Új Szó, 1959. március (12. évfolyam, 59-88.szám)

1959-03-21 / 79. szám, szombat

Űj embereket kell nevelni Mielőtt a problémák részletes tárgyalásába bocsátkoznánk, néhány mondatban szeretnénk értékelni a nagymegyeri járás kommunistáinak konferenciáját. A konferencia teljesítette hivatását. Az elvtársak az őszinte segíteni, javítani-akarás gondolatával mutattak rá a múlt évi építőmunkában tapasztalt hibákra A beszámoló és a felszólalók is nagyszerű eredményekről adtak számot. Arról, hogy a múlt évi konferencia határozatát - néhány pont kivételével - becsülettel teljesítették. A felszólalások magas színvonalúak voltak. a küldöttek politikai fejlettségéről tanúskodtak. Mégis azt kell mondani, hogy a kommunistáknak a jövőben még nagyobb súlyt kell helyezni elméleti tudásuk fejlesztésére, hisf' mindenekelőtt ők hivatottak az új társadalmi rend felépítése irányítására a járásban. A munkahelyeken új embereket kell nevelniök, olyan embereket, akik munkájuk mögött célt látnak, világosan látják, mi miért történik. Nagyszerűek azok az eredmények, amelyeket a nagymegyeri járás dolgozói elértek. Már a járás jellegénél 'ogva is természetes, hogy a leqnaoyobb eredmények a mezőgazdaság vonalán születtek. Az elért gazdasági eredmények mellett azonban az pgyes pártalapszervezetek tagjai még mindig alacsony elméleti színvonalon állnak. A mezőgazdaság terén kitűzött nagy feladatok pedig megkövetelik, hogy a falusi pártszervezet tagjai megfelelő elméleti színvonalat érjenek el, egyre nagyobb mértékben oyarapítsák marxista-leninista tudásukat, hogy teljes naqyságában fel tudják fogni pártunk politikájának, célkitűzéseinek fontosságát, jelentőségét és minde'nki előtt érthetően meg tudják magyarázni, hogy megnyerhessék őket a feladatok teljesítésére. Megengedhetetlen, hogy a felvásárló üzemben például az alapfokú pártoktatási körök mellett az úaynevezett esti iskolázás, amelyen túlnyomó részben a vezető elvtársak vesznek, illetve kellene, hogy részt vegyenek, mostanáig még egyszer sem jött össze. Talán ügy gondolják a felvásárló üzem vezető dolgozói, hogy ők már mindent tudnak? Ők nem kötelesek gyarapítani elméleti tudásukat? A múlt évi pártkonferencia határozatot fogadott el, melynek értelmében a párt sorait becsületes, munkát szerető munkásokkal, szövetkezeti tagokkal kel! bővíteni. Ezen a téren dicséretreméltó eredményeket értek el. A múlt évben majdnem 200 tagjelöltet vettek fel soraikba, akiknek döntő többsége szövetkezeti tag. E nagyszerű eredmény mellett azonban elég komoly hibák fordulnak elő a tagjelöltek nevelése terén. Egyes falusi szervezetekben ahelyett, hogy politikailag nevelnék, képeznék az új elvtársakat, úgymondva várakozó álláspontra helyezkednek. A tagjelöltségi időt valamilyen vizsgálati időszaknak tartják, mely arra szolgál, hogy — ahogyan ők is mondják — majd elválik, milyen kommunista lesz belőlük. Ez a nézet teljesen helytelen és nem egyezik pártunknak a tagjelöltek felvételére vonatkozó álláspontjával. A tagjelöltségi időnek fő hivatása az, hogy a jelöltek még behatóbban megismerkedjenek pártunk politikájával, célkitűzéseivel, megértsék, tudatosítsák mindazt, mit jelem párttagnak lenni. A pártjelölteket nevelni, irányitani kel] és meg kell bízni őket feladatokkal. És mindezek után lehet csak lemérni, hogy az illető tagjelölt méltó-e a párttagságra. Helyteleníteni kell azt is, ahogyan az alistáli falusi pártszervezet bánik a tagjelöltekkel. Már több olyan pártjelöltjük van, akiknek régebben lejárt a tagjelöltségi ideje, de még a mai napig sem vették fel őket a tagság soraiba, s azt sem mondták); ezért és ezért nem vagy méltó a párttagságra. Az alistáli kommunistáknak látniok kellene, hogy emberekről van szó, akik élnek, lélegzenek, éreznek. Nem lehet őket úgy kezelni, mint rideg, élettelen tárgyakat, ha új embereket, kommunistákat, szocialista építésünk élharcosait akarnak nevelni belőlük. A hiányos elméleti felkészültség az élet egyéb terén is megmutatkozik. Az új ember nevelésében nagy szerepet játszanak a különbözőfokú iskolák. ahol ifjúságunk nevelődik, formálódik. Vajon megtettek-e mindent a kommunisták annak érdekében, hogy az ifjúság a szocializmus építésének megfelelő szellemben nevelkedjék? A járási pártbizottság beszámolója megállapította, hogy az ifjúság ideológiai nevelése még korántsem kielégítő. Ezért bírálta az iskolaügy vonalán dolgozó kommunistákat. de hozzá kell tenni, hogy az e téren mutatkozó foqyatékossáqui kért maguk a szülök, a kommunista szülők is felelősek, akik még mindig i hittanórára járatják gyermekeiket. Szinte érthetetlen, hoqy egy szülő, aki taq.ia a pártnak, a marxi-lenini elveket vallja, engedi, hogv fia vagy lánya téves nézeteket alkosson az életről. A tudományos viláqnézet helyett az élettől távoleső vallásos előítéletekkel kerüljön ki az iskolából. Az ilven ember aztán nehezen talália fe! maqát az életben, tanácstalanul áll a problémák előtt és leqtöbb esetben a fejődés oasszív szemlélőié. nem pediq annak aktív előrevivője, és az ilyen ember könnyen az ellenséa, martalékává válhat. Hogy ezt a szülők megértsék, habár tagjai is a pártnak, ahhoz szük1 ÚJ szó Tovább akarjuk fejleszteni és szépíteni falunkat Gelle községben 1950-ben néhány gazda a közös gazdálkodás útjára lépett, megalakították az EFSZ-t. Nehéz volt az indulás, mert egyesek nehezen értették meg az új termelési mód előnyeit. Amikor azonban a közös gazdálkodás bevált és a szövetkezetben többet termeltek, mint az egyénileg gazdálkodók, gyarapodott a szövetkezeti tagok száma. Ma már egyetlen magángazda sincs a faluban. A szövetkezeti tagok szakképzettségének növelése érdeké"ben mezőgazdasági munkaiskolát szerveztek, hogy ott ismertessék azokat a módszereket, amelyekkel még többet és olcsóbban lehet termelni. A közös gazdálkodáshoz épületekre is szükség volt. Öt tehén- és sertésistállót építettek. Hamarosan létesítettek egy kis péküzemet és egy tejbegyűjtő helyiséget is. A szövetkezet földjein vízlevezető csatornát építettek. Az EFSZ-en kívül is nagy építőmunka folyik a faluban. Már részben elkészítették a bratislavai kerület egyik legkorszerűbb gépállomását. Ha idegen érkezik a faluba, mindjárt szemébe tűnnék a házak közül kiemelkedő, gyönyörű, új házak. Ezeket a gépállomás dolgozó! részére építették. Üj utcasorok keletkeznek, a házak úgy szaporodnak, mint a gombák. Nagyjából ezek a legnagyobb és legfontosabb alkotások, amelyekről, mint eddigi munkánk eredményéről beszélhetünk. Enynyivel azonban még nem elégszünk míg. hanem még tovább akarjuk fejleszteni és szépíteni falunkat. A Jednota új önkiszolgáló boltot létesít a közeljövőben. Mát megkezdték egy új 16 tantermes iskola építését, melyben 1960-ban megkezdik a tanítást. A mostani iskolaépületet kultúrotthonná alakítják át. A kultúra is virágzásnak indult az elmúlt évek alatt. Hetenként két filmelőadási nézhet a filmkedvelő közönség. A mozilátogatók száma nagy. A HNB mellett könyvtárat létesítettek s a fiatalság szabad ideiének nagy részét olvasással és sportolással tölti. Nem vagyunk utolsók a sport terén sem. Labdarúgó-, sakk- és asztalitenisz-csapat működik a faluban. Miklós Ferenc, Gelle Tudósítás Nyírágó községből Bátran állíthatjuk, hogy Nyírágó községben 1048 óta szinte a felismerhetetlenségig megváltozott a falu képe. Sok új ház épült, legtöbbet azonban mégiscsak a szövetkezet fejlődött. Nagy változás történt kulturális téren is. A Csemadok és CSISZ színjátszó csoportjai a téli időszakban több egész estét betöltő műsorral szórakoztatták a falu lakosságát. A községnek két kultúrháza van. Jól működik a sportegyesület is. Továbbá mozi és könyvtár ált a község dogozóinák és fiataljainak< rendelkezésére. Alig akad szövetkezeti család, ahová ne járna párt- és mezőgazdasági folyóirat. Valóra vált parasztságunk álma ts. Már nem kell a jalu szegényeinek a gazdagok portáján kilincselniük. A falu lakossága megtalálta számítását a szövetkezetben, és boldogan él. Elmúlt a munkanélküliség réme, hiszen a község 90 százaléka szövetkezeti tag. Egész új házsorok épültek fel a kor követelményeinek megfelelően, téglából, tetszetős külsővel. Ez év tavaszán új, nagy jelentőségű eseményre kerül sor a faluban: bevezetik a villanyt. Ezután villany, rádió, villamost üzhely és mosógép teszi majd a családok életét szebbé, kényelmesebbé. Sok ház elöl eltűnt a deszkakerítés és helyébe festett vaskerítés került. Ha valaki utazni akar, nem kell már a távoli állomásra gyalogolnia. autóbuszt kapott a község. A fiatalok már nem ismerik a látástól-vakulásig folytatott nehéz, keserves, mezét munkái, amikor kézikaszával kellett az uraság és a gazdag parasztok földjein dolgozni. Ma gépek segítségével folyik a földek megművelése, a nehéz aratást aratógépek végzik. A szövetkezeti tagok tudják, hogy mindezt népi demokratikus rendszerünknek köszönhetik, s ezért nagy lelkesedéssel készülnek a további feladatok megvalósítására. VERES VILMOS, Nyírágó A pinci asszonyok példás munkája A nemzetközi nőnap alkalmából nálunk ! Is örömmel emlékeztek meg a dolgozó nőkről. A többgyermekes aryák mellett nem feledkeztek meg a szövetkezeti asszonyokról sem, akik szép eredményekkel dolgoznak a szövetkezetben és nagy részük van az elért sikerekben. A szövetkezet múlt év! jó eredménye is nekik köszönhető. Külön ki kell emelni a Tóth Jolán vezetése alatt működő zöldségtermelő csoport tagjait, akik az elmúlt év folyamán több mint 200 ezer korona jövedelmet értek el. A zöldségtermelő csoport asszonyai mint a múltban, ez idén is szorgalmasan dolgoznak — készítik a melegágyakat. A pinci szövetkezeti asszonyokat példaképül állíthatjuk mindenki elé. Sólyom László, Losonc SZELŐCÉRE boldog napok virradtak Szelőcére boldog napok virradtak az árleszállítás után. Pártunk és kormányunk e nagy jelentőségű határozatát a szövetkezei dolgozói lelkesedéssel fogadták, hiszen ez már a hetedik árleszállítás a felszabadulás óta. Életszínvonalunk emelésének útján • nagy léptekkel ha ladunk előre, amiért csakis pártunknak, és kormányunknak, a szocialista rendszernek lehetünk hálásak. CSIKÓS GIZELLA, Szelőce, nőtt az elégedetlenség és a szociál- í demokrácia osztályegyüttmüködést | hirdető politikája kezdte lejárni magát. Szlovákiában e fejlődést a magyar proletariátus harca befolyásolta annál is inkább, mert a déli határvonal hivatalos megállapítása elhúzódott és így a közvetlen kapcsolatok 1918. október 28. után sem szakadtak meg teljesen. Ez a körülmény megmutatkozott a szlovákiai népi forradalmi mozgalom szociális tartalmában 1918 végén, illetve 1919 első negyedében. A nemzetiségi kérdés, melyet a cseh nagytőke cseh és szlovák viszonylatban, a cseh és szlovák burzsoázia viszont közösen szlovák-magyar viszonylatban önző kizsákmányoló célzattal visszaélt, a belső ellentétek gyors kiéleződésének további indító oka lett Csehszlovákiában. A népi forradalmi mozgalom tehát 1918 végén Szlovákiában radikális változásokra irányult. A magyar kizsákmányoló államhatalom szerveit eltávolították. A nép elkergette a jegyzőket, csendőröket, szolgabírákat, kocsmárosokat és földbirtokosokat. Forradalmi szervek alakultak, melyek a burzsoázia számára nagy veszélyt jelentettek, miután működésükkel aláásták a kapitalista magántulajdon intézményét. Ebben az időben a forradalmi munkástanácsok és főleg a falvakban a nemzeti bizottságok az aüamhatalom egyetlen működő szervét képezték Szolvákiában. Cseh- és Morvaországban a burzsoázia helyzete előnyösebb volt, miután a kipróbált és töretlen osztrák államgépezet harc nélkül, önként ment át a cseh burzsoázia kezébe, mely ezenfelül saját nemzeti hivatali bürokráciával, jól felszerelt és az imperialista haderők kebelében kiképzett fegyveres erőkkel és ugyancsak Ausztriától átvett csendőrséggel és rendőrséggel rendelkezett. Ezen felül a jobboldali reformisták is segítették a burzsoá államhatalom megszilárdítását. Szlovákiának az egységes államigazgatásba való csatolása e hatalmi eszközökkel sem ment olyan egyszerűen, mint azt a burzsoázia elképzelte. A magyar burzsoázia és földbirtokosok és ezeknek hűséges bürokráciája nem adta ki kezéből az államhatalmat. Ellenkezőleg, úgy gondolták, hogy az ország területi integritását megmenthetik a háborús összeomlás után is és ennek megfelelően a volt magyar állami hivatalnokok Szlovákiában paszszív rezisztenciába léptek. A szlovák burzsoázia tehát a népi forradalmi mozgalom útján és a csehszlovák katonaság segítségével került a politikai hatalomhoz, de ezt az előnyös alkalmat sem tudta teljesen kiaknázni. A volt magyar államigazgatási szerveket nem tudta saját erejéből mozgásba hozni, mert nem rendelkezett elegendő számú képzett hivatalnokkal és ez irányban is teljesen a cseh burzsoázia segítségére voit utalva. Az ebből származó nehézségeket regionális kormányszerv segítségével, Szlovákia teljhatalmú minisztere diktátori hatáskörével akarták áthidalni. A csehszlovák burzsoá államhatalom tehát Szlovákiában és Kárpátalja megszállott részében az első perctől kezdve nyílt, kendőzetlen, tekintetnélküli osztálydiktatúra formájában működött, melyet terrorisztikus munkásellenes intézkedések sorozata jellemzett. Nem csoda, hogy a nemzeti felszabadulással egybekötött illúziók itt hamarább szertefoszlottak mint Csehországban. E fejlődés következményeit röviden így foglalhatjuk össze: A magyar kizsákmányoló osztályok és szolgálatukban álló hivatalnoki kar nem vették tudomásul a szlovák dologozó nép elhatározását, azt a tényt, hogy saját elhatározásából végleg kiszabadult az elnyomásuk alól és az önálló Csehszlovák Köztársaságban kíván élni és fejlődni. A magyar uralkodó osztályok ellenállása folytán szükségessé vált a Csehszlovák Köztársaság kihirdetése után Szlovákia katonai megszállása, elsősorban cseh csapatok útján. Ezt a szükségszerűséget kihasználta a csehszlovák burzsoázia arra is, hogy egyidejűleg a hadereje segítségével eltávolítsa a népi forradalmi szerveket és saját osztályhatalma érdekében felújítsa a volt magyar elnyomó államszervek működését, ugyancsak elsősorban cseh hivatalnokok segítségével, miután szlovák burzsoá szakemberek nem voltak és a magyarok még séges a tudományos világnézet, a marx-lenini tanok némi ismerete. Ezért elengedhetetlenül fontos, hogy a kommunisták elméletileg állandóan képezzék magukat és e célt a napi pártsajtó, a politikai, illetve ismeretterjesztő folyóiratokon kívül az évi pártoktatás szolgálja a leghatékonyabban. Tehát minden kommunistának a párttagságqa! iáró kötelessége, hoay elméleti tudását, qyarapítsa. A járási építőüzem munkáját több küiI dött bírálta, hogy a szövetkezetek részére az építkezési tervrajzot késve csinálják, meg ugyanakkor — ahogyan a beszámoló Is megemlítette — a lipovai paplak építési tervezetét soronks'vüi készítették el. Vajon e munkaszakaszon dolgozó kommunisták, vagy a vezető elvtársak helyesen döntöttek-e, amikor a szövetkezeti épületek építése elé a paplak tervrajzának elkészítését helyezték? Hát nem elsőbbe az, hogy a szövetkezetek legrövidebb időn belül minél magasabb termelési szintet érjenek el, egyre többet termeljenek. hogy valamennyiünk életszínvonala még magasabbra szárnyaljon? Meggyőződésünk, hogy minden józan Ítélőképességű ember a közösség érdekét, a jólét még nagyobb arányú növelését helyezi előtérbe. A kulcsodi kommunistákra nézve sem a leghízelgőbb az, amiről a konferencián is szó esett. A faluban úgyszólván semmiféle szórakozási, illetve művelődési lehetőség nincs. A fiatalok pedig Kulcsodon sem vetik meg a szórakozást, művelődni is szeretnének. Kulturális otthon kellene. Ezt már ók is hangoztatták. A falusi pártszervezet tagjai is tudnak a fiatalok óhajáról. Ezzel szemben mi történt? Gyűjtést rendeztek, de nem a kulturális otthon, hanem a paplak építésére. Eddig a gyűjtési ív végösszege szerint több mint 40 ezer koronát szedtek össze, s az „adakozók" között nem egy kommunista neve is szerepel, akik közill egyesek 4—500 koronát adtak a tervezett paróchia építésére. Hazánkban — azt hisszük, mindenki előtt Ismeretes, — a papok éppúgy fizetést kapnak, mint akármelyik értelmiségi dolgozó. A paplakok építése illetve renoválása is az állami költségvetésből történik. A gyűjtés tehát teljesen indokolatlan. Befejezésül talán még annyit, hogy a járási pártkonferencia egyik legkiemelkedőbb eredménye, hoqy az úgynevezett „kényes" kérdésekhez is hozzányúlt. Ez azért fontos, mivel az ideológiai nevelés ma egyike a szocialista építés legalapvetőbb követelményeinek. Tűrhetetlen, hoqy egyes kommunisták a misztikum és babona oltárának áldoznák. Az emberek öntudatától, ideológiai fejlettségétől füqg, mikor és hogyan teljesítjük a 1 Dárt által kitűzött feladatokat. „Nagymagyarországrő!" álmodoztak. Ez a körülmény a Hlinka-párt szeparatizmusához és a cseh nagytöke terjeszkedéséhez nagyban hozzájárult. Ilyen körülmények között a burzsoá államhatalom „konszolidálását" burzsoá demokratikus eszközökkel nem lehetett elérni. Ezért vezették be Szlovákiában a nyílt burzsoá diktatúrát. E diktatúra elleni harc folyamán a népi forradalmi mozgalom antikapitalista jelleget öltött. A dolgozók ugyanis itt hamarább felismerték a burzsoá állam lényegét, mely nem burkolózhatott a megszokott „demokratikus" jelszavakkal és kezdtek rájönni arra, hogy a szociáA Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának első napjától kezdve küzdött a magyar dolgozók megnyeréséért. Forradalmi lelkesedésével, a népi tömegek mozgalmának kihasználásával és céltudatos propagandájával és agitációjávai készítette elő az objektív forradalmi helyzetben az előnyös osztályerő-viszonyok felismerésével a hatalom átvételének szubjektív előfeltételeit. A burzsoáziának és államhatalmának gyöngítésére irányuló osztályharcok, melyekkel a magyar proletariátus utat tört az 1919 márciusi eseményedhez, nagy hatást váltottak ki nemcsak Csehszlovákia dolgozói között, de befolyásolták a csehszlovák burzsoázia politikai döntéseit is. A csehsziovák burzsoá kormány előrelátta a „magyar propaganda" következményeit. Likvidálta a nemzeti bizottságokat, betiltotta a magyar újságok terjesztését Szlovákiában. De nem tudta megakadályozni azt, hogy Szlovákia dolgozói a magyar proletariátus példája szerint sztrájkba lépjenek, hogy szociális követelményeket érvényesítsenek és hogy | az illegális utakon terjesztett magyar i kommunista sajtóból, röpcédulákból ' és brosúrákból értesüljenek a malis változásokat a burzsoá kormány- j tói békés úton elérni nem lehet. A cseh és szlovák burzsoázia hatalmi helyzete ebben a küzdelemben aránylag előnyös volt, mert a hatalmi eszközökön kívül a jobboldali szociáldemokrácia hatékony segítségével is rendelkezett. Szlovákiában azonban ez irányban is eltérő helyzet alakult: az itteni szociáldemokrácia szervezeteinek többsége 1919 elején még nem függött a prágai szociáldemokrácia vezetőségétől és ezért a dolgozó tömegekre Szlovákia déli és keleti részében és Kárpátalján elsősorban a magyarországi események gyakoroltak közvetlen hatást. gyarországi forradalom fejlődéséről. A hatalom 1919 márciusában vér nélkül, békés úton került a magyar proletariátus kezébe. Ennek több oka volt. A magyar dolgozó nép túlnyomó többsége igen hamar kiábrándult a Károlyi-féle polgári-szociáldemokrata koalíció „népi" kormányából. Ez a „liberális" rezsim, mely az elvesztett háború után a burzsoázia és nagybirtokosok hatalmát akarta megmenteni, sokat szavalt ugyan a demokráciáról és a földreformról, de cselekedetei a földosztó parasztok megbüntetésében, a fiatal kommunista párt elnyomásában merültek ki. Külpolitikai téren az ántánthatalmak kegyeit akarta megnyerni és készen állt a „területi integritás" áráért a szovjetellenes intervencióban is részt venni. 1919. február 20án a Károlyi-kormány megkísérelte a kommunista párt erőszakos likvidálását; működését beszüntette és vezetőit bebörtönözte. A Kommunisták Magyarországi Pártja az illegalitás nehézségeit hamar leküzdötte és már március közepetáján nyilvánvaló volt, hogy a dolgozó tömegek többsége a kommunista párt veze- j tőinek kiszabadítását követeli, hogy | a szociáldemokrácia jobboldali veze- I | tőségét jelentősebb tömegek nem támogatják és hogy a burzsoá államhatalom amúgyis megingott elnyomószervei, melyeket a Károlyi-kormány ideig-óráig talpra állított, nem képesek a tömegek nyomásának ellent állni. Ehhez jött még a második Vyx-jegyzék, mellyel az ántánt az új magyar-román határvonalat úgy vonta meg, hogy ezzel a magyar államterületet teljesen felaprózta. Ebben a helyzetben Károlyi kormánya, melytől a burzsoázia elvárta, hogy nyugati imperialisták pártfogasát fogja megszerezni, tovább nem tarthatta magát. A szociáldemokrácia jobboldali vezetősége viszont egymagában már nem vállalhatta a kormányzás felelősségét, mert a munkásosztály és a dolgozók többi tömegei a kommunisták mögött álltak, illetve nélkülük munkáskormányt elképzelni sem tudtak. így került sor a szociáldemokrácia vezetőségének és a bebörtönzött kommunisták tárgyalására, melynek során a kommunista párt feltételeit, a proletárdiktatúra kikáltását a jobboldali reformisták és revizionisták legalább látszólag kénytelenek voltak elfogadni. E megállapodás alapján a két párt egyesült, - sajnos a jobboldali reformisták kizárása nélkül, — és a budapesti munkásés katonatanács a magyar munkásosztály nevében 1919, március 21-én kihirdette a proletárdiktatúrát. A két párt egyesülése a hatalom békés átvételének fontos előfeltétele volt: az egyesülés, melynek során a baloldali szociáldemokraták szívvel-lélekkel a kommunisták mellé álltak, lehetővé tette a még gyönge és szervezeten kommunista pártnak, hogy a proletárdiktatúrát megvalósítsa. Ezt a tényt tehát pozitíven kell értékelni annak ellenére, hogy maga az egyesülés súlyos kövétkezményekkel járt: a jobboldali reformisták és revizionisták bomlasztó tevékenysége immár a párton belül folytatódott, maga a kommunista pért a szociáldemokrácia szervezeteiben és a szakszervezetekben alapjában felszívódott, úgy. hogy tulajdonképpen s : magyar tanácshatalom Idején nem I volt olyan forradalmi pártszervezet, I amely a jobboldali árulókkal a harcot A Magyar Tanácsköztársaság jelentősége és hatása a csehszlovák mu nkásmozgalom ra ŰJ SZÖ .5 * 1959. március 28.