Új Szó, 1959. március (12. évfolyam, 59-88.szám)
1959-03-09 / 67. szám, hétfő
Az 1959. évi költségvetés meggyőzően bizonyítja Szlovákia gazdasági és kulturális fejlődését Ján Marko pénzügyi megbízott beszéde a Szlovák Nemzeti Tanács pénteki ülésén S Amint arról szombati számunkban beszámoltunk, a Szlovák Nemzeti Tanács pénteken, március 6-án tartott teljes ülésén megtárgyalta és jóváhagyta Szlovákia 1959. évi költségvetését, valamint az erre vo natkozó törvényt. Az ülésen Szlovákia 1953. évi költségvetéséhez Ján Marko pénzügyi megbízott fűzött magyarázaHazánk dolgozó népe lelkesen és áldozatkészen, sikerrel teljesíti a Csehszlovákia Kommunista Pártjának XI. kongresszusán kitűzött feladatokat. Csupán Szlovákia dolgozói tavaly a CSKP XI. kongresszusa és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulója tiszteletére több mint 350 ezer egyéni és 32 500 kollektív felajánlást tettek. A dolgozók ezen aktivitásának kifejezője nem csupán a népgazdaságfejlesztés tervének jó teljesítése, hanem a szlovákiai költségvetés kedvező teljesítése is. A Megbízottak Testülete által irányított ipari vállalatok ipari termelésének volumenje az 1957-es évhez viszonyítva 12,5 százalékkal megnőtt. Az iparban 7,4 százalékkal, az építészetben pedig 10 százalékkal növekedett a munka termelékenysége. Megszilárdult a bérfegyelem és megjavult a munkatermelékenység s az átlagos keresetek növekedése közötti arány. Lényegében teljesítettük az önköltség csökkentésének tervét. Az ipari termelésben elért eredmények azonban teljes mértékben nem elégíthetnek ki minket, mivel a termelés minősége és összetétele nem állt összhangban minden esetben gazdaságunk követelményeivel. A mezőgazdasági termelés volumenje csak 1,1 százalékkal növekedett. Megjavult a mezőgazdasági termékek begyűjtése. 1957-hez viszonyítva 19 százalékkal több tejet, 13 százalékkal több tojást, 3 százalékkal több vágóhídi marhahúst, 11 százalékkal több • cukorrépát gyűjtöttünk be. Jelentős sikereket értünk el az egységes földművesszövetkezetek tagságának és földterületének gyarapításában. A szocialista szektor 1953 végén az egész földterületnek 67 százalékán gazdálkodott. A szlovákiai gazdaság továbbfejlesztéséhez jelentős mértékben hozzájárult a beruházási építkezés feladatainak teljesítése is. Az építkezési-szerelő szervezetek által végzett munka értéke 1958-ban az előző évhez viszonyítva 10,1 százalékkal volt nagyobb. A Megbízottak Testülete által a Szlovák Nemzeti Tanács elé terjesztett szlovákiai költségvetési tervezet szerint a bevételek 15 milliárd 668 millió koronát, ebből a nemzeti bizottságok bevételei 1 milliárd 799 millió koronát, a kiadások 17 milliárd 525 millió koronát, ebből a nemzeti bizottságok kiadásai 9 milliárd 429 millió koronát tesznek ki. Amint ismeretes Szlovákia költségvetése nem tükrözi teljes mértékben Szlovákia gazdasági és kulturális fejlődését. A költségvetés csupán a szlovák nemzeti szervek által irányított szakaszokra vonatkozik. A kohászat, az ércbányászat, a vegyiipar, a gépipar, a vasúti és a légi közlekedés, a külkereskedelem és más reszortok és központi szervek bevételei és kiadásai közvetlenül az állami költségvetésben szerepelnek. Szlovákia költségvetésének szerkezete az 1958-as évhez viszonyítva csak csekély mértékben változott. Ezek a változások az irányításnak a nemzeti bizottságokra való további decentralizálásából erednek. A járási és a helyi nemzeti bizottságoknak azonban még nagyobb mértékben kell kivenni részüket az egyes községek és járások gazdasági és kulturális fejlesztéséből. A költségvetési bevételek 1958-hoz viszonyítva 6,6%-kal, a kiadások pedig 7,8%-ka! nagyobbak. Az 195758-as években a nemzeti bizottságok költségvetése az 1956-os évhez viszonyítva 106%-kai nőtt meg. Az 1959. évi költségvetés tervezetében A szocialista országépítés befejezésére irányuló törekvés során elért ezen eredmények lehetővé teszik a dolgozók életszínvonalának további emelését. Az eddigi sikerek, a cseh munkásosztály, valamint hűséges barátunk, a Szovjetunió és a népi demokratikus államok testvéri segítsége, a szocialista tábor országai gazdasági terveinek szorosabb egybehangolása lehetővé teszi számunkra, hogy 1959-ben és a további években Szlovákiában sokkal bátrabb és igényesebb feladatok megvalósítását tflszük magunk elé. Szlovákia 1959. évi költségvetése ebből a tényből indul ki. A költségvetésben kitűzött feladatok nemcsak a tavalyi év jó eredményeire épülnek, hanem teljes mértékben kifejezik gazdaságunk lehetőségeit is. Ezek a feladatok a dolgozók kezdeményezésének továbbfejlesztésével, a gazdaság irányításában és az állam igazgatásában való részvételük kiterjesztésével számolnak. Általában teljesítettük a kiskereskedelmi áruforgalom tervét. A lakosság által fizetett szolgálatok tervében a helyi gazdálkodás vállalatai 2,5 százalékkal lemaradtak, ugyanakkor azonban az 1958-as évben 1957-hez viszonyítva csekély mértékben megnőtt a lakosság összkiadásainak az a része, amelyet a közszolgáltatásokra fordít. A megbízotti hivatalok és a nemzeti bizottságok által irányított gazdaság tervfeladatainak sikeres teljesítése megmutatkozott az 1958. évi szlovákiai költségvetés kedvező eredményeiben. A költségvetés bevételi részét 100,3 százalékra, kiadási részét pedig 98,8 százalékra teljesítettük, ugyanakkor a nemzeti bizottságok a költségvetés bevételi részét 114,7 százalékra, a kiadásokat pedig 101,3 százalékra teljesítették. A forgalmi és teljesítményadó tervét 101 százalékra, a gazdasági eredményesség tervét 101,2 százalékra és a nyereség átutalásának tervét 98,8 százalékra teljesítettük. A lakosság által fizetett adók és illetékek tervét 98,9 százalékra, a béradó nélkül pedig 117,5 százalékra teljesítettük. Gazdaságunk tervfeladatai teljesítésének tavalyi mérlege tehát sikeres. A népgazdaság fejlesztésében gyorsabb iramot mutatunk fel, mint amilyet a terv megszabott és teljesítettük Szlovákia költségvetésének feladatait is. Ezek az eredmények lehetővé teszik, hogy jól teljesítsük az 1959. évi célkitűzéseket is. a kerületek költségvetése 9 milliárd 429 millió koronára rúg. A nemzeti bizottságok ígv a szlovákiai költségvetés összkiadásaiból ai 1958. évi 50,5% helyett 1959-ben 53,8%-ban részesednek. A. Szlovákia 1959. évi költségvetésének kiadásai. A költségvetési kiadások közül: a Megbízottak Testülete által irányított gazdaság fejlesztésére 41,1%, a kultúrális, egészségügyi és szociális intézkedésekre 54,6%, az igazgatásra 4,3% esik. L A beruházási építkezés kiadásai. A beruházási építkezés pénzügyi ellátásának tervében már az új pénzelés! módszer érvényesül. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának levele és az országos vita következtetései alapján több eszközt fordítunk a lakásépítkezés meggyorsítására. 2777 lakásegységgel többet fejezünk be ebben az esztendőben, mint tavaly. A múlt év beruházási építkezésének ellenőrzése megmutatta, hogy továbbra is alapvető feladat a legszigorúbb gazdaságosság és hatékonyság érvényesítése az új technika alapján. A beruházási eszközök hatékonyságának növelésében 1958-ban sem következett be alapvető fordulat. A fő alapok felhasználásának tervét csak 72%-ra teljesítettük és ennek következtében nem kívánatos módon számos építkezést nem fejeztünk be határidőre. Ennek okát elsősorban az építkezési termelésben kell keresnünk. Az építkezési vállalatok a terv mutatóinak könnyebb teljesítése érdekében az utóbbi években előnyben részesítették azt az eljárást, hogy mindig újabb és újabb épületeket kezdtek építeni, de nagyon lemaradtak az építkezések befejező munkálataiban. Felelősség terheli azonban a beruházókat is, akik 1958-ban új. egyes esetekben nem tervezett építkezésekre forgácsolták szét a terv .szerint rendekezésre álló eszközöket és nem gondoskodtak kellőképpen az új kapacitások, építkezések határidőben való elkészítéséről. A hatékonyság növelésének fontos anyagi forrása az alapvető anyagok tökéletesebb felhasználása, az üzemek és berendezések rendszeres korszerűsítése. Valamennyi ágazatban, termelési, gazdasági alakulatban, vállalatban és üzemben, minden munkahelyen rendszeresen értékelni kell a termelési kapacitás kihasználását, a műszakok, a termelési terület, a munkaidő, stb. kiaknázása szemszögéből. 1958-ban sem nőtt meg lényegesen az összes beruházásokban a gépekre fordított eszközök aránya, amely még mindig nincs összhangban a beruházási építkezés hatékonyságának követelményeivel. Annál inkább rendkívül komoly nyugtalanító jelenség az, hogy egyes vállalatokban és üzemekben nem használják ki kellőképpen a gépeket. Az ilyen vállalatok igazgatóinak tudatosítaniok kell, hogy így a gépipari üzemek rrfunkájának, eredményeit hatálytalanítva társadalmunkat is megkásorítják, mivel a gépek kihasználásával növelhetnék a termelést. A galántai bútorgyártó üzem dolgozói helyesen megértették, milyen célt követ a beruházási építkezés hatékonyságának növelése. Egy év alatt itt többet tettek a termelés fejlesztése érdekében, mint az előző négy esztendő alatt. Különféle intézkedések útján 50%-kal növelték a munka termelékenységét. 2. A mezőgazdaság kiadásai. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága az életszínvonal növelésével kapcsolatos levelében és az e napokban lezajlott ülésén különösképpen hanqsúlyozta a mezőgazdasági termelés állandó növelésének szükségességét, mivel ez hazánk dolgozói életszínvonala tartós emelésének egyik alapvető feltételét képezi. Szlovákia költségvetése jelentős eszközöket fordít minden évben a mezőgazdasági termelés fellendítésére. A nemzeti bizottságok költségvetései felölelik a mező- és erdőgazdaságra fordított költségvetési kiadásoknak majdnem 81%-át. Az eszközök legnagyobb részét a beruházási építkezésre fordítjuk, méqpedig 832 millió koronát. A qép- és traktorállomások nem beruházási célokra majdnem 736 millió koronát kapnak. A költségvetés tervezete az állami gazdaságok kiadásaira 649 millió koronát fordít, ami az 1958-as évhez viszonyítva 18 millió koronával több. 1958-hoz viszonyítva 5,7%-kai növekedik a realizált termelés. Az 1959. évi költségvetés az állami gazdaságoknak feladatává teszi gazdálkodásuk lényeges tökéletesítését. Ä központi és a nemzeti bizottsági költségvetés az egységes földművesszövetkezetek megsegítésére összesen 414 millió koronát biztosít. Az új és qazdasáqilag qyengébb egységes földművesszövetkezetekben a termelés jobb megszervezése és a helyes nyilvántartás bevezetése érdekében a szlovákiai költségvetés 11 millió koronát fordít a káderek által nyújtott segítség pénzügyi ellátására. 