Új Szó, 1959. március (12. évfolyam, 59-88.szám)

1959-03-04 / 62. szám, szerda

A német kérdést sürgősen MEG KELL OLDANI (Folytatás a

z 1. oldalról) és a revansizmus politikájának nincs talaja. Az NDK kormánya nem vezette. be a hadkötelezettséget és nem alakított tömeghadsereget. A két német állam közötti ellentétet és különbséget az is elmélyíti, hogy a nagyhatalmak egymással szemben álló katonai-politikai csoportosulásaihoz tartoznak és hovatartozásukból eredő bizonyos kötelezettsé. gek kötik őket. Németország háború utáni fejlődése tehát más problémákat állított előtérbe, nem azokat, melyek előtt a négy nagyhatalom a hitleri Németország leverése utáni első években állott. A nyugati nagyhatalmak javasolják; hogy minden tekintetben tárgyalják meg a német problémát, viszont ugyanakkor maguk számolták fel egy ilyen tárgyalás alapjait. A négy nagyhatalom Németországgal szemben folytatott közös politikájának már régóta a nyoma sem maradt. Senki ;em teheti felelőssé a Szovjetuniói például azért, hogy az NSZK a fejlődés militarista útjára lépett Közismert tény, hogy a Szovjetunió nemegyszer figyelmeztette a nyugati hatalmakat és az NSZK-t arra a veszélyre, mely Nyugat-Németország ilyén irányú fejlődéséből a békére és Németország egységére származik. Aligha tudhatja be valaki a nyugáti hatalmaknak érdemül, hogy az NDK-ban győztek és megszilár- [ dúltak a békeszerető demokratikus erők. Ma még van lehetőség arra, hogy a négy nagyhatalom a Németországgal kapcsolatos fő kérdésben visszatérjen az együttműködéshez. Ilyen lehetőséget kínál a német békeszerződés megkötése. A békeszerződés az NDK-ra és az NSZK-ra is egyenlő kötelezettségeket róna, ; melyek kizárnák a német militarizmus ! feltámasztásának lehetőségét. Mind- j ez biztosítaná a két német állam békés fejlődésének feltételeit és megszabadítaná az európai népeket a ; háború aggasztó veszélyétől, A fegyveres erőikkel a hitlÄň Németország elleni háborúban részt vett 9 állam kormánya már teljes mértékben egyetértett a német béke- i szerződés megkötésére tett szovjet j kormányjavaslattal. Körülbelül egy—'I milliárd lakosa van ezeknek az országoknak. A javaslat sok más állam közéleti köreiben is helyeslésre és j támogatásra talált. Nem meggyőző tények-e ezek, nem bizonyítják-e, hogy hasznos lenne a német békeszerződés mielőbbi megkötése? Ami Németország -egyesítésének problémáját illeti, a szovjet kormány válaszában világosan és egyöntetűen hangsúlyozta, mit tart lehetőnek és lehetetlennek: a két német állam ügyeibe való beavatkozást és bárminő helyettesítésüket egyesítésük problémájának megoldásában. A problémát csak maguk a németek oldhatják meg, s maguknak a németeknek kell megoldaniuk. Az egyedüli dolog, amit a négy hatalom anélkül, hogy megsértené az NDK és az NSZK szuverenitását, ez ügyben tehetne; hozzájárulásuk a Rét német állam kapcsolataiban fennálló jelenlegi elidegenedés megszüntetéséhez, közeledésükhöz és Németország egyesítése problémájának megoldását szolgáló egyezményhez. A szovjet kormány készségét fejezte ki azzal, hogý többek között támogatta az NDK kormányának a német államszövetség megteremtésére tett javaslatait. Természetesen elvárható, hogy a Németország egyesítésének gondolatát helyeslő, hangoztató nyugati hatalmak konstruktív álláspontra helyezkedjenek a javaslattal kapcsolatban. Am ez mindeddig nem történt meg. A szovjet kormány arra is rámutatott, hogy mély meggyőződése szerint a jelenlegi feltételek közepette a német békeszerződés megkötése és a berlini helyzet rendezése a legjobb módja lenne anríak, hogyan hozzák közelebb a németek nemzeti vágyainak, a béke és más népek biztonsága érdekeinek megfelelően az egyesítés problémájának megoldását. A szovjet kormány nézete szerint, ha az érdekelt államok valóban erre törekszenek, a békeszerződést mindkét német állammal megköthetik, mivel ma a fegyverletételi okmányt aláirt Németország nevében .csak ez a két állam tárgyalhat. A békeszerződésben vissza kell tükröződnie a fennálló helyzetnek. Csak az remélheti e két állam egyike társadalmi rendszerének külső beavatkozás következtében történő megváltozását, aki az illúziók világában él. Talán nem világos-e, hogy bárminő erőszakos kísérlet alkalmazása az NDK-val és az -NSZKval szemben a két egymással szemben álló katonai csoportosulás összecsapását okozná, mivel e két állam tagja ezeknek a csoportosulásoknak, s az emberiséget, újabb háborúba sodorná, mely százszorta súlyosabb\övetkezményekkel járna, mint az öszszes előbbi háborúk? A német békeszerződés megkötése a berlini kérdés megoldását is jelentené. A szovjet kormány már nem egyszer figyelmeztette a nyugati hatalmak kormányait arra, hogy a Berlinben kialakult helyzet abnormális és a nemzetközi feszültség komoly okát képezi, különösen az európai államok ' kapcsolataiban. A szovjet kormány amellett van, hogy e kérdést az érdekelt felek számára elfogadható alapon, az európai népek békéjét és biztonságát garantálva oldják meg. Éppen ezért javasolja Nyugat-Berlinnek demilitarizált szabad várossá nyilvánítását, melynek önállóságát és a nyugati és keleti országokkal szükséges kereskedelmi, kulturális, és egyéb kapcsolatait a nagyhatalmak és az ENSZ részvételével megbízható nemzetközi garanciák biztosítanák. Hogyan értelmezzük ebben a helyzetben ama nyugati fenyegetéseket, hogy mihelyt az NDK mint szuverén állam, mellyel megkötötték a békeszerződést, • Nyugat-Berlin és az NSZK közötti összes forgalmi útvonalak urává válik, a Berlinbe való átjárás kivívására harckocsikat és légierőket is felhasználnak? Ha e fenyegetések mögött tényleg az a törekvés rejlik, hogy fegyvereket is alkalmazzanak, akkor annak, aki elszánja magát erre, nagy felelősséget kell magára .vállalnia az emberiség előtt eg,v új háború kirobbantásáért. A szovjet kormánynak mély'meggyőződése, hogy most még égetőbben szükséges, mint valaha gyors, hatékony intézkedéseket foganatosítani az események veszélyes alakulásának elhárítására. Ezért újra a nyuga-ti nagyhatalmak elé terjesztette az államférfiak csúcstalálkozója összehívásának kérdését. >Az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormánya által javasolt külügyminiszteri értekezlet túl hoszszú út lenne. Ha a kormányfők még nem döntenének véglegesen arról, hogy az együttműködés alapjára építsék az államok kapcsolatait, s ne engedjenek meg olyasmit, ami elmérgesítené e kapcsolatokat, az államok más tényezői számára nehéz olyan döntéseket hozni, melyek biztosítanák az államok kapcsolatainak lényeges javulását. Már maga az a tény, hogy a kor-* mányfők a jelenlegi feszült helyzetben összejönnének, valószínűleg elősegítené a nemzetközi légkör meg-, javulását. Arról pedig szólnunk sem kell, hogy nagy, valóban történelmi jelentőséggel bírna a tanácskozásokon résztvevő kormányfők oly értelmű döntése, hogy mostantól fogva arra fognak törekedni, hogy a nemzetközi problémákat a béke érdeké

1 ben, a békés egymás mellett élés elvei értelmében oldják meg, és semmi olyasmit nem engednek meg, ami gátolná e nemes célkitűzések, elérését. Természetesen a kormányfők szélesebb körben vizsgálhatnák _ a kérdéseket, mint ahogyan a nyugati nagyhatalmak kormányai a külügyminiszteri értekezlettel kapcsolatban javasolják. Ez főként azokra a kérdésekre vonatkozik, melyeknek megoldatlansága veszélyezteti a népek biztonságát és a világbékét. A szovjet kormány abból indul ki, hogy a kormányfők megtárgyalják a német békeszerződés megkötésére tett javaslatait, . továbbá a Nyugat-Berlin katonai megszállása következtében kialakult abnormális helyzet megszüntetésére teendő intézkedésekre tett javaslatait Természetesen az érteKezletnek a békeszerződésre vonatkozó döntéseit a Szovjetunió javaslata értelmében a békeértekezlet elé kellene terjeszteniük. A kormányfők értekezletén ezenkívül megtárgyalhatnák az európai tfizlonság garantálásával és a lefegyverzéssel kapcsolatos kérdéseket mint például a csapatok mindkét részről történő kivonásának, az atommentes övezet megteremtésének továbbá a Varsói - Szerződés és a NATO szervezete fegyveres erői leváltási övezete megteremtésének kérdését, a Szovjetunió, az'USA, NagyBritannia és Franciaország más államok területén elhelyezett fegyveres erői létszámcsökkentésének kérdését, az atom- és hidrogénfegyverek betiltásának és a velük folytatott kísérletek stb. beszüntetésének kérdését. A szovjet kormány úgy véli, hogy a német békeszerződés sikeres előkészítésének és az európai biztonság garantálásával kapcsolatos kérdések megoldásának elengedhetetlen feltétele továbbá a hitleri Németország által megtámadott országok képviselőinek aktív részvétele. A szovjet kormány ezért szükségesnek tartja, hogy a négy nagyhatalom és a két német államon kívül olyan érdekelt országok is részt vegyenek a tárgyaláson, mint Lengyelország és Csehszlovákia, melyek szomszédosak Németországgal és elsőkként estek áldozatul a hitleri Németország agressziójának. Az NDK és az NSZK tárgyaláson való részvételét illetően a szovjet kormány úgy véli, hogy a német békeszerződésről és a Nyugat-Berlinről tárgyaló csúcsértekezlet tárgyalásán mind az NDK-nak, mind az NSZK-nak képviseltetnie kell magát. Nyugaton gyakran ellenzik a csúcsértekezletet, mivel állítólag nincs biztosíték arra, hogy nem mond csődöt. Természetesen, ha egyes résztvevők mindjárt kezdetben nem hajlandók elősegíteni a megegyezést egy ilyen értekezleten, akkor ez az értekezlet valóban csődöt mondhat. Viszont ebben az esetben csődre van «ít.é!vr mindennemű' tárgyalás, tekintet nélkül arra, milyen szinten folytatnák. • A csúcsértekezlet sikerének biztosítására fontos, hogy résztvevőit az az őszinte óhaj vezérelje, hogy elősegítsék a megegyezést és tudatosítsák, hogy a népek szilárd békéjének biztosítása érdekében fel 'kell adni azokat' a kísérleteket, hogy a tárgyaláson bárminő egyoldalú előnyöket' harcoljanak ki. A" szovjet kormány azt a nézetet vallja, hogy a csúcsértekezletnek ma a legnagyobb kilátásai vannak pozitíV eredmények elérésére. Olyan legfelső teljhatalommal felruházott és tapasztalatokkal rendelkező felelős államférfiak, mint a kormányfők, olyan álláspontot foglalhatnak el, mely új irányt szab az államok közötti kapcsolatok fejlődésének. Az időszerű nemzetközi kérdésekről való kölcsönös megegyezés után a kormányfők megbízhatnák a külügyminisztereket, dolgozzanak ki további intézkedéseket az elfogadott közös határozatok életbeléptetésére. Ha a nyugati nagyhatalmak kormányai még nem készültek fel a csúcsértekezlet tárgyalásán