Új Szó, 1959. február (12. évfolyam, 31-58.szám)

1959-02-03 / 33. szám, kedd

I Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa AAAAAAAAAAA* ****** A****** * ** **** ** ************ *** *' * **** *** ****** * ** ** ****** **** ** ****** *** ****A***** * ******* » ** **-**•» ***»*? L L Bressnyev elvtárs beszéde Elvtársak! Dicső Kommunista Pártunk XXI. kongresszusa a történelembe olyan nagyfon­tosságú határkőként íródik be. amely szocia­lista hazánk fejlődésének újaob jelentős sza­kaszába, a kommunista társadalom kibonta­kozó építésének szakaszába való lépést jelenti. Nyikita Szergejevics Hruscsov beszámolója megmutatta hazánk fejlődésének ragyogó táv­latait a közeljövőre nézve, pártunk sokoldalú átalakító tevékenységét tükrözi, alkotó módon dólgoiza fel a marxista-leninista tudomány legfontosabb kérdéseit, rámutat a párt XX. kongresszusa által megszabott és kihirdetett leftíni irányvonal teljes győzelmére. A hét év programja, amelyet Hruscsov elv­társ fejtétt ki, lenyűgöz bennünket nagyvo­nalúságával, a gazdasági éa kulturális építés méreteivel, újabb nagy tettekre ihleti és moz­gósítja a szovjet népet. A XX. pártkongresszus óta eltelt évek a mélységes átalakulások évei voltak életünk valamennyi szakaszán. Pompás eredmények koronázták ókét s közelebb hozták hazánkat a végső célhoz — a kommuniita társadalom felépítéséhez. Sikeres előrehaladásunk a gazdaság, a tu­domány és a kultúra fejlesztésének útján az­zal magyarázható, hogy a Központi Bizottság és egész pártunk mindennapos gyakorlati te­vékenységében rendületlenül a marxizmus­leninizmus tanaihoz igazodik, alkotó módon általánosítja a tömegek történelmi tapaszta­latait, állandóan új problémákat vet fel és old meg gyakorlatilag, amelyek a kommunista építés gyakorlatában merülnek fel. Az idő­szerű gyakorlati kérdések megoldásának ez a lenini megközelítése különös erőt ad az or­szág termelőerői hatalmas fejlesztése útján való haladásunknak. Az időszerű kérdések alkotó megoldásának példaképe az ipar és építészet irányításának újjászervezése és tökéletesítése, a gép- és traktorállomások átszervezése és a kolhoz­rendszer továbbfejlesztése. E fontos állami in­tézkedések teljesítésével óriási tartalékokat tártunk fel népgazdaságunkban. A szocialista ipar jobban kezdett dolgozni és gyorsabb fejlődésnek indult, a mezőgazdaság pedig gi­gantikus, ugrásszerű fejlődést tett. Az utóbb! években a párt megoldotta a tár­sadalmi-gazdasági fejlődésnek oly fontos kér­déseit, mint az államapparátus további demok­ratizálása és tökéletesítése, a szövetségi köz­társaságok jogainak bővítése, a szovjet tör­vényhozás rendezése, az iskolaügy átszerve­zése és az iskola közelebbhozása az élethez, valamint az adó- és begyűjtési politikában foganatosított alapvető változás. A párt Központi Bizottsága ezen intézke­dések megvalósításánál valamennyi párt-, gaz­dasági és szovjet dolgozó figyelmét a szocia­lista gazdaság mélyreható és sokoldalú kivizs­gálására fordította, s tevékenységüket vala­mennyi népgazdasági ágazat gyors fejlesztése halaszthatatlan kérdéseinek megoldására irá­nyította. Ily módon megszilárdult a kommu­nista országépítés közös láncolatának fő láncszeme, amely lehetővé tette, hogy a leg­rövidebb időn belül megoldjuk a népgazdaság fejlesztésének fontos problémáit és hogy a marxi-lenini elmélet újabb tapasztalatokkal gazdagodjék az életadó gyakorlatból. A nagy eszmék megvalósítása az emberek­ben mindig a kezdeményezés új hullámát kel­tette. A párt felhívására kommunisták, párton­kívüliek és főleg hős fiataljaink a szúzföldek megművelésére mentek, elmentek az Uraiba és Szibériába, hogy az új építkezéseken dol­gozzanak, hogy szénbányákat, nagyolvasztókat és kohókat építsenek. A szovjet hazafiságnak e hatalmas hullámában kialakultak a szovjet ember kiváló tulajdonságai, megnövekedtek a legjobb dolgozók sorai, megacélozódlak vál­lalataink vezető dolgozói. Maga az élet mutatja meg, hogy pártunk eszmei és szervezési téren mennyire megnö­vekedett a mindennapos szervező munkában, a nagy gyakorlati kérdések megoldásában és ezen idő alatt mily forradalmi módon acélo­zódtak meg kádereink. A pártmunka formáinak és módszereinek tökéletesítése lehetővé tette, hogy még jobban kidomborítsuk a demokratikus centralizmus lenini elvét, a pártvezetés kollektivitását, megerősítsük a párt és a tömegek kapcso­latát, lényegesen megjavítsuk a szakszerve­zetek, Komszomol-szervezetek és más társa­dalmi szervezetek munkáját. Mindez újból és újból igazolja a nagy Lenin lángelméjét, aki azt tanította, hogy mi­után a munkásosztály kivívja az államhatal­mat, a párt gyakorlati, gazdasági, szervezői tevékenysége lép előtérbe. Vlagyimir Iljics Lenin azt mondotta: hogy most minden a gyakorlaton múlik, hogy elérkezett az a történelmi pillanat, amikor az elmélet gya­korlatba csap át, amikor a gyakorlat meg­eleveníti az elméletet, a gyakorlat kijavítja a gyakorlat ellenőrizi az elméletet..." (Lenin Művei 26. kötet, 427-488 old. Szikra kiadás). A párt- az állami és gazdasági építés vala­mennyi kérdésének sikeres megoldásában óriási' jelentőségű volt az a tény, hogy a Köz­ponti Bizottság Elnöksége, a Központi Bizott­ság plenáris ülése és az egész párt eszmeileg szétzúzta és elsöpörte Malenkov, Kaganovics, Molotov, Bulganyin és Sepilov pártellenes csoportját, smely arra igyekezett, hogy a pár­tot és az országot eltérítse az SZKP XX. kongresszusa által kitűzött irányvonaltól. A bel- és külpolitika valamennyi fontos elvi kérdésében, amelyeket ma már nagyszerűen megoldottunk, a pártellenes csoport lenin-elle­nes álláspontot foglalt el és sokáig minden téren szembehelyezkedett a párt fő irányvo­nalának megvalósításával. Nem véletlen, hogy végül maga az élet sodorta e csoportot poli­tikai csődbe és szabadult meg tőle. Elvtársak! Kongresszusunknak meg kell tárgyalnia és jóvá kell hagynia a Szovjetunió népgazdaságfejlesztésének hétéves tervét, amely a kommunizmus műszaki alapja építé­sének döntő szakasza lesz. E világtörténelmi feladat megoldásánál a vezető szerep elsősorban a nehéziparra hárul. A nehézipar képezi hazánk gazdasági hatal­mának és védelmi képességének alapját. A ne­hézipar a termelőerők növelésének és a mun­katermelékenység fokozásának döntő tényezője a népgazdaság valamennyi ágazatában, az or­szág népgazdaságának fontos forrása, a dol­gozók jóléte szüntelen emelésének fontos forrása a szocialista társadalomban. Ezért a nehézipar elsődleges fejlesztése rendíthe­tetlen fő irányvonalunk volt és marad, amely­nek helyességét az idő, valamint a szovjet népnek a szocializmusért vívott hosszúéves harcai igazolták. Elvtársak! Az elmúlt ötéves tervek nagy feladatait elsősorban azért sike­rült megoldani, mert a párt biztos léptekkel haladt az iparosítás lenini útján. Hazánk gazdaságának fejlődése a következő hét évben újabb óriási fejlődést ér el. Ezt az a tény biztosítja, hogy a párt megállapítja a népgazdaság valamennyi ágazata fejlesztésé­nek szükséges összhangját a nehézipar elsőd­leges növelése alapján. Ezért a nehéziparba csaknem 700 milliárd rubelt kell beruházni vagyis az összes ipari beruházásoknak mint­egy 70 százalékát. Nagy fejlődést ér el a hét év folyamán a vegyiipar, az energetika, a kőolaj- és gázipar, a kohászat és gépipar. Ma már — mint ismeretes — megkezdtük a Nyikita Szergejevics Hruscsov kezdeménye­zésére kidolgozott programnak, a vegyiipar gyors fejlesztése programjának teljesítését E kérdés sikeres megoldása lehetővé teszi a termelőeszközök és a közszükségleti áru­cikkek új alapokon való termelésének meg­szervezését. A párt mindig különös figyelmet szentelt a vas- és színesfémkohászat fejlesztésére és nagy sikereket ért el e gazdasági ágazatok­ban. A múlt évben országunk 55 millió tonna acélt termelt, vagyis annyit, amennyit ma Anglia, Nyugat-Németország és Ölaszország termel együttvéve. Már sokfajta fémet termelünk. De az ipar és mezőgazdaság valamennyi ágának rohamos fejlődése fokozott igényeket támaszt a fém­termeléssel szemben és ezeket az igényeket nem mindig elégítjük ki teljesen. A párt Központi Bizottsága és a kormány az utóbbi időben a fontos határozatok egész sorát hozta a kohászat további fejlesztése ér­dekében, többek között a vasérc- és mangán­ipar, a bányászati berendezések termelése, a természetes gáz és az oxigén akalmazása a kohászatban, a folyamatos acélöntés, az oxigéngyártásra szolgáló berendezések terme­lésének jelentős fejlesztése terén. A hétéves terv intézkedéseket tartalmaz a kohászat fejlesztésére is, amelyek gondos­kodnak a fémtermelés további lényeges növe­léséről és a hatalmas ércnyersanyagalap léte­sítéséről. Emellett tekintetbe veszik a ko­hászati termelés műszaki átszervezését, első­sorban a hengerdék és a csőgyártó üzemek átszervezését, új haladó technológiai eljárá­sokat tökéletesítenek és vezetnek be. A vas- és színesfémtermelés magas színvo­nalának az irányszámok által kitűzött mére­tekben való elérését a szükséges anyagi esz­közök meghatározása biztosítja. Ez lehetővé teszi á kohászati termelés kapacitásának lényeges növelését. Az új termelési kapaci­tások átlagos évi gyarapodása az acélolvasz­tásnál a hétéves tervben eléri csaknem az ötmillió tonnát, vagyis kb. háromszor annyi lesz, mint az átlagos évi gyarapodás az elmúlt hét év alatt. A kohászati beruházások legnagyobb részét az eddigi vállalatok bővítésére és átszervezé­sére kell fordítani. Ezt a módszert azért vá­lasztottuk, — amint Nyikita Szergejevics Hruscsov beszédében rámutatott. — mert lehetővé teszi, hogy a legrövidebb idő alatt a legkisebb költségekkel elérjük a termelés maximális gyarapítását és új időelőnyt nyer­jünk. A terv nagy figyelmet szentel új kohászati üzemek építésének is. Üzembe kell helyeznünk oly nagy üzemeket, mint a karagandai, a nyu­gat-szibériai, a tajseti, a krasznojarszki alu­míniumgyárat stb. Gazdag tapasztalatokat szereztünk az épít­kezés terén, de említést kell tennünk arról a helytelen gyakorlatról, amikor a fontos építkezések határidejét tűrhetetlenül meg­hosszabbítják. Vegyünk pl. olyan kohókat, mint a cserepovecsi üzem és az orszki-halilovszki kombinát. Ezek már több mint tíz éve épül­nek, de a hengerelt acél gyártását még mindig nem kezdték meg. Csak az utóbbi időben tettek lépéseket ezen üzemek felépítésének meggyorsítására. Az ilyen gyakorlatot nem tűrhetjük tovább. A hétéves terv értelmében az eszközöket a legfontosabb építkezésekre kell összpontosí­tani és le kell rövidíteni a kohászati aggregá­tok és üzemek építésének határidejét. Erről tanúskodnak a kohászati üzemek épí­tőinek tapasztalatai, akik tavaly sikeresen fe­jeztek be számos építkezést. Mutassunk rá talán arra a pompás példára, amelyet a hét nagyolvasztó építése jelentett. Az üzemek és népgazdasági tanácsok, a munkások, mérnö­kök és elsősorban ifjúságunk és a Komszomol valóban szocialista munkaversenyt bontakoz­tattak ki, hogy e kemencéket gyorsan üzembe helyezzék és elérték azt, hogy valamennyit a kitűzött határidő előtt adtak át és építésük ideje nem haladta meg az egy évet. Rámutathatunk egy más példára is, amikor egy évnél alig valamivel hosszabb idő alatt felépült egy bonyolult hengersor a nvizsnyeta­gili kohászati kombinátban, míg előzőleg egy ilyen hengersor építése rendszerint három, sőt öt évig tartott. Tavaly szintén a kitűzött határidő előtt építették fel az összes terve­zett Martin-kemencéket. Az i utóbbi években a párt és a kormány nagy munkát végzett az építészet további iparosítása terén. Nyikita Szergejevics Hrus­csov. aki e kérdéssel szüntelenül foglalkozik, egyik legfontosabb feladatként tűzi ki azt, hogy az építkezés helyét szerelőhellyé kell átalakítani, ahol az épületeket és építkezése­ket nagy tömbökből és az építőipari üzemek­ben gyártott épületelemekből állítják össze. Az élenjáró építkezési szervezeteknek már vannak ilyen korszerű gépekkel felszerelt vállalatai és lehetőségük nyílik arra, hogy ipari módszerekkel építsenek. Építészeink a népgazdaságfejlesztés hétéves tervének teljesítését nagymennyiségű géppel és szerkezettel kezdték meg, amelyek meg­könnyítik a munkát és fokozzák a munka termelékenységét. Csaknem harmincezer kot­rógéppel rendelkeznek — vagyis ötször any­nvival, mint 1950-ben. Ezenkívül 39 ezer daru és mintegy 28 ezer buldozérük van, vagyis hétszer, sőt kilencszer annyi, mint 1950-ben. A tervezett beruházási építkezés sikeres teljesítése, valamint az építőipar és az épí­tőanyagipar megszilárdítása érdekébon a hét­éves terv folyamán az irányszámok alapján ezekbe az ágazatokba 110-112 milliárd rubelt kell beruházni. Ily hatalmas építkezési alapnál a berende­zések idejében való szállítása s a típusos tervek nagyméretű alkalmazása mellett ma minden lehetőségünk megvan arra, hogy még a nagy kohászati üzemeket is legfeljebb öt év alatt felépítsük. Meg kell mondani, hogy ebben a hét esz­tendőben kohászatunk fejlődni fog azáltal, hogy a világ legnagyobb kohászati aggregátjait építjük fel. Ez lehetővé teszi, hogy a nyers­vasolvasztást egy kemencére számítva az 1958. évi 341 ezer tonnáról 1965-ben 543 ezer tonnára, az acéltermelést pedig 125 ezer ton­náról évi 200 ezer tonnára fokozzuk. A meglevő vállalatok bővítése és a hatalmas aggregátok építése lényegesen megváltoztatja üzemeink arculatát. A kohászati vállalatok még nagyobbak lesznek. Egy kohóüzem átlagos évi kapacitása a nyersvastermelésben a hét­éves terv végéig 836 ezer tonnával, az acél­termelésben 588 ezer tonnával növekszik. A Szovjetunióban egy kohászati üzem át­lagos évi termelése a hétéves terv végén na­gyobb lesz, mint az USA-ban. A kohászati termelésnek ilyen összpontosítása további fel­tételeket teremt a munkatermelékenység nö­velésére és az önköltség csökkentésére. A hengerelt acél termelésének gyorsabb fejlesztése érdekében üzembe kell helyezni 82 nagyteljesítményű hengersort és csöves hengersort. E hengersorok sajátossága az lesz, hogy folyamatosak és az egész technológiai eljárás automatizált lesz. E hengersorok a hengerelés gyorsaságát és a termelékenységet tekintve világviszonylatban a legjobb típusok­nak felelnek meg és számos esetben felül is múlják őket. Az új hengersorok üzembehelyezése lehe­tővé teszi a hengerelt anyagok és hengerelt csövek termelésének műszaki átszervezését, jelentékenyen megjavul és kibővül a henge­relt anyag szerkezete, növekszik a vékony acéllemezek s az elektrotechnikai és rozsda­mentes acél aránya, valamint további acélfaj­ták, különféle csövek, periodikus profiljuk, hengerelt anyagok, könnyített és hajlított profilu hengerelt anyagok termelése. A küldöttek, akik itt felszólaltak, egészen helyesen állapították meg, hogy a népgaz­daságnak nagy károkat okoz az a gyakorlat, amelyre a kohászok rászoktak, vagyis az, hogy az acélt nagy toleranciával hengerlik és a tervet súly szerint teljesítik, valamint az, hogy a könnyített és vékonyfalú profilok és csövek hengerelésének gazdaságilag előnyös módsze­reit tűrhetetlen lassúsággal vezetik be és a módszerek bevezetése nagy nehézségekbe üt­közik. A Központi Bizottság és a kormány most intézkedéseket dolgozott ki e fogyaté­kosságok kiküszöbölésére. Kell, hogy a kohászok hamarosan áttérje­nek a minusz toleranciával való acélhenger­lésre és hogy bevezessék a gazdaságosan könnyített profilokat és csöveket. Ez több százezer tonna fém megtakarítását teszi le­hetővé. Hogy ez mily nagy jelentőségű, az a kö­vetkező példából látható: A Dzerzsinszkij­Uzem 330 abroncsot hengerel a az automobil­üzemek számára. A gorkoviak felkérték a Dzerzsinszkij-Üzemet, hogy kezdjen könnyí­tett profilú abroncsokat gyártani. Az üzem dolgozói gyorsan bevezették az új profil gyár­tását és így minden autó súlya csaknem 10 kg-al csökkent Az autóüzem így évente 780 ezer rubelt takarított meg. Az új profil 18,6 százalékos súlycsökkentése következtében el­ért fémmegtakarítás csak a Dzerzsinszkij­Üzemben 8000 tonnát tett ki. Ilyen példa sok van. A technika továbbfejlesztése érdekében va­lamennyi népgazdasági ágazatban lényegesen növelni kell az ötvözött acél öntvényeinek, a színes és értékes fémeknek termelését. Nagy mértékben alkalmazzák a vákuumot a Í acél­olvasztásnál és öntésnél, valamint a hengerelt anyagok magas hőfokon való megmunkálását. A tűzálló és egyéb különleges acélfajták termelésének növelése és új fajtáinak beve­zetése, a hengerelt anyagok szerkezetének megjavítása s választékának bővítése lehető­vé teszi, hogy a gépipar racionálisabb szer­kezetű új gépeket és berendezéseket termel­jen, biztosítja a gépek súlyának lényeges csökkentését és lehetővé teszi sok fém meg­takarítását. A fém gazdaságos felhasználásának kérdése a népgazdaság szempontjából nagyon fontos. A fémmel takarékoskodni lehet és kell a nép­gazdaság valamennyi ágában. E téren óriási lehetőségeink vannak. Kiszámították pl., hogy kőolajra és más termékekre szolgáló tartály építésére, amelynek össztérfogata 130 — 150 millió köbméter, kb. 3,5 millió tonna acélle­mezre van szükség. Ha ezeket a tartályokat vasbetonból építjük, több mint 1,5 millió ton­na fémet takaríthatunk meg. Nem kisebb lehetőségeink nyílnak ebben az irányban az építészet, a fémfeldolgozó ipar, a hajóépítés, a kőolaj- és gázipar, valamint kommunális gazdálkodás terén. Feladatunk szorgalmazni, hogy a népgazdaságban a gaz­daságos anyagfelhasználás valamennyi helyi pártszerv, a népgazdasági tanácsok, minisz­tériurnok és hivatalok, tervező szervezetek és kutató intézetek mindennapi ügyévé váljék. Elvtársak! Pártunk mindig törődött a mű­szaki haladással, a jelenkori tudomány és technika sikereire támaszkodott és kiváló győzelmeket ért el e téren. Az irányszámok tervezete és Hruscsov elvtárs beszámolója azonban különös nyomatékkal emeli ki a tu­domány és technika jelentőségét a népgaz­daság továbbfejlesztésében. A további műszaki haladás alapján új hatékony technológiai mun­kafolyamatokat és termelési módszereket kell bevezetnünk a vas- és színesfémkohászatban, melyek rendkívül nagy jelentőséggel fognak bírni a hazai fémtermelés növelése feladatai­nak teljesítésében. Az egyik ilyen haladó módszer a nyersvas, acél, és színes fémek oxigénes olvasztása. Feladatunk, hogy 1965-ig 35-40 százalékkal növeljük az ily módon kitermelt nyersvas részarányát. Az acél oxigénes termelésének az 1958. évi 13 millió 900 ezer tonnáról a hét­éves terv végén 64 millió tonnára kell növe­kednie. Az oxigén kohászati alkalmazásával az eddigi aggregátokban a hétéves terv folya­mán több mint 3 millió tonna nyersvassal és 8 millió tonna acéllal kell többet gyártanunk. E haladó módszer bevezetésének sikere je­lentős mértékben a gépipari dolgozóktól függ. Olyan óránkénti 35 ezer köbméter kapacitású nagy oxigénfejlesztő berendezést kell konst­ruálniok és gyártaniok, amely lehetővé tenné az olcsó oxigénnyerést. Az oxigén nagyszabású alkalmazása lehetővé teszi a finomacél ter­melésének lényeges bővítését. Az ilyen acél minősége felér a Martin-kemencében termelt acél minőségével, de a konvertor-részlegek építési költségei egyharmaddal kisebbek, mint a Martin-részlegek költségei. További haladó és gazdaságos kohászati termelési folyamat a földgáz alkalmazásá­val történő fémgyártás. Kimeríthetetlen föld­gázkészletekkel rendelkezünk. A Dnyepri kohászati üzemek, a Petrovszkij­üzem, a Dzerzsinszkij-üzem és a Zaporozs­sztal-üzem haladó tapasztalatai, melyeket Gajevoj elvtárs ismertetett felszólalásában, igazolják, hogy a földgáz felhasználása a Martin-kemencékben és nagyolvasztókban lehetővé teszi a kohók termelékenységének jelentős fokozását és tekintélyes mennyiségű fűtőanyag megtakarítását. Az említett üze­mek nagyolvasztóinak üzemeltetése azt is igazolja, hogy a földgáz és az oxigén együttes alkalmazásával még jobb eredmények érhe­tők el. Nagy előnyöket jelent a villanyáram nagy­szabású kihasználása a kohászatban. Az or­szág villanyosításának fejlesztésében elért sikerek lehetővé teszik, hogy feltételeket teremtsünk a színes- és drágafémtermelés újabb hatékonyabb munkafolyamatainak tö­kéletesebb alkalmazására. Ilyen például az alumíniumgyártás elektrotermikus módsze­reinek bevezetése. Ez azt jelenti, hogy az alumíniumnak villanykemencében ércekből közvetlen redukcióval valő kitermelése több mint egyharmaddal teszi lehetővé a beruhá­zások csökkentését, és mintegy 20 százalék­kal az üzemköltségek csökkentését. Az új, haladó módszerek alkalmazása a kohászat­ban már pozitív eredményekkel járt. Intézeteinkre és üzemeinkre még nagy al­kotó .munka vár nemcsak e folyamatok to­(Folytatás a 6. oldalon) ÜJ SZŐ 5 * 1959. február i­J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom