Új Szó, 1959. február (12. évfolyam, 31-58.szám)

1959-02-26 / 56. szám, csütörtök

Megkezdődött a Csehszlovák Zeneszerzők Szövetségének II. kongresszusa (ČTK) —' Prágában az Internatio­nal szállóban február 25-én ünne­pélyesen megkezdődött a Csehszlo­vák Zeneszerzők Szövetségének II kongresszusa. A zeneszerzők négy­napos ülésszakon megtárgyalják a cseh és szlovák zeneművészek fő feladatait a kulturális forradalom be­tetőzéséért folyó harc további sza­kaszán, arr.int azt a CSKP XI. kong­resszusának irányelvei megszabják. A Csehszlovák Zeneszerzők Szövet­ségének II. kongreszusa a szocia­lista kultúra kongresszusa előkészí­tő szakaszainak egyike. A II. kongresszus első napján részt vett a CSKP Központi Bizottságának küldöttsége, amelyet a kongresszus valamennyi résztvevője lelkesen üd­vözölt. A küldöttség tagjai Václav Kopecký, Jirí Hendrych, dr. Franti­šek Kahuda és Zdenék Urban elv­társak. A kongresszuson részt vesznek a Szovjetunió, Albánia, Bulgária, Fran­ciaország, Jugoszlávia, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Magyar­ország, a Német Demokratikus Köz­társaság, Lengyelország, Ausztria, Románia és Svédország küldöttsé­gei. A kongresszust Dezider Kardoš, a Csehszlovák Zeneszerzők Szövetsé­gének alelnöke nyitotta meg. A küldöttek s a hazai és külföldi vendégek üdvözlése után dr. An­tonín Hoŕejš vezető titkár tartotta meg a Csehszlovák Zeneszerzők Szö­vetsége Központi Bizottságának részletes beszámolóját. A CSKP KB levele a Csehszlovák Zeneszerzők Szövetsége II. kongresszusához Tisztelt Elvtársak! Kongresszusuk a szocializmus és béke erőinek hatalmas felsorakozása idejében lil össze. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa, a kommunizmus építői­nek kongresszusa új távlatokat nyitott meg a szocialista tábor országai valamennyi nemzete és a világ minden haladó népe előtt. Népünk Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével szorgalmasan dolgozik a szocialista építés befejezéséért. A szocializmus győzelméért folyó harcban, amely egyúttal az emberek gondolkodásá­ban is megnyilvánul, jelentős küldetést tölt be a művészet. A zenei alkotás, zeneszer­zőink és hangversenymüvészeink munkája ebben a törekvésben különös jelentőségű, ami nemzeteink népi zenéje mély hagyo­mányainak köszönhető. A kommunista párt és Csehszlovákia né­pe nagyra értékeli zeneszerzőink munkáját. Elismeri, hogy a cseh és szlovák zene nagy­mértékben hozzájárul a nemzetek közötti barátság megszilárdításához, hogy ez a zene számos elismerésben részesül hazánk hatá­rain túl is és elősegíti a tartós békeért folyó harc gondolatai útjának egyengetését. Ebben a munkában még szorgalmasabban kell kitartani, mert ez felel meg népUnk kö­zös fontos feladatainak a szocialista épí­tés befejezéséért és az emberiség jobb jö­vőjéért folytatott harcban. Zeneszerző és hangverseny-művész elv­társak! Társadalmunk a zenének és a dal­nak megnyitotta a néphez vezető széles utat. Dolgozóink szívükhöz közel fekvő új zenemüveket, űj dalokat várnak, amelyek munkájukban, küzdelmükben és életükben kísérnék őket. Elsősorban önök hivatottak arra, hogy alkotásaikkal egyre több dolgozót és fő­képp fiatalságot vonzzanak a hangverseny­termekbe és színházakba, hogy művészi élvezetben részesüljenek, önöknek kell tö­rődniök azzal, hogy művészetük teljes mér­tékben támogassa a dolgozók kommunista erkölcsi és esztétikai nevelését, hogy ki­szorítsa életünkből a lélektelen formaliz­mus irányzatait, az ízléstelenséget, a felü­letességet és a felszínességet. Ezen feladatok becsületes teljesítése annyit jelent, mint szorosabban felzárkózni a néphez, mindennap) életéhez és a szo­cializmusért folyó harcához, törekedni a nép eszmei-politikai nevelésére, még szorosab­ban tömörülni a kulturális front soraiban Csehszlovákia Kommunista Pártja köré. Teljes sikert kívánunk az önök érte­kezésének. Azt kívánjuk, hogy az önök által alkotott zene és dal egyre erősebben fejezze kl jelenlegi életünk nagyságát, szépségét és örömét támogassa népünk szilárd lépését azon világos távlatok felé vezető úton, ame­lyeket az emberiségnek a kommunizmus nyújt. CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRT­JÁNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Művészeti verseny a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaság megalakításának 15. évfordulója alkalmából (ČTK)' - A Csehszlovák Köztár­saság kormánya a népi demokrati­kus Csehszlovák Köztársaság meg­alakításának 15. éves évfordulójára, amely 1960-ban lesz, versenyt hir­det irodalmi, zene-, képzőművészeti, drámai, film és tudományos kritikai művekre, beleértve az építészeti mű­veket is. A verseny célja az, hogy abban az időben, amikor népünk Csehszlo­vákia Kommunista Pártjának vezeté­sével harcra sorakozik a szocializ­mus építésének befejezéséért és a világbéke megszilárdításáért, nyilvá nosan is értékeljék a művészi alko tásokat és kifejezzék a művészi al­kotások társadalmi szükségességét, amely fő céljukul tűzik ki népünk munkájának ünneplését, a szocializ­musért folyó győzelmes küzdelmünk művészi ábrázolását és ezzel az em­bert szabadságáért és emberiessé­géért folytatott harcunkra művészi kifejezését. A versenynek ki kell fe­jezni annak a művészetnek nagy társadalmi szükségességét, amely elősegíti az élet megváltoztatását, amely eszméivel, szocialista huma­nizmusával nagy és korszerű és amellyel a művész meg akarja nyer­ni a széles néprétegeket. A verseny fő jelszava „A művészet harcban a* szocializmus befejezéséért hazánk­ban". A verseny díjai a következők: 1. Az iro­dalom terén öt eg.venkét 20 ezer koronás díj s öt egyenkét 10 ezer koronás díj. 2. koronás díj. 4. A drámai alkotás terén öt egyenként 20 ezer koronás díj. 5. A filmművészet terén három egyenként 20 ezer koronás és öt egyenként 10 ezer ko­ronás díj. 6. Az irodalomról és a művé­szetről (beleértve az építészetet Is) szóló tudományos kritikai tevékenység terén há­rom egyenként 20 ezer koronás és három egyenként 10 ezer koronás díj. A versenyt 1960. február 25-én zárják le, eredményeit 1960. május 9-én hirdetik ki. Szlovákia 1959. évi költségvetése az SZNT bizottságaiban A Szlovák Nemzeti Tanács gazda­sági és költségvetési bizottsága ked­den délután „a Közszükségleti Ipari Megbízotti Hivatal", a „Pénzügyi Megbízotti Hivatal" és az „Általános pénztári jelentés" fejezeteiről tár­gyalt. Az első fejezet előadója Vladimír Križko képviselő volt. A vitában a képviselők a közszükségleti cikkek ipara feladatainak teljesítéséről tá­jékozódtak, főképpen a belkereske­delem és a többi reszort, kiváltképp az építészet szempontjából. A képvi­selők rámutattak arra, hogy az építkezési faanyag megtakarítása terén sokkal nagyobb mértékben kel­lene bevezetni a fahulladék és mű­anyagok használatát. A képviselők észrevételt tettek az irányban is, hogy a fogyasztási piacon egyre több jó minőségű és ezáltal drága textil­áru jelenik meg és az olcsóbb minő­ségű áru nem kerül kellő mennyi­ségben piacra. Miloš Hrušovsky közszükségleti ipari megbízott a képviselők kérdé­seire adott válaszéban rámutatott arra, hogy a faipari kutatás meg­oldott néhány feladatot, amelyek gyakorlati alkalmazása számottevő népgazdasági hozzájárulást jelent. A megbízott megmagyarázta a jó mi­nőségű és ezzel drágább textilké­szítmények nagyobb mennyiségének áruba bocsátását. Ezek jobbára im­portált gyapjút tartalmaznak nagy mértékben. * A Szlovák Nemzeti Tanács szociális és egészségügyi bizottsága kedden délután megtárgyalta a költségvetés „A kisipari termelőszövetkezetek tagjainak betegbiztosítása" című fe­jezetét. A termelőszövetkezetek tag­jainak betegség esetére történő biztosítása költségvetési javaslata erre az évre 31 millió 690 ezer ko­rona kiadást irányoz elő. Ennek je­lentős részét, 17 millió 099 ezer ko­ronát a családi pótlékok képezik. Je­lentős mértékben emelkednek a ter­melőszövetkezetek tagjainak fürdő­kezelésére fordított kiadások is. * » * A Szlovák Nemzeti Tanács bizottságai feb­ruár 25-én . folytatták Szlovákia 1959. évi költségvetése további fejezeteinek vitáját. A gazdasági és költségvetési bizottság megtárgyalta a Helyi Tüzelőanyag és Kő­olajipari Megbízott) Hivatal ' költségve­tési fejezetét. Az előadó Ján Krbavec képviselő ki­Kitüntetés (ČTK) A. Novotný köztársasági el­nök a kormány javaslatára Josef UII­richnak, a Köztársasági Rend tulajdo­nosának a Csehszlovák • Köztársaság külügyi szolgálatában végzett több éves sikeres tevékenységéért a Mun­kaérdemrendet adományozta. fejtette, hogy « főfeladatok teljesítés* terén 1958-ban az előző évekkel szemben javulás állott be főképpen a gazdasági mutatókban. A bruttó termelést, beleért­ve a bányaépítkezések ipari termelését is, 107,6*/»-ra teljesítették. Ezen ered­ményhez nagy mértékben hozzájárult a széntermelés tervének 104,4'zi-ra történt teljesítése. A dolgozók széleskörű részvételével a hatékonyság felülvizsgálásánál ebben az évben lehetséges volt fokozott feladatokat vállalni főképpen a bruttó termelés ter­jedelmében. A múlt évi tervhez viszo­nyítva az ez évi feladatok a szén és lignit termelésében 11,8%-kil, . vilSgító­gáz termelésében 12,2*/«-ka! magasabbak. A képviselők a vita során megállapí­tották, hogy a párt Intézkedései és . bányászok fokozatos erőfeszítése révén azokban a bányákban, amelyek hosszú éveken át nem teljesítették feladataikat, a múlt évben sok fogyatékosságot sike­rült áthidalni. Rámutattak a munkater­melékenység további fokozásának, a gé­pesítés jobb kihasználásának, az új mun­kamódszerek bevezetésének, a munkaerők állandósításának szükségességére » bá­nyákban és hangsúlyozták a bányászok­ról való gondoskodás további megjavítá­sának szükségességét. A képviselők kérdéseire Štefan Krčmá­rik mérnök helyi tüzelőnyag és kőolaj­ipari megbízott válaszolt. A gazdasági és költségvetési bizottság ezután megkezdte a szlovákiai kerületi nemzeti bizottságok költségvetési javas­latainak tárgyalását. Jozef Tokár képviselő, a Bratislavai Központi Nemzeti Bizottság és Kerületi Nemzeti Bizottság költségvetési javas­latainak előadója rámutatott arra, hogy az 1958. év) terv teljesítésében szerzett ismeretek, tapasztalatok és eredmények arra mutatnak, hogy a hatáskör decent­ralizálása • nemzeti bizottságokra egész­ben véve bevált. A nemzeti bizottságok hatáskb'rének bővítése megnyilvánul költ­ségvetéseik fokozásában is. A nemzeti bizottsáaok költségvetésének terjedelme az 1956. évhez viszonyítva 106'zi-ka! emelkedik és «Iéri a 9 milliárd 429 mil­lió koronát. Ez annyit jelent, hooy a szlovákiai költségvetési kiadásokból • nemzeti bizottságokra 33,í!<» jut. A decentralizálás folyamata, a hatáskör és felelősség fokozása Bratislava gazda­sági és kulturális építéséért kifejezésre jut a központi nemzeti bizottság költ­ségvetése terjedelmének növelésében is. Az ez évi költségvetési javaslat az 1956. évvel szemben 8Ö'/»-kal emelkedik. A la­kás- és polgári építkezésre , 255 millió koronát irányoznak elő. A terv szerint megkezdik 2781 lakás építését és 2558 lakást adnak át használatra. Nagy fel­adatok várnak ránk az iskolák beruhá­zási építésének terén. Az egészségügy szükségleteire 163 millió koronát irá­nyoztak elő. A Bratislavai Kerületi Nemzeti Bizott­ság költségvetése is biztosítja a kerület gazdasági fejlesztése feladatainak pénz­ellátását minden szakaszon. A Bratislavai Kerületi Nemzeti Bizottság költségvetési kiadásai 1 milliárd 589 millió 927 ezer koronára rúgnak. A Szlovák Nemzeti Tanács szociális és egészségügyi bizottsága délelőtt foglalkozott az „Egészségügyi Meg­bízotti Hivatal" költségvetési feje­zetévei. 1959-ben — amint azt a bizottság előadója ismertette — az egészség­ügyi szolgálatok terjedelme még na­gyobb ütemben növekszik, mint 1958-ban. A férőhelyek száma az egészségügyi intézményekben 2204­el emelkedik. Oj kórházakat adnak át rendeltetésüknek. Az orvosi he­lyek száma 1959-ben 4,93 százalékkal emelkedik Az egészségügy feladatai­ra a költségvetésben 1 milliárd 592 millió 838 ezer koronát biztosítanak. A megtárgyalt fejezet és az elő­adó beszámolójának vitájában a kép­viselők értékelték a dolgozókról va­ló eddigi egészségügyi gondoskodást és a konkrét javaslatok egész sorát terjesztették elő az egészségügyi szolgálatok további javítására. A képviselők kérdéseire Vojtech Török egészségügyi megbízott és helyettese, dr. Ján Marianyi vála­szoltak. •ama V. Široký miniszterelnök a szövetkezeti tagok közölt (ČTK) — A stodi járási szövetke­zeti konferenciáján részt vett Viliam Široký elvtárs, a CSKP KB politikai irodájának tagja, miniszterelnök, aki a vita során fel ?s szőlaFt. Beszédében kiemelte az EFSZ-ek IV. országos kongresszusának rend­kívüli jelentőségét és hangsúlyozta, hogy falvaink átalakításának folya­matában — főképp a plzeňi kerü­letben — jelentős sikereket értünk el. Néhány telepen kívül valameny­nyi községben van már egységes földművesszövetkezet. Most arról van szó, hogy teljes mértékben ki kell használni az élenjáró EFSZ-ek gazdag tapasztalatait. Ki kell kü­szöbölni az állattenyésztési termelés és növénytermesztés közötti elté­rést, mert az utóbbi nem felel meg : Q6exjii ej> bullái JltakmKO*&L E furcsa nevű falut, ha esetleg valaki saját szemével akarná látni, keresse a szepsi járásban. Furcsa a neve, de még furcsábbak azok a dol­gok, amelyek a faluban, illetve a szö­vetkezetben történnek. A szövetkezet már nem újkeletii. Az elsők között alakult a szepsi járásban, tavaly pedig 400 hektárral bővült, úgyhogy Mak­ranc ma már szövetkezeti falunak számít. Ha azonban a gazdasági ered­ményeket nézzük — sajnos, de való —, a később alakült szövetkezetek is megelőzték. A szövetkezet tagjai, ha szóba ke­rül a zárszámadás, csak hümmögnek, nem úgy, mint például az alsólánciak, akik örömmel beszélnek róla, hogy a munkaegységek tervezett értékét nem­csak elérték, de túl is szárnyalták. A makranciák csak legyintenek, a vál­A zene terén öt egyenként 20 ezer koronás™' vonogatják, mig nehezen kibö­és öt egyenként 10 ezer koronás díj. 3.5 „Szegenyes volt a zarszamaaas A képzőművészet terén öt egyenként 20 \ Takács Béla, a szövetkezet új elnöke eier koronás és öt egyenként 10 ezer * azn nfxi n nem r ejti véka alá szegény ­t ségüket. Szinte dühösen mondja: ) — Tizenhat koronát terveztünk, de ; nyolccal be kellett érnünk. — Nem valami dicsekedni való ered­[ mény! — Nem ám, de mi magunk vagyunk (ČTK) A prágai sajtóértekezleten, ame- í az 0j c0 2(,i. :./t..;><A1> nnmvall/nfi oTOMtűíctáHPk- \ A nemzetközi újságíró-díj kiosztása lyet az újságírók nemzetközi szervezetének titkársága rendezett, tájékoztatták a cseh- v ... <s?ňi>etJri>zPt h pinzete szlovák és külföldi újságírókat az 1888. évi \ J**' Az elnök szavai után egyre világo­nemzetközi újságlró-díj kiosztásáról A nemzetközi bizottság elhatározta, hogy A múlt évben hibát hibára halmoztak. A vezetőség nem tudta kellőképpen az 1958. évi díjat Manolisz Glézosz görög } megszervezni a munkát, a közös mun újsáqirónak a világbéke megvédésért foly- ? kát másodrendű feladatnak tekintet­tatott harcban való részvételéért Jacques f M ŕ f ett a z eredmény? