épp olyan káros mint a töb­bi népek számára, újra veszélyeztet­hesse a békét. A német antifasisztái, őszintén fo­gadták a Hitler elleni koalíció ama következtetését, hogy a német fa­sizmus és militarizmus elpusztításá­val nyissák meg Európában a béke időszakát, amit a potsdami értekezlet határozatai is lerögzítettek. Dr. Bolz hangsúlyozta, hogy a Német Demok­ratikus Köztársaság területén érvé­nyesítették a potsdami egyezmény el­veit. A Német Demokratikus Köz­társaság kész minden erejét a demokratikus nép békéje biztosításá­nak és Németország kettészakított­sága megszüntetésének szentelni. Éppen ezért a négyhatalmi jegyzék­cseréből és ezen az értekezleten el­hangzott nyilatkozatokból nagy meg­elégedéssel arra a következtetésre jutottunk, itt nem arról van szó, hogy meddő beszédek hangozzanak el a német kérdésben, hanem arról, hogy megtalálják az utat a német béke­szerződés megkötésére és a jogos érdekek tekintetbe vételével a rend­ellenes nyugat-berlini helyzet rende­zésére. Örömmel ragadom meg az alkal­mat, hogy az értekzlet folyamán részletesen kifejtsem Németország — egységes, demokratikus és béke­szerető állam nemzeti megújhodásá­nak konstruktív programját, melyet kormányunk dolgozott ki. Magába foglalja a két német állam szövetsé­ge megteremtésének eszméjét. Elkerülhetetlenül szükségesnek tartjuk a két német állam tárgyalá­sait — hangsúlyozta az NDK szóvi­vője és megjegyezte, hogy az NDK kormányának erre vonatkozó ismételt javaslatai sajnos nem jártak sikerrel az NSZK kormányánál. Kormányom megbízásából kijelen­tem e magas fórum előtt: ma sincs még késő. Itt ül a teremben a két német állam küldöttsége, és azonos statútummal vesznek részt a külügy­miniszteri értekezleten. A Német De­mokratikus Köztársaság küldöttsége a német békeszerződés miden kér­dését éppúgy kész megtárgyalni a Német Szövetségi Köztársaság kül­döttségével, mint az egységes, de­mokratikus és békeszerető német ál­lam megteremtését szolgáló lépése­ket. A két német küldöttség ily mó­don lényegesen hozzájárulhat az értekezletnek minden tárgyaló felet kielégítő eredményéhez. Moszkva (ČTK) - NAUMOV, A MOSZKVAI PRAVDA GENFI KÜLÖN­TUDÖSlTÖJA KOMMENTÁLJA AZ USA, FRANCIAORSZÁG ÉS NAGY­BRITANNIA KÜLDÖTTSÉGEI VEZE­TŐINEK A KÜLÜGYMINISZTERI ÉR­TEKEZLETEN MÁJUS 13-ÁN EL­HANGZOTT BESZÉDEIT. A KÖVET­KEZŐKET ÍRJA: „Itt rámutatnak ar­ra, hogy az USA és Nagy-Britannia külügyminisztereinek nyilatkozatai enyhe szellemben hangzottak el, ami az értekezlet távlatai szempontjából nagyon fontos. Kivételt képezett az a nyilatkozat, amelyet az ülésen a be­teg francia külügyminiszter, Couve de Murville nevében olvastak fel. A francia minjszter helytelenül ecse­teli azt a helyzetet, amely az érte­kezletet megelőzte, valamint a je­lenlegi nemzetközi helyzetet is. Genfben kedvezőtlen légkört igyek­szik teremteni s meg akarja hiúsítani a pozitív eredmények elérését. A moszkvai Pravda tudósítója a to­vábbiakban értékeli a Nyugat „cso­magtervét", amelyet Herter amerikai külügyminiszter terjesztett elő és azt írja, hogy e terv felújítása a Nyugat régi eszméinek és javaslatainak, amelyeknek tarthatatlanságát már bebizonyította az élet és a nemzet­közi kapcsolatok gyakorlata. Fő hi­bája az, hogy a különféle nemzet­közi problémák, amelyeknek mind­egyike önmagában is bonyolult, e tervben egy csomóba vannak gomo­lyítva, amelyet nem lehet egyszerűen kibogozni. A külügyminiszteri értekezlet nagy, felelősségteljes feladatok előtt áll — írja a cikkben Naumov. E feladatokat akkor teljesítheti, ha készségét nyil­vánítja a nemzetközi együttműködés felújítására és a nehéz problémáknak tárgyalások útján való megoldására. Mindazokat az akadályokat, amelyek a tárgyalás útjában állanak, el kell távolítani. Az emberiség azt várja, hogy az értekezlet megteremti a nemzetközi helyzet egészségessé té­telének jó alapjait és fordulatot fog jelenteni a jelenlegi nemzetközi kap­csolatok fejlődésében. Nyu gatnémet lapok a Nyugat tervéről Új forma — régi tartalommal A nyugatnémet lapok behatóan kommentálják a német kérdés meg­oldására tett nyugati tervet, amelyet Herter külügyminiszter nyújtott be a genfi értekezlet elé. Számos lap már a „titkos csomagterv" közzétételének előestjén szkeptikusan nyilatkozott róla és kijelentette, hogy nincs ben­ne semmi új. „Irreális", „elfogadha­tatlan", „új forma régi tartalommal" — ezt el kellett ismerniök azoknak a lapoknak is, amelyek még nem vál­tak teljesen a hivatalos bonni politi­ka szekértolóivá. A General Anzeiger azt írta, hogy a Nyugat javaslataival nem követ mást célt, mint azt, hogy fékezze a német kérdés fejlődését. A Telegraph nyugat-berlini lap ko­moly kifogásokat emel a tervvel szemben és hangsúlyozza, hogy a terv csupán százszámra ismétli az elfogadhatatlan jelszókat. A lap rá­mutat, hogv „csütörtök délután őta az asztalon hevert az a titokzatos csomag, amelyről az utóbbi időben annyit beszéltek. Ez a terv kétség­telenül Adenauer kancellár bélyegét viseli magán. A nyugati tervjavaslat szerint Németország szabadon dönt­hetné el, belép-e katonai tömbökbe (értsd az Északatlanti Tömböt). Ez­zel kapcsolatban a Telegraph hang­súlyozza, hogy itt ismét világosan látható Adenauer befolyása, aki Lon­donban és Párizsban nemrégen ra­gaszkodott ehhez a követelményhez. ..Szilárd ragaszkodása (hogy a jövő egyesített Németországa a NATO tagja legyen) lényegesen hozzájárult ahhoz, hogy a külügyminiszteri ér­tekezlet 1955-ben zsákutcába került és eredménytelenül oszlott szét: En­nek a merev tézisnek felújítása 1959. májusában annáí érthetetlenebb, mert ezt a tézist az utóbbi időben még a Kereszténydemokrata Unió számos vezetője sem támogatta. sok" útján, a megszállási rendszer megőrzésével és az idegen megszálló csapatok jelenlétével. A terv másik fázisa vegyes össznémet bizottság létesítését "tételezi fel. E bizottságot nem a két egyenjogú német állam fennállásának elismerése alapján, vagyis egyenlő képviselettel kellene létesíteni, hanem az NDK diszkrimi­nálása útján. E bizottságban 25 tag volna Nyugat-Németországból és 10 tag az ŇDK-ból. A bizottság feladata volna javasla­tokat kidolgozni a két német állam közötti technikai érintkezés kibőví­tésére, valamint „független felügye­let" alatt össznémet választások tör­vényjavaslatának kidolgozása. A bi­zottság háromnegyedes szótöbbséggel hozna határozatokat, úgyhogy az NDK képviselőit „nem lehetne leszavazni". Ezt a látszólag nagy mértékben kompromisszumos záradékot azonban nyomban értéktelenné teszi az a ren­delkezés, hogy a bizottság javaslatát, „esetleg két javaslatát" döntés vé­gett „össznémet népszavazás" elé bo­csátanék, melynek során a revansis­ták által uralt Nyugat-Németország keresztülvinné akaratát. Általában véve az, amit csütörtökön Genfben a Nyugat előterjesztett, nem jelent semmilyen haladást, nem köny­nyíti meg a bonyolult európai problé­mák megoldását s nem felel meg el­sősorban a német békeszerződés szükségletének, Nyugat-Berlin kérdé­se megoldásának és az európai biz­tonság biztosításának. Az USA külügyminisztere után a két német állam képviselője szólalt fel. Beszédük hangja és értelme sar­kalatosan különbözött, egymástól. Dr. Boltz, az NDK külügyminisztere be­szédében megmutatta a Német