Új Szó, 1959. május (12. évfolyam, 119-149.szám)

1959-05-15 / 133. szám, péntek

Daniel Seďb elvtárs felszólalása Ä kultúrforradalom befejezése kérdésének megvitatásával kapcsolatosan a mai teljes ülésen néhány megjegyzést szeretnék tenni a revizionista irányzatok azon megnyilvánulásairól, amelyek feltételeink között a pártépítés szakaszán előfordulnak, valamint arra vonatkozólag, hogy központi pártiskolánk mily módon akar hozzájárulni a tudományos ateista propaganda lényeges megjavításához. A revizionizmusnak a párt vezető szerepe -vényre juttatása közben előforduló egyes megnyilvánulásairól azért akarunk beszélni, mert előfordulnak olyan nézetek is, mintha nálunk nem volnának ilyen revizionista irányzatok és ha igen, akkor nem kell őket figyelembe vennünk. Ez nem helyes. Ilyen irányzatok felütötték fejüket és teljes mértékben még most sem számoltuk fel őket. A pártunk egységének bomlasztását célzó igyekezetek nálunk is megnyilvánultak és nem azért nem terjedtek el nagyobb mértékben, mert a revizionisták nem törekedtek erre, hanem ez Központi Bizottságunk eszmei egységének és szilárdságának köszönhető. % A párt vezető szerepének szüntelen szilárdítása a szocializmus építésének objektív szükségszerűsége. Ezt jól tudják maguk a revizionisták is. Ezért intéznek összpontosított támadást a párt vezető szerepe, a párton belüli élet lenini elvei és normái ellen. A revizionistáknak a párt vezető szerepe elleni harcában a párt szétforgácsolását és bomlasztását célzó módszereinek tipikus példája az SZKP XX. kongresszusa után lezajlott magyarországi ellenforradalmi puccs volt. Milyen módszereket alkalmaztak a revizionisták Magyarországon a párt szétbomlasztására? A sztálinizmus elleni harc leple alatt támadni kezdték a párt vezető képviselőit. Emellett nem az volt a céljuk, hogy a bírálat a párt keretében érvényesüljön, hogy az országban kiküszöböljék a fogyatékosságokat. Céljuk az volt, hogy a párt vezetőségével szemben, a vezető elvtársakkal szemben bizalmatlanságot idézzenek elő, zűrzavart vigyenek a párt életébe. Azzal, hogy a revizionistákkal sikerült csorbát ejteni a Központi Bizottságban működő elvtársak hírnevén és rágalmazni őket, gyakorlatilag csorbát ejtettek a párt egész Vezetőségének hírnevén is. A magyar reakció legsötétebb erőinek ilyen helyzetben azután könnyű volt különféle olyan demagógikus követelésekkel fellépniök, amelyek a dolgozók érdekei ellen irányultak. Nem állíthatjuk, hogy a marxi pártok forradalmi elvei ellen irányuló revizionista irányzatok a XX. pártkongresszus után csupán Magyarországra korlátozódtak volna. Jelentós mértékben elterjedtek a szomszédos Lengyelországban s hasonló irányzatok nálunk, a Csehszlovák Köztársaságban is felütötték fejüket. Hála Központi Bizottságunk eszmei egységének és forradalmi szilárdságának, sikeresen visszavertük mindezeket a pártunk egysége ellen irányuló támadásokat. Most, bizonyos idő múltán már világosabban látjuk, hová jutottunk volna, ha Központi Bizottságunk nem verte volna vissza ezeknek az ellenségeknek támadásait és egyetértett volna javaslataik valóra váltásával. Megmutatkozott, hogy pártunk vezetősége helyesen és alkotó módon, a mi feltételeinknek megfelelően tudta valóra váltani az SZKP XX. kongresszusának következtetéseit. A szocializmus építésének minden elvi problémáját a dolgozók széles tömegeinek részvételével vitatja meg, ami a mind nagyobb mérvű szocialista demokráciát juttatja kifejezésre. Életünk különféle szakaszain nagy horderejű intézkedéseket foganatosítottunk a lenini politika szellemében. Eredményük megnyilvánult az árak további leszállításában, a lakosság életszínvonalának további emelkedésében. A XX. pártkongresszus óta még inkább megszilárdult népünknek a párt és vezetősége iránti bizalma. Növekszik egész pártunk egysége és tettrekészsége s mindez bevált Központi Bizottságunk vezetésével, a revizionista és kispolgári elemek azon eszeveszett igyekezete ellenére, hogy hazánkban visszafordítsák a fejlődés kerekét. Továbbra is arról van sző, hogy szüntelenül üldözzük azt a demagóg fecsegést, melynek különböző formákban az a célja, hogy gyöngítse a párt vezetősége iránti, bizalmat. Központi Bizottságunk és egész pártunk tekintélyének szüntelen erősödése e szakaszon a legjobb fegyver a revizinista irányzatok ellen. E téren jelentős különösen a párttagok és pártfunkcionáriusok küldetése. Ebből a szempontból a pártfunkcionáirtusokat előkészítő központi pártiskolákon is az oktatási folyamat elmélyítésére összpontosítjuk figyelmünket. Tudatában vagyunk annak, hogy az iskolánkat elvégzett fiataloknak a gyakorlati életben a helyes marxi nézetek érvényre juttatásáért vívott harc élcsapatában kell állniok. Különösen jelentős feladatok hárulnak iskoláinkra a tudományos-ateista propaganda lényeges megjavításával kapcsolatosan is. A Központi Bizottság irodájának e kérdésben hozott határozata valóban a legjobb időben jutott el hozzánk. E határozat alapján nemcsak az oktatási programok kibővítésével és minőségi tökéletesítésével kapcsolatban hárulnak reánk feladatok, hanem elsősorban abban az irányban, hogy a járási és kerületi pártbizottságok gyorsított ütemben készítsék elő a tudományos-ateista propaganda számára szükséges lektorokat. Az e kérdésben elégtelen mértékben megnyilvánuló harcias szellem eddig visszatükröződött iskoláink oktatási folyamatában is. Mindeddig a vallási babonák ellen többé-kevésbé a világ, a világűr, stb. keletkezéséről szóló előadások megtartásával harcoltunk. Az a feladat vár ránk, hogy a hallgató elvtársakat az eddiginél sokkal aktívabb és harcosabb tudományos-ateista propaganda megvalósítására készítsük elő. Ilyen értelemben bővítjük ki az eddig jóváhagyott tanfolyamok programjait. Előkészítettük legalább 6 egyhavi szemináriumnak a jövő félévben való rendezésére vonatkozó javaslatát. Ezekben a szemináriumokban mintegy 300 lektort készítünk majd elő a járások és a kerületek keretében végrehajtandó tudományos-ateista propaganda céljaira. Tervbe vettük, hogy az előadásokat ezekben a szemináriumokban tanerőinken kívül a CSKP KB és az SZLKP KB legkiválóbb lektorai, valamint a pártunkban vezető funkciókat ellátó elvtársak fogják tartani. Sok függ majd a kerületekben működő elvtársaktól is azzal kapcsolatosan, hogy kellő figyelmet fordítsanak erre a kérdésre és valóban értékes elvtársakat küldjenek az említett szemináriumokbaí Nem fér kétség ahhoz, hogy ha kellő figyelmet fogunk fordítani az SZLKP KB irodájának a tudományos-ateista propaganda megjavításáról szóló határozata teljesítésére, úgy e szakaszon is további jelentős sikereket érünk el. Emil Chlebec elvtárs felszólalása Chlebec elvtárs felszólalása bevezető részében rámutatott az iskolaügy nagymérvű fejlődésére KeletSzlovákiában. Mindeddig azonban a M.csurin-körök és a politechnikai körök létesítése sem oldotta meg a fő kérdést — az iskola és az élet egybekapcsolódását. A kassai kerület tanítói az üzemek és az EFSZ-ek segítségével 118 műszaki kört, 130 műhelyt és 41 laboratóriumot létesítettek. Aktívan 169 Micsurin-kör, 32 állattenyésztési, ezenkívül számos mezőgazdasági irányzatú kör működik. Az ifjúság, különösen a pionírok számos iskolai földön, melyek néhol csaknem két hektárt foglalnak el, dolgoznak. Az eddigi tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy a politechnika és a termelési jellegű nevelésre, mint ahogyan azt hangsúlyozzuk, főleg az idősebb munkásokat, szakembereket, mestereket kell felhasználni, akik pozitív magatartást tanúsítanak az ifjúság iránt és gazdag munka-, vaiamint élettapasztalataik mellett az egyes ágazatokban termelési jellegű tapasztalatokat is nyújthatnak nekik, s a munka iránti szeretetre nevelhetik őket. Az általános iskolák sem felszerelésükkel, sem a tanítók felkészültségével nem tudnak megbirkózni ezzel a feladattal, mellyel főként nem is számítottak kellő mértékben. Túlnyomórészt a nevelés és az oktatás könyvek alapján történő formája vert gyökeret. Helyes az is, hogy az eddiginél nagyobb mértékben helyezik előtérbe azt a tényt, hogy az iskola és a tanítók mellett a családi környezet is lontos. Ez azonban megköveteli, hogy az eddiginél naayobb mértékben bontakozódjék kl a nevelőtevékenység a szülők körében. Rá akarok mutatni egy olyan tényezőre, mint amilyen a szülők számára szükséges pedagógiai jellegű könyvek szerkesztése és népszerűsítése. Ha kerületünkben egv pillantást vetnénk egy-egv családi otthonba, megállapíthatnánk — és úgy vélem, hogy így van ez más kerületekben is -, hogy a szülők már sok kötetből álló szép könyvtárakat áültottak össze. Igaz ugyan, hogv az olyan pedagógiai jellegű könyveket. melyek segítséget nyújtanának a gyermeknevelésben, csak valóban szórványosan találhatnánk. Nem ritkák az olyan esetek, amikor a szülők annak ellenére, hogy számukra a gyermekek a legdrágábbak, a pedaqógiai irodalommal szemben előnyben részesítik a gépkocsivezetésről, az akváriumok -létesítéséről és gondozásáról, a dísznövények termesztéséről szóló brosúrákat. Ez talán még nem a legrosszabb. A családokban azonban túlnyomórészt nincsenek arról szóló könyvek vagy brosúrák, hogy miként kell a gyermekeket nevelni fejlődésük egyes szakaszaiban. Ügy vélem, hogy a pedagógiai irodalom terjesztésére az iskoláink átépítésével kapcsolatos pedagógiai előadáspropaganda megvalósítására és általában a szocialista nevelésre az eddiginél nagyobb gondot kell fordítanunk és ezt főleg a szülőknek kell szem előtt tartaniok. Ezeket a kérdéseket elsősorban az Iskola- és Kulturális Ügyek Megbízotti Hivatalának és iskolai intézményeknek kell megoldaniok, de a kerületben nekünk js foglalkozni kell velük. Az SZLKP kerületi bizottságának irodája már elemezte a kilencéves kötelező iskolalátogatásra való átmenettel kapcsolatos kérdéseket. Kerületünkben létezik egy építészeti irányzatú 12 éves iskola, és előkészítjük továbbiak létesítését is. Ezek az iskolák gépipari, textilipari, élelmiszeripari, stb, irányzatúak lesznek. A kassai tizenkétéves középiskola eddigi nevelő- és oktatómunkájával kapcsolatos tapasztalatok általában kedvezőknek mutatkoznak. Ez azért van így, mert ez a munka valóban az iskolai pártszervezet, a tanítók és a tanulók túlnyomó részének szívügye lett. Az iskola munkája tartalmának megváltozása a tanítók, a tanulók, a szülők és az építészeti üzemek dolgozói körében pedagógiai forrongást idézett és idéz elő. Az iskolának a társadalommal és az élettel való eavbekapcsolására irányuló törekvések méa mindig a régi elképzelésekkel végzett nagy küzdelmek | tárgyát képezik. E küzdelem azon elképzelések ellen folyik, melyek az iskolát elszigetelik az élettől, a haladó ideológiától és az iskolát megfosztották tulajdonképpeni küldetésétől, hogv az embert munkára és a társadalom iránti felelősségre neveljék. Ez az elavult nézetek elleni harc 12 éves középiskoláinkban teljes terjedelmében érvényesült, mégpedig elsősorban a tanulók öntudatában, de a szülők és maguk a tanítók körében is. A tizenkétéves középiskola tárgyi tartalmát és küldetését következetesen ki kellett harcolni, elsősorban a tanítók körében és olyan tanítókat, valamint szakembereket kellett kiválogatni, akiknél megvolt minden előfeltétele annak, hogy elérjék ezen iskola célkitűzéseit. Kerületi és városi pártszervezetünk ezt a feladatot már elejétől fogva helyesen teljesítette. Most pedig olyan kérdések kerülnek előtérbe, mint a szellemi és fizikai munka funkciója, kölcsönös kapcsolatuk a tanulók egyéniségének fejlődése szempontjából, az iskola és az üzem közötti kapcsolatok, a tanulók viszonya az építkezéseken dolgozókhoz. ahol ők is megszerzik a hivatásukhoz szükséges ismereteket. Az említett iskola termelési gyakorlata a kassai Magasépítészeti Vállalat munkahelyein megy végbe. Az üzem vezetősége az iskola követelménveivel szemben megértést tanúsított és mind a mesterek, mind a szakemberek túlnyomó része aránylag helyesen készséges magatartást tanúsít ifjúságunkkal szemben. A termelési kiképzés irányítására kiválasztott mesterek beváltak, mint ió munkaszervezők, akik a tananyag alapján jól végzik a gyakorlati munkára való kiképzést. A termelési kiképzés irányítása bevezető tájékoztatásból, munkák elvégzéséből, azok értékeléséből, valamint a kulturá'is tevékenység értékeléséből áll. Ma. háromnegyed év eltelte után kedvezően nyilvánul meg az a tény, hogy a termelési qyakoriat és a többi tantárgyak kölcsönös egymásra hatása kedvező befolyást gyakorol a tanulók személyiségének fejlődésére mind szellemi, mind fizikai szempontból. A tanulók felelősségteljesen foglalkoznak az iskolában a tanulással és a munkahelyeken a munkával. Ez már abban is megnyilvánul, hogy iobban tanulnak, az iskolában nagyobb a fegyelem és öntudatosabban fognak hozzá a fizikai munka elvégzéséhez. Többször előfordul, hogy több produktív munka kiosztását kérik. A családi környezet befolyásolja az iskolák és ezen iskolák tanulói arculatának kialakulását is. Az eddigi tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy az apa vagy az anya, vagy pedig mindkét szülő fogialkozása nagymértékben befolyásolja a tanulók személyiségét és a fizikai munka iránt tanúsított magatartását. Megmutatkozik, hogy a kétkezi munkát végző szülők jobb befolyást gyakorolnak a tanulók nevelésére, különösen pedig munkaerkölcsére, mint a hivatalnoki családokban gyakorolnak a szülők gyermekeikre. Mostanában keressük minden útját-módját annak, miként tehetnénk nagyobb mértékben érdekeltekké a szülőket az iskolának az, élettel való egybekapcsolásában és abban, hogy segítséget nyújtsanak az iskolának a gyermeknevelésben, a szocialista gondolatok és a munka iránti helyes magatartás szellemében. F A politechnikai nevelés meghonosítása során jő kezdeményezést mutattak a Kassai Gépészeti és Elektrotechnikai Ipari Iskola tanítói, akik az iskola műhelyeiben hetenként háromszor oktatják a nyolcéves középiskolák tanítóit. A tanítók ezt a segítséget nagyra értékelik és részt vesznek a szakszerű előkészítésben. Ezt a kezdeményezést kiterjesztjük kerületünk további iskoláira is, hogy a tanítók a lehető legnagyobb számban elsajátíthassák az ipari termelés alapvető ismereteit. Ezenkívül a politechnikai nevelésről kerületi értekezletet és kerületi aktívát készítünk elő, amelyen megvitatják majd a szaktanintézetek és a szakiskolák nevelőmunkájával és oktatásával kapcsolatos kérdéseket. Helyes, hogy a jövőben is fokozott mértékben gondoskodunk ' szaktanintézeteinkről, tanonciskoláinkról és a felnőtt dolgozók továbbképzéséről úgy, hogy ne kényszerüljenek foglalkozásuk félbeszakítására. A kerületben levő szaktanintézetekben és tanonciskolákban 75 mesterséget 6880 tanonc tanul. A tanoncok a szakelőkészítésre való kiképzés közben máris 90 és néhol majdnem 95 százalékban termelékeny munkát végeznek. A szülők nagyobb mértékben érdeklődnek és gondoskodnak gyermekeik neveléséről, amiről az a tény is tanúskodik, hogy a szülők az eddiginél nagyobb mértékben vesznek részt a tanonciskolák szülői értekezletein. E kedvező eredmények mellett még jelentős fogyatékosságok is előfordulnak. Elsősorban a káderekről, eszmei és elméleti színvonalukról, valamint arról van szó, hogy az üzemek miként gondoskodnak a tanoncokról. A szaktanintézetek és a tanonciskolák hatalmas fellendülésével kapcsolatosan és főleg ami a Kelet-szlovákiai Kohőművek építését illeti, az új tanévre előkészítjük a tanítók, valamint a szaktanintézetek és a tanonciskolák nevelő dolgozói káderellátásának lényeges megjavítását. Az üzemeket érdekeltté tesszük a fiatalok nevelésében, hogy keüó helyiségeket bocsássanak rendelkezésükre és közvetlenül gondoskodjanak jövendőbeli dolgozóik neveléséről. Ami főiskoláinkat illeti, hangsúlyoznom kell, hogy a burzsoá köztársaság idején Kassán nem létezett egyetlen t'óiskoií sem. Kassán most műszaki főiskola van három tagozattal: a bányászati, a kohászati és a nehézgépipari tagozattal, melyeken 900 tanuló folytatja tanulmányait, kassán ezenkívül az orvosi tagozaton 700 hallgató, az állatorvosi tagozaton 430 hallgató folytatja tanulmányait. A hallgatók 60 százaléka munkás- és parasztszánmazású. Főiskoláinkon jelenleg a pártszervezetek, az SZLKP városi és kerületi bizottsága, valamint az SZLKP kerületi bizottsága mellett működő pártaktíva vezetésével vége felé közeledik az oktatás átszervezésére vonatkozó tervek előkészítése, mely átszervezés célja, hogy a főiskolákat közelebb hozza a gyakorlati élethez. Ezek a javaslatok nemcsak az egyes főiskolai tagozatokon, hanem azokban az üzemekben és munkahelyeken is széleskörű és élénk viták tárgyát képezik, amelyekkel az egyes tagozatok kapcsolatokat tartanak fenn. így például a kohászati tagozaton úgy tervezik a termelési gyakorlatot, hogv a diák főiskolai tanulmányai alatt 72 heti termelési gyakorlatban részesüljön, amely időbe beleszámítanák a diploma megszerzése előtt közvetlenül az üzemekben folytatott gyakorlatot is. A nehézgépipari tagozaton 64 heti termelési gyakorlattal számítanak s a bányászati tagozaton ugyancsak ilyen idővel. Az állatorvosi tagozaton 46 heti termelési gyakorlatot terveznek. A főiskolák felvették a kapcsolatot az üzemekkel és azt a CSKP KB ülése után konkretizálják — az orvosi tagozat a klinikákkal, az állatorvosi tagozat az állami gazdaságokkal és az 'EFSZ-ekkel lépett kapcsolatba. A főiskolák és az egyes munkahelyek közötti kapcsolatok terén elért eddigi eredmények arról tanúskodnak, hogy a termelési üzemek kedvező álláspontot foglalnak el az iskolák átépítésének kérdésében és hatékony segítséget fognak nyú.itani. Eddig az a módszer vált be, hogy a hallgató a diplomája megszerzésének alapjául szolgáló munka anyagát egy bizonyos üzemmel történt megegyezés után kapja meg, ahová gyakran eljár és az adott problémák alapján kidolgozza munkáját. Számos olyan igen értékes diplomamunka Ismeretes, amely mind a kerületben, mind az üzemekben és a járásokban igen nagy segítséget nyújt nekünk az olyan esetekben, amikor a saját káderek gyakran nem képesek szakszerűen megbirkózni az adott problémákkal. Konkrétan: az állatorvosi tagozaton "az élvtársak igen jól oldották meg a szarvasmarhatenyésztés további irányzatának kérdését. A tanítók e jelentős része kedvezően fogadta a főiskolák átépítésének és a gyakorlati élethez közelebb hozásának gondolatát. Meg kell mondanunk azt is, hogy a főiskolák egyes tanítói nehezen válnak meg ma és a jövő•ben is az oktatás régi formáitól és'tartalmától. Olyan hangokat is hallottunk, hogy ha a diákoknak gyakorlati munkát kell véiezniök, úgy ezt a kérdést a főiskolai tanulmánynak egy évvel való meghosszabbításával kell megoldani, stb. Chlebec elvtárs felszólalása befejező részében a kassai műszaki főiskola továbbfejlesztésérek kérdésével, és azzal foglalkozott, hogy a kerületben működő pártszerveknek és nemzeti bizottságoknak fokozott mértékben kell gondot fordítaniok az önsegélyen alapuló iskolaépítésre. Elsősorban nagyobb merészségre, több szervezőmunkára és azon falvak tapasztalatainak népszerűsítésére van szükség, ahol e. szakaszon sikereket értek el. Ján Palagyi elvtárs felszólalása Alapszervezetünk munkájáról, szövetkezeteink tevékenységéről, az ellenséges propagandáról, az írók és tudományos dolgozók munkájáról szeretnék beszélni és a falusi ember szempontjából szeretnék felszólalni. A kulturális forradalom megköveteli, hogy a mezsgyék felszántása után közös nevezőre hozzuk a falusi ember gondolkodását és gondolatvilágát. Hogy egy kalap alá hozzuk a munkások és a falusi ember gondolkodását és szívét. Vagyis azzal kellene megkezdenünk a nevelést, hogy a sok ezer apró parcellát egy hatalmas táblába szántsuk össze a falusi ember gondolkodásában. Mi ezt odahaza már megkezdtük. Felépítettük a kultúrházat és meghitté varázsoltuk. Színházi és esztrádelőadásokat rendeztünk. Két zenekart létesítettünk, az egyik vonószenekar, a másik talpalá való jazz. A téli hónapokban asztalitenisz-bajnokságot rendeztünk, a helvi forrásokból, brigádmunkával két tekepályát akarunk felépíteni. Könyvtárat akarunk alapítani, mégpedig olyan gazdagon felszerelt könyvtárat. hogy mindenki megtalálhassa a neki megfelelő könyvet. Közös autóbuszkirándulásra vittük szövetkezeti tagjainkat, hogy megismerkedjenek Kelet-Szlovákia szépségeivel, hogy megismerjék a történelmi nevezetességeket. A vezető kádereket rövidebb-hosszabb szakoktatásra küldtük. Ennyit tettünk meg eddig. Ez ugyan nem sok. inkább kevésnek lehetne tartani s ezért sokkal többet kell még elvégeznünk. A falusi emberek gyorsabb nevelése attól is függ, mit olvasnak, milyen filmeket látnak és mit hallanak a rádióban. És nem utolsósorban attól Is függ. milyen a tanító és hogy a gazdasági-politikai tényezők mi mindent mondanak a lakosságnak: Az íróknak és tudományos dolgozóknak mint szellemi szakácsoknak azt kellene főzniök, ami ehető és megemészthető. Nehezen fogják fel a gyalogjáró emberek bajait, hogyha a fellegekben járnak. Kissé lejjebb kellene ereszkedniök, közénk, emberek közé, akik közül felemelkedtek. Nálunk van elég feldolgozni és bírálni való anyag. Azok a hatalmas gigantikus művek, amelyeket szocialista hazánk építésében megvalósítunk, a legdicsőbb himnuszt is megérdemlik. Nem tartom helyesnek, hotjyha például nálunk a mi feltételeink között a társadalom pénzéből valaki főiskolát végez és a materialista világnézetet lekicsinyli, nem tartom helyesnek, hogy a mi pénzünkért tanult ember tudását a napi fizetését képező mondjuk 35 korona értékben fizesse vissza nekünk. Hogyha pártunk valakit kiemel, tanítat, tudása csak akkor válik valódivá, hogyha minden képességét beleadja, hogyha arra törekszik, hogy amit nyert, a társadalom javára váljék. Ügy vélem, helyes, hogy az írók és a tudomány dolgozói már a főiskolán és a művészetben kezdjék meg ezt a nagy szántást. Állandóan szem előtt kell tartaniok pártunk irányvonalát. Felelősséggel tartoznak azért, hogy ez a kuiturális forradalom hogyan fejlődik. Teljes felelősséggel tartoznak érte. ÜJ SZÓ 7 * 1959- május 16.