Új Szó, 1959. március (12. évfolyam, 59-88.szám)

1959-03-24 / 82. szám, kedd

Az EFSZ-ek IV. kongresszusának HATÁROZATA Az évzáró párttaggyűlések határozatai valóra válnak Az EFSZ-ek IV. országos kongresszusa 1959. március 19-22-i ülésén megtárgyalta a mezőgazdasági nagyüzemi termelés fejlesztésére és az EFSZ-ek megszilárdítására vonatkozó lényegbevágó feladatokat. A kongresszus ma­gáévá teszi a CSKP XI. kongresszusán kitűzött feladato­kat, amelyek szerint a mezőgazdasági termelést 1965-ig 40 százalékkal és a munkatermelékenységet legalább kétharmadával kell növelni, magáévá teszi továbbá a CSKP Központi Bizottsága m árciusi teljes ülésén kitűzött feladatokat. A kongresszus k üldöttei valamennyi szövet­kezeti tag nevében azt a szilárd elhatározást juttatják kifejezésre, hogy becsületesen teljesíteni akarják a párt­tal és a munkásosztállyal szembeni kötelességüket népünk életszínvonala további emelésének biztosítása érdekében. A kongresszus tárgyalásai újból megerősítették, hogy a falunak egy­séges földmüvesszövetkezetek útján való szocialista átépítése teljes mér­tékben helyes és megfelel mind a parasztok, mind az egész társadalom érdekeinek. Az EFSZ-ek III. országos kongresszusának idejével összehason­lítva hazánkban jelenleg 3918 szövet­kezettel több működik és szövetkezeti családunk több mint 460 ezer pa­raszttal gyarapodott. A szövetkezetek ma már 4,5 millió hektár földön gaz­dálkodnak és taglétszámuk csaknem 900 ezer főt tesz ki. A CSKP XI. kongresszusán hozott határozatok és a CSKP KB márciusi ülésén a szocalista nagyüzemi mező­gazdasági termelés továbbfejlesztése érdekében kitűzött felac<átok világos távlatokat és a további munkához irányvonalat adnak valamennyi szö­vetkezeti tagnak és mezőgazdasági dolgozónak. E feladatok teljesítése során nagy példaképünknek kell te­kintenünk a Szovjetunió kolhozpa­rasztságát, mely megvalósítja az SZKP XXI. kongresszusának nagyszabású célkitűzéseit. Mezőgazdaságunkra jelentős szerep hárul a dolgozók életszínvonalának a CSKP KB márciusi ülése szellemében történő emelése során. A szövetkezeti termelés fejleszté­sében elért sikerek ellenére a m^ö­gazdasági termelés eddigi színvonala nem felel meg a szocialista szövet­kezeti nagyüzemi termelés nyújtotta lehetőségeknek és feltételeknek. A mezőgazdasági termelés növelésé­nek eddigi üteme lemaradozik nép­gazdaságunk szükségletei mögött. A kongresszus örömmel szögezte lo, hogy a CSKP Központi Bizottságának a nép életszínvonala emeléséről szóló i levelével és a kongresszusi anyaggal kapcsolatos vita a szövetkezeti tagok valamint az egyénileg gazdálkodó kis­és középparasztok nagy iskolája volt, munkájukhoz számos javaslatot ered­ményezett és kifejezésre juttatta azt a szilárd elhatározásukat, hogy bizto­sítani akarják a szövetkezeti gazda­ságok további sikeres fejlesztését. A vita rámutatott arra is, hogy a mezőgazdasági termelés gyorsütemű növelése az egész nemzet ügye. Szö­vetkezeteink tagjai szilárdan elhatá­rozták, hogy feladataikat nemcsak idejében teljesítik, hanem túl is tel­jesítik. Az EFSZ-ek kongresszusa a CSKP XI. kongresszusán kitűzött feladatok­ból, valamint azokból az intézkedé­sekből kiindulva, melyet e feladatoft teljesítése érdekében a CSKP Köz­ponti Bizottságának márciusi ülésén foganatosítottak — az összes szövet­kezeteket a következő fő kérdések megoldására irányítja: Az EFSZ-ek termelésének lényeges és gyorsütemű növelése Az EFSZ-ek döntő fontosságú feladata, hogy figyelmüket elsősorban az egész mezőgazdasági termelés alapját képező NÖVÉNYTERMESZTÉS