Új Szó, 1959. április (12. évfolyam, 89-118.szám)

1959-04-19 / 107. szám, vasárnap

a május 1. tiszteletére folyó versenymozgalom Az észak-szlovákiai cellulóze- és papírgyárak ružomberoki üzemének dolgozói el­nyerték a példás exportüzem címet. Az üzemben az önköltségeket 350 ezer koronával csökkentették, a munkatermelékenység tervét pedig 1.02,3 százalékra teljesítették. Terven felül 1 és félmillió korona értékű árut gyártottak. A munka ünnepét és a IV. szakszervezeti kongresszust az üzem dolgozói tervezet feladataik túlteljesítésével ünneplik. A terv túl­teljesítésére 49 kollektív felajánlást tettek. E felajánlások teljesítésének eredményeként kétszázötven tonna cellulózét, 100 tonna papirost és 100 hektoliter szulfitszeszt gyártanak terven felül. Az építőmunkások szava A bratislavai Priemstav dolgozói ezekben a napokban május l-e és a IV. szakszervezeti kongresszus tisz­teletére értékes felajánlásokat tettek a második negyedéire. A kötelezett­ségvállalás szerint az építészeti ter­melés tervét anyagtakarékossággal és az építkezéseken példás rend megte­remtésével 101,5 százalékra teljesí­tik, s 1 és fél százalékai csökkentik az önköltségeket. Az építőcsoportok felajánlásai az egyes objektumok határidő előtti átadására irányulnak. A bratislavai Technomat építésén például Zdenék Bašta csoportja felajánlotta, hogy a szerelőcsarnok építését két hónappal a határidő előtt fejezi be. Az épít­kezés lerövidítésével 200 000 koronát takarítanak meg. A bratislavai vegy­tisztítő-üzem építésénél dolgozó Ján Peteraj csoportja 54 nappal a határ­idő előtt, tehát a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójá­nak napjáig adja át az üzem fő­épületét. Az üzemben a dolgozók ösz­szesen 41 kollektív és 26 egyéni fel­ajánlást tettek. Április 16-án, csü­törtökön a Vám­utcán megkezdték a járási egészség­ügyi központ épü­letének építését, amelyben 1961-ig összpontosítják a Bratislava-Vino­hrady kerület vala­mennyi egészség­ügyi rendelőjét. Képünkön a Bra­tislavai Magasépí­tészeti Vállalat dolgozóját, Štefan Búst látjuk, amint Skoda B 500-as bá­gerével az alapokat ássa. A verseny segítségével A bratislavai kerület ipari építkezéseinek dolgozói sikeresen teljesítették az SZKP XXI. kongresszusának tiszteletére tett fel­ajánlásaikat, amelyeket az első negyedévre tettek. Az építészeti alaptermelésben a ter­vet 4,9 százalékkal szárnyalták túl, és így 1 483 000 korona értéket teremtettek ter­ven felül. Felajánlásukat teljesítették a Priemstav által épített 38 lakásegység épít­kezésén is. Ezeket a lakásokat a felajánlá­suknak megfelelő időben adták át a lakók­nak. A jó eredmények elérésében nagy se­gítséget nyújt a vállalat dolgozóinak a la­kás- és iskolai, valamint ipari építkezése­ken folytatott szocialista munkaverseny. A versenyben részt vesz a Priemstav dol­gozóinak 85 százaléka. A legjobb ered­ményeket a senicai 29 lakásegységet építő munkacsoport éri el. Itt 145 százalékra tel­jesítik a tervet és 21 ezer koronát taka­rítottak meg az anyagokon. Az ipari épít­kezéseken a legjobb eredményt Ján Wolf csoportja érte el, amely a novákyi Wil­helm Pieck Vegyiüzem bővítésén dolgozik. Ez a csoport 16 nappal a határidő előtt fejezte be a gépesítő-részleg építését. Túlteljesítik a második negyedévi tervet A sviti Chemosvit-üzem dolgozói a második negyedévre vonatkozó üze­mi felajánlással köszöntik május el­sejét. Elhatározták, hogy minden mu­tatóban túlteljesítik a második ne­gyedévi tervet. A nyerstermelési ter­vet 318 000 koronával szárnyalják túl és az önköltségeket 68 ezer koroná­val csökkentik. A félévi exporttervet celofánból július 25-ig teljesítik. A Chemosvit dolgozói felajánlásá­nak értéke meghaladja az egymillió koronát. , A téglagyáriak versenye Az Ipoly menti téglagyárak poltári üzemében szintén munkafelajánlások­kal készülnek megünnepelni május elsejét. Az egyes számú részleg dol­gozói felajánlásuk szerint a második negyedévben 105 százalékra teljesítik a tetőfedőcserép gyártását, és 109,3 százalékra a nyerstéglagyártás ter­vét. Szép példájukat követték a pol­tári 2. számú üzem dolgozói is. A CSKP KB-nak a lakásépítés kér­déseiről hozott határozatára a tég­lagyári dolgozók azzal válaszolnak, hogy a második negyedévben 60 ezer tetőfedőcserepet, 50 ezer nyers és 20 ezer égetett téglát gyártanak terven felül. A vállalat dolgozói a negyedévi terven felül 50 ezer korona értékű munkát végeznek el. Túlteljesítik feladataikat A szövetkezetek IV. országos kongresszusának határozata java­solta, hogy 1965-ig a szövetkeze­tekben egy számos állatra szá­mítva átlagosan 10 mázsa szénát és 145 mázsa silótakarmányt ter­meljenek, s ezzel biztosítsák az egész évi takarmányt az állatok számára. «A brnói kerület szövet­kezetesei elhatározták, hogy át­dolgozzák eredeti tervüket. Arról van szó, hogy minden számos ál­latra számítva legalább 100 mázsa silótakarmányt és 15 mázsa szénát biztosítanak. A kevésbé értékes takarmányféléket kukoricával és takarmánycukorrépával helyette­sítik. 1959. április 19. vasárnap 30 fillér XI. évfolyam, 107. szám A pártmunka fontos szakasza Falusi pártszerveink — amint ezt a CSKP Központi Bizottságának ha­tározata is nyomatékosan hangsú­lyozza — egyre nagyobb felelősséget viselnek a mezőgazdasági termelés fejlesztéséért. E felelősségtudat kell, hogy elgondolkoztassa a falvakon élő kommunistákat, miképpen tudják leghatásosabban mozgósítani a me­zőgazdaság dolgozóit a CSKP KB márciusi ülésén kitűzött feladatok teljesítésére. További munkánkban, úgy mint mindig, ezután is eddigi legjobb ta­pasztalatainkból indulunk ki és meg­vizsgáljuk, milyen módszerek ered­ményezték elért sikereinket. Ezt vizsgálva feltétlenül rájövünk arra, hogy a nyilvános pártgyűlés egyik legkiválóbb formája a párt és a nép szoros kapcsolatának, mely minden téren elért sikereink alapja. A nyilvános pártgyűlések pártunk politikájának ismertetésében, pártunk irányvonalának valóra váltásában mindig nagy szerepet játszottak. Aligha túlzunk, amikor kijelentjük, hogy úgyszólván valamennyi egysé­ges földműves-szövetkezet megala­kulásában döntő részük volt. A párt nyilvános gyűléseken világosította fel és győzte meg funkcionáriusai­nak útján a földműveseket a közös gazdálkodás előnyeiről, ott leplezte le és zúzta szét az ellenség érvelé­sét, próbálkozását, mellyel falvain­kon a szocializmus építését próbálta fékezni. S a nyilvános pártgyűlések voltak azok a helyek, ahol az embe­rek kifejtették nézetüket, bírálatai­kat és javaslataikat és ily módon egyre nagyobb mértékben vettek részt szocialista építőmunkánk irá­nyításában. Elmondhatjuk tehát, hogy a nyilvános pártgyűlések szorosan egybekapcsolódnak valamennyi fon­tos belpolitikai eseménnyel. Egyút­tal fontos küldetést töltöttek be az­zal is, hogy közvetítésükkel a töme­gek megismerkedtek a külpolitikai kérdésekkel és ezekkel kapcsolatban helyes álláspontot foglalhattak el. Falvainkon a nyilvános pártgyűlé­sek sz°repe ma még inkább fokozó­dik a községek életének megváltoz­tatásával, az új szocialista kapcso­latok létesülésével. Magától értető­dik, hogy az egyéni kistermeléstől a szocialista nagyüzemi termeléshez vezető forradalmi változások megkö­vetelik, hogy a földművesek, a nők, az ifjúság egyre nagyobb mértékben vegyen részt nagy feladataink meg­oldásában. Ennek pedig legbeváltabb formája a nyilvános pártgyűlés, ame­lyet a mostani időszakban, a márciusi határozatok értelmének, céljának és az ebből eredő feladatoknak alap­vető megmagyarázása érdekében tel­jes mértékben ki kell használni. Kevés eredménnyel járna, ha a fa­lusi pártszervezet taggyűlésén csu­pán saját tagjai ismerkednének meg a mezőgazdasági termelés fejleszté­sének fő problémáival s emellett el­hanyagolnák a legfontosabbat, hogy ezekről a mezőgazdaságban dolgozók széles tömegeit tájékoztassák. Annál kevésbé lenne ez elegendő, miután sajnos még sok falusi pártszervezet­ben nem dolgozik kellő számú szö­vetkezeti tag. Igy van ez a tornaijai, füleki és más pártszervezetekben is. Éppen ezért a falusi pártszervezet­nek a párt irányvonala szellemében és a helyi feltételek és problémák ismeretében konkrét javaslatokat kell kidolgoznia s ennek megtárgyalására nyilvános pártgyűlést kell egybehív­nia. Itt, a nyilvános pártgyűléseken kell rámutatni a tartalékokra, feltár­ni a termelés fejlesztését gátló hibá­kat, tanácsot adni a szövekezetesek­nek, az állami gazdaság dolgozóinak mit kell tenniök az új termelési módszerek meghonosítása érdekében, hogyan lehet növelni a földek termő­képességét, biztosítani a takarmány­alapot és más feladatok megoldását. Pártunk Központi Bizottsága állan­dóan hangsúlyozza, hogy a nyilvános pártgyűléseknek a pártszervezetek tö­megpolitikai munkája szerves részé­vé kell válniok. Minden pártszer­vezetnek meg kell érteni, hogy az eddiginél többet és rendszeresen kell beszélni a pártonkívüliekkel a tag­gyűlések tárgyát képező kérdések­ről. Nagyon fontos, hogy az emberek — a tisztán párton belüli kérdéseket kivéve — megismerkedjenek a párt­szervezet nézetével minden, a lakos­ság 'életét érintő problémával kap­csolatban. Erre a nyilvános pártgyű­lés széleskörű lehetőséget ad. S en­nek eredményeképpen tovább szilár­dul a párt tekintélye, az emberek meggyőződnek róla, hogy a kommu­nisták mélyrehatóan foglalkoznak azoknak a kérdéseknek megoldásá­val, mely hozzájárul életszínvonaluk állandó emelkedéséhez. Pártunk Központi Bizottságának a falusi pártszervezetekre vonatkozó határozata bírálta azt a helyzetet, hogy a falvakon működő pártszerve­zetek ritkán fordulnak a nyilvános­sághoz.. A nyilvános gyűléseket sok esetben, sőt néhol kizárólag a nem­zeti bizottságok úján szervezik. Tény, hogy a nemzeti bizottságok nyilvános gyűlései gyümölcsözőek, semmi eset­re sem helyettesíthetik azonban a falusi pártszervezet tömegpolitikai tevékenységét. A pártszervezet mun­kájában komoly fogyatékosságokra vall, ha hosszabb időn át nem tartja szükségesnek a nyilvános pártgyűlés összehívását. Ez minden esetben a pártszervezet zárkózottságát, a nép­pel való gyenge kapcsolatait bizo­nyítja. Hogy ezen a téren még min­dig nem kielégítő a helyzet, s a párt­szervezetek részéről az eddiginél sokkal nagyobb felelősségtudatra van szükség, azt a járási pártkonferen­ciák lefolyása mutatja, melyeken sok esetben bírálták a falusi pártszerve­zeteket a nép körében végzett mun­ka ezen fontos formájának elhanya­golásáért. A nyilvános pártgyűlés segítségé­vel sok fontos problémát lehet hely­ben megoldani. Helytelen lenne azon­ban úgy vélni, hogy jelentőségük csupán a helyi problémák megoldá­sában merül ki. Az országos jelen­tőségű eseményekről és a fontos külpolitikai kérdésekről minden eset­ben beszélni kell a nyilvános gyűlé­seken, s ezeket helyesen egybe kell kapcsolni a helyi feládatok megoldá­sával. Egyes helyeken olyan nézetek is felmerülnek, hogy a fontos párt­határozatokat felesleges megbeszélni a nyilvános gyűléseken, miután eze­ket az emberek már előbb elolvassák az újságokban, még pedig részlete­sebben, amint arról az előadó be­számolhat. Téves felfogás ez. hiszen a nyilvános gyűléseken nem a már olvasottak ismétlésére van szükség, hanem arra, hogy e pártszervezet a néppel való szoros kapcsolatban megtárgyalja, hogyan valósítsák meg a gyakorlatban a pártunk által kitű­zött feladatokat, a párt irányvona­lát. A nyilvános pártgyűlések megszer­vezésénél ily módon kell eljárnunk a CSKP KB márciusi ülésén kitűzött feladatok megtárgyalásánál is. Arról van szó, hogy az országos jelentő­ségű célkitűzéseket a helyi feltéte­lekre alkalmazzuk, beszéljük meg ezt az emberekkel, magyarázzuk meg céljait és értelmét, s adjunk lehető­séget a dolgozóknak arra, hogy ki­fejtsék nézetüket, hozzászólhassanak és javaslatokat tegyenek. Tekintve, hogy ez esetben egész életünkre messzeható jelentőséggel bíró fel­adatok megoldásáról van szó, he­lyes, ha a nyilvános pártgyűléseken a legtapasztaltabb pártfunkcionáriu­sok, a járási pártaktíva tagjai tarta­nak beszámolót. Fontos azonban, hogy előtte alaposan megismerkedje­nek a faluban levő helyzettel, s a pártszervezetekkel együttműködve dolgozzák ki beszámolójukat, mely az országos feladatokkal kapcsolatban elemezze a mezőgazdasági termelés fejlesztésének helyi problémáit. A nyilvános pártgyűlés eredmé­nyessége szempontjából nagy jelen­tőségű az előadó jó felkészültsége. Tény azonban, hogy a siker fő felté­tele a pártszervezet munkájától függ, attól, hogyan készül fel a gyűlésre. Tudnunk kell azt is, hogy nem ele­gendő a gyűlés megtartásáról csupán a hangszóró útján hírt adni. Megéri a fáradságot, ha a kommunisták sze­mélyesen felkeresik a pártonkívülie­ket, elmondják nekik, miről lesz sző a gyűlésen, és felvilágosítják őket, miért van szükség részvételükre. A nyilvános pártgyűléseknek dön­tő ielentőségük van a falvakon a párt vezető szerepének teljes mértékű érvényre juttatásában és elősegítik a dolgozók egyre nagyobb részvételét a szocialista építés irányításában. Ép­pen ezért a pártmunka e fontos sza­kaszára minden pártszervezetnek igen nagy gondot kell fordítania. SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Fenti képünk Antonín Novotný elvtárs­nak, a CSKP KB első titkárának, a köz­társaság elnökének az ostravai kerület­ben tett látogatásakor készült. Képün­kön Novotný elvtársat és kíséretét a jeseníki EFSZ-be való érkezésekor lát­hatjuk. (J. RubliS — ČTK felvétele.) HATSZÄZ TONNA CEMENT TERVEN FELÜL Egyre nagyobb arányokat ölt A Lietavská Lúčka-i Viliam Široký Ce­mentgyár dolgozóinak példája nyomán a la­kásépítés gyorsabbá tétele érdekében je­lentős kötelezettségvállalásokat tettek a la­deci cementgyár dolgozói a Munkaérdem­rend viselői is. Az üzem dolgozói — külön­müszakokban — a második negyedév folya­mán 600 tonna cementet gyártanak, hogy támogassák a helyi nyersanyagforrások ki­használására megindult mozgalmat. i. ***** * *** ***** *** **** ** *** * Fokozzák a kukoricatermesztést A kongresszusi küldöttek felhívása a királyhelmeci járásban is megértésre ta­lált. ,A szövetkezetekben úgy határoz­tak, hogy az árpa és burgonya egy része helyett kukoricát termesztenek. Például Bacskában 20 hektár árpa helyet kukoricát vetnek, melyet tejes érésben takarítanak be. Bolyban, Zétényben, Kis­tárkányban, Pólyánban és máshol is ösz­szesen 800 hektárral növelik a kukorica vetésterületét. Ezzel elérik, hogy egy fejőstehénre átlag annyival több takar­mány jut, amennyi 50 literrel növeli az egy tehénre eső tejhozamot; a szán­tóterület 18—20 százalékán lesz kuko­rica. (K) A már országos mozgalommá vált verseny, mely a szocialista munkabrigád cím elnye­réséért folyik, számos követőre talált a Karlovy Vary-i kerületben is. Elsőnek a ke­rületen a büszke címet az egyik kokszoló fiatalokbol álló munkacsoportja nyerte el. Felvételünk Miroslav Zimát, a szocialista munkabrigád egyik tagját ábrázolja, aki a tüzes kokszot a hűtőtoronyba tolja. ' (Foto: B. Kreífi — 'čTK) Yildg proletárjgi, egyesüljetek ! i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom