Új Szó, 1959. május (12. évfolyam, 119-149.szám)

1959-05-01 / 119. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1959. május 1. péntek 50 fillér XI. évfolyam, 119. szám A proletár internacionalizmus vörös zászlaja alatt A munkásosztály nemzetközi harci seregszemléjének nagy napja, május l-e négy évtizeddel ezelőtt az egész földkerekségen csak reményekkel teli harcos ünnepnap volt. A népek testvéri szolidaritásának, a haladó erők nemzetközi összefogásának napja, amely annak felismeréséhói fakadt, hogy csak az összefogás, a Szolidaritás ad erőt egy olyan új és igazságos társadalmi rendszer kivívásához, amelyben eltűnnek az osztálykülönbségek, megszűnik az embernek ember által való kizsákmányolása és ezzel valóra válik az elnyomottak évszázados álma. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom világraszóló győzelme annak az összefogásnak, szolidaritásnak volt első nagy, világot rengető győzelme, amelynek jegyében 1890-től május 1-én a munkásosztály az egész világon évről évre tüntetett az elnyomás ellen, a szabadságért, az új társadalmi rendszerért. Az orosz proletariátus 1917 októberében aratott dicső győzelme hozta meg, hogy a proletár nemzetközi szolidaritás seregszemléjévé avatott május elsejét a földkerekségen először az első szocialista államban, a Szovjetunióban ünnepelték mint szabad május 1-ét, a kizsákmányolástól mentes szabad murtka ünnepét, ahol a dolgozó nép lett a hatalom " birtokosa. Május 1. jövőt mutató harci programja ma már a Föld egyharmadán — ahol a gyárak, a föld és az összes termelőeszközök a dolgozók tulajdonában vannak — valósággá lett. A csaknem egymilliárdot számláló, a szocializmust és a kommunizmust építő államok dolgozó népe már nem a szabadság utáni remény és vágyakozás jegyében ünnepli május elsejét, mint a tőkés országok elnyomott és a burzsoázia profitéhségének kiszolgáltatott proletárjai, hanem mint országuk urai, akik kommunista és munkáspártjaik vezetésével hatalomra jutva nemcsak a maguk, hanem az egész emberiség jövőjét építik. A Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusán bontakozott ki igaz nagyságában az emberiség jövőjének távlata, a jövendő kommunista társadalom körvonalai. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa nemcsak a kommunizmushoz, az igaz emberi jövőhöz vezető utat mutatta meg az egész haladó emberiségnek, hanem az egyetemes béke megvédésének fényes távlatait is feltárta valamennyi békeszerető nép előtt. A kongresszuson tárgyalt és elfogadott hétéves terv a szocializmus és a kapitalizmus közötti világméretű harc döntő szakaszának kommunista harci programja, a kapitalizmus fölötti végleges győzelem programja. A hétéves terv biztosítja a Szovjetuniónak, mint a békeharc vezető erejének, olyan gazdasági alap megteremtését, amelynek révén „még a szocializmus teljes győzelme előtt — amikor a világ egy részén még fennmarad a kapitalizmus — reális lehetőség nyílik arra, hogy a társadalom életéből kikapcsoljuk a háborút", hogy a vitás nemzetközi kérdések megoldásának eszköze többé ne a háború legyen. A Szovjetunió hétéves terve a békés alkotás terve. A benne felvázolt ragyogó távlatok nemcsak a szocialista tábor országainak, hanem az egész emberiség jövő perspektíváit is jelentik. Ezért a Szovjetunióban és a szocialista tábor többi országában szemünk előtt kibontakozó jövő ma már az egész haladó emberiség egyedüli reménysége. A szocialista tábor országai békés építőmunkájában és a békeharcban elért sikerek záloga a nemzetközi szolidaritás, a proletár internacionalista összefogás, amelynek szelleme már az első május elsejei tüntetéseket is áthatotta és amely ma megbonthatatlan, életrehalálra szóló testvéri egybeforrottsággá vált. Ez a legszorosabb együttműködésben, munkamegosztásban, kölcsönös testvéri segítségnyújtásban és szükség esetén áldozatvállalásban is megnyilvánul. Ez a záloga hazánkban is, a Csehszlovák Köztársaságban — dolgozó népünk áldozatos munkája mellett — a szocialista országépítésben elért nagyszerű sikereinknek, valamint az, hogy a társadalmi haladás élén álló szovjet népnek a szocializmus építése hosszú esztendői alatt szerzett gazdag tapasztalatait építőmunkánkban alkotó módon tudtuk értékesíteni, szem előtt tartva azt a nagy igazságot, hogy a Szovjetunió jelene a mi jövőnket jelenti. Köztársaságunk dolgozó népének, a szocializmus építésének harci programja a CSKP XI. kongresszusa határozatai, amelyek a szocializmus építésének befejezését tűzték ki. Ennek megvalósítása azt jelenti, hogy jelentős lépéssel jutottunk előre és kitűzhetjük a kommunista társadalom építésének kezdetét. Ezzel teszünk nagy szolgálatot a békeharc és a szocializmus építése ügyének. A CSKP XI. kongresszusa határozatainak megvalósításához hoztak közelebb pártunk Központi Bizottságának márciusi és áprilisi ülései, amelyek konkrétan jelölik meg azokat a legközvetlenebb feladatokat, amelyek teljesítésétől függ gyorsabb ütemű előrehaladásunk a szocializmus építésének betetőzésében. Dolgozó népünk a mai május elsejét a szocialista országépítés sikerei jegyében ünnepli. De velünk együtt az egész szocialista tábor ünnepli május elsejét a békeharc és a szocialista építőmunka nagyszerű sikerei jegyében, ami végeredményben a kapitalista rendszer mellett kialakuló szocialista világrendszernek a kapitalizmus feletti állandóan növekvő fölénye kibontakozását jelenti. Jelenti azt, hogy a békés versenyben elvitathatatlan a szocializmus diadala a kapitalizmus felett: Ha a kapitalista országok dolgozói nehéz feltételek és körülmények közepette ünneplik a nemzetközi szolidaritás nagy napját, május elsejét, mégis a Szovjetunió és az általa vezetett szocialista országok léte, a közös ügy győzelméért vívott harcban elért nagy sikerei örömmel töltik el, lelkesítik és harcra buzdítják őket a nemzetközi összefogás, a proletár internacionalizmus magasztos szellemében a marxizmus-leninizmus végső győzelméért. Ma, május elsején, a béke és a szocializmus harcosainak seregszemléjén emeljük még magasabbra a nemzetköziség, a proletár internacionalizmus vörös zászlaját^ OZSVÄLD ÄRPÄD: A békéről dalolni sose elég A békéről dalolni sose elég! Nem kophat meg a szó ezüst zománca, ha megtalálja igazi mesterét, a költőt, ki a esengő rímek kovácsa, s felrázza milliók alvó szivét. A békéről dalolni sose elég, mert nem puszta szó csupán, mely messze száll! A béke fehér karú szőke lány, kit hazavár a kedves, munka után; a béke kérges két tenyér, bütykös ujj, összefonódik, mint a kenderkötél, öreganyó, ki csak ül szótlanul télen a meleg kemence szögletén. A békéről dalolni sose elég, mert ő fényesíti a gyerek szemét, a béke: a munka, a csendes otthon, hű katona, ki bátran áll a poszton, a béke az emberi megbecsülés, dolgos férfikar, nem tespedés. A békéről dalolni sose elég! Török Elemér; yl/iá) us elsején 6, pattantsd ki pipacs-szirmodat, Fiatal tavaszunk virága, Pacsirta dala zeng az égen, Virág, mit köd takar, kitárja kelyhét, s a pataié is dalba fog, ha hajnali arcod jelragyog. Holnapi szebb Tavaszát szőve Már a fiam is velem lépdel, szemében lengő zászlóerdő, s arcán békés májusi fénnyel. Lépdeljünk így együtt: te meg én, Fiam, még sok május elsején.