Új Szó, 1959. március (12. évfolyam, 59-88.szám)

1959-03-05 / 63. szám, csütörtök

MESSZI ÚT ELŐTT 1 ÚJ SZÓ PMÍÁjÁBl „Mit csinál Hanzelka és Zikmund mérnök? Hatottuk, hogy a jövő héten egész biztosan útra kélnek ... „Csak a fű növését hallhatta. De a fű Csak- tavasszal sarjad ki". „Ügy tehát csak tavasszal? Hisz fogadkoztak... hisz már a tél előtt készültek az indulásra... Aztán megint az év vége felé ... Talán megváltoztatták az útirányt? Rendben vannak a kocsiaik?. És a felszerelésük? Fényképezőgépek, filmfelvevőgépek ? Vagy talán amerikai útirajzuk utolsó kötetének írása tartóztatta őket? Hisz pontos tervük volt..." A pontos terv persze továbbra is ott látható az utazók lakásán kifüggesztett világtérképen. Sötét szalag kanyarog a Csehszlovák Köztársaságtól Törökországba, Sziríába, Szaud-Arátíiába, Indiába, s a Maláj félszigeten keresztül Indonézia szigetvilágába, innen Ausztrálián és Oj Zélandon keresztül a Fülöp szigeteket, -a nagy KÍhát, Japánt átszelve Szibériába, a szovjetek óriási országába és Moszkvába irányuló országutakat jelezve. Tehát tervük nem változott. Csak utazásuk időpontját kellett elnapolniuk. Jifí Hanzelka térdsérülése okozta, mely annak következtében történt, hogy Hanzelka és Zikmund (szintén terv szerint) megvalósították olvasóikkal és hallgatóikkal régóta tervezett beszélgetés sorozatukat. Ez a csehszlovákiai út a Hanzelkán végrehajtott műtéttel végződött. Ha a2 ember lába gipszben van, írhat, kéziratokat javíthat, még tervezhet is, de nem i lulhat oly messzi útra. Ezért a csehszlovák rádió december 31-én éjfélkor csupán a két utazó üdvözletét és hő óhaját közvetíthette, hogy mielőbb útrakelhessenek. Természetesen már négyen vesznek részt ázsiai és óceániai útjukon. Zikmund, Hanzelka nevében is átadta január végén a legendás hírű ezüst színű Tátra-8 gépüket (melylyel világkörüli útjuk első részét tették Afrikában és Amerikában) a prágai Nemzeti Technikai Múzeumnak. Most ott állították ki, hogy tanúskodjék a csehszlovák konstruktőrök és munkások ötletességéről. A kiöregedett Tátra-kocsi ismert utazóink hazaérkezése után is több mint hét éven keresetül becsülettel szolgált. Még tavaly áprilisban Hanzelka és Zikmund elvtársak gottwaldovi lakásukról — ahol minden figyelmüket összpontosítva, festőművésszel és a közeli filmműtermekkel szorosan együttműködve dolgoztak kézirataikon — elvittek rajta Koprivnicébe. A kiöregedett kocsi dombokon, a Beszkideken keresztül nem egészen egy óra alatt tette meg azt a 100 kilométeres kacskaringós utat a koprivnicei Tatra nemzeti vállalatba. így odajutottunk, hogy az elején feltett további kérdésekre is válaszoljak. Amikor a koprivnicei Tatra nemzeti vállalatban mindkét új kocsit alaposan felülvizsgálták, eleinte váltakozva fagyoskodtam és dideregtem; a hegyekben alaposan átfújt a szél. Ne csodálkozzanak, április vége volt. Az udvaron állt a két kocsi, Tatra-805 jelzéssel. A gyerekek két szép „kisautóbusznak" neveznék, mert teherbíróképességük egyenként 4 és fél tonna. Ezek a látszólag magas kerekek 65 cm mély folyók atgázolására készültek. Az autók sebessége 75 kilométer óránként, benzintartálya 270 liter üzemanyagot fogad be, s van még vastartalékuk további 100 km-es útra. A kocsik körül a szerelők csoportja még gondosan vizsgálgatta az egyes alkatrészeket. Valóban tökéletes müvet akartak átadni május l-ig. „Oldrich, mit gondolsz, ez az autóduda valahogy nem tetszik." „S azt hiszed, hogy nekem tetszik?" ta;>ogatta Oldrich Chalupa, kinek nevét gyakran emlegették. Néhány fogás, csavarhúzás, a volán megigazítása eloszlatta kétségüket, hogy az autóduda most már az ausztráliai Sidneyben is tetszeni fog. Szóval, ahogy röviden mondják, Olda szakmájának művésze ... Olda, ez Oldŕich Chalupa, a gépfejlesztési központ mestere. Hanzelka és Zikmund mérnökök második világexpedlcíójának — melyet most a Csehszlovák Tudományos Akadémia rendez, s ezzel az UNESCO elsőrendű feladatát: a népek közeledését és a békét szolgálja —, már a harmadik tagja. Tehát Chalupa a harmadik. S ki a negyedik? Róbert Vít prágai orvosdoktor, aki egy prágai kórházban, mint páciensekkel ismerkedett meg a két utazóval. Sohasem jutott eszébe, hogy az életben még eljuthat a nagyvilágba, még hozzá egy ilyen messzi, Ót évig tartó kirándulásra. De nemcsak az utazók magánorvosa lesz, hanem egy személyben gépkocsivezető, étrendösszeállító és szakács is, vezetni fogja levéltárukat... Levéltárukat? Milyen levéltárat? Itt a legfőbb ideje, hogy befejezzük a kocsik leírását. A lakókocsikét és a kapcsolható kocsikét is. (Ugyanis mindegyik „kisautóbusz" még több mint egy tonna terhet is szállít. A Tatra-805^ kocsik plzeňi Skoda üzemben készült nagy teljesítőképességű motorjai további tonnát elbírnak. A különleges kapcsolható kocsik pótkerekeket, fűrészeket, szekercéket, lapátokat, csónakokat.. .szállítanak). A lakókocsi három részből áll. Első része az autóvezetők számára van berendezve (Hanzelka és dr. Vít — dohányosok a nem dohányzó Zikmunddal és Chalupával váltakoznak.) A hófehér volán szinte világít. A billentyűsorok plexi üvegből készültek, rádió összekötteést tartanak fenn a második kocsival, légfűtés, mérőkészülékek egész sora: sebességmérő, az olaj hőfokának mérőkészüléke stb. A tolóajtón keresztül bejutunk a lakókocsi második, középső részébe. Minden köbcentimétert célszerűen kihasználtak, de két hosszú börgaucs minden kétséget eloszlat: sem a Turista, sem az Inturiszt, vagy Čedok nem kell, hogy gondoskodjék éjjeli szállásról a többéves útra ily töké*A Rádió műsorából^ Vasárnap és hétfőn országos írói értekezlet volt Prágában. Tárgyát a három éve lezajlott II. írókongresszus revizionista jelenségeinek bírálata s a kongresszus óta eltelt időszak rengeteg irodalmi problémája képezte. Az értekezlet hadat üzent a társadalmi felelőtlenségnek, cinizmusnak, kispolgári világszemléletnek. Ezeket a fogalomköröket akarta megválaszolni, tisztázni. Tóth Tibor beszélt erről a rádió szombat délutáni irodalmi adásában részletesen és érdekesen. — Az értekezlet nagy jelentőségű. Irodalmi életünk pezsdiilése, tisztító viták, majd jó versek és regények követhetik. Jobbak, mint az elmúlt évek termése volt. Ogy hisszük, hogy az adás másik részében Orrlódy Katalin Megtalált élet c. nemrég meg jelent regényéből érdekesebb, jobb részletet is választhattak volna. A szárazon csengő kezdő sorok, s az elég mozgalmas, de valahogy mégis sodrás nélküli hazatérési jelenet nem igen hívta fel a hallgató figyelmét a könyvre. A felolvasó Monoszlóy Éva előadásmódja is helyenként kifogasolható volt Néha egész sort ellenkező értelmet adóan hangsúlyozott. Farkos Jenó Öaa a röghöz c. verse jól megirt, rutinos, femje

s vers, de — semmi más. Az embernek szinte kedve lenne lemezteleníteni csillogó parádéidtól s megnézni, mi a vers erkölcse. Fogadkozás, hűségtétel, amilyent 13 év óta már nagyon sokat hallottunk. A napjainkban kötettel jelentkező fiatal költőt. Zala Józsefet is megszólaltatta a szerkesztőség. A szerző könyvéről, a Csallóközi útravaló-ról árult el néhány érdekességet. Ogy hisszük a 74 vers felett f el f ngúsok, nézetek csapnak majd össze. Érdeklődésre számíthat. A kötetből vett Apám beteg c. verset a költő szavalta. A komor címhez, a csendes, őszinte hanghoz nem illik a befejezés könnyelműségbe hajló boros vállrándítása. A Zaláéhoz hasonló bemutatást a jövőben is szívesen hallgatnánk. Meg lehetne pl. szólaltatni Ozsvald Árpádot és Szőke Józsefet is, akiknek szintén most jelent meg verses, illetve novellás kötetük. A szerzők mellett azonban beszélhetnének a megjelent kötetekről más írók is. Meg lehetne valósítani a már oly régen tervezett „írók írókról" c. rovatot. Nemcsak kötetről, de egyetlen -egy megjelent és figyelemre méltóbb versről vagy elbeszélésről is lehetne véleményt kérni íróktól, költőktől, hogy a hallgatóság is felfigyeljen rá és elolvassa. Ez amellett, hogy frissítené az irodalmi adásokat, hozzájárulna irodalmi közvéleményünk kialakulásához is. A hallottak közül Fecsd Pál Alszik a kedves c. bájos, lágy mejódiájú verse volt a Jégmegkapóbb. Ezt az előadó Nagy Jenő is melegebben, őszintébb átéltséggel szavalta, mint a Farkas-verset. — Az adást a gömöri Kovács István zárta le. Nevével nem először találkozik az olvasó. Kár, hogy ez a tiszta hangú, határozottan tehetséges költő nem tud a Pósaizü, súlytalan, problémátlan látásmódon felülemelkedni. Az elhangzott Télben c. verse ezt a gondolatot .erősítette meg bennünk. A vasárnap délutáni egyórás adást a rádió szerkesztősége helyesen teljes egészében a Februári Győzetem emlékének szentelte. A műsorban szereplők névsora változatos, gazdag, maga a műsor tematikailag jól szervezett, igényes összeállítás volt. A »»lovák és cseh írók, Fr. Kráľ, A. Bendová. Bernášková, J. Očenášek stb. nevei azonban lainos olyan érzést váltottak ki a hallgatóból, mintha a februári eseményekhez a szlovákiai magyaroknak nagyon kevés, vagy semmi közük se volna, hisz lám, irodalmunkban is megéneI keletlenül maradták. (tő—) letesen felszerelt expedíció számára. Végre a levéltárnál vagyunk. Ez ugyanis az expedíció irodahelyisége. A kocsi hátsč harmadrészében nemcsak ruhatár, hanem acél regiszterszekrény (azaz levéltári továbbá konyha, beszerelt rádió leaaókészülék is van, mellyel az utazók naponta érintkezhetnek otthonaikkal, feleségeikkel. Zikmund elvtárs négyéves Sáva fiával, Hanzelka ugyanolyan idős Jirkájával és kétéves Haničkájával. Olda Chalupa egy kicsit megleckézteti csemetéit, hogy aztán szót fogadjanak a mamának, Vít doktort 9 éves Iván fia fogja majd hallgatni. KVM-1 típusú leadőkészülékük, melyen a nap bizonyos óráiban utazásuk során Bedrich Micka rádióamatőr kapcsolatban lesz velük, a Csehszlovák Tudományos Akadémia expedíció-titkárságának munkáját, František Svobodát, az expedíció főtitkárát, és Kallušova elvtársnőt, valamint filmesüket, Jaroslav Novotný rendezőt és František Prikryl festőművészt — a két utóbbit Gottwaldovban is „villanyozni" fogja. Évente körülbelül 2 hétre két „ismerős" ember tűnik fel majd Gottwaldovban. A két utazó kötelessége ugyanis, hogy évente egyszer valamelyik csehszlovák követség garázsába állítsák a kocsikat és repülőgépen „hazaugorjanak", hogy osztályozzák és kommentárral lássák el filmanyagukat, nehogy megöregedjék. Aha, aféle szabadság? Nem, ez egyáltalán nem szabadság. S végül nem árt, ha megkíséreljük a választ a legutolsó kérdésre: „Tehát mikor indulnak 1..." Ezt kérdezi tőlünk a lengyel Šwiat, a román Flacara, a szófiai Nasa Rodina, a német Wochenpost, a szovjet Vokrug szvjeta, a magyar Ország-Világ, a brnói Véda a život és más hazai folyóiratok is. Barátaink azt mondják: Minden készen áll. A kocsik megtették a maguk 3000 kilométeres próbaútját, a felszerelés tökéletes, a fényképezőgépeket és kellékeket kipróbáltuk', csak egy kis türelem, hogy Jirí felépüljön. Gyorsan magához tér, noha a műtét igényes és bonyolult volt. Lehet, hogy négyhat hét múlva felépül. Meglátjuk ... Április második felében már igazán szeretnénk nekivágni a világnak. * * * Hanzelka és Zikmun'd csehszlovák: utazók Oldrich Chalupa és R. Vít kí- : séretében útnak induló második expedíciójának elindulása már nem • csupán csehszlovák ügy. Ázsia és i Óceánia számos országában várják ' őket. Több éves alapos felkészülé-: sük ismét meghozza eredményeit:: sok riportot hosszú útjukról, filme- : ket, felvételeket és végül további: szakavatott könyveket arról a világ- ; ről, mely földrajzilag tőlük ugyan • messze van, de a szívünkhöz mégis j közel áll. JAROSLAV ONDRÄČEK : „Megőrizték az emberiségnek" címmel május elején kiállítást rendez-: nek Drezdában, a Szovjetuniótól nemrégen visszakapott műkincsekből.; * • * A Soproni Színházban február 28án mutatták be Korán Jenő rendezésében Egri Viktor: Ének a romok fe- j lett című háromfelvonásos történei-: mi drámáját, (b) * * * A királyhelmeci tanítók a napok- • ban kétnapos értekezletet tartottak,; melyen az elvégzett és elvégzésre vá- \ ró munkájukról tárgyaltak, (v. a.) • .Path'puszta már nem puszta A valamikor Path-pusztá néven ismert telep ma már önálló község. Az elmúlt évek nagy változást hoztak ezen a vidéken. Az egy évtized előtt járhatatlan utaink helyén már jó utak vannak, melyek összekötik falunkat a közeli falukkal és várossal. S nem akárhogyan, hanem autóbusszal. jj. Községünk lakosságának évtizedes vágya teljesült, amikor 1958-ban a „Z" akció keretében 176 ezer korona költséggel és a falu lakosságának társadalmi munkájával felépült a kidtúrház. A múlt években vagy 50 családi ház is épült. Hogy kik az új lakóik? Fiafal emberek, akik sokáig jegyben jártak és nem házasodhattak össze, mert nem volt lakásuk. Családok apró gyermekekkel, akik most kerültek napfényes tiszta lakásokba. A téli reggeleinkhez már szinte hozzátartozott, hogy disznávisításokat hallunk. Reggelenként 6—7 helyen fellobogott a tűz, mellyel a disznókat pörszölték. Este pedig összejöttek a rokonok és a jó ismerősök a disznótorra. Mindenütt lest zsír, szalonna a kenyér mellé. Az egészségügy terén is hatadás állott be községünkben. Régen 10—12 km-re kellett járni orvoshoz. Ma helybe jár az orvos, saját orvosi rendelőnk van. De ezzel nem elégszünk meg. Nagy terveink vannak. 1959-ben a községünk határában lévő kénesfürdőt ki akarjuk építeni a JNB anyagi segítségével, ahol aztán a környék dolgozói, betegei üdülhetnek és gyógyíthatják reumatikus betegségeiket. A mezőgazdaság terén is nagy feladatok várnak ránk. Többet fogunk ezzel törődni és kihasználunk minden lehetőséget, hogy a kommunista párt által kitűzött feladatokat teljesítsük. KOVÁCS JÁNOS, Páth Hozzánk is beköszöntött a jóiét Községünk 30 kilométerre esik a já; rási székhelytől s egyben a legközelebbi várostól. A régi rendszerben oda csak • nagyritkán jártunk, legtöbbször gyalog. ' A járási székhelyről azonban gyakran jár\ tak hozzánk „vendégek", különösen ami'. kor adót nem tudtunk fizetni. A vég• rehajtók nem kerülték el Körtvélyes köz• \ séget sem. • A régi világ már csak szomorú emlék- ként maradt meg számunkra. Ma más I a helyzet. Naponta háromszor jár hoz' zánk autóbusz, minden házban van ráf dió. Mosógép, motorbicikli és más hasonló iparcilík már nem újdonság a fa-, luban, mert hovatovább több van belőle. A népi demokratikus rendszer alatt szép kultúrház is épiüt a falu közepén, csak a fiatalság nem használja ki eléggé. Ami az építkezéseket illeti, fél évszázad alatt nem épült annyi ház községünkben, mmt az utóbbi évtizedben. Azonban a fejlődés nem állt meg. Óvodát létesítünk játszitérrel, vízvezetéket építünk, községünkben szabályozni fogjuk a patakot, sportpályát, üzlethelyiséget, gyümölcsöst, halastavat kacsaformmál tervezünk .. . Egyszerre nehéz »iff kimondani is, pedig ez mini meglesz! Ai eddigi eredmények bizonyítják, mennyire reálisak terceink. ZSEBIK SÁNDOR, Körtvéjyes Az EFSZ fejődésével emelkedik a falu kulturális színvonala A pereszlényi EPS Z a februári események évfordulóját merész kötelezettségvállalással köszönti. Félmillió korene értékű termékkel többet adnak az 3dé» közellátásunknak, mint ahogy azt tervük megszabta. Ez az igyekezetük hatással lesz előző kötelezettséqvállalásuk teljesítésére, amely szerint az ötéves tervben meghatározott feladatokat négy év alatt akarják teljesíteni. Merész elhatározás ez, de megvannak a feltételek a kötelezettségvállalások teljesítésére. 1952-től sokat fejlődött a Pereszlényi Egységes Földműveeszövetkezet. Két sertésistSllót, egy szarvasmaťhalstállót, magtárt, juhistállót, tyúkfarmot és kacsafarmot építettek, s félig már elkészült a lóistálló is. Nagyban növekedett a szövetkezeti tagok jövedelme. 1953-ban a munkaegység értéke 3 korona volt, de tavaly mér 20 koronára emelkedett A szövetkezet rohamos fejlődésével párhu-amosan emelkedik a falu kulturális színvonala. 1956-ban kapott a falu villanyt. így nagyobb lehetőségek vannak — különösen téli estéken — a kulturális tevékenységre. Sok új ház épült a faluban. Az idén társadalmi munkával kultúrház építését vették tervbe. S hogy az emberek lépést tartsanak a fejlődéssel, politikai és mezőgazdasági szakoktatás folyik a faluban. S ennek nagy az eredménye. A faluban már nincs egyénileg aazdálkodó földműves. Az egész falu népe a szövetkezeti család keretében törődik a mezőgazdaságunkra háruló feladatok teljesítésével. Pintér István, Kassa A szövetkezeti mintaalapszabályzat törvény, be nem tartása rossz gazdálkodást eredményez A királyhelmeci járás Zemplén községében évekkel ezelőtt kezdték el a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodást. A környékbeli falvak mind felfigyeltek a zempléniekre. A járásban úgy beszélnek róluk, mint az új szocialista mezőgazdaság élharcosairól. Ne vegyék hát ma sem rossznéven a faluban, ha a községen kívül továbbra is nagy figyelemmel kísérik szövetkezetük gazdálkodásának menetét. Ez ma már nem rosszindulatú, kárörvendő jellegű. Kisfaludy Stróbl Zsigmond: íjász (J. Herec- felvétele) Az egész falut magába foglaló szövetkezetnek 100 tagja van. A múlt év gazdasági eredményeit a legjobb akarat mellett sem mondhatjuk eredményeseknek. Az eredmények a termelési és bevételi terveknél jóval alacsonyabbak voltak. Ezt a száraz időjárással indokolni a meglevő hiányosságok további leplezését jelente[ né. De hadd beszéljen erről Szűcs •Mihály, a HNB titkára. ; Nagy akadálya a mezőgazdaság • fejlődésének falunkban, hogy a párt; szervezet, a HNB és a szövetkezet • vezetősége külön utakon igyekszik ; rendet teremteni a gazdaságban. így aztán megtörténik, hogy a legjobb • határozatok sem jutnak el a köztu' datba. Az állandó mezőgazdasági bi• zottság egész éven át hiába foglal! kozott a termelés növelésével, ha a • szövetkezet vezetősége nem biztosít! ja a termelési terv teljesítését. Min•denki tudja a faluban, hogy 34 szövetkezeti tagnak egy vagy több ko• cája van, két tagnak 2 tehénnél na; gyobb az állománya és akadnak jócs• kán olyanok is, akik jóval fél hek; táron felüli területen folytatnak háztáji gazdálkodást. A múlt évben a • tavaszi munkálatok elvégzésénél nem . is volt semmi baj, mindent idejében • elvégeztek. A baj a nyári és a be' takarítási munkáknál mutatkozott meg: a tagság nagy része a ház! táji gazdálkodásban látja megélhetését biztosítva, ami mindenesetre a ; közös rovására megy. Egész kondára menő koca és kis; malac eltartása —, mondjuk meg nyíltan — a közös takarmányból! Nejn csoda, ha a takarmányszükséglet 40 százalékát vásárolja a szövetkezet. — A szövetkezeti kongresszus vitaanyagának tárgyalásakor mindezeket az alapszabályellenes tüneteket egy; öntetűen elítélték — veszi át a szót Bús Zoltán EFSZ-könyvelő. Megvan •minden feltétel arra, hogy jól gazdálkodjunk. A gondosan összeállított és a tagsággal megtárgyal* évi termelési és pénzügyi terv szerint a munkaegység pénzértéke 20, a természetbenivel együtt 23,15 koronát tesz ki. A művelhető föld 27 / százalékán szálastakarmányt, 11 százalékán lóherét és 11 százalékán kjUkoricát termelünk. A szarvasmarhaállomány gyarapítása jól hal^d. A tagság a háztáji gazdaságban főneveit borjúkat a közösbe adja. Az újonnan megválasztott falusi pártvezetőség a HNB-vel és a szövetkezet vezetőségével együtt a tavaszi munkák megkezdése előtt az alapszabályzat értelmében összpontosítja a kocákat és a szarvasmarhákat. Rendet teremtenek a háztáji földdel, a munkát jobban megszervezik és mindenkor érvényesítik í szövetkezet minta- és házi- alapszabályait. Zemplénben és a járás többi falvaiban a dolgozó parasztok jó véleménnyel vannak a szocialista nagyüzemi gazdálkodásról. Ez érthető, hiszen egészen rövid idő alatt a szövetkezetek többmilliós vagyonra tettek szert, megváltozott a falu, az emberek sokkal jobban élnek, mint bármikor azelőtt. Ebből következik, hogy a faluban a kommunistáknak, a HNB-nek sokkal messzebbmenő politikai és szakmai nevelőmunkát kell kifejteniök. Tudatosítani kell, hogy minden további jólétnek a forrása a termelőmunka. Jó példával kel) előljárniok a falu funkcionáriusainak és elsősorban a kommunistáknak. Ez a Bodrog partján fekvő 640 lakost számláló község az utóbbi évek folyamán sokat fejlődött, rövid néhány év alatt újjáépült a falu. Társadalmi munkával új, korszerű 300 férőhelyes kultúrházat építettek. Az újonnan épült HNB-n megtudjuk, hogy 30 ház épült, eltűntek a régi zsúpfedeles házak és vele együtt a szegénység. Mózes Sándor ÜJ SZÖ 7 * 1959. március 7*