Új Szó, 1959. február (12. évfolyam, 31-58.szám)

1959-02-06 / 36. szám, péntek

A pártmunka dönt a sikerről Kint süvít a téli szél, a kályhában ropog a tüz, a hosszú asztal körül a petržalkai egységes földművesszövetkezet kommunista tagjai ülnek. A pártszervezet még fiatal. Alig egy esztendős. A napirend elfogadása után Rovenszky elvtárs, az alapszervezet elnöke felolvasta a pártbizottság beszámolóját. A beszámoló részletesen feltárta a pártoktatás és az agitáció eredményeit, hiányosságait, személy szerint bírált több elvtársat, akiknek mulasztásai miatt lazult a tanulási fegyelem, nincs rendszeres politikai agitáció. De a vezetőség önbírálata és a pártbizottságra vonatkozó kritikája formális volt. A szövetkezeti gazdálkodás fellendülésével, a közös vagyon gyors növekedésével nem tartott lépést a szövetkezeti pártszervezet erősödése. A párttagok száma maradt az egy év előtti. Persze a tagjelölt- és tagfelvétle önmagában nem fokmérője a pártszervezet erejének, de igen sokat árul el a politikai munka helyzetéről, a pártszervezet tömegkapcsolatáról. Ha a pártszervezet növekedése nem tart lépést az általános fejlődéssel, az mindig nagy hiba. A beszámoló felett élénk vita indult. Több felszólaló, közöttük Kočarik és Zelenay elvtársak arról beszéltek, hogy a körzeti pártbizottság tagjai tudják és mindig hangoztatták: rendkívül fontos feladat segíteni a földművesszövetkezet gyors fejlődését. Ebből a megállapításból azonban helytelen következtetéseket vontak le. Olyan „fontos kérdésnek" tekintették ezt, hogy közvetlenül az EFSZ elnökével beszélték meg a problémákat, ha nem is a pártszervezet teljes megkerülésével, de a pártszervezetet a legtöbb esetben kész tények elé állították. Ez a munkamódszer csökkentette a szövetkezeti pártszervezet tekintélyét, akadályozta, hogy megértsék nagy szerepüket az EFSZ felvirágoztatásában, gyarapodásában. A körzeti pártbizottság szakít most ezzel a munkamódszerrel és erejének nagyobb részét a szövetkezeti pártszervezet megszilárdítására fordítja. S ez helyes, mert a szövetkezet ereje elsősorban a tagság öntudatától függ , ha mindenki úgy érzi sajátjának a közös gazdaságot, mint a háztájit, nem tűri meg a lazaságot, kezdeményez, harcol a magasabb termésért, a nagyobb jövedelemért. S Ilyen öntudatra csak a jól működő pártszervezet nevelheti a tagságot. Adamko elvtárs, az EFSZ ellenőrző bizottságának elnöke felszólalásában többek között azt mondta, hogy nincsen párja a petržalkai termőföldnek: fekete és zsíros, 40 százalékkal lehetne emelni az eddigi hektárhozamot. De lelkiismeretesebben kell megművelni, gondozni a kapásnövényeket is. Sajnos, a múlt évben sem tartották be az agrotechnikai szabályokat a gyomok elleni küzdelemben. Nem csoda ha ráfizettek a kertészetre, hiszen a tavasziak alá késett a talajelőkészítés, s így az első paprikát akkor vitték piacra, amikor már 10 darabot adtak egy koronáért. Adamko elvtárs rámutatott, hogy a földek szántórétege tele van gyommaggal és évelő gyomgyökerekkel, melyek fokozatosan csíráznak, kihajtanak és így elnyomják a kultúrnövényeket. Arra hívta fel az elvtársak figyelmét, hogy a talajt a gyommagoktól csakis a szovjet mélyszántási tapasztalatok alkalmazásával tudnák megtisztítani vagyis még mélyebbre engedni ez ekét. A petržalkai talajba valóban lehet, mert jó. Az eredmények ellenére még sok a javítani való az állattenyésztés körül is. Sok mindent gépesítettek, például a fejést is, de ugyanannyi a fejők száma, mint a gépesítés előtt. Tehát semmivel sem csökkentették a tej termelésének önköltségét, sőt növelték. Komoly feladatok várnak a szövetkezet pártalapszervezetére a gazdasági vezetők tevékenységének ellenőrzésében. Sokrétű, színvonalas agitációval, bőven található példa segítségével kell megértetniük a pártonkívüliekkel, hogy a szövetkezet gyors gyarapodása az EFSZ-tagok kezében van, hogy a termést, a jövedelmet elsősorban saját jő munkájukkal növelhetik. Az egységes földművesszövetkezet pártalapszervezete csak úgy birkózhat meg ezekkel a sokrétű feladatokkal, ha a körzeti pártbizottság valóban több gondot fordít az új pártbizottság és a tagok kommunista nevelésére, oktatására. Bizony sok mulasztást kell pótolnia. A pártbizottság tagjainak csak 10 százaléka végzett néhány hetes párt- I iskolát. A többiek egyáltalán nem | voltak pártiskolán. Ez is annak következménye, hogy a körzeti pártbizottság nem kapcsolta egybe a | szövetkezet problémáit a pártszervezet építésével, a tagok vagy leg- J alább a funkcionáriusok iskolázásé-' val. Persze a pártiskolára küldés | csak egyik módja a nevelésnek. , A mindennapi munkával is több segítséget kell adni a pártbizottság-1 nak. A vita során elmondták az elvtársak, hogy a taggyűlések jegyző-; könyvei értékes okmányok, amelyek visszatükrözik az alapszervezet éle- I tét és munkáját. De mivel a körzeti j pártbizottság a beküldött jegyző- . könyvekre hosszú ideig nem tett' észrevételt, felületesen kezelték a ( jegyzőkönyvek tanulmányozását, hiba j hibára halmozódott a pártszervezetben. Mindenekelőtt azt kell elérni az | alapszervezetben, hogy valamennyi i fontos kérdésben a taggyűlés, a pártszervezet e legmagasabb fóruma I hozzon határozatot és az évzáró | taggyűlés által választott vezetőség ennek alapján dolgozzék. A felsőbb szerveknek, a helyi és a körzeti ( pártbízottságnak olyan segítségben | kell részesíteniük a szövetkezeti , pártszervezetet, hogy már a bizottsági üléseken érvényesüljön a kol- | lektív vezetés elve. Ez a feltétele i annak, hogy a vezetőségi ülésen helyes határozatokat hozzanak a taggyűlések előkészítésére és ezzel | megalapozzák a taggyűlések sikerét. , Az elmúlt hetekben, különösen j az évzáró taggyűlés előkészítésének ideje alatt megnőtt a párttagok po- I litikai aktivitása. Kedvezők tehát a j feltételek a politikai és szervezeti / munka megjavításához. S kétségtelenül jó politikai és gazdasági eredményeket érnek el, ha több erőt | fordítanak a szövetkezeti pártszervezet új tagokkal való megerősíté-' sére. Erdősi Ede j ÍL ÚJ SZÓ Olyan, mint a mindennapi kenyér A katonák elmaradhatatlan segítőtársa, barátja az újság. Tanulnak belőle. Elsősorban szeretni a népet, megismerni a dolgozók életét, mindennapi munkáját. 'De a sajtó tájékoztat is. Politikai, kultu|rális és tudományos problémákról stb. Ir. Katonáinknak valósággal mindennapi kenyere lett az újság és hogy ez valóban Igy van, azt az alábbi rövid történet is igazolja. Gyakorlaton voltunk. Századunknál mint sajtófelelős ls Igyekszem teljesíteni feladataimat. Aznap, mivel a posta nem jött Iki hozzánk, a napi újságokat sem vehettem át. Dél lehe'tett, amikor az egyik katona megszólított. — Mikor osztod szét az újságokat? — Csak este, majd ha viszatérünk a kaszárnyába, — válaszoltam. — Akkorra minden hírnek szakálla ni Ezt a megjegyzést hallották a többié is. Valamennyien nekem jöttek. — Miért nem kértél meg valakit, hop hozza el az újságokat? — kérdezte más katonatársam. Elismertem, hogy igazuk ven. Az ese bői tanultam, mert láttam, mennyire szí rétik a katonák az újságot. Századunkbi a legtöbben minden egyes cikket elolva: nak. Sokan újság nélkül el sem tudni képzelni az életet. Végül megemlítem, hogy alakulatunkig 32-féle újság jár, 188 példányszámba Azonban ez az adat nem végleges, me ifjúsági szervezetünk tagjai elhatároztá jó szervezéssel elérik, hogy minden k tona legalább egy újság előfizetőjévé ví jék. Kezes József, őrveze EZ MÉG CSAK A KEZDET Már sok víz lefolyt a Dunán, mióta 1 elbúcsúztam szülőfalumtól, Dunaradványtól. A falu akkor még nagyon szomorú és clöndes volt. Petróleumlámpák pislogtak a kis szobákban, kisbíró dobbal hirdette a falu híreit, a „kultúrház" a kocsma volt. Nagy családok szorongtak kis lakásokban. 1 Ttraktorok csak itt-ott pöfékeltek a szántóföldeken és a fiatalok kerékpál ron jártak lányok után a szomszéd faluba. Azóta sok minden megváltozott. Ma már gyönyörű szép népművelési ot hon áll a lakosok rendelkezésére. ' utcasorok épültek, villanyfény sug rozza be a lakásokat, ahol figyelm sen hallgatják a rádiókat, a falu hi detéseit a hangszórók továbbítják motorkerékpárok zúgnak az utcákc A szövetkezeti földeken traktor dolgoznak. Azt hiszem, ez még csak a kezd* néhány év múlva minden még sze és jobb lesz. Kruzsliak Béla, Čásl A legjobbak közé tartozik Fokozott figyelmet a népnevelő munkára A bodrogszerdahelyi pártalapszeris megtartotta évzáró taggyűlését. A pártbizottság beszámolója ismertette a múlt évi évzáró taggyűlés határozatainak teljesítését, a helyi nemzeti bizottságban, valamint az EFSZ-ben végzett politikai munka eredményeit. A pártszervezetnek valóban van mivel büszkélkednie. A jó agitációs munka eredményeként megerősödött az egységes földművésszövetkezet. A falu minden parasztja a közös gazdálkodás mellett döntött. A beszámoló hangsúlyozta, hogy az évzáró taggyűlés utáni időszakban fokozottabb figyelmet kell majd fordítani a szövetkezeti tagok politikai és kulturális nevelésére. A beszámoló után a legtöbb felszólaló keményen bírálta egyesek felületes munkáját a szövetkezetben. A taggyűlésen sok szó esett a tömegszervezetek munkájáról is, és nem utolsósorban a községben végzett kulturális munkáról. Az elvtársak elhatározták, hogy a XI. kongresszus határozata értelmében a jövőben még nagyobb gondot fognak fordítani a mezőgazdasági munkák idejében való elvégzésére. Szoták Árpád, Bodrogszerdahelyi (királyhelmeci járás.) A HESZ nagygéresi helyi szerveI zete a királyhelmeci járás legjobbjai közé tartozik. A szervezet elnö>ke, Batyáni Béla nagy gondot fordít la fiatalok kiképzésére. Munkájukat |terv szerint végzik. Az elmúlt na, pókban megrendezték a már hagyományos „Duklai versenyt", melyen ' 22 fiatal vett részt. Valamennyien a I legtöbbet igyekeztek nyújtani, s i A sikeres év után Az elmúlt napok folyamán ÉrsekújI várott igazán sikeres évzáró taggyűj lése volt a Vöröskereszt ötödik körI zeti csoportjának. A nagy számban ' megjelentek örömmel hallgatták a | körzeti orvosok beszámolóit a szerve| zet múlt évi tevékenységéről. Tavaly sok új tagot nyertek meg e nemes I célokért küzdő szervezetbe. Kielégítő | volt a versenyeken való részvétel is , és sokan eredményesen elvégezték az I első segélynyújtási tanfolyamot. A gyűlésen a tagok vállalták, hogy 11959-ben tovább bővítik a szervezet taglétszámát, véradókat szereznek és I hathatósabban felügyelnek majd a | körzet egészségügyi viszonyaira. Melisek Erzsébet, Érsekújvár igyekezetük nem is mariadť ere ménytelen. A gránát-dobásban Buj ky Zoltán lett az első, a lövészetb a legtöbb találatot Nádassy Miki érte el, a 3500 méteres terepfutá ban húsz versenyző közül Bujáky ( elsőnek a célba. A győztes versen zők díszoklevelet kaptak, s rés vesznek a járási versenyen is. Molnár János, B< Jól működik az ú j szervez Agcsernőn nemrég alakult meg HESZ alapszervezete. Eddigi teT kenysége sikeresnek mondható, utóbbi időben egyik fő feladatukr tartják az ősszel bevonuló újonc előkészítését a katonaéletre. A jái több községéből Agcsernőn összegy fiataloknak politikai előadásokat ti tanak; gyakorlatoznak és sportolr is. A fiatalok nagy érdeklődéssel h£ gatják a katonaélet híreit és a ha< szat alapismereteit. Mint kiváló e adókat dicséret illeti Konečný Gimu elvtársakat, akik türelmesen jól magyaráznak, úgyhogy valamei nyien sokat tanulnak tőlük. Szűrös Imre, Agcsei +• • • « M • • • > M M •++• •• • H • H • • • H H M • • • • •••• A

brnói Šverma Üzem irodaépületének egyik terme zászlókkal van tele. A kormány és a minisztérium vörös zászlói hirdetik, hogy a vállalat az utolsó két évben egyhuzamban jól gazdálkodott, tervét túlteljesítette és gyártmányainak minősége is megütötte a kívánt mértéket. A falakat díszítő kínai és koreai zászlókat az elvtársak a Kínában és Koreában kifejtett kiváló munkájukért kapták, mint ezt a zászlókra hímzett meleghangú köszönősorok bizonyítják. A példás export-üzem címet megörökítő oklevél és az egyéni kitüntetésben részesített dolgozók fényképei szintén az üzem jó munkáját tanúsítják. A Šverma Üzem termelési tervében a külföldön is ismert T 35-ös Zetor traktorok, irodai író- és számológépek, speciális vadász- és sportfegyverek, szerszámok, az üzem saját használatára szolgáló megmunkálógépek gyártása szerepelnek. Ebben a cikkben nem az üzem termelési folyamatával, gazdasági eredményeivel kívánok foglalkozni, bár ez is közvetlen befolyással van a dolgozók anyagi érdekeltségének növelésére szolgáló vállalati alapra. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi funkcionáriusai a dolgozók vállalati alapjának költségvetését idejében és példaszerűen állították össze, a kollektív szerződésben részletesen feltüntették, milyen célokra fogják fordítani a vállalati alap rendelkezésére álló összeget és ezt az üzemi konferencia jóváhagyta. Ezekről a kérdésekről beszélgettem az üzemi bizottság tagjaival, akik örömmel és előzékenyen tájékoztattak. Nyolcan ültük körül az üzemi bizottság klubhelyiségének asztalát, a bizottság hat tagja, a vállalat szociális ügyekkel megbízott előadója és én. Mint ismeretes, a dolgozók vállalati alapja a január elsején életbelépett új előírások szerint kizárólag a dolgozókat közvetlenül érintő A BRNOI SVERMA ÜZEMBEN célokat szolgálhat, a költségvetés összeállításában a döntő szó a szakszervezetet illeti, a taggyűlésnek pedig. mindenkor joga van, sőt kötelessége ellenőrizni az anyagi eszközökkel való gazdálkodást. A Šverma Üzemben ezeket az elveket a legpontosabban érvényesítették és ennek alapján a vállalati alap rendelkezésére álló 5 millió 500 ezer koronát a következőképpen osztották fel: 1 millió 200 ezer koronát új pionírtábor felépítésére és berendezésére fordítanak, 100 ezer koronát üdülőközpontjuk kibővítésére, 300 ezer koronát új óvoda létesítésére, 2 millió 800 ezer koronát lakásépítésre, 100 ezer koronát üzemi poliklinika építésére, 200 ezer koronát családi házat építőknek kölcsönökre, 140 ezer koronát rekreációs vagy fürdői beutalások megvásárlására, 150 ezer koronát üdülőközpontjaik felszerelésének kiegészítésére, 100 ezer koronát kulturális, 100 ezer koronát testnevelési célokra, 100 ezer koronát a már meglevő szociális létesítmények (bölcsőde, óvoda) berendezésének felfrissítésére, 10 000 koronát ösztöndíjakra, 80 ezer koronát technikai kiállítások rendezésére, tapasztalatcserét szolgáló utazásokra, 120 ezer koronát pedig előre nem látott kiadásokra hagynak tartalékban. A

felsorolásból kitűnik, hogy az elvtársak valóban nagy körültekintéssel, a dolgozók javát szolgáló szempontok figyelembevételével csinálták meg a költségvetést. Kopáček elvtárs, az üzemi lakásbizottság elnöke a legnagyobb összeget képviselő lakásépítkezésről a következőt mondta:. — Azt hiszem, nem kell kihangsúlyoznom, hogy a párt levele óta mennyire foglalkoztatja dolgozóinkat a lakásprobléma megoldása a vállalaton belül. Amikor az egyes részlegekben rendezett FSZM-gyűléseken a vállalati alap költségvetését tárgyaltuk, ehhez a ponthoz volt a legtöbb hozzászólás, ekörül alakult ki a legnagyobb vita. Az adott lehetőségekből és helyzetből kiindulva arra az elhatározásra jutottunk, hogy nálunk nem 1970-ig, hanem 1965-ig fogjuk megoldani a lakáskérdést. Ebben az évben 100 új lakásegységet nyerünk, 39-et állami, 37-et vállalati építkezésből, 16 lakást új emeletek húzásával és 8 lakást szövetkezeti lakásépítéssel. Családi házak építésére is adunk kölcsönt. Ez évben kb. 25 készül el. A többi elvtárs is megfelelő magyarázatot fűzött a költségvetés pontjaihoz. Szavaikból kitűnt, hogy ez idén a dolgozók jólétéről való gondoskodás az FSZM funkcionáriusai tevékenységének középpontjában áll. A kollektív szerződés szerint a dolgozók a gazdasági eredmények havi értékelésénél a költségvetést is ellenőrizni fogják, az összüzemi konferencia pedig negyedévenként. rPuIajdonképpen már kimerítettük a problémát, ami miatt az üzemet meglátogattam, de mivel a megbeszélésen jelen volt Ročejdl elvtárs, a termelési tömegmunka felelőse, megkérdeztem, van-e náluk olyan kollektíva, amelyik részt vesz a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért megindult versenyben. — Jelentkező volt elég, de mi a szigorú feltételeket figyelembe véve, négy brigád megalakulását hagytuk jóvá. Ezek a kladnói bányászok felhívása óta versenyben állnak és eddig sikeresen teljesítették kötelezettségvállalásaikat. Ha a taggyűlés is egyetért velük, ajánlani fogjuk őket a kerületi szakszervezeti tanácsnak e büszke cím odaítélésére. A négy közül kettő délelőtti műszakon van, ha akar velük beszélni, megkeressük őket munkahelyeiken — hangzott a válasz. Nem kellett kétszer mondani és máris indultunk a traktorgyártórészlegbe, ahol a sebességváltóházakat készítő csoportnál állapodtunk meg. Jindrich Prokop egy 40 év körüli magas, erős, izmos férfi, a brigádvezető fogadott. Jindrich Prokop a mester szavai szerint rendszeresen jóval túlteljesíti tervét, rendkívül ügyes, megbízható munkaerő, akinek teljesítménye minőség szempontjából is kiváló. Társait tanítja, irányítja és már az ő személye is biztosíték arra, hogy amit a brigád vállalt, azt teljesíti. Prokop elvtárs, aki nyilvánvalóan jobban szeret dolgozni, mint beszélni, elmondta, az öttagú brigád kötelezettségvállalást tett, hogy tervét 310, 267, 221, 211 és 221 százalékra teljesíti, selejt nélküli munkát végez, a szerszámok koptatását egy gépóra alatt 0,14-ről, 0,10 Kčs-re csökkenti, pontosan betartja a munkafegyelmet, beszünteti a túlórákat, a gépeket és a munkahelyet szocialista gondoskodásba veszi és példaképül fog szolgálni az egész részlegnek. Prokop elvtárs büszkeségtől sugárzó szemmel nézi gépét, aztán bemutatja működés közben. Látszik rajta, hogy a munka számára nem teher, sőt értelmet, tartalmat ad életének. Brigádjának többi tagja is, habár olyan teljesítményt nem tudnak nyújtani, mint ő, szorgalmas törekvő. Ha róluk vesznek példát az üzemrészleg dolgozói, akkor egyre többen fogják teljesíteni a szocialista brigád címért folyó verseny feltételeit. O

ldŕich Klement karbantartó brigádjának más, és nehezebben teljesíthető kötelezettségvállalást kellett tennie, mint Prokopéknak, hogy részt vehessen a szociali: brigád-mozgalomban. Oka ennek karbantartó munka természete és brigád tizenkét tagja különb* munkájának összhangba hozá A karbantartó brigádnak, hogy va mennyi feladatát elvégezhesse, szíi sége van ennyi emberre, egyik a rr sik nélkül nem tud meglenni, mí pedig minél több az ember, ani nehezebb a fegyelmet megtarts annál nehezebb, hogy egyikük bontsa meg a kollektív felajánlj A Klement-brigád hét pontból í kötelezettségvállalást tett: a rm kaidőt teljesen kihasználni és bet! tani, a javítások minőségét meg, vítani és a javítások munkáidé megrövidíteni, a munkahely rend; varóit öntudatos munkafegyeler nevelni, a munkabiztonsági intézi déseket pontosan betartani, az anyi gal a lehető legtakarékosabban gi dálkodni és a termelésre alkalmat hulladékanyagot a javításoknál f használni, az egy munkaórára < szerszámkoptatást 0,80 koronáról 0 koronára csökkenteni, a munkati sakra, főleg a fiatalokra a mindi napi érintkezést felhasználva pi tikai szempontból nevelőleg ha Ilyen felajánlást csak olyan koll tiva tehet, amelynek tagjai mac is magas politikai öntudattal ri delkeznek. A karbantartó-brigád ezen a téren nincs hiba, van köz tük utcai bizottsági tag, népbíró, általános gépipari miniszter kitün tésében részesült tag. jVehéz egypár órás beszélge alapján valamiről véleméi nyilvánítani, de a Šverma Üzemi a tények magukért beszélnek. A F' radalmi Szakszervezeti Mozgalom veinek eleget téve következetel képviselik a dolgozók érdekeit, g< doskodnak jólétükről és az üzem < zetőségével együttműködve buzdítť hatnak a gazdasági eredmények, szocialista munkaverseny fellendí sére is. KIS É ÜJ SZÖ 8 * 1959. február 6.