Új Szó, 1959. április (12. évfolyam, 89-118.szám)

1959-04-14 / 102. szám, kedd

Új módszerekkel a lakásépítés meggyorsításáért E. épgazdaságunk egyik legfontosabb feladata a lakásprobléma ftiegoldása. A XI. pártkongreszszusnak és a CSKP KB-nak a lakásépítésre vonatkozó határozata széles visszhangra talált nemcsak a kommunisták, de a párton kívüli dolgozók kőiében is. E határozat szerint 1970-ig Szlovákiában 422 000 lakást kell átadnunk a dolgozóknak s ennek megvalósítása érdekében minden lehetőségei., minden kezdeményezést ki kell használnunk. Bratislavában a közeli napokban összejönnek Szlovákia építövállalatainak dolgozói, hogy az országos versenyben élre került bratislavai Magasépítészeti Vállalat dolgozóinak gazdag tapasztalatait a folyamatos lakásépítés terén átvegyék. Ez a módszer a Februári Győzelem utcai építkezéseknél kitűnően bevált és országszerte ismerik előnyeit, annak ellenére több összpontosított lakásépítésnél mégsem alkalmazzák. Tavaly Szlovákiából csak a bratislavai vállalat vett részt a folyamatos lakásépítés országos versenyében. Bebizonyították, hogy ez a módszer nemcsak meggyorsítja, de jóval olcsőbbá is teszi a lakásépítkezést. Nagy vonásokban ismertetjük a sikereiket, amelyeknek ezekben a napokban a többi építövállalatok dolgozóit is mozgósítaniok kellene. Az említett építkezésen 12 komplex csoport dolgozik két építész és négy mester vezetésével. Ez a kollektíva 97 százalékkal növelte a munkatermelékenységet az 1957-es eredményekhez viszonyítva. Havi átlagos 1680 koronás bér mellett elérték azt, hogy az építkezés költségében a munkabér aránya 19 százalékról 14,6 százalékra csökkent és egy munkás munkatermelélíenysége 11 hónapi munkaidő alatt a 111000 koronát is elérte. A folyamatos építkezésen két szobás lakás építési költségét a külső tereprendezést is beleszámítva a mái szokásos 85 — 90 000 koronáról 75 871 koronára csökkentették. Rosa mester csoportja, tavaly a lakásátadás tervét 124 százalékra, a munkatermelékenység tervét 110 százalékra, a nyersépítkezés tervét 131 százalékra, a felhalmozás tervét pedig 158 százalékra teljesítette. Kiválóak az eredményei és még sincs ebben semmi rendkívüli. A siker magyarázata az, hogy a kollektíva tagjai között ésszerű a munkamegosztás, jó a munkaerkölcs, helyes. a munka megszervezése és az anyagellátás. Április 14-én és 15-én, a bratislavai új építési technika napjain összegyűlt építővállalati dolgozók ezekről a tényekről győződhetnek majd meg egyenesen a munkahelyeken. • |iért helyezünk oly nagy súlyt a folyamatos építkezési módszerre? Azért, mert az építőipari minisztérium, valamint a Megbízotti Hivatal utasításai szerint Szlovákiában már ez idén több mint 7500 lakást, azaz az összes lakások 68 százalékát, jövőre pedig 80 százalékát kel! folyamatos módszerre! felépítenünk. Azt akarjuk, hogy ne csak Bratislavában csökkenjen a lakásépítés időtartama 16 hónapról 11 hónapra, hanem a módszer meghonosodjon valamennyi építésünkön. Az említett központi hivatalok határozata alapján, amely a XI. pártkongresszus irányelveiből indul ki, még ez idén 37 építkezésen bevezeti a folyamatos munkamódszert. De szerintünk még ez is kevés. Bratislavában a .Magasépítészeti Vállalat keretén belül 8 helyen kezdik meg a folyamatos építkezési módszer alkalmazását