Új Szó, 1959. március (12. évfolyam, 59-88.szám)

1959-03-11 / 69. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1959. március 11. szerda 50 fillér XII. évfolyam, 69. szám. A mezőgazdasági termelés növelése mindnyájunk ügye és feladata Pártunk Központi Bizottságának március 4-í ülésén az életszínvonal emelésére tett intézkedések kap­csán szükségszerűen kerültek na­pirendre és előtérbe a mezőgaz­daság kérdései, mezőgazdasági termelésünk helyzete. A mezőgaz­dasági termelés növelésének meg­oldása ma oly össznépi feladatként áll előttünk, amelynek alakulása döntő módon befolyásolja célkitű­zéseink elérését: a szocializmus felépítését, ebből eredőn pedig dolgozó népünk életszínvonalának szüntelen növelését. Nem árulunk el titkot, ha azt mondjuk, hogy mezőgazdasági termelésünk mai állapota, az, hogy élelmiszer-szük­ségleteinket még csak megközelí­tőleg sem tudjuk saját termelé­sünkből fedezni, hátráltatja az életszínvonal emelését, hovatovább annak fékezőjévé válik. Ám éppen ez a körülmény teszi indokolttá és szükségessé a Központi Bizottság­nak azt az elhatározását, hogy a mezőgazdasági termelésben meg­határozott időn belül döntő for­dulatot kell elérnünk. A Központi Bizottság ülése Kru­tina elvtárs beszámolója alapján mélyreható elemzés alá vette mezőgazdaságunk és mezőgazda­sági termelésünk kérdéseit. Ez az elemzés abból az alapvető és döntő fontosságú körülményből indult ki — s ez a körülmény határozza meg a kérdések megoldásának út­ját és módjait is —, hogy hazánk­ban a szocialista nagyüzemi gaz­dálkodás döntő túlsúlyba került, a mezőgazdasági földterületek im­már majd 80 százalékán szocia­lista nagyüzemi gazdálkodás fo­lyik. A Központi Bizottság ugyan­akkor reális, teljesíthető feladat­nak tartja, hogy a jövő év, tehát 1960 végéig lényegében befejezzük mezőgazdaságunknak a szocialista nagyüzemi gazdálkodásra valő át­térését. Äm a mezőgazdaságunk szövetkezetesítésében elért — kétségkívül igen jelentős — eredmények nem kendőzhetik el mezőgazdasági termelésünk állapo­tát, amely mind a mai napig lé­nyegében a háború előtti színvo­nalon mozog. De ha ez így van, — akkor miben mutatkoznak meg a nagyüzemi gazdálkodásban rejlő lehetőségek? A hiba, a baj éppen itt van, abban van, hogy a nagy­üzemi gazdálkodás adta lehetősé­geket még csak megközelítőleg sem használtuk ki a mezőgazda­sági termelés növelésére. Márpe­dig mezőgazdaságunknak a szocia­lista nagyüzemi gazdálkodásra való áttérése nem öncélú törekvés, hanem azt a célt szolgálja, hogy mezőgazdaságunk teljesíthesse a szocializmus építéséből reá háruló feladatot: biztosítsa a nép élet­színvonalának emeléséhez szüksé­ges élelmiszert és más mezőgaz­dasági termékeket. Most tehát a falun, mezőgazda­ságunk előtt az az alapvető fon­tosságú feladat áll, — miután a nagyüzemi gazdálkodásra való át­téréssel megtettük a forradalmi lépést a szocializmus útján —, felhasználva és kiaknázva a nagy­üzemi gazdálkodás nyújtotta lehe­tőségeket, döntő fordulatot érjünk el a mezőgazdasági termelés nö­velésében. Ám pártunk Központi Bizottsá­ga nemcsak megállapította a me­zőgazdasági termelés elmaradott­ságát, nemcsak feladatul tűzte ki, hogy a mezőgazdasági termelés növelésében döntő fordulatot kell elérnünk, hanem megjelölte annak útjait és módjait is, s megtette és megteszi a szükséges intézke­déseket ennek biztosítására, meg­adja és megteremti a mezőgazda­sági termelés növelésének felté­teleit. S éppen a feltételek meg­teremtésében és biztosításában pártunk abból az alapvető körül­ményből indul ki, hogy a mező gazdasági beruházások döntő ré­szét mezőgazdaságunk alapjába, a földbe kell fektetni. Nem lehet továbbra is azon az úton halad nunk, hogy a szövetkezetek pom­pás istállókat és más egyéb beren­dezéseket építenek, s ugyanakkor a földek termőerejének nemhogy a növeléséről, de még csak a pót­lásáról sem ' gondoskodnak kellő­képpen. Ezen még az a körülmény sem változtat, hogy a föld elhasz­nált különféle tápanyagait műtrá­gyákkal többé-kevésbé pótolják, ámde a nem kielégítő istállótrá­gyázás következtében nem pótol ják a legfontosabbat, a föld el használt humusztartalmát. De honnan és hogyan is pótolhatnák, ha a szövetkezetekben még csak megközelítőleg sincs meg a szük­séges szarvasmarhaállomány, amely az oly nélkülözhetetlenül szükséges istállótrágyát szolgál­tatná? Igen ám, de hogyan lehet ne meg az állatállomány, ha nincs elég és megfelelő minőségű takar­mány? Nincs elég takarmány, mi­vel a földek — nem kielégítő erő­állapotuk folytán — gyengén teremnek, alacsony hozamokat adnak. Tehát csak visszakanyarod tunk a kiinduló ponthoz, az alap­hoz, a földek termőerejének a nö veléséhez. Itt és ezen a dolgon kell segítenünk, mert csakis úgy old­hatjuk meg a mezőgazdasági ter­melés növelését, ha mindenütt és mindenkor betartják a sorrendet: jó erőállapotban lévő és bőven ter­mő földek, bőséges takarmány, megfelelő állatállomány és elégsé­ges istállótrágya, amit újra a föld­be juttatunk. Nagy jelentőséggel bírnak a mezőgazdasági termelés növelésé­ben pártunknak azon intézkedései, amelyek a mezőgazdasági termelés további szakosítására irányulnak, vagyis annak az elvnek a követ­kezetes érvényre juttatása, hogy minden vidék a földrajzi és ter­mészeti adottságainak legjobban megfelelő kultúrákat termessze, valamint a szövetkezeti tagok anyagi érdekeltségének fokozása a mezőgazdasági termelés növelésé­ben. E cél érdekében a Központi Bizottság úgy határozott, hogy jövő évtől a mezőgazdasági ter­mékek új begyűjtési és árrendsze­rét dolgozza ki és lépteti életbe. E tervezett intézkedés lényege az, hogy megszűnik a mezőgazdasági termékek eddig érvényben lévő kétféle, tehát a begyűjtési és az állami felvásárlási árrendszere és helyettük egységes árrendszer lép életbe, valamint megszűnik a be­adási rendszer előírásos beadási rendszere, amely helyett a szer­ződéses felvásárlási rendszer lép életbe. Nagy jelentőséggel bírók azok az intézkedések, amelyeket pár­tunk a mezőgazdasági termelés nö­velése érdekében életbe léptet. Nagy jelentőségűek, de nem cso­daszerek, amelyek önmaguktól megoldanak minden kérdést. A legszebb és legjobb határozat is csak akkor szolgálja a kitűzött célt, ha azt az emberek milliói magukévá teszik s a szót és a be­tűt tetté változtatják. A járási pártbizottságok és a falusi párt­szervezetek legalapvetőbb feladata most az, hogy élére álljanak a me­zőgazdasági termelés növeléséért megindított harcnak s minden em­ber legsajátabb ügyévé tegyék, hogy pártunk határozatát és cél­kitűzését tetté változtassák. A CSKP KB határozatait A DOLGOZOK EGYRE TÖBB kötelezettségvállalással üdvözlik Csehszlovákia Kommunista Párt szlovák kormánynak határozatai további jelentős emelkedéséről sz találtak. Valamennyi család számít kiadnia ezután élelmiszerre, ruhá talják, hogy igazán szép összegről tézett meleghangú üdvözletben és Iájukat és megelégedettségüket. ja Központi Bizottságának és- a Cseh­dolgozó népünk életszínvonalának erte az országban lelkes visszhangra gatja, mennyivel is kell kevesebbet ra, cipőre, stb. s amikor azt tapasz­van szó, ezernyi a CSKP KB-hez in­értékes felajánlásban fejezik ki há­55 MIL LIÓ KORONA AZ ÉRTÉKE azon felajánlásoknak, melyeket ösz­szesítve előbb a negyedik szakszer­vezeti kongresszus tiszteletére, most pedig az életszínvonal emelkedésével kapcsolatban vállaltak, a žilinai kerü­let 251 üzemében. A kötelezettségvál­lalások száma eléri a 13 600-at, és a bennük foglalt .kötelezettségek főleg a termelési és az exportterv túltel­jesítésére irányulnak. A žilinai ke­rületben a negyedik szakszervezeti kongresszusig csaknem 26 millió ko­rona értékű árut termelnek a terv­mennyiségeken kívül, s az exportfel­adatokat 11 millió koronányi áru ki­vitelével szárnyalják túl. MEGVÉDJÜK NÉPÜNK VÍVMÁNYAIT HATÄRIDÔ ELŐTT TÖBBET Csaknem kétezer távirat és levél érkezett az árleszállítás óta pártunk Központi Bizottsága címére. A táv­iratok szerzői, nemcsak munkások, dolgozó parasztok, hanem szép szám­mal értelmiségiek, diákok, egészség­ügyi dolgozók, tanoncok és katonák egyaránt. Az üdvözletek mindegyike őszinte kifejezője dolgozó népünk hálás magatartásának, mellyel az életszínvonal további emelkedéséről szóló határozatot fogadták. Fegyveres erőink egyes alakulatai például őszin­te elszánt elhatározásukat fejezik ki: fokozzuk felkészültségünket dolgo­zóink alkotásainak, sikereinek, békés életének megvédésére. Az építők szocialista munkabrigádja A prešovi kerületben elsőnek Vig­la József 16 tagú komplex kőmü­vescsoportja kezdett a szocialista munkabrigád címért versenyezni. A jó példa követőkre talált. A pre­šovi 245 lakás épitésén dolgozó építöcsoport, amelyet J. Sobota ve­zet, szintén kötelezettséget vállalt, hogy elnyeri a szocialista munka­brigád címet. Felajánlották, hogy Prešovon ez idén 300 lakás falazá­sát végzik el és versenyre hívták a kerület többi épltöcsoportját is. ÉS JOBBAT. A prešovi Drevina n. v. dolgozói pártunk és kormányunk határozatá­ból lelkesülve úgy döntöttek, hogy exportfeladataiknak a készítmények minőség-megjavításán kívül három nappal előbb tesznek eleget, s a Szov­jetunió számára terven felül összesen 448 ezer korona értékben készítenek ablakrámákat. A megtakarított anyag­ból ezenkívül mintegy 5000 ablakrá­mát készítenek el csaknem 10 ezer korona értékben. 5 MILLIÓ KILOWATTÓRA áram terven felüli kitermelése áll a Vág menti hőerőművek trenčíni rész­lege dolgozóinak üdvözlő táviratában. E tekintélyes mutatót azonban ko­rántsem az önköltségek növekedésé­vel teljesítik, ellenkezőleg, március végéig mintegy 90-ezer koronával . csökkentik azokat. A terven felüli árammennyiség és a megtakarított érték 15 ezer tonna tüzelőanyag meg­takarításának felel meg. A MEZŐGAZDASÁG JAVÄRA A prievidzai Karpatia n. v. alkalma­zottai az életszínvonal emelkedésével kapcsolatos megelégedésüket ugyan­csak értékes felajánlások formájában egyesítették közös határozattá. Kö­telezettségvállalásuk arról szól, hogy üzemükben megszervezik a szocia­lista munkabrigád címért folyó ver­senyt és így eredményesebbé teszik munkájukat. A Banská Bystrica-i építkezési szerelőbrigád nőtagjai pe­dig úgy határoztak, hogy mintegy 240 brigádórát dolgoznak le a véd­nökségük alatt álló majeri EFSZ-ben. (Szó) N. Sz. Hruscsov a berlini dolgozók gyűlésén: A németországi helyzet normalizálására törekszünk Hétfőn délután Németország Szocialista Egységpártjának Központi Bizott­sága, a Német Demokratikus Köztársaság kormánya s a Demokratikus Németország Nemzeti Frontjának Országos Tanácsa tömeggyűlést rendezett a berlini Werner Seelenbinder-csarnok ban. A csarnokban hatezer ember helyezkedett 'el, több tízezer a környékbeli utcákon és tereken állt, hogy hangszórók segítségével kövessék a naggyűlést. Óriási lelkesedés fogadta mindenfelé Hruscsov elvtársat és kíséretét. A gyű­lést Correns professzor, a Demokratikus Németország Nemzeti Frontja Or­szágos Tanácsának elnöke nyitotta meg. Correns professzor megnyitója tätín Hruscsov elvtárs, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, majd Waltér Ulbricht, Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának első titkára beszélt. N. SZ. HRUSCSOV beszéde beve­zető részében megköszönte a meleg fogadtatást. Népünk - mondotta — a Német Demokratikus Köztársaság dolgozóira mint legközelebbi barátai­ra, testvéreire tekint a Marx, Engels és Lenin nagy eszményeiért vívott harcban. A nemzetközi helyzet megjavítása felé jelentős lépés volna — mondotta - Németország kérdésének békés rendezése, mert ez a kérdés már akuttá vált. A békeszerződés megkötésének el­lenzői a nemzetek előtt titkolni akar­ják igazi szándékaikat. Jóllehet békés törekvéseiket hangoztatják, a való­ságban fenn akarják tartani a múlt maradványait, ki akarják használni (Folytatás a 3. oldalon) Az árleszállítás után Léván és Érsekújvárott Nyomban az árleszállí­tás után Léván és Ér­sekújvárott jártunk. Sok emberrel beszélget­tünk, sok véleményt hal­lottunk. Az árleszállítás­ról mindenki a legna­gyobb megelégedéssel beszélt. Léván a cipő, Érsek­újvárott a húsüzlet előtt álltunk meg, hogy fel­jegyezzünk valamit a kirakat előtt elhangzot­takból. Léván: - Odanézz! Az a gye­rekcipő 60-ról negyven koronára esett. A bőrtal­pú bakancs 55, a gumi­talpú pedig már csak 35 korona. - A cipőnek jól le­ment az ára ... - Ez igen ... Érsekújvárott: - Nézd csak! A papri­kásszalonna 5 koroňával olcsóbb, a füstölt négy koronával. A zsír ára is lement. - Az élelem ... Ez a legfontosabb, hogy olcsóbb lett. - Bár jobban dolgoznának a pa­rasztok is, hogy a hús is olcsóbb le­hetne . .. Ezek és hasonló hangok váltották egymást az üzletek előtt Léván. és Érsekújvárott. Nem volt ember, aki közömbösen ment volna el a kiraka­tok előtt. Léván az árleszállításról egy-két emberhez kérdést is intéztünk. A tolmácsi Kirov Üzem munkása: - Az újabb árleszállítás a párt kormány újabb gondoskodása. Mondhatja-e még valaki, hogy ebben az országban nem minden a dol­gozók érdekében történik? A párt és kormány minden intézkedése a mi érdekünket, a dolgozók érdekét szol­gálja. Üzletvezető: — Üzletünkben az árleszállításkor az elárusítók örültek a legjobban. Nagyobb lesz a forgalom, jobban fogjuk teljesíteni a tervet... Egy értelmiségi: — Négy gyermekem van. Ha vala­kinek, akkor nekünk nagyon jól jött I az árleszállítás és a gyerekpótlékok emelése. Sajnos, az örömbe egy kis üröm is vegyült. A feleségem csü­törtökön több száz koronáért vásá­rolt gyermekholmit... Hiába, néha az ember elszámítja magát... (b) A IV. kongresszus tiszteletére Egy tehéntől 3200 liter tej Varga János teheneket etet és gondoz a taksonyi EFSZ-ben. Szép háza van Taksony főutcáján. Ha kinyitjuk a zöldre festett vas­kaput s belépünk az udvarba, ön­kéntelenül is arra gondolunk, jó gazda lakik ebben a házban. Min­denütt rend és tisztaság. Kezet fogunk Varga Jánossal. Beszéd közben rátér az állattenyésztés­ben elért eredményekre is. Sa­ját munkájáról nem akar nyilat­kozni, jobban szereti kiemelni a tehenészek együttesének munká­ját. Most azonban róla akarunk be­szélni. Varga János 22 tehenet gondoz a szövetkezetben. Egy év alatt több mint hatszáz literrel növelte az átlagos tejhozan\ot. 1958-ban 3055 literes átlagos tej­hozamot ért el a gondjaira bízott teheneknél. Ilyen eredménnyel csak nagyon kevés tehenész büsz­kélkedhetik járásunkban. A IV. kongresszus tiszteletére vállalta, hogy az idén átlagosan eléri a 3200 literes tejhozamot. K. F. A nagykesziek szava A nagykeszi szövetkezet a legjobbak közé tartozik a komá­romi járásban. Az EFSZ-ek IV. kongresszusának tiszteletére in­dított kötelezettségvállalási moz­galomban is az elsők voltak. A növénytermesztési és állatte­nyésztési termelésben egyaránt kötelezettségvállalásokat tettek, és ha ceruzát fogva utána számo­lunk megállapíthatjuk, hogy majd­nem félmillióval többet termel­nek majd, mint ahogy tervezték. Az állattenyésztési termelés­ben a tejhozamot egy tehéntől 2100 literről 2200 literre emelik. Marhahúsból a terv szerinti 286 mázsa helyett 551 mázsát termel­nek, sertéshúsbői 663 mázsa he­lyett 765 mázsát, stb. C. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom