Új Szó, 1959. április (12. évfolyam, 89-118.szám)

1959-04-18 / 106. szám, szombat

* h párt határozatai valósággá válnak A y adott szó kötelezi a dunaszerdahelyi járást Ismert dolog, hogy a dunaszerdahelyi járás szövet­kezetei is vállalták, miszerint a második ötéves terv termelési feladatait határidő előtt, vagyis már az idén teljesítik. Adott szavuk kötelezi őket, hogy amit a pártnak, az országnak ígértek, teljesítsék is. A múlt év gazdasági eredményeit összegezve meg kell állapí­tani, hogv még sok a tennivaló, nagy, kitartó és cél­tudatos munkát követel az adott s/ó teljesítése. Méry Imre, a járási nemzeti bizottság mezőgazdasági osz­tályának vezetője szintén ilyenformán látja a dolgot. A múlt év gazdasági eredményeit összegezve szinte reflektorfénybe kerülnek a megoldásra, illetve megva­lósításra váró feladatok. A gabonaféléknél még jó né­hány mázsával kell növelni az átlagos hektárhozamot, növelni kell a takarmányalapot is, hogy az állatte­nyésztésben sikeresen megvalósíthassák azokat a fel­adatokat, amelyeket pártunk XI. kongresszusa a me­zőgazdaság elé tűzött. Miről is van szó? Arról, hogv a dunaszerdahelvi já­rás szövetkezeteseinek az idén már 120 kg sertéshúst és 55 kg marha­húst kell termelniök egy-egy hek­tár föld után, a tejtermelés terén a múlt évi tehenenkénti 2293 liter he­lyett 2600 literes évi fejési átlagot kell, hogv elérjenek. Csupán a tejhozam növelésével azonban a tejtermelés terén fennálló nehézségeket nem lehet megoldani. Bár a feiési átlag már a múlt évben kerületi méretben is a legjobbak kö­zé tartozott, méqis sok a pótolnivaló. Ez mindenekelőtt abból ered. hogy kevés a szarvasmarha. A múlt évben például 100 hektár földre csak 52 szarvasmarha és ebből 18 tehén ju­tott. Növelni kell az állatállományt Mindenekelőtt szükséges tehát az állatállomány növelése. Ezt a járás vezetői is. helyesen látják, s erre vo­natkozólag már komoly intézkedése­ket tettek. Többek között célkitűzé­sük, hogv az állatállomány számbeli gyarapodását — mint a feladatok si­keres megvalósításának egyik fon­tos tényezőjét — előtérbe helyezik. Az idén már el akariák érni, .hogv járási méretben legalább 65 szarvas­marha. ebből 28 tehén essen 100 hek­tárra. Az állattenyésztés növelése azon­ban nem olvan egyszerű. A megnö­vekr-dett állatállománvnak mindenek­előtt istálló és takarmány kell. Jól halad az építkezés Méry Imre, a járási nemzeti bi­zottság mezőgazdasági osztályának vezetője így nvilatkozik az építkezés menetéről: - A szövetkezeti építkezési tervet az első negyedévben 119 százalékra teljesítettük. Hogy a gyakorlatban ez mit jelent, egy példán próbáljuk érzékeltetni. Többek között tervbe vették, hogy az idén 69 baromfitelepet építenek. Ebből már 61-et az első negyedév­ben elkészítettek. De ha már az építkezésről beszélünk, mint jó je­lenséget kell megemlíteni, hogy a szövetkezetek az építkezéseket úqv­nevezett önseqélvezés alapján vég­zik. Ez a qyakorlatban annvit jelent, hogv az építkezéssel iáró munkákat a szövetkezetek építőcsoportjai vég­zik, s e munkák jutalmazása mun­kaegvséopkre történik olvan formá­ban, hoqy erre a célra a szövetkeze­tek nem kérnek állami támogatást. hanem a szövetkezet bevételéből fe­dezik a költségeket. További tervek Az idén a szövetkezetesek a ter­melés minden ágazatában. így az építkezésben is a gazdaságosságra, a termelés, illetve az építkezés olcsób­bá tételére törekednek. Az idén már a palotaszerű, költséqes istállók he­lyett jóval olcsóbbakat, praktikusab­bakat építenek. A jószágállomány egészségének megvédése érdekében már az év elején hat szövetkezetben kezdték meg a szellős istállók épí­tését. Többek között Bősön, Király­fiakarcsán. Vámosfa^uban. Jóval több lesz a takarmány Ahogvan már előbb is szó volt ró­a, az állattenyésztés számbeli növe­!ése és általában az állatok hasz­nosságának fokozása szükségessé te­szi a takarmánvaiap bővítését. Ez irányban ,a járás területén már ko­moly lépések történtek. A múlt év­vel szemben a takarmány vetésterü­letét lényegesen kibővítették. Míg a múlt évben járási méretben a szö­vetkezetek földterületének 28 száza­lékán termeltek takarmányt, az idén a százalékarány már 33-ra emelke­dett. Az idén először vetnek cukor­répát és káposztát takarmányozás céljára. Sőt takarrlTSnyozás céljára sárgarépát is vetnek. Jobban kihasználják a földet Ha az elmúlt évek tapasztalatait vesszük alapul, meg kell állapítani, hogy a föld termőképessége még tá­volról sem volt kihasználva. Takar­mányozás céljára például alig vetet­tek másodnövényeket. Az idén már ezen a téren is javulást akar­nak elérni. A lehetőségek figyelem­bevétel. után a járási nemzeti bi­zottság mezőgazdasági osztálya a szövetkezetek vezetőivel tervet dol­gozott ki, amelynek értelmében az idén a szántóföld 10 százalékán má­sodnövényeket fognak vetni. Öntözéses gazdálkodást folytatnak A szövetkezetek a hektárhozamok növelése érdekében az idén már 500 hektár cukorrépát és 1000 hektár takarmányféleséget öntöznek. A mi­hályfai szövetkezetesek például sa­ját erejükből 20 hektáron kezdik meg az öntözéses gazdálkodást. Az öntözőberendezést, a föld alatt hú­zódó csatornákat a szövetkezet tag­jai saját erejükből építették, s ezen a területen, ahol tavaly alig termett valami, silókukoricát termelnek. Jö­vőre pedig cukorrépával szándékoz­zák bevetni. A szövetkezetnek a két csatorna építése — hozzávetőleges számítás szerint — 200 ezer koroná­jába került, de — ahogyan Vieder­man Gyula, a szövetkezet elnöke is mondta — ez kifizetődik. A költsé­gek egy, vagy legrosszabb esetben két év alatt megtérülnek. * * * Még tovább lehetne sorolni azokat az intézkedéseket, amelyeket az idén a dunaszerdahelyi járásban a mező­gazdasági termelés fellendítése ér­dekében megvalósítanak. A határo­zatok azonban magukban még igen keveset érnek, ha nem állnak mö­göttük emberek, szorgos kezű szö­vetkezeti tagok, akiken múlik vég­eredményben a határozatok telje­sítésének megvalósítása. A falusi pártszervezeteknek és nem utolsó­sorban a járási pártbizottságnak e téren még sokat kell tenniök. A feladat, mellyel az idén meg kell még birkózniok, nagy és nehéz. Re­méljük, hogy a dunaszerdahelyi járás szövetkezetesei hűek maradnak adott szavukhoz. Ezt elvárja tőlük a párt, az egész ország. Szarka István Zohorban banánérlelő-üzemet létesítenek A banán nálunk 's egyike a legkedvel­tebb déligyümölcsöknek. Ennek ellenére eddig fogyasztása korlátozva volt, mivel a Nyugatról importált banán nagyon drága. A Kenyával kötött kereskedelmi szerződés értelmében nagy mennyiségű banánt ked­vező áron fogunk behozni. A termelő a banánt félérett állapotban szállltia. Ezért szükséges, hogy nálunk mt'qfelelóen fűtött helyiségekben fürtökben felfüggesszük, amíg meg nem érnek. Ed­dig csupán Prágában és Ostravában voltak ilyen különleges érielő üzemek. A na­gyobb banánimport és a szállítási költsé­gek leszállítása érdekében a Bratislavai Gyümölcs és Zöldség Vállalat most ilyen banánérlelő üzemet létesít Zohorban, ami a szlovákiai gyümölcsboltok banánnal való ellátását lényegesen megjavítja. A banán eddigi ára azonnal nem lesz alacsonyabb, de számítani lehet azzal, hogy a Ke­nyából importált banán az eddiginél jóval olcsóbb lesz. kp \ Trin<-ci Kohóművek ez évben ünnepli fennállásának 120. évfordulóját. Felvételünk Struskar Viktor kohászt á'>ra/olja a/ 1. Május nevű kois/crji nngvolvasztó csapolása közben. Ez már a hatodik nagyolvasztó, melyet Tŕinecen a felszabadulás óta építettünk. (Foto: V. Švorčík — ČTK) E napokban 223 szövetkezetest, ál­lami gazdasági dolgozót, traktorállo­mási dolgozót, növénynemesítő és erdészeti dolgozót tüntetnek ki „A szocialista mezőgazdaság kiváló dolgozója" címmel. Közülük többet a Mező- és Erdőgazdasági Minisztérium tüntet ki. 10-en állami kitüntetést kapnak „Kiváló munkáért" cimmel. A kitüntetettek között van Štefan Mišičko, a lévai járási studeneci szö­vetkezetből. A kitüntetést azért kap­ja. mert mint sertésgondozó tavaly 250 sertésnél naponta átlagosan 78 dekás súlygyarapodást ért el. Ján Broska is kap kitüntetést. Ő tavaly 20,3 malacot választott el átlagosan. Zuzana Strignerová a rozsnyói járási rostási szövetkezetből szintén kap kitüntetést, mivel átlagosan 19 mala­cot választott el egy évben egy-egy kocától. B. N„ Kassa Jól haladnak a tava«zi munkák Szövetkezetünkben már saját gépekkel dol­gozunk. Kora tavasszal 225 hektár gabonafélét és 18 hektár naprafor­gót vetettünk el. Elül­tettük az elöcsírázía­tolt burgonyát is. A cukorrépa alá a föl­det gondosan előkészí­telíük, s eddig 56 hek­tárt vetettünk be. Kertészetünkben is jó ütemben halad a munka. Szépen fejlőd­/ nek az ugorka- és paradicsompalán Iák. Megkezdtük a kiülte­tett kelkáposzta, kar­fiol és a többi zöld­ségnek kapálását. A kapálást 4 hektáron elvégezlük. A III. negyedévben a tej-, tojás- és húsbe­adási tervet teljesítet­tük. Tejből 20 412 li­terrel, tojásból 8640 darabbal adtunk be többet. ŕ • Szövetkezetünk tagjai 1 105 000 korona értéken szocialista kötelezett­ségvállalást tettek a.z 1959-es évre. Eddig 82 000 koronát már teljesítettek. A követ­kező gazdasági évben szövetkezetünk tervbe vette a homokos te­rületek szőlővel való betelepítését. KIS LAJOS, Andód. rÓ 5 * 1959. április 18. Segített a felhívás |S A cukorrépavetés meggyorsí­= tására a Diószegi Cukorgyár = Gazdasága, a Galántai Állami =jj Gazdaság és a pozsonypüspöki Ül EFSZ felhívással fordult az ál­išj lami gazdaságokhoz, a cukor­== gyárakhoz és a szövetkezetek­== hez, hogy a cukorrépa vetését = = április első hetében fejezzék be. = E A felhívás lényegében két rész­el re oszlott: Az első rész: a fel­H| tüntetett időpontig befejezni a == vetést, a második rész arra §== hívja fel a cukorrépatermelők j=== figyelmét, hogy a cukorrépa Ujj egyelését május 8-ig fejezzék A felhívás értékelése alkalmából meg­állapíthatjuk, hogy jó visszhangra talált, mivel a cukorgyárak gazdaságai április 4-ig a cukorrépa-területek 91,2 százalé­kát bevetették a Trebišovi Élelmiszeripari Kombinát gazdaságán kívül, ahol az em­A szövetkezeti f t ' gazdálkodásé a J 0V 0 Bizonyára így látják a helyzetet még azok a magángazdálkodók is a kassai járásban, akik ma még nem léptek be a közösbe. Ez idén azonban már 12 községben határozták el ma­gukat a közös gazdálkodásra, 12 egészközségi szövetkezetet alakítot­tak. A kassai járásban a szocialista szektor a földterületnek 83 száza­lékán gazdálkodik. Az utóbbi napokban Abaszépiakon 260 kis- és középparaszt lépett a szö­vetkezetbe több mint 700 hektár föld­del. Hasonlóképpen gondolkoztak a felsőmislyei gazdálkodók is. A napok­ban 170-en 870 hektár földdel egész­községi szö'vetkezetet alakítottak. A kassaújfalusi kívülállók is belép­tek a közösbe. 80-an 200 hektár föld­del. Kisidán, Polyiban, Bócsádon, Her­nádtéhányban is alakulóban van a szövetkezet. Iván Sándor, Kassa litett napig csak 67,7 százalékra teljesí­tették a tervet. A Galántai Állami Gazdaság felhívását legjobban a szeredi cukorgyárban és a cukorgyár körzetében propagálták. Ápri­lis 5-ig az állami gazdaság valamennyi részlegén 100 százalékra elvetették a cu­korrépamagot a leszerződött területen. Lemaradtak azonban a diószegi körzetben, ott, ahonnan a felhívás kiindult. Mind­össze 96,5 százalékra teljesítették a le­szerződött területen a vetési tervet A Trebišovi Élelmiszeripari Kombinát Gazdaságában az emiitett időpontig csak 48,2 százalékra teljesítették a vetési tervet. A szövetkezetek, amelyek a cukorrépa termés nagy részét vállalták, április 8-ig 90,4 százalékra teljesítették a tervüket. Legjobban a diószegi cukorgyári körzet­ben, 99,6 százalékra teljesítették, legjob­ban a Trebišovi Élelmiszeripari Kombi­nát körzetében maradtak le, ahol csak 76,1 százalékra teljesítették a. tervet. A felhívás második része a cukorré­pa-eg.yelés agrotechnikai határidőben va­ló elvégzését, szorgalmazza. Ha az időpon­tot betartják, a terméseredmények nem Inaradnalč el. A Cukorgyárak Szövetsége, Trnava A dunakisfaüudi EFSZ Május Elseje tiszteleiére vállalt húsbeadási kötelezettségét áp­rilis 14-ig teljesítette. Teljesítették már az első negyedévi sertéshúsbeadási is, szabad áron pedig 20 mázsát adtak be. Terv szerint az idén kétszáz kislibát kellene nevelniök, azonban a tagságtól kétszázötven kislibát vesznek át. A du­naszerdahelyi keltetöböl 2500 kiskacsát kapnak. Eddig már 2200 kiscsirkét is vettek, és még háromezer vételével számolnak. A szövetkezetnek nagy gondot okoz a baromfiól és a szabadistálló befeje­zése. Két baromfiszállást már felépí­tettek, de a másik kett őre s a szabad­istállóra a nagyarányú építkezés miatt egyelőre nem tudnak cserepet kapni. K. E., Dunaszerdahely ft KITÜNTETIK OKÉT IIMIIIIIIIIIIIIIIinillllllllllllllllllMIIIIIIIIMIIIIIIIHIIIIHIIItlIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIMIIIIIIIi A dubanskéi szövet­kezetesek gondo­sak. Képünkön jobb­ról František Madr, a szövetkezet elnö­ke, Jaroslav Kovaf, a növénytermelési csoport vezetője és Vladimír Zapletal szövetkezeti trak­toros vetés előtt is megvizsgálják a cukorrépamagot. Foto: ČTK — F. Nesvadba

Next

/
Oldalképek
Tartalom