Új Szó, 1959. március (12. évfolyam, 59-88.szám)
1959-03-15 / 73. szám, vasárnap
Fiatalnak lenni öröm, de gond is Ne küldjenek haza szüleimhez! A parthatározatok gyakorlati megvalósításának útján PERNYEBETON a jjövo építkezési nyersanyaga Pártunk és kormányunk legutóbbi annyira népszerű és oly nagy érdeklődést kiváltó intézkedései közül az egyik legnagyobb jelentőségű, leghosszabb időre szóló, viszont életünk alakulására is legjobban kiható a lakásprobléma megoldása 1975-ig. A tervezett 1 200 000 lakás megépítése - amint azt a legutóbbi párthatározat hangoztatja - új építkezési módszerek bevezetését, új, olcsóbb, könnyebb, célszerűbb építőanyagok használatát teszi múlhatatlanul szükségessé. Ezen utóbbiak egyike a pernyebeton (pórobeton sz.) amelynek gyártására a (mint azt tegnapi számunkban kíiiöltük) Zemianske Kostolanyban új üzem építését kezdték meg. Mi a pernyebeton? A pernyebeton vagy gázbeton a normális betonnal szemben egyharmadára csökkenti az épületanyag térfogatsúlyát, úgyhogy az a víznél is könnyebb, mint a fa, úszik rajta. Ugyanakkor kiváló hőszigetelő tulajdonsága van — a közönséges beton tudvalevőleg igen rossz hőszigetelő — úgyhogy 20 centiméter vastagságú pernyebetonfal megfelel 45 centiméter vastagságú téglafal szigetelőképességének. Ennek az értékes és érdekes új építőanyagnak fő nyersanyaga eddig teljesen értéktelen, sőt költséges koloncot képező ipari hulladék, a villanytelepek pernyéje, amelyet eddig nagy költséggel kellett felfogni és kilométeres csővezetékeken gyűjtőmedencébe szivattyúzni, lekötni. A pernye felhasználása tehát nemcsak jóformán ingyen nyersanyagot jelent, de egyben tehermentesíti a villanytelepet annak elszállításának és lekötésének gondjától. A pernyéhez bizonyos mennyiségű meszet és cementet és némi adalékanyagot kevernek, a keveréket acélformákban gőzölik, majd formálják, szárítják s máris kész az építőanyag. A pernyebetonból részben formatéglák, részben pedig nagyobb méretű előregyártott elemek, lapok készülnek, tehát egyaránt alkalmas a közönséges tégla, valamint az egyéb, eddig lényegesen nehezebb nagy felületű épületelemek gyártására. A pernyebeton döntő előnye, hogy a klasszikus építőanyagokkal szemben egyhatodára csökkenti a belőle felhúzott falak súlyát, ami az egész épületszerkezetet könnyebbé és így olcsóbbá teszi. A könnyű anyagból természetesen nagyobb formatéglákat és nagyobb előregyártott elemeket lehet készíteni, mint az eddig használt' agyag-, illetve közönséges beton építőanyagokból. Mindez természetesen meggyorsítja a falak felhúzását és az egész építkezés gépesítését, tehát igen fontos lépést jelent az építkezés iparosítása irányában, ami az előttünk álló feladatok megoldásának alapvető feltétele. Az első pernyebetongyárunk építését a Lengyel Népköztársaság hathatós segítségével Zemianske Kostolanyban — Nováky mellett — kezdték meg. Lengyelországban ugyanis már gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek, be vannak rendezkedve a pernyebeton gyártásához szükséges gépek előállítására is. A mi pernyebetongyárunk egész dokumentációját a lengyelektől kaptuk, sőt ők szállítják a legszükségesebb gépeket is. Igy érthető, hogy az új gyár építkezésének meggyorsítása alkalmával rendezett minapi gyűlésre, meghívták a Lengyel Népköztársaság főkonzulát és kereskedelmi kirendeltsége vezetőjét is. A villanytelep kultúrházában bensőséges ünnepséget rendeztek, amelynek folyamán a prievidzai Priemstav CSISZ üzemi csoportja átvette a védnökséget a pernyebetongyár pítése felett. Az ifjúság képviselői- a Priemstav vezetőségével együtt kötelezték magukat, hogy a múlt év őszén megkezdett építkezést olyan ütemben folytatják, hogy még ez év október elején meg lehessen indítani a próbaüzemet. Mit jelent a gyár felépítése, amelyre 54 millió korona van előirányozva? A gyár évente 180 ezer köbméter pernyebetont termel, ami 60 millió téglának, vagyis a legnagyobb szlovákiai téglagyár évi teljesítménye háromszorosának felel meg és 20 — 25 ezer lakásegység megépítését teszi lehetővé. A Könnyű Építőanyag nemzeti vállalat első nagy üzemének Zemianske Kostolanyban eddig még csak az acélvázai készültek el, míg körülötte, ideiglenes tetők alatt, néhány már Lengyelországból megérkezett gép várja heállítását. Igy az ifjúság bizony hatalmas feladatot vállalt magára, ha rövid féléven belül üzemkész állapotba akarja helyezni a gyárat. Az aránylag kis Zemianske Kostolany-i gyártelep építése három dolgot is szimbolizál. Elsősorban azt, hogyan folyik a fontos párt- és kormányhatározatok gyakorlati megvalósítása az egyik-Iegfontosabb, mindnyájunk számára legégetőbb szakaszon, a lakásépítés térén. Másodszor azt, hogy az ifjúság, jövőnk letéteményese, megértette a párt szavát és a szocializmus leglelkesebb építőinek sorába jelentkezik. Harmadszor pedig azt, hogyan valósul meg a gyakorlatban a szocializmust építő államok közötti nemzetközi munkamegosztás elve, a jelen konkrét esetben, hogyan dolgozik együtt a lengyel és a csehszlovák ipar a szocializmus építésén. Dr. Král István Első kép: A galgóci nevelőintézet irodájába egy magas, kékszemű, tizenhétéves fiú lép be Az igazgató elbeszélget vele, hisz búcsúzni jött a fiú. Igazgató: Jól viselkedtél az intézetben Pista, kitanultad a lakatosmesterséget, remélem hát, hogy az életben is derék, becsületes ember leszel, mint itt nálunk. Nehéz részemről a búcsúzás, de örülök is egyben, hogy kilépsz tőlünk az életbe. Azt hiszem, hogy nevelésünk segített, írj majd magadról, hogy és mint vagy, levelednek .minden sora kedves lesz számunkra. P i s t a: Igazgató elvtárs ... Igazgató: Na mi van Pista? Mi fekszik még a sziveden. Csak szólj, ne félj. Pista közelebb lép az igazgatóhoz, akinek meleg szavai könnyekig meghatották. Hisz ez az ember mindig olyan apailag, kedvesen és figyelmesen beszélt vele. Könnyei megerednek, amikor a következőket mondja az igazgatónak: — Igazgató elvtárs, ne küldjön engem haza 9' szüleimhez Igazgató: Mit kell hallanom, Pista! Csak nem idegenek neked a saját szüleid? Nem szereted őket? Vagy mi a baj? Mondd el őszintén fiam! P i s t a: Szeretem, de ... Apa amit keres, azt mind elissza és ha otthon leszek, tőlem is elveszi majd a pénzt. Igazgató: Rendben van Pista, nem kell hazamenne,l, elhelyezünk valamelyik üzemben, ahol internátusban lakhatsz. * Második kép. Egy bratislavai kiskocsma. A kocsma belsejében késJozef Liesler: Burgonyaszedés, tempera. (J. Herec reprodukciója) sel lehet vágni a füstöt. Az egyik sarokban nagyobb társaság mulat, köztük van József is. Egy bratislavai központi hivatalban dolgozik, ahol minden munkatársa becsületes, derék embernek és családapának ismeri. De legközelebbi ismerősei azt is tudják róla, hogy gyakran berúg és fizetéséből sohasem visz haza egy garast sem. Azt is mondják róla, ha berúgva tér haza, otthon feleségét, gyermekeit üti-veri De ezek az ismerősök, barátok, ha József meghívja őket a kocsmába, lelkiismeretfurdalás nélkül elmennek vele inni, mert hisz ö fizeti. A kocsma pincére, habár már régóta ismeri Józsefet, mint részeges embert, addig hordja neki a bort, amíg be nem rúg: Most is talán már a kilencedik liternél tartanak, amikor az egész társaság torkaszakadtából ordítva, valamely népdal elferdített szavait • „dalolja." A társaság egyik tagja szünet közben ezt kérdezi: Jóska, hol van a fiad? József: Az kérlek, jó helyen van, hahaha, Galgócon van a nevelőintézetben, de egy-két héten belül haza kerül. Hát csak jöjjön, az anyja... Majd én megtanítom kesztyűbe dudálni. Egyetlen j ó b a r át j a: Jóska, gyere már haza, hisz az egész fizetésedet elvered. Mit szól majd a feleséged ? József: Mit? Hogy a feleségem? Keressen magának. * Harmadik kép. Hajnalodik, József tántorogva tart hazafelé. A kapu előtt, megáll, dörömböl az ajtón. „Nyissátok ki az anyátok ... ordít dühösen, majd belerúg az ajtóba. Az ajtó lassan kinyílik, ijedt felesége a falhoz lapulva néz berúgott férjére. - Már megint ittál, Jóska — szól hozzá szelíden. Jóska: Mi közöd hozzá? Még kiabálsz is. Nos itt van, nessze, nesze. És az asszony az ütések súlya alatt a földre rogy, de Jóska dühe még az ájult asszony láttára sem csillapodik. Kihúzza ágyából békésen alvó, szívbeteg kis fiát és ezt is kegyetlenül elveri. Nem tudja maga sem, mit vétett neki a gyerek, de azért káromkodik, szidja ót is, a feleségét is. * Térjünk most már vissza az első képhez. Azt hisszük, hogy az olvasó megérti, miért nem akart hazamenni szüleihez Pista. Nemrég, amikor szabadságot kapott és meglátogatta szüleit, meggyőződött arról, hogy apja semmit sem változott. Anyjának még annyi pénze sem volt, hogy fiának a vonatra adjon. A szomszédtól kellett kölcsön kérni. Az apja akkor is elitta a keresetét. Ezt csinálta rendszeresen, már évek óta. Ezért nem volt gyakran miből főzni a család számára, ezért éheztek sokszor a gyerekek. Hogy változtasson a helyzeten, anyja munkát vállalt. Eleinte, amikor munkába járt, kulcsra zárta a gyerekeket, hogy ne járjanak az utcára. De így is megszöktek. Csavarogtak néha késő éjszakáig. Hisz nem volt, aki ellenőrizze őket. Pista akkor 12 éves volt. Gyorseszű, jó felfogását, tehetségét azonban nem tanulásra, hanem bitangságra használta. Az 5. osztályt is háromszor ismételte. Már 10 éves korában nagyon vágyott bicikli után. Apjának volt ugyan, de ezt tilos volt a gyerekeknek az utcára vinii. S hogy ki ne vigyék, széjjelszedte és alkatrészeit eldugta. Egyszer, amikor Pista elgondolkozva hazafelé bandukolt, a sarki üzlet mellett egy szép bicikli tűnt szemébe. Mi lenne, ha kölcsönkérném, gondolt hirtelen nagyot, de közben lelkiismerete is megszólalt. Nem a tiéd, ne nyúlj hozzá! A régi vágy azonban győzött a lelkiismeret felett. — Ogyis visszahozom, csak egy kicsit biciklizek - nyugatta meg önmagát és gyorsan felpattant az anynyira áhított kerékpárra. Biciklizett, amíg a fáradtság erőt nem vett rajta. De visszavinni már nem merte. A kis utcában odatámasztotta a „kölcsönkért" kerékpárt egy falhoz és nyugodt lelkiismerettel, fáradtan hazatért. Ez az eset később többször ismétlődött. Egyszer azonban, amikor már merészebb volt, az ellopott biciklit haza is hozta és eldugta a pincébe. Igy lett Pistából biciklitolvaj. Szinte maga sem tudja, hogyan sodródott bele abba a társaságba, amelynek tagjaival együtt később már lakásokat, üdülőházakat is kiraboltak, amíg a rendőrség ki nem nyomozta a kiskorú tetteseket. Pista nyugodtan részt vehetett ilyen törvénybe ütköző akciókban, hisz senki sem ellenőrizte. Apja a kocsmában ült, az anyja dolgozott. Egyikük sem törődött vele. Neki pedig megtetszett ez a kalandos, izgalmas élet. Még 14 éves sem volt, amikor néhányszor bekerült a rendőrségre lopások miatt. Mivel a családi viszonyok nem biztosították számára a megjavulást, elküldték a galgóci nevelőintézetbe. Most, a szomorú múltat tudatosítja ez a fiatal fiú s kéri az igazgatót, ne küldje öt vissza szüleihez. Van-e ennél még nagyobb vád a szülök ellen ? Horváth S., Hulman K. fokozatosan eltávolítsuk az ezen a téren fennálló fogyatékosságokat. A higiéniai követelmények jetartásának és a járványmegelőző intézkedések sikerének szempontjából nagyon 'ontos az egészségre ártalmatlan ivóvíz siztosítása. A mostani helyzet főleg a 'Idékl lakosság szempontjából meglehetősen kedvezőtlen. Szlovákiában a lakosságiak csak 21 százaléka nyeri az ivóvizet, íyilvános vízvezetékből, a kanalizáció pelig csak a lakosság 15 százalékát szolgála. E százalékarany is főleg a nagyobb vá•osok lakosságából tevődik össze. A megejtett laboratóriumu vizsgálátok ízt mutatják, hogy a falvakon levő kutak ;gyrészének Ivóvize az egészségre ártalnas, a talajvíztől, trágyalétől tisztátalan. Jgyes helyeken még mindig patak, vagy olyóvlzet használ a lakosság Ivóvízként, imi egészségügyi szempontból megengedletetlen. Szlovákiában több helyen épül csoportos Azvezeték. Jelentős előre haladás történt i jó ivóvizet szolgáltató kutak fúrása :erén Is. Mindez azonban nem elegendő és iz eddiginél sokkal nagyobb erőfeszítésre esz szükség mind az állami szervek, nind a nemzeti bizottságok, a társadalmi szervezetek és egészségügyi szervek részéről e fontos probléma mielőbbi megoldásában. A vidék egészségügyével és higiéniai problémájával szorosan egybekapcsolódik a szemét és a hulladékok eltávolítása a lakóíelyek közeléből, vagy pedig ártalmatlanná evése. A szemét szervezett elhordása és :özpontosított elhelyezése vidéken egyáltaán (^m létezik, fertőtlenítése és más nód!» történő ártalmatlanná tevése csak >1 vétve fordul elő. Sok esetben helyteen a trágyagödör elhelyezése. Főleg a láztáji gazdálkodásban és a még egyénileg lazdálkodó parasztoknál gyakran látiuk, hogy ezek közvetlenül a lakások, Wu:ak közelében vannak. A falvakon még nindig gyakran tanúi vagyunk annak, logy a trágyáié nemcsak az udva-okon folydogál végig, de az úttesteken is. Ezen a téren sokat segíthet a lakosság felvilágosítása, megértése, és az egészségügyi szervezetek és szervek által folytatott meggyőző munka. Ma mar széles körben ismert tény, hogy az egészségvédelemmel mily szorosan összefügg a helyes táplálkozás. Sajnos vidéken ezen a téren a helyzet még mindig nem kielégítő. A Jednota elárusítóhelyein az élelmiszerek választéka nem felel meg a szükségletekenek és a követelményeknek. Sok esetben helytelen az áruk raktározása is, aminek következtében jelentűs mennyiségű áru tönkremegy, nagy kárt okozva ezzel népgazdaságunknak és a lakosság ellátásának. Az Élelmezési Kutató Intézet legutóbbi adatai szerint a 2000 lakoson aluli helyiségek lakossága élelmezésének összetétele nem felel meg teljesen a követelményeknek. Ezekben a helységekben nem kielégítő a tojás, gyümölcs és zöldségfogyasztás, mint az 5000 lakoson felüli helységekben. Alacsonyabb a hús, étolaj és cukorfogyasztás is, míg a kenyér, burgonya és hüvelyesek fogyasztása valamivel magasabb. Mindennek az a következménye, hogy a kisebb községek lakossága élelmezésének napi átlagos kalóriája a szükségletnek kb. 85 százalékát tartalmazza, míg a nagyobb helységekben a szükséglet lényegében ki van elégítve. A kutatások megállapították azt is, hogy a szövetkezeti tagok táplálkozása sokkal jobb, mint az egyénileg gazdálkodóké. Mlg az egyéni gazdáknál hetente átlag 2,5-ször kerül hús az asztalra eddig a szocialista szektor földműveseinél 5,5-szer. Az utóbbiak húsfogyasztása háromszorosan, a tojás- és tejfogyasztása kétszeren szárnyalja túl az egyéni gazdálkodók fogyasztását. A vidék egészségügyi problémáinak elemzésénél számos lényeges kérdésre kellene még kitérnünk, mint amilyennek pl. a cigányszármazású lakosság lakás és higiéniai kérdésének sürgős megoldása, az Iskolák és napközi otthonok egészségügyi színvonalának emelése mindenekelőtt új tantermek létesítésével, a járványmegelőző intézkedések szigorúbb betartása és más kérdések. Külön kell azonban szólnunk egy lényeges feladatról, mégpediga balesetek elleni harc fokozásának szükségességéről. Kiváltképpen a gép- és traktorállomások esetében a balesetek okainak elemzése azt mutatja, hogy ezeket legtöbb esetben a szakképzettség hiánya, a munkaidő túllépése, a kellő rend és a biztonsági intézkedések be nem tartása okozza. De a mezőgazdaság más szakaszain is a legtöbb baleset előidézője a rossz munkaszervezés, megengedhetetlen és veszélyes munkamódszerek alkalmazása, megfelelő óvintézkedések hiánya, a gépek és berendezések, villanyvezetékek hibás állapota, nem utolsó sorban pedig az alkoholfogyasztás. Mindezekből látható, hogy a legtöbb baleset megfelelő körültekintéssel, nagyobb felelősségtudattal elkerülhető lenne. A fent elmondottakban igyekeztünk megvilágítani a falvak egészségügyi színvonala további gyors emelésével összefüggő néhány problémát. E problémák megoldására az illetékes egészségügyi, állami és társadalmi szervek már számos intézkedést hoztak. A Szlovák Nemzeti Tanács szociális és egészségügyi bizottsága a vidék egészségügyének továbbfejlesztésével összefúqfió küldések komplex megtárgyalása után határozatában felhívta az illetékes szervek figyelmét a fontos problémák konkrét megoldására. Az ezzel kapcsolatban foganatosított intézkedések a jövőben minden bizonynya! meghozzák a várt eredményt. Természetesen látnunk kell, hogy a fentemlített és más kérdések közül egyesek nem oldhatók meg máról holnapra, fokozatosan kell eltávolítanunk a fogyatékosságokat. Megvan azonban minden erőnk és felI tételünk ahhoz, hogy következetes munkával elérjük a kitűzött célt, állandóan javítsuk falvaikon az egészségügyi gondoskodást, hogy ez minél előbb elérje a városok színvonalát. Ezen a téren a gyors előrehaladás valamennyiünk közös igyekezetétől függ. Különösen sokat tehetnek azonban az egészségügyi népművelési szervek, melyek kulturális-nevelő tevékenysége különösen az utóbbi években sikeresen bontakozik ki a falvakon is. Nagy jelentősége van ennek a munkának, hiszen mindenekelőtt itt kell elérni, hogy a lakosság teljes mértékben magáévá tegye egészsége megőrzésének ügyét. Az egészségügyi népművelési munka a vidéken már meghozta első eredményeit a lakosság öntudatának fokozásában, aminek tanúbizonysága például a klinikai szülések számának rohamos emelkedése, az orvosi segítség idejében való kérése. Az egészségügyi felvilágosító munka intenzívebbé tételében nagy segítséget nyújthatnak a Csehszlovák Vöröskereszt helyi szervezetei, melyek ma már csaknem valamennyi községben működnek s taglétszámuk egyre növekszik. Gondoskodni kell arról is, hogy a felvilágosító munkát jobban kiterjesszék a távolabb fekvő, nehezen megközelíthető falvakra is. Falvainkon győzelmesen előretört, döntő túlsúlyba került a szocialista, nagyüzemi gazdálkodás. Hatalmas jelentősége van ennek a vidék egészségügyének továbbfejlesztése szempontjából. A közösen végzett, egyre kulturáltabbá váló munka és munkafeltételek, a betegbiztosításban való részvételen kívül széleskörű lehető- | ségek nyílnak az egészségügyi berendezések, napközi otthonok létesítésére is a szociális alap felhasználásával. Falvaink életmódját egyre inkább a szövetkezetek határozták meg. Ezt állandóan szem előtt kell tartani az egészségügyi tevékenység szakaszán is. Végül szólnunk kell arról, hogy az egészségügyi gondoskodás fejlesztésében az eddiginél nagyobb kezdeményezést várunk a nemzeti bizottságok részéről is. Nem lehet mindent csak az állami eszközök igénybevételétől várni. Sok esetben megfelelő helyiség hiányába ütközik az egészségügyi központ elhelyezése, lakáshiány miatt nem jöhet orvos a faluba. Ňem egy szép példáját említhetnénk annak, amikor a nemzeti bizottság kezdeményezésére a lakosság tevékeny társadalmi munkája megoldotta ezeket a kérdéseket. Ügyszintén a nyilvános kutak, közüzemi berendezések, iskolák, óvodák létesítésére széleskörű lehetőségek nyílnak a lakosság közreműködésével a „Z" akció keretén belül, vagy a pótköltségvetés felhasználásával. A nemzeti bizottságoknak a jövőben még jobban fel kell használni a nép érdekében ezeket a lehetőségeket. Amint látjuk, tennivaló bőven akad munkánknak ezen a szakaszán is. Közös igyekezetünktől, a lehetőségek teljes kihasználásától, függ. hogy a falvakon az egészségügyi gondoskodás továbbfejlesztésében előttünk álló feladatokat minél gyorsabban teljesítsük. | GAL LÁSZLÓ ÜJ SZÖ 15 * 1959. március í*,