De­mokratikus Köztársaság kormányának jóakaratát, hogy hozzájáruljon a je­lenlegi genfi külügyminiszteri érte­kezlet sikeres lefolyásához. A nyugatnémet küldöttség nevében Grewe, az NSZK USA-beli nagykövete mondott beszédet. Először is dicsérte a Herter által benyújtott nyugati ter­vet. Támogatta a Nyugat küldöttsé­gének azt a törekvését, hogy bonyo­lulttá tegye az európai problémák megoldását és hogy a német kérdést az európai biztonság és leszerelés bonyolult problémáival kapcsolják egybe. Ismeretes, hogy a leszerelés kérdéseiben a nyugati hatalmak évek hosszú sora óta minden haladást meghiúsítanak. Taktikájukat az jel­lemzi, hogy ha a Szovjetunió bármi­kor elfogadta valamely javaslatukat, a nyugati hatalmak visszaléptek tőle.' A nyugati nagyhatalmak azon törek­vését, hogy a német kérdés megol­dását a leszerelés kérdésével kap­csolják egybe — amit Grewe is tel­jes mértékben támogatott —, ezért jogosan nevezhetjük a német problé­ma megoldásának meghiúsítására irá­nyuló kísérletnek. GENFI TUDÓSÍTÁSUNK ^érdeklődés ^ iránt. A New York Times és a New ^York Herald Tribúne című lapokat ^kezdetben csak másodrendű tudósí­tók képviselték, most pedig fő kom­^mentátoraikat küldték Genfbe. ^ Az értekezlet negyedik napja után $ vizsgáljunk meg néhány kérdést, me­ÜJABB ÚJSÁGÍRÓK érkezése iga- lini helyzet megoldását, mindent ^zol.ia, hogy világszerte fokozódik az egybevet és ezzel kizárja a részleg­az értekezlet munkája problémákról való megegyezés lehe­tőségét. A „csomag" szorgalmazza a bonni revansisták uralmának egész Német­országra való kiterjesztését, noha ez már öt évvel ezelőtt a berlini érte­kezleten is teljesen esztelen volt. Adenauer védnöksége alatt hosszú gyeket az értekezlet eddigi lefolyá- tárgyalások folyamán kidolgozott fcsa különösen előtérbe állít. „csomag" végül, egészbenvéve szem­% • 1. Az értekezlet összetétele, mel láthatóan lépést jelent vissza­^A két német állam részvételének sí- • felé ahhoz viszonyítva, amit az el­őkeres megoldása után, mely a Szov- múlt években Nyugaton a német prob­^jetunió érdeméből teljes mértékben lémákkal kapcsolatban nem egyszer ^biztosítva van, hátra van még továb- hannoztattak. országok, nevezetesen Lengyelor- A nyugat; „csomag" említett voná­^ ž* r :«kcr,u„6i/i. i/inmcnuts. sai azt a benyomást keltik, hogy in­kább a nyugati „elviesség" reklám­járól, mint komoly politikai aktus­ról van szó. • 5. A német küldöttségek fel­szólaltak: először a csütörtöki ülésen; felszólalásaik benyomása tanulságos volt. Míg Bolz, az NDK külügyminisz­^szág és Csehszlovákia képviseleté­inek megoldása. ^ Az itteni értesülések szerint a tár­gyalások harmadik napja után e prob­lémáról folytatott vita súlypontja a ^ miniszterek magántárgyalásaira toló­dott át. A Genfben tartózkodó nyu­Š qati újságíróknak az a véleménye, s i hogv a három nagyhatalom képvise- tere kormánya álláspontját fejtette " ' 'ki, Grewe nyugatnémet küldött ál­landóan hangoztatta szolidaritását a nyugati „csomaggal". Az értekezleten való német rész­vétel elleni hadjáratában vesztes bonni diplomácia, mely megszégye­nült azzal, hogy Brentano bojkottál­^ létünk üqyében alkalmazott halogató ^ taktikáját csak presztizsérdekek tá­^masztották alá. E kérdésben a nyu­$gati tömbön belül is folyik az esz r ^ mecsere. ^ A nyugati küldöttségek állítólag ^ más országok részvételéhez akarják clíntni ľonnmlnrsrán Ác P.cphQ^lrwáVia i kötni Lengyelország és Csehszlovákia ta a tárgyalásokat, ma folytatta kétes t — í á A. _ l í i l # _ 1_. - 1. — Ä1 .. „vUlliIníÁit" T7PXIX++ w, A„ ^t.r.inof „exhibicióit". Efölött még a nyugat­német újságírók is egyre inkább csó­válják fejüket. • 4. Az értekezlet általános kül­detésének kérdése: úgy látszik e pontban áll legközelebb egymáshoz az értekezlet részvevőinek álláspont­ja. Herter és Lloyd szerdai beszédei, melyekben hangsúlyozták az értekez­letnek, mint a kormányfői találkozó előkészítésének értelmét, általában megfelelnek a szovjet kormány már régebben kifejtett álláspontjának. Ezenkívül Lloyd mint ismeretes új­^ részvételét. Mely országokról ván ^szó, arra vonatkozólag még nem ju­^tottak egységes álláspontra. Üj­§ ságírókörökben elterjedt az a hír, ^hogy már nemcsak Lloyd, hanem ^ Herter sem szorgalmazza Olaszország ^ részvételét. Olaszországnak a máso­^ dik világháború idején tanúsított ma­gatartása nagyon kényessé teszi az Rügyet és ezenkívül még fennforog a ^ jelenlegi olasz kormánynak Bonn-nal ^ szemben tanúsított ismert szolga­^ lelkű magatartása. Az angolszász ^ hatalmak részéről tehát nem nagy —- — — ^ lelkesedést mutatnak az iránt, hogy ra javasolta a csúcsértekezletek ^Couve de Murvillehez Adenauer me- egész sorozatának megtartását, amit 5; revséqének még egy szilárd próká- a szovjet küldöttség vezetője öröm­^tora csatlakozzék. Ezzel szemben mel fogadott. Eisenhowernek szerdai ^ Murville és Brentano kitart amellett, sajtóértekezletén elhangzott meg­^hogy Olaszország maradjon meg első jegyzései bizonyos pozitív fejlemé­^ jelöltként. * nyekre vallanak. A londoni Times ^ • 2. A Németországra vonatkozó washingtoni tudósítójának levelében ^tárgyalások: míg a Szovjetunió reális hangoztatja, hogy az USA kormánya ^ programot terjesztett elő a tárgyalá- most közeledett az angol álláspont­Jsok folyamatára és a probléma meg- hoz. Ezek a vitás nemzetközi kérdé­sek békés megoldása gondolatának haladását tanúsító pozitív jelek. BURDING, az amerikai küldöttség szóvivője a csütörtöki sajtóértekez­leten bejelentette, hogy Herter zárt ülések megtartását követeli. Arra számítanak, hogy a jövő héten sor kerül ilyen zárt ülésekre. A nyugati küldöttségek nyilvánvalóan arra hasz­nálják ki majd a zárt üléseket, hogy kikecmeregjenek abból a kényes ^•oldására vonatkozóan, ma kibontot­ták a világnak a már hónapok óta ^ titkolt nyugati „csomag"-ot. Egészé­^ben véve és részleteiben tulajdonkép­pen a történelem által túlhaladott ^ terv, mely figyelmen kívül hagyja a i világ helyzetét és Nyugat-Németor­iszáq állapotát, ŕ A német békeszerződést, a német kérdésben teendő legsürgetőbb in­tézkedést az akciók bonyolult kom ^ plexumának végére hagyja. Éppígy a helyzetből, melybe saját hibájukból J távoli jövőbe tolja ki a nyugat-ber- kerültek. J. H. Í Lloyd vacsorát adott a négy nagyhatalom miniszterei számára Genf (ČTK) - Belwyn Lloyd brit külügyminiszter csütörtök este va­csorát adott a négy nagyhatalom kül­ügyminiszterei számára. A vacsorán részt vett A. A. Gromiko, A. Ch. Her­ter miniszterek és Ch. Lucet francia képviselő a megbetegedett Murville miniszter helyett. Bolz miniszter a tárgyalásokra tett javaslatáról Genf (ČTK) - Dr. Bolz, a Német Demokratikus Köztársaság külügymi­nisztere csütörtöki javaslatát, mely szerint a genfi értekezleten részt­vevő két német küldöttség tárgyalja meg a békeszerződés kérdéseit és a Németország egyesítésére irányuló lépéseket, televíziós interjú kereté­ben világította meg. A miniszter rámutatott annak a helyzetnek értelmetlenségére, hogy a tárgyalóteremben a négy nagyha­talom képviselőivel szemben két kü­lön asztalnál a két német állam kép­viselői ülnek, anélkül, hogy a néme­teket érdeklő és legfőképp őket érin­tő fő problémáról beszélnének. Ezen az ülésen talán a legmeg­szégyenítőbb az volt, hogy Grewe nagykövet, a nyugatnémet küldött­ség vezetője egy szóval sem foglal­kozott nyilatkozatában a mi javas­latunkkal — hangsúlyozta Bolz mi­niszter. BELGIUMBAN május 15-től 11 száza­lékkal felemelik a menetjegy árát az autó­buszokon és a villamosokon. (ČTK) A BÉKE-VILÄGTANÄCS új elnökségének május 14-iki stockholmi első ülésén John Bernal neves angol tudóst választották meg a Béke-Világtanács elnökévé. (ČIK) Ollenhauer elutasítja a nyugati tervet Bonn (ČTK) — Ollenhauer, a nyugat­német szociáldemokrácia elnöke csütörtö­kön kijelentette, hogy az a terv, amelyet a nyugati hatalmak Genfben előterjesz­tettek, aligha szolgálhat alapul a négy nagyhatalom közötti megegyezésre. A bonni kormánykörökben a nyugati terv általában egyetértéssel találkozott, emellett hangsúlyozzák, hogy a szövetsé­gi kormány jelentékenyen részt vett e terv kidolgozásában. Provokációs Genf-ellenes ülés Nyugat-Berlinben Berlin (ČTK) — Csütörtökön este az ún. Európai Unió Nyugat-Berlinben provoka­tív gyűlést tartott a berlini kérdés meg­oldására tett szovjet javaslatok ellen. A gyűlés fő szónoka Lemmer bonni mi­niszter volt, aki elutasította mindazokat a javaslatokat, amelyek hozzájárulhatnának a békéhez s az enyhüléshez és követelte a nyugatnémet imperializmus uralmának kiterjesztését a Német Demokratikus Köztársaságra. A Béke-Világtanács a német kérdésről Stockholm (ČTK) - A Béke-Világ­tanács szerdán véget éVt stockholmi ülésén nyilatkozatot fogadtak el a né­met kérdésre vonatkozóan. A népek biztonsága és a világbéke megköveteli a nénjét probléma sür­gős megoldását. Egyetlen kormány . sem tűrheti hosszabb ideig ezt a helyzetet anél­kül, hogy ne tartozna felelősséggel a népek színe előtt azért a nagyon ko­moly helyzetért, melynek a világ ki van téve és amely atomhalált okoz­hat. Ki kell' jutni ebből a helyzetből, mondja a nyilatkozat. Csehszlovákia malomberendezést szállított Indiának Delhi (ČTK) - Delhi ipari külvá­rosában Okhlában csütörtökön ünne­pélyesen üzembe helyeztek egy cseh­szlovák gyártmányú nagy malmot. A napi 210 tonna kapacitással dolgo­zó malom a pardubicei munkások és technikusok lelkiismeretes munkájá­nak eredménye. Ez az első Csehszlo­vákiából Indiába szállított malom. A malmot A. P. Dzsain indiai me­zőgazdasági és élelmiszeripari mi­niszter nyitotta meg ünnepség kere­tében, melyen Jirí Nősek csehszlovák nagykövet is részt vett. Dzsain mi­niszter háláját fejezte ki Csehszlová­kiának a főváros iparának gyarapítá­sában nyújtott segítségéért. f MUűmrsor^d^ CSOJ JON GEN, a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság Legfelsőbb Népi Gyű­lése elnökségének elnöke a Román Nép­köztársaság Nagy Nemzetgyűlése Elnöksége elnökének meghívására baráti látogatásra Romániába érkezett. <ČTK) GUDMUNDSSON, Izland külügyminisztere május 14-én Nagy-Britannia rejkjaviki ügyvivőjének éleshangú tiltakozó jegyzéket adott át, amely felszólítja az ar.gol kor­mányt, hogy azonnal vonja ki Izland fel­ségvizeiről azokat a torpedórombolókat, amelyek védelme alatt az angol halászbár­kák a 12 mérföldes parti övezetben tör­vényellenesen halásznak. (ČTK) NEHRU INDIAI miniszterelnök júniusban négy napra Nepálba látogat, ahol Maher.d­ra királlyal és a kormány képviselőivel fog tárgyalni. (ČTK) G UNNA R JARRING, Svédország ENSZ­beli képviselője Los Angelesben a külpoli­tikai kérdések tanácsában kijelentette, hogy „Svédország nem lép be az atomvilágklub­ba". Egyúttal hozzáfűzte, hogy háború ese­tén Svédország törekedni fog semlegessé­gének megőrzésére. (ČTK) ÜJ SZÖ 3 * 1959. május 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom