Új Szó, 1959. április (12. évfolyam, 89-118.szám)

1959-04-12 / 100. szám, vasárnap

Miért megy Montgomery Moszkvába? A NATO-n belül ismét leplezett el­lentétek merültek fel. Az egyik el­lentét a német és brit monopóliu­mok régi ellenségeskedésében gyö­kerezik. Az angol kormánykörök már nem leplezik felháborodásukat amiatt, ho­gyan bántak a nyugati szövetséne­sek Macmillannal Moszkvából való hazatérése után. Montgomery küszö­bön álló szovjetunióbeli látogatását Macmillan különösen azután hagyta jóvá, amikor Selwyn Lloyd külügy­miniszter nyomatékosan figyelmez­tette őt az amerikai katonai körök nézeteiben megnyilvánuló veszélyes irányzatokra. Montgomery, aki nyu­galomba vonulásáig a NATO második vezéralakja volt, egyes források sze­rint bizonyos céllal megy Moszkvá­ba. Az angol kormánykörök azt akar­ják, hogy ha majd Montgomery visz­szatér, bizonyos mértékben térítse észre volt NATO-beli kollegáit, kü­lönösen a franciákat, hogy értsenek egyet a nyugat-berlini kérdéről foly­tatandó komoly tárgyalások megkez­désével. Kísérlet lesz ez annak a „kemény gátnak" áttörésére, melybe a NATO washingtoni értekezletén Angliának csupán Dánia, Norvégia és talán Ka­nada által támogatott javaslatai üt­köztek. A washingtoni értekezlet holtpontra jutott, de Londonban hét­főn összeülnek Anglia, Franciaország, az USA és Nyugat-Németország ma­gasrangú tényezői s folytatják a „ru­galmasok" vitáját „a rugalmatlanok­kal" szemben. A brit kormánykörök remélik, hogy Montgomery moszkvai tudósítása se­gít majd korlátozni a bonni és pári­zsi fenyegetőző elemeket, különösen azért, mert Montgomery akkor, ami­kor parancsnoki tisztséget töltött be, éppúgy kérkedett az atomfegyver rel, mit bármelyikük. Moszkvai útjá­ról annak teljes tudatában döntöt­tek, hogy a Pentagon magasrangú katonai tényezőinek többségében és a bonni revansistákban nemtetszést vált ki. Amikor Selwyn Lloyd a múlt hé­ten Washingtonba utazott, kifejezte az angol kormánynak a NATO fenn­állása egész ideje alatt az Egyesült Államok irányában tett legerősebb Londoni tudósításunk: szemrehányásait. Az angol kormány megbízta Lloydct, hogy az amerikai kormány magatartásának jellemzé­sére olyan kifejezést használjon, mint „hitszegés". Amikor Macmillan azelőtt Was­shingtonban találkozott Eisenhower­rel, megállapodtak abban, hogy a közvélemény előtt mindketten szi­lárd álláspontra helyezkednek a tár­gyalások és a csúcsértekezlet mellett Ám alig tért haza Macmillan, az ame­rikai tényezők hangoztatták, hogy az angol miniszterelnök látogatása mitsem változtatott a dolgokon. Ezután következett a hátbatáma­dás, amikor Eisenhower amerikai el­nök a szenátorok előtt kijelentette: „Beleegyeztem, hogy elmegyek a csúcsértekezletre, mivel ez lehető­vé teszi, hogy Macmillan megnyerje a választásokat. Tudják, milyen ne­hézségek keletkeznének, ha szocia­listák kerülnének a kormányba (Ang­liában)". „Az ifjabb partner" kezdte túlnőni keretét és az angol lapok „Macmil­lanról. Nyugat új vezéréről" írtak, ami felbőszítette Washingtont. Angliában úgy vélik, hogy az elnök megjegyzései, melyeket gondosan be­tervezett felszőlásnak tartanak, két célt követnek: Először az angol csat­lós megleckéztetését, másodszor, ne­dig a közeli csúcsértekezlet közeli megtartásához fűzött remények meg­hiúsítását, mivel Macmillan keleti és nyugati látogatása, tekintet nél­kül szándékaira, mégiscsak meggyor­sította azt. Úgy látszik, az angol kormánykö­rök gondolataikban egyre többet foglalkoznak a „hidegháború" folyta­sából s Nyugat-Németország fejlő­déséből származó veszéllyel, más­részt pedig azzal a haszonnal, amelv­lyel a feszültség enyhítésére teen­dő kis lépés is járna. Montgomery moszkvai útja része ennek az áram­latnak. » Stanley Harrison. A francia dolgozók harca a kormány gazdaságpolitikája ellen Párizs (ČTK) — A Debré-kormány kezdeményezésére pénteken Párizsban ülés nyílt meg, melyen „a Franciaor­szág előtt álló legmagasabb gazdasági és szociális kérdéseket tárgyalják meg". Az ülésen részt vesznek Debré mi­niszterelnök, számos miniszter, a munkaadók és egyes szakszervezetek képviselői. A gyűlést kezdeményező francia kormány nem hívta meg a tár­gyalásra a legnagyobb francia szak­szervezet, a Francia Altalános Szak­szervezeti Szövetség képviselőit". Egyes párizsi lapok megfigyelőinek nézete szerint a kormány tekintettel az ország rosszabbodó általános hely­zetére, arra határozta el magát, hogy tárgyalásba bocsátkozik a vállalkozók­kal és a jobboldali szakszervezeti képviselők vezetőivel. Mint a francia lapok beszámolnak, a francia dolgozók folytatják elszánt sztrájkküzdelmüket gazdasági hely­zetük megjavításáért. Hosszú tartamú kereskedelmi egyezmény Csehszlovákia és Rína között (ČTK) — A prágai International szállóban április 11-én hosszútartamú kereskedelmi egyezményt írtak alá az 1960-1962. évekre a Csehszlovák Köztársaság és a Kínai Népköztársa­ság között. Az árucserére vonatkozó egyezmény biztosítja a jövő években a népgazdaság fejlesztésére fontos nyersanyagok és gyártmányok kölcsö­nös szállítását, valamint a két népi demokratikus állam népe anyagi és kulturális színvonalának emelését. Csehszlovákia a Kínai Népköztársa­ságból ipari termelése számára nyers­anyagokat és élelmiszert, különféle ásványi anyagokat, gyapotot, gabonát, takarmányt s étolajat fog importálni. Ezzel szemben a csehszlovákiai külke­reskedelmi vállalatok a Kinai Népköz­társasápba beruházási ipari berendezést, villanyerőmüveket, komplex vegyi és ko­hászati berendezést, elektromotorokat és mozdonyokat, különböző típusú megmun­káló gépeket és főleg gépipari gyártmá­nyokat fognak exportálni. Az egyezményt Csehszlovákia nevében František Krajčír külkereskedelmi mi­niszter, a Kinai Népköztársaság képvise­letében Li Csan, a külkereskedelmi mi­niszter helyettese írta alá. Az aláírásnál jelen voltak: Otakar Simünek miniszter­elnökhelyettes. az Állami Tervhivatal el­nöke. dr. Antonín Gregor, a külügyminisz­ter első helyettese. František Hamouz, a külkereskedelmi miniszter első helyettese, Miroslav Šmok, a nehézgépipari miniszter első helyettese, valamint a csehszlovák külkereskedelem további vezető dolgozói. Jelen volt Cao Jin. a Kínai Népköztár­saság prágai nagykövete is a nagykövet­ség tagjaival. Az egyezmény aláírása után František Krajčír külkereskedelmi miniszter a Kí­nai Népköztársaság küldöttségének tisz­teletére ebédet adott, amelyen részt vet­tek a két küldöttség tagjai és a hosszú­tartamú egyezmény aláírásánál jelen volt vendégek. Visszatért a csehszlovák küldöttség az Interparlamentáris Unió üléséről (ČTK) — Szombaton, április 11-én visszatért Prágába a Csehszlovák Köztársaság parlamenti csoportjának küldöttsége, amely az elmúlt napok­ban Nizzában részt vett az Inter­parlamentáris Unió tavaszi üléssza­kán. Az Interparlamentáris Unió ülésén 42 ország küldöttségei és 8 nemzetközi szervezet képviselői vol­tak jelen. A napirend fő pontját azok a kérdések képezték, amelyeket az Interparlamentáris Unió augusz­tus végére és szeptember elejére Varsóba összehívott 48. értekezleté­nek programját fogják képezni. A csehszlovák küldöttség tagjai Prágába visszatérve kijelentették, hogy az alapvető problémákról foly­tatott nizzai tárgyalások a kölcsönös megértésre irányuló törekvés szelle­mében folytak. Egyöntetűen jóvá­hagyták azt a határozati javaslatot, amelyet a varsói értekezlet elé ter­jesztenek; ebben az Interparlamen­táris Unió szembehelyezkedik egyes országok nemzetgyűléseinek felosz­latásával. Az ülésen egyöntetűleg jó­váhagyták a nukleáris fegyverkísér­letek beszüntetéséről tárgyaló genfi értekezleten résztvevő nagyhatalmak képviselőihez intézendő ama felhí­vást, hogy minden erejükkel hassa­nak oda, hogy az értekezlet pozitív eredménnyel járjon. A csehszlovák küldöttség a többi között aktívan lépett fel a leszerelés kérdésének megtárgyalásánál és hangsúlyozta azt a veszedelmet, amely Nyugat-Német­ország felfegyverzéséből ered. Ki­emelte a közép-európai atomfegy­vermentes övezet létesítésének je­lentőségét is. Küldöttségünk kezde­ményezésére az Interparlamentáris Unió foglalkozott a nemzetközi ke­reskedelem akadályainak elhárításá­val is. Az értekezlet résztvevői egy­séges álláspontra helyezkedtek ab­ban, hogy szükség van a kölcsönös gazdasági kapcsolatok lehető legna­gyobb mérvű kibővítésére. Finn kereskedelmi küldöttség Csehszlovákiában (ČTK) Szombaton, április 11-én 18 tagú finn kéreskedelmi és gazdasági küldöttség érkezett Prágába. A küldöttség tagjai a kereskedelmi és ipari vállalatok s szövet­kezeti szervezetek vezér igazgatói és veze­tő dolgozói, vezetője M. E. Koskimies, a finn Központi Kereskedelmi Kamara főtit­kára. A vendégek 8 napi tartózkodásuk során megtekintenek több üzemet, a brnói kiállí­tás helyét, amelyet az első nemzetközi nagyvásárra készítenek elő és felkeresik fürdőinket. Tárgyalni fognak külkereskedel­mi vállalataink képviselőivel a kölcsönös együttműködés kibővítésének további lehe­tőségeiről. A bér- és fizetésemelést követelő dolgozók csütörtökön Franciaország szerte számos tömegakciót hajtottak végre. Már harmadik napja folyik a gáz- és villanyipari alkalmazottak el­szánt küzdelme. A munkások, mérnö­kök és műszaki káderek sok küldött­séget menesztettek a közigazgatási szervekhez és felszólítják a kormányt, hogy tartsa be az előző kormány sza­vát, melyet 1957 novemberében adott az említett ipar dolgozóinak és hala­déktalanul hajtsa végre az általános béremelést. A bordeauxi gépgyárak dolgozóinak ezrei csötörtökön háromórás sztrájk­kal tiltakoztak az ellen, hogy a vál­lalkozók helyi társulata megtagadta a tárgyalás azonnali megkezdését a szakszervezetek képviselőivel. A sztrájkoló munkások hatalmas tün­tetést rendeztek a város utcáin. A Bonn-Párizs-tengely, avagy ki kit fog be és ki kinek töri ki a lábát. (Borisz Jefimov rajza a Litye­raturnaja gazetában.) A Kereszténydemokrata Unió elutasítja az NDK újabb kezdeményezését Bonn (ČTK) - A nyugat-német­országi Kereszténydemokrata Unió ismét negatív álláspontra helyezke­dett Grotewohlnak, az NDK minisz­terelnökének csütörtökön a demok­ratikus rádióban és televízióban mon­dott beszédével és Adenauer kancel­lárhoz intézett levelével kapcsolat­ban. A Kereszténydemokrata Unió szóvivője pénteken kijelentette, hogy pártiának képviselőházi csoportja el­lenzi az NSZK és az NDK kormányá­nak közvetlen politikai tárgyalásait. Üjra azt az elcsépelt frázist han­goztatta, hogy „e kérdésekben"a négy naqyhatalomra hárul a felelősség. Ha mégis sor kerül a kölcsönös tárgya­lásra, akkor ez a négy nagyhatalom által Genfben létrehozandó „alapon" valósul meg. A Német Szociáldemokrata Párt újabb okmánya a német kérdésről Bonn (ČTK) — A Nyugatnémet Szociáldemokrata Párt vezetősége pén­teken terjedelmes okmányt adott ki, melyben részletesen megindokolja a német kérdés megoldására nemrégen tett tervét, az úgynevezett „a Szociáldemokrata Párt német tervét". Az okmányban megvilágítja a Szociáldemokrata Párt első tervének alapvető cikkelyeit, megmagvarázza a német kérdés történetét és vá­laszol a Szociáldemokrata Párt javas­latai körül folyó vitára. Cénvegében megerősíti a Szociáldemokrata Párt­nak a német probléma megoldására tett összes előbbi javaslatait, köztük Nyugat-Németország és az NDK kép­viselőiből eovenlő aránvban összete­vődő általános német parlamenti ta­nács megalakítására tett javaslatát is. A Szociáldemokrata Párt új okmá­nyában továbbá rámutat „a német kérdésért közvetlenül felelős négy nagyhatalom tárgyalásának fontossá­gára az egyesített Németország bé­keszerződésének előkészítésével kap­csolatban, továbbá az általános eu­rópai biztonsági rendszer előkészíté­sével kapcsolatos tárgyalás fontossá­gára. — A békeszerződésről folyta­tott tárgyalás során nemcsak a szov­jet javaslatot kell letárgyalni, ha­nem Nyugatnak is ki kell dolgoznia a javaslatát". A Szociáldemokrata Párt ugyanakkor ismétli követelmé­nyét, hogy hagyják meg Nyugat-Ber­lin jelenlegi megszállási statútumát egészen a német kérdés végleges megoldásáig. A Szociáldemokrata Párt okmányá­ban azzal vádolja a nagyhatalmakat és a nyugatnémet kormányt, hogy Nyugat-Németország NATO kereté­ben vaió újrafelfegyverzésének poli­tikájában fiqvelmen kívül hagyták a német kérdés megoldására tett szov­jet javaslatokat és az NDK javasla­tait. A Szociáldemokrata Párt azzal vá­dolja a bonni kormányt, hogy 1952­ben, amikor a nyugati nagyhatalmak meg akarták alakítani az úgynevezett európai védelmi közösséget, „papír­rongvként" elutasította az 1952. már­cius 10-i szovjet jegyzéket és a bé­keszerződés akkori szovjet terveze­tét. A Szociáldemokrata Párt úgyszin­tén rámutat a szövetségi gyűlés ál­tal 1958. március 25-én a Bundes­wehr atomfelfegyverzéséről hozott határozat káros következményeire. „1958. március 25-én bezáródott a kör... a szövetségi kormány politi­kája az egyesítés kérdésében cső­döt mondott", szögezi le a Szociál­demokrata Párt. A nyugatnémet sajtó Adenauer terveiről Bonn (ČTK) — Adenauer kancellár szerdai rádióbeszéde a bonni politi­ka jelenlegi irányzatának folytatásá­ról aggodalmakat keltett nyugatné­met politikai körökben, mert Aden­auer mint az NSZK elnöke továbbra is a feszültség enyhítéséről és a né­met kérdés megoldásáról folytatandó nemzetközi tárgyalás aláásásának politikáját fogja érvényesíteni. Számos különféle politikai irány­zatú nyugatnémet lap cikkekben óva int attól, hogy Adenauer e csődöt mondott politika folytatására töre­kedjék. A Die Welt bővült példány­számában közölt kommentárjában hangsúlyozza: „Minden politikai meg­figyelő már arra számít, hogy a jö­vőben a köztársasági elnök székháza az eddiginél sokkal erösebb befolyást fog gyakorolni". „Mindez sejteti, hoav Adenauer köztársasági elnöki pozíciójában is meg akarja őrizni a mindennapi po­litika irányítását. Ez az alkotmány meghamisítása lenne", figyelmeztet a Neue Rheinzeitung. A szociáldemok­rata sajtószolgálat is hasonlóképpen óva int ettől. Mansfield szenátor rugalmasabb politikát követel a Nyugattól New York (ČTK) - A New York Times csütörtökön közölte Mansfield szenátornak, a szenátus külügyi bi­zottsága tagjának a New York-i egyetem jogi fakultása végzett nö­vendékeinek szövetsége előtt mon­dott beszédét. Mansfield szenátor síkraszállt az Egyesült Államok és Szovjetunió kö­zötti „kölcsönös engedmények reális kicserélése mellett a Berlinről foly­tatandó tárgyaláson". Tudatosítani kell, hogy rendszerint semmi ered­ménnyel sem jár az a törekvés, hogy nyerjenek a nemzetközi tárgyaláso­kon", — mondotta Mansfield. A kü­szöbön álló tárqyalások „többek mint haszontalanok lehetnek, ha csuoán Nyugat szükséges válaszának fogják őket tekinteni a szovjet kezdeménye­zésre. Mennyei ajándékká is válhat­nak, ha az érdekelt felek örömmel látott lehetőségnek fogják tartani arra, hogy az elavult németországi és közép-európai fegyverszüneti egyezményeket az érintettek számá­ra valami tartósabbal és előnyöseb­bel cseréljék ki". Mansfield továbbá óvott attól, hogy az Egyesült Államok ne tartsa „ön­Nyikita Hruscsov fogadta Csoe Jong Gont Jalta (ČTK) — Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnö­ke pénteken fogadta Csoe Jong Gont, a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság Legfelső Nemzetgyűlése Elnök­sége elnökét. Szívélyes baráti beszél­getésükön Anasztász Mikojan, a Szov­jetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese is részt vett. Pella védelmébe veszi az olaszországi amerikai atomrakéta-támaszpontokat Roma (ČTK) - Pella olasz kül­ügyminiszter a parlament külügyi bizottságában mondott pénteki be­szédében beszámolt a NATO tanácsá­nak közelmúltban tartott washingtoni üléséről és a legutóbbi nemzetközi eseményekről. Beszédében védelmez­te az olasz kormány beleegyezését az amerikai rakétatámaszpontok lé­tesítésére olasz földön. Az olasz kormány külpolitikáját „az Atlanti Szövetséghez való hűségként" jelle­mezte és elsősorban e szövetség ka­tonai jellegét hangsúlyozta. Ugyan­akkor kifejezte a kormány törek­vését, hogy szilárdítani kívánja a „közös piacot". Pella a nyugatnémet, francia és brit kormánnyal nemrégen folyta­tott tárgyalásairól kijelentette, hogy elsősorban biztosítaniuk kellett vol­na „Olaszország részvételét" a Ke­let- és Nyugat közötti „konferencia előkészületeiben". A vitában felszólalt Togliatti, az OKP főtitkára és Nenni, a Szocia­lista Párt titkára, akik élesen bí­rálták a kormány külpolitikáját. célúnak" a kemény politikát. A tár­gyalóasztalnál válaszul a másik fél engedményeire, engedményeket kell tennie. Mansfield kijelentette: a Nyugat­nak el kell ismernie, hogy Németor­szág felfegyverzésének terjedelme és jellege önmagában nem érinthetetlen szentség, hogy az országok bizton­sága érdekében korlátozható vagy meováltoztatható. Árleszállítás Lengyelországban Varsó (ČTK) - A varsói lapok ápri­lis 11-én hírt adtak az idényszerű árucikkek árának leszállításáról. Ösz­szesen 500 millió zlotival szállították le az árakat, ebből a ruházat árát 200 millióval, a szövetek árát 100 millió­val, a lábbelik árát pedig 60 millió zlotival. Az árleszállítás 20—25 száza­lékos. 5 800 000 munkanélküli az USÁ-ban New York (ČTK) - Meany, az amerikai szakszervezeti központ AFL-CIO elnöke pénteken kijelentet­te, hogy az amerikai gazdaság még nem ocsúdott fel a gazdasági ha­nyatlásból. „A munkanélküliek tény­leges száma márciusában 5 800 000 és nem pedig 4 326 000 volt, mint amennyit a kormány mond". Az USA-ban ugyanis hivatalos statisz­tikákban ki nem mutatott rejtett munkanélküliség is van. Meany né­zete szerint körülbelül 300 ezer fiatal nem tud munkát kapni. Meany közölte továbbá, hogy a most kifizetett munkanélküli segé­lyek a béreknek aránylag egyharma­dát képezik és a létfenntartási mini­mumot sem biztosítják a munkanél­küliek családjainak. A New Yorkban megrendezett nemzet­közi autókiállításon nagy érdeklódésst kel­tett a Skoda­Felícia típusú csehszlovák au­tó. Az egyik esti lap szerkesztője luxus­autónak nevezte. (ČTK). A moszkvai Nagyszínház balettegyüttese | New Yorkba utazott. A Metropolitám szín­padán Prokofjev Romeo és Júlia című ba­lettjének bemutatásával április 16-án kezdi meg vendégszereplését. (ČTK) Pénteken az észak-belgiumi genti egye­temen kép- és fényképkiállítás nyílt meg a hidrogénbomba-kísérletek ellen világszer­te folyó erős tiltakozó mozgalomról. (ČTK) ÜJ SZÖ 3 * I9ň9. április 12.

Next

/
Oldalképek
Tartalom