Új Szó, 1959. február (12. évfolyam, 31-58.szám)

1959-02-11 / 41. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljetek! ÜJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1959. február 11. szerda 30 fillér XII. évfolyam, 41. szám AZ ÜJÍTÓK EREDMÉNYEI A bratislavai Újítási és Találmányi Központ dolgozói tavaly 31 új rendszerű kisebb-nagyobb géptípust szerkesztettek a mezőgazdasági gépek munkájának gazdaságosabbá tételére. Az új gépek a gép- és traktorállomások dolgozóinak javaslatai alapján készültek. Szlovákia 12 gép- és traktorállomása alkalmazta az új gépeket és ezzel egy év alatt több mint 100 ezer koronát takarított meg. Képünkön a zöldségtermesztők számára készült palántacsomagoló-gépet láthatjuk, amely a trnávkai EFSZ-ben 40 ezer koronás megtakarítást eredményezett. I. Gašparík (ČTK) felv. A rozsnyói geológusok szava A kelet-szlovákiai geológusokra ez idén további jelentős feladat hárul: át kell kutatniok és meg kell állapítaniok a nyersanyag alapjának készleteit a Keletszlovfikiai Kohóművek számára. E munkák jelentős része a rozsnyói üzem geológusaira vár. A rozsnyói geológusok idei egész évi feladataik sikeres teljesítésére Helyes úton (ČTK) - A prešovi kerületben, ez idén az összes szlovákiai kerületek közül legsikeresebben folyik a szövetkezetek alakítása és a régiek bővítése. Február 7-én az idei 14. EFSZ alakult meg. A szövetkezetet a michalovcei járásbeli Jastrabie község (54 kis- és középparasztja alakította, akik 350 hektár földön fognak gazdálkodni. Tekintettel arra, hogy a község határában elegendő a rét és legelő, figyelmük elsősorban az állattenyésztési termelés fokozására irányul. Az új EFSZ elnöke Michal íhnat középparaszt lett. Ezzel a michalovcei járásban az egységes földművesszövetkezetek száma elérte az ötvenkettőt. A régi módon már csupán két község parasztjai gazdálkodnak. Űj lakótelep születik — Svit ipari község podskalkai részében új település épül. A település már három új utcából áll, ahol a sviti vállalatok dolgozói 45 új családi házat építettek fel. A település el van látva csatornázással, villamosvilágítással, elárúsítóhelyekkel és kultúrközponttál. A településen további 10 családi ház van épülőfélben. A családi házak egyéni építkezésein az üzemek nyújtanak segítséget a dolgozóknak. Olcsó parcellákat juttatnak nekik, segítenek az építőanyag szállításában és lehetővé teszik számukra, hogy a szükséges lakatosmunkákat a műhelyekben végezzék el. Svit község podskalkai települése 1963-ban további 53 családi házzal növekszik. E célra már kijelölték a dolgozóknak a szükséges parcellákat. értékes kötelezettségvállalást tettek, amellyel a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusát üdvözölték. A magnezitikészletek kutatásában az üzem valamennyi szakaszán versenyt indítottak 1700 méteres évi furat teljesítéséért. A bányamunkákban havonta 100 méteres folyosó vájatáért és 2 százalékos önköltségmegtakarításért versenyeznek. A mészkőkutatás terén a megállapított készletek tonnájaként 30 százalékkal szállítják le a költségeiket. Az így nyert pénzügyi eszközöket, amelyek többmillió koronára rúgnak, az ásványi anyagok, főképpen pedig gipsz kutatására használják' fel a kohók és cementgyárak számára. Ezen kötelezettségvállalások révén a rozsnyói geológusok az évi tervet december 21-ig teljesítik. A csehszlovákszovjet barátság műhelyének sikerei (ČTK) - A sviti Tatrasvit önálló elszámolással dolgozó vállalatban a csehszlovák-szovjet barátság műhelye éri el a legszebb munkaeredményeket. Ezen műhely munkaegyüttese kezdeményező az önálló elszámolási rendszer bevezetésében, amelynek érvényesítése a gazdálkodás terén az egész vállalatnak kiváló eredményeket hoz. Csutkih és Korabelnyiková szovjet újítók gazdag munkatapasztalatait a műhelyben százszázalékosan érvényesítik. A dolgozók egyharmada több gép egyidejű kezelésénél Arzajeva szovjet módszerét alkalmazza. A Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusánajk napjaiban a csehszlovák-szovjet barátság műhelyének munkaegyüttese olyan kötelezettségvállalást tett, amelyben azt a célt tűzte ki maga elé, h<jgy ez év első negyedében a termelés minőségének javításával és gazdaságosabbá tételével 20 ezer koronát takarít meg népgazdaságunknak. A kerület ötszázadik szövetkezete A Banská Bystrica melletti Priechod község kis- és középparasztjai 630 hektáron egészközségi szövetkezetet alakítottak. Ez a szövetkezet már az £00-ik a Banská Bystrica-i kerületben. A szövetkezet megalakulása alkalmából az új EFSZ tagjai felhívással fordulnak a kerület összes magángazdálkodóihoz, hogy kövessék példájukat. Egyébként ez a község arról nevezetes, hogy a pártharcok idején csaknem valamennyi lakosa részt vett az ellenállási mozgalomban. (Tudósítónktól) KOZLEMENY a népgazdaság 1958. évi fejleszféséről Ipari termelésünk 11,3 százalékkal növekedett — A mezőgazdasági földterület több mint háromnegyed részén a szocialista szektor gazdálkodik — A nemzeti jövedelem 8 százalékkal nagyobbodott 1958-ban további sikereket értünk el a népgazdaság fejlesztésében. A népgazdaságfejlesztési állami terv feladatait az iparban túlteljesítettük. Az előző évekhez viszonyítva sikeresen teljesítettük a szénfejtési és gépgyártási terveket. Ipari termelésünk a legutóbbi öt év folyamán évente átlag 9,2 százalékkal, 1958ban pedig 11,3 százalékkal növekedett. A beruházási építkezés tervét általában jobban teljesítettük a legfontosabb építkezéseken és az állami lakásépítésben. A vasúti forgalom munkája is megjavult. A külkereskedelem tovább bővült és a kivitel túlszárnyalta a behozatalt. A mezőgazdaságban tovább szilárdult a szocialista szektor és a szocialista üzemek 1958 végén a mezőgazdasági földterületnek több mint háromnegyed részén gazdálkodtak. Sikereket értünk el a munka termelékenységének fokozásában és a minőségi mutatók teljesítésében is. Az iparágak többségében kisebbek voltak az önköltségek a tervben feltételezettnél és a munkatermelékenység tervét jobban teljesítettük az átlagkeresetek tervénél. Csökkent éspedig mind a minisztériumokban, mind a vállalatokban az adminisztratív dolgozók száma. A termelés döntő ágaiban elért, általában kielégítő fejlődés visszatükröződött a nemzeti jövedelem további gyarapodásában. A nemzeti jövedelem előzetes becslés szerint az elmúlt évben 8 százalékkal nagyobbodott. Ám 1958-ban is fennállottak bizonyos fogyatékosságok a népgazdaságban. Az iparvállalatok nem teljesítették a választéktervet és nem küszöbölték kí a tervnek hónapok, negyedévek és az év végén hajrával történő teljesítését Egyes energetikai és forgalmi építkezések lemaradtak. A mezőgazdasági termelés 1957-hez viszonyítva növekedett. Eredményei azonban már nemcsak az aránylag kedvezőtlen időjárás, hanem főként a szervező- és irányító munka alacsony színvonala miatt sem felelnek meg az EFSZ-ek növekedése következtében létrejövő feltételeknek. A népgazdaság egyes ágai 1958-ban előzetes adatok szerint a következőképpen fejlődtek: I. Ipar Az ipari nyerstermelés tervét 103 százalékra teljesítettük. Az egyes minisztériumok vállalatai a következőképpen teljesítették a termelés tervét és növelését: Növekedés %-ban Az egyes minisz- Tervtel tériumok vál- jesítés lalatai %-ban 1957-hez viszonyítva Tüzelőanyagipari 106 12 energetikai és vízgazdálkodási 102 13 kohó- és ércbányaipari 102 9 vegyiipari 102 11 nehézgépipari 104 17 finomgépipari 104 10 gépkocsi és mezőgazdasági gépipari 103 17 építészeti 106 20 közszükségleti cikkeket gyártó ipari 104 11 élelmiszeripari és mezőgazdasági termékbegyűjtési 102 6 többi minisztériumok 104 15 helyi ipar 104 11 szövetkezeti ipar 102 9 Általában az összes minisztériumok túlteljesítették a nyerstermelési tervet. Egyes fontos termékek termelése egyenletesebb volt, mint az élőző években. Az ipari termelés 1958-ban 1957hez viszonyítva 11,3 százalékkal növekedett, ami a legutóbbi hat év alatt elért legnagyobb növekedési ütem. Az ipari termelés a tervezett növekedésnek úgyszólván másfélszeresét érte el. A termelőeszközök termelése 1957-hez viszonyítva 11,8 százalékkal, a közszükségleti cikkeké pedig 10,6 százalékkal növekedett. Az ipari termelés növekedésében döntő tényező volt a nagyobb munkatermelékenység. A munka termelékenysége 1957-hez viszonyítva 7,4 százalékkal fokozódott és 68 százalékban eredményezte az ipari termelés növekedését. 1958-ban több mint 2 millió személy, ebből 1 millió 600 ezer munkás dolgozott az iparban. Az év végéig több mint 100 ezer tanoncot foglalkoztattak az iparvállalatok. 1957-hez viszonyítva 56 ezerrel gyarapodott a munkások száma, míg a vállalatok adminisztratív apparátusa hét ezer adminisztratív dolgozóval csökkent. További megtakarításókat értünk el a minisztériumok és központi hivatalok tisztviselői létszámának csökkentésével. A munkások munkaidejének jobb kihasználása, a megbetegedések és a műszakkihagyások csökkenése elősegítette az ipari termelés és a munkatermelékenység növekedését. Az előző évekhez viszonyítva az iparban csökkent a túlóra részaránya. A munka termelékenységének és a rpunkások bérének emelkedése közötti viszony 1958-ban általában az egész év folyamán kedvező volt és csak egyes minisztériumok vállalataiban rosszabbodott az év vége felé. A munkások havi átlagbére 1325 koronát tett ki, tehát 1957-hez viszonyítva 2,2 százalékkal nagyobb volt. A terv sikeres teljesítését az iparban az újítómozgalom is elősegítette. Több mint 4000 szabadalmat és találmányt nyújtottak és jelentettek be, ezenkívül még körülbelül 200 ezer újítási javaslatot. Legtöbbet a gépipari minisztériumok vállalataiban. 1958 három negyedéve alatt úgyszólván 45 millió korona jutalmat, tehát 1957 azonos időszakához viszonyítva 47 százalékkal többet fizettünk ki az újítóknak a felhasznált újítási javaslatokért. A termelés tervének és a munkatermelékenységnek túlteljesítésével, továbbá a nyersanyag- és anyag gazdaságosabb felhasználásával, — amit számos vállalat szocialista felajánlásai támasztottak alá —, hatékonyabbá tettük az ipari termelést. Az iparvállalatok önköltségei a tervhez viszonyítva^l milliárd koronával voltak kisebbek. Az iparvállalatok 1 milliárd 200 millió koronával túlszárnyalták a tervezett nyereséget, de a vállalatok többségé lemaradt a nyereség és a forgalmi adó ^utalásában. Tovább bővült az ipar anyagi és műszaki alapja. 1958-ban 13 milliárd koronát ruháztunk be az iparba, tehát 1957-hez viszonyítva 12,3 százalékkal többet. Oj kapacitásokat helyeztünk üzembe és a meglévőket kibővítettük. A geológiai kutatás újabb hasznos nyersanyag-lelőhelyeket fedezett fel. Az iparban azonban még fennállottak bizonyos fogyatékosságok. 924 vállalat közül 72 nemzeti vállalat nem teljesítette tervét. A választékterv teljesítése kissé megjavult, de még nem volt egészen kielégítő. Az állami terv egyes feladatait, mint például az acélgyártást, nemes acélból készült hengerelt árut, sEhek, kálcináltszódák, ammóniák, szulfát-celulózeanyag, gőzkatlanok, hengerde- és vegyiipari berendezések, autóbuszok, tégla- és égetett tetőfedőcserép gyártását netn teljesítettük. Az egyes iparágakban 195ő-ban a következő eredményeket értük el: A tüzelőanyagipari ágban 1958-ban értük el a háború utáni időszak legjobb eredményeit. Kőszénből 1957-' hez viszonyítva 7 százalékkal többet, 25 millió 800 ezer tonnát (tisztán) fejtettünk, amit elsősorban az ostrava-karvinai bányák tervének sikeres túlteljesítésével értünk el. Barnaszénből 54 millió 300 ezer tonnát, tehát 11 százalékkal többet, lignitből két és félmillió tonnát, tehát 13 százalékkal többet fejtettünk. A földgázfejtés 1957-hez viszonyítva növekedett, de nem teljesítettük a kőolajfejtési tervfeladatokat. E sikeres eredményeket elsősorban a munkatermelékenység továbbfokozásával és a technika alkalmazásával főként a barnaszénbányákban értük el. A kőszénbányák a vájatokban ä szén mechanikus lazításában 107,6 százalékra teljesítették a tervet és a vájatokban gépi erővel 6 millió 700 ezer tonna szenet raktak fel, s így az évi tervet több mint 26 százalékkal túlteljesítették. Míg 1957ben kombájnnal csak 1 millió 400 ezer tonna kőszenet fejtettünk, 1958-ban már több mint 3 millió 100 ezer tonnát. Ennek ellenére a szénipar még mindig nem használja ki eléggé a kombájnokat és más gépezeteket. Késik a hidromechanikai fejtés ós a szénrétegek gázosítása is. A földtani kutatás további kőszénkészleteket fedezett fel, különösen az ostrava-karvinai medencében. Ez lehetővé teszi új bányák építését. A barnaszénmedencék közül főként a mosti szénmedencében, Szlovákiában pedig a kékkői és a handlovai szénmedencében fedeztek fel újabb készleteket. A tüzelőanyagipari ágban 1958-ban 75 ezer tonna kapacitású kőszénfejtési berendezéseket és évi 3 millió 800 ezer tonna kapacitású barnaszénfejtési berendezéseket adtunk át rendeltetésüknek. Az energetikában 1958-ban 19 milliárd 600 millió kW óra áramot termeltünk, tehát 11 százalékkal többet, mint az előző évben. A hőerőművekben és hőfejlesztőtelepeken tovább folytatódott az égési folyamatok automatizálása. Az égési folyamatok automatikus szabályozásával működő kazánok részaránya (teljesítmény szerint mérve) az 1957. évi 52 százalékhoz viszonyítva 56 és fél százalékra szökött fel. Késlekedik azonban a vízierőművek teljes automatizálásának bevezetése, amit az automata- és gépberendezéseket szállítók okoznak. Az Energetikaügyi és Vízgazdálkodási Minisztérium hőerőműveiben az 1 kW őra villanyáram fejlesztésére eső fűtőanyag-fogyasztás 1957-hez viszonyítva 1,9 százalékkal csökkent, ami mintegy 124 ezer tonna fűtőanyag fevi megtakarítását jelenti. A fűtőanyagfogyasztás • csökkentése és a fűtőanyag gazdaságosabb felhasználása a villanyáram-fejlesztésben további szén- és villanyáram megtakarítást eredményezett a népgazdaságnak. Nem küszöböltük ki az új villanyerőművek építésének lemaradáséi és nem tartottuk be az új kapacitások tartós üzembehelyezésének időpontjait. A villanyerőművek többsége aránytalanul hosszú ideig működött próbaképpen. Az Energetikaügyi és Vízgazdálkodási Minisztérium 1958ban 280 MW-t hozott üzembe. Az ércfejtési ágban túlteljesítettük a vasércfejtés tervét. A vasércfejtés elérte a 2 800 000 tonnát. Az ércdarabosítás 1957-hez viszonyítva 18 százalékkal növekedett. Tervét szintén túlteljesítettük. A piritkoncentrátumok termelése elérte a 385 ezer tonnát és 1957-hez viszonyítva 4 százalékkal növekedett. Tovább fokozódott a gépesítés és érvényesül az új technika. A földalatti szállítás és rakodás gépesítésének bővítésében azonban nem egészen teljesítettük a feladatokat. A földtani kutatás új jó minőségű vasérc (sziderit) készleteket fedezett fel a Gömör —Szepesi Érchegységben. Ezenkívül Kassa környékén nagy magnezitkészleteket, a kohászat szempontjából fontos nyersanyagot állapítottunk meg. A kohászatban 1958-ban 3 800 000 tonna nyersvasat, azaz 1957-hez viszonyítva 6 százalékkal többet, öt és félmillió tonna acélt (7 százalékkal többet), 3 800 000 tonna hengerelt árut (8 százalékkal többet), 26 400 tonna formába öntött alumíniumot, tehát 1957-hez viszonyítva 58 százalékkal többet termeltünk. Az acéliparban fokozódott a Siemens-Martin-kemencék bázikus boltozatainak alkalmazása és tovább bővült hőgazdálkodásuk teljes automa(Foljtatái a 2. oldalaajk