Új Szó, 1959. március (12. évfolyam, 59-88.szám)

1959-03-09 / 67. szám, hétfő

Az 1959. évi költségvetés meggyőzően bizonyítja Szlovákia gazdasági és kulturális fejlődését Ján Marko pénzügyi megbízott beszéde a Szlovák Nemzeti Tanács pénteki ülésén S Amint arról szombati szá­munkban beszámoltunk, a Szlo­vák Nemzeti Tanács pénteken, március 6-án tartott teljes ülé­sén megtárgyalta és jóváhagy­ta Szlovákia 1959. évi költség­vetését, valamint az erre vo natkozó törvényt. Az ülésen Szlovákia 1953. évi költségve­téséhez Ján Marko pénzügyi megbízott fűzött magyaráza­Hazánk dolgozó népe lelkesen és áldozatkészen, sikerrel teljesíti a Csehszlovákia Kommunista Pártjának XI. kongresszusán kitűzött feladato­kat. Csupán Szlovákia dolgozói ta­valy a CSKP XI. kongresszusa és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulója tiszteletére több mint 350 ezer egyéni és 32 500 kol­lektív felajánlást tettek. A dolgo­zók ezen aktivitásának kifejezője nem csupán a népgazdaságfejlesztés tervének jó teljesítése, hanem a szlovákiai költségvetés kedvező tel­jesítése is. A Megbízottak Testülete által irá­nyított ipari vállalatok ipari terme­lésének volumenje az 1957-es évhez viszonyítva 12,5 százalékkal megnőtt. Az iparban 7,4 százalékkal, az építé­szetben pedig 10 százalékkal növeke­dett a munka termelékenysége. Megszilárdult a bérfegyelem és meg­javult a munkatermelékenység s az átlagos keresetek növekedése közöt­ti arány. Lényegében teljesítettük az önköltség csökkentésének tervét. Az ipari termelésben elért ered­mények azonban teljes mértékben nem elégíthetnek ki minket, mivel a termelés minősége és összetétele nem állt összhangban minden eset­ben gazdaságunk követelményeivel. A mezőgazdasági termelés volu­menje csak 1,1 százalékkal növeke­dett. Megjavult a mezőgazdasági ter­mékek begyűjtése. 1957-hez viszo­nyítva 19 százalékkal több tejet, 13 százalékkal több tojást, 3 százalék­kal több vágóhídi marhahúst, 11 százalékkal több • cukorrépát gyűj­töttünk be. Jelentős sikereket ér­tünk el az egységes földművesszö­vetkezetek tagságának és földterü­letének gyarapításában. A szocialista szektor 1953 végén az egész földte­rületnek 67 százalékán gazdálkodott. A szlovákiai gazdaság továbbfej­lesztéséhez jelentős mértékben hoz­zájárult a beruházási építkezés fel­adatainak teljesítése is. Az építke­zési-szerelő szervezetek által vég­zett munka értéke 1958-ban az elő­ző évhez viszonyítva 10,1 százalék­kal volt nagyobb. A Megbízottak Testülete által a Szlovák Nemzeti Tanács elé terjesz­tett szlovákiai költségvetési tervezet szerint a bevételek 15 milliárd 668 millió koronát, ebből a nemzeti bizottságok bevé­telei 1 milliárd 799 millió koronát, a kiadások 17 milliárd 525 millió koronát, ebből a nemzeti bizottságok kiadá­sai 9 milliárd 429 millió koronát tesz­nek ki. Amint ismeretes Szlovákia költség­vetése nem tükrözi teljes mértékben Szlovákia gazdasági és kulturális fejlődését. A költségvetés csupán a szlovák nemzeti szervek által irányí­tott szakaszokra vonatkozik. A ko­hászat, az ércbányászat, a vegyiipar, a gépipar, a vasúti és a légi közleke­dés, a külkereskedelem és más re­szortok és központi szervek bevéte­lei és kiadásai közvetlenül az állami költségvetésben szerepelnek. Szlovákia költségvetésének szerke­zete az 1958-as évhez viszonyítva csak csekély mértékben változott. Ezek a változások az irányításnak a nemzeti bizottságokra való további decentralizálásából erednek. A járási és a helyi nemzeti bizottságoknak azonban még nagyobb mértékben kell kivenni részüket az egyes községek és járások gazdasági és kulturális fejlesztéséből. A költségvetési bevételek 1958-hoz viszonyítva 6,6%-kal, a kiadások pe­dig 7,8%-ka! nagyobbak. Az 1957­58-as években a nemzeti bizottságok költségvetése az 1956-os évhez vi­szonyítva 106%-kai nőtt meg. Az 1959. évi költségvetés tervezetében A szocialista országépítés befeje­zésére irányuló törekvés során elért ezen eredmények lehetővé teszik a dolgozók életszínvonalának további emelését. Az eddigi sikerek, a cseh mun­kásosztály, valamint hűséges bará­tunk, a Szovjetunió és a népi de­mokratikus államok testvéri segít­sége, a szocialista tábor országai gazdasági terveinek szorosabb egy­behangolása lehetővé teszi számunk­ra, hogy 1959-ben és a további évek­ben Szlovákiában sokkal bátrabb és igényesebb feladatok megvalósítását tflszük magunk elé. Szlovákia 1959. évi költségvetése ebből a tényből indul ki. A költség­vetésben kitűzött feladatok nemcsak a tavalyi év jó eredményeire épül­nek, hanem teljes mértékben kife­jezik gazdaságunk lehetőségeit is. Ezek a feladatok a dolgozók kezde­ményezésének továbbfejlesztésével, a gazdaság irányításában és az állam igazgatásában való részvételük ki­terjesztésével számolnak. Általában teljesítettük a kiskeres­kedelmi áruforgalom tervét. A lakosság által fizetett szolgá­latok tervében a helyi gazdálkodás vállalatai 2,5 százalékkal lemarad­tak, ugyanakkor azonban az 1958-as évben 1957-hez viszonyítva csekély mértékben megnőtt a lakosság össz­kiadásainak az a része, amelyet a közszolgáltatásokra fordít. A megbízotti hivatalok és a nem­zeti bizottságok által irányított gaz­daság tervfeladatainak sikeres telje­sítése megmutatkozott az 1958. évi szlovákiai költségvetés kedvező ered­ményeiben. A költségvetés bevételi részét 100,3 százalékra, kiadási ré­szét pedig 98,8 százalékra teljesí­tettük, ugyanakkor a nemzeti bizott­ságok a költségvetés bevételi részét 114,7 százalékra, a kiadásokat pedig 101,3 százalékra teljesítették. A forgalmi és teljesítményadó ter­vét 101 százalékra, a gazdasági ered­ményesség tervét 101,2 százalékra és a nyereség átutalásának tervét 98,8 százalékra teljesítettük. A la­kosság által fizetett adók és illeté­kek tervét 98,9 százalékra, a béradó nélkül pedig 117,5 százalékra telje­sítettük. Gazdaságunk tervfeladatai teljesí­tésének tavalyi mérlege tehát sike­res. A népgazdaság fejlesztésében gyorsabb iramot mutatunk fel, mint amilyet a terv megszabott és telje­sítettük Szlovákia költségvetésének feladatait is. Ezek az eredmények le­hetővé teszik, hogy jól teljesítsük az 1959. évi célkitűzéseket is. a kerületek költségvetése 9 milliárd 429 millió koronára rúg. A nemzeti bizottságok ígv a szlovákiai költség­vetés összkiadásaiból ai 1958. évi 50,5% helyett 1959-ben 53,8%-ban részesednek. A. Szlovákia 1959. évi költségvetésének kiadásai. A költségvetési kiadások közül: a Megbízottak Testülete által irá­nyított gazdaság fejlesztésére 41,1%, a kultúrális, egészségügyi és szo­ciális intézkedésekre 54,6%, az igazgatásra 4,3% esik. L A beruházási építkezés kiadásai. A beruházási építkezés pénzügyi ellátásának tervében már az új pén­zelés! módszer érvényesül. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának levele és az országos vita következtetései alapján több eszközt fordítunk a lakásépít­kezés meggyorsítására. 2777 lakás­egységgel többet fejezünk be ebben az esztendőben, mint tavaly. A múlt év beruházási építkezésé­nek ellenőrzése megmutatta, hogy továbbra is alapvető feladat a leg­szigorúbb gazdaságosság és haté­konyság érvényesítése az új tech­nika alapján. A beruházási eszközök hatékony­ságának növelésében 1958-ban sem következett be alapvető fordulat. A fő alapok felhasználásának tervét csak 72%-ra teljesítettük és ennek következtében nem kívánatos módon számos építkezést nem fejeztünk be határidőre. Ennek okát elsősorban az építkezési termelésben kell keres­nünk. Az építkezési vállalatok a terv mutatóinak könnyebb teljesítése ér­dekében az utóbbi években előnyben részesítették azt az eljárást, hogy mindig újabb és újabb épületeket kezdtek építeni, de nagyon lemarad­tak az építkezések befejező munká­lataiban. Felelősség terheli azonban a beruházókat is, akik 1958-ban új. egyes esetekben nem tervezett épít­kezésekre forgácsolták szét a terv .szerint rendekezésre álló eszközöket és nem gondoskodtak kellőképpen az új kapacitások, építkezések határidő­ben való elkészítéséről. A hatékonyság növelésének fontos anyagi forrása az alapvető anyagok tökéletesebb felhasználása, az üze­mek és berendezések rendszeres korszerűsítése. Valamennyi ágazat­ban, termelési, gazdasági alakulatban, vállalatban és üzemben, minden mun­kahelyen rendszeresen értékelni kell a termelési kapacitás kihasználását, a műszakok, a termelési terület, a munkaidő, stb. kiaknázása szemszö­géből. 1958-ban sem nőtt meg lényegesen az összes beruházásokban a gépekre fordított eszközök aránya, amely még mindig nincs összhangban a beruhá­zási építkezés hatékonyságának kö­vetelményeivel. Annál inkább rend­kívül komoly nyugtalanító jelenség az, hogy egyes vállalatokban és üze­mekben nem használják ki kellőkép­pen a gépeket. Az ilyen vállalatok igazgatóinak tudatosítaniok kell, hogy így a gépipari üzemek rrfunkájának, eredményeit hatálytalanítva társa­dalmunkat is megkásorítják, mivel a gépek kihasználásával növelhetnék a termelést. A galántai bútorgyártó üzem dol­gozói helyesen megértették, milyen célt követ a beruházási építkezés hatékonyságának növelése. Egy év alatt itt többet tettek a termelés fejlesztése érdekében, mint az előző négy esztendő alatt. Különféle intéz­kedések útján 50%-kal növelték a munka termelékenységét. 2. A mezőgazdaság kiadásai. Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága az életszín­vonal növelésével kapcsolatos leve­lében és az e napokban lezajlott ülésén különösképpen hanqsúlyozta a mezőgazdasági termelés állandó nö­velésének szükségességét, mivel ez hazánk dolgozói életszínvonala tartós emelésének egyik alapvető feltételét képezi. Szlovákia költségvetése jelentős eszközöket fordít minden évben a mezőgazdasági termelés fellendíté­sére. A nemzeti bizottságok költségve­tései felölelik a mező- és erdőgazda­ságra fordított költségvetési kiadá­soknak majdnem 81%-át. Az esz­közök legnagyobb részét a beruhá­zási építkezésre fordítjuk, méqpedig 832 millió koronát. A qép- és trak­torállomások nem beruházási célok­ra majdnem 736 millió koronát kap­nak. A költségvetés tervezete az ál­lami gazdaságok kiadásaira 649 mil­lió koronát fordít, ami az 1958-as év­hez viszonyítva 18 millió koronával több. 1958-hoz viszonyítva 5,7%-kai növekedik a realizált termelés. Az 1959. évi költségvetés az állami gaz­daságoknak feladatává teszi gazdál­kodásuk lényeges tökéletesítését. Ä központi és a nemzeti bizottsági költségvetés az egységes földműves­szövetkezetek megsegítésére össze­sen 414 millió koronát biztosít. Az új és qazdasáqilag qyengébb egysé­ges földművesszövetkezetekben a ter­melés jobb megszervezése és a he­lyes nyilvántartás bevezetése érde­kében a szlovákiai költségvetés 11 millió koronát fordít a káderek által nyújtott segítség pénzügyi ellátásá­ra. 1959-ben a szlovákiai költségvetés nagyobb összegeket fordít a mező­gazdasági oktatásügy fellendítésére. Ä mezőgazdasági iskolák tanulóinak száma ebben az évben 8400-ra ímel­kedik. A szervezési és qazdasáqi szem­pontból erős szövetkezetek ebben az évben követelményeikkel összhang­ban megvásárolhatják a szükséges gépeket. A szövetkezetek nemcsak új gépeket vásárolhatnak, hanem meg­vehetik a gép- és traktorállomások gépeit is. A qép- és traktorállomások a jövőben a mezőgazdasági gépesítés javító és karbantartó központjai, va­lamint fontos tanácsadó helyek lesz­nek és hatékony seqítséqet nyújta­nak a föld termékennyé tételében, valamint a talajjavítási munkálatok­ban. 3. Az oktatásügyre, a kultúrára, az egészségügyi és szociális intézkedé­sekre fordított kiadások. A kulturális és szociális intézke­désekre fordított kiadások elérik a 9 milliárd 568 millió koronát, vagyis a szlovákiai költségvetés összes ki­adásainak 54,6%-át. A múlt évhez viszonyítva ez 8,6%-kal több. Az oktatásüqyre és a kultúrára fordított kiadásokra 2 milliárd 153 millió koronát fordítunk. Ebből a nemzeti bizottságok 1 milliárd 769 millió koronát, vagyis az egész ösz­szeg 82%-át kezelik. Az óvodákba já­ró gyermekek száma 5 645-el lesz nagyobb, a napközi otthonokban a diákok száma 3779-el növekedik és az iskolai éttermekben étkező gyer­mekek száma 9514-el lesz nagyobb. 1959-ben az egészségügyre fordí­tott kiadások 1 milliárd 586 millió koronát tesznek ki, ebből a nemzeti bizottságok 1 milliárd 444 millió ko­ronát, vagyis az egész összeq 91%­át kezelik. A kórházi ágyak száma 1128-al, vagyis 5,1%-kal, a szanató­riumi ágyak száma pedig 854-el emelkedik. Ugyanakkor az orvosok száma 220-al növekszik. Többet for­dítunk az orvosságokra is. de ugyan­akkor gondoskodni kell fogyasztá­suk további gazdaságossabbá téte­léről. Ezen a téren 1958-ban megja­vult a helyzet, de még jobb ered­ményeket érhetünk el. Az egészségügyi gondoskodással szoros kapcsolatban áll a betegség és baleset okozta munkaképtelenség kérdése. A dolgozók egészségéről való fokozott gondoskodás és a szak­szervezeti szervek hatékony intézke­dései a betegbiztosítás előnyeivel va­ló visszaélés ellen 1958-ban lehetővé tették a munkaképtelenség csökken­tését, ami jelentős megtakarítást képez a szlovákiai költségvetés szá­mára. A nyugdíjbiztosításra és beteobiz­tosításra a költséqvetés 4 milliárd 217 millió koronát fordít, ami a kul­turális és szociális intézkedésekre szánt kiadások 44%-a, 1959-ben a szociális qondoskodásnak már 87 in­tézete fog működni 6832 áqqyal, ami 1957-hez viszonyítva 12.4%-os növe­kedést jelent. A nvuódíiasoknak to­vábbá lehetővé tettük a jó minősé­qű közös étkezést minimális téríté­sért. 4. Az Igazgatásra fordított kiadások Az igazgatásra és a bíróságokra for­dított kiadások a költségvetésben 75] millió koronával szerepelnek, ebből 543 millió korona jut a nemzeti bizottságokra Ezen kiadások aránya az egész költségve­tés kiadásaiban évről évre csökken. Míg 1956-ban a költségvetés 5,5%-át tette ki addig 1959-ben 4,3%-át teszi ki. Továbbra is előttünk áll a feladat, hogy tökéletesítsük az államapparátust, mint a népgazdaság irányításának fontos lánc­szemét. Az új átszervezés és a munka új módszerei alapján nyert tapasztalatokat felhasználva tovább kell csökkentenünk az igazgatásra fordított kiadásokat. B. Szlovákia költségvetési bevételei. Szlovákia előterjesztett 1959. évi költ­ségvetési tervezetében a bevételek össze­ge 15 milliárd 667 millió 896 ezer korona Szlovákia költségvetési bevételeiből a szo­cialista szektor bevétele 81%-ban, a la­kosságtól nyert bevételek 14,7%-ban, a nyugdíj-biztosításból és az igazgatási te­vékenységből nyert bevételek pedig 4,3%­ban vannak megállapítva. 1. Forgalmi és teljesítményadó Szlovákia költségvetési bevételeinek je­lentős részét a forgalmi és teljesítményi adó teszi ki. 1959-ben a tervezett ösz­szeg 8 milliárd 783 millió korona lesz vagyis 3,4%-kal több, mint 1958-ban volt. A forgalmi adó teljesítésében előt­tünk álló feladatokat úgy kell értelmez­ni. hogy a termelő vállalatok és a keres­kedelmi szervezetek Csehszlovákia Kom­munista Pártja XI. kongresszusának ha­tározataival összhangban gondoskodjanak a közszükségleti árucikkek és az élelmi­Az 1959. évi szlovákiai költségvetés, amelyet a Megbízottak Testülete jóvá­hagyás céljából terjeszt önök elé, meg­győzően bizonyítja Szlovákia gazdasági és kultúrális fejlődését. Ez a költségvetés további bizonyítéka népi demokratikus rendszerünk mind nagyobb gazdasági és politikai erejének, a szocialista országépités befejezésének útján való feltartóztatha­tatlan előretörésünknek. A szocialista országépítés befejezésének feladatai, amint azt Novotný elvtárs Is hangsúlyozta Csehszlovákia Kommunista Pártjának XI. kongresszusán, nagyok. Ép­pen ezért az ebben az esztendőben az ipa­ri, de különösen a mezőgazdasági terme­lés, valamint a nép anyagi és kulturális színvonala növelésében magunk elé tűzött feladatok magasak, igényesek, de teljesít­hetőek. Csehszlovákia Kommunista Párt­jának XI. kongresszusa kitűzte az utat és a világos irányelveket, amelyeket követve teljesíthetjük ezeket a merész célkitüzé­szerek szükséges fajtáinak termeléséről és a megfelelő mennyiségben jó minő­ségű termékeket szállítsanak le. A ter­melésnek és a kereskedelemnek nem sza­bad egyoldalúan csak a drágább áru­cikkekre öszpontosítania figyelmét, a kö­zönséges és olcsó árucikkek kárára. 2. A nyereség létrejötte és átutalása A szlovákiai költségvetés második be­vételi forrását a vállalatok nyereségei képezik. Az össznyereség 2 milliárd 45 millió koronát tesz majd ki. A terv sze­rinti átutalás eléri az 1 milliárd 412 millió koronányi összeget, vagyis az egész tervezett nyereségnek 69%-át. A gazdasági nyereség tervezett szintjét a munkatermelékenység növelésével, az ön­költség csökkentésével és a termelés fel­lendítésével érjük el. A terv szerint az iparban 5,4%-kal, az építészetben pedig 8,9%-kal növeljük a munka termelé­kenységét. A nyereség létrehozásából döntő mértékben részesedik az önköltség megtakarítása útján nyert összeg, amely az iparban az egész nyereségnek 73%-át. az építészetben pedig 67%-át fogja ki­tenni. Az iparban 1,7%-kal "csökkentjük az önköltséget. Ennek alapvető forrása a munkatermelékenység növelése, amely az önköltség csökkentésében 50%-ban ré­szesedik. Az anyagi költségeket 0,8%­kal kell csökkentenünk. Az önköltség csökkentésében a legnagyobb feladatok a? építési anyagokat és a közszükségleti árucikkeket gyártó vállalatokra hárul­nak. Az építészetben a terv szerint 2,2%-ka) kell csökkenteni az önköltséget, főleg az anyagfogyasztás és a rezsi-kiadások gaz­daságosabbá tételével. Az építkezési vál­lalatoknak nem szabad megengedniük egyes anyagok, különösen a cement, tég­la, tetőfedő cserép és fa pazarlását, job­ban kell gazdálkodni a raktárakban és határozottabban kell alkalmazni az új technikát. Az építkezési vállalatoknak és a tervező intézeteknek sokkal jobban kell gondoskodnlok a gazdaságosság elveinek betartásáról. Rendkívüli politikai és gazdasági je­lentőségű feladat a munkás-bérrendszerek átépítése. Ezt nem értelmezhetjük el­szigetetlen csupán bérkérdésként, mivel a hatékonyság további növelésének döntő problémáját képezi. Fontos a politikai előkészítés. A vállalatok valamennyi dol­gozóját meg kell győzni a végrehajtott in­tézkedések helyes voltáról. A bérátépités­hez meg kell nyerni az embereket, nem elég a termelési és munkafolyamatok ellenőrzése, hanem a legszélesebb mérték­ben alkalmazni kell a műszakilag indo­kolt normákat, növelni kell a dolgozók szakképzettségét és tökéletesíteni kell a munka megszervezését. A pénzügyi tervek helytelen teljesíté­sének' megakadályozásában fontos szerep hárul a komplex műszaki-gazdasági ellen­őrzésekre, amelyek most folynak a válla­latokban. Az 1958-as év eredményeinek utólagos értékelése során megállapítják, vajon a vállalat helyes és megérdemelt módon érte-e el nyereségét. Ha ez nincs így, akkor a vállalat kisebb mértékben részesedik az elért nyereségből. A hely­telenül elért nyereségek elérését a legha­tékonyabban a vállalatok kölcsönös ellen­őrzése s a dolgozóknak a gazdasági te­vékenység irányításában és ellenőrzésében való fokozottabb részvétele képezi. A nép­gazdaság irányítása gazdasági hatékony­ságának növelésére irányuló valamennyi intézkedés oszthatatlan részét a vállalaton belüli elszámolás elmélyítése képezi. 3. A lakosság által fizetett adók A lakosság által fizetett adók és ille­tékek a szlovákiai költségvetés összbevé­telének 14,7%-át teszik ki, vagyis 2 mil­liárd 299 millió koronára rúgnak. A bér­adó az alkalmaztatottság és a béralapok növekedésével összhangban emelkedik. A mezőgazdasági adó a falu szocializálás! fo­lyamatának terjedése következtében a: 1958-as évhez viszonyítva 14 millió koro­nával csökken. A lakosság által fizetett adók biztosításában döntő feladat hárul a helyi nemzeti bizottságokra, melyeknek különösen az adók beszedésére irányuk munkájuk színvonalát kell emelniök. * * * Szervező nevelőmunkánk kulcsfontos­ságú feladata a dolgozók részvételének nö­velése az irányításban. Ennek érdekéber intenzív módon ki kell aknáznunk az irá­nyításban, tervezésben és a pénzügyi el­látásban megvalósított új intézkedések ál­tal létrehozott minden feltételt és első­sorban a szocialista munkaverseny új for­máit, a szocialista munkabrigád büszke címéért folytatott versenyt. seket. Csehszlovákia Kommunista Pártjí Központi Bizottságának az életszinvona további növelésével kapcsolatos levelét kö­vető vita és azok a következtetések, ame­lyeket ezen vita alapján az elmúlt napok­ban Csehszlovákia Kommunista Pártjánál Központi Bizottsága levont, azt Igazolják hogy köztársaságunk dolgozói kezdeményezi módon egybekapcsolják az életszinvona emelésére Irányuló intézkedéseket a nép­gazdaság hatékonyságának további növe­lésére Irányuló új utak keresésével és lg; gondoskodnak az 1959. évi terv és költ­ségvetés sikeres teljesítéséről is. Szlovákia előterjesztett költségvetés tervezete teljes egészében kifejezésre jui­tatja népünk azon elszánt akaratát, hogi a megszabott úton szilárd léptekkel aka* haladni előre, hogy a testvéri cseh nemzet­tel szövetségben, a Szovjetunióval és i népi demokratikus államokkal együttmű­ködve történelmileg rövid Időn belül b< akarja fejezni a szocializmus építését ha­zánkban. L Az 195S. évi feladatok teljesítése, gazdálkodásunk eredményei II. Szlovákia 1959. évi költségvetése III. ÜJ SZŐ 2 * 1959. március 9.

Next

/
Oldalképek
Tartalom