Új Szó, 1959. február (12. évfolyam, 31-58.szám)

1959-02-06 / 36. szám, péntek

II Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa i * A A A A A

". I. I. Kurcsatov elvtárs beszéde Elvtársak! A XXI. pártkongresszus új fontos történelmi időszak kezdete hazánk fejlődésében. A kommunista társadalom kibontakozódon építése korszakának kezdete. Óriási, pompás távlatok előtt állunk. A szovjet népet a reá váró grandiózus tettek programja, a nagy feladatok világossága, reális volta és nagysága ösztönzi. Nyikita Szergejevics Hruscsov beszámolójában szó van arról, hogy a szovjet tudósok az elkövetkező hét évben az irányított termonukleáris reakciókon fognak dolgozni, hogy gyakorlatilag korlátlan energiaforrásokat szerezzenek. E kérdéssel szeretnék foglalkozni felszólalásomban. Az irányított termonukleáris reakciókon végzett munkát a ma feladatai diktálják. Mindeddig nem vázolhatjuk fel e folyamat lezajlásának olyan sémáit, melyek biztosítanák az irányított termonukleáris reakció megbízható lefolyását. Sok idő telik el, míg az elvi megoldások kihasználása n népgazdaságban gazdaságilag indokolt és szükséges lesz. Az irányított termonukleáris reakció megvalósításával a társadalom kitűnő és korlátlan energiaforráshoz jut. A termonukleáris technika elsajátítása a jövőben lehetővé teszi értékes nyersanyagfajták - szén, kőolaj, és természetes gázok gazdaságosabb és ésszerűbb felhasználását. A termonukleáris energetika felhasználásával kiküszöbölődik a tüzelőanyagszállítás szüksége és nem kell nagy távolságokra vezetni a villanyenergiát. A ember már megvalósított termonukleáris reakciókat. Megszületésük a termonukleáris fegyverek kísérleti robbantásainak zajával jelentkezett. Több mint öt év telt el az első termonukleáris robbantás óta és újabb, egyre pusztítóbb fajtákat gyártanak és próbálnak ki továbbra is e fegyverekből. A szovjet kormány igyekszik megszüntetni ezt a versenyt, mely veszélyt rejt magában az egész emberiség számára. Mint ismeretes, a szovjet kormány első lépésként a további kísérletek betiltását javasolta. Tudják, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsa a nyugati hatalmak kitérő álláspontjára való tekintettel határozatot hozott az atom- és hidrogénfegyverkísérletek egyoldalú beszüntetéséről és remélte, hogy a nyugati hatalmak követni fogják nemes példáját. Tudják azt is, hogy az Egyesült Államok ehelyett 1958 tavaszán és nyarán több mint 50 kísérleti robbantást hajtott végre és hazánk kénytelen volt 1958 őszén ismét megkezdeni kísérleteit. Mellékesen megjegyezve, e kísérletek nagyon sikeresek voltak. Igazolták a szovjet tudósok és mérnökök által kidolgozott egyes új elvek nagyfokú hatékonyságát. A szovjet hadsereg így még erősebb, tökéletesebb, megbízhatóbb, teljesebb és olcsóbb atom- és hidrogénfegyverfajtákhoz jutott. (Taps.) A szovjet nép kénytelen folytatni ezt a komor versenyt, melyre az USA és Nagy-Britannia hajthatatlansága kényszerítette. Ám reméljük a legjobbakat. Ne csak azt reméljük, hogy az atom- és termonukleáris fegyvereket a közeljövőben betiltják, hanem azt is, hogy az emberi társadalom életéből eltűnik a háború, mint a nemzetközi viszályok megoldásának eszköze. A termonukleáris bombák kidolgozásával és felhasználásával egyidejűleg a szovjet tudósok a termonukleáris energia békés kihasználásán dolgoztak, tehát a nehézvíz állandóan irányított, energianyerésre szolgáló magégésének kérdésein. Irányított termonukleáris reakciókkal az USA-ban és Nagy-Britanniában is folytattak kutatásokat, de mindig titokban. Ügy vélték ugyanis, hogy ha a feladatot sikeresen megoldják, akkor a termonukleáris reaktorokat nemcsak a fő célra — az energianyerésre, hanem nukleáris robbanóanyag nyerésére is felhasználhatják. A szovjet kormány nemcsak nagy támogatásban részesítette a szovjet tudósokat a termonukleáris energia békés felhasználása kérdéseinek kidolgozásában, hanem erejétől telhetően mindent elkövetett, hogy a tudománynak és technikának az egész emberiség szempontjából fontos terén, a „hidegháborúról" áttérjenek a békés együttműködésre. Még néhány szót munkálatainkról. Körülbelül tíz évvel ezelőtt kezdtük őket meg itt Moszkvában, a Tudományos Akadémia Atomerő Intézetében. E munkálatok kibontakozódása később további tudományos dolgozók és mérnökök bevonását tette szükségessé és ma az irányított termonukleáris reakciók terén számos tudományos kutatóintézetben és konstrukciós irodában folynak a kutatások Moszkvában, Leningrádban, Ukrajnában és Grúziában. Lavrentyjev elvtárs felszólalásából értesültek, hogy a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának szibériai fiókintézete nagy jelentőséget tulajdonít c kérdésnek és ez irányban fog dolgozni a fióklntézet matematikai, fizikai és vegyi intézete. A termonukleáris reakciókat kutató berendezések több millió rubel értékű, nagy és bonyolult építmények. E berendezéseket csak pártunk Központi Bizottsága Elnökségének és Hruscsov elvtársnak személyes óriási gondoskodásával és nagy segítségével tudtuk oly gyorsan felépíteni. (Taps.) Engedjék meg, hogy a szovjet fizikusok nevében a kongresszusi emelvényről megköszönjem ezt a figyelmességet és gondoskodást. (Taps.) A sajtó közölte egyes tudósok nézetét arra az időre vonatkozóan, amely a termonukleáris reakció energetikai kihasználása feladatához szükséges. Ügy mondták: 10, 20, sőt 50 év. Felmerül a kérdés, miért valósították meg a termonukleáris ronbbantást nyomban a kutató munkák megkezdése után és miért szükséges oly hosszú idő a termonukleáris reakció irányítására, noha mindkét esetben a nehézvízből kiváló hélium keletkezésének azonos fizikai folyamata játszódik le. Ennek oka az, hogy a termonukleáris reakció megvalósítása rendkívül magas hőtokot igényel, mely messzemenően túlszárnyalja a technika bármelyik ágában használatos legmagasabb. egyes esetekben több 10 millió, sőt 100 millió fokot meghaladó hőséget. A termonukleáris robbantás alkalmával ezt a hőséget az atomrobbantás segítségével csak elenyésző rövid időre, a másodperc nem egészen milliomodrészére érjük el. E feltételek közepette nem kell azzal törődni, hogy ne vetődjék szét, ne párologjon el, vagy ne hűljön ki az anyag, mert mielőtt erre sor kerülne, meg kell történnie a szükséges nukleáris átalakulásnak és a robbanás következtében az energia felszabadulásának. Egészen másképpen alakulnak a körülmények a szabadon végbemenő termonukleáris reakció esetében. Itt az anyagot fokozatosan kell a szélsőséges magas hőfokra hevíteni s mint már említettem, meg kell tartani a hőfokot és az anyagot termikusan hosszú időre el kell szigetelni a környezettől. Érthető, hogy ez tudományos és technikai szempontból rendkívól bonyolult feladat, mely a régi elvek alapján nem oldható meg. A fizikai, elméleti és kísérleti kutatások lebonyolításával párhuzamosan a technika újabb kérdései is megoldandók. Ma már világos, hogy a vacuum-technika terén megvalósuló igazi műszaki forradalom nélkül nem létesíthetők termonukleáris reaktorok. Üj anyagokra is szükség van, köztük nagyon tiszta fémekre, melyek megszerzésére új kohászati eljárásokat kell kidolgozni és bevezetni ipari viszonylatban. A termonukleáris reakció problémája a vegyi technológiával elektrotechnikával és rádióelektronikáva szemben is újabb követelményeket támaszt. Nem kell felsorolnom a technikával szemben támasztott összes igényeket, amelyek mát a kutatás jelenlegi stádiumában is megnyilvánulnak. Határozottan nem kevésbé változatosai és bonyolultak, mint azok, amelyek az atomenergetika fejlődésével összefüggésben merültek fel. E feladatoknak sikeresen megfeleltünk Hiszem, az új műszaki feladatokat is sikerre megoldjuk. (Taps.) Felszólalásom végén nem^merem előre megjósolni az irányított termonukleáris reakcií megvalósításának időpontját, de szeretnén biztosítani a kongresszus küldötteit arról, hogj a termonukleáris energetika feladatain dolgozó szovjet tudósok, mérnökök és technikusul erejüktől telhetően mindent megtesznek e nagyon fontos tudományos és műszaki problérm megoldása érdekében. (Taps.) Hazánk dolgozói pártjukkal, az egész szovjei néppel együtt pihenést nem ismerve azon fognak dolgozni, hogy az embert a kommunistí társadalomban a természet igazi urává tegyék (Taps.) A. ÍV. Nyeszme janov elvtárs beszéde Elvtársak! A Szovjetunió tudományos dolgozói őszintén és szívük mélyéből üdvözlik a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusát, a kommunizmus építőinek kongreszszusát. (Taps). A szovjet tudomány most oly fejlődést ért el, hogy jelentősége a népgazdaság kibontakoztatásában rendkívül jelentős, sőt idővel még jobban megnövekszik. Pártunk állandó gondoskodása és figyelme a tudomány iránt, az a magas fokú megbecsülés, amelyben a tudomány jelentőségét a társadalom és az emberiség haladása fejlesztésében részesiti, gazdag gyümölcsöket hozott. A szovjet tudósok a nagy szeretet és mély hála érzésével gondolnak népükre és nagy pártjukra e gondosságért és bőséges segítségért. Hazánk tudományos és műszaki sikerei bámulatba ejtik az egész világot. Ezért január 2-ának napja egyszer s mindenkorra, eddig legnagyobb dátumként írodott be a világ tudománya és technikája történetébe. Az első kozmikus rakéta sikeres felbocsátása beszéd tárgyát képezi mindenütt. Hisz ez a Szovjetunió magas tudományos éŕ műszaki színvonalának szemléletes tanúsága. Rakétát felbocsátani a Fold és a Hold vonzóterén túl és új égitestet létesíteni a naprendszerben csak olyan országban volt lehetséges, amelynek a legkülönfélébb szakaszokon magas a tudományos és műszaki potenciálja. Nagyméretű és bonyolult munkára volt szükség a matematikában, mechanikában, aerodinamikában, az automatizálásban, a rádiótechnikában, a kohászatban és a hőtechnika terén: enélkül nem lehetett volna a kozmikus rakétát felbocsátani. A következő hétéves tervben tudományunkra nagy feladatok megoldása vár. Amikor e feladatokat kitűzzük, a gazdaság és termelési gyakorlat tökéletes ismeretéből kell kiindulnunk. és százszorosan gazdagítanunk kell a termelést. Az SZKP KB és a Szovjetunió Minisztertanácsa megbízásából a Tudományos Akadémia a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Állami Tudományos Technikai Bizottsággal és a Szovjetunió Főiskolaügyi Minisztériumával együtt a Szovjetunióban az 1959-1965-ös években folytatandó tudományos kutatások fő irányzatát a fizikai-matematikai, a vegyi, a technikai, a biológiai, a földtani és geográfiai, a gazdasági, filozófiai, a jogi és történelmi tudományokban határozta meg. A fő irányzatok meghatározása megteremti a szükséges feltételeket ahhoz hogy ezekben az irányokban összpontosítsuk a tudományos erőket és eszközöket. Ez teszi lehetővé a » szükséges eredmények gyorsabb elérését a tudományos arcvonal döntő szakaszain. A tudomány erőfeszítéseinek összpontosítása, valamint a tudományos dolgozók munkatermelékenységének sokoldalú növelése a mi legfontosabb feladatunk. Ebben rejlenek a tudomány hatékonyságának óriási tartalékai. A népgazdaság irányításának átszervezése és a reszortkorlátok eltávolítása következtében különösen időszerűvé .vált a tudományos munka egybehangolásának kérdése az egész ország viszonylatában, összhangban a felvázolt tervekkel. Ügy vélem, hogy a tudományban már most lehetne sikeresen megvalósítani Nyikita Szergejevics Hruscsov beszámolójának azt a gondolatát, hogy egyes irányitó funkciókat a társadalmi szervezeteknek adjuk át fokozatosan. Minden tudományos szakaszon a legkiválóbb szakemberekből tudományos tanácsokat kell alakítani az adott probléma megoldására. E tanácsoknak kell felosztar.iok a feladatokat, megtárgyalniok az eredményeket és a tudományos munka további útjait az adott probléma terén. Ilyen vagy ehhez hasonló alapon kell bővíteni és elmélyíteni a tudományos együttműködést a szocialista tábor országaival. # A fizikai-matematikai tudományok terén, amelyek a természettudományban jelenleg vezető helyet foglalnak el, a fő irányzatot a nukleáris fizika, a szilárd testek fizikája, az alacsony hőfokok fizikája, a félvezetők, á rádiótechnika és elektronika, a kibernetika s egyes más szakaszok jelentik. A magfizika feladatai messze túlhaladják a mai atomenergiai problémák kereteit. Ez a tudományág vizsgálja többek között azokat a kérdéseket is, amelyeknek ma még nincsen gyakorlati jelentőségük, de szükségesek az atommag felépítésének megértéséhez és a magfolyamatok uralásához. Ezzel kapcsolatban nagy figyelmet kell fordítani a magas energiáknál való nuklon összeütközések tanulmányozására, amelyek következtében új elemi részecskék keletkeznek s figyelmet kell szentelni az irányítható termonukleáris reakciók problémájának. Ez a feladat, amelyről itt I. V. Kurcsatov elvtárs beszélt, nagyszerű nehézségénél, de várható eredményénél fogva is. Megoldása egyszer s mindenkorra mentesítheti az emberiséget attól a gondtól, honnan nyerjen energiaforrásokat. A szén, a kőolaj, a földgázok és a vízienergia után a víz lesz az, mely minta legkoncentráltabb tüzelőanyag az embernek korlátlan mennyiségű energiát fog szolgáltatni, valóban a szükségletek szerint. Tudósaink és konstruktőrjeink a gyors elektronikus számológépek egéSz sorát alkották meg és kidolgozták a gépi számolás módszerét. Éppen e gépek segítségével oldottuk meg a kozmikus repülés, valamint a Föld és a Nap mesterséges holdjainak pályáikra való eljuttatása problémáit, az atomfizika, a mechanika, az aerodinamika, a meteorológia stb. terén levő feladatokat. Éppen most fejeztük be egy új, még gyorsabb számológép szerkesztését. A számítási és konstrukciós irodák, a projekciós és tervezési szervezetek nagyméretű felhasználása a tudományban és a gépi matematika módszereinek alkalmazása óriási gazdasági hatást hozhat; e téren semminemű elmaradás nem engedhető meg. Alkalmazásuk távolról sem korlátozódik csupán átszámításokra és kiszámításokra. Az adatok mindennemű összpontosítása, megőrzése, feldolgozása és megadása, a technológiai folyamatok és gépek automatikus irányítása, a nyelvi fordítások és a szellemi munka számos fajtája ezekben az elektronikus gépekben megbízható és gyors munkaeszközt nyer. Ám az elektronikus számoló automatika minden fontossága ellenére az automatikának csupán egyik ágazatát képezi. Az egész automatikának rendkívül fontos szerepet kell játszania a munkatermelékenység növelésében. Általánosan ismert dolog, hogyan növekszik az automatikus vonalak jelentősége a gépgyártásban. Szükséges, hogy a vegyiipat, '-amely a hétéves tervben rohamosan megnövekszik és amely az automatizálás leghálásabb tárgyát képezi, a maximális automatizálásra számító technológia alapján épüljön. A rádiótechnika és elektronika olyan tudományágak, amelyek a műszaki haladás élén állanak. Nélkülük nem képzelhető el a korszerű automatika sem. A kutatás széleskörű fejlesztésére számítunk e téren. A rövidhullámú technika, a hullámvezetők, a félvezetők széleskörű alkalmazása és egyidejűleg az elektroncsövek további fejlesztése — mindez az utóbbi időben rendkívül érdekes eredményeket hozott — ezek az egyes irányzatok e területen. A vákuumos technológia amelyet a Szovjetunió Tudományos Akadémiája az iparral együtt dolgozott ki, lehetővé teszi a fém minőségének megjavítását azáltal, hogy csökkenti gázzal való telítettségét. A hétéves tervben az új fémek és öntvényeik kutatásának lényeges bővítésére, az ércnyersanyag komplex felhasználására számítunk. Emellett minden téren növelni kell a színes és ritka fémek, valamint az ércek kiaknázásának százalékát. A kohászat számára rendkívül fontos a koksz és kokszolható szén problémája. Míg a geológusok a kohászatot a kokszosítható szén új készleteinek felfedezésével segítik, a vegyészek már kidolgozták azt a módszert, amellyel számos ún. nem kokszosítható szenet (gázos és a kevéssé összeálló) szenet kiváló kohászati koksszá lehet változtatni. Ugyanennek a módszernek széleskörű alkalmazása az energetikai szén feldolgozására ezen felül óriási mennyiségű értékes vegyi nyersanyagot szolgáltathat. A vegyészet a kohászatot segíti értékes fémpótlékok feltálalásával is, amelyeket szénhvdrátos nyersanyagokból — kőolajból, földgázból, a kőolaj és a szén feldolgozásánál keletkező légnemű melléktermékekből előállított szintetikus anyagokból nyer. Az anyagprobléma megoldásában döntő jelentősége van a vegyészeinek. A vegyészeti tudományok terén a magas molekulaszámú vegyületek nyerése tudományos alapjainak feldolgozását, az organomechanikus vegyületek vegytanának, az értékes elemek, a rádioizotó pok és a sugárzás vegyészeti felhasználásánál és a biológiai aktív anyagok vegyészeténel feldolgozását tervezzük. Alapvető feladat min den téren bővíteni az elméleti kutatásokat amelyek elősegítik az új technológiai folya mátok kidolgozását és olyan szintetikus anya gok létrehozását, amelyeknek tulajdonsága megfelelnek a korszerű technika követeimé nveinek. Ezek különféle plasztikus anyagok, szinte tikus félvezetők, különösen kemény szintetiku kristályok. Ilyenek továbbá a szintetikus kau csukfajták, a szintetikus rostok, szőrmék, bő rök, fémpótlékok. Amikor létrehoztuk a szin tetikus kaucsukot q^pállító első ipari üzeme — amire nagyon büszkék vagyunk — a szov jet vegyészet kidolgozta ugyanennek a buta dien kaucsuknak a kőolaj kitermelésénél é feldolgozásnál keletkező kísérő gázokból val szintetikus nyerését és most többek közöt előállított olyan szintetikus kaucsukot is amely azonos a természetes kaucsukkal. A szovjet vegyészet nemcsak hogy elsajátí totta a külföldön előállított szintetikus rosto fajtáinak termelését, hanem eredeti, kivál minőségű saját mürostot is előállított: a enant és a pelargont, amelyek természetes é ipari gázokból készülnek: ez az ipar a jelen legi hétéves tervben épül fel. A szovjet vegyészet egyik legnagyobb siker a szerteágazó láncreakciók elméletének meg teremtése és ennek az elméletnek matema tikai kifejezése volt. Fokozatosan látható les; hogy a jelenségek mily nagy körét fogják ma gukban a láncreakciók és hogy az elméle hogyan öleli fel, indokolja tudományosan é jósolja meg előre őket. A láncreakciókho tartoznak a monomerek pohmerizációjának polimer anyagokra ható reakciói, amelyekre éppen beszéltem. A különféle fotokémiai folyamatok, az égéi és robbanási folyamatok szintén a láncme chanizmus területére esnek Az égés és rob bánás elmélete, amely a láncreakcióról szól tanítás alapján alakult ki, lehetővé tette tüzelőanyag-keverék égetésének új módszeré a robbanó motorokban lánggal való begyújtás az előkamrában. Az előkamrás begyújtás al kalmazása az automobil motorban 15 száza lékkai fokozza a teljesítményt, s csökkeni a tüzelőanyag-fogyasztást. A legmeglepőbb az. hogy az atomreakto munkáját és az atombombarobbanást az eláge zó láncreakciók elmélete alapján számítjákk Nagy feladatai vannak a biológiának mezőgazdasági és orvostudományok alapjánal A decemberi plenáris ülés megmutatta, hog a tudomány elégtelenül segíti a mezőgazdasá got. A Szovjetunió Tudományos Akadémiáj megtárgyalta a helyzetet és megfelelő intéz kedéseket hozott. Ügy vélem, hogy ugyanez kifogásolhatja a biológiánál az orvostudomán' is. „ ' A biológ i a a kutatás legújabb módszereive (Folytatás a 7. oldalon; ŰJ SZÖ 6 * 1959 február 6