Új Szó, 1959. április (12. évfolyam, 89-118.szám)

1959-04-10 / 98. szám, péntek

A tömeges munkanélküliség veszélyezteti az USA népgazdaságát Washington (CTK) — Az USA legnagyobb iparközpontjaiból összese­reglett munkanélküliek szerdán értekezletet tartottak Washingtonban, hogy tiltakozzanak a munkanélküli munkások aggasztó helyzete miatt. A munkanélküliek millióinak küldöttei vonattal és autóbusszal érkeztek a fővárosba és szakszervezeteik zászlaja alatt, forradalmi munkásdalo­kat énekelve vonultak fel az utcákon. Az AFL-CIO szakszervezeti köz­pontjának elnöke, Meany az értekez­let megnyitásán kijelentette, hogy „a tömeges munkanélküliség az USA egész népgazdaságát veszélyezteti." A tanácskozás folyamán bebizonyo­sodott, hogy a szakszervezeti veze­tők nem tekintenek egységesen a munkanélküliség elleni akciókra Meany megakadályozta az autó- és elektrotechnikai ipari munkások ama javaslatának megvalósítását, hogy a munkanélküliek, a Fehér Ház és a kongresszus székháza előtt tüntes­senek. Azt is keresztül vitte, hogy az értekezleten felszólaljon James B. Mitchell munkaügyi miniszter, aki a szerdai ülésen kiemelte a kor­mány által a munkanélküliek számá­nak csökkentésére állítólag fogana­tosított intézkedések nagy jelentő­ségét. Reuter, az Autóipari Alkalmazottak Egységes Szakszervezetének elnöke lelkes tetszésnyilvánítás mellett ki­jelentette, hogyha arról kellene be­szélni, mit tett az Eisenhower-kor­mány a munkanélküliek érdekében, életének legrövidebb beszédét mon­daná el. „Világos kérdésre, világos választ követelünk" Ha teljes mér­tékben kihasználják a hadiipar ka­pacitását, válaszoljanak tehát miért nem dolgozhat teljes üzemmel a békés közszükségleti cikkeket gyár­tó ipar, és miért nem lehet teljes a foglalkoztatottság"? — mondotta. Reuter megvádolta az USA veze­Az USA beavatkozik a Fülöp-szigetek belügyeibe Peking (ČTK) - Az Üj-Kína Saj­tóügynökség jelentése szerint Mánuel Zosa képviselő, a fülöp-szigeti parla­ment ülésén mondott beszédében el­ítélte az USA beavatkozását a Fülöp­szigetek belügyeibe. Hangsúlyozta, hogy a Fülöp-szigetek álláspontja a katonai kérdésekben az ország füg­getlensége védelmének elvét követi. Kijelentette, hogy a Fglöp-szigetek fenntartják jogaikat saját területük ellenőrzésére. A lakosság jól tudja, hogy az USA által beígért és zajosan reklámozott gazdasági segítség nem­csak nem elégítheti ki a Fülöp-szige­tek szükségleteit, hanem még bizo­nyos feltételeket is szab. A Fülöp­szigeteknek nyújtandó amerikai ka­tonai „segítség" nemcsak elégtelen, hanem régi fegyverek és felszerelés szállításait is magában foglalja. A képviselők többsége támogatta azt a javaslatot, hogy vizsgálják felül a Fülöp-szigetek s az USA között meg­kötött szerződéseket és egyezménye­ket. Gazdasági válság fenyegeti Ciprust Nikózia (ČTK) - A ciprusi gazda­sági helyzet általános válság kitöré­sével fenyeget, mivel a brit katonai hivatalok rendkívüli intézkedései négy év alatt kimerítettek minden tartalékot. Az 1955 óta foganatosított rendkívüli intézkedések, azaz a cip­rusi hazafiakkal szemben eszközölt megtorlások több mint 20 millió font sterlingjébe kerültek a ciprusi gaz­daságnak. N tő tényezőit, hogy komoly gazdasági helyzetben felelőtlenül irányítják az államot. Paul Douglas Illionois állambeli szenátor is megtámadta Mitchell munkaügyi minisztert, hogy túlságo­san rózsaszínűén látja a helyzetet. „A helyzet felülvizsgálása Nyugat­Virginiában és Kentuckyben lelep­lezte, hogy úgyszólván az éhhalál szélén álló férfiak és nők és gyer­mekek találhatók ott. Ugyanakkor kitűnik, hogy ez a nyomor nemcsak a bányaipari központokban, vagy az említett két államban üti fel a fe­jét". Az értekezleten továbbá beszámo­lók hangzottak el a munkanélküliek komoly helyzetéről és 13 ipari köz­pont munkanélküliségének nagy fo­káról. E területek munkanélküliéi­nek küldöttei javaslatokat terjesz­tettek elő a munkanélküliekről való gondoskodás megjavítására, főként a közmunkák programjának kibővíté­sére. Az egyik küldött munkanélküli bizottság létesítését javasolta az egész ország területén. Az amerikai munkanélküliek kép­viselőinek hatalmas harci értekezlete az amerikai nép milliós tömegei kép­viselőinek nagy tiltakozó tüntetése volt az Eisenhower-kormány politi­kája ellen. Nagy az elégedetlenség Anglia új költségvetési tervezete miatt London (ČTK) — Nagy-Britannia új költségvetési tervezete nagy csa­lódást váltott ki a parlamentben és az országban. A brit Általános Szak­szervezeti Szövetség gazdasági bizott­sága nyilatkozatot adott ki, amelyben bírálja az új költségvetési tervezetet. „A jövedelmi adó leszállítása csak az ipartársaságoknak és nagyjövedel­mű egyéneknek kedvez, de az angol dolgozók többségének semmit sem eredményez." Wilson munkáspárti képviselő hangsúlyozta, hogy a pénzügyminisz­ter által a költségvetési tervezetben előterjesztett intézkedések nem segí­tik elő Anglia gazdasági helyzetének javulását, sem pedig a legszegényebb rétegek anyagi helyzetének megjavu­lását. Az épülő Szovjetország életéből A nyugatnémet szakszervezeti lapok a harcos politikai akciókért Düsseldorf (ČTK) — A nyugatnémet faipari munkások szakszervezeti lapja, a Holzarbeiter Zeitung legutóbbi számában síkra száll az Adenauer-rnedszer ellen irányuló harcos politikai akciókért. A lap rámutat arra, hogy 37 ezer faipari mun­kás munkanélküli és több mint 12 ezer rövidebb munkaidőben dolgozik. Hangsú­lyozza, tekintettel az erösödő reakcióra, itt az ideje, hogy a szakszervezetek ne csak kimondottan szakszervezeti politikával fog­lalkozzanak, hanem politikai szerepüket ls tudatosítsák. Munkaértekezlet a baráti együttműködés szellemében Ülésezett az üveg- és kerámiai ipari munkacsoport Berlin (ČTK) - Berlinben csütörtökön a következő közleményt adták ki. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamainak üveg- és kerá­miai ipari munkacsoportja 1959. március 23-27-én Berlinben tartotta második ülését. Az ülésen részt vettek Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország, az NDK, Lengyelország, Románia s a Szovjetunió küldöttségei. A tanácskozásokon komoly követ­keztetésekre jutottak a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagálla­mai üveg- és kerámiai iparának to­vábbi fejlesztését elősegítő kölcsö­nös egybehangolás kérdésében. Az állandó építészeti bizottság mel­lett működő építőanyagipari tagozat Az amerikai-olasz egyezmény értel­mében lázas sietséggel amerikai atomrakéta-támaszpontokat létesíte­nek Olaszország területén. (Kukrinyikszi rajza a moszkvai Pravdában) Az Arab Liga nem oldotta meg AZ EAK ÉS IRAK VISZÁLYÁT = Bejrut (ČTK) - Kedden Bej­= rútban véget ért az Arab Orszá­E gok Ligája politikai bizottságának = ülése. A hatnapos értekezlet — eredménye arra vall, hogy nem = sikerült megoldani a fő napirendi = pontot, az EAK és Irak viszályát. Az ülés folyamán az EAK küldött­sége határozottan kitartott ama ál­láspontja mellett, hogy a két ország között tulajdonképpen nincsenek viszályok és erőteljesen szorgalmaz­ta annak a javaslatnak elfogadását, hogy a Liga különbizottsága vizs­gálja meg Irak „belső helyzetét". Az EAK küldöttsége mindvégig kitartott ezen álláspont mellett, mely aligha bizonyította a Kairó és Bagdad kö­zötti feszültség feloldása irányában tanúsított jóakaratát, míg végül csaknem magára maradt. Ügy lát­szik, az értekezlet többi résztvevői­ben nem váltotta ki a várt visszhan­got a küldöttségnek ama törekvése, hogy kihangsúlyozza egy bizottság Irakba való kiküldésének fontossá­gát, utalván arra, hogy állítólag „kommunista veszély" fenyegeti Ira­kot. A felületesen megfogalmazott zá­rőhatározatban csak öt részvevő egyezett meg, míg a szudáni kül­döttség tartózkodott a szavazástól. A határozat hangsúlyozza a hatal­mi tömbökből való távolmaradás el­vének jelentőségét s „az arab front egységének és szolidaritásának meg­valósításában kifejtett együttműkö­dést." Felszólítja az arab államokat, hogy „védelmezzék függetlenségüket és szuverenitásukat" s utasítsák el „a bárhonnan ható kUlönféle külföldi befolyásokat". A politikai bizottság ugyanakkor felszólítja Irakot, hogy tartsa szem előtt e határozatot. Elhatározták továbbá, hogy bizott­ságot létesítenek, amely a liga fő­titkárságával együttműködve felül­vizsgálja annak módját, hogyan va­lósítsák meg a határozat „kitűzött céljait" és megvitatás végett meg­felelő javaslatokat terjeszt a bizott­ság elé. a tervszerű és egybehangolt együtt­működés céljából megkapta a mun­katerv javaslatát. A Kölcáönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamai üveg- és kerámiai iparának fejlesztésére irányuló ko­ordinálás fontosságára való tekin­tettel az üveg- és kerámiai ipari munkacsoport az első ülés javaslata alapján indítványozza, hogy változ­zék állandó munkacsoporttá. A munkaértekezletet, mely a ba­ráti és testvéri együttműködés szel­lemében folyt le, az a gondolat ha­totta át, hogy az üveg- és kerámiai ipar problémáit a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa tagállamainak közös erőfeszítésével oldják meg. WmrnU^^^' —- j c iffi lv t,, - , íÄjästó fÄ; Krasznojarszkban szerelt vasbetonból épül a Jenyiszej folyót átsze­lő háromlves híd. Két kilométer hosszú és 24 méter széles. 800 épí­tőmunkás vesz részt létrehozásában. A hídon villamossíneket fektet­nek le. Szerkezetébe hővezetőcsöveket, villany- és távbeszélő kábele­ket szerelnek be. A képen: Az épülő híd. (Foto: R. Manyafov) SZPUTNYIK- VÁROS Első kalauzom az a sofőr volt, aki a vnukovi repütérről Moszkva közepé­be vitt. Megmutatta az új utcákat, az emelődaruk hatalmas karjait és hozzá­fűzte, hogy itt, meg itt tavaly- és ta­valyelőtt még puszta térség volt. Moszkva nagyon közel került a re­pülőtérhez. Sofőröm elégedett mosoly­lydl tájékoztatott az ismeretlen helyek­ről és folytatta: „Ez még semmi, majd a szputnyik-város lesz az igazi!" A moszkvaiak tavaly nagyon gyakran emlegették a szputnyik-várost, de ke­vesen tudtak konkrét tényekről. A so­főr se tudott sokat, de már tájékozot­tabban hozzátette: „Tudja, hol van a Leningrádi-útvonal? Ott feljebb a Kur­jukovói vasútvonal irányában ... Gyö­nyörű erdő, pompás levegő, folyó. Va­lami onnan eltűnik, valami megmarad, valami keletkezik: város születik, egészséges nyaralóhely. Körülbelül 40 km-nyire van Moszk­vától. A természet a tájképfestök szá­mára teremtette ezt a helyet. Boróka­és fenyőerdők, nyirfasorokkal és zöl­delő tisztásokkal váltakoznak. Most még többet beszélnek a szput­nyik-városról és egyes szovjet lapok már lehozták rajzát is. Az építkezés megkezdődött. A Leningrádi-útvonalon teherautók, karavánok szállítják az építőanyagot a születő város színhe­lyére, gyárak, iskolák, tanintézetek, intézetek, lakóházak alapjainak leraká­sára. A város első épülete a villany­áram-fejlesztőtelep már áll. Feltehető a kérdés, milyen nyaraló­hely lesz ez, ha gyárak is épülnek? Üj kérdést oldottak meg a szovjet épí­tészek. A fővárosból ide „átvitt" üze­meket egy erdei vágásban a vasútvonal közelében helyezik el, úgy hogy erdő választja el a lakónegyedektől. Ez az erdő megmarad eredeti állapotában. 1020 hektár területen fekszik. De a ki­vágott fák sem vesznek kárba; az erdő ritkás részeiben, vagy a város közepén ültetik majd el. A lakóházakhoz közös gyümölcsöskertek fognak tartozni. Ösz­szesen száz hektárnyi zöld növényzet ékesíti majd a várost. Az építészek sokat foglalkoztak az épülettípusokkal. A moszkvai szput­nyik-városnák tíz körzete lesz, mind­egyikben hat és félezer lakos fog élni. Mindegyik körzetben iskola és négy-öt óvoda és bölcsőde lesz az erdőszélen. A városforgalom céljaira peremutak fognak szolgálni. A város közepén lesz színház, mozi, nagyáruházak, nem messze lesz a fedettcsarnokú sport­stadion, melynek szomszédságában a városi park terül él. —szka— A Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság Vöröskereszt küldöttsége Genfbe ér­kezett, hogy a Japán Vöröskereszt képvi­selőivel a Japánbal éld koreai állampol­gárók hazatelepltésének kérdéséről tárgyal­jon. A magyar szakszervezetek az idén 165 ezer dolgozót részesítenek üdültetésben a legszebb üdülőhelyeken. 29 ezer gyermek vesz részt nyári táborozáson, 1450 dol­gozó a baráti országokban, 3000 üdülő pedig hajókon tölti szabadságát. Londonban a Handley Page Repülőgép­gyár 2000 alkalmazottja szerdán sztrájkba lépett egy szakszervezeti funkcionárius el­bocsátása miatt. A japán Papíripari Alkalmazottak Szak­szervezete az Odzi Seísi társaság béreme­lésért küzdő munkásainak támogatására szerdán általános sztrájkot hirdetett.. Ukrajina cukorgyártása a hétéves terv folyamán Franciaország jelenlegi cukorter­melésének mennyiségével növekszik. Az idén 70 ezer hektárral több földet vetnek be cukorrépával mint tavaly. Miért támaďák az olasz miniszterek Csehszlovákiát? Az Északatlanti Tömb tagállamai­nak hivatalos körei most ünnepel­ték a tömb megalakulásának tizedik évfordulóját. A NATO-országok veze­tő tényezői ki nem fogytak a hang­zatos szavakból. Ám még a hivatalos szónokok sem hagyhatták figyelmen kívül országuk népi tömegeinek a tömb irányában kifejtett bíráló és elutasító magatartását, és mintegy titkos megegyezéssel elsősorban a tömb védelmére törekedtek és bi­zonygatták „védelmi" jellegét. Különösen az olasz képviselők tar­tották szükségesnek, hogy népük előtt az USA támadó politikájának buzgó kiszolgálását igazolják. Köztu­domású ugyanis, hogy az európai kontinens NATO-államai közül ép­pen az olasz kormány tart leg­messzebb a támadó háború előké­születeiben és így a legélesebb el­lentétbe került a békeszerető olasz nép érdekeivel. E helyzetben nem csoda, hogy az olasz politikai tényezők nem válo­gatnak az érvek keresésében. A leg­közönségesebb érveket sem vetik meg, melyek rendszerint az atlanti tábornokok és hadvezérek szoká­sos fegyvertárát képezik. A NATO évfordulója alkalmából maga Segni olasz miniszterelnök és Pella küiülgyminiszter kísérelte meg annak az elcsépelt tézisnek hangoz­tatását, hogy az Északatlanti Tömb tíz évvet ezelőtt állítólag a csehszlo­vákiai februári események közvetlen következményeként jött .létre. Ügy gondolják, hogy ezzel megtéveszt­hetik az olasz népet? Elhitethetik ma az uralkodó klerikális párt 12. éves uralmának áldatlan szociális, gazdasági és politikai következmé­nyei miatt nagyon elégedetlen olasz közvéleménnyel, hogy éppen az ő politikájuk fejezi ki az olasz nép demokratikus akaratát, míg Cseh­szlovákiában, ahol a nép éppen feb­ruárban biztosította véglegesen ál­lamhatalmát és használta ezt ki ha­zája javára s felvirágzására, meg­tiporták a demokráciát ? Segni és Pella demokráciáról szó­ló leckeadását nemcsak a csehszlo­vákiai közvélemény, hanem kétség­telenül mindenek előtt az olasz dol­gozók, különösen a legelemibb szo­ciális és demokratikus jogaikért évek óta sztrájkokkal küzdő mun­kások, a földért és puszta létükért a háború óta eltelt idő alatt elke­seredett harcukat vívó paraszttö­megek is elképedve fogadják. Ha eme magasállású tényezők szavai oly éles ellentmondásban van­nak a valósággal és a hazai közvé­lemény megtévesztésére irányulnak, akkor a NATO keletkezése történel­mi eseményeinek elemzésére tett kísérletnél égetőbb okokat kell ke­resni. Hol is van a kutya elásva? A Vatikánnal szövetkezett olasz uralkodó osztály örömmel látta a NATO megalakulását, melyben a szo­cializmus és a kommunizmus ellen otthon és külföldön intézett tá­madás fegyveres eszközét fedezte fel. Az úgynevezett belső agresz­sziőről szóló záradékot, mely az Északatlanti Tömb szerves részét képezi, mindenkor fegyveres ame­rikai garanciának tartotta az olasz dolgozók demokratikus akarata szembetűnő megnyilvánulásának min­den lehetőségével szemben. A na­pokban hozták nyilvánosságra az USA és Olaszország között kötött egyezményt, melynek értelmében Olaszország az egyedüli európai or­szág, mely beleegyezett amerikai atomrakéta-tárnaszpontok építésébe saját területén. Mint ismeretes Olaszország az utóbbi évek folyamán többször kap­csolódott be nagy buzgósággal az agresszív akciókba, Rendelkezésére bocsátotta támaszpontjait és esz­közeit az Egyiptom ellen intézett tá­(madáskor, az imperialista csapatok libanoni partraszállításakor és Ira­ki Köztársaság elleni támadás elő­készítésére. Az olasz kormány min­den erejével támogatja Nyugat-Né­metország újrafelfegyverzését és atomfegyverkezését, mert reméli, hogy befolyásos helyre tesz szert a Bonn—Párizs tengelyen. Ami Csehszlovákiával és más né­pi demokratikus országokkal szem­ben megnyilvánuló szándékait illeti, tény, hogy az említett egyezmény előtt jóval megkezdte a közepes ha­tósugarú amerikai rakéták kilövését szolgáló támaszpontok építését, ami Albánia, Magyarország, Csehszlová­kia és Lengyelország ellen irányul. Ha a NATO megalakulása a cseh­szlovákiai események reakciója volt, akkor csak azt igazolta, hogy a NATO-országok szövetkeztek egy más ország kimondott belügyét ké­pező eseményekbe való fegyveres beavatkozásra. Az olasz kormánykö­rök éppen ezt a szándékukat erő­sítették meg 1956-ban a magyaror­szági ellenforradalom nyílt támoga­tásával és a NATO-csapatok be­avatkozásának követelésével, nem­csak Magyarországon, hanem Cseh­szlovákiában és más szocialista or­szágokban is. Az olasz vezető állam­férfiak megnyilatkozásai azt bizo­nyítják. hogy ebben a nemzetközi feszültség enyhítése szempontjából rendkívül és alkalmas pillanatban készek olyan intézkedéseket tenni, melyek fékezik a fontos nemzetközi kérdések rendezését és veszélyezte­tik az európai biztonságot. y. r. ÜJ SZÖ S * ápaüj

Next

/
Oldalképek
Tartalom