Új Szó, 1959. március (12. évfolyam, 59-88.szám)

1959-03-27 / 85. szám, péntek

A szovjet kormány nyilatkozata az USA, valamint Irán, Törökország és Pakisztán között kötött kétoldali katonai egyezményekről Moszkva (ČTK) — A Szovjetunió sajtóügynöksége nyilvánosságra hozta a szovjet kormánynak az USA, valamint Irán, Törökország és Pakiszán között megkötött kétoldali katonai egyezményekről kiadott nyilatkozatát, mely többek között ezt mondja: Ankarában nemrégen kétoldali katonai egyezményeket írtak alá az USA, valamint Irán, Törökország és Pakisztán között. Az említett országok kormányai megegyeztek abban, hogy ratifikálás nélkül lépnek érvénybe az egyezmények, hogy elkerüljék hosszadalmas parlamenti tárgyalásukat, mivel attól tartanak, hogy országaik közvéleménye velük szemben, negatív álláspontra helyezkedne. Külföldi sajtójelentések szerint az Egyesült Államok és Irán s az Egyesült Államok, valamint Pakisztán között megkötött katonai egyezményekhez titkos záradékokat csatoltak, melyek a felek konkrét kötelezettségeit és az egyezmények gyakorlati alkalmazásának útját tartalmazzák. E híreket lényegében nem cáfolták meg. A kétoldali egyezmények megszabják, hogy az USA kormánya Irán, Törökország és Pakisztán kormányaival együtt katonai stratégiai intézkedéseket hajt végre. Ez többek között azt jelenti, hogy az USA az egyezmények alapján intézkedéseket tehet arra. hogy a nevezett államok területét az amerikai hadigépezet terve szerint előkészítse a katonai akciók színterévé. A Bagdadi Tömb katonai stratégiai terveinek felülvizsgálásáról és módosításáról s új tervek kidolgozásáról van szó. Emellett Nagy-Britannia még hátrább szorul a bagdadi tervben, másodrendű helyet foglal el De Gaulle sajtóértekezlete De Gaulle tábornok, Franciaország elnöke sajtóértekezletet tartott a francia és külföldi újságírók számára, melyen beszédet mondott, majd válaszolt az újságírók kérdéseire. Beszédében teljes mértékben egyetértett Adenauer kancellár politikájával és azt állította, hogy a mai Nyugat-Németország nem fenyegeti Franciaországot. Visszautasította a Német Demokratikus Köztársaság elismerésének gondolatát és bármilyen elvi változtatást Nyugat-Berlin jelenlegi helyzetében. A csúcsértekezlet kérdésében de Gaulle készségét nyilvánította, hogy személyesen részt vesz rajta, azonban különböző feltételeket hangoztatott, amelyeket a csúcsértekezlet összehívása előtt kellene teljesíteni. De Gaulle nézete szerint jelenleg nem Németország, Berlin és a leszerelés problémái a legsürgősebbek, hanem egyes nemzetek nyomora és elmaradottsága. Bonn aggodalmai a haderők korlátozása miatt Bonn (ČTK) - A nyugatnémet kormány képviselője a március 25-i sajtóértekezleten beismerte, ho'gy Bonnban nagy nyugtalanságot keltett a közép-európai fegyveres erök fegyverzete korlátozásának lehetőségére vonatkozó mérlegelés. Kijelentette, hogy ezeket az aggodalmakat eloszlatták az USA-ból érkezett ama hírek, melyek szerint a nyugati hatalmak nem szándékoznak semmi olyan tervet előterjeszteni, amely feltételezné a Bundeswehr fegyverzetének és atomfegyverzetének korlátozását. A bonni kormánynak e kérdésben elfoglalt álláspontjára jellemző, hogy Grewet amerikai nagykövetét utasította: az USA külügyminisztériumában határozottan járjon közbe minden esetleges megállapodási készség ellen. Hasonló utasítást kapott Nyugat-Németország londoni nagykövete is. Strauss fegyvercsörtető nyilatkozata Bonn (ČTK) - A Frankfurter Rundschau nyugatnémet napilap közlése szerint Strauss bonni hadügyminiszter a Newsvweek amerikai lapnak interjút adott, amelyben ismét követelte a Bundeswehrnek atomfegyverekkel való felszerelését. Strauss az interjú során kijelentette, a NATO által kijelölt azon cél, hogy 30 hadosztályt állítsanak fel, a szükséges fegyveres erőnek csupán minimumát képezi. és a fő irányító szerepet az Egyesült Államok veszi át. A szovjet kormány nyilatkozatában az USA, valamint Törökország, Irán és Pakisztán között megkötött egyes katonai egyezményekkel foglalkozik. A kétoldali katonai egyezmények j s

z