1959-ben a szlovákiai költségvetés nagyobb összegeket fordít a mezőgazdasági oktatásügy fellendítésére. Ä mezőgazdasági iskolák tanulóinak száma ebben az évben 8400-ra ímelkedik. A szervezési és qazdasáqi szempontból erős szövetkezetek ebben az évben követelményeikkel összhangban megvásárolhatják a szükséges gépeket. A szövetkezetek nemcsak új gépeket vásárolhatnak, hanem megvehetik a gép- és traktorállomások gépeit is. A qép- és traktorállomások a jövőben a mezőgazdasági gépesítés javító és karbantartó központjai, valamint fontos tanácsadó helyek lesznek és hatékony seqítséqet nyújtanak a föld termékennyé tételében, valamint a talajjavítási munkálatokban. 3. Az oktatásügyre, a kultúrára, az egészségügyi és szociális intézkedésekre fordított kiadások. A kulturális és szociális intézkedésekre fordított kiadások elérik a 9 milliárd 568 millió koronát, vagyis a szlovákiai költségvetés összes kiadásainak 54,6%-át. A múlt évhez viszonyítva ez 8,6%-kal több. Az oktatásüqyre és a kultúrára fordított kiadásokra 2 milliárd 153 millió koronát fordítunk. Ebből a nemzeti bizottságok 1 milliárd 769 millió koronát, vagyis az egész öszszeg 82%-át kezelik. Az óvodákba járó gyermekek száma 5 645-el lesz nagyobb, a napközi otthonokban a diákok száma 3779-el növekedik és az iskolai éttermekben étkező gyermekek száma 9514-el lesz nagyobb. 1959-ben az egészségügyre fordított kiadások 1 milliárd 586 millió koronát tesznek ki, ebből a nemzeti bizottságok 1 milliárd 444 millió koronát, vagyis az egész összeq 91%át kezelik. A kórházi ágyak száma 1128-al, vagyis 5,1%-kal, a szanatóriumi ágyak száma pedig 854-el emelkedik. Ugyanakkor az orvosok száma 220-al növekszik. Többet fordítunk az orvosságokra is. de ugyanakkor gondoskodni kell fogyasztásuk további gazdaságossabbá tételéről. Ezen a téren 1958-ban megjavult a helyzet, de még jobb eredményeket érhetünk el. Az egészségügyi gondoskodással szoros kapcsolatban áll a betegség és baleset okozta munkaképtelenség kérdése. A dolgozók egészségéről való fokozott gondoskodás és a szakszervezeti szervek hatékony intézkedései a betegbiztosítás előnyeivel való visszaélés ellen 1958-ban lehetővé tették a munkaképtelenség csökkentését, ami jelentős megtakarítást képez a szlovákiai költségvetés számára. A nyugdíjbiztosításra és beteobiztosításra a költséqvetés 4 milliárd 217 millió koronát fordít, ami a kulturális és szociális intézkedésekre szánt kiadások 44%-a, 1959-ben a szociális qondoskodásnak már 87 intézete fog működni 6832 áqqyal, ami 1957-hez viszonyítva 12.4%-os növekedést jelent. A nvuódíiasoknak továbbá lehetővé tettük a jó minőséqű közös étkezést minimális térítésért. 4. Az Igazgatásra fordított kiadások Az igazgatásra és a bíróságokra fordított kiadások a költségvetésben 75] millió koronával szerepelnek, ebből 543 millió korona jut a nemzeti bizottságokra Ezen kiadások aránya az egész költségvetés kiadásaiban évről évre csökken. Míg 1956-ban a költségvetés 5,5%-át tette ki addig 1959-ben 4,3%-át teszi ki. Továbbra is előttünk áll a feladat, hogy tökéletesítsük az államapparátust, mint a népgazdaság irányításának fontos láncszemét. Az új átszervezés és a munka új módszerei alapján nyert tapasztalatokat felhasználva tovább kell csökkentenünk az igazgatásra fordított kiadásokat. B. Szlovákia költségvetési bevételei. Szlovákia előterjesztett 1959. évi költségvetési tervezetében a bevételek összege 15 milliárd 667 millió 896 ezer korona Szlovákia költségvetési bevételeiből a szocialista szektor bevétele 81%-ban, a lakosságtól nyert bevételek 14,7%-ban, a nyugdíj-biztosításból és az igazgatási tevékenységből nyert bevételek pedig 4,3%ban vannak megállapítva. 1. Forgalmi és teljesítményadó Szlovákia költségvetési bevételeinek jelentős részét a forgalmi és teljesítményi adó teszi ki. 1959-ben a tervezett öszszeg 8 milliárd 783 millió korona lesz vagyis 3,4%-kal több, mint 1958-ban volt. A forgalmi adó teljesítésében előttünk álló feladatokat úgy kell értelmezni. hogy a termelő vállalatok és a kereskedelmi szervezetek Csehszlovákia Kommunista Pártja XI. kongresszusának határozataival összhangban gondoskodjanak a közszükségleti árucikkek és az élelmiAz 1959. évi szlovákiai költségvetés, amelyet a Megbízottak Testülete jóváhagyás céljából terjeszt önök elé, meggyőzően bizonyítja Szlovákia gazdasági és kultúrális fejlődését. Ez a költségvetés további bizonyítéka népi demokratikus rendszerünk mind nagyobb gazdasági és politikai erejének, a szocialista országépités befejezésének útján való feltartóztathatatlan előretörésünknek. A szocialista országépítés befejezésének feladatai, amint azt Novotný elvtárs Is hangsúlyozta Csehszlovákia Kommunista Pártjának XI. kongresszusán, nagyok. Éppen ezért az ebben az esztendőben az ipari, de különösen a mezőgazdasági termelés, valamint a nép anyagi és kulturális színvonala növelésében magunk elé tűzött feladatok magasak, igényesek, de teljesíthetőek. Csehszlovákia Kommunista Pártjának XI. kongresszusa kitűzte az utat és a világos irányelveket, amelyeket követve teljesíthetjük ezeket a merész célkitüzészerek szükséges fajtáinak termeléséről és a megfelelő mennyiségben jó minőségű termékeket szállítsanak le. A termelésnek és a kereskedelemnek nem szabad egyoldalúan csak a drágább árucikkekre öszpontosítania figyelmét, a közönséges és olcsó árucikkek kárára. 2. A nyereség létrejötte és átutalása A szlovákiai költségvetés második bevételi forrását a vállalatok nyereségei képezik. Az össznyereség 2 milliárd 45 millió koronát tesz majd ki. A terv szerinti átutalás eléri az 1 milliárd 412 millió koronányi összeget, vagyis az egész tervezett nyereségnek 69%-át. A gazdasági nyereség tervezett szintjét a munkatermelékenység növelésével, az önköltség csökkentésével és a termelés fellendítésével érjük el. A terv szerint az iparban 5,4%-kal, az építészetben pedig 8,9%-kal növeljük a munka termelékenységét. A nyereség létrehozásából döntő mértékben részesedik az önköltség megtakarítása útján nyert összeg, amely az iparban az egész nyereségnek 73%-át. az építészetben pedig 67%-át fogja kitenni. Az iparban 1,7%-kal "csökkentjük az önköltséget. Ennek alapvető forrása a munkatermelékenység növelése, amely az önköltség csökkentésében 50%-ban részesedik. Az anyagi költségeket 0,8%kal kell csökkentenünk. Az önköltség csökkentésében a legnagyobb feladatok a? építési anyagokat és a közszükségleti árucikkeket gyártó vállalatokra hárulnak. Az építészetben a terv szerint 2,2%-ka) kell csökkenteni az önköltséget, főleg az anyagfogyasztás és a rezsi-kiadások gazdaságosabbá tételével. Az építkezési vállalatoknak nem szabad megengedniük egyes anyagok, különösen a cement, tégla, tetőfedő cserép és fa pazarlását, jobban kell gazdálkodni a raktárakban és határozottabban kell alkalmazni az új technikát. Az építkezési vállalatoknak és a tervező intézeteknek sokkal jobban kell gondoskodnlok a gazdaságosság elveinek betartásáról. Rendkívüli politikai és gazdasági jelentőségű feladat a munkás-bérrendszerek átépítése. Ezt nem értelmezhetjük elszigetetlen csupán bérkérdésként, mivel a hatékonyság további növelésének döntő problémáját képezi. Fontos a politikai előkészítés. A vállalatok valamennyi dolgozóját meg kell győzni a végrehajtott intézkedések helyes voltáról. A bérátépitéshez meg kell nyerni az embereket, nem elég a termelési és munkafolyamatok ellenőrzése, hanem a legszélesebb mértékben alkalmazni kell a műszakilag indokolt normákat, növelni kell a dolgozók szakképzettségét és tökéletesíteni kell a munka megszervezését. A pénzügyi tervek helytelen teljesítésének' megakadályozásában fontos szerep hárul a komplex műszaki-gazdasági ellenőrzésekre, amelyek most folynak a vállalatokban. Az 1958-as év eredményeinek utólagos értékelése során megállapítják, vajon a vállalat helyes és megérdemelt módon érte-e el nyereségét. Ha ez nincs így, akkor a vállalat kisebb mértékben részesedik az elért nyereségből. A helytelenül elért nyereségek elérését a leghatékonyabban a vállalatok kölcsönös ellenőrzése s a dolgozóknak a gazdasági tevékenység irányításában és ellenőrzésében való fokozottabb részvétele képezi. A népgazdaság irányítása gazdasági hatékonyságának növelésére irányuló valamennyi intézkedés oszthatatlan részét a vállalaton belüli elszámolás elmélyítése képezi. 3. A lakosság által fizetett adók A lakosság által fizetett adók és illetékek a szlovákiai költségvetés összbevételének 14,7%-át teszik ki, vagyis 2 milliárd 299 millió koronára rúgnak. A béradó az alkalmaztatottság és a béralapok növekedésével összhangban emelkedik. A mezőgazdasági adó a falu szocializálás! folyamatának terjedése következtében a: 1958-as évhez viszonyítva 14 millió koronával csökken. A lakosság által fizetett adók biztosításában döntő feladat hárul a helyi nemzeti bizottságokra, melyeknek különösen az adók beszedésére irányuk munkájuk színvonalát kell emelniök. * * * Szervező nevelőmunkánk kulcsfontosságú feladata a dolgozók részvételének növelése az irányításban. Ennek érdekéber intenzív módon ki kell aknáznunk az irányításban, tervezésben és a pénzügyi ellátásban megvalósított új intézkedések által létrehozott minden feltételt és elsősorban a szocialista munkaverseny új formáit, a szocialista munkabrigád büszke címéért folytatott versenyt. seket. Csehszlovákia Kommunista Pártjí Központi Bizottságának az életszinvona további növelésével kapcsolatos levelét követő vita és azok a következtetések, amelyeket ezen vita alapján az elmúlt napokban Csehszlovákia Kommunista Pártjánál Központi Bizottsága levont, azt Igazolják hogy köztársaságunk dolgozói kezdeményezi módon egybekapcsolják az életszinvona emelésére Irányuló intézkedéseket a népgazdaság hatékonyságának további növelésére Irányuló új utak keresésével és lg; gondoskodnak az 1959. évi terv és költségvetés sikeres teljesítéséről is. Szlovákia előterjesztett költségvetés tervezete teljes egészében kifejezésre juitatja népünk azon elszánt akaratát, hogi a megszabott úton szilárd léptekkel aka* haladni előre, hogy a testvéri cseh nemzettel szövetségben, a Szovjetunióval és i népi demokratikus államokkal együttműködve történelmileg rövid Időn belül b< akarja fejezni a szocializmus építését hazánkban. L Az 195S. évi feladatok teljesítése, gazdálkodásunk eredményei II. Szlovákia 1959. évi költségvetése III. ÜJ SZŐ 2 * 1959. március 9.