való részvételre/ akkor a szovjet kormány arra az álláspontra helyezkedik, hogy a német békeszerződés kérdéseinek és Nyugat-Berlin kérdésének megvizsgálására össze lehet hívni a Szovjetunió, az USA, Nagy-Britannia, Franciaország^ Lengyelország és Csehszlovákia' külügyminisztereinek értekezletét. A szovjet kormány ugyanakkor helyesli az' USA, NagyBritannia és Franciaország kormányainak javaslatát, hogy az értekezleten a két német állam - az NDK és az NSZK is képviselve legyen. Mivel e konkrfft kérdés már régóta megérett, a szovjet kormány célszerűnek tartja legfeljebb két-három hónapos határidő kitűzését a külügyminiszterek értekezletének összehívására. A szovjet kormány javasolja, hogy a kormányfők értekezletét folyó év áprilisára Bécsbe vagy Genfbe hívják össze, ha ez az értekezlet többi résztvevőinek is megfelel és természetesen, ha Ausztria és Svájc kormánya hajlandó lesz .vendégül látni az értekezlet résztvevőit. Ha a nyugati hatalmak kormányai nem lesznek hajlandók részt venni a kormányfők összejövetelén, a szovjet kormány javasolja, hogy az említett határidőben és helyen a fent ismertetett összetételben hívják össze a külügyminiszterek értekezletét. A szovjet kormány reméli, hogy a Csehszlovák Köztársaság kormánya megérti és támogatni fogja e jegyzékben kifejtett javaslatait. Moszkva 1959. március 2. Á sanghaji nehézgépipari üzem dolgozói elkészítették az első kínai Karusszelt. Súlya több mint 60 tonna és nagysága felér egy kétemeletes épülettel. Négy és fél méter átmérőjű, 20 tonna súlyú alkatrészek megmunkálására alkalmas. (Foto Üj Kína). Apró Antal a tanácsok feladatáról a népi demokratikus államban Budapest (ČTK) - Apró Antal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi' Bizottsága politikai irodája tagja március 2-án Budapesten politikai akadémián előadást tartott „A tanácsok feladatáról a népi demokratikus rendszerben." Bevezetőjében rámutatott a Tanácsköztársaság 40. évfordulójának ünnepségeire, amelyeket március második felében tartanak meg. Ezen ünnepségek keretében megemlékeznek az első nemzeti tanácsokról, amelyeket a magyár nép az 1919 évi proletár forrada-. lom napjaiban szabadon választott. Apró Antal előadásában hangsúlyozta, hogy az utóbbi időben Magyarországon jelentős mértékben megerősödtek a helyi tanácsok és a dolgozó tömegek közti kapcsola-* tok. Rámutatott a tanácsok jelentős feladatára a szocializmus gyorsított építésében, amely feladatot a demokratizmus folyamatos fejlesztésével 1 kell összekapcsolni. Az alban mezőgazdaság gyorsan fejlődik Tirana (ČTK) - Albániában az állami gazdaságok és földműves szövetkezetek e napokban széleskörű kampányt folytatnak a mezőgazdasági termékek hektárhozamainak fokozásáért. Számos kísérleti mezőket létesítenek, amelyeken gondos figyelmet szentelnek a mezőgazdasági terményeknek és kipróbálják a föld megmunkálásának módszereit. A kísérleti földek megműveléséről mezőgazdasági szakemberek gondoskodnak. A párt és a kormány vezető dolgozói a kísérleti qazdaságok felett védnökséget vállalnak. Adenauer szerdán Párizsban tárgyal Párizs, (ČTK) — Konrád Adenauer nyugatnémet kancellár március 4-én Párizsba érkezik. Délelőtt találkozik Debré miniszterelnökkel és délután a köztársasági elnökkel tanácskozik. A párizsi lapok közlése szerint a tanácskozások titkos jellegűek. De Gaulle és Adenauer megbeszélésén csupán legközelebbi diplomáciai tanácsadóik és a tolmácsok vesznek részt. A lapok hozzáfűzik, nem kétséges, hogy a tárgyalások főképpen Berlinről és a német kérdésről folynak majd. Az USA-ban rakétát lőttek a Hold felé Canaveral Fok (ČTK) - Az amerikai hadsereg március 3-án 6 óra 11 perckor (prágai időszámítás szerint) a Hold-irányába fellőtte a Juno 11 négylépcsős rakétát. A rakéta utolsó lépcsőjében egy hengeralakú kis mesterséges holdat helyeztek el, amelynek súlya 5,8 kg. A mesterséges holdnak 34 óra alatt a Hold közelébe kell jutnia. 16 ezer km távolságban kell elrepülnie a Hold mellett (a szovjet mesterséges rakéta 6000- km-re volt a Holdtól) és a Nap mesterséges bolygójává kell válnia. A rakétát a sugárzás mérésére szolgáló készülékkel és fényképezőgéppel szerelték fel a Hold felszínének lefényképezésére.' Egyelőre annyit jelentettek, hogy a rakéta mind a négy lépcsője hibátlanul működött. Az USA-ban ez már až ötödik kísérlet a holdrakéta kilövésére. Az előző négy kísérlet kudarccal végződött. A Canaveral-fokról később jelentették, hogy az amerikai rakéta „körülbelül 4 fokkal" eltért kiiüzöt pályájától. Ennek következtében a rakéta majdnem 60 ezer kilométer távolságban, s nem az eredetileg feltételezett 16. ezer kilométer távolságban halad el a Hold mellett. Éppen ezért a mesterséges hold készülékei nem fognak tudni megfelelő információkat és fényképeket tcyábbít'ani a Holdról. K Korea! Népi Demokratiícus Köztársaságban megtartott választások eredményei Phenjan (ČTK) - Phenjani lapok március 3-án közölték a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak városi, körzeti és vidéki néptanácsaiba lefolyt választási eredményeket. A választáson a bejegyzett választők 99,99 százaléka vett részt. A jelölő listára a választáson részt vett választók 99,99 százaléka szavazott. A városi és körzeti néptanácsokba 9759 tagot, közöttük 2508 nőt választottak. A vidéki néptanácsokba 53 882, tagot, köztük 13 708 nőt választottak. A választások eredményéről szóló jelentés rámutat, hogy a helyi népi bizottságok tagjainak yálasztása bebizonyította azt, hogy Korea lakossága a Koreai Munkapárt és a köztársaság kormánya köré tömörült. Az ENSZ közgyűlésének Gyámsági Tanácsa Kamerunról tárgyal New York (ČTK) - Az ENSZ XIII. közgyűlésének Gyámsági Tanácsa, amely Kamerun kérdését tárgyalja, március 2-án meghallgatta a kameruni nép politikai és közszervezeteinek néqy képviselőiét, akik a Gyámsági Tanács tagjainak igyekeztek megvilágítani az igazi helyzetet Kamerunban.. Hat küldöttség, közöttük az UŠÄ küldöttsége határozati javaslatot terjesztett elő, . amely támogatja Franciaország gyarmatosító érdekeit. Ez a határozat azt javasolja, hogy az ENSZ közgyűlése vonja ki Kamerunt a qyámsáqi iaazqatás alól és teqye lehetővé önnállösáqának kihirdetését. Tchumba, a kameruni nép képviselőie hangsúlyozta, hogy e határozat Kamerunt bekapcsolja . a francia qyarmati rendszerbe. A Gyámsági Tanácsa március 3án megkezdte az általános vitát Kamerun jövőjéről. Bonn el akarja Mhattatni a sapfó

c'ritikáf Hamburg (ČTK) — Rudolf Augstein, a I Der Spiegel hamburgi lolyóirat kiadója ' a Stern nyugat-németországi képeslap elkobzását, a bonni kormány azon törekvése megnyilvánulásának minősíti, hogy' el akarja hallgattatni a kritikát NyugatNémetországban. A Stern folyóirat kipellengérezte az ' alkotmán.vvédelmi hivatal egyes helytelen intézkedéseit. Augstein megjoflyzi,, hogv Bonn nem akarja beszüntetni a nyugat-németországi képeslapokat, mert e lapok a kormánynak nagyon kívánatosak, de csak akkor, ha a bonni politikusoknak kedvező propagandát folytatnak. ÜJ SZÖ 4 * 1859- március 4.