aidot és Fejszált. megkötése az USA — Törökország, Irán és Pakisztán között fokozza a nemzetközi feszültséget és veszélyezteti a közép-keleti és délkeletázsiai békét. Az a tény, hogy az Egyesült Államok Nagy-Britanniával közvetlenül együttműködve kötötte meg ezeket a szerződéseket, ellenséges cselekedet a Szovjetunióval szemben. A Kínai Népköztársaságban. Indiában, Afganisztánban, az Iraki Köztársaságban és más békeszerető országokban is rendkívül ellenséges cselekménynek minősítik e szerződéseket. Az USA kormánykörei a nemzetközi csendőr nem irigylésre méltó szerepében lépnek fel a gyarmati elnyomás alól nemrégen felszabadult keleti országok népeivel szemben. Mint ahogy a portugál, holland és brit gyarmatosítók a XVI. — XIX. században egyezményeket kötöttek a legreakciősabb és legzsarnokibb erőkkel, az USA kormánykörei is most olyan egyezményekre építenek, melyek beavatkozást jelentenek a keleti országok belügyeibe és el akarnak bánni azokkal az erőkkel, melyek nincsenek kedvére a gyarmatosítóknak. Az USA kormánykörei nem akarják tudatosítani, hogy az • I 0 S 1 s íí I ííl SÍ Ej a 13 I E ázsiai és afrikai országok népei so- [§ hasem békülnek xneg az újabb le- ® igázásra irányuló kísérletekkel. Sem- [íj milyen katonai egyezmény nem képes isi feltartóztatni a keleti népek felsza- H badulásának folyamatát. Meggyőzően 13 igazolják ezt az 1958 júliusában bekövetkezett iraki történelmi esemé- ® nyek, melyek során sem a Bagdadi ® Egyezmény, sem az Eisenhower- ^ ! doktrína nem mentette meg Nuri ® í A szovjet komány nyilatkozata végén hangsúlyozza, hogy az USA, valamint Irán, Törökország és Pakisztán között megkötött katonai egyezmények kiélezik a helyzetet a Szovjetunió déli határai mentén fekvő egész nagykiterjedésű területen. A szovjet kormány már figyelmeztette Irán, Törökország és Pakisztán kormányait az ilyen politika komoly következményeire. Az említett országok kormányai azonban nyilvánvalóan keveset törődnek államaik tényleges biztonságával és függetlenségével és fő érdekük, hogy politikájukat minél jobban az USA védnöksége alatt létesült agresszív katonai tömbök, katonai, stratégiai és gyarmatosító terveihez idomítsák. A szovjet kormány nem értékelheti másként az USA, Irán, Törökország és Pakisztán kormányainak akcióit, mint ^ Szovjetunióval szembeni ellenséges érzület megnyilvánulásaként, mint a béke veszélyeztetéseként. A Szovjetunió kormánya természetesen a maga részéről megteszi az intézkedéseket a Szovjetunió határai biztonságának megóvására és a béke megőrzésére. A FELSŐ-GARAM VIDÉKÉNEK NÉPE Elena Haberernová-Bellušová tárlata a HviezdoslavGalériában Első benyomásunk, hogy Haberernová a festő szemével lát s az aszszony lelkével él és érez át mindent, amit képbe foglal. Lénye és természete indokolja, miért képezi alkotásának tengelyét a gyermek- és emberábrázolás. Mintegy másfél évtizedes festői múltjában következeteA laoszi helyzet veszélyezteti a bekét Moszkva (ČTK) - A TASZSZ jelentése szerint Moszkvában nyilvánosságra hozták a Szovjetunió külügyminisztériumának nyilatkozatát, mely szerint a szovjet kormány osztja a Kínai Népköztársaság és Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányainak ama helyzet miatti aggodalmát, mely Laosz térségében alakult ki és melynek fejlődése komolyan veszélyezteti Indokína népeinek békéjét és biztonságát. A nyilatkozat kitér azokra a levelekre, melyeket februárban az Indokínáról tárgyaló genfi értekezlet két elnökének, a VDK és a Kínai Népköztársaság külügyminisztere küldött. A levelek többek között megállapítják, hogy sok amerikai fegyver és lőszer érkezik Laoszba és hogy amerikai katonai személyzet tekintélyes csoportját küldték oda. Az USA kormánya nyíltan buzdítja a laoszi kormányt a Laoszra vonatkozó genfi egyezmények megszegésére. A Szovjetunió külügyminisztere, bejelenti, hogy a szovjet kormány, melyet az Indokínáról tárgyaló genfi értekezlet elnökeinek egyike képviselt, Nagy-Britannia kormányához, melyet a másik elnök képviselt, jegyzéket intézett, melyben azt javasolja, hogy mindkét elnök kérje fel a Laosz ügyeivel foglalkozó nemzetközi bizottságot. újítsa fel mielőbb gyakorlati tevékenységét a Laoszra vonatkozó genfi egyezmények teljesítése fölött gyakorolt felügyelet terén. A szovjet külügyminisztérium nyilatkozatában megjegyzi, hogy még mindig várják az angol fél válaszát. Uruguayi közvélemény az USA hadgyakorlatai ellen Montevideo (ČTK) —: Az uruguayi sajtó és közvélemény élesen elítéli az Amerikai Egyesült Államok haditengerészetének a dél-amerikai vizeken tartott hadgyakorlatait. A hadgyakorlatokon a latin-amerikai országok haditengerészetének egységei is részt vesznek. Kísérletek az EAK és Irak közti feszültség enyhítésére Az Arab Államok Ligájának Tanácsa Szudán kezdeményezésére az arab országok kormányaihoz fordult, küldjék ki külügyminisztereiket a Liga politikai bizottságának bejrúti ülésére, melyen meg kell oldaniok annak problémáját, hogyan enyhítsék a feszültséget az EAK és Irak között és hogyan állítsák helyre a két ország rendes kapcsolatait. Köztudomású, hogy e feszültség mely kezdeti fokon már az Iraki Köztársaság elleni összeesküvés szervezésével vádolt Arif ezredes és R^sid Alkalani jobboldali politikus ellen lefolytatott bagdadi bűnperben is megnyilvánult, az utóbbi hetekben az úgynevezett moszuli puccs után érte el tetőfokát. Még mindig nem biztos, megtörténik-e az arab országok képviselőinek javasolt összejövetele, mivel a liga egyes tagállamai nem fejtették ki álláspontjukat az összejövetellel kapcsolatban. Az arab világ közvéleménye bizonyos nyugtalansággal figyeli a Kairó és Bagdad közötti feszültséget s erősen tartózkodó álláspontot foglal el a kairói antikommunista kampánnyal szemben, mely többek között arra irányul, hogy megnyerje az arab monarchiák kormányköreinek és a jobboldali libanoni köröknek támogatását. Az EAK közvéleménye is e békülékenyebb hanghoz húz. Az imperialistabarát körök itt mindjárt tudatosítják, hogy míg az EAK politikai hatóereje az Irak- és kommunistaellenes kampányban kimerül, az imperialista hatalmaknak mérföldes léptekkel sikerült előrejut niok az arab országok politikai és katonai körülzárásában. Ezt jelenti a Törökország, Irán és USA közötti agresszív egyezmények megkötése, Ciprusnak, mint katonai támaszpontnak törvénybeiktatása (Ciprusról indították meg 1956 őszén az Egyiptom elleni agressziót, majd 1958 nyarán Jordánia megszállását), az Anglia által ellenőrzött dél-arab szövetség megteremtése, amit például Jemen agressziónak minősít, a Kuvajti brit pozíciók megerősítése. E tettek, melyekkel az EAK még hat hónappal ezelőtt élesen szembehelyezkedett, most Kairóban nem váltottak ki semmilyen jelentősebb ellenvetést. Az arab nemzeti felszabadító erők őszinte barátai megelégedéssel látnák, ha a bejrúti tárgyalás az EAK és az Iraki Köztársaság elmérgesedett viszonyának javulását eredményezné. A jelenlegi helyzetből egyedül az imperializmus húzhat hasznot. Kihasználja a viszályt és nemcsak Irak, hanem az EAK. valamint az arab antiimperialista front eddigi fő bástyái uralására tör. Jaroslav Bouček. vérének érzi magát. Nem törekszü! a néprajzi érdekességek dokumentációjára. Egyénien, belső hajlandóságból választja motívumát s lírai érzékenységű színhangolással, lágy körvonalakkal fejezi ki a jegyesekébredő érzéseit, a fiatal párok új boldogságát. Egészen egyszerű s egyben erősen tipikus mozzanatokat ragad ki a falusi életből. Mesterkéletlent őszinte az öltözködő, fésülködő, fiatalságában tetszelgő nő. Jellegzetes, biztos vonalvezetésű, jő térhatású a vidáman öntudatos „Munkába' siető asszony. Hel'pai és polomkai tipikus figurái átköltött megjelenítésükben is életszerüek s a mát éreztetik. Szerves és logikusan felépíteti a t Uprka-kórház csarnokát díszítő kompozíciója, amelyen keresztül a napközi gyermekotthonok meghitt vi-* lágába látunk bele, a kicsinyek játékban, gondtalan örömben töltött életébe. Követhetjük őket abba az egészséges légkörbe, hol testi fejlőn désükkel párhuzamosan kristályosod dik ki bennük a közösségi gondolat^ a megértés és barátság eszméje. „Csak a hozzájuk való nagy szeretetem ad türelmet és erőt, hogy az örökké mozgó eleven gyereksereget ilyen alaposan megismerjem, s a magam nyelvén így tudjam őket Termés, olaj sen figuralista s „üdülésképpen" fest virágot és tájat. Jelen kiállításán (az 1956-58. évek anyaga) hazánk egy rendkívül jellegzetes tájára irányítja figyelmünket. Arra a tájra, hol a dombok és lankák közt a Felső-Garam vize zúg s ahol, ha nem is érintetlenül, de jórészt megmaradtak a régi népi sajátosságok a falvak építkezésében, az emberek öltözködésében és jellemében. Az itt élő délcegtermetű, ruganyos mozgású, szépen formált arcú embertípust ragadja meg ecsete és színes-ízes sorozatban hozza elénk. Mint realista szemléletű festő, müveiben a jelenségek valóságára támaszkodik. Fejlődése folyamán látásmódja átalakul és ábrázolása tárgyát az általános elképzeléstől függetlenül egyéni hangsúllyal festi. Fegyelmezetten tartózkodik a túlzásoktól s a kifejező eszközök közül a színnek juttat döntő szerepet. Sok fehéret alkalmaz s a világos színeket nagy foltokban rákja fel. A színnel, az emocionális hatás legerősebb és legbiztosabb kiváltójával nemcsak a formát érzékelteti, de képzeteket, érzéseket, gondolatokat idéz fel általuk. — Színkapcsolása mindenkor életigenlő és derűsen összhangzó. Jellemző arra a meleg kölcsönösségre és elemi összetartozásra is, ami a piktort és modelljét egymáshoz fűzi. Haberernová érzésben és művészi megoldásban a gyermekképek avatott festője. Minden Margitka és Pavlinka anyjának, egyúttal minden garammenti lány, asszony, férfi test'•*!£*.. y * ' ""ŕ Diáklány, olaj (J. Herec reprodukciója) megszólaltatni" '— vallja lelkes, meleg mosolygással Haberernová. Virágaiban, a természet évről évre megújuló színes-illatos csodáiban is az élőlényt s a törvényszerűséget látja. Haberernová művészi termése érlelődést, pozitív fejlődést jelző, tehát ígéretes. Bárkány Jenőné • József /QUila csehül Arany János és Móra Ferenc válogatások után a prágai Világirodalmi olvasmányok (Svétová četba) népszerű sorozatának 202. kötete József Attila kivételes gonddal összeállított remekmüveit ismerteti meg az igényes cseh olvasóközönséggel A verseket K. Bednár, L. Hradský és V. Závada fordították. Jól emlékszem Antonín Straka, a magyar irodalom nagy barátjának húsz 'év előtti megállapítására: A cseh költészet magas színvonalat ért el, a cseh olvasót a fordításból kapott költemények közül csak azok lelkesítik, amelyek tartalomban, vagy formában valóban újszerűek. Straka jól ismeri a magyar költészet remekeit, tudja, hogy megütik a mércét és ezért kezdett bele a nagy magyar költő-antológia elkészítésébe. Célkitűzése megvalósítását a háború akadályozta meg. Strakd koncentrációs táborban elpusztult és a gondosan előkészített anyagot, a valóban mesteri fordításokat a Gest apo-legények eltüzelték. Straka terve akkor nem valósulhatott meg. A tervezett antológiára, mint a modern magyar költészet egyetemes gyűjteményére, szerintünk, ma még sokkal nagyobb szükség van. Megvalósult azonban sok minden más, ami a ket nép barátságának elmélyítése terén szintén kiváló szolgálatokat , tesz. Ismert cseh költök és fordítók tolmácsolásában megjelent Katona Bánk bánja, Petőfi és Arany versei és könyvalakban most mutatkozik be a cseh olvasóközönségnek századunk egyik legnagyobb magyar költő-óriása: József Attila, a magyar proletárköltészet megteremtője. Nem igényeljük a fordítás méltatását, csupán örömünket fejezzük ki a könyv megjelenése felett és K. Bednár cseh költőt, a versek egyik fordítóját idézzük: „József Attila típusának nincs a cseh költészetben egyenértékű hasonmása. Olvassuk öt. Korának költője, aki verseiben teljes énjét adja. Nem reminiszcenciákat ébreszt, költői műve élő szózatként hat a mai olvasóra is." Őszinte örömünk tolmácsolása mellett, hadd írjuk meg, hogy a magyar költő-óriások sorából hiányzik még a nehezen fordítható, sok jegyzetelést és alapos be vezető - tanulmányt kívánó Ady es Ady után jöjjön a várva-várt, századunk magyar költőinek kimagasló műveit felölelő (a hazai földből sarjadt Györy Dezsőről se feledkezzünk meg, aki krédóját itt, nálunk szövegezte meg) egyetemes antológia. Különben a napokban kerül a könyvpiacra Gárdonyi Géza kiváló ifjúsági regénye, az Egri csillagok, (szily) ÜJ SZÓ 4 * 1959. március 28.