és az év végéig 2581 megkezdett lakásból 1587-et fejeznek be folyamatos módszerrel. Ez csak Bratislava. Hol vannak azonban a többi városok? Mit tett ezen a téren a Kassai Magasépítészeti Vállalat, ahol az elkövetkező i években nem néhány száz, de évenj te 5000 lakást kell majd a dolgozóknak átadni? A mai elavult munkamódszerekkel ezt a nagy munkafeladatot aligha bírják teljesíteni. Ezért fontos, hogy Kassán, Homonnán, Trnaván, Nyitrán és mindenütt, ahol máig elhanyagolták a -folyamatos építkezést, mielőbb hozzálássanak megvalósításához. Erre mindenütt megvan a lehetőség, ahol egy helyre összpontosul a lakásépítés. És ilyen van nálunk a legtöbb. Az említett haladó munkamódszer bevezetéséhez nem kell külön beruházási költség, nem kellenek külön műszaki káderek, csak ésszerű munkamegosztásra, jó szervezésre van szükség. Fontos a folyamatos építkezésnél a komplex csoportok megszervezése, az anyagellátás körüli rend. Ezzel kiküszöbölhetjük a lakásépítésben sokszor tapasztalt hajrámunkát, mely az építkezési költségeket nagyon növeli. A folyamatos építkezési módszert nemcsak a lakásépítésnél, de ipari építkezéseknél is lehet alkalmazni, különösen ott, ahol több egyforma csarnok, épület vagy más berendezés épül. /flL Központi Bizottság határozatában aláhúzza, hogy az építkezések iparosítására minden feltételt meg kell teremtenünk. Iparosítani kell a lakásépítést, a kulturális és iskolai intézmények építését. Ez nemcsak azt jelenti, hogy az építkezéseket minél nagyobb mértékben ellássuk gépekkel és növeljük a mechanizálást. hanem azt is, hogy a munkamegszervezés, anyagellátás és anyagszükséglet terén bevezessük a pontosságot, a rendet. 1951-ben, amikor megkezdték a folyamatos építkezés alkalmazását, ez csak Szlovákiában kerek 50 millió korona termelési költség megtakarítását jelentette. Ma ez az összeg jóval nagyobb és a jövőben az állandóan növekvő lakásépítéseknél több százmillió korona megtakarítását is eredményezheti. Ez a módszer széles méretbeti lehetővé teszi építkezéseinken, az önálló elszámolás bevezetését, a dolgozók szakosítását és ezáltal a hatékonyság növelését. A folyamatos építkezéseken egyes komplex csoportok végzik a betonozást, az ácsmunkát, a kőművesmunkát és az egyik épületről a munka befejezése után azonnal áttérhetnek a következő épületre. Az ilyen sazkosítás kiváló mestereket, szakembereket nevel, akik nemcsak gyorsabban, de a minőség szempontjából is eredményesebb munkát végeznek. A folyamatos építkezés természetes jobb miinkamegszervezést, zavartalan anyagellátást és az anyagnorma pontos betartását is megköveteli. Pártunk Központi Bizottsága tavaly az építőipari dolgozókhoz . intézett felhívásában épp ezekre a fontos kérdésekre hívta fel a párttagok, pártszervezetek figyelmét. Gyorsabban, gazdaságosabban kell dolgozni, lényegesen meg kell javítani a munkaszervezést és az anyaggal való gondoskodást A fentemlített folyamatos építkezési módszer bevezetése jó lehetőséget nyújt a párt határozatának teljesítésére. Az elkövetkező időszakban legyen hát a kommunisták szívügye mind az építkezéseken, mind a tervezőirodákban vagy a nemzeti bizottságokon a folyamatos építkezés népszerűsítése. Szükséges, hogy bátrabban, elszántabban harcoljanak az új módszer gyakorlatban való megvalósításáért. Csakis így válthatjuk valóra pártunk nagy célkitűzését 1970-ig: lényegében megoldani a lakásproblémát hazánkban. Horváth Sándor Az erdők hónapja (ČTK) — A prešovi kerület erdőüzemeinek dolgozói elhatározták, hogy az erdei tisztások befásításának tervét már áprilisban, az erdők hónapjában — teljesítik. Eddig 1052 hektárnyi tisztást fásítottak be és 172 hekárnyi területen csaknem egy negyedmillió gyorsnövésű fát ültettek. Még áprilisban további 3 ezer hsktárnyi tisztást fásítanak be és 168 ezer jegenyecsemetét ültetnek ki. A gyorsnövésű fák további ültetését főképpen a kerület déli járásaiban őszre tervezik. Az erdőüzemek szoros kapcsolatot tartanak fenn az iskolákkal. Igy pl. Uličon, a köztársaság legkeletibb erdőüzemében egy és fél hektárnyi erdőt bíztak az ottani középiskola diákjainak szocialista gondoskodására. A tanulóifjúság ez erdőrészt már befásította és a fiatal növényzetet gondozza. Több lesz a takarmány Az EFSZ-ek kongresszusa felhívást intézett a szövetkezetekhez a cukorrépa takarmányi célokra való termesztésére. A felhívást elsőnek a zétényi EFSZ tette magáévá, ahol 8 hektáron vetettek cukorrépát takarmányra. Utána a bacskaiak 5, Kistárkányban és őrösön pedig négy hektárt. A királyhelmeci járás elsőnek fejezte be a kassai kerületben a cukorrépa vetését.(K) Hogyan halad előre a munkabérrendszer átépítése A munkabérrendszer átépítésének kérdése egyike a CSKP XI. kongreszszusa által megállapított alapvető politikai-gazdasági irányelvek teljesítése legfőbb feltételeinek. Ugyanakkor ez a kérdés a lakosságunk életszínvonala emelésének is egyik alapvető problémája. A bérrendszerek átépítése,' amely már 72 üzemben folyik, a napokban további 96 üzemre terjed ki, úgyhogy 1960 végéig befejeződést nyer és körülbelül 1 millió 800 ezer munkásra fog vonatkozni. Novotný elvtárs a CSKP KB 1958. november 13-i ülésén megtartott beszámolójában hangsúlyozta, hogy a munkabérrendszerek átszervezése semmi szín alatt sem jelenti a bérek csökkentését, az egész bérszínvonal leszállítását. A dolgozók túlnyomó többsége az új munkabérrendszer alapján nagyobb összegű nominális bért kap. Természetesen vannak olyan esetek is, amikor megállapíthatjuk, hogy az üzemben népszerűséget hajhászó bérpolitika folyt, vagypedig a normák helytelenül vannak megállapítva és azok aránytalanul lazák. Ilyen esetekben a pártszervezetnek, különösképpen azonban a szakszervezetnek oda kell hatniok. hogy a szóbanforgó dolgozók fokozzák munkaigyekezetüket, jobban szervezzél^ *meg munkájukat és így a jelenlegi bérszínvonalukat nagyobb munkatermelékenységgel, a többi dolgozókéhoz arányos munkatermelékenységgel támasszák alá. Ennek a megállapításnak a szemszögéből nézve kártyavárként omlik öszsze a bel- és külföldi osztályellenségnek az az állítása, mintha bérrendszerünk átszervezése támadást jelentene a bérek színvonala, támadást jelentene a dolgozók életszínvonala ellen. Hogy ez így van, hogy dolgozóink helyesen fogják fíl a munkabérrendszer átépítésének jelentőségét, azt számos gyakorlati példa bizonyltja. Igy például a bratislavai Georgi Dimitrov vegyészeti üzemben a munkások az egyes munkacsoportokban, műhelyekben, de az üzemi gyűléseken is alaposan megtárgyalták a bérrendszer átépítésének alapelveit. Mindenekelőtt feltárták az egyes munkahelyeken, műhelyekben levő tartalékokat és megállapították, hogy a normázásban, valamint a túlórázásban megnyilvánuló nem gazdaságos munka megszüntetésével a vállalat 65 munkaerőt takaríthat meg. Emellett az új bérrendszer alkalmazása a munkások 80 százalékánál a nominális bérek emelkedésével jár. Történetesen épp ebben az időben, március elején a kiskereskedelmi árak leszállításával a reálbérek is emelkedtek, úgyhogy dolgozóink két vonalon is előnyösebb helyzetbe jutottak a múlttal szemben. Hasonlóan kedvező eredményeket értek el a komáromi Steiner Gábor hajógyárban, ahol a múlt év második felében lényegesen fokozták a technológiai eljárások színvonalát. Az új eljárásokat mindenekelőtt a mesterekkel és az élenjáró dolgozók-' kai tárgyalták meg. A teljesítménynormák túlnyomó részét jóváhagyták és azokat a dolgozók lelkiismeretesen teljesítik is. A munkások elismeréssel állapítják meg, hogy a vállalat vezetősége teljes mértékben tekintetbe veszi megjegyzéseiket, konkrét javaslataikat és különösképpen intézkedik a termelés anyagi-műszaki ellátásának megjavítása terén. A közszükségleti cikkeket gyártó iparhoz tartozó vállalatokban, mint például a mikuláši Május elseje üzemben, a revúcai Lenfonóban, a trenčíni ruházati üzemben, a bošanyi bőrgyárban, az érsekújvári nyersanyaggyűjtöben, a bytčai faimpregnáló üzemben, a vágújhelyi Drevinában és másokban teljes mértékben folyamatban van az új bérrendszer próbaszerű bevezetése. A kommunisták feladata mindezekben az üzemekben, de a többiekben is, ahol a munkabérrendszer átszervezésére éppen most kerül sor, hogy a dolgozókat arra vezessék, hogy szakszerű megjegyzéseikkel az illetékes szerveket a munkabérrendszer megfelelő átépítésére, kellő konkrét ajánlat kidolgozására vezessék. Ugyanakkor az üzemi pártszervezeteknek sem szabad tétlenül maradniok. Feladatuk, hogy az üzemben dolgozó kommunisták útján hathatósan hozzájáruljanak a helyes bérpolitika megvalósításához. Különösképpen szemmel kell tartamok a fiktív szakmányok megszüntetésének, a prémiumrendszerek megoldásának, a műszakilag indokolt teljesítménynormák bevezetésének, a munka jobb szervezése megoldásának, a munkaidő tökéletesebb kihasználásának, az egyes foglalkozási ágaknak megfelelő beosztás kérdésének a megoldását és egyéb hasonló problémákat. Igen fontos feladat a normatívák megállapítása ott, ahol az még nem történt meg. Az elkövetkező időben az Űj St6' különös figyelmét széntel a munkabérrendszerek átépítése kérdésének és ismertetni fogja a legkülönbözőbb iparágakból vett példákon az eddig elért eredményeket, elemezni fogja a közben elkövetett hibákat abból a célból, hogy az egyre nagyobb számban sorra 'kerülő vállalatokban a „más kárán tanul az okos" közmondás értelmében ezeket elkerülhessék és a munkabérrendezést mind az egyes dolgozók, mind az illetékes vállalatok, mindpedig egész népgazdaságunk javára minél hamarabb és minél eredményesebben végrehajthassák. Zsolnay István A megszállottak E napokban a következő levelet kapta szerkesztőségünk: „Tisztelt Szerkesztőség! Annak idején figyelemmel kísértem a gárdista-pereket, nemrégen pedig olvastam a Kassán lefolytatott, nyilas gyilkosokkal megtartott törvényszéki tárgyalásról. Amíg a horogkeresztesekkel folytak a perek, azt gondoltam, úgy látszik, a magyar fasiszták mégsem voltak olyan kegyetlenek. Az a tévhit vezérelt, hogy a régi Csehszlovák Köztársaságban nevelkedett magyar lakosságra mégis csak hatással volt a polgári demokrácia és gyorsan kiábrándult a kakastollas csendőrökből, Horthy-tisztekből, bikacsökös politikai rendőrségből. Most látom csak igazán, hogy a kassai magyar lakosság körében is voltak, akik szörnyű gaztetteket hajtottak végre. Hát többféle erkölcs van a világon ? Hogyan egyeztethető össze több száz védtelen embernek egyetlen városban és környékén való legyilkolása az Ö- és az Újszövetségben hivatkozott hetedik parancsolattal: Ne ölj! Horváth Gyula, Bratislava" Olvasónk levelére válaszolva mindenekelőtt le kell szögeznünk azt — I amit hasábjainkon már többször kifejtettünk —, hogy r.incs semmi különbség a különféle nemzetiségű fasiszták között. A fasizmus, legyen az német nácizmus, olasz fasizmus, magyar nyilas, hungarista-mozgalom, horvát usztasa, szerb csetnik, szlovák gárdista, román vasgárdista, cseh gajdista, lengyel, ukrán, francia, belga, holland, dán, angol, japán, amerikai, dél-afrikai vagy vlaszovistamozgalom, egyaránt fajelméleten, fajirtáson, gyilkosságon alapszik. A feudalista társadalom vezető rétegei és a kapitalista burzsoázia az erkölcsöt az isteni parancsolatokból vezeti le. Mi jól tudjuk, hogy az „isten nevében" a papság beszélt, a földesurak beszéltek, a burzsoázia beszélt, hogy érvényesítsék kizsákmányoló érdekeiket. A különböző egyházak „istenei" már évezredek óta arra tanítják a gyerekeket, hogy szeressék felebarátjukat úgy, mint önmagukat és hogy embertársaikat ne öljék meg. És mi az eredmény? Amint azonban az uralkodó osztályok gyerekei felnőnek, nem törődnek a tízparancsolattal. Nemcsak, hogy nem szeretik felebarátaikat, hanem nyúzzák, üldözik, elnyomják, éhenhalatják, kerékbetörik, felakasztják, elégetik, agyonlövik, vagy gázzal mérgezik meg őket. Ugyanakkor a papok egy része, akik isten igéit hirdetik, a tízparancsolatot lábbal tiporják és háborúkban, a hadviselők mindkét táborában, a legborzalmasabb gyilkoló eszközöktől sem tagadják meg áldásukat. A burzsoázia természetesnek és erkölcsösnek tartja a rablóháborúkat, a gyarmati népek leigázását. A vallás által támogatott polgári erkölcs teljesen helyesnek tartja az új világháború előkészítését, atombombák gyártását és sok millió ember elpusztítását. A vallások az isteni tekintély alapján hirdették a rabszolgatartók, a földesurak és a kapitalisták számára előnyös erkölcsöt, azt az erkölcsöt, amely igazolja az embernek ember által való kizsákmányolását. Pál apostol, a kolosszeiekhez (3. rész, 22. vers) írt levelében ezeket mondja: „Szolgák! Engedelmeskedjetek mindenben test szerinti uraitoknak, de ne látszatra szolgáljatok, mintha emberek kedvét keresnétek, hanem egyenes szívvel, az úr félelmében". Egy másik levelében (a rómaiakhoz — 13. rész, 1—2. vers) pedig jóváhagyja az uralkodó osztályok által létesített társadalmi rendszert, mondván: „Mindenki vesse alá magát a felettes hatóságoknak. Nincs ugyanis hatalom, csak az istentől, amik pedig vannak, azokat az isten rendelte. Aki tehát ellenszegül a felsőbbségnek, szembeszáll az isten rendelésével". A Vatikán és más egyházak elítélik a dolgozók erkölcsét, a kommunista erkölcsöt. Pedig a kommunista erkölcs békét és barátságot hirdet a népek között, a világ dolgozóinak nemzetközi testvéri szolidaritását, minden nemzet dolgozóinak összefogását a békéért, az új világháború gyújtogatői ellen vívott harcban. Az imperialista burzsoázia pedig faji és nemzeti gyűlöletet hirdet, sovinizmust szít azért, hogy megkönnyítse rablőháborúja előkészítését. A nemzetek közötti gyűlölködés hirdetésében egyik vallás sem marad a másik mögött. A vallási türelmetlenség hirdetésével a kizsákmányoló osztályok és az egyház támogatják a faji és a nemzeti gyűlölködést. A tudomány ezzel szemben azt tanítja, hogy az emberi nem egyetlen fajt alkot és hogy az emberi faj minden népe közös elődöktől származott. Az emberek között levő fajbeli különbségek csak többé-kevésbé lényegtelen külsőségek: a bőr, a haj színére ftb. vonatkoznak. A vallások ť általában szeretetet hirdetnek minden ember iránt. Az első tekintetre ez az erkölcs humánusnak, emberségesnek látszik. A valóságban azonban csak a kizsákmányolőknak előnyös, mivel válogatás nélkül mindenki szeretetére, tehát a leigázók és kizsákmányolók iránti szeretetre is tanít. Nem véletlen, hogy amikor a hitlerista háborús bűnösök perét tárgyalták, XII. Pius római pápa és a püspökök kegyelmet kértek a hóhérok és szörnyetegek számára, akik milliók életét vették az egész világon, akik Majdanek, ' Oswiqnczim, Sachsenhausen, Mauthausen, Buchenwald és más koncentrációs táborok gázkamráiban és égetőkemencéiben sok millió embert pusztítottak el. A valláserkölcs humanizmusa tehát csak látszólagos- Valójában b-rzsoá jelleget visel, szeretet az emberek iránt csupán szavakban, a dolgozók leigazása és elnyomása a valóságban. Ez álszenteskedő, képmutató erkölcs. Vizet prédikálnak, de bort isznak. Darabos László, a kassai fővádlott is azok közé a fanatikus, megszállott nyilasok közé tartozott, aki a nyilaskereszt jegyében Madarász püspök áldásával vitte véghez társaival együtt bestiális tetteit. Három hónapig garázdálkodtak kényük-kedvük szerint. Nem voltak válogatósak. Mindegy volt nekik, hogy áldozataik kommunisták, partizánok, haladó szellemű emberek, zsidók vagy katonaszökevények voltak. Sőt, Darabos sajátkezűleg lőtte le a keresztényszocialista párti Tószt László volt kassai polgármestert is. Amikor letörték a Szlovák Nemzeti Felkelést és Banská Bystricát visszafoglalták a nácista csapatok, Tiso hálaadó misét tartott, miközben a vérekezű Höffle generális játszott az orgonán. Darabos a bíróság előtt is játszani akarta a hőst, aki a „keresztény kultúrát" védte és harcolt az istentelen pogányok, a bolsevizmus ellen. Ezek a cinikus gyilkosok semmiben sem különböztek az SS-gyilkosoktől, vagy a Hlinka-gárdistáktól és más fasisztáktól- Mindössze az az eltérés volt köztük, hogy karszalagukon horogkereszt, szlovák kettőskereszt vagy nyilaskereszt éktelenkedett. Az 1956-ik évi magyarországi ellenforradalom idején ezek a volt nyilaskeresztes patkányok, az alvilág tagjai kimásztak odúikból és a legnagyobb kéjjel gyilkolták az ártatlan embereket, hogy újból nyeregbe ültessék Mindszentyt, Esterházyt és felújítsák nyilas rendszerüket. A hercegprímás úr pedig éppúgy helyeselte mindezt, mint említett elődei, jóllehet prédikációiban sokszor idézte a hetedik parancsolatot: Ne ölj! (Szerk ) ÜJ SZÖ 5 * 1959. április 14. I