Új Szó, 1959. március (12. évfolyam, 59-88.szám)

1959-03-25 / 83. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLOVÁKI A KOMMUNISTA PARTJANAK NAPILAPJA 1959. március 25. szerd a 50 fillé r XII. évfolyam, 83. szám. Megértették, mi a küldetésük A mnnkavcrseny Aj formájával hazánk szocialista építésének megvalósításáért Egész dolgozó népünk legnemesebb céljának tekinti a legrövidebb időn belül befejezni hazánk szocialista építését. S hogy mindez nem üres szóbeszéd, azt vilá­gos, elfogadható tények megfelelően igazolják. Né­pünk e becsületbeli törekvésére jellemző," többek kö­zött, a mindinkább népszerű, elterjedt versengés, a szocialista munkabrigád címért folyó verseny. Rövi­desen nem lesz olyan üzemünk, gyárunk, ahol kisebb-na­gyobb kollektívák el ne határoznák, hogy a jövőben szocialista módon dolgoznak és élnek. Az ilyen mun­kacsoportok zászlóvivői a szocialista életmódnak és mint az alábbiakból is megtudjuk, feladataik kiváló teljesítésével példaképül állanak a munkahelyek töb­bi dolgozói előtt. AZ ELSŐT KÖVETI A TÖBBI >>wvwwvvwvwwv ww» Négy napig tartott a szövetke zetek kongresszusa. Négy nap ugyan nem hosszú idő, de mégis igen jelentős dolgokat tárgyaltak meg ez idő alatt a szövetkezeti ta­gok legjobbjai. Örvendetes, hogy jónéhány felszólaló már büszkén jelentette, hogy a kongresszus előtti vitaanyag megtárgyalása so­rán megtették az intézkedéseket, az első lépéseket a mezőgazdaság­ra, illetve az egyes szövetkezetekre háruló feladatok megvalósítására. Több szövetkezet küldötte számot adott arról, hogy a közös gazdál­kodás további jövője szempontjá­ból „megfiatalították" a szövetke­zetüket, másszóval a falusi ifjú­sággal töltötték fel a tagok sorait. És ez így helyes, hiszen az idő­sebbek, a korosabbak lassan kidől­nek, no meg a fiatalban mégiscsak több a lelkesedés, az akaraterő, s nem sértjük még az idősebb ta­gokat akkor sem, ha azt mondjuk, hogy a fiatal szövetkezeti tagokban több kezdeményezés rejlik és jobb a viszonyuk az újhoz. De azt sem lehet elhallgatni, hogy a fiatalnak fogékonyabb az esze, s nem esik oly nehezére a tanulás, mint az idősebbeknek. Ha már itt tartunk, hadd mond­juk el azt is, hogy az előző kong­resszushoz viszonyítva a mostanin már jóval több fiatal vett részt és nagyon talpraesetten, okosan lépett fe! a vitában. Igazán öröm volt hallgatni Kelemen Ételnek, a bo­gyai szövetkezet tyúkfarmjának a vezetőjét. Felszólalásában az új módszerek sürgős bevezetése mel­lett foglalt állást. S hogy mit je­lent az új, a jobb alkalmazása, azt saját tapasztalatai alapján kiváló érvekkel bizonyította. Mert nem kis dolog két és fél hónap alatt a kacsák gyors nevelésével 250 ezer korona hasznot hozni a közösség­nek. S ne gondolja senki sem, hogy a bogyai szövetkezetesek csupán öncélúságból, saját anyagi helyze­tük érdekében vezették be ezt az új munkamódszert. A közösségre, az ország jobb húsellátására épp­úgy gondoltak akkor, amikor elha­tározták, hogy a gyorshizlalással két és fél hónap alatt 2 és fél­kilós kacsákat adhatnak a baromfi­feldolgozó üzemnek. Bátran állithatjuk, a falusi ifjú­ság megértette, hogy helye, jövője a mezőgazdaságban van. Szépen beszélt erről Danis Teréz, az igra­mi szövetkezet ifjúsági csoportjá­nak a vezetője. Nem csupán arról szólt, hogy szövetkezetükben mi­lyen kiváló eredményeket ér el az ifjak csoportja, s hogy az ifjúsági csoport kezdeményezésére indult útjára a szenei járásban a mozga­lom, hogy a XI. kongresszusra tett kötelezettségvállalásokat 20 száza­lékkal túlteljesítik, hanem tovább ment faluja határától. Büszkeség­gel, sugárzó arccal adta a kong­resszus tudomására, hogy a bra­tislavai kerület szövetkezeteiben ma már több mint 13 ezer fiatal dolgozik. De ezzel sem elégednek meg és a CSISZ-tagok vállalták, hogy az év végéig még 5000 fiatalt nyernek meg a bratislavai kerület szövetkezetei számára. Arról szóltunk az előbbiekben, hogy a fiatalnak könnyebben fog az esze, hamarább el tudja sajá­títani az új módszereket. Persze ez nem jelenti azt, hogy az idő­sebbek, akiknek viszont nagy az élettapasztalatuk, s megteremtet­ték a közös gazdálkodás jövőjének alapjait, egyáltalán ne tanuljanak, ne fejlődjenek, mondván ott a fia­talok, azoknak valő a tanulás, mi már megélünk így is. A szocializmus építésének gyors üteme olyan feladatokat ró a me zőgazdaságra az elkövetkező évek ben, amelyek megoldása csakis művelt, szakképzett, fejlett szövet kezeti tagokkal érhető el tekintet nélkül arra, fiatal vagy idősebb tagról van-e szó. A kongresszus kitűzte feladatok igen nagyok, de megoldhatók, ha minden szövetkezeti tag nem csu pán két kezével, hanem eszével is hozzájárul a nagy célok minél előbbi eléréséhez. S ezek a nagy célok? Elsősorban is minél gyor­sabb ütemben befejezni az ország­ban a mezőgazdaság teljes szocia lista átépítését, s egyúttal nagy gondot fordítani a meglévő szö­vetkezetek megszilárdítására. Má sodsorban a nép életszínvonalának rohamos emelkedése megköveteli, hogy a mezőgazdasági termelés js lépést tartson az ipari termeléssel. E téren az elkövetkező évek fel adata 40 százalékkal növelni a me­zőgazdasági termelést. E nagy fel­adatok kitűzésénél arra is gondolt a párt és a kormány, hogy megfe­lelő káderekkel lássuk el a mező­gazdaságot. E tekintetben a helyes mód, ha a szövetkezetek vezetősé­gei arra törekednek, hogy minél több tagot küldjenek iskolázásra s a különféle tanfolyamokra. Ah­hoz, hogy 1965-ig 160 ezer fiatal tanuljon a tanonciskolákon, 40 ezer mezőgazdasági technikumot vég­zett szakemberünk legyen és 3700 mezőgazdasági főiskolát végzett szakember dolgozzon a mezőgazda­ságban — a szövetkezeteknek, de legkivált a falusi szülőknek kell hozzájárulniok. Nem várhat egyet len szövetkezet sem a „sült ga­lambra", arra, hogy majd az állam biztosít számukra jó szakembere­ket. A mi társadalmunk megadja a tanulás lehetőségeit, minden téren előnyöket nyújt ama szövetkeze­teknek és azon tagoknak, akik ta­nulni, fejlődni akarnak. S most, hogy a szövetkezetek már saját gépeikkel dolgoznak, még nagyobb szükség van a gépekhez értő jó szakemberekre, mert ahogyan a kongresszuson is szó volt róla, több esetben nem helytálló az, hogy mezőgazdasági gépeink nem felelnek meg a követelményeknek, inkább a szaktudás hiányzik a bo­nyolultabb gépek irányításánál. Persze joggal bírálták a küldöttek, hogy egyes gépeink, mint például a silókombájnok vagy a répakombáj­nok eléggé gyenge minőségűek és munkaközben igen nagy százalékos ezeknél a gépeknél az üzemzavar. A kongresszuson elhangzottak alapján azonban megállapíthatjuk, hogy a jövőben e téren is nagy változás következik be. Ipari dolgo­zóink, illetve a mezőgazdasági gé­peket gyártó üzemek már eddig is sok oly gépet adtak szövetsége­süknek, a parasztságnak, amelyek nagyban hozzájárultak az eddigi sikerek eléréséhez. Egészen biztos, hogy a munkásosztály a jövőben is mindent elkövet, hogy a nagy ütemben fejlődő mezőgazdasági termelés követelményeinek megfe­lelő gépeket kapjon a falu. Persze a mezőgazdaság sem maradhat adós szövetségesének, a munkás­osztálynak, s az elkövetkező időben jól meg kell fognia a munkát min­den egyes mezőgazdasági dolgozó­nak, hogy hiánytalanul teljesítsék a XI. kongresszus és a CSKP KB márciusi ülésének a mezőgazdaság­ra vonatkozó határozatát. Néhány őra alatt nemcsak Nová­kyt, hanem az egész országot is bejárta a hír, hogy a Béke-bánya egyik ifjúsági mun­kacsoportja hazánkban elsőnek nyerte el a szocialista munkabri­gád címet. A bányában nagy vőlt az öröm és egyre nagyobb a munkakészség. Egyszerre több csoport is elhatá­rozta, hogy követik az első szocia­lista munkabrigád jó példáját és hasznos kötelezettségvállalásokat tettek tevékenységük megjavítása érdekében. Elsőnek a Lehota-bányáből Ján Ja­šík kollektívája jelentette, hogy részt vesz e címért folyó versenyben. Kö­telezettségvállalásuk többek között a következő: először is az egész év folyamán a tagok munkahelyükről egyszer sem hiányoznak igazolatla­nul. Eredeti fejtéstervüket 3 szá­zalékkal megszilárdítják és emel­lett még az év végéig legalább 600 tonna szenet bányásznak terven felül. A csoport valamennyi tagja lelkiismeretesen látogatja majd a műszaki és politikai előadásokat és gazdaságosan járnak el a fa- és a robbantőanyag felhasználásánál. A fiatalok kezdeményezése számos to­vábbi munkacsoportban jő vissz­hangra talált. Ez a bányák nagy elő­nyére válik, hiszen az idei tervlema­radást, ami körülbelül 15 000 tonna szenet tesz ki, nem lesz könnyű behozni. Többet s az eddiginél olcsóbban termelnek A szocialista munkabrigád címért folyó versenyről már jó ideje ér­tesültek a Žiar nad Hronom-i Szlo­vák Nemzeti Felkelés Alumínium­gyárban. Végül is elhatározták ma­gukat, s az előzetes versenyek for­májában döntötték el, hogy melyik csoport a legérdemesebb arra, hogy bekapcsolődhassék a büszke címért folyó versenybe. Győztesként Kery Kálmán 27-ta­gű munkacsoportja került ki, Újabb ifjúsági bánya Ostraván Egyik legkorszerűbb bá­nyánkban, mely az ostravai Észak-Stonav-ban épül a CSISZ Nagybányája név alatt, gyors ütemben folynak az akna mé­lyítésére való előkészületek. A tavaly óta itt dolgozó több mint száz fiatal segítségére a következő hónap elején hatvan fiatal érkezik Gottwaldovból és a žilinai kerületből. Április közepén azonban fia­tal bányászaink egy másik Ifjú­sági Bánya építését is meg­kezdik. Az új Dél-Stonav Bá­nya építését ifjú dolgozóink jóval a tervezett határidő előtt a fent említett észak-stonav-i bánya építésével akarják be­fejezni. A fiatalok által felépí­tett CSISZ Nagybánya elkészü­lése után is az ifjú bányászok munkahelye lesz. amely máris minden tekintetben kitűnően teljesftette a IV. szak­szervezeti kongresszus tiszteleté­re tett felajánlásait. A csoport egyöntetűen elhatározta, hogy eb­ben az évben több mint 15 tonna alumíniumot gyártanak az előírt minőségi követelményeknek meg­felelően és az önköltségeken 70 000 koronát takarítanak meg. A kollektíván belül versenyt szer­veznek a legjobb őrs és a legjobb kohász cím elnyeréséért Határidő előtt Amikor a Bratislavai Magas­építkezési n. v. 5. termelési-sze­relési részlege, dolgozói a IV. szakszervezeti kongresszus tisz­teletére kötelezettséget vállaltak, Bratislava lakosságának óhajából indultak ki, hogy minél előbb mi­nél több lakást adjanak át ren­deltetésének. A panelházakat ösz­szeszerelő munkacsoportok tagjai ezzel kapcsolatban elhatározták, hogy a jobban megszervezett szo­cialista munkaverseny segítségé­vel a megállapított határidővel szemben 140 lakásegységet 83 nappal előbb adnak át Bratislava lakosságának. Ezenkívül 648 la­kásegység mellett, melyeket ez évben kell befejezniök, még to­vábbi 48 lakást készítenek el az év végéig. Az építők tudják, hogy életszínvonalunk emelkedésének egyik fontos feltétele a lakáskér­dés megoldása s ezt, a legrövi­debb időn belül sikeresen kell megoldani. Ezért az említett vál­lalatnál is már számos munka­csoport elhatározta, hogy bekap­csolódik a szocialista munkabri­gád címért folyó versenybe. Az építkezési vállalat tervteljesítésé­ben' ennek következménye komoly eredményekben mutatkozik meg. (Szó)^ VMWWWWWVWWWV. •• • - »'""}>• - • w­Gépiparunk szinte hónapról hónapra növeli a mezőgazdasági gépek gyártását, me­lyekre a szövetkezeteknek, állami gazdaságoknak rendkiviil nagy szükségük van a termelés fokozásához. A IV. országos szövetkezeti kongresszus Is megállapította: a termelés lényeges növelése elképzelhetetlen korszerű gépek nélkül. Képünk a legújabb répakombájnt mutatja be, mely ez idén sok száz szövetkezetünkben veszi le a nehéz testi munka súlyát a mezőgazdasági dolgozók válláról, meggyorsítja a répa betakarítását, amiben a múlt években sok helyen óriási lemaradások mutatkoztak. A szövetkezetek IV, országos kongresszusa határozatainak szellemében A füleki járásban 300 hektárral növelik a cukorrépa vetésterületét kovič a Mezőkeszi EFSZ elnöke a kongresszusról Jozef Kač­|íg a IV. országos szövetkezeti kongresszus küldöttei a prágai Fučík-palotában tárgyaltak, addig az itthon maradt EFSZ­tagok a folyó munkák elvégzését és újabb tervek előkészítését szorgalmazták. A talajelőkészítő és az árpavetési munkák mellett elkezdték és sikeresen folytatják csaknem minden járásban a cukor­répa és a tavaszi takarmánykeverékek vetését, a beruházási épít­kezéseket, hogy a kongresszus határozatai valóban termő talajra találjanak. A cukorrépa termelése gazdagítja a takarmányalapot Közismert, hogy a füleki járásban igen gazdag hagyományai vannak a szarvasmarhatenyésztésnek. Eddig az állomány bővítését és sikeres te­nyésztését jelentős mértékben befo­lyásolta a takarmányhiány, mely csak­nem valamennyi EFSZ-ben komoly gondokat okozott. A takarmányhiány részbeni kiküszöbölése céljából a já­rás szövetkezetei ez idén 300 hektá­ron termelnek cukorrépát, ami 163 hektárral tesz ki többet a múlt évinél. 80 hektáron előcsíráztatott burgonyát ültetnek Az ipolysági JNB tanácsa mezőgaz­dasági osztályának agronőmusa arről tájékoztatott bennünket, hogy a já­rásban ez idén 80 hektáron előcsíráz­tatott burgonyát ültetnek. A szövet­kezetek közül a legtöbbet Ipolyvisken, Ipolyságon és Paláston ültetnek el a már említett módszerrel. Ez az újítás amellett, hogy nemes burgonyafajta termeléséhez segíti a szövetkezeteket, több mint tízszeres jövedelmet ered­ményez a megszokott módon termelt burgonyánál. Szécsénykovácsiból érkezett tudósításunk Rég folyt ilyen folyamatosan a ta­vaszi munka a szécsénykovácsi EFSZ­ben, mint ez idén. A kékkői járásban elsők voltak a szövetkezet tagjai, akik a rétek és legelők feljavítását, tápere­jük növelését mintegy 450 mázsa mű­trágyával elősegítették. Ma már arról is beszámolhatunk, hogy a szövetkezet sikeresen befejezte a tavaszi kalászo­sok vetését és újabban azon fáradoz­nak, hogy a helyi nyersanyagforráso­kat felhasználva téglaégetőt létesítse­nek. Ezzel igen kedvezően befolyá­solják beruházási építkezéseiket és jelentős megtakarítást érhetnek el. Büszkeségeink a kitüntetettek Jozef Kačkovič elvtársat, a mezó­keszi EFSZ elnökét az a megtisztel­tetés érte, hogy szövetkezetüket képviselje a IV. országos kongresz­szuson. Mint a kongresszus tárgyalá­saiból már értesültünk, a mezőkeszi EFSZ-t Munkaérdemrenddel tüntették ki a szocialista nagyüzemi termelés­ben elért kiváló eredményeiért. A szövetkezet elnöke a kitüntetéssel kapcsolatban az alábbiakról tájékoz­tatott: — Eredményeinket kétségkívül az ál­lattenyésztés sikeres megszervezésének köszönhetjük, valamint annak, hogy tagjaink önfeláldozó és jó munkái vé­geztek. Az állattenyésztésen kívül ko­molyan hozzáfogtunk a cukorrépa ter­mesztéséhez, s országos viszonylatban is kimagasló eredményekről adhatunk számot. Tavaly a cukorrépáért például 1 millió 023 ezer koronát bevételez­tünk, amiből 200 ezer koronát pótju­talom fejében tagjaink között osztot­tunk szét. Eddigi sikereinkből arra le­het következtetni, hogy a folyó évben tovább fokozzuk a hozamokat. (th)

Next

/
Oldalképek
Tartalom