Új Szó, 1959. március (12. évfolyam, 59-88.szám)
1959-03-21 / 79. szám, szombat
Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Az EFSZ-ek IV. országos kongresszusának Hlátflflilŕ ®aania f A küldöttek szeretettel üdvözölték körükben IHCIYlIUlil R8ll|l|a | pártunk és kormányunk küldöttségét 1959. március 21. szombat 50 fillér XII. évfolyam, 79. szám HRUSCSOV ELVTÁRS sajtóértekezleten ismertette a Szovjetunió álláspontját a német kérdésben A szovjet javaslatok egyetlen célja a hidegháború megszüntetése, a németországi helyzet normalizálása '"fr A Szovjetunió kész május 11-én külügyminiszteri értekezleten részt venni • Csütörtök délután, a Kreml Szverdlov-termében több mint kétszáz J szovjet és külföldi újságíró részvételével Nyikita Szergejevics Hruscsov, Ý a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke sajtóértekezletet tartott. X Részt vett az értekezleten Gromiko elvtárs szovjet külügyminiszter is. Hruscsov elvtárs nyilatkozata (ČTK) — A prágai Július Fučík Kultúra és Pihenés Parfejában levő kongresszusi palotában pénteken, március 20-|n már a kora reggeli órákban pezsgő élet volt. Az EFSZ-e1t IV. kongresszusának több mint 3000 küldötte és vendége pártunk és kormányunk küldöttségét várta. A kongresszus vaiamennyi résztvevőbe viharos tapssal üdvözölte a küldöttséget, melyet Antonín Novotny, a CSKP KB «lső titkára, a köztársaság elnöke vezetett. Az egybegyűltek felálltak és lelkes taps közepette ütemesen ismételték: „Éljen a CSKP!" Pártunk és kormányunk küldöttségének tagjai Z. Fierlinger, J. Hendrych, O. Šimúnek, V. Široký, J. Hlina, L. Jankovcová, R. Strechaj, V. Krutina, F. Dvorský, J. Ptojhar, E. Šleehta, J. Kysetý, L. Štrougal és M. Chudík elvtársak. Azután a CSISZ millió tagot számláié pionír-szervezete és hazánk valamennyi gyermeke nevében a pionírok küldöttsége üdvözölte az EFSZ-ek IV. kongreszszusát. A kongresszus küldöttei a pionírok lelkes ünneplése után folytatták a vitát, Ľubomír Štrougal miniszter beszámolójáról. Chamrád elvtárs, az opavai járásban (ostravai kerületben) levő Veiké Horaltice-i EFSZ elnöke felszólalásában túlnyomórészt a gépesítés kérdéseivel foglalkozott. Egy további felszólaló arról beszélt, hogy a szövetkezetekben és járásokban miként foglalkoznak a háztáji gazdaságok kérdésének megoldásával. Azután Antonín Novotný, a CSKP KB első titkára, a köztársaság elnöke, a párt- és kormányküldöttség vezetője mondott beszédet. Amikor a szónoki emelvényre lépett, a kongresszus résztvevői viharos tapssal köszöntötték. A küldöttek és a vendégek egyetértésük jeléül számtalanszor tapssal szakították félbe Antonín Novotný elvtárs szavait. Beszéde befejezése után a teremben hosszantartó éljenzés és „Éljen a CSKP!" kiáltások hangzottak fel. A szónoki emelvényen azután további küldöttek váltották egymást, akik felszólalásaikban az általuk képviselt járásokban múködó szövetkezeti gazdaságok sikereiről beszéltek. Antonín Novotny elvtárs beszéde Elöljáróban Hruscsov elvtárs kijelentette: a német békeszerződésre és a Nyugat-Berlin megszállási rendszer megszüntetésére vonatkozó javaslatok egyetlen célja az, hogy felszámolják a második világháború maradványait, normalizálják a berlini és és egész németországi helyzetet, s ezzel a helyes kezdeményezéssel mozdítsák elő a hidegháború megszüntetését. Szilárd meggyőződésünk — jelentette ki —, hogy a német békeszerződés megkötése és NyugatBerlin megszállásának megszüntetése összhangban áll a német nép nemzeti érdekeivel, a béke és az egyetemes biztonság megszilárdításának érdekeivel. A nemzetközi helyzetet tisztábbbá lehet és kell is tenni, s mi arra az egy dologra törekszünk, hogy az új háború sötét fellegei örökre eltünjene.k a nemzetközi látóhatárról. Hruscsov a továbbiakban kijelentette, Harold Macmillan brit miniszterelnökkel folytatott legutóbbi tárgyalásai során elismerték: hamarosan tárgyalásokat kell tartani a véleményeltérések rendezésére, egyebek között olyan kérdésekről, mint a német békeszerződés, a berlini kérdés. Hruscsov emlékeztetett amerikai politikusok, üzletemberek, szemleírók megnyilatkozásaira, amelyekben józan megállapítások találhatók a német békeszerződésről, a berlini kérdésről. Hruscsov utalt továbbá arra, hogy Eisenhower amerikai elnök március 16-i beszédében támogatta a tárgyalások gondolatát. A "kormányfő hangsúlyozta, hogy mindez a német problémával és a berlini kérdéssel kapcsolatos javaslatok életrevalóságát bizonyítja. „Felhívjuk mindazon országok kormányait — mondotta Hruscsov —, amelyek részt vettek a hitleri Németország e'leni háborúban, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz, rendezzék a megérlelődött problémákat, kössék meg a német békeszerződést. Szeretnénk, ha a nyugati kormányok — félretéve tábornokaik és tengernagvaik országunk felé szórt értelmetlen fenyegetőzéseit — velünk egvütt leülnének. Ha vannak ésszerű javaslataik, készek vagyunk azokat a mi javaslataink mellett tárgyalni. Javaslatokat tettünk a német békeszerződés megkötésére és a berlini helyzet rendezésére — mutatott rá Hruscsov. — Most a nyugati hatalmakon a sor. Ha komolyan készek a tárgyalásokra, rajtunk nem múlik a dolog, minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy a tárgyalásokat siker koronázza. Amikor a szovjet kormány javaslatot tett a német békeszerződés és a berlini helyzet rendezésére, nem arra törekedett, hogy valamiféle előnyt szerezzen más országok rovására, vagy megsértse bárkinek is az érdekeit. Hiszen senki sem veszítene azáltal, hogy a németek megkapják a békeszerződést. Nyugat-Berlin pedig mentesülne a megszállóktól, akik túlságosan befészkelték magukat. Minden nép meg. lenne elégedve, ha a két német állammal megkötött szerződéssel megszűnnének a második világháború maradványai. Ez mindenki számára hasznos lenne, de leginkább hasznos a béke ügyének. Mert egészségesebbé válna a légkör Közép-Európában, ahol olyan gyakran támadtak a múltban viszályok és háborús konfliktusok. A népek elvárják és remélik, hogy az Egyesült Államok és a többi nyugati hatalom józan belátásra fog jutni. (Folytatás a 4. oldalon) JELENTES A F0LDEKR0L A tavasz eljött, meghozta a jó időt, s mindenütt nagy a munkakedv. Ezt érezzük azokból a tudósi tásokból, amelyeket hazánk különböző helyeiről küldenek a szerkesztőségünkbe. Kassai tudósítónk írja hogy a járás déli részén 50 traktor szánt, vet, boronál. A szinai szövetkezetben 50 hektárt szántottak fel, 60 hektáron elszórták a műtrágyát, Miglécen, Kenyhecen, Zsadányban 350 hektárt, szántottak fel, 480 hektáron szórták szét a műtrágyát. A szilicei fennsíkon A rozsnyói járásban is dolgoznak már a földeken: szántanak, vetnek. A szilicei fennsíkon, amely 645 méter magasan fekszik a tenger szintje felett, a Szilicei Vörös Lobogó Szövetkezet traktorosai saját gépükkel megkezdték a tavaszi vetést. A szilicei szövetkezetesek ez idén nagy figyelmet szentelnek azoknak a növénykultúráknak is, amelyek termesztésével ezelőtt nem foglalkoztak. Többek között másfél hektáron orvosi székfüvet termelnek, amely igen fontos nyersanyaga a gyógyszeriparnak. Továbbá ez idén hat hektár cukorrépát is vetnek. A prešovi kerület csaknem valamennyi járásban Spišská Stará Vesen és Stará Lubov8Sn kiv i! megkezdődött a tavasziak vetése. Március 17-ig a kerület szövetkezeteiben 300 hektár tavaszi árpát, zabot és tavaszi búzát vetettek el. A vetés a prešovi, michalovcei és a humennei járásban halad a legjobban, A tavasziak alá való szántást 1421 hektáron végezték el, ezen felül 2869 hektár rétet és legelőt' megjavítottak. A rét- és legelőjavításban a sobraneci járás szövetkezetei járnak az élen, ahol már 779 hektárt és a michalovcei járásban, ahol 675 hektárt vetettek be. Két váltásban A Karolinai Állami Gazdaságban ez idén egy hónappal korábban kezdték meg a tavaszi munkálatokat. Az árpa, ä zab és a cukorborsó már a földben van. Az idén jóval több műtrágyát használnak, mint azelőtt. Az alaptrágyázást repülőgéppel végzik. Már elvetettek 180 hektár árpát. A traktorosok éjjel-nappal dolgoztak. Megkezdték a cukorrépa vetését is s még e hónapban 110 hektárt vetnek be. Veres Vilmos, Nyír Elvtársak, Tisztelt Szövetkezeti 1agok! Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságáriak és a Nemzeti Front kormányának nevében forró elvtársi üdvözleteinket tolmácsoljuk önöknek, az egységes földművesszövetkezetek IV. kongresszusa küldötteinek és sok sikert kívánunk tárgyalásaikhoz. Az egységes földművesszövetkezetek IV. kongresszusa jelentős időben jött össze, amikor a lenini békepolitika szellemében egyre nagyobb mértékben bontakozódik ki a szocialista országok és valamennyi szocialista erő arra irányuló törekvése, hogy békés versengésben győzelmet arassanak a kapitalizmus fölött. A szocializmus és a béke erői. élükön a Szovjetunióval, újabb és újabb sikereket elérve, széles fronton és szilárd egységben sorakoznak fel, hogy sokoldalúan és teljes mértékben bebizonyítsák szocialista rendszerünknek a kapitalizmus feletti fölényét és túlsúlyát mind a termelésben, a tudomány és a technika terén, mind az életszínvonalban. E sorakozót és közös törekvéseket különösen kifejezően mutatta és dokumentálta a Szovjetunió Kommunista Pártjának nemrég lezajlott XXI. kongresszusa. Történelmi tény, hogy a Szovjetuniónak, a világ első szocialista országának népe a hatalmas szocialista tábor élén haladva a kommunista társadalom nagy kiterjedésű építésének időszakába lép. A népi demokratikus országok nemzetei a testvéri szovjet nép világtörténelmi sikereiktől ihletve szintén sikeresen haladnak előre a szocializmus építésében és egyre kifejézőbb politikai, gazdasági és kulturális eredményeket érnek el. Törekvéseiket az a szilárd elhatározás hatja át, hogy országaikban a legrövidebb időn belül kiépítik a szocialista társadalmi rendet. Ma nem létezik a világon olyan erő, amely megállíthatná a szocializmus diadalmas előrehaladását. A szocializmus és a kommunizmus építésében elért mind nagyobb eredmények a szocialista tábor országaiban egyre erőscbb visszhangot keltenek « kapitalista országokban élo dolgozók széles rétegeiben. Napröl napra növekszik a szocialista gondolatok vonzó ereje és népszerűsége világszerte. A kapitalista országok munkásosztályában és dolgozó népében mindinkább erősödik annak felismerése, hogy kizárólag a szocializmus az az út, mely oda vezet, hogy megszabaduljanak a kizsákmányolástól. A szocializmus és a béke világerői igy egyre újabb híveket és harcosokat nyernek meg, akik elrettettthetetlen küzdelmet folytatnak a tőkés kizsákmányolókkal és az imperialista agresszorokkal. A szocializmus nagyszerű sikereivel egyidejűleg egyre erősödik és nagyobb méreteket ölt a gyarmati, valamint a függő helyzetben levő országoknak a nemzeti jogokért, a szabadságért folytatott kUzdelme, az imperializmus ellen vívott harca. Az egyre fokozódó nemzeti felszabadító harc csapásai alatt szétesik a gyarmati rendszer. Ázsia, Afrika és Dél-Amerika nemzetei a függetlenségért, a szabadságért és a äemokráciáért vívott harcukkal lerázzák magukról az imperialista uralom bilincseit. A gyarmati uralom felbomlása gyöngíti a tőkés rendszert és megszilárdítja » demokrácia, a béke és a szocializmus növekvő erőit. Az emberiség többségének a világbéke megőrzéséért és megszilárdításáért vívott harca jelenleg igen jelentős nemzetközi tényező lett. Az egész világ embereinek az az eltökélt szándéka, hogy megőrzik a békét, szilárd akadályt gördít az Imperialista agresszorok háborús terveinek megvalósítása elé. Ez a harc különösen most tesz jelentőségre szert, amikor az Imperialisták háborús hisztériát igyekeznek előidézni a Szovjetunió azon legutóbbi békeiavaslataival kapcsolatosan, melyek a nyugat-berlini kérdés megoldására és a német békeszerződésre vonatkoznak. A nemzetek azonban nem akarnak meghalni az impe mlisták érdekelért sem Németországban. sem másutt, s ezért fokozzák harcukat a tartós békéért és a nemzetek közötti együttműködésért. A Csehszlovák Köztársaság és népe a szocializmus és a kommunizmus győzelméért folytatott történelmi harcban az első helyek egyikén áll. Szilárdan és eltökélten állunk a béke és a szocializmus oldalán Munkásosztályunk, szövetkezeti parasztjaink és dolgozó értelmiségünk egységesen és kezdeményezoen folytatja hazája szocialista építését, építő sikereivel hozzájárul a szocialista világrendszer megerősítéséhez és megszilárdításához. Tántoríthatatlanul tovább fogunk haladni ezen az úton, mert ez kötelességünk a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom iránt és ez adja meg nekünk a biztonság érzését. Jelenleg egész népünk felsorakozik a szocializmus építése befejezésével kapcsolatos feladatok teljesítésére. Ez a cél, melyet Csehszlovákia Kommunista Pártjának XI. kongresszusa tűzött ki és e célnak a dolgozók által való fokozatos' elérése döntő fontosságú hazánk további politikai, valamint gazdasági megszilárdítása szempontjából. A munkásosztály, a parasztság és a dolgozó értelmiség öntudatosan dolgozik, hogy becsülettel teljesítse feladatát, hogy történelmileg rövid időn belül befejezze hazánkban a szocializmus építését. Az egységes földművesszövetkezetek néhány nappal Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának jelentős ülése után tartják IV. kongresszusukat. A KB ezen ülésén megvitatták a Központi Bizottságnak az életszínvonal emeléséről szóló levelével kapcsolatos országos vita következtetéseit. Fontos határozatokat hoztunk az állami kiskereskedelmi árak további leszállításáról, a családi pótlékok növeléséről, valamint egyes járadékok rendezéséről és emeléséről. Ezeknek az intézkedéseknek megvalósítása évente hárommilliárd koronát igényel. Egyidejűleg kitűztük az irányelveket 1 millió 200 ezer lakás építésének hiztosítására, valamint arra, hogy a harmadik ötéves terv évei folyamán folytathassuk a munkaidő lerövidítését. Mindez lényegesen hozzájárul a csehszlovákiai dolgozók anyagi és kulturális színvonalának további emeléséhez. Fontos, hogy pártunk Központi Bizottsága az életszínvonal emelésére vonatkozó határozatok megtárgyalásával egyidejűleg a párt mezőgazdasági politikájának kérdésével is foglalkozott. A Központi Bizottság egyik ülésén e két kérdéssel - az életszínvonal emelésének és a mezőgazdasági termelés fejlesztésének biztosításával foglalkozva hangsúlyozta e két kérdés szoros összefüggését. Hangsúlyozta a XI. pártkongresszuson kitűzött feladat kidolgozásának és biztosításának jelentőségét, mely szerint 1965-ig 45 százalékkal kell emelnünk dolgozóink életszínvonalát. Egyidejűleg rámutatott arra, hogy a nép életszínvonalának emeléséhez az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kell a mezőgazdasági termelésnek hozzájárulnia, melynek 1965-ig 40 százalékkal kell növekednie. A Központi Bizottság e tárgyalásával azt is hangsúlyozta, hogy mind a munkásosztálynak, mind a szövetkezeti parasztságnak és a dolgozó értelmiségnek vállvetve kell dolgoznia e feladatok teljesítésének érdekében és kölcsönösen segítenie kell egymást céljaink mielőbbi elérése érdekében. A Központi Bizottság elsosorban azt hangsúlyozta, hogy e nagy feladatok teljesítése érdekében döntő fordulatot kell elérnünk mezőgazdaságunkban. Csak így növelhetjük a mezőgazdasági termelést 40 százalékkal és a mezőgazdasági munka termelékenységét 60 százalékkal, ahogyan azt « XI. pártkongresszus előirányozta. Pártunk Központi Bizottsága, értékelve a szocializmus falun megvalósuló építésének eredményeit és előirányozva «zl n feladatot. hogy inezogazdasáqiinkhan döntő fordulatot kell elérnünk, abból a tényből indult ki, hogy az egységes földművesszövetkezetek és állami gazdaságok ma hazánk egész mezőgazdasági földterületének esak! nem 80 százalékán gazdálkodnak. Éppen j ez idén lesz tíz éve, hogy Csehszlovákia i Kommunista Pártjának IX. kongresszusa kitűzte az irányvonalat, mely szerint falvainknak az egységes földművesszövetke. zetek alakítása révén kell a szocializmus ! útjára lépniök. Történelmileg rövid Mőn belül döntő eredményeket értünk el falvaink szocialista átépítésében. A legutóbbi tíz év folyamán közös gazdálkodásra társult a kis- és középparasztek túlnyomó része. Az egységes földművesszövetkezetek döntő erőt képviselnek falvainkon, sikeresen gazdálkodnak és teljes mértékben bizonyítják a közös mezőgazdasági termeles előnyeit. Hála a közös gazdálkodásnak, bizonyos növekedést értünk el mezőgazdasági termelésünkben. Ennek ellenére azonban tudatosítanunk kell, hogy a szövetkezeti \ termelés feltételei között ez a bizonyos • fellendülés egyelőre nem tekinthető elegendőnek. Csehszlovákia Kommunista Pártja j Központi Bizottságának ülése ezt szem előtt tartva elhatározta, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztésében döntő fordulatnak : kell megvalósulnia és ennek biztosítására j intézkedéseket foganatosított, j Miben kell látnunk ezt a fordulatot? Annak érdekében, hogy ezt a döntő fordulatot elérhessük, továbbra is folytatnunk ; kell egységes földművesszövetkezetek alakítását és bővítését, továbbra is meg kel! nyernünk az eddig egyénileg gazdálkodó • kis- és középparasztoka! a szövetkezeti j gondolatnak és így rövid időn beliil be | kell fejeznünk falvaink szövetkezetesítését I E célt kell szolgálnia nemcsak rendszeres j meggyőző munkánknak, hanem a szövetkei zeti közös gazdálkodás előnyeiről tanúskodó j új és kifejezőbben szemléltető példáknak | is. Nem képzelhető el, hogy a parasztok körében már nem kell szerveznünk és támogatnunk a szövetkezeti mozgalom kibontakoztatását. Ellenkezőleg, anélkül, hogy j a közös szövetkezeti termelésnek megnyerj nénk az eddig egyénileg gazdálkodó kisi és középparasztok maradékát, nem beszél; hetünk arról, hog.v előre haladunk a mezőgazdasági szocialista termelöviszonyok | győzelme felé. Hogy ezt milyen gyorsan érhetjük el, az jelentős mértékben maguktél a szövetkezeti tagoktól függ. Meg vagyok róla győződve, hogy amikor megkezdjük a harmadik csehszlovák ötéves terv első évét, lényegében minden paraszt már egységes földművesszövetkezetekbe tömörülve, közösen fog gazdálkodni. Beigazolódott, hogy az egységes földmiivesszövetkezet alakításának, megszilárdításának és bővítésének útja az az út, amely falvaink jólétéhez vezet. Az egységes földművesszövetkezetek általános fejlődése megerősítette, hogy a szövetkezetek alakításának, bővítésének es megszilárdításának politikája helyes *rtt. A mezőgazdasági termelésben kívánatos, fordulat eléréséhez olyan céltudatos munkára van szükség, amely szem előtt tartja az egységes földművesszövetkezetek további politikai, gazdasági és szervezési megszilárdítását. Ez elsősorban megköveteli a szövetkezeti tagok szociaüsta öntudatának növelését a kisüzemi termelésen alapuló individualizmus csökevényei ellen vívott döntő harcban. A szövetkezeti tagokat tudatos, közös munkára kell vezetnünk és szüntelenül meg keli őket győznünk arról, hogy a szövetkezet gazdagságának, valamint saját jólétünknek egyetlen és fö forrása mindnyájunk munkája a közös termelésben és hogy a háztáji gazdaság soha sem alkothatja a szövetkezet fellendülésének, megszilárdulásának, sem pedig a szövetkezeti tagok életszínvonala tartós emelésének alapját. Ezért különösen sürgős a szövetkezetek gazdálkodásában megerősítenünk az arra irányuló törekvéseket, hogy a közös termelés forrásaiból az eddiginél nagyobb mértékben javadalmazzák az oszthatatlan alapokat, valamint a szövetkezetek fejlesztéséhez és gazdaságuk megszilárdításához szükséges más eszközöket Szükséges továbbá, hogy a munkaegységekért járó jutalomban mindinkább a pénzben kifejezett díjazás kerüljön túlsúlyba a természetbeniek rovására. A jövőben az addigi nél nagyobb mértékben fogunk példaként rámutatni azokra a szövetkezetekre, melyek saját beruházásaikkal, saját forráCFolytatás a 2. oldalon)*