Új Szó, 1959. április (12. évfolyam, 89-118.szám)

1959-04-02 / 90. szám, csütörtök

SZOVJET JEGYZEK az NDK és az NSZK kormányaihoz Moszkva (TASZSZ) - Andre.1 Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere március 30-án fogadta J. Kőniget, a Német Demokratikus Köztársaság moszkvd nagykövetét és átadta neki a szovjet kormánynak az NDK kormányához a külügyminiszterek értekezletéről és a csúcsértekezletről szóló jegyzékét. A szovjet kormány jegyzékében megelégedéssel állapítja meg, hogy a Német Demokratikus Köztársaság kormánya állást foglalt a német békeszerződés haladéktalan megkötése és a nyuqat-berlini megszálló rendszer felszámolása mellett. A szovjet kormány megállapítja, hogy megelégedéssel fogadta az NDK kormányának álláspontját, amely támoqatja a kormányfők értekezletének összehívására vpnatkozó javaslatot. Ezen az értekezleten a legidőszerűbb nemzetközi kérdéseket tárgyalnák meg. A szovjet kormány tudomásul vette az NDK kormányának azon készségét, hogy részt vesz a kormányfők és a külügyminiszterek értekezletein a német békeszerződés és Nyugat-Berlin kérdésének megtárgyalásánál. Ä Szovjetunió külügyminisztere március 31-én fogadta a Német Szövetségi Köztársaság szovjetunióbeli ügyvivőjét és átadta neki a szovjet kormánynak a Német Szövetségi Köztársaság kormányához e kérdésben intézett jegyzékét. A jegyzék figyelmeztet arra, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormánya a nagyhatalmak azon közös állásfoglalása ellenére, hogy meg kellene tartani az időszerű nemzetközi kérdésekre vonatkozó tárgyalásokat, „nem szűnt meg arra törekedni, hogy ezen tárgyalások előestéjén felesleges vitával és Indokolatlan szemrehányásokkal megnehezítse e tárgyalások megtartását." A szovjet kormány azon állításra gondol, amelyet a Német Szövetségi Köztársaság kormányának március 26-i jegyzéke tartalmaz és amely kiforgatja a Szovjetuniónak a német kérdésben és Berlin kérdésében elfoglalt álláspontját. Országos vita a Vietnami Demokratikus Köztársaságban az alkotmány megváltoztatásának javaslatáról Hanoi (CTK) - A Vietnami Demokratikus Köztársaság alkotmánymódosító bizottsága néhány hónapi munka után országos vitára átadja a vietnami népnek az alkotmány megváltoztatása javaslatának szövegét. Az 1946. évi alkotmány módosításának javaslata a vietnami nép győzelmes útjának új bizonyítéka. Az elsó cikkely világosan kijelenti, hogy Vietnam területe északon a kínai határoktól és délen a tengerpartig egyöntetű térséget képez. A javaslat több pontja Is kifejezi a vietnami nép váqyát az ország egységének elérésére. A Vietnami Demokratikus Köztársaság népi demokratikus ország, amely a munkások és a parasztok szövetségén alapul. Az alkotmányjavaslat hangsúlyozza, hogy az országban minden hatalom a népé. A javaslat második cikkelye kiemeli, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság a szocializmust építi azzal a céllal, hogy fejlessze a termelőerőket s fokozza a nép anyagi és kulturális életszínvonalát. A javaslat szerint változásokat eszközölnek a köztársasági elnök hatáskörének kérdésében. Bevezetik a köztársaság alelnökének funkcióját. Az alelnököt az elnökkel együtt választják, aki megosztja hatáskörét az alelnökkel. Béremelések az NDK-ban Berlin (TASZSZ) - A miniszterelnökségi sajtóosztály jelentése szerint a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa határozatot hozott bizonyos munkás- és alkalmazottkategóriák bérének felemeléséről. A béremelés következtében a dolgozók évi reáljövedelme 108 millió márkával növekszik. Brutálisan elfojtották a mexikói vasutasok sztrájkját Mexikó (ČTK) - Mexikói sajtójelentések szerint a bérkövetelő vasutasok sztrájkját teljesen elnyomták. A vasutasok szakszervezetének vezető tényezőit és magát Demetrio Vallej főtitkárt letartóztatták és bebörtönözték. A sztrájk 2000 további résztvevőjét is börtönbe vetették. Az országban továbbra is feszült a helyzet. A mexikói utcákon továbbra is cirkálnak a katonai osztagok. Sok katonai egység állandó készültségben van. A vasutasok gyűléseit szétkerqetik és kezdeményezőit letartóztatják, Mendez, a mexikói vasútigazgatoság képviselője kijelentette, hogy a sztrájkban részt vett és még azelőtt elbocsátott vasutasokat nem veszik vissza állásukba. Sajtójelentések szerint több mint ötezer ilyen vasúti alkalmazottról van szó. Amerikai a nukleáris fegyverkísérletek tüdős ~" " ~San Francisko (ČTK) - Dr. Linusz Pauling világhírű Nobel-díjas amerikai vegyész egy sajtóértekezleten közölte, hogy az eddig kipróbált nukleáris atombombák robbantása következtében keletkező rádioaktív anyag 50 ezer amerikait fertőz meg és komoly megbetegedéseket okoz. Ha folytatják a kísérleteket, az áldozatok szám» meghétszereződik (550 ezer). Pauling szerint várható, hogy a rádioaktív sugárzás jelenlegi színvonala 23 ezer világrajövő gyermeknél szellemi zavarokat okoz. Pauling megvádolta az USA nukleáris fegyverkísérleteket folytató amerikai bizottságát, hogy meghamisítja a rádioaktív sugárzás emberi egészségre kiható veszélyére vonatkozó adatokat. Pauling becslései szerint a nukleáris robbantások következtében képződő anyag — a stroncium 90, a carboneum 14 és a cézium 137 minden 3500 ember közül egynek az egészségét veszélyezteti, ha nem folytatják a kísérleteket, ha pedig tovább folytatják, minden 500. ember egészségét veszélyeztetni fogja. A Newsweek című amerikai hetilap úgy véli, hogy a rádioaktív sugárzás veszélyéről és a stroncium 90-nek gyorsabb földrehullásáról kiadott legutóbbi jelentések „erősebb nyomást gyakorolnak a nukleáris kísérletek beszüntetésére". A lap ezért javasolja, hogy az amerikai kormány inkább egyezzék bele a Föld légkörében végzett kísérletek beszüntetésébe, de folytassa a föld alatti és a nagy magasságokban végzett kísérleteket. Ä világ közvéleménye azonban mindenfajta nukleáris kísérlet végleges beszüntetését követeli. Montgomery tábornagy a NATO válságáról London (TASZSZ) — Montgomery tábornagy, a NATO európai fegyveres erőinek volt helyettes főparancsnoka, a Sunday Times hasábjain megemlékezik e tömb létrehozásának 10. évfordulójáról. Montgomery vigasztalan képet fest a tízéves NATOIIIIIIU!lllllllllllllllll!llllllMIIIillllII!IIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIillMIIIIIIilllli!IIIIIIIIIIIllllll A Japán Kommunista Párt elnöksége harcra szólítja fel Japán népé! a biztonsági szerződés ellen Tokió (ČTK) — A Japán Kommunista Párt elnöksége márc-ius 31-én nyilatkozatot adott ki a tokiói területi bíróság ama döntésével kapcsolatban, melynek értelmében felmenti a Tokió közelében elterülő Tacsikavai amerikai légitámaszpont kibővítése elleni küzdelemben való részvételükért bebörtönzött munkások és diákok egy csoportját. A párt a nyilatkozatban teljes mértékben támogatja a bíróság igazságos döntését, mely a japán-amerikai „biztonsági szerződés felülvizsgálásáért és felszámolásáért küzdő nép győzelmének tekintendő". A Központi Bizottság elnöksége felszólítja a japán népet: Zárja szorosabbra sorait és lendüljön aktív harcba a japánamerikai „biztonsági szerződés" felszámolásáért és teljes függetlensége eléréséért, mely Ázsia és az egész világ békéje megszilárdításának érdekét szolgálja. ém 0 A Diesel-motorokat gyártó rostocki üzemnek ez idén összesen 43 ezer lóerős nagy hajómotort kell szállítania az NDK hajógyáraiba. Az üzem még márciusban szállította a warnowwerfti hajógyárnak az clsö 7000 lóerős motort, melyet egy szén és érc szállítására alkalmas teherhajóba építenek be. A motor hatalmas alkatrészelt, mint a könyöktengelyt stb. külön-külön szállították a hajógyárba. (Zentralbiíd felv.) ról. A tömb belső helyzetének roszszabbodását, a tagállamok közötti ellentétek fokozódását összefüggésbe hozza vezetőinek irreális politikájával. Montgomery felhívja a NATO vezetőit, más módon közeledjenek a német kérdéshez és az európai biztonság problémáihoz. Rámutat, hogy a német kérdésben „nem lehet abból a feltételezésből kiindulni, hogy a keletnémet kormány nem létezik". Montgomery természetesen nem ellenzi a NATO-t, mint katonai tömböt, sőt megerősítését sürgeti. Montgomery cikke újabb bizonyítéka annak, hogy fokozódnak az ellentétek a NATO-hatalmak, elsősorban az Egyesült Államok és Anglia között. „A NATÖ-ban — hangsúlyozza a cikkíró — méa közös politika sincs".. Montgomery ebben ä cikkében, akárcsak korábbi megnyilatkozásaiban, kifejezi elégedetlenségét az Egyesült Államok erőszakos fellépése miatt, sürgeti az Egyesült Államok európai befolyásának csökkentését és Anglia korábbi pozícióinak visszaszerzését. Leállt a Rurh-vidéki szénbányák nagy része Bonn (TASZSZ) — Mint a Westfällische Rundschau közli, a nyugat-németországi szénválság következtében szombaton megállt a munka a Ruhr-vidéki szénbányák nagy részében. Százhúsz bánya közül százháromban úgynevezett „munkanélküli miiszakokat" vezettek be. Az Intézkedés 279 800 bányászt érint. Ezek 5,9 millió márka keresettől esnek el. A szénkitermelésben várható kiesés 398 000 tonna. Ha visszatekintünk az idei év első tavaszi hetére, méltán mondhatjuk, hogy e hét sikeres volt. Ojabb bizonyítékát adta annak, mit képesek elérni egyesült törekvéssel az emberiség békés erői, ha fáradságot nem kímélve szívósan harcolnak akaratukért. Nem újkeletű a világ békeerőinek harca azért, hogy általános érvényt nyerjen az elv, miszerint nincs a világnak olyan problémája, amelyet ne lehetne megoldani a felelős tényezők tárgyalásai útján, nincs olyan kérdés, amely megérné, hogy a világ miatta egy újabb borzalmas háborúba sodródjék. E harc vezérgondolatává Hruscsov elvtársnak a nagyhatalmak legfőbb tényezői konferenciájának megtartására tett javaslata vált. Mindnyájan jól emlékezünk arra, mily görcsösen védekeztek a nyugati vezető körök e lehetőség ellen, milyen érveket találtak ki s mily akadályokat halmoztak a csúcstalálkozó megtartásának útjába De végül mégiscsak engedniök kellett a világ közvéleménye folytonos nyomásának, az egész világ színe előtt el kellett ismerniök, hogy lehetséges és szükséges a vitás kérdések megoldása a Kelet és a Nyugat közötti tárgyalások útján. Igaz ugyan, hogy szokásukhoz híven beleegyezésük nem mentes a különböző „feltételektől", kibúvóktól és buktató csapdáktól, a döntő fontosságú tény azonban az. hogy e tárgyalásra sor kerül. Egyelőre ugyan csak a külügyminiszterek értekezletére, de ez is olyan lépés, amelyre a Nyugat csupán az egész világ néptömegeinek nyomására szánta el magát. A nyugati nagyhatalmak jegyzékeiben, melyekkel a múlt héten válaszoltak a március 2-1 szovjet jegyzékre, kiérezhető a nyugati nagyhatalmak állásfoglalásában levő különb ség. Nagy-Britannia kormánya pl. kénytelen tekintetbe venni a brit közvélemény legszélesebb rétegeinek egyre növekvő ellenállását a „hidegÜJ SZÓ 4 * 1959. április 2. háborús' politikával szemben, valamint nem hagyhatja figyelmen kívül a közelgő választásokat sem. Ezért az angol jegyzék hangja szívélyesebb és a csúcstalálkozó összehívásának feltételei kevésbé kategorikusak, mint az amerikai kormány jegyzékében. A nyugati sajtó ezt „nézetbeli eltérésnek" nevezi az Atlanti Paktum két fő szövetségese között. Hiba volna azonban túl nagy fontosságot tulajdonítani ezeknek az eltéréseknek. Ehhez elég, ha figyelmesen elolvassuk, mit javasolnak az egyes nagyhatalmak a külügyminiszteri értekezlet napirendjére vonatkozólag s már ebből is láthatjuk, hogy a nyugatiaknál inkább csak taktikázásról van szó, mintsem igazi nézeteltérésről. A Szovjetunió mint ismeretes, azt javasolja, hogy az értekezlet a világ mai legfontosabb problémáiról — a német békeszerződésről, valamint az ezzel összefüggő összes kérdésekről tárgyaljon. A nyugati hatalmak viszont a német békeszerződésről való tárgyalást nem tartják megfelelőnek. Ez érthető, hisz számukra nem fon

fos Nyugat-Németország militarizál. mak megszüntetése. S ezért jegyzékeikben ismét csupán azzal értenek egyet, hogy a külügyminiszterek „a Németországot érintő kérdésekről —, beleszámítva a német békeszerződést és a berlini kérdést" — tárgyaljanak. Tagadják a békeszerződés elsődleges 'íjntosságát s fenntartják maguknak a jogot, hogy az értekezlet elé terjesszék nézetüket bármilyen kérdésről, amelyet fontosnak tartanak a tárgyaláson szereplő problémákkal kapcsolatban. Ennek a taktikának célja az, hogy a nyugati minisztereknek lehetővé tegyék, hogy az értekezlet napirendjére olyan kérdéseket csempésszenek, amelyekkel elhúzhatják a tárgyalásokat, így azután elterelhetnék a figyelmet a fő problémáról, s ha ez a számításaikba vág, végül azt mondhassák, hogy a konferencia eredményei nem teszik indokolttá a kormányfői értekezlet egybehívását. Ámi Németország egyesítésének kérdését illeti, a Szovjetunió kezdettől fogva arra az álláspontra helyezkedik, hogy ez a németek saját ügye és nem tűr semmilyen külső beavatkozást. A nyugati hatalmak azonban újból és újból Németország egyesítésének megtárgyalását javasolják, azzal vádolva a Szovjetuniót, hogy nem óhajtja ezt az egyesítést. Ez a vád első tekintetre is átlátszó. Mint ismeretes, a Szovjetunió maga mutatott rá a két német állam egyesítésének egyedül helyes útjára. A Lipcsében nemrég lezajlott össznémet munkáskonferencián Németország mindkét részéből érkezett dolgozók küldöttei teljes egyetértéssel nyugtázták Hruscsov elvtárs szavait arról, hogy előbb vagy utóbb sor kerül hazájuk egyesítésére. Mégpedig olyan egyesítésére, amilyenben maguk a német dolgozók jutnak megegyezésre. De nemcsak a német kérdés az, amellyel a nyugati hatalmak igyekeznek majd bonyolulttá tenni a külügyminiszterek tárgyalásait és megnehezíteni a kormányfői értekezlet egybehívását. Mindezzel számolunk. De tudjuk azt ls, hogy miként a világ közvéleményének nyomása rákényszerítette a nyugati államférfiakat, hogy beleegyezzenek az értekezlet megtartásába, ez az egyre fokozódó nyomás bizonyára elősegíti azt is, hogy az értekezleten konkrét megegyezésekre kerüljön sor, ha egyelőre csak részletkérdésekben is. Igen fontos ebből a szempontból, milyen szerepet fog játszani Adenauer kormánya, milyen mértékben veszik tekintetbe a nyuoatnémet revansista-monopolista körök szavát szövetségesei. A leghajthatatlanabb álláspontot ugyanis Ádenauerék foglalják el mind Berlin, mind pedig Németország egyesítésének kérdésében, túltéve még Dullesen is, aki legalább új „módszerek" alkalmazásának szükségességét hirdette a régi célok fenntartása mellett. Ádenauerék azonban a lehető legmerevebben ragaszkodnak a kialakult helyzet fenntartásához és még taktikai célokat követő „újításokra", „változtatásokra" sem hajlandók. Mi az oka ennek a nyugati táborban is megütközést keltő bonni merevségnek? A válasz egyszerű. Jóformán minden egyes megnyilatkozásuk alkalmával elárulják a nyugatnémet revansisták — ha burkolt formában is — végső céljukat. Időt akarnak nyerni a teljes, értsd atomfegyverekkel való korlátlan felfegyverkezésre, mert mint mondják, a NyugatNémetország területén állomásozó amerikai és angol atomfegyverek jók, de még jobb, ha ilyen fegyvereket Nyugat-Németország gyárthat és azokat az ő katonái kezelik. Nem mondják ki, de ennek a gondolatmenetnek logikus következménye; „a legjobb az, ha e fegyverek felhasználása, bevetése, vagyis a harmadik világháború felett nem Washingtonban vagy Londonban, hanem magában Bonnban döntenek". A nyugatnémet katonai körök körülbelül 1961 végére remélik elérni ezt az állapotot és cinikusan kijelentik, hogy a nyugatberlini válság — így nevezik a Szovjetuniónak ismeretes 1958. november 27-i jegyzékét — ha másra nem, de arra jó nekik, hogy korlátlan felfegyverkezésüket mindenféle és fajta tömeggyilkoló eszközzel gyorsabbá tegye. Ezzel is magyarázható az a nagy csatazaj, mindenféle intézkedés, háborús készletek felhalmozása Nyugat-Berlinben és hasonló szemfényvesztő fogás, hogy így hamarosabban juthassanak el —, amint maguk mondják, mint Hitler az első világháború után —, az újabb német támadó jellegű és korlátlan felfegyverzéshez. Hitlernek ugyanis erre az első világháború bevégződése után 18 esztendőre volt szüksége. Erre a célra a korlátlan fegyverkezési jog elérésének céljára használja ki a bonni politika a napokban tízéves jubileumára készülődő NATO-szervezetct is. Farizeus módon arra hivatkoznak, hogy nem NyugatNémetországnak van szüksége a korlátlan felfegyverzésre, arra, hogy nyugatnémet egységek mindenféle (-s fajta atombombákkal, bevetésükre alkalmas hadieszközökkel rendelkezzenek, hanem ez „egyetemes európai érdek" kívánja azt, miután a nyugateurópai államok tömbje, a NATO katonai parancsnoksága diktálja azt. Az imperialista köröknek ilyen összejátszására vallanak a NATO katonai parancsnokainak legutóbbi kardcsörtető kijelentései, amelyek ugyan tényleg elősegítik a nyugatnémet korlátlan fegyverkezés ügyét, ugyanakkor azonban nagyon megnehezítik, hogy a NATO tízéves jubileuma alkalmából Washingtonban tartandó ünnepségeken Eisenhower elnök bárkit is ezen a világon meg tudjon győzni a NATO békés küldetéséről, szándékairól, céljairól. - cs - n.