Új Szó, 1959. március (12. évfolyam, 59-88.szám)

1959-03-05 / 63. szám, csütörtök

MEGJELENT N. Sz. Hruscsov elvtársnak az SZKP XXI. kongresszusán elhangzott beszámolója magyar nyelven 'A Szlovákiai Politikai Könyvkiadó gondozásában Ä kom­munizmus építésének programja címen magyar nyelven megjelent N. Sz. Hruscsov elvtársnak az SZKP XXI. kong­resszusán elhangzott beszámolója. A szovjet szputnyikok Bratislavában s = Bratislavában, a Szlovák Múzeum = helyiségeiben tegnap délután öt = órakor nyitották meg a „Szovjet == szputnyikok" és' a „Szovjetunió ví­==:- zierőmüépítkezései" című kiállí­=5- tásokat. A szovjet népgazdaság és tudomány hatalmas előretörését, világraszóló ered­ményeit bemutató kiállításoknak már első percei is megmutatják azt a hatalmas érdeklődést, melyet Bratislava és egész Szlovákia dolgozói tanúsítottak a kiállítás megnyitása iránt. Érdeklődőkkel zsúfolásig megtelt a kiállítási termek tágas előcsar­noka, melyben a fő helyen a III. szput­nyik eredeti nagyságú pontos mását állí­tották fel, két oldalt az első és második számú szputnyikok ugyancsak eredeti nagyságú modelljeivel. A kiállítást Michal Topotský, az isko­la- és kulturális ügyek megbízottjának helyettese nyitotta meg, majd Jozef Gaj­doiík megbízott, a CSSZBSZ szlovákiai bizottságának alelnöke értékelte a kiállí­tások jelentőségét, a szovjet mezőgazda­ság és tudomány óriási előretörését. Utána M. J. Kapran, a Szovjetunió bra­tislavai főkonzula mondott beszédet. A szovjet szputnyikokat, a világűr meg­hódításának történetét, távlatait és az ezzel kapcsolatos problémákat, valamint a Szov­jetunió vízieröműveinek építkezését, építé­sük és berendezésük technikáját, az épít­kezéseken használt gépeket modelleken, képeken, maketeken bemutató kiállítások nemcsak a lakosságnak nyújtanák ér­dekfeszítő és tanulságos látnivalót, hanem a szákembereknek is nagyon sokat adnák munkájuk tökéletesítéséhez. Szükséges, hogy a kiállítás anyagával minél több ember ismerkedjék meg, nem­csak Bratislavából, hanem Szlovákia min­den részéből. A Turista utazási iroda en­nek megkönnyítése érdekében egész Szlo­vákiából társas utazásokat rendez autó­buszokkal és különvonatokkal. A kiállítások április 4-ig tartanak s na­ponta reggel 8-tól este 20 óráig lesznek nyitva. A kiállításon látottakat szakelő­adások és filmek vetítése egészíti ki. (g-l.) Az Egészségügyi Minisztérium közleménye a náthalázról (ČTK) - A náthaláz-hullám, mely ' virológiái vizsgálatok segítségével Együttműködési egyezmény (ČTK) — Zdenek Nejedlý minisz­ter, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnöke és Vu Juj-szun, a Kínai Tudományos Akadémia elnöké­nek helyettese kedden egyezményt írtak alá a két baráti akadémia kö­zötti tudományos együttműködésről, ami a két ország 'tudományos csúcs­intézményei kapcsolatainak további bővítését jelenti és szilárd alapot ad mind a problémák közös megoldásé-S& csak a rövid kivonatokat kapta meg ra, mind a kölcsönös sokoldalú se­gélynyújtásra. A pl zeni Pravdát Műnk aér de mrenddel tüntették ki A világsajtó az USA kormányához intézett szovjet jegyzékről NEW YORK - Washingtoni jelen­tések szerint White, az amerikai külügyminisztérium sajtóosztályá­nak vezetője a megtartott sajtó­értekezleten nem kommentálta a szovjet jegyzékeket, mivel kijelen­ik tése szerint a külügyminisztérium BERLIN - A berlini demokrati­kus lapok hangsúlyozzák, hogy a szovjet kormány válasza új szakaszt jelent a német- és berlini kérdés megoldására irányuló következetes békepolitikájában. A Neues Deutseh­land rámutat, hogy a csúcsértekezlet továbbra is a legmegfelelőbb út. BONN - A bonni kormány képvi­selője kijelentette, hogy a szovjet jegyzék célja tárgyalások elérése a Kelet és Nyugat között. Kijelen­tette, hogy a szövetségi kormánynak szándéka megtanácskozni a jegyzék tartalmát a többi nyugati országgal. „Kétségtelen, hogy Nyugatnak igent kell mondania a Kreml javaslatára — írja a Neue Rheinzeitung. LONDON - A Times szerkesztő­ségi cikkében elsősorban azzal fog­lalkozik, hogy, a szovjet kormány egyetért a külügyminiszteri értekez­let összehívásával. A lap ugyanakkor azt állítja, hogy Lengyelország és Csehszlovákia, tehát két Nyugat-Né­metországgal szomszédos és a hitle­ri agressziónak elsőként áldozatul esett állam részvétele „elhajlást je­J. Hendrych, V. Kopecký és V. Kouc- V oldalon nagybetűs' címmei Tzárnoűak lentene a potsdami egyezmény el­1 íj: t. I..JJ i. r] . .... ! „öi+ríV nnhíi j.űe»,r&taliíl/flí. Q hŕítroKTi (ČTK) — A köztársasági elnök a kormány javaslatára a Pravda c. lapnak, a CSKP plzeňj kerületi bi­zottsága sajtószervének megalapítása 40 évfordulója alkalmából a Munka- V ^TenU,'* hogy"a*z Oroszok"nyitva erdemedet adomanyozta. fi ha £, yták az ajt6kat a tárgyalásra, moszkvai nagykövetségétől. A New York Herald Tribúne című lap szerint- „Az összes fontos állású tényezők foglalkoznak a szovjet jegyzékkel. Dulles áljamtitkár teg­nap délután kérte, hogy a jegyzék másolatát juttassák el hozzá a kór­házba. Egyes megfigyelők igyekeznek két­séget kelteni a szovjet javaslatok elfogadhatóságát illetően, ugyanak­kor azonban kénytelenek elismerni, hogy a szovjet kormány újabb konk­rét erőfeszítést tett a vitás nemzet­közi kérdésekre vonatkozó megegye­zésre. A New York Times tudósítója A. Novotný elvtárs, a CSKP KB J ami t kedvező körülménynek tart. elsó titkára, a köztársaság elnöke ^ PÁRIZS - A francia lapok első ký elvtársak jelenlétében kedden át- 0 be a nyugati nagyhatalmak kormá- \ veitől", noha részvételüket a bővebb adta a Munkaérdemrendet J. Hlina 3 nyaihoz intézett szovjet jegyzékek- ! európai problémák megoldásában elvtársnak, a CSKP plzeňi kerületi \ ről. Az l'Humanité nagyra értékeli bizottsága vezető titkárának és 3. \ a zt a tényt, hogy a Szovjetunió Koželuh elvtársnak, a Pravda fő- újabb javaslatokat tett a nemzetközi szerkesztőjének, akiknek egyben 5 feszültség enyhítésére és egyetérté­szívből jövő jókívánságait fejezte ki \ sét fejezte ki a csúcsértekezletet e jelentős évforduló alkalmából. ;J előkészítő külügyminiszteri értekez­n let összehívásával ez év februárjától Európa csaknem valamennyi országán végighalad, ha­zánkat egyelőre csak egyes kerüle­tekben érte. A prágai Epidemiológiai és Mikrobiológiai Intézetben végzett megállapították, hogy A2 típusú ví­rusos náthalázról van szó (melyet előbb szingapúri típusúnak nevez­tek), amelynek tulajdonságai körül­belül azonosak az 1957-ben fellépett náthalázéval. A betegség lefolyása is hasonló mint az 1957-ben előfor­dult megbetegedéseké. A náthalá­zat az előforduló komplikációk cse­kély száma ellenére nem szabad le­becsülnünk. Ellenkezőleg, minden rendelkezésre álló eszközzel, különö­sen a betegek helyes életmódjával és idejében való elszigetelésével meg kell akadályoznunk e betegség létre­jöttét és terjedését, jóllehet terje­dése nem olv nagy mérvű, mint 1957-ben volt. 1933—1934-es években vívott a hősi ro­mán proletariátus megvédése érdekében Az állami borkereskedelmi vállalatnak nagymennyiségű tipizált palackra van szüksége, azért felhívja a fogyasztókö­zönséget. hogy ezeket az élelmiszerbol­toknak a betét visszafizetése ellenében adják le. Nagyobb mennyiségű palackot a borkereskedelmi vállalat saját gépko­csijain viszi el. Az élelmiszerboltok dol­gozói kötelesek a palackokat a nap bár­A csehszlovák-román barátság estje % A szovjetellenes kampányt vivő K lapok is kénytelenek elismerni a Q konkrét szovjet javaslatok pozitív Ä jelentőségét. „Macmillan ma vissza­\ tér Londonba és nem feledkezik meg A Fasisztaellenes Harcosok Szövetséoe S kiemeIn i szovjetunióbeli látogatásá­és Csehszlovákia Szláv Bizottsága kedden V nak és a ^ovjet vezető tényezőkkel ünnepi estet rendezett a csehszlovák-ro- J va I° összejöveteleinek pozitív jelen­mán barátság tiszteletére. Az ünnepséget ^ tőségét, ami lehetővé tette a pár­J. Vodička képviselő, a CSKP KB tagja v beszéd újrafelvételét Kelet- és Nyu­nyitotta meg és utána dr. Č. Ámort, a J gat között", írja a Figaro. Csehszlovák Tudományos Akadémia dolgo- % a Libération elítéli a francia kor­zója mondott beszédet Csehszlovákia dol- . mänyt mer t támogadni akarja Aden­gozoinak arról a bátor harcarol, melyet az * . * . . a i .. . auert a német és berlini kérdésben. ,) RÓMA - Az Avanti moszkvai tu­A román munkásokat védelmező harcokban \ dósításában a következőket írja: A részt vett annakidején A. Novotný elvtárs, J Szovjetunió helyt ad Nyugat kíván­akl a vysočany-i CKD-üzemben megszer- J sägainak é s egyetért a külügymi­vezte „A román proletanatus vedelmere X njľ, ter i értekezlet ö^zehívíiVávpl alakított bizottságot" s a prágai üzemekben ^ liszten értekezlet összehívásává!. a romániai üldöztetések elleni tiltakozási > A l aP ugyanakkor hangsúlyozza, mozgalmat. V hogy „nincsenek olyan értesülé­Az - ünnepi est résztvevői Üdvözletet £» se k- amelyek azt a benyomást kel­küldtek a Román Munkáspárt Központi, i tenék, hogy Nyugat hajlandó a ber­Bizottságának és A. Novotný köztársasági \ Hni és német probléma megoldá­elnöknek. u sára". . hasznosnak tartja. A News Chro­nicle nézete szerint a szovjet ja­vaslatok komolyságának hatnia kell a Nyugatra. A japán nép BÉKEMENETE Tokió (ČTK) - Március 4-én reg­gel megérkeztek Tókiőba a nagy bé­kemenet résztvevőinek első csoport­jai, hogy felvonulásukkal tüntessenek a háború és munkanélküliség ellen, valamint a japán nép demokratikus jogaiért. A békemenet résztvevőinek első csoportjaiban megérkeztek a többi között Fukuoka polgárai is, akik 57 nap alatt 1400 kilométernyi távolsá­got tettek meg. A békemenet részt­vevőinek száma már túllépte az egy milliót. A békért, a demokráciáért és • japán nép életkörülményei megjaví­tásáért folyó harc , jelszavával Japán egész területén nagygyűléseket és tüntetéseket tartottak, amelyeken több mint 4 millió ember vett részt. mely időszakában átvenni. kp MM MM IEWIE írta: Lurincz Gyula, a CSKP KB tagja, a Csemadok országos elnöke Ma van tíz éve, hogy a cseh­szlovákiai magyar dolgozók kül­döttei összejöttek Szlovákia fővá­rosában, hogy megalakítsák a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Rultúregyesületét. Pártunk, Cseh­szlovákia Kommunista Pártja he­lyes marxi-lenini nemzetiségi poli­tikájának egyik kézzelfogható kez­deményezése volt tíz évvel ezelőtt az az elhatározás, hogy szükséges a csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális életének, fejlődésének biztosítása is. Egyéb intézkedések mellett ezt a célt szolqálta és szol­gálja ma is a Csehszlovákiai Ma­gyar Dolgozók Kultúregyesülete. Visszatekintve az elmúlt tíz esz­tendőre, szükséges megemlíteni azokat az intézkedéseket, amelye­ket pártunk foganatosított a cseh­szlovákiai magyar dolgozók életé­vel, kérdéseivel kapcsolatban az elmúlt és számunkra nem könnyű, évek után. Az első volt tisztázni a csehszlo­vákiai magyar dolgozók állampol­gársáoi helyzetét az áttelepítési akció lezárása után. Pártunk előtt ugyanis mindenkor világos volt — és ez a kassai kormányprog­ramban is visszatükröződött —, hogy az áttelepítés nem érintheti azokat a csehszlovákiai magyar dolgozókat, akik aktív fasisztaelle­nes tevékenységet fejtettek ki. akik nem vétettek Csehszlovákia ellen. Ezek számára meg volt adva a szabad választás lehetősége, ön­ként dönthettek afölött, hogy át­települnek-e, vagy pedig megtart­ják csehszlovák állampolgárságu­kat. Persze, ez a magyar dolgo­zóknak csak egy része volt, ezen­kívül itt maradt még a dolgozók hatalmas tömege állampolgárság nélkül és nem véletlen, hogy a magyar kérdésben pártunk gon­doskodása elsősorban ezt a kérdést karolta fel, tisztázta a csehszlová­kiai magyarok jogi helyzetét, ál­lampolgárságát az áttelepülési akció leállítása után. A második kérdés, amelynek megoldása sürgősnek mutatkozott, a magyar iskolák kérdése volt. Pártunk ebben az esetben is a proletár nemzetköziség eszméjéhez hűen igyekezett olyan határozatot hozni, hogy a csehszlovákiai ma­gyar dolgozók gyermekei megfe­lelő fejlődési, művelődési lehető­séghez jussanak a nemzeti egyen­jogúság alapján. Nagy akadályok­kal indultak első magyar tan­nýtelvú iskoláink, mégpedig, több oknál fogva. Elsősorban nem vol­tak tanerőink, tanítóink, mert részben áttelepültek, részben po­litikailag kompromittálva voltak és így meg kellett birkózni az akadá­lyokkal. Gyors tanfolyamokon új értelmiséget, tanerőket kellett ne­velni a munkásosztály fiaiból, akik nagy nehézségekkel küzdve úttörő­munkát végeztek — tanulva taní­tottak — első iskoláink megterem­tésénél. Másodsorban nagy akadá­lyokat gördítettek a magyar tan­nyelvű iskolák megalakítása elé azok a burzsoá nacionalista ele­mek, akik látszólag elfogadták pártunk döntését a nemzetiségi kérdésben, de — akkor még jelen­tős állami funkciókban ülve — mindent elkövettek pártunk helyes határozata gyakorlati végrehajtá sának megvalósítása ellen. Még ma is akadnak köztünk, ! magyarok között, akik gyakran szinte nosztalgiával emlegetik a I München előtti köztársaság nem 1 zetiségi politikáját, a „masaryki humanizmust", a „masaryki nem­zetiségi politikát", vagy a volt köztársaság „kisebbségi jogait". Ezeknek a címére, azt hiszem, nem árt, némi kis összehasonlítást tenni a burzsoázia iskolaügyi, népműve­lési politikája és a mi népi de­mokratikus rendszerünk iskolaügyi politikája között. Hogyan álltunk a magyar tannyelvű iskolákkal az 1937—1938-as iskolaévben? Volt 754 elemi iskolánk, 85 507 diákkal, 21 polgári iskolánk mindössze 4398 diákkal. A módosabb csalá­dok gyermekei számára gimná­ziumok álltak rendelkezésre. Ma, ha összehasonlítást teszünk ezzel az idealizáit masaryki „humanista" világgal, a következőket látjuk: az 1957—1958-as iskolaévben volt 259 óvodánk, 9747 gyermekkel, 443 elemi iskolánk, 45174 tanuló­val, 123 nyolcéves iskolánk 34 058 tanulóval, tizenegyéves iskolánk az 1937—38-as iskolaévvel szem­ben, amikor 7 iskolánk volt 3370 diákkal, ma 15 van 10 084 diákkal. További, újonnan megnyitott ma­gyar iskolák: 6 különleges iskola 14 osztállyal és 156 diákkal, 3 pedagógiai iskola 724 diákkal, 4 ipariskola 617 diákkal, 3 gazdasági iskola 383 diákkal, 18 mezőgazda­sági iskola 1307 diákkal. Meg kell említeni még, hogy a tanulás rend­kívüli formáin 688 tanuló vesz részt. A felsőbb pedagógiai iskola magyar tannyelvű tanszékének az 1957—58-as évben 180 hallgatója volt. A felső pedagógiai iskolának 124 magyar nemzetiségű hallga­tója volt az elmúlt tanévben. A magyar ifjúság tanításának súlypontja a nyolcéves középisko­lákra tolódott át. A magyar tan­nyelvű nyolcéves középiskolák szá­ma jelentősen emelkedett annak ellenére, hogy a magyar nemzeti­ségű lakosság száma ma kisebb, mint a München előtti Csehszlo­vákiában volt. Persze, az iskolák számbeli fejlődése, ha bármeny­nyire örömteli is, még nem min­den. Sajnos, meg kell állapítanunk, hogy iskoláink nagy része — a színvonalat tekintve — ma még többnyire lemarad a cseh és a szlovák nyelvű iskolák mögött. Ennek oka főleg a magyar tan­erők hiányos szakképzettségében keresendő. Nagy fogyatékosságok mutatkoznak a magyar tannyelvű iskolákban különösen a szlovák nyelv elsajátítása terén. Ez nagy hiba. Nagy hiba azért, mert egyen­jogúságunk szenved csorbát, ha a magyar fiatalok érvényesülési le­hetőségét, továbbfejlődését a szlo­vák nyelv hiányos ismerete, vagy nem ismerése akadályozza. Elkép­zelhetetlen ugyanis, .hogy minden főiskolán, egyetemen magyar tan­szék várja a magyar nemzetiségű fiatalokat, elképzelhetetlen, hogy a szlovák vagy cseh nyelv isme­rete nélkül olyan közéleti funk­ciót töltsenek be a magyar nem­zetiségű polgárok, amely a helyi vagy járási méreteken túlnő. A csehszlovákiai magyar dolgo­zók rendíthetetlen bizalommal te­kintettek pártunkra és várták, hallani akarták pártunk szavát. Tolmácsra volt szükség és ez a tolmács a csehszlovákiai magyar sajtó lett. így 1948. december 15-én megjelent az Űj Szó, hogy betöltse ezt a szerepet. Pártunk hangjának tolmácsolója a politikai élet szervezője lett, a csehszlová­kiai magyar dolgozók között. Az Üj Szó az elmúlt tíz év alatt egyre népszerűbb lett a csehszlo­vákiai magyar dolgozók körében, megnyerte a csehszlovákiai ma­gyar dolgozók bizalmát és így nagy segítséget jelent pártunk számára, hiszen naponta jónéhány tízezres példányszámban tolmá­csolja pártunk szavát. Az Üj Szó mellett azóta megjelenik az Üj Ifjúság, a Pártélet, a Pionírok Lapja, A Dolgozó Nő, a Kis Építők, a Szabad Földműves, a Csehszlo­vákiai Sport, A Hét, az Irodalmi Szemle, tehát mintegy 20 időszaki sajtótermék jelenik ma meg ma­gyar nyelven, évente összesen 23 millió példányszámban. Külön kellene foglalkozni azzal a hatalmas arányú fejlődéssel, amely a magyar nyelvű irodalmi termékek kiadása terén mutatko­zik, hiszen csak 1957-ben 128 mű­vet adtak ki, részben eredeti ma­gyar irodalmi terméket a Csehszlo­vákiában élő magyar Íróktól, rész­ben fordításokat. Sok mindent kellene még fel­sorolni, ha teljes keresztmetszetét akarnánk adni a csehszlovákiai magyar dolgozók életének. Első­sorban meg kellene említeni, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozók teljes mértékben bekapcsolódtak — a helyes nemzetiségi politika szellemében, a nemzeti egyenjogú­ság alapján — közéletünk irányí­tásába is. Ma már mindenki előtt egészen természetes, hogy a helyi nemzeti bizottságokban, járási és kerületi .nemzeti bizottságok vá­lasztót szerveiben helyet foglalnak a magyar dolgozók is, nem beszél­ve arról, hogy legmagasabb tör­vényhozó szerveinkben, a Szlovák Nemzeti Tanácsban, valamint a nemzetgyűlésben aktív tevékeny­séget fejtenek ki a magyar nem­zetiségű képviselők is. Mindezt szükséges volt felsorolni annak ellenére, hogy látszólag ez nem függ össze a Csemadok tíz­éves fennállásával. A valóság azon­ban az, hogy helyes képet, jobban mondva teljes képet a csehszlo­vákiai magyar dolgozók életéről egyetlen kiragadott szakasz sem nyújthat, hiszen politikai, kultu­rális, gazdasági életünket mind­ezeknek a szakaszoknak egysége. ÚJ SZÖ 0 ^ 1959. március 5. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom