Új Szó, 1959. március (12. évfolyam, 59-88.szám)
1959-03-24 / 82. szám, kedd
Az EFSZ-ek IV. kongresszusának HATÁROZATA Az évzáró párttaggyűlések határozatai valóra válnak Az EFSZ-ek IV. országos kongresszusa 1959. március 19-22-i ülésén megtárgyalta a mezőgazdasági nagyüzemi termelés fejlesztésére és az EFSZ-ek megszilárdítására vonatkozó lényegbevágó feladatokat. A kongresszus magáévá teszi a CSKP XI. kongresszusán kitűzött feladatokat, amelyek szerint a mezőgazdasági termelést 1965-ig 40 százalékkal és a munkatermelékenységet legalább kétharmadával kell növelni, magáévá teszi továbbá a CSKP Központi Bizottsága m árciusi teljes ülésén kitűzött feladatokat. A kongresszus k üldöttei valamennyi szövetkezeti tag nevében azt a szilárd elhatározást juttatják kifejezésre, hogy becsületesen teljesíteni akarják a párttal és a munkásosztállyal szembeni kötelességüket népünk életszínvonala további emelésének biztosítása érdekében. A kongresszus tárgyalásai újból megerősítették, hogy a falunak egységes földmüvesszövetkezetek útján való szocialista átépítése teljes mértékben helyes és megfelel mind a parasztok, mind az egész társadalom érdekeinek. Az EFSZ-ek III. országos kongresszusának idejével összehasonlítva hazánkban jelenleg 3918 szövetkezettel több működik és szövetkezeti családunk több mint 460 ezer paraszttal gyarapodott. A szövetkezetek ma már 4,5 millió hektár földön gazdálkodnak és taglétszámuk csaknem 900 ezer főt tesz ki. A CSKP XI. kongresszusán hozott határozatok és a CSKP KB márciusi ülésén a szocalista nagyüzemi mezőgazdasági termelés továbbfejlesztése érdekében kitűzött felac<átok világos távlatokat és a további munkához irányvonalat adnak valamennyi szövetkezeti tagnak és mezőgazdasági dolgozónak. E feladatok teljesítése során nagy példaképünknek kell tekintenünk a Szovjetunió kolhozparasztságát, mely megvalósítja az SZKP XXI. kongresszusának nagyszabású célkitűzéseit. Mezőgazdaságunkra jelentős szerep hárul a dolgozók életszínvonalának a CSKP KB márciusi ülése szellemében történő emelése során. A szövetkezeti termelés fejlesztésében elért sikerek ellenére a m^ögazdasági termelés eddigi színvonala nem felel meg a szocialista szövetkezeti nagyüzemi termelés nyújtotta lehetőségeknek és feltételeknek. A mezőgazdasági termelés növelésének eddigi üteme lemaradozik népgazdaságunk szükségletei mögött. A kongresszus örömmel szögezte lo, hogy a CSKP Központi Bizottságának a nép életszínvonala emeléséről szóló i levelével és a kongresszusi anyaggal kapcsolatos vita a szövetkezeti tagok valamint az egyénileg gazdálkodó kisés középparasztok nagy iskolája volt, munkájukhoz számos javaslatot eredményezett és kifejezésre juttatta azt a szilárd elhatározásukat, hogy biztosítani akarják a szövetkezeti gazdaságok további sikeres fejlesztését. A vita rámutatott arra is, hogy a mezőgazdasági termelés gyorsütemű növelése az egész nemzet ügye. Szövetkezeteink tagjai szilárdan elhatározták, hogy feladataikat nemcsak idejében teljesítik, hanem túl is teljesítik. Az EFSZ-ek kongresszusa a CSKP XI. kongresszusán kitűzött feladatokból, valamint azokból az intézkedésekből kiindulva, melyet e feladatoft teljesítése érdekében a CSKP Központi Bizottságának márciusi ülésén foganatosítottak — az összes szövetkezeteket a következő fő kérdések megoldására irányítja: Az EFSZ-ek termelésének lényeges és gyorsütemű növelése Az EFSZ-ek döntő fontosságú feladata, hogy figyelmüket elsősorban az egész mezőgazdasági termelés alapját képező NÖVÉNYTERMESZTÉS határozott növelésére összpontosítsák. A belterjes növénytermesztés arra van hivatva, hogy teljes mértékben biztosítsa különösen a gazdag és állandó takarmányalapot az állattenyésztési termelés szüntelen növelése érdekében Az 1957-es évben elért eredményekkel összehasonlítva 1965-ig a hektárhozamokat búzából, rozsból, árpából és zabból 6—7 mázsával, szemes kukoricából 9—11 mázsával, burgonyából 40—50 mázsával, cukorrépából 30—40 mázsával, évelő takarmány-szénából 20—25 mázsával, réti szénából Í5—20 mázsával, silókukoricából 200—220 mázsával kell növelnünk. A növénytermesztés belterjességének növelése érdekében teljes mértékben kl kell használnunk minden hektárnyi mezőgazdasági földet, azokat kellőképpen gondoznunk kell és növelnünk termékenységét. Emellett a legfőbb figyelmet jelenleg különösen talajjavítások révén a talaj termékenységének növelésére kell fordítanunk. A helyes trágyázás a tartós és nagy termések múlhatatlan feltétele. Ezért figyelmünket a szerves trágyák (Istállótrágya, komposzt) előállításának gyorsütemű növelésére, rendes gondozására, valamint a zöldtrágyázás lényeges elterjesztésére kell összpontosítanunk. A saját szilárd takarmányalap elérése érdekében minden szövetkezetnek a következőt kell megtennie: Széles alapon meg kell kezdenie az erre alkalmas rétek és legelők tervszerű felszántását és ezeken a területeken be kell vezetnie a takarmánytermesztési-réti vetésforgókat; az eddiginél sokkal nagyobb mértékben ki kell terjesztenie a tejes-viaszkos érettségü silókukorica és a zöldtakarmányra alkalmas kukorica termesztését; haladéktalanul meg kell kezdenie a lóhere vetésterületeinek bővítését; az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítania a rétek- és a legelők gondozására ér trágyázására; nagymértékben be kell vezetnie a réteken, a legelőkön és takarmánvfélékkel bevetett szántóföldeken való szervezett legeltetést; az ipari célokra alkalmas cukorrépa tervszerű termesztésének teljes mérvű biztosítása mellett meg kell kezdenie a takarmányra alkalmas cukorrépa termesztését a kevésbé termelékeny takarmánynövények rovására; lényegesen ki kell terjesztenie a takarmányra alkalmas köztesvetemények termesztését; Az olcsó szemes vetemények termelésének növelése érdekében be kell vezetnie a zöldtakarmányozásra alkalmas búza termesztését. Valamennyi EFSZ-ben megfelelő intézkedéseket kell foganatosítani annak érdekében, hogy egy számos állatra számítva 1965-ig átlag 10 mázsa jó minőségű szénát és 145 mázsa jó minőségű sílótakarmányt termesszenek. A takarmányfélék valamennyi fajtájú gazdasági állat etetésénél való gazdaságos felhasználásának biztosítása érdekében meg kell kezdeni az állatok egyes fajai és kategóriái számára megfelelő takarmánykeverékek előállítását. A szövetkezetek számára igen előnyös lesz, ha e célból társulni fognak és közösen építenek a takarmány feldolgozásához és keveréséhez, szükséges berendezéseket. A szövetkezeteknek továbbra is rendkívüli figyelmet kell fordítaniok az ipari növények termelésének biztosítására. A kongresszus kifejezi azt a meggyőződését, hogy a szövetkezeti tagok végrehajtják a CSKP KB legutóbbi ülésén foganatosított fontos intézkedéseket és biztosítani fogják elvi fordulat elérését a növénytermesztésben. Ezért törekedniük kell, hogy fokozatosan bevezessék a komplex gépesítést valamennyi termény termesztésénél és betakarításánál. A szövetkezeti tagok örömmel fogadták pártunk és kormányunk azon határozatát, mely szerint a GTÄ-k gépeket adnak át az EFSZ-eknek és az EFSZ-ek 1 lényegesen nagyobb mértékben vásárolhatnak gépeket közvetlenül a termeléstől. A szövetkezeti tagoknak arra kell törekedniük, hogy a szövetkezetek lényegében két év leforgása alatt saját gépeikkel végezzék el az összes alapvető mezőgazdasági munkákat s hogy a gépek rendes kihasználásával döntő mértékben növeljék a mezőgazdasági termelést és a gazdaságosságot is. Az 1957-ben elért eredményekkel öszszehasonlitva 1965-ig a hústermelést 40— 50 kg-al, a tejét 250—270 literrel, a tojásét 120—140 darabbal kell növelnünk a mezőgazdasági földek minden hektárjáról, A termelési egységre eső munkatermelékenység gyors és lényeges növelésének s a költségek csökkentésének jelentós eszköze a NAGYÜZEMI TERMELÉSI TECHNOLÓGIA SZÉLESKÖRŰ BEVEZETÉSE a mezőgazdasági termelésben, minden EFSZ célszerű szakosításának érvényre juttatása mellett. Az állattenyésztési termelés szakosításának minden EFSZ szarvasmarhatenyészete maximális fejlesztése mellett az egyes területeken abból kell kiindulnia, hogy a leqnagyobb mértékben felhasználják a helyi természetadta, valamint gazdasági feltételeket. Ez egyben az az út, amely a termelés s a munkatermelékenység lényeges növeléséhez vezet. .4 mezőgazdasági BERUHÁZÁSI ÉPÍTKEZÉSEKET is alá kell rendelni a nagyüzemi termelési technológia bevezetése és az állattenyésztési termelés növelése szükségleteinek. A gyors, olcsó és célszerű építést elsősorban az teszi lehetővé, hogy a mezőgazdasági nagyüzemi termelés céljaira a lehető legnagyobb mértékben és megfelelően felhasználjuk a falvak e célnak megfelelő összes gazdasági épületeit. További intézkedések a szövetkezetek gazdaságának megszilárdítása érdekében A kongresszus hangsúlyozza, hogy a termelés gyorsabb ütemű növelésére irányuló törekvésekkel egyidejűleg valamennyi EFSZ-nek gondoskodnia kell a szövetkezeti gazdaság továbbfejlesztéséről és megszilárdításáról. A közös gazdálkodás további bővítésétől és megszilárdításától függ a termelés növelése és olcsóbbá tétele, a szövetkezetek jövedelmei és a szövetkezeti tagok jóléte. E célból minden szövetkezetnek növelnie kell a szövetkezeti alapok javadalmazását és így biztosítania saját forrásaiból a bővített újratermelést, be kell vezetnie az elvégzett munka mennyisige és minősége szerinti díjazás ösztönző módozatait, figyelemmel kell követnie a termékegységre eső önköltséget, rendszeresen végre kell hajtania az EFSZ gazdálkodásának gazdasági elemzését és éberen kell őrködnie az EFSZ-ek. mintaalapszabályzatának be tartása fölött. A fő figyelmet az oszthatatlan alap javadalmazásának növelésére kell fordítani úgy, hogy az teljes mértékben buzdítsa nemcsak az álló termelőeszközök felújítását, hanem szükséges gyarapítását is. Ennek érdekében kell, hogy az oszthatatlan alapokba juttatott pénzeszközök alsó határa az egyes szövetkezetek feltételeinek megfelelően az összes pénzbevételeknek legalább 10 — 12 százalékát tegye ki. Szükséges lesz, hogy az oszthatatlan alap javadalmazásáról szóló új rendelkezéseket utólag építsék be a szövetkezetek idei évi termelési terveibe. A kongresszus elvárja az összes szövetkezetektől, hogy rendszeresen fokozzák a közös termelés növelésében való anyagi érdekeltséget, vezessék be a díjazás pénzbeli módozatait és az elengedhetetlenül szükséges minimumra csökkentsék a természetbeniekben való díjazást. A kongresszus azt javasolja az egységes földmüvesszövetkezeteknek, hogy kezdjék meg az önköltség megállapítását és keressék a termelés lényeges olcsóbbá tételéhez szükséges utakat. Ennek előfeltétele az új elsődleges, valamint a könyvelési nyilvántartás következetes bevezetése és az EFSZ-ek rendszeres ellenőrzésének végrehajtása. A szövetkezetek közös gazdálkodásának fejlesztése és gazdaságának megszilárdítása szempontjából rendkívül nagy jelentőségűek azok az intézkedések. melyeket a CSKP Központi Bizottsága foganatosított a szocialista mezőgazdaság fejlesztése érdekében. A kongresszus örömmel fogadja a CSKP Központi Bizottságának az új begyűjtési rendszer és az új begyűjtési árak bevezetéséről szóló határozatát, aminek a többi intézkedésekkel együtt minden EFSZ-ben a mezőgazdasági dolgozók széleskörű kezdeményezésének további növelését kell eredményeznie. Az új begyűjtési rendszer bevezetésére és a termelés tervezésére vonatkozó intézkedéseknek arra kell irányulniok. hogy növekedjék minden szövetkezeti tag anyagi érdekeltsége az EFSZ közös termelésének, valamint a mezőgazdasági termékek piaci mennyiségének növelésében. Ezen intézkedéseknek továbbá biztosítaniok kell az egyes szövetkezeti tagok érdekeinek a szövetkezetek és az egész társadalom érdekeivel való összhangba hozását. A szövetkezeti nagyüzemi termelés sokkal nagyobb igényeket támaszt a szövetkezeti tagok szakképzettségével szemben, mint az előbbi kisüzemi termelés. Minden segítség, melyet iparunk és tudományunk nyújt mezőgazdaságunknak, kihasználatlanul maradna, ha az emberek nem sajátítanák el a nagyüzemi termelés új technikáját, munkaszervezését és irányítását. 1965-ig 160 ezer fiatal dolgozót a munkaerőtartalékok intézeteiben, 40 ezret mezőgazdasági iskolákban, mesteriskolákban és műszaki iskolákban és 3700-at mezőgazdasági főiskolákban részesítünk szakoktatásban. E dolgozók döntő részét a szövetkezetesek soraiból kell az iskolákba kiküldeni. Az EFSZ-ek jövője az ifjúság. A kongresszus ezért azzal a felhívással fordul minden szövetkezeti taghoz, szülőhöz és tanítóhoz, hogy a gyermekeket a mezőgazdasági munka iránti szeretetre s arra neveljék, hogy a szocializmus lelkes építőivé váljanak. A kongresszus felhívja azokat a mezőgazdasági szakembereket, akik nem közvetlenül mezőgazdasági üzemekben dolgoznak, vállaljanak munkát az EFSZ-ekben, a mezőgazdasági termelés növelésénél juttathatják legjobban érvényre szakképzettségüket és szervezési képességeiket. A nagy feladatok teljesítésének fontos eszköze a szövetkezeti tagok kezdeményezésén és aktivitásán alapuló szocialista munkaverseny helyes megszervezése. A kongresszus felhívja az egységes földművesszövetkezeteket, hogy széleskörűen bontakoztassák ki A SZOCIALISTA MUNKAVERSENYT és irányítsák azt a második ötéves tervben előirányzott feladatok teljesítésére és túlteljesítésére. A kongresszus felhívja az összes mezőgazdasági dolgozókat, hogy a mezőgazdasági termelés féladatainak teljesítésére és túlteljesítésére irányuló törekvéseiket bontakoztassák ki már az idei tavaszi munkák során; ezeket az EFSZ-ek és a GTÄ-k rendelkezésére álló technika segítségével magas agrotechnikai színvonalon és a legrövidebb időn belül kell elvégezni. A kongresszus egyben jóváhagyta az EFSZ-ek mintaalapszabályzatában eszközlendő kiegészítések és módosítások javaslatát. A Központi Bizottságnak az üzemi pártszervezetek munkájáról szóló múlt évi határozata világosan megmutatta az üzemi pártalapszervezetek feladatait, munkaformáit és azokat a teendőket, amelyek elősegítik a párl vezető szerepének helyes érvényesítését, a feladatok sikeres teljesítését A füleki járási pártbizottság instruktorai és aktivistái segítségével odahatott, hogy az üzemi pártszervezetek a határozatok szellemében készítették elő az évzáró taggyűléseket. Most, amikor az évzáró párttaggyűlések előkészítését és lefolyását, azok anyagát tanulmányozzuk, értékeljük, bátran mondhatjuk, hogy a Központi Bizottság határozatának ismerete valóban nagyban segítette a pártbizottságokat a tartalmas és mozgósító beszámolók s a határozati javaslatok kidolgozásában. Az üzemi pártbizottságok beszámolói konkrétak, a fő feladatok megoldására irányultak. Az évzáró taggyűléseken elfogadott határozatok fontos politikai és gazdasági kérdések megoldását foglalják magukban. Többek között a párt vezető szerepének helyes érvényesítését, a dolgozók széles tömegeinek bevonását a termelés irányításába és az ifjúsági szervezetek helyes pártirányítását, a dolgozók nevelését stb. A járási pártbizottság - okulva s* elmúlt évek tapasztalataiból — nagy gondot fordít most arra, hogy az évzáró taggyűléseken született értékes határozatokat tettek kövessék. Éppen ezért a járási pártbizottság arra neveli az új pártbizottságok tagjait, hogy az évzáró taggyűlések határozatai alapul szolgáljanak az egész évi munkának. Alig egy hónap múlt el az évzáró taggyűlések befejezése óta, de máris bátran mondhatjuk, hogy az üzemi pártszervezetek munkája sokat javult Lényeges javulás állott be például £ járási építkezési vállalat pártalapszervezetének munkájában. A pártbizottság nemcsak rendszeresen ülésezik, do alaposan megtárgyalja az építéssel kapcsolatos problémákat s nemcsak a pártbizottság tagjait, de a pártszervezet minden egyes tagját is bevonják ezek megoldásába. A Béke-üzem pártalapszervezete is különös gondot fordít arra, hogy az üzem dolgozói javaslataikkal vegyenek részt a munka jobb megszervezésében, az üzem irányításában. Hasonló a helyzet Kovosmaltban és a járás többi üzemében is. Privacsek Károly, a füleki járási pártbizottság dolgozója Az EFSZ-ek IV. kongresszusán részt vett külföldi küldöttségek Szlovákiában (ČTK) - Hétfőn, március 23-án Prágából Bratislavába érkeztek Albánia, Bulgária, a Magyar és a Román Népköztársaság földműveseinek küldöttségei, melyek részt vettek az EFSZ-ek IV. országos kongresszusán. A külföldi földművesek küldöttségeinek tagjai egyheti szlovákiai tartózkodásuk alatt látogatást tesznek a pezinoki GTÄ-n, a modrai Mezőgazdasági Műszaki Iskolában, a gútai EFSZ-ben, a víglaši és a Veľká Lomnica-i kísérleti intézetekben, valamint további EFSZ-ekben és állami gazdaságokban. Pionírjaink szervezetük megalakításának 10. évfordulójára készülnek (ČTK) — E napokban már teljes gőzzel folynak az előkészületek a CSISZ pionírszervezete fennállásának 10. évfordulójával kapcsolatos ünnepségekre, melyeket „Pionírok előre új sikerek fe* lé a tanulásban és a munkában hazánk felvirágoztatása érdekében" jelszó jegyében rendeznek. Pionírjaink és velük együtt egész ifjúságunk ezt az ünnepet különféle rendezvényekkel üdvözlik, melyeket hazánk valamennyi városában és falujában áprilisban és májusban tartanak. A pionírcsoportok április 24. és 26-a közötti napokban ünnepélyes csoportgyúlésekre készülnek, melyeken kitűntetik a legjobb pionírokat és a járási székhelyeken megrendezik a csoport-tanácsok ünnepi aktíváit. Áprilisban hazánk valamennyi járásában és kerületében üléseket tartanak a CSISZ járási és kerületi Z ŰJ SZÓ 1 bizottságai, hogy a pionírcsoportok vezetőivel együtt értékeljék a CSISZ pionírszervezetei munkájának eredményeit. A CSISZ alapszervezeteiben a pionírszervezet megalakítása 10. évfordulójával kapcsolatos ünnepségek keretében ünnepélyes taggyűléseket rendeznek. Hazánk kerületi és járási székhelyein májusban pionírünnepségekre készülnek, melyeken politikai és közéleti személyiségek is részt vesznek. A CSISZ pionírszervezete megalakításának 10. évfordulója alkalmából a pionírcsoportok üdvözlő leveleket küldenek a Szovjetunió, valamint a népi demokratikus országok pionírjainak. örömteljes életük meghálálása jeléül virágcsokrokat helyeznek el a hazánk felszabadításáért folytatott harcokban elesett hősök sírjaira. A bratislavai Klement Gottwald pionírotthonban április 24-én megnyitják „A CSISZ pionírszervezetének 10. éve" kiállítást. A nyíri nőbizottság munkájáról A nyíri nőbizottság múlt évi gyenge működése ez idén gyökeresen mégváltozott. A nőbizottság tagjai számottevően kiveszik részüket szocialista hazánk építéséből mind kulturális, mind gazasági téren. A helyi nemzeti bizottsággal karöltve dolgoznak, minden feladatot lelkesen teljesítenek és sok esetben hatékony segítőtársaknak bizonyulnak. A nemzetközi nőnapot szocialista kötelezettségvállalásokkal köszöntötték és ünnepség keretében emlékeztek meg a nők évtizedes harcáról, amit a békéért, valamint gyermekeik boldogabb jövőéért folytatnak. A tojásbegyüjtés terén igen szép eredményeket értek el a nőbizottság tagjai, aktivistái. Gyűléseiken megbeszélik a felmerült problémákat, tevékenyen kapcsolódnak be az időszerű kérdések megoldásába. A nőbizottság minden akciója a közös jólét és a világbéke biztosítását célozza. Veress Vilmos, Nyír. Érsekújvár egészségvédelmének fejlődése Az elmúlt évben a2 Oj Szó hasábjain megemlékeztünk arról, hogy Érsekújvár közegészségügyi rendelőiben bevezették a poliklinika! rendszert. Az elmúlt hónapok alatt sikerült hatalmas lendületet adni az egészségvédelem fejlődésének. Az egészségügyi intézet Igazgatósága a fogászati rendelőket más épületben helyezte el és ezzel jő néhány helyiséget szabadított fel a szakorvosi rendelés céljaira. A kórházban átszervezték a sebészetet. Ez év elején kitűnő szakorvos vezetésével megnyitották az ideggyógyászati osztályt 20 ággyal. Az alig két hónapos ideggyógyászati osztály máris a legjobb hírnévnek örvend, ahol a betegek szakszerű kezelésben részesülnek. Štefánik Magdolna, Érsekújvár, Az eredmény nem maradt el Vágsellye cigányszármazású lakói a kapitalista rendszer alatt a társadalom kitaszítottjaként éltek, nem tudtak semmilyen munkakörben elhelyzkedni. A felszabadulás azonban eltörölte a múlt átkát és megadta nekik a félemelkedés lehetőségét. Amióta hazánkban a párt vezetésével a dolgozó nép vette a kezébe a hatalmat és az irányítást, azóta a vágsellyei cigányság is lépten-nyomon érzi a róla való gondoskodást. Sokan közülük gyárakban és az építkezéseken dolgoznak. Különféle üzemekben, vasúton, bányában és más munkaszakaszon is ott láthatjuk őket. Nemcsak a férfiak, a nők is munkát vállaltak. Pártunk XI. kongresszusa is figyelmet szentelt ennek a kérdésnek és a nemzeti bizottságokat bízta meg a problémák megoldásával. A Vágsellyei Helyi Nemzeti Bizottság is magáévá tette a XI. pártkongresszus erre vonatkozó határozatát és megbízta az illetékes szerveket, hogy különféle tanfolyamokon gondoskodjanak a cigányszármazású egyének neveléséről és szakmai tudásuk fejlesztéséről. Az eredmény nem is maradt el. Cigányszármazású polgártársaink most bebizonyítják, hogy értékes, egyenrangú tagjai társadalmunknak. Szabó István, Vágsellye. ÖJ S2Ó 4 * 1SS9. március 24.