határozott növelé­sére összpontosítsák. A belterjes növény­termesztés arra van hivatva, hogy teljes mértékben biztosítsa különösen a gazdag és állandó takarmányalapot az állatte­nyésztési termelés szüntelen növelése ér­dekében Az 1957-es évben elért ered­ményekkel összehasonlítva 1965-ig a hek­tárhozamokat búzából, rozsból, árpából és zabból 6—7 mázsával, szemes kukoricából 9—11 mázsával, burgonyából 40—50 má­zsával, cukorrépából 30—40 mázsával, évelő takarmány-szénából 20—25 mázsával, réti szénából Í5—20 mázsával, silókuko­ricából 200—220 mázsával kell növelnünk. A növénytermesztés belterjességének növelése érdekében teljes mértékben kl kell használnunk minden hektárnyi mező­gazdasági földet, azokat kellőképpen gon­doznunk kell és növelnünk termékenysé­gét. Emellett a legfőbb figyelmet jelen­leg különösen talajjavítások révén a talaj termékenységének növelésére kell fordí­tanunk. A helyes trágyázás a tartós és nagy termések múlhatatlan feltétele. Ezért fi­gyelmünket a szerves trágyák (Istállótrá­gya, komposzt) előállításának gyorsütemű növelésére, rendes gondozására, valamint a zöldtrágyázás lényeges elterjesztésére kell összpontosítanunk. A saját szilárd takarmányalap elérése érdekében minden szövetkezetnek a kö­vetkezőt kell megtennie: Széles alapon meg kell kezdenie az erre alkalmas rétek és legelők tervszerű fel­szántását és ezeken a területeken be kell vezetnie a takarmánytermesztési-réti ve­tésforgókat; az eddiginél sokkal nagyobb mértékben ki kell terjesztenie a tejes-viaszkos érett­ségü silókukorica és a zöldtakarmányra alkalmas kukorica termesztését; haladéktalanul meg kell kezdenie a ló­here vetésterületeinek bővítését; az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítania a rétek- és a legelők gondozá­sára ér trágyázására; nagymértékben be kell vezetnie a ré­teken, a legelőkön és takarmánvfélékkel bevetett szántóföldeken való szervezett legeltetést; az ipari célokra alkalmas cukorrépa tervszerű termesztésének teljes mérvű biztosítása mellett meg kell kezdenie a takarmányra alkalmas cukorrépa termesz­tését a kevésbé termelékeny takarmány­növények rovására; lényegesen ki kell terjesztenie a takar­mányra alkalmas köztesvetemények ter­mesztését; Az olcsó szemes vetemények termelésé­nek növelése érdekében be kell vezetnie a zöldtakarmányozásra alkalmas búza termesztését. Valamennyi EFSZ-ben megfelelő intéz­kedéseket kell foganatosítani annak érde­kében, hogy egy számos állatra számítva 1965-ig átlag 10 mázsa jó minőségű szé­nát és 145 mázsa jó minőségű sílótakar­mányt termesszenek. A takarmányfélék valamennyi fajtájú gazdasági állat etetésénél való gazdaságos felhasználásának biztosítása érdekében meg kell kezdeni az állatok egyes fajai és kategóriái számára megfelelő takar­mánykeverékek előállítását. A szövetkeze­tek számára igen előnyös lesz, ha e cél­ból társulni fognak és közösen építenek a takarmány feldolgozásához és keverésé­hez, szükséges berendezéseket. A szövetkezeteknek továbbra is rendkí­vüli figyelmet kell fordítaniok az ipari növények termelésének biztosítására. A kongresszus kifejezi azt a meggyőző­dését, hogy a szövetkezeti tagok végre­hajtják a CSKP KB legutóbbi ülésén fo­ganatosított fontos intézkedéseket és biz­tosítani fogják elvi fordulat elérését a növénytermesztésben. Ezért törekedniük kell, hogy fokozatosan bevezessék a komp­lex gépesítést valamennyi termény ter­mesztésénél és betakarításánál. A szövetkezeti tagok örömmel fogadták pártunk és kormányunk azon határozatát, mely szerint a GTÄ-k gépeket adnak át az EFSZ-eknek és az EFSZ-ek 1 lényegesen nagyobb mértékben vásárolhatnak gépe­ket közvetlenül a termeléstől. A szövet­kezeti tagoknak arra kell törekedniük, hogy a szövetkezetek lényegében két év leforgása alatt saját gépeikkel végezzék el az összes alapvető mezőgazdasági mun­kákat s hogy a gépek rendes kihasználá­sával döntő mértékben növeljék a mező­gazdasági termelést és a gazdaságosságot is. Az 1957-ben elért eredményekkel ösz­szehasonlitva 1965-ig a hústermelést 40— 50 kg-al, a tejét 250—270 literrel, a tojá­sét 120—140 darabbal kell növelnünk a mezőgazdasági földek minden hektárjáról, A termelési egységre eső munkaterme­lékenység gyors és lényeges növelésé­nek s a költségek csökkentésének jelen­tós eszköze a NAGYÜZEMI TERMELÉSI TECHNOLÓGIA SZÉLESKÖRŰ BEVEZETÉ­SE a mezőgazdasági termelésben, minden EFSZ célszerű szakosításának érvényre juttatása mellett. Az állattenyésztési ter­melés szakosításának minden EFSZ szarvas­marhatenyészete maximális fejlesztése mellett az egyes területeken abból kell kiindulnia, hogy a leqnagyobb mértékben felhasználják a helyi természetadta, va­lamint gazdasági feltételeket. Ez egyben az az út, amely a termelés s a munkater­melékenység lényeges növeléséhez vezet. .4 mezőgazdasági BERUHÁZÁSI ÉPÍTKE­ZÉSEKET is alá kell rendelni a nagyüze­mi termelési technológia bevezetése és az állattenyésztési termelés növelése szük­ségleteinek. A gyors, olcsó és célszerű építést elsősorban az teszi lehetővé, hogy a mezőgazdasági nagyüzemi termelés cél­jaira a lehető legnagyobb mértékben és megfelelően felhasználjuk a falvak e cél­nak megfelelő összes gazdasági épületeit. További intézkedések a szövetkezetek gazdaságának megszilárdítása érdekében A kongresszus hangsúlyozza, hogy a termelés gyorsabb ütemű növelésére irányuló törekvésekkel egyidejűleg valamennyi EFSZ-nek gondoskodnia kell a szövetkezeti gazdaság tovább­fejlesztéséről és megszilárdításáról. A közös gazdálkodás további bővíté­sétől és megszilárdításától függ a ter­melés növelése és olcsóbbá tétele, a szövetkezetek jövedelmei és a szö­vetkezeti tagok jóléte. E célból min­den szövetkezetnek növelnie kell a szövetkezeti alapok javadalmazását és így biztosítania saját forrásaiból a bővített újratermelést, be kell vezet­nie az elvégzett munka mennyisige és minősége szerinti díjazás ösztönző módozatait, figyelemmel kell követnie a termékegységre eső önköltséget, rendszeresen végre kell hajtania az EFSZ gazdálkodásának gazdasági elemzését és éberen kell őrködnie az EFSZ-ek. mintaalapszabályzatának be tartása fölött. A fő figyelmet az oszthatatlan alap javadalmazásának növelésére kell for­dítani úgy, hogy az teljes mértékben buzdítsa nemcsak az álló termelő­eszközök felújítását, hanem szükséges gyarapítását is. Ennek érdekében kell, hogy az oszt­hatatlan alapokba juttatott pénzesz­közök alsó határa az egyes szövet­kezetek feltételeinek megfelelően az összes pénzbevételeknek legalább 10 — 12 százalékát tegye ki. Szükséges lesz, hogy az oszthatatlan alap javadalma­zásáról szóló új rendelkezéseket utó­lag építsék be a szövetkezetek idei évi termelési terveibe. A kongresszus elvárja az összes szövetkezetektől, hogy rendszeresen fokozzák a közös termelés növelésé­ben való anyagi érdekeltséget, vezes­sék be a díjazás pénzbeli módozatait és az elengedhetetlenül szükséges mi­nimumra csökkentsék a természetbe­niekben való díjazást. A kongresszus azt javasolja az egy­séges földmüvesszövetkezeteknek, hogy kezdjék meg az önköltség meg­állapítását és keressék a termelés lé­nyeges olcsóbbá tételéhez szükséges utakat. Ennek előfeltétele az új elsőd­leges, valamint a könyvelési nyilván­tartás következetes bevezetése és az EFSZ-ek rendszeres ellenőrzésének végrehajtása. A szövetkezetek közös gazdálkodá­sának fejlesztése és gazdaságának megszilárdítása szempontjából rend­kívül nagy jelentőségűek azok az in­tézkedések. melyeket a CSKP Köz­ponti Bizottsága foganatosított a szo­cialista mezőgazdaság fejlesztése ér­dekében. A kongresszus örömmel fogadja a CSKP Központi Bizottságának az új begyűjtési rendszer és az új begyűj­tési árak bevezetéséről szóló határo­zatát, aminek a többi intézkedésekkel együtt minden EFSZ-ben a mezőgaz­dasági dolgozók széleskörű kezdemé­nyezésének további növelését kell eredményeznie. Az új begyűjtési rendszer bevezetésére és a termelés tervezésére vonatkozó in­tézkedéseknek arra kell irányulniok. hogy növekedjék minden szövetkezeti tag anya­gi érdekeltsége az EFSZ közös termelé­sének, valamint a mezőgazdasági termékek piaci mennyiségének növelésében. Ezen intézkedéseknek továbbá biztosítaniok kell az egyes szövetkezeti tagok érdekeinek a szövetkezetek és az egész társadalom ér­dekeivel való összhangba hozását. A szövetkezeti nagyüzemi termelés sok­kal nagyobb igényeket támaszt a szövet­kezeti tagok szakképzettségével szemben, mint az előbbi kisüzemi termelés. Minden segítség, melyet iparunk és tudományunk nyújt mezőgazdaságunknak, kihasználatla­nul maradna, ha az emberek nem sajátí­tanák el a nagyüzemi termelés új tech­nikáját, munkaszervezését és irányítását. 1965-ig 160 ezer fiatal dolgozót a munka­erőtartalékok intézeteiben, 40 ezret me­zőgazdasági iskolákban, mesteriskolákban és műszaki iskolákban és 3700-at mező­gazdasági főiskolákban részesítünk szak­oktatásban. E dolgozók döntő részét a szövetkezetesek soraiból kell az iskolák­ba kiküldeni. Az EFSZ-ek jövője az ifjúság. A kong­resszus ezért azzal a felhívással fordul minden szövetkezeti taghoz, szülőhöz és tanítóhoz, hogy a gyermekeket a mező­gazdasági munka iránti szeretetre s ar­ra neveljék, hogy a szocializmus lelkes építőivé váljanak. A kongresszus felhívja azokat a mező­gazdasági szakembereket, akik nem köz­vetlenül mezőgazdasági üzemekben dol­goznak, vállaljanak munkát az EFSZ-ek­ben, a mezőgazdasági termelés növelésé­nél juttathatják legjobban érvényre szak­képzettségüket és szervezési képességei­ket. A nagy feladatok teljesítésének fontos eszköze a szövetkezeti tagok kezdemé­nyezésén és aktivitásán alapuló szocialista munkaverseny helyes megszervezése. A kongresszus felhívja az egységes földművesszövetkezeteket, hogy szé­leskörűen bontakoztassák ki A SZO­CIALISTA MUNKAVERSENYT és irá­nyítsák azt a második ötéves terv­ben előirányzott feladatok teljesítésé­re és túlteljesítésére. A kongresszus felhívja az összes mezőgazdasági dolgozókat, hogy a me­zőgazdasági termelés féladatainak tel­jesítésére és túlteljesítésére irányuló törekvéseiket bontakoztassák ki már az idei tavaszi munkák során; eze­ket az EFSZ-ek és a GTÄ-k rendel­kezésére álló technika segítségével magas agrotechnikai színvonalon és a legrövidebb időn belül kell elvégezni. A kongresszus egyben jóváhagyta az EFSZ-ek mintaalapszabályzatában eszközlendő kiegészítések és módosí­tások javaslatát. A Központi Bizottságnak az üzemi pártszervezetek munkájáról szóló múlt évi határozata világosan meg­mutatta az üzemi pártalapszervezetek feladatait, munkaformáit és azokat a teendőket, amelyek elősegítik a párl vezető szerepének helyes érvényesí­tését, a feladatok sikeres teljesítését A füleki járási pártbizottság instruk­torai és aktivistái segítségével oda­hatott, hogy az üzemi pártszerveze­tek a határozatok szellemében készí­tették elő az évzáró taggyűléseket. Most, amikor az évzáró párttaggyű­lések előkészítését és lefolyását, azok anyagát tanulmányozzuk, értékeljük, bátran mondhatjuk, hogy a Központi Bizottság határozatának ismerete va­lóban nagyban segítette a pártbizott­ságokat a tartalmas és mozgósító be­számolók s a határozati javaslatok ki­dolgozásában. Az üzemi pártbizottsá­gok beszámolói konkrétak, a fő fel­adatok megoldására irányultak. Az évzáró taggyűléseken elfogadott határozatok fontos politikai és gaz­dasági kérdések megoldását foglalják magukban. Többek között a párt ve­zető szerepének helyes érvényesíté­sét, a dolgozók széles tömegeinek be­vonását a termelés irányításába és az ifjúsági szervezetek helyes pártirá­nyítását, a dolgozók nevelését stb. A járási pártbizottság - okulva s* elmúlt évek tapasztalataiból — nagy gondot fordít most arra, hogy az év­záró taggyűléseken született értékes határozatokat tettek kövessék. Éppen ezért a járási pártbizottság arra ne­veli az új pártbizottságok tagjait, hogy az évzáró taggyűlések határo­zatai alapul szolgáljanak az egész évi munkának. Alig egy hónap múlt el az évzáró taggyűlések befejezése óta, de máris bátran mondhatjuk, hogy az üzemi pártszervezetek munkája sokat javult Lényeges javulás állott be például £ járási építkezési vállalat pártalapszer­vezetének munkájában. A pártbizott­ság nemcsak rendszeresen ülésezik, do alaposan megtárgyalja az építéssel kapcsolatos problémákat s nemcsak a pártbizottság tagjait, de a pártszer­vezet minden egyes tagját is bevonják ezek megoldásába. A Béke-üzem párt­alapszervezete is különös gondot for­dít arra, hogy az üzem dolgozói ja­vaslataikkal vegyenek részt a munka jobb megszervezésében, az üzem irá­nyításában. Hasonló a helyzet Ko­vosmaltban és a járás többi üzemé­ben is. Privacsek Károly, a füleki járási pártbizottság dolgozója Az EFSZ-ek IV. kongresszusán részt vett külföldi küldöttségek Szlovákiában (ČTK) - Hétfőn, március 23-án Prágából Bratislavába érkeztek Albá­nia, Bulgária, a Magyar és a Román Népköztársaság földműveseinek kül­döttségei, melyek részt vettek az EFSZ-ek IV. országos kongresszu­sán. A külföldi földművesek küldöttsé­geinek tagjai egyheti szlovákiai tar­tózkodásuk alatt látogatást tesznek a pezinoki GTÄ-n, a modrai Mező­gazdasági Műszaki Iskolában, a gútai EFSZ-ben, a víglaši és a Veľká Lom­nica-i kísérleti intézetekben, valamint további EFSZ-ekben és állami gazda­ságokban. Pionírjaink szervezetük megalakításának 10. évfordulójára készülnek (ČTK) — E napokban már tel­jes gőzzel folynak az előkészüle­tek a CSISZ pionírszervezete fennállásának 10. évfordulójával kapcsolatos ünnepségekre, melye­ket „Pionírok előre új sikerek fe­* lé a tanulásban és a munkában hazánk felvirágoztatása érdeké­ben" jelszó jegyében rendeznek. Pionírjaink és velük együtt egész ifjúságunk ezt az ünnepet különféle rendezvényekkel üdvözlik, melyeket hazánk valamennyi városában és fa­lujában áprilisban és májusban tar­tanak. A pionírcsoportok április 24. és 26-a közötti napokban ünnepélyes csoportgyúlésekre készülnek, melye­ken kitűntetik a legjobb pionírokat és a járási székhelyeken megrende­zik a csoport-tanácsok ünnepi aktí­váit. Áprilisban hazánk valamennyi járásában és kerületében üléseket tartanak a CSISZ járási és kerületi Z ŰJ SZÓ 1 bizottságai, hogy a pionírcsoportok vezetőivel együtt értékeljék a CSISZ pionírszervezetei munkájának ered­ményeit. A CSISZ alapszervezeteiben a pionírszervezet megalakítása 10. évfordulójával kapcsolatos ünnepsé­gek keretében ünnepélyes taggyűlé­seket rendeznek. Hazánk kerületi és járási székhelyein májusban pionír­ünnepségekre készülnek, melyeken politikai és közéleti személyiségek is részt vesznek. A CSISZ pionírszervezete megala­kításának 10. évfordulója alkalmából a pionírcsoportok üdvözlő leveleket küldenek a Szovjetunió, valamint a népi demokratikus országok pionír­jainak. örömteljes életük meghálálása jeléül virágcsokrokat helyeznek el a hazánk felszabadításáért folytatott harcokban elesett hősök sírjaira. A bratislavai Klement Gottwald pio­nírotthonban április 24-én megnyit­ják „A CSISZ pionírszervezetének 10. éve" kiállítást. A nyíri nőbizottság munkájáról A nyíri nőbizottság múlt évi gyenge mű­ködése ez idén gyökeresen mégváltozott. A nőbizottság tagjai számottevően kiveszik részüket szocialista hazánk építéséből mind kulturális, mind gazasági téren. A helyi nemzeti bizottsággal karöltve dolgoznak, minden feladatot lelkesen teljesítenek és sok esetben hatékony segítőtársaknak bizonyul­nak. A nemzetközi nőnapot szocialista kö­telezettségvállalásokkal köszöntötték és ünnepség keretében emlékeztek meg a nők évtizedes harcáról, amit a békéért, vala­mint gyermekeik boldogabb jövőéért foly­tatnak. A tojásbegyüjtés terén igen szép eredményeket értek el a nőbizottság tagjai, aktivistái. Gyűléseiken megbeszélik a fel­merült problémákat, tevékenyen kapcsolód­nak be az időszerű kérdések megoldásába. A nőbizottság minden akciója a közös jólét és a világbéke biztosítását célozza. Veress Vilmos, Nyír. Érsekújvár egészségvédelmének fejlődése Az elmúlt évben a2 Oj Szó hasábjain megemlékeztünk arról, hogy Érsekújvár közegészségügyi rendelőiben bevezették a poliklinika! rendszert. Az elmúlt hónapok alatt sikerült hatalmas lendületet adni az egészségvédelem fejlődésének. Az egészség­ügyi intézet Igazgatósága a fogászati ren­delőket más épületben helyezte el és ezzel jő néhány helyiséget szabadított fel a szakorvosi rendelés céljaira. A kórházban átszervezték a sebészetet. Ez év elején kitűnő szakorvos vezetésével megnyitották az ideggyógyászati osztályt 20 ággyal. Az alig két hónapos ideggyógyászati osztály máris a legjobb hírnévnek örvend, ahol a betegek szakszerű kezelésben részesülnek. Štefánik Magdolna, Érsekújvár, Az eredmény nem maradt el Vágsellye cigányszármazású lakói a ka­pitalista rendszer alatt a társadalom kita­szítottjaként éltek, nem tudtak semmilyen munkakörben elhelyzkedni. A felszabadulás azonban eltörölte a múlt átkát és megadta nekik a félemelkedés lehetőségét. Amióta hazánkban a párt vezetésével a dolgozó nép vette a kezébe a hatalmat és az irányítást, azóta a vágsellyei cigányság is lépten-nyomon érzi a róla való gondosko­dást. Sokan közülük gyárakban és az épít­kezéseken dolgoznak. Különféle üzemekben, vasúton, bányában és más munkaszakaszon is ott láthatjuk őket. Nemcsak a férfiak, a nők is munkát vállaltak. Pártunk XI. kongresszusa is figyelmet szentelt ennek a kérdésnek és a nemzeti bizottságokat bízta meg a problémák meg­oldásával. A Vágsellyei Helyi Nemzeti Bi­zottság is magáévá tette a XI. pártkong­resszus erre vonatkozó határozatát és meg­bízta az illetékes szerveket, hogy külön­féle tanfolyamokon gondoskodjanak a ci­gányszármazású egyének neveléséről és szakmai tudásuk fejlesztéséről. Az ered­mény nem is maradt el. Cigányszármazású polgártársaink most bebizonyítják, hogy ér­tékes, egyenrangú tagjai társadalmunknak. Szabó István, Vágsellye. ÖJ S2Ó 4 * 1SS9. március 24.

Next

/
Oldalképek
Tartalom