Új Szó, 1959. március (12. évfolyam, 59-88.szám)
1959-03-05 / 63. szám, csütörtök
MEGJELENT N. Sz. Hruscsov elvtársnak az SZKP XXI. kongresszusán elhangzott beszámolója magyar nyelven 'A Szlovákiai Politikai Könyvkiadó gondozásában Ä kommunizmus építésének programja címen magyar nyelven megjelent N. Sz. Hruscsov elvtársnak az SZKP XXI. kongresszusán elhangzott beszámolója. A szovjet szputnyikok Bratislavában s = Bratislavában, a Szlovák Múzeum = helyiségeiben tegnap délután öt = órakor nyitották meg a „Szovjet == szputnyikok" és' a „Szovjetunió ví==:- zierőmüépítkezései" című kiállí=5- tásokat. A szovjet népgazdaság és tudomány hatalmas előretörését, világraszóló eredményeit bemutató kiállításoknak már első percei is megmutatják azt a hatalmas érdeklődést, melyet Bratislava és egész Szlovákia dolgozói tanúsítottak a kiállítás megnyitása iránt. Érdeklődőkkel zsúfolásig megtelt a kiállítási termek tágas előcsarnoka, melyben a fő helyen a III. szputnyik eredeti nagyságú pontos mását állították fel, két oldalt az első és második számú szputnyikok ugyancsak eredeti nagyságú modelljeivel. A kiállítást Michal Topotský, az iskola- és kulturális ügyek megbízottjának helyettese nyitotta meg, majd Jozef Gajdoiík megbízott, a CSSZBSZ szlovákiai bizottságának alelnöke értékelte a kiállítások jelentőségét, a szovjet mezőgazdaság és tudomány óriási előretörését. Utána M. J. Kapran, a Szovjetunió bratislavai főkonzula mondott beszédet. A szovjet szputnyikokat, a világűr meghódításának történetét, távlatait és az ezzel kapcsolatos problémákat, valamint a Szovjetunió vízieröműveinek építkezését, építésük és berendezésük technikáját, az építkezéseken használt gépeket modelleken, képeken, maketeken bemutató kiállítások nemcsak a lakosságnak nyújtanák érdekfeszítő és tanulságos látnivalót, hanem a szákembereknek is nagyon sokat adnák munkájuk tökéletesítéséhez. Szükséges, hogy a kiállítás anyagával minél több ember ismerkedjék meg, nemcsak Bratislavából, hanem Szlovákia minden részéből. A Turista utazási iroda ennek megkönnyítése érdekében egész Szlovákiából társas utazásokat rendez autóbuszokkal és különvonatokkal. A kiállítások április 4-ig tartanak s naponta reggel 8-tól este 20 óráig lesznek nyitva. A kiállításon látottakat szakelőadások és filmek vetítése egészíti ki. (g-l.) Az Egészségügyi Minisztérium közleménye a náthalázról (ČTK) - A náthaláz-hullám, mely ' virológiái vizsgálatok segítségével Együttműködési egyezmény (ČTK) — Zdenek Nejedlý miniszter, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnöke és Vu Juj-szun, a Kínai Tudományos Akadémia elnökének helyettese kedden egyezményt írtak alá a két baráti akadémia közötti tudományos együttműködésről, ami a két ország 'tudományos csúcsintézményei kapcsolatainak további bővítését jelenti és szilárd alapot ad mind a problémák közös megoldásé-S& csak a rövid kivonatokat kapta meg ra, mind a kölcsönös sokoldalú segélynyújtásra. A pl zeni Pravdát Műnk aér de mrenddel tüntették ki A világsajtó az USA kormányához intézett szovjet jegyzékről NEW YORK - Washingtoni jelentések szerint White, az amerikai külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője a megtartott sajtóértekezleten nem kommentálta a szovjet jegyzékeket, mivel kijelenik tése szerint a külügyminisztérium BERLIN - A berlini demokratikus lapok hangsúlyozzák, hogy a szovjet kormány válasza új szakaszt jelent a német- és berlini kérdés megoldására irányuló következetes békepolitikájában. A Neues Deutsehland rámutat, hogy a csúcsértekezlet továbbra is a legmegfelelőbb út. BONN - A bonni kormány képviselője kijelentette, hogy a szovjet jegyzék célja tárgyalások elérése a Kelet és Nyugat között. Kijelentette, hogy a szövetségi kormánynak szándéka megtanácskozni a jegyzék tartalmát a többi nyugati országgal. „Kétségtelen, hogy Nyugatnak igent kell mondania a Kreml javaslatára — írja a Neue Rheinzeitung. LONDON - A Times szerkesztőségi cikkében elsősorban azzal foglalkozik, hogy, a szovjet kormány egyetért a külügyminiszteri értekezlet összehívásával. A lap ugyanakkor azt állítja, hogy Lengyelország és Csehszlovákia, tehát két Nyugat-Németországgal szomszédos és a hitleri agressziónak elsőként áldozatul esett állam részvétele „elhajlást jeJ. Hendrych, V. Kopecký és V. Kouc- V oldalon nagybetűs' címmei Tzárnoűak lentene a potsdami egyezmény el1 íj: t. I..JJ i. r] . .... ! „öi+ríV nnhíi j.űe»,r&taliíl/flí. Q hŕítroKTi (ČTK) — A köztársasági elnök a kormány javaslatára a Pravda c. lapnak, a CSKP plzeňj kerületi bizottsága sajtószervének megalapítása 40 évfordulója alkalmából a Munka- V ^TenU,'* hogy"a*z Oroszok"nyitva erdemedet adomanyozta. fi ha £, yták az ajt6kat a tárgyalásra, moszkvai nagykövetségétől. A New York Herald Tribúne című lap szerint- „Az összes fontos állású tényezők foglalkoznak a szovjet jegyzékkel. Dulles áljamtitkár tegnap délután kérte, hogy a jegyzék másolatát juttassák el hozzá a kórházba. Egyes megfigyelők igyekeznek kétséget kelteni a szovjet javaslatok elfogadhatóságát illetően, ugyanakkor azonban kénytelenek elismerni, hogy a szovjet kormány újabb konkrét erőfeszítést tett a vitás nemzetközi kérdésekre vonatkozó megegyezésre. A New York Times tudósítója A. Novotný elvtárs, a CSKP KB J ami t kedvező körülménynek tart. elsó titkára, a köztársaság elnöke ^ PÁRIZS - A francia lapok első ký elvtársak jelenlétében kedden át- 0 be a nyugati nagyhatalmak kormá- \ veitől", noha részvételüket a bővebb adta a Munkaérdemrendet J. Hlina 3 nyaihoz intézett szovjet jegyzékek- ! európai problémák megoldásában elvtársnak, a CSKP plzeňi kerületi \ ről. Az l'Humanité nagyra értékeli bizottsága vezető titkárának és 3. \ a zt a tényt, hogy a Szovjetunió Koželuh elvtársnak, a Pravda fő- újabb javaslatokat tett a nemzetközi szerkesztőjének, akiknek egyben 5 feszültség enyhítésére és egyetértészívből jövő jókívánságait fejezte ki \ sét fejezte ki a csúcsértekezletet e jelentős évforduló alkalmából. ;J előkészítő külügyminiszteri értekezn let összehívásával ez év februárjától Európa csaknem valamennyi országán végighalad, hazánkat egyelőre csak egyes kerületekben érte. A prágai Epidemiológiai és Mikrobiológiai Intézetben végzett megállapították, hogy A2 típusú vírusos náthalázról van szó (melyet előbb szingapúri típusúnak neveztek), amelynek tulajdonságai körülbelül azonosak az 1957-ben fellépett náthalázéval. A betegség lefolyása is hasonló mint az 1957-ben előfordult megbetegedéseké. A náthalázat az előforduló komplikációk csekély száma ellenére nem szabad lebecsülnünk. Ellenkezőleg, minden rendelkezésre álló eszközzel, különösen a betegek helyes életmódjával és idejében való elszigetelésével meg kell akadályoznunk e betegség létrejöttét és terjedését, jóllehet terjedése nem olv nagy mérvű, mint 1957-ben volt. 1933—1934-es években vívott a hősi román proletariátus megvédése érdekében Az állami borkereskedelmi vállalatnak nagymennyiségű tipizált palackra van szüksége, azért felhívja a fogyasztóközönséget. hogy ezeket az élelmiszerboltoknak a betét visszafizetése ellenében adják le. Nagyobb mennyiségű palackot a borkereskedelmi vállalat saját gépkocsijain viszi el. Az élelmiszerboltok dolgozói kötelesek a palackokat a nap bárA csehszlovák-román barátság estje % A szovjetellenes kampányt vivő K lapok is kénytelenek elismerni a Q konkrét szovjet javaslatok pozitív Ä jelentőségét. „Macmillan ma vissza\ tér Londonba és nem feledkezik meg A Fasisztaellenes Harcosok Szövetséoe S kiemeIn i szovjetunióbeli látogatásáés Csehszlovákia Szláv Bizottsága kedden V nak és a ^ovjet vezető tényezőkkel ünnepi estet rendezett a csehszlovák-ro- J va I° összejöveteleinek pozitív jelenmán barátság tiszteletére. Az ünnepséget ^ tőségét, ami lehetővé tette a párJ. Vodička képviselő, a CSKP KB tagja v beszéd újrafelvételét Kelet- és Nyunyitotta meg és utána dr. Č. Ámort, a J gat között", írja a Figaro. Csehszlovák Tudományos Akadémia dolgo- % a Libération elítéli a francia korzója mondott beszédet Csehszlovákia dol- . mänyt mer t támogadni akarja Adengozoinak arról a bátor harcarol, melyet az * . * . . a i .. . auert a német és berlini kérdésben. ,) RÓMA - Az Avanti moszkvai tuA román munkásokat védelmező harcokban \ dósításában a következőket írja: A részt vett annakidején A. Novotný elvtárs, J Szovjetunió helyt ad Nyugat kívánakl a vysočany-i CKD-üzemben megszer- J sägainak é s egyetért a külügymivezte „A román proletanatus vedelmere X njľ, ter i értekezlet ö^zehívíiVávpl alakított bizottságot" s a prágai üzemekben ^ liszten értekezlet összehívásává!. a romániai üldöztetések elleni tiltakozási > A l aP ugyanakkor hangsúlyozza, mozgalmat. V hogy „nincsenek olyan értesüléAz - ünnepi est résztvevői Üdvözletet £» se k- amelyek azt a benyomást kelküldtek a Román Munkáspárt Központi, i tenék, hogy Nyugat hajlandó a berBizottságának és A. Novotný köztársasági \ Hni és német probléma megoldáelnöknek. u sára". . hasznosnak tartja. A News Chronicle nézete szerint a szovjet javaslatok komolyságának hatnia kell a Nyugatra. A japán nép BÉKEMENETE Tokió (ČTK) - Március 4-én reggel megérkeztek Tókiőba a nagy békemenet résztvevőinek első csoportjai, hogy felvonulásukkal tüntessenek a háború és munkanélküliség ellen, valamint a japán nép demokratikus jogaiért. A békemenet résztvevőinek első csoportjaiban megérkeztek a többi között Fukuoka polgárai is, akik 57 nap alatt 1400 kilométernyi távolságot tettek meg. A békemenet résztvevőinek száma már túllépte az egy milliót. A békért, a demokráciáért és • japán nép életkörülményei megjavításáért folyó harc , jelszavával Japán egész területén nagygyűléseket és tüntetéseket tartottak, amelyeken több mint 4 millió ember vett részt. mely időszakában átvenni. kp MM MM IEWIE írta: Lurincz Gyula, a CSKP KB tagja, a Csemadok országos elnöke Ma van tíz éve, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozók küldöttei összejöttek Szlovákia fővárosában, hogy megalakítsák a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Rultúregyesületét. Pártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártja helyes marxi-lenini nemzetiségi politikájának egyik kézzelfogható kezdeményezése volt tíz évvel ezelőtt az az elhatározás, hogy szükséges a csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális életének, fejlődésének biztosítása is. Egyéb intézkedések mellett ezt a célt szolqálta és szolgálja ma is a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete. Visszatekintve az elmúlt tíz esztendőre, szükséges megemlíteni azokat az intézkedéseket, amelyeket pártunk foganatosított a csehszlovákiai magyar dolgozók életével, kérdéseivel kapcsolatban az elmúlt és számunkra nem könnyű, évek után. Az első volt tisztázni a csehszlovákiai magyar dolgozók állampolgársáoi helyzetét az áttelepítési akció lezárása után. Pártunk előtt ugyanis mindenkor világos volt — és ez a kassai kormányprogramban is visszatükröződött —, hogy az áttelepítés nem érintheti azokat a csehszlovákiai magyar dolgozókat, akik aktív fasisztaellenes tevékenységet fejtettek ki. akik nem vétettek Csehszlovákia ellen. Ezek számára meg volt adva a szabad választás lehetősége, önként dönthettek afölött, hogy áttelepülnek-e, vagy pedig megtartják csehszlovák állampolgárságukat. Persze, ez a magyar dolgozóknak csak egy része volt, ezenkívül itt maradt még a dolgozók hatalmas tömege állampolgárság nélkül és nem véletlen, hogy a magyar kérdésben pártunk gondoskodása elsősorban ezt a kérdést karolta fel, tisztázta a csehszlovákiai magyarok jogi helyzetét, állampolgárságát az áttelepülési akció leállítása után. A második kérdés, amelynek megoldása sürgősnek mutatkozott, a magyar iskolák kérdése volt. Pártunk ebben az esetben is a proletár nemzetköziség eszméjéhez hűen igyekezett olyan határozatot hozni, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozók gyermekei megfelelő fejlődési, művelődési lehetőséghez jussanak a nemzeti egyenjogúság alapján. Nagy akadályokkal indultak első magyar tannýtelvú iskoláink, mégpedig, több oknál fogva. Elsősorban nem voltak tanerőink, tanítóink, mert részben áttelepültek, részben politikailag kompromittálva voltak és így meg kellett birkózni az akadályokkal. Gyors tanfolyamokon új értelmiséget, tanerőket kellett nevelni a munkásosztály fiaiból, akik nagy nehézségekkel küzdve úttörőmunkát végeztek — tanulva tanítottak — első iskoláink megteremtésénél. Másodsorban nagy akadályokat gördítettek a magyar tannyelvű iskolák megalakítása elé azok a burzsoá nacionalista elemek, akik látszólag elfogadták pártunk döntését a nemzetiségi kérdésben, de — akkor még jelentős állami funkciókban ülve — mindent elkövettek pártunk helyes határozata gyakorlati végrehajtá sának megvalósítása ellen. Még ma is akadnak köztünk, ! magyarok között, akik gyakran szinte nosztalgiával emlegetik a I München előtti köztársaság nem 1 zetiségi politikáját, a „masaryki humanizmust", a „masaryki nemzetiségi politikát", vagy a volt köztársaság „kisebbségi jogait". Ezeknek a címére, azt hiszem, nem árt, némi kis összehasonlítást tenni a burzsoázia iskolaügyi, népművelési politikája és a mi népi demokratikus rendszerünk iskolaügyi politikája között. Hogyan álltunk a magyar tannyelvű iskolákkal az 1937—1938-as iskolaévben? Volt 754 elemi iskolánk, 85 507 diákkal, 21 polgári iskolánk mindössze 4398 diákkal. A módosabb családok gyermekei számára gimnáziumok álltak rendelkezésre. Ma, ha összehasonlítást teszünk ezzel az idealizáit masaryki „humanista" világgal, a következőket látjuk: az 1957—1958-as iskolaévben volt 259 óvodánk, 9747 gyermekkel, 443 elemi iskolánk, 45174 tanulóval, 123 nyolcéves iskolánk 34 058 tanulóval, tizenegyéves iskolánk az 1937—38-as iskolaévvel szemben, amikor 7 iskolánk volt 3370 diákkal, ma 15 van 10 084 diákkal. További, újonnan megnyitott magyar iskolák: 6 különleges iskola 14 osztállyal és 156 diákkal, 3 pedagógiai iskola 724 diákkal, 4 ipariskola 617 diákkal, 3 gazdasági iskola 383 diákkal, 18 mezőgazdasági iskola 1307 diákkal. Meg kell említeni még, hogy a tanulás rendkívüli formáin 688 tanuló vesz részt. A felsőbb pedagógiai iskola magyar tannyelvű tanszékének az 1957—58-as évben 180 hallgatója volt. A felső pedagógiai iskolának 124 magyar nemzetiségű hallgatója volt az elmúlt tanévben. A magyar ifjúság tanításának súlypontja a nyolcéves középiskolákra tolódott át. A magyar tannyelvű nyolcéves középiskolák száma jelentősen emelkedett annak ellenére, hogy a magyar nemzetiségű lakosság száma ma kisebb, mint a München előtti Csehszlovákiában volt. Persze, az iskolák számbeli fejlődése, ha bármenynyire örömteli is, még nem minden. Sajnos, meg kell állapítanunk, hogy iskoláink nagy része — a színvonalat tekintve — ma még többnyire lemarad a cseh és a szlovák nyelvű iskolák mögött. Ennek oka főleg a magyar tanerők hiányos szakképzettségében keresendő. Nagy fogyatékosságok mutatkoznak a magyar tannyelvű iskolákban különösen a szlovák nyelv elsajátítása terén. Ez nagy hiba. Nagy hiba azért, mert egyenjogúságunk szenved csorbát, ha a magyar fiatalok érvényesülési lehetőségét, továbbfejlődését a szlovák nyelv hiányos ismerete, vagy nem ismerése akadályozza. Elképzelhetetlen ugyanis, .hogy minden főiskolán, egyetemen magyar tanszék várja a magyar nemzetiségű fiatalokat, elképzelhetetlen, hogy a szlovák vagy cseh nyelv ismerete nélkül olyan közéleti funkciót töltsenek be a magyar nemzetiségű polgárok, amely a helyi vagy járási méreteken túlnő. A csehszlovákiai magyar dolgozók rendíthetetlen bizalommal tekintettek pártunkra és várták, hallani akarták pártunk szavát. Tolmácsra volt szükség és ez a tolmács a csehszlovákiai magyar sajtó lett. így 1948. december 15-én megjelent az Űj Szó, hogy betöltse ezt a szerepet. Pártunk hangjának tolmácsolója a politikai élet szervezője lett, a csehszlovákiai magyar dolgozók között. Az Üj Szó az elmúlt tíz év alatt egyre népszerűbb lett a csehszlovákiai magyar dolgozók körében, megnyerte a csehszlovákiai magyar dolgozók bizalmát és így nagy segítséget jelent pártunk számára, hiszen naponta jónéhány tízezres példányszámban tolmácsolja pártunk szavát. Az Üj Szó mellett azóta megjelenik az Üj Ifjúság, a Pártélet, a Pionírok Lapja, A Dolgozó Nő, a Kis Építők, a Szabad Földműves, a Csehszlovákiai Sport, A Hét, az Irodalmi Szemle, tehát mintegy 20 időszaki sajtótermék jelenik ma meg magyar nyelven, évente összesen 23 millió példányszámban. Külön kellene foglalkozni azzal a hatalmas arányú fejlődéssel, amely a magyar nyelvű irodalmi termékek kiadása terén mutatkozik, hiszen csak 1957-ben 128 művet adtak ki, részben eredeti magyar irodalmi terméket a Csehszlovákiában élő magyar Íróktól, részben fordításokat. Sok mindent kellene még felsorolni, ha teljes keresztmetszetét akarnánk adni a csehszlovákiai magyar dolgozók életének. Elsősorban meg kellene említeni, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozók teljes mértékben bekapcsolódtak — a helyes nemzetiségi politika szellemében, a nemzeti egyenjogúság alapján — közéletünk irányításába is. Ma már mindenki előtt egészen természetes, hogy a helyi nemzeti bizottságokban, járási és kerületi .nemzeti bizottságok választót szerveiben helyet foglalnak a magyar dolgozók is, nem beszélve arról, hogy legmagasabb törvényhozó szerveinkben, a Szlovák Nemzeti Tanácsban, valamint a nemzetgyűlésben aktív tevékenységet fejtenek ki a magyar nemzetiségű képviselők is. Mindezt szükséges volt felsorolni annak ellenére, hogy látszólag ez nem függ össze a Csemadok tízéves fennállásával. A valóság azonban az, hogy helyes képet, jobban mondva teljes képet a csehszlovákiai magyar dolgozók életéről egyetlen kiragadott szakasz sem nyújthat, hiszen politikai, kulturális, gazdasági életünket mindezeknek a szakaszoknak egysége. ÚJ SZÖ 0 ^ 1959. március 5. I