Új Szó, 1959. március (12. évfolyam, 59-88.szám)

1959-03-26 / 84. szám, csütörtök

Vilá g proletárjai, egyesüljetek l SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1959. március 26. csütörtök 30 fillér XII. évfolyam, 84. szám Szakítsunk a sablonnal és az általánosságokkal A pártunk Központi Bizottsága márciusi ülésén kitűzött feladatok teljesítésének, annak, hogy záros határidőn belül döntő feladatot ér­jünk el a mezőgazdasági termelés növelésében, alapfeltétele, hogy döntő fordulatot érjünk el a falusi pártmunkában. Mert téves és káros felfogás volna úgy vélekedni, hogy azok a nagyjelentőségű elvek és intézkedések, amelyeket a Központi Bizottság márciusi ülése elfogadott, önmaguktól tetté válnak, valami bűvös szerként máról holnapra megoldják a mezőgazdasági terme­lés problémáit. Nem, — erre vár­ni, ebben reménykedni meddő do­log volna. A legszebb és legjobb határozat és irányelvek is csak akkor érnek valamit, csak akkor hozzák meg a hozzájuk fűzött, re­ményeket, ha azokat az emberek magukévá téve tettekké változtat­ják. Ám abban, hogy a Központi Bizottság határozatait a földmű­vesek magukévá tegyék s ennek folytán tetté változtassák őket, döntő feladat hárul a falusi párt­szervezetekre, minden egyes falun dolgozó, vagy a mezőgazdasággal kapcsolatban álló kommunistára. Rajtuk, a falusi pártszervezeteken és kommunistákon múlik, mikor, hogyan és mily mértékben tudato­sítják a szövetkezeti tagok a mező­gazdasági termelés növelésének társadalmi jelentőségét, azt, hogy dolgozó népünk életszínvonalának emelése most már nagyrészt azon múlik, mikor és mily mértékben növeljük a mezőgazdasági terme­lést. Ámde ahhoz, hogy a mezőgazda­sági termelés növelésének jelentő­ségét mezőgazdaságunk minden egyes dolgozója tudatosítsa, vala­mint ahhoz, hogy megértse az új intézkedések jelentőségét, elenged­hetetlenül szükséges, hogy a falusi pártmunkában szakítsunk a régi módszerekkel. Ne a régi sablon szerint járjunk el és ne eléged­jünk meg azzal, hogy a Központi Bizottság ülésének anyagát s az ebből eredő feladatokat egy gyű­lésen ismertetjük. Nem kampány­feladatról van szó. Magából a fel­adat jellegéből kifolyólag nem is lehet erről szó, mivel ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelésben vala­melyes fordulatot és eredményt elérjünk, legalább egy évre van szükség. A mezőgazdasági termelés növelésére irányuló feladat éppen azt kívánja meg — anélkül, hogy az éppen soronlevő, időszerű mun­kákat elhanyagolnánk —, hogy a mezőgazdaságban többéves távla­tokkal dolgozzunk, hogy minden egyes szövetkezet és gazdaság tud­ja és felkészüljön rá, hogy az el­következő években hol, mit s ho­gyan akar termelni. Határozottan szakítani kell azzal a gyökerében helytelen nézettel és gyakorlattal, amely szeszélyes módon évről év­re, sőt év közben is megváltoztat­ta, magyarán mondva összekeverte az egyes gazdaságok termelési fel­adatait, megfosztotta a gazdaságo­kat gazdálkodásuk legelemibb fel­tételétől — termelési biztonságuk­tól. Viszont ha lényegbe vágó válto­zásokat tervezünk a mezőgazdaság szervezésében 'és tervezésében, ha feladatul tűzzük ki a döntő for dulat elérését a mezőgazdasági termelésben, akkor ez szükségsze­rűen megköveteli, hogy változtas­sunk a falusi pártmunka eddigi módszerein. Miben kell látnunk e változás lényegét? Elsősorban is és lefl főképp abban, hogy a párt­munkában szakítunk az általános­ságokkal. Abból kell kiindulnunk és azt kell szem előtt tartanunk, hogy ahány vidék, falu és EFSZ, a me­zőgazdasági termelésnek annyiféle sajátos adottságaival találkozunk. Természetes és magától értetődő hát, hogy a pártmunkában is ami jó és a helyi viszonyoknak meg­felelő pl. Leleszen, nem biztosan jó és célravezető Farkasdon. És nemcsak arról van szó, hogy má­sok a mezőgazdasági termelés adottságai és feltételei, hanem má­sok az emberek, akikhez szólunk, akiket a feladatok teljesítésére meg akarunk nyerni s akik — vég­ső soron — a szót és a betűt tetté változtatják. De hát — mondhatná valaki — az csak természetes, hogy a lele­szi kommunisták a leleszi problé­mákról beszélnek, a farkasdiak pedig a farkasdiakról. Ha bármily logikus is a kérdés ilyeténvaló fel­tevése, azt kell rá válaszolnunk, hogy sajnos, az nem is oly termé­szetes. A falusi pártmunkában megmutatkozó sablon és általános­ság éppen abban mutatkozik meg, hogy ténykedésük „megfelelne" bárhol, mert nem helyhez kötött, nem az adott helyzetből és az em­berekből indul ki. És mert ilyen, éppen azért nem jó és nem kielé­gítő. Most például nem arra van szükség, hogy a falusi pártszerve­zetekben csupán ismertessék a Központi Bizottság határozatát és egyetértésüket nyilvánítsák, hogy hát valóban, a mezőgazdasági ter­melést növelni kell. Ha csupán ezt teszik, akkor keveset tesznek. Csupán egyetérteni a párt határo­zatával és célkitűzésével, az lé­nyegében nem több a bólogatásnál. A párt pedig azt követeli meg min­den tagjától, hogy tevékenyen küzdjön és harcoljon határozatai valóraváltásáért, célkitűzései el­éréséért. De mit jelent ez a gya­korlatban? Azt, hogy mi, a párt­szervezet, azon a helyen, ahol va­gyunk és ténykedünk, ott, a mun­kahelyünkön és hatáskörünkben mit és hogyan teszünk azért, hogy a határozatok valósággá váljanak. Lám, csak kilyukadunk oda, hogy a hatékony pártmunka, a párt ha­tározatainak teljesítésében való tevékeny részvétel, nem tűri a sablont, az általánosságokat, ellen­kezőleg, megköveteli, hogy min­denkor és mindenütt a konkrét, helyzetből, az adott körülmények­ből induljunk ki s azt és úgy te­gyünk, amint ezt az adott helyzet megköveteli. A falusi pártszervezetek és kom­munisták jelentős sikereket és eredményeket tudhatnak maguk mögött. Az a tény, hogy hazánk mezőgazdasági földterületének im­már majd 80 százalékán nagyüzemi gazdálkodás folyik, azt bizonyltja, hogy a falusi kommunisták meg­értették és magukévá tették pár­tunk célkitűzéseit s öntudatosan küzdöttek azok eléréséért. Éppen a mezőgazdaság szövetkezetesíté­sében végbement és még mindig folyamatban lévő forradalmi átala­kulás arra enged következtetni, hogy pártunk falusi szervezetei a mezőgazdasági termelés növelésé­nek kérdéseit is sikerrel megold­ják, dolgozó parasztságunkat rá­vezetik arra az útra, amely az élel­miszerek bőségéhez, népünk élet­színvonalának további emeléséhez vezet. Antonín Novotný elvtárs látogatása a brnói kerületben Fogadtatás a kerület határán • A Nemzeti Front szervezetei funkcionáriusainak hatalmas aktívája a brnói stadionban Antonín Novotný elvtárs, a CSKP KB első titkára, a köztársaság elnöke szerdán délután néhány napi látogatásra a brnói kerületbe érkezett. Novotný elvtársat R. Barák, a CSKP KB politikai irodájának tagja, belügyminiszter, V. Krutina, a CSKP KB titkára, L. Štrougal mező- és erdőgazdasági minisz­ter, és K. Polaček általános gépipari miniszter kíséri; A brnói kerület határán, Veľký Bítéšen J. Kor­eák elvtárs, a CSKP brnói kerületi bizottságának vezető titkára és a kerületi pártbizottság irodájá­nak további tagjai várták Novotný elvtárs érkezését, akik kísérni fogják a kerületben tett látogatása során. Novotný elvtárs és kíséretének tagjai Brnóba érkezésük után részt vettek a brnói stadionban rendezett hatalmas aktíván. Novotný elvtársat, aki előtt a stadion bejáratánál katonai alakulat tisz­telgett, szívélyes fogadtatásban részesítették a Nem­zeti Front szervezeteinek funkcionáriusai, akik be­töltötték a stadion minden helyét. Az aktívát J. Nedélka elvtárs, a kerületi nemzeti bizottság elnöke nyitotta meg, majd Novotný elvtárs mondott beszédet, melyet a hallgatók gyakori lelkes tapsai szakították félbe. A KONGRESSZUS HATÁROZATA KÖTELEZ: Minél előbb kerüljön földbe a vetőmag A tavaszi munkák országszerte teljes ütemben folynak. A szö­vetkezetesek tízezrei szorgoskodnak a földeken, kihasználva a jó időt, a rendelkezésükre álló gépparkot, hogy a tavaszi vetőmagot minél előbb elvethessék s ezáltal is elősegítsék a terméshozam nö­velését. A nyitrai kerületben A nyitrai kerületben több mint 900 kerekes és 360 lánctalpas trak­tor dolgozik. A traktorosbrigádok és a szövetkezetek traktorosai váll­vetve küzdenek a tavaszi munka mielőbbi elvégzéséért. Az eddig beérkezett jelentések szerint a kerületben 45 671 hek­tárt vetettek be tavaszi árpával. A terv teljesítéséhez még 2940 hektár hiányzik. A tavaszi vetés különösen a déli járásokban ha­lad nagy ütemben. Az őgyallai, zselízi, párkányi, par­tizánskej, verebélyi járások már be­fejezték a tavaszi árpa vetését, sőt a kerületből már nyolc járás jelen­tette, hogy a cukorrépa vetését is megkezdte. A szövetkezetesek és állami gazdaságok eddig több mint 16 000 hektárt vetettek be cukor­répával. Természetes, a tavaszi ve­tések mellett a rétek és legelők feljavítására, trágyázására is nagy súlyt fektetnek. Oravában is Március utolsó hetében a žilinai kerület összes járásaiban megkezd­ték a vetést. Már Oravában és Lip­tőban is vetnek. A kerületben a szövetkezetek és állami gazdaságok több mint négy és félezer hektárföldet vetettek be. Sőt mi több, a napokban már néhány szövetkezet jelentette, hogy a ko­ratavasziak vetését befejezték. Nyolcezer hektár A Banská Bystrica-i kerületből érkezett hírek arról adnak számot, hogy e kerületben is teljes ütemben folynak a tavaszi munkák. A be­vetett hektárok száma a tegnapi napon már elérte a 8000 hektárt. Üjabb szövetkezetek alakulnak A IV. országos szövetkezeti kongresszus tárgyalásai jelentős mértékben hozzájárul­tak ahhoz, hogy a minap a körmöcbányai járásban 138 kis- és középparaszt a szö­vetkezeti gazdálkodást válassza. Sášovské Podhradie és Jalná község dolgozó paraszt­jai 123, illetve 137 hektáron folytatnak kö­zös gazdálkodást. E két szövetkezet létrejöttével az EFSZ­ek száma a kerületben 27-re, a mezőgaz­dasági földterület pedig 17 333 hektárral növekedett ez idén. Az idei tavaszi munkáknál kü­lönösen az ipolysági járás szö­vetkezetei értek el kiemelkedő eredményeket. Az ipolyviski, ipolysági, palásti, horváti szövet­kezeten kívül az esti órákban még öt szövetkezet jelentette, hogy a koratavasziakat elvetették. A palásti szövetkezetben a tavaszi árpa mellett már 60 hektáron el­vetették a zabot és 11 hektáron elültették a korai burgonyát. A fa­lu fiataljai pedig segítettek a szö­vetkezetnek egy 100 hektáros lege­lő feljavításában. (sz.) Példát mutatnak Kisgéres községben munkaszerető nép lakik. Igazolják ezt a szövet­kezetben elért eredmények. A köz­ség lakossága a beadást is rend­szeresen teljesíti, az első negyed­évi tervet március első hetében 100 százalékra teljesítette, mind tejből mind pedig tojásból. Példát mutatnak a járás szövetkezetesei­nek. A tavaszi munkákat is kivá­lóan végzik. Géresi László, Kisgéres Felejthetetlen élményeikről beszéltek Kutrucz László, a szímői EFSZ el­lenőrző bizottsá­gának elnöke, Onó­dy Imre, a füri földművesszö­cetkezet elnöke és Borbély Ferenc, a tardoskeddi szö­vetkezet elnöke közösen utaztak Prágából, az egy­s'éges földműves­szövetkezetek IV< kongresszusáról.' Az úton sokat be-< szélgettek arról, hogyan alkalmaz­zák majd otthon a kongresszuson szerzett tapaszta­latokat. Egyebek között a mélyalmo-zásról társalogtak. Az a véleményünk, hogy az előnyö­sebb, mert a betonpadlózatú ólak­ban könnyen megbetegszenek, vagy megsántulnak a sertések. A három szövetkezeti funkcionárius beszélge­tés közben felelevenítette a kong­resszuson részt vett külföldi küldöt­tek felszólalásait és a többi felejt­hetetlen élményeiket, amelyekkel a napokban ismertetik meg szövetkeze­teik tagságát. , (Foto: Drábek) Megint az eredményesebb módszerrel A prešovi Magasépítkezési Vál­lalat dolgozóinak sikeres tapasz­talataik vannak az úgynevezett fo­lyamatos építkezés alkalmazása terén. Ezelőtt négy évvel az em­lített módszerrel hazánk legjobb­jai közé tartoztak. Napjainkban ismét felújították ezt az építkezési módszert, hogy meg­gyorsítsák lakásépítkezésünket Pre­šovban és Szlovákia más városai­' ban. Elhatározták, hogy a még 950 I be nem fejezett lakásegység közül i 563-at ezzel az építkezési módszerrel építenek fel és az ez évre tervezett ' 974 lakás közül további 803-at Befejezték a tavasziak vetését (TELEFONJELENTÉS) A Csallöközaranyosi Állami Gazdaságban ki­használva a kedvező időjárást befejezték a 74 hektár cukorrépa és 10 hektár takarmány­répa vetését. A mun­kát a tervezettnél másfél nappal koráb­ban végezték el. Elül­tették a tervezett 5 hektár elöcsíráztatott burgonyát. Lehenge­reztek 260 hektár búzát és 210 hek­tár herét megfogasol­tak. Az Időjárás lehe­tővé tette, hogy a ta­vaszi árpa hengerlését megkezdhették. Ezzel elérték, hogy húsvét előtt a kukorica veté­sén kívül elvégezzék az öss/es legfontosabb tavaszi munkál. Ezt az eredményt a jó időjárásnak, a jó szervezömunkának, a dolgozók becsületes igyekvésének köszön­getjük. Az elmúlt év­hez viszonyítva a tava­szi munkálatokat egy hónappal korábban vé­gezték el. CZIMER Lajos, Csallóközaranyos ugyancsak a folyamatos építkezéssel készítenek el. Mindeddig a prešovi Magasépítke­zési Vállalat dolgozói három mun­kahelyen vezették be az említett építkezési módszert. Kettőt közülük a kerületi székhelyen, ahol a lakás­építkezés a legnagyobb méretű. Fo­lyamatos módszerrel dolgozik Pre­šovban Jozef Vilga és Jozef Sobota komplex munkacsoportja, amelyek a szocialista munkabrigád címért ver­senyeznek. Terveiket nemcsak meny­nyiségben, de a minőségi követelmé­nyek szerint is rendszeresen telje­sítik. Gyarapszik a televízió ­tulajdonosok száma A kassai kerület lakossága nap érdeklődést tanúsít a takarékpénz tárak által nyújtott kölcsönök irán A kölcsönzési akció óta eltelt hé j rom hónapban például több min I 600 000 koronát vettek igénybe kü­lönféle vásárlási célokra. Á kerü­let dolgozói Igy több mint egymil­lió korona értékű árut vásárolhat­tak. A legnagyobb érdeklődés a te­levíziós készülékek és a rádiók iránt volt tapasztalható. Az Áthoz és Má­nes jelzésű televíziós készülékekre csaknem 150 000 korona értékben nyújtottak kölcsönöket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom