Új Szó, 1959. április (12. évfolyam, 89-118.szám)

1959-04-10 / 98. szám, péntek

Vilá g proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLOVÁKI A KOMMUNISTA PA HTJÁNAK NAPILAPJA 1959. április 10. péntek 30 fillér XII. évfolyam, 98. szám KÖZELEBB A FALUHOZ Értekezleteken £ egyéb mező­gazdasági tárgyú összejöveteleken mostanában gyakran halljuk: „Több szakembert a szövetkeze­tekbe, a termelésbe". Kiváltképpen az utóbbi időben, a CSKP KB már­ciusi ülése után még inkább terjed az a követelmény, hogy a mező­gazdaság gyors ütemű fejlesztése érdekében főiskolát végzett mér­nökök, illetve agronómusok men­jenek közvetlenül a termelésbe. Miért hangsúlyozzuk azt, hogy közvetlenül a termelésbe? Talán azt akarjuk, hogy főiskolát vég­zett szakemberek üljenek traktor­ra, vagy fogják meg a kapa nye­lét. s így segítsék sikerekre a me­zőgazdaságot? Távolról sem gon­doljuk azt így, habár rendszerint úgy mondják, ha valaki szakmát tanult, annak éppen az a külde­tése, hogy a gyakorlatban haszno­sítsa. A mezőgazdasági szakembe­rek esetében ez akként értendő, hogy a jövőben nem az irodákból körlevelek írásával vigye az élet­be mondjuk a mezőgazdasági nagyüzemi termelés módszereit, hanem a helyi viszonyokat és a természeti adottságokat ismerve közvetlen részt vegyen a terme­lés szervezésében, irányításában. Miért vált most már annyira időszerűvé és halaszthatatlanná e kérdés felvetése? Hát eddig nem segítették a mezőgazdasági ter­melést kiváló szakemberek? Segí­tették, csak ez a segítség, ahogy azt a gyakorlat, az élet megmu­tatta, meglehetősen elvont volt, s nem igazodott az egyes szövetke­zetek adottságaihoz, viszonyaihoz, inkább általános, receptszerű dol­gokon alapult. Hát hogyan is tud­na mondjuk a mezőgazdasági meg­bízotti hivatalban ülő mezőgazda­sági mérnök jó tanácsot adni akkor, ha nem ismeri az illető szövetkezet életét, szántóföldjének összetételét, az állattenyésztési termelés fogyatékosságait. Azt mondhatná erre valaki, hogy oly­kor ezek a szakemberek ellátogat­tak egyes szövetkezetekbe, tehát mégis csak beletekinthettek a fa­lusi életbe, s ha nyitott szemmel jártak, észrevehették a termelés néhány fogyatékosságát is. Ez igaz, mert sokkal többet tudott segí­teni az a szakember, aki nem csu­pán a körlevelekkel, hanem — ha ugyan ritkábban — személyesen is részt vett egy-egy probléma megvitatásában. Eljutottunk tehát a dolog gyö­keréig, s most már világossá vá­lik előttünk, helyes az a követel­mény, hogy minél több mezőgaz­dasági szakember kerüljön köze­lehb a faluhoz, együtt éljen a szövetkezeti problémákkal, tudja, ismerje a földművelő ember gon­dolatvilágát s harcát az újért, a haladóért. Pártunk jól tudja s jól látja a helyzetet s nem is állít­hatnánk oly nagy követelményeket a mezőgazdasági termelés elé, ha az irányításban, a szervezésben maradna minden a régiben. E téren is azonban, mint minden újért, meg kell vívnia a pártnak, a kommunistáknak a maguk har­cát. Túl erős ez a kifejezés „harc a mezőgazdaság szakemberekkel való feltöltéséért?" Hát oly nagy dolog elérni, hogy mondjuk egy kétezer hektáros szövetkezetnek legyen főiskolát végzett termelési irányítója, agronómusa, amikor egyre több fiatal tanul már a me­zőgazdasági szakiskolákon ? Az igaz, hogy sok falusi fiatal vá­lasztotta életcélul: „Mezőgazdasági főiskolát végzek, hogy aztán még többet tudjak segíteni a szövetke­zeteknek". Helyes ez az elhatáro­zás, csak az nem, hogy ezek az ifjak — néhány kivételével — a főiskola befejezése után általában Bratislavában. a mezőgazdasági hi­vatalokban, vagy esetleg a kerületi székhelyeken akarnak „kikötni". Márpedig ismeretes, hogy az iro­dából való irányítás sohasem le­het olyan eredményes, mintha az illető szakember közvetlen a ter­melésben él. Teljesen elítélendő ezeknek a főiskolát végzett új szakemberek­nek a magatartása? Ezt nem állít­hatjuk, hiszen általában minden falusi fiatal vágyódik a városi élet után. Ez részben érthető, hiszen falun még nem találja meg oly mértékben mindazokat a szórako­zási lehetőségeket, amelyek a vá­rosban garmadával kínálkoznak. S helyes az, ha ifjúságunknak nö­vekszik a kultúrszomja. Ennek csak örülni lehet, mégis a jelen pillanatban azt kell mondanunk, az a fiatal, aki csupán egyéni kényel­mét, boldogulását látja, ezt fölé helyezi a közösség, a társadalom érdekének, s csökönyösen ragasz­kodik az „énjéhez", távol áll tőle a közösségi harc, nem értette meg a falusi ifjúság mai küldetését. Kétséges, megérdemli-e az a fia­tal, hogy négy esztendeig, amíg tanult, élvezze mindazokat az elő­nyöket, melyek a társadalom kö­zös munkája révén jöttek létre. Se szeri, se száma ama fiatalok­nak, akik érzik és tudják, mily nagy megbecsülésben részesülnek, milyen nagyra értékeli munkáju­kat a párt, a közösség. Az ilyen fiatalokban azonban jóval mélyebb­re hatolnak a „közös", mint az „én" gyökerei, s ha az ország, a szocializmus építése úgy kívánja, le tudnak mondani a kényelemről, szórakozási lehetőségekről is, hogy a párt hívó szavát kövessék. Sok fiatal vett részt az Ifjúsági Vasút­vonal építkezésein, s ott nem éltek oly „rózsás" életet, hiszen a kez­det nem volt könnyű. Sátrakban laktak, s a gépet is annak idején még lapátok, ásók és csákányok helyettesítették, nem riadtak visz­sza a nehézségek láttán s amint tudjuk, a siker nem maradt el. Határvidékre kellett a munkaerő? Mentek a fiatalok a párt hívó sza­vára. Ezrével mentek a fiatalok Szlovákiából, s ott találod az új közösségeken a csallóközi, az ár­vái, a mátyusföldi fiatalokat meg­elégedetten, küzdve az újért, a haladóért. Az a fiatal, aki szereti a földet, feltalálja magát a falun is, hiszen ha oly mértékben nem is, mint városon, ma már a falun is kul­túráltabb az élet, több szórakozási lehetőség (sport, különféle művé­szeti együttesek, mozi, rádió, te­levízió stb.) áll rendelkezésére. Az idén csaknem 550 főiskolát és 1000 középiskolát végzett me­zőgazdasági szakembert várnak a szövetkezetek, a járások. A kom­munisták sokat tehetnek okos, tü­relmes meggyőzéssel azért, hogy ezek közül az ifjú szakemberek közül igen kevés ember kerüljön az irodák „temetőjébe" s többsé­gük közelebb jutva a faluhoz, a termelésben a köz javára haszno­sítsa mindazt, amit a népi demok­rácia jóvoltából a hosszú tanulási idő alatt elsajátított. E téren még egy igen fontos követelmény, hogy ezeket a fiatal szakembereket a szövetkezetek megbecsüljék, hogy ők is minél hamarabb közösségi érzéssel átitatott emberekké válja­nak. akik magukénak érzik a szö­vetkezetet. Megkezdődött a szakszervezetek szlovákiai konferenciája A bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjában tegnap a délutáni órákban Vojtech Daubner, a Szlovák Szakszer­vezeti Tanács elnöke megnyitotta a szakszervezetek szlovákiai konferen­ciáját, mely a Prágában ez év május 33-ára összehívott IV. össz-szakszer­vezeti kongresszusra való előkészü­letek legkimagaslóbb eseménye. A Szlovákia különböző részéből ér­kezett több mint 700 küldött - köz­tük példás szakszervezeti funkcioná­riusok, kitüntetett dolgozók — viha­ros tapssal, nagy lelkesedéssel üdvö­zölték a Központi Szakszervezeti Ta­nács küldöttségét, amelyet elnöke, František Zupka vezetett. Vojtech Daubner elvtárs, az SZSZT Antonín Novotný köztársasági elnök a CSKP KB első titkára fogadta J. Hanzelkát és M. Zikmundot (ČTK) - Antonín Novotný köztár­saságunk elnöke, Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottságá­nak első titkára csütörtökön, április 9-én a prágai Várban fogadta Jirí f-lanzelka és Miroslav Zikmund mér­nököket. akik a közeljövőben további világkörüli útra indulnak. A. Novotný a két világkörüli utazóval szívélyesen elbeszélgetett. M. Zikmund és J. Man­želka a köztársaság elnökét tájékoz­tatták több évig tartó útjuk eredmé­nyességének biztosítására irányuló terveikről A tanulás sosem késő A szölőskei mezőgazdasági iskolában idősebbek, fiatalabbak, összesen negyve­nen tanulnak az ország különböző tájai­ról, szövetkezeteiből, akik 2 éven keresz­tül tanulják a szőlészeti mesterséget. Lengyel Ernő is itt tanul. Már nem a legfiatalabb ember, de ahogyan ó is mondta, a „tanulás sosem késő...". Az imelyi szövetkezetből jött a szölőskei szőlészeti és borászati iskolába. Az isko­la elvégzése után, majd ha hazatér, az imelyi szövetkezet is meghonosítja a szőlőtermelést. elnöke beszámolójában értékelte az előző konferencia óta eltelt idősza­kot, valamint a szakszervezetek jövő­beni feladatait, amit a konferencia jelszava röviden a következőképpen határoz meg: „Csehszlovákia Kommu­nista Pártja vezetésével előre a szo­cializmus építésének befejezéséért". A CSKP XI. kongresszusának határo­zata megadta ehhez az irányt és most a szakszervezetek legfelsőbb szervei arról tárgyalnak, mit tesznek a szak­szervezeti tagok ennek érdekében. A föbeszámoló foglalkozik a szocia­lista munkaverseny jelenlegi helyze­tével és annak legmagasabb formájá­val, a szocialista munkabrigádok szervezésével. Rámutat arra, hogy a szakszervezeteknek a jövőben na­gyobb mértékben kell ösztönözniök a dolgozókat, hogy ügyeljenek a műsza­ki fejlesztésre és főleg a termelési értekezletek útján minél nagyobb számban vegyenek részt a termelés irányításában. Daubner elvtárs részle­tesen elemezte a szakszervezetek gondoskodását a dolgozók lakásviszo­nyairól, a munkabiztonságról, a nem­zeti biztosításról, az egészségvéde­lemről, a szociális biztosításról, üdül­tetésről és a dolgozók kommunista neveléséről. A konferenciára már az első nap sok távirat érkezett. A mezőgazdasági gépeket javító nyitrai üzem dolgozói táviratukban számot adtak arról, hogy üzemük dolgozói az utóbbi időben 100 százalékra bekapcsolódtak a szocia­lista munkaversenybe s enťiek révén az első negyedévi tervet minden mu­tatóban pontosan teljesítették. A ja­vítóműhely dolgozói kötelezettségvál­lalást jelentettek be, hogy határidő előtt teljesítik az évi tervet s 20 műszaki és szervezési intézkedéssel közel 69 ezer korona megtakarítást érnek el. A szakszervezetek szlovákiai konfe­renciájának első napja tegnap az esti órákban a Szlovák Szakszervezeti Ta­nács ellenőrző bizottságának jelenté­sével ért véget. A b ányászok b ö telezettség v á 11 a 1 á s a i A szakszervezeti kongresszus tiszteletére (ČTK) A szlovákiai szénipar bá­nyaüzemeiben naponta növekednek a munka ünnepének és a IV. szak­szervezeti kongresszusnak tisztele­tére tett kollektív és egyéni kötele­zettségvállalások. A handlovai bányá­szok ez év első negyedében terven felül 5554 tonna barnaszenet fej­tettek és a bányafolyosók vájásában 190 l'm-rel túlteljesítették a tervet. A második negyedévben terven felül 4400 tonna szenet akarnak bányászni és 210 méterrel hosz­szabb folyosót vágni. A tervezett önköltséget 297 330 koronával csökkentik. Az építkezési faanyag használatának csökkentésével 258 ezer koronát takarítanak meg. Ezenkívül jelentős megtakarítást ér­nek el a robbantó és más anyag felhasználásának csökkentésével. A novákyi bánya kollektívái közül összüzemi kötelezettségvállalást tet­tek a Béke-bánya dolgozói, akik a második negyedév fejtési tervét 4870 tonnával szárnyalják túl és 214 mé­A sviti tőzegfejtö üzemben mezőgazdaságunk számára idén több mint 3000 vagon humusztrágyát készítenek. E mennyiségből március hó fo­lyamán már több mint 1000 vagonnal átadtak földműveseinknek. A hu­musztrágya szerves anyagtartalmával úgyszólván egyenértékű az istálló­trágyával. Képünk a humusztrágya autókba rakását ábrázolja. Foto: Ján Kočiš (ČTK) ÉH^ÉBjlfkBÉ SZAKTUDÁSUK NÖVELÉSÉVEL A brnói kerület gyáraiban és üze­meiben eddig már 247 munkacso­port jelentette be részvételét a szo­cialista munkabrigád címért folyó I versenybe. A legtöbb kollektíva a gépiparból jelentkezett. A brnói Ján Šverma Üzemben a versenyző munkacsoportok elhaíározták, hogy műszaki fejlődéssel elősegítik a i termelés gazdaságosabbá tételét. A Moravská Tŕebová-i Hedva nem­zeti vállalatban az idősebb meste­rek elhatározták, hogy saját tapasz­talataik alapján nagyobb szaktudás­ra oktatják a fiatal dolgozókat. terrel hosszabb bányafolyosót vág­nak. A Eehota-bányában 4 kollektíva arra kötelezte magát, hogy ezer tonna szénnél lépi túl a termelési tervet. Az Ifjúsági-bánya második bányaszakaszának dolgozói azt a feladatot tűzték maguk elé, hogy 51 méterrel túllépik a folyosóvájat tervét. Novákyban nem maradnak el a bá­nyásztanulók sem. Május elseje és a IV. szakszervezeti kongresszus tiszteletére iskolai munkahelyeiken a termelési tervet 2 ezer tonna szén­nel lépik túl. TIZ HEKTÁRRAL TÖBRET Az ipolyviski szövetkezetesek, az idén az eddigieknél is nagyobb súlyt fektetnek a cukorrépa és kukorica termesztésére. A cukorrépa vetésterületét 7 hektárral bővítették. A bőséges takarmányalap megte­remtése érdekében pedig eredeti tervüktől eltérően 10 hektárral na­gyobb területet vetnek be kukoricával. nemzeti mzousagun Az alap már megvan, „ TAKARMÁNY- jutalmazást, vagyis köz- s környező szövetke- csak nem szabad csügged- LIK^IAKAKMAÍNI- vetIen ü, érdok ei tekké t e_ ^ szik a tagokat a termelés- § járási nemzeti bizottságon és a § zetekben is gyakran szó nünk. § esik róla. A MÜLT ÉVBEN. A szövetkezet fiatal el­Tavaly 2352 literes évi Az állattenyésztési ter- ben. fejési átlagot értek el te- melés színvonalának eme­henenként. Különösen Sá- lésé megköveteli, hogy a IDŐBEN VETETTEK, pos Lajos és Szabó János szövetkezetek bőséges ta­i R. , - — r X„Í!„ pos Lajos es izaDO janus szovetKezeteK ooseges ia- . s noke Szabó János orom- £ e J, kiemelkedő'ered- karmánvalappal rendelkez- Azidéna tavasziakve-1 ľ e,f, sz o r vetkcz e' u k ményeket. Az ő gondjaikra zenek. Ezt a fontos köve- rf é t isjóval korábban | fejlődéséről. Igaz, még * » ( telményt a perbenyikiek elvégezték, rrint tayalyj csak az iden választották , i m , . el ö£ rbe helyezték. Az ^yrészt s korai jó| meg, de a szövetkezet helyzetét és ami a legfon­tosabb, az embereket ala­posan ismeri. Éveken ke­resztül mint traktoros átlag adtak. ÍGÉRETET TETTEK. szövetkezeti idén már földjük 30 szá- >dő, másrés 2t pedlg az tet-S zalékán termelnek takar- te Jehetove, hogy az idén * mányt és mindenek elé a ma r t traktoraikkal^ kukorica négyzetes-fész- szantotak-vetettek. Az el-^ i. * nőknek határozott mea- 5> mányt és mindenek elé a kukorica négyzetes-fész­§ resztu, mint trantoros A Darás. sz^iraeu ^ termeIé s£ helyezi k. nőknek határozott meg­§ ^ dolgozott a szövetkezet- konferencián Szabó János J győződése hogy szövet í | ben ™ s t pedig a tagság elnök is részt vett. Fel is BEVEZEXIK A PÓ Tj UTA L. kezetükaz idén a növény J % elnokke választotta. A szólalt, elmondta, hogyan w. 7iC T , , ' & | szövetkezet már a múlt képzelik ők a jövőben a MÁZAST, ermesztesben is. nagy ha-1 $ év során is jó eredmé- gazdálkodást, s a szövet- A múlt év során az ál- ladast er el es a tervezett ^ ^ nyeket ér el a termelés kezet tagsága nevében kö- lattenyésztésben már be- hektárhozamokat magasan ^ Š minden ágazatában. Jók telezettséget vállalt, hogy vezették a pót jutalmazást, túlszárnyalják. (i. sz.)i \ s

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom