Új Szó, 1959. február (12. évfolyam, 31-58.szám)

1959-02-04 / 34. szám, szerda

AZ SZKP XXL KONGRESSZUSA (Folytatás az 1. oldalról) jelbe való belépést és az európai pia­cokkal szemben a szocialista államok­kal való gazdasági szerződéseket ré­szesítette előnyben. A felszólaló kijelentette, hogy az imperialisták most támadást indítottak Marokkó függetlensége ellen Beszélt arról is, hogy Marokkó népe erélyesen köve­teli. vessenek véget a véres algériai háborúnak. Alvarez Arnedo, Argentína Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának főtitkára beszédében rámu­tatott, hogy a Szovjetunió fennállásá­nak 41 éve alatt elért pompás sikerei a világ számos országában megszilár­dították a szocialista rendszer óriási életadó erejébe vetet hitet. Ez felbe­csülhetetlen támogatás a haladásért és a gazdasági függetlenségért vívott harcunkban, — jelentette kl. Alvarez Arnedo rámutatott arra a számos nagy sztrájkra, amelyek Ar­gentínában az utóbbi időben lezajlot­tak. Kijelentette, hogy az argentin szakszervezeteket a hadsereg ellen­őrzése alá helyezték. A kormányszer­vek lezárták Argentína Kommunista Pártja Központi Bizottságának épüle­tét és a párt járási bizottságait s leállítodák a párt központi lapját. De nincs az az erő. amely megállíthatná a nép harcát a gazdasági független­ség, a nemzeti haladás és béke meg­védclmezéséért. Az utolsó felszólaló R o d n e y A r i s m ť n d i, Uruguay Kommunis­ta Pártja Központi Bizottságának tit­kára volt. Rámutatott, mily óriási je­lentőségűek a Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának sikerei és tapasztalatai Latin-Amerika országai számára Hangsúlyozta, hogy a kongresszus helyesen ítélte el a jugoszláv vezetők renegát szerepét. Uruguay Kommu­nista Pártja szilárd és nem hátrál meg sem a dogmatikusok, sem a szek­tások elől. Ezzel véget ért az SZKP XXI. rend­kívüli kongresszusa ülésezésének 6. napja. Kedden, február 3-án délelőtt az SZKP XXI. kongresszusa tovább foly­tatta munkáját. A délelőtti ülésen el­ső felszólalóként R. M a 1 i n o v s z­k i j, a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere, a Szovjetunió marsallja lé­pett az emelvényre. Beszéde bevezető részében arról beszélt, mily sokolda­lúan növekszik a Szovjetunió hatalma és ereje. Az imperialisták a szocia­lista tábor növekedésétől télve, gyű­löletükben tovább folytatják a hideg­háborút, a lázas fegyverkezést. Ezért a Szovjetunió is kénytelen e tényt figyelembe venni. Kijelentette, hogy ma újabb borzalmas fegyver létezik, az interkontinentális ballisztikus lö­vedék, amely képes a földkerekség bármely pontját elérni. A szovjet hadsereg tudományának pompás szín­vonala következtében az interkonti­nentális rakéták és taktikai fontossá­gú rakéták egész sorozatával rendel­kezik. A Szovjetunió honvédelmi minisz­tere ezután az amerikai és brit tá­bornokok öntelt fenyegetőzéseiről beszélt, amelyeket a Szovjetunió ellen hangoztatnak. Míg fenyegetnek ben­nünket. minden erőfeszítést meg kell tenni, hogy korszerű fegyverekkel szereljük fel magunkat — mondotta Malinovszkij marsall. Malinovszkij marsall ezután arról beszélt, hogy a NATO az Amerikai Egyesült Államok eszköze az európai tőkés országok leigázására és rámu­tatott az Eszakatlanti Tömb tagjai között fennálló mélységes belső el­lentétekre. Ez azonban semmiképpen sem csökkenti a béke veszélyezteté­sét — hangsúlyozta. Megbocsáthatat­lan hibát követnénk el, ha figyelmen kívül hagynánk véderőnk szüntelen szilárdításának szükségességét. A felszólaló hangsúlyozta, hogy a szovjet véderök telies mértékben tá­mogat iák Központi Bizottságuk lenini po/icióját. A szovjet véderők teljesen a had­művészet korszerű követelményeinek magaslatán állanak - folytatta. Tá­madás esetén minden eszköz rendel­kezésünkre áll, hogy megsemmisítő csapást mérjünk a támadóra, legyen az bárhol Ha ránk kényszeritenék a háborút, a rakétafegyvert tartjuk a legalkalmasabb korszerű fegyvernek, amely a feladatokat a szárazföldön, vízen és levegőben megoldani képes. Légierőink és haditengerészetünk minden eszközzel rendelkezik bármi­lyen harci feladat megoldására. Az Amerikai Egyesült Államok hagyomá­nyos sebezhetetlensége egyszer s mindenkorra megszűnt. A felszólaló megemlékezett arról is, hogy az SZKP KB megtárgyalta Zsu­kov marsall esetét és élesen megin­tette ezt az „újkori Bonapartét". A Szovjetunió honvédelmi miniszte­re felszólalásának végén hangsúlyoz­ta, hogy a szovjet fegyveres erők a szovjet államnak és az egész szocia­lista tábornak mindig megbízható tá­masza voltak és maradnak. A következő felszólaló F. R. K o z­1 o v, az SZKP KB elnökségi tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöké­nek első helyettese volt. Hangsúlyoz­ta, hogy a Szovjetunió lenini külpoli­tikájának fő tartalmát a béke képezi. Ezután M. G. P e r v u h i n, az SZKP KB elnökségének póttagja szólalt fel. Először a XXI. kongresszus óriási jelentőségéről beszélt és hangsúlyoz­ta, hogy az utóbbi évek összes sike­rei a párt Központi Bizottsága bölcs intézkedéseinek eredményei. Míg az egész párt és a szovjet nép ezen in­tézkedések megvalósításáért harcolt, a pártellenes csoport ennek megaka­dályozását kísérelte meg. Sajnálattal állapítom meg — jelen­tette ki Pervuhin —, hogy nem vettem idejében észre a frakciós csoport szándékait. Beszélni akarok a kong­resszus előtt hibámról és e csoport­hoz való viszonyomról. Elsősorban emlékeztetek arra, hogy elítéltem a pártellenes csoportot, hogy az SZKP KB júniusi plénumának határozata mellett szavaztam, elítéltem és to­vábbra is elítélem e csoport tevé­kenységét. Pervuhin a továbbiakban arról be­szélt. miben látja saját hibáját Az ipar és az építészet irányítása átszer­vezésének megtárgyalásánál kétségeit és elégedetlenségét nyilvánította e javaslattal kapcsolaťban Támogatta a pártellenes csoport támadásait Hruscsov elvtárs ellen a júniusi plé num előtti ülésen, nem értett azonban pgvet a pártellenes csoport a/on ja­vastatával, hogy változtatásokat esz­közöljenek a Központi Bizottság veze­tésében Pervuhin beismerte, hogy hibás állásfoglalása — mint mondotta - a frakciósokat bizonyos mértékig segítPtte abban, hogy nyíltan fellép­jenek a párt irányvonalának megvál­toztatása szándékával. Pervuhin kije­lentette, hogv amikor a frakciósok fplléptek, nem értett velük pgyet és a júniusi plénumon m ;ndent elmondott, amit e csoport tevékenységéről tu­dott. Pervuhin kijelentette a kongresz­szus előtt, hogy mélységesen sajnálja bűnét és igyekezni fog, hogy hibáját a rábízott helyen jóvátegye. Emlé­keztetett arra, hogy a Központi Bizott­sággal egyetértett a szűzföldek meg­művelésének kérdésében és olyan nemzetközi kérdésben is, mint a Ju­goszláviához való kapcsolatok kérdé­se. Pervuhin ezután arról a munkájáról beszélt, amelyet nagykövetként az NDK-ban Végzett és kijelentette, hogy ott látja, mily nagy hibákat követett el a pártellenes csoport a nemzetközi politikában s ezzel szemben milyen jótékony hatása van a lenini Közpon­ti Bizottság rugalmas külpolitikájá­nak. Pervuhin végül köszönetét fejezte ki a Központi Bizottságnak azért, hogy lehetővé tették számára, hogy jóvátegye a párttal szemben elköve­tett bűnét. Biztosította a kongresszust arról, hogy mindig harcolni fog a párt fő irányvonaláért, a marxizmus­leninizmus győzelméért. JELJUTYIN főiskolai miniszter fel­szólalásában a káderek neveléséről beszélt a kommunizmus építése szá­mára. Emellet rámutatott, hogy 1957­ben a Szovjetunió 94 ezer mérnökkel rendelkezett, míg az Amerikai Egye­sült Államoknak csupán 31 ezer mér­nöke volt. A hétéves tervvel kapcso­latban a szovjet tudósokra nagy fel­adatok várnak. A szünet előtt MOHAMMED ENNA­FAA, Tunisz Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának első titkára me­legen üdvözölte a kongresszust a tu­niszi kommunisták és a tuniszi nép nevében s rámutatott, hogy a tuniszi kommunisták igyekeznek saját felté­teleik között ugyanazon alapelveket szolgálni, amelyeket a Szovjetunió Kommunista Pártja valósít meg. Tu­nisz dolgozói megértik, hogy a há­ború még nem ért véget. Szomszéd­ságukban a véres algériai háború dühöng Ennafaa beszélt a tuniszi kommunisták állásfoglalásáról orszá­guk kül- és belpolitikájához, amelynek kormánya sajnos politikájában a Nyu­gat felé irányul. Hangsúlyozta Tunisz és a Szovjetunió közötti kapcsolatok megszilárdításának szükségességét, mert a tények bebizonyították, hogy a Szovjetunió a gyarmati elnyomás alól felszabaduló nemzetek hűséges barátja. Rövid szünet után a kongresszus délelőtti ülésén O. V KUUSZINEN, a Szovjetunió Kommunista Pártja El­nökségének tagja szólalt fel. Először a Szovjetuniónak az utóbbi évek alatti gazdasági fellendüléséről beszélt, valamint arról, hogy nemzet­közi tekintélye és az egész szocia­lista tábor tekintélye megnövekedett. Kongresszusunk a kommunista épí­tésnek olyan programját tűzi ki, amely nagyszabású tettekre mozgó­sítja az egész szovjet népet — mondotta Kuuszinen A hétéves terv és a további távlati terv történelmi feladatot tűz ki — a szocialista ter­melési rendszer teljes gazdasági győ­zelmét a tőkés rend felett. Kuuszinen elítélte Malenkov, Kaga­novics, Molotov, Bulganyin és Sepilov pártellenes csoportját. E csoport mindennapos gyakorlata a marxiz­mus-leninizmus tényleges revíziója volt. E megcsontosodott bürokraták számára idegen volt minden, ami új Jól sejtették, hogy az új feltételek között nem maradhatnak meg a ve­zetésben. A következő felszólaló, ULDZSABA­JEV elvtárs, Tádzsikisztán Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának első titkára kijelentette, hogy az egész pártot örömmel tölti el, hogy a Központi Bizottság az utóbbi évek­ben oly szoros érintkezést tart fenn a pártszervezetekkel és tanácskozik a néppel. A kiváló sikerek, amelyekkel szov­jet népünk a XXI. kongresszust fo­gadta, valamint a szovjet emberek egyhangú egyetértése a hétéves terv irányszámaival kemény ítéletet jelen­tenek Malenkov, Kaganovics Molotov, Bulganyin és Sepilov pártellenes cso­portja felett. E csoport elszakadt a párttól, nem hitt a nép alkotó ere­jében. Azok a magyarázatok, amelye­ket a csoport tagjai adtak, senkit sem elégíthetnek ki. Nézete szerint a jövőben aligha lesz célszerű a pártellenes csoport tagjait meghagy­ni a párt Központi Bizottságának so­raiban. Tádzsikisztán küldötte ezután a szovjet Tádzsikisztán felvirágzásáról és a következő hét év még nagysze­rűbb távlatairól beszélt. A termelés terjedelme Tádzsikisztánban több mint 80 százalékkal növekszik. Szá­mos iparágazat termelése többszörö­sére emelkedik. GYACYIK elvtárs, a sztálini gaz­dasági terület népgazdasági tanácsá­nak elnöke, aki ezt követően szólalt fel a vitában, a donyeci medence ipa­rának példája alapján rámutatott az ipar és építészet irányítása átszerve­zésének óriási gyakorlati eredmé­nyeire. A délutáni ülésen utolsóként KUR­CSATOV elvtárs szólalt fel, aki a kö­vetkezőket mondotta: Amint Hrus­csov beszámolója rámutatott, tudó­saink az irányítható termonukleáris reakciók gyakorlati alkatamazásán fognak dolgozni, hogy így gyakorlati­lag kimeríthetetlen energiaforrást nyerjünk. Ez a feladat nem a mai idők prob­lémája, amikor a Szovjetunió hosszú időre megfelelő tüzelőanyagkészletteí rendelkezik. E feladatokat az em­beriség jövőjéről, a kommunista tár­sadalomról való gondoskodás diktál­ja. Az emberiség már megvalósítón termonukleáris reakciókat, egyelőre azonban csak termonukleáris bom bák robbantása alakjában. Már öt éve tartanak a világon a termonukleáris fegyverkísérletek. A szovjet kormány e versenyt a termonukleáris fegy verkezés terén beszüntetni igyek­szik. A felszólaló tudós a küldötteket emlékeztette a szovjet kormánynak a termonukleáris fegyverkísérletek betiltására irányuló lépéseire. A Szov­jetunió e kísérleteket egyoldalúan beszüntette abban a reményben, hogy a nyugati hatalmak követni fogják példáját. A nyugati hatalmak azon ban újra kezdték a termonukleáris fegyverkísérletek sorozatát. A Szov­jetunió biztonsága érdekében a szov­jet kormány 1958 őszén kénytelen volt a termonukleáris fegyverkísérle­teket felújítani. E kísérletek ered­ménye: még megbízhatóbb, még tö­kéletesebb, még kompaktabb és Ol­csóbb termonukleáris fegyverek a szovjet hadsereg számára. Kurcsatov akadémikus a fő figyel met az irányítható termonukleáris reakció sémájának szentelte, ame­lyen a szovjet tudósok dolgoznak. A Szovjetunióban az irányítható termonukleáris reakciókkal végzeti munkálatokat kb. tíz évvel ezelőtt kezdték meg és ma már Moszkvában, Leningrádban, Ukrajnában és Grúziá­ban folytatják. Nagy segítséget nyúj­tanak nekünk a szibériai tudósok. A Szovjetunióban berendezés létesült a termonukleáris reakció vizsgálatá­ra. E berendezések mindegyike bo­nyolult műszaki objektum, melynek értéke több tízmillió rubelre rúg. Az e berendezések segítségével végzett kísérletek sikeresen folynak A termonukleáris reakció során vég­bemenő folyamatok szigetelésére bo­nyolult elektromágneses teret alkal­maznak. Nem vállalkozom arra, — mondotta —, hogy megjósoljam, mikor nyer e probléma megoldást, de kijelenthe­tem, hogy a szovjet tudósok mindent megtesznek, ami erejükben áll a probléma megoldására. Ezzel a kongresszus délelőtti ülése véget ért. Csehszlovákia és a Szovjetunió nemzeteinek testvéri szövetsége — legdrágább közös kincsünk (Folytatás az 1. oldalról) nul meg a szocializmusnak a kapita­lizmus fölötti fölénye. Hiszen a szo­cializmus országai belátható időn beiül több -mint a felét fogják ter­melni a világ ipari termékeinek. A szocialista világrendszernek a ka­pitalista világ fölötti teljes fölénye az emberi tevékenység döntő fontos­ságú szakaszán - az anyagi terme­lésben - közös ügyünk, a kommuniz­mus hatalmas győzelme lesz. A történelmi jelentőségű XXI. kongresszus tárgyalásai hatalmas erővel hatnak'a nemzetközi forradal­mi munkásmozgalom további kibon­takoztatására, és a kongresszus va­lamennyi kommunista és munkáspárt nagy iskolájává válik. E hetven kom­munista és munkáspárt képviselőinek jelenléte a XXI. kongresszuson első­sorban a nemzetközi forradalmi mun­kásmozgalom egyre nagyobb mérték­ben növekvő erejéről tanúskodik. A kommunizmus gondolatainak egyre nagyobb a vonzóereje az egész vilá­gon élő embermilliók számára, s a világ fejlődésére gyakorolt hatása továbbra is erősödni fog. Hiábavaló az imperialisták minden arra irányu­ló kísérlete, hogy gátat vessenek a világkapitalizmus alkonyának. Pozí­cióik gyöngülnek, az imperializmus bástyái feltartóztathatatlanul romba­dőJnek és a világ nemzetei egyre határozottabban harcolnak szabadsá­gukért. Ezzel kapcsolatban nem hagyhatjuk megemlítés nélkül, hogy a Szovjet­unió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa mily erős hatást gya­korolt a haladó szellemű mozgalom­ra, és az egész világ fejlődésére. A XX. kongresszus óta eltelt legutób­bi három év alatt tovább fokozódott a Szovjetunió ereje. A XX. kongresz­szus eredményei alapján nagy sike­reket értek el a békéért, a nemzetek szabadságáért vívott harcban, és ha­tártalanul megszilárdult a szocialista országok tábora. A kommunista mozgalom az im­perialista erök valamennyi támadá­sa és a jelenlegi revizionisták bom­lasztó törekvései elleni harcban még jobban megacélozódott és teljes mértékben beigazolódott a marxiz­mus-leninizmus legyőzhetetlen ere­je. Elvtársak! Az az idő már rég a múlté, amikor a kapitalisták kine­vették a kommunistákat. Ma már úgy félnek eszméinktől, mint az ör­dög a kereszttől, és sikereink, győ­zelmeink megrabolják őket álmuktól. Akár akarják, akár nem, meg kell barátkozniok azzal a gondolattal, hogy a szocialista tábor egyre ha­talmasabb és erősebb. Csehszlovákia a hatalmas szocia­lista család egyik országaként szi­lárd léptekkel halad a Szovjetunió oldalán. A múlt évben Csehszlovákia Kommunista Pártja XI. kongresszu­sán merész feladatot tűztünk ma­gunk elé - azt, hogy hazánkban a lehető legrövidebb időn belül be­fejezzük szocialista építőmunkánkat. Hazánkban minden kedvező feltétel megvan e feladat teljesítésére. Fej­lett ipar áll rendelkezésünkre, tá­maszunk a tapasztalt és erős mun­kásosztály, mely a családtagokkal együtt hazánk egész lakosságának 65 százalékát teszi ki. Sikeresen folytatjuk mezőgazdaságunk szocia­lista átépítését is. Ma az összes me­zőgazdasági földnek csaknem 80 százaléka a szocialista szektorhoz tartozik. Népünk elsöprő többsége a szo­cializmus mellett foglal állást, s mélységesen tudatában van an­nak, hogy a tőkés rendszer sohasem nyújthatná a dolgozóknak azokat a vívmányokat és sohasem biztosíthat­ná számukra az életszínvonal oly gyors ütemű emelkedését, mint a»z a népi demokratikus Csehszlovákiában lehetséges. Hiszen ipari termelésün­ket aránylag rövid idő alatt sike­rült a háború előtti évekkel szem­ben több mint háromszorosára nö­velnünk. 1965-ig el akarjuk érni to­vábbi 90—95 százalékos növelését, úgyhogv ipari termelésünk hatszor lesz nagyobb, mint a háború előtt az iparilag fejlett kapitalista Csehszlo­vákiában. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy az ipari ágazatok egész sorában vi­lágviszonylatban is az első helyek egyikét foglaljuk el az egy lakosra eső termelésben. Lakosságunk élet­színvonala 1965-ig szintén átlag több mint 40 százalékkal emelkedik majd, és ugyancsak az első hglyek egyikét foglaljuk majd el a világon az élet­színvonalat illetőleg is. Hazánk munkásosztálya és dolgo­zó népe nagy bizalommal van kom­munista pártunk iránt. Támaszunk dolgozóink széleskörű kezdeménye­zése s velük tanácskozunk életünk valamennyi alapvető fontosságú kér­déseiről. Hazánkban a legutóbbi idő­ben országos vitát folytattunk pár­tunk kongresszusának előkészítésé­vel kapcsolatosan a népgazdaságfej­lesztés feladatairól, valamint a la­kosság életszínvonalának biztosítá­sáról. Ezek a viták segítséget nyúj­tottak pártunknak abban, hogy he­lyesen és a munkásosztállyal és a dolgozókkal teljes egyetértésben oldja meg a leglényegbevágóbb kér­déseket. Valamennyi sikerünk népünk lel­kes munkatörekvéseinek eredménye, azon r.épé, melyet pártunk vezet, amely tevékenységében a Szovjet­unió Kommunista Pártjának, a nem­zetközi forradalmi munkásmozgalom vezető és legtapasztaltabb pártjának gazdag tapasztalataira támaszkodik. Népünk sohasem kételkedett abban, miszerint nagy győzelmeit annak kö­szönheti, hogy Csehszlovákia a szo­cialista világrendszerhez tartozik, és elsősorban annak a sokoldalú' segít­ségnek, melyet a testvéri -Szovjet­unió állandóan nyújt népünknek. Drága elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusának történelmi je­lentőségű következtetései nemcsak az önök hatalmas hazája nemzetei­nek szívügyévé válnak, hanem ra­gyogó példát mutatnak világszerte minden kommunista és munkáspárt­nak, valamint a dolgozók széles tö­megeinek. Dolgozó népünk úgy, mint a múltban, a jövőben is mindig az önök oldalán fog haladni. Legdrá­gább közös kincsünk a Csehszlovákia és a Szovjetunió nemzeteinek szo­ros szövetsége. Engedjék meg, hogy beszédem be­fejezéséül sok sikert kívánjak önök­nek és az egész hősies szovjet nép­nek a kommunista társadalom épí­tésében. Éljen a Szovjetunió hősies mun­kásosztálya, mely a kolhozparaszt­sággal és az értelmiséggel szövet­kezve ragyogó példát mutatva ha­lad előre a kommunista társadalom kiépítése felé! Éljen a Szovjetunió dicső Kom­munista Pártja, a nagy Lenin pártja! A tizenegyéves iskolák igazgatóinak országos értekezlete t Hétfőn és kedden tartották meg •• Prágában a tizenegy-tizenkét­:: éves középiskolák valamennyi ;; igazgatójának országos értekezle­;: tét, melyet az Iskola- és Kul­turális Ügyek Minisztériuma hí­vott egybe, hogy megvitassák ;; mindazokat a problémákat, me­- • lyek a tanulóifjúságnak a pro­;; duktív munkában való részvétele ;; fokozásával, továbbá a tizenkét­• • éves középiskolai oktatásra való :: átmenettel függnek össze. Az ér­; tekezleten részt vettek egyes ta­- nítók, üzemi dolgozók és párt­funkcionáriusok is. Václav Kristek, az iskola és kulturális ügyek miniszterének első helyettese be­számolójában hangsúlyozta többek között, hogy szeptember elsejétől számítunk to­vábbi ötven tizenkétéves iskola léte­sítésével, a már eddig létező ilyen 15 iskolán kívül. A iövő év folyamán to­vábbi 100 tizenkétéves iskolát létesítünk, és két év alatt (1961. szeptember l-ig) minden tizenegyéves iskolát tizenkétéves iskolává változtatunk. Mivel hazánkban jelenleg több mint négyszáz olyan tizenegyéves középiskola van, melyeket több tízezer tanuló láto­gat. nem volna helyes, ha elodáznánk „a termelés alapjai r tantárgy bevezeté­sét addig az időig, amikor ezen iskolá­kut tizenkétéves iskolákká változtat iák. -42 Iskola- és Kulturális Ügyek Minisz­tériuma ajánlja, hogy szeptember l-töl valamennyi tizenegyéves iskolában be­vezessék a tizedik és a tizenegyedik osztályok tanulói számára hetenként négy tanórával „a termelés alapjai" tantár­gyat az eddigi tanterv alapján. A 9. osztályok tanulói számára azonban a kí­sérleti tizenegyéves iskolák tantervei szerint a szóban forgó tantárgyat heti öt óra terjedelmében kell bevezetni úgy, h oSU egy órát a termelési elmélet okta­tására fordítsanak, négy órát pedig arra, hogy a tanulók közvetlenül a gyárakban, vagy a mezőgazdasági üzemekben végez­zenek munkát. A következő évben ez a tizedik és azután a tizenegyedik osztály számára is érvénybe lépne. Az értekezlet résztvevői a vitában el­vileg egyetértettek a javasolt módosítá­sokkal, valamint munkamódszerekkel és megígérték, hogy megtesznek minden tő­lük telhetőt, hogy az ifjú nemzedék ne­velése és oktatása terén teljesítsék a CSKP XI. kongresszusának irányelveit. ÜJ SZÓ 2 * 1859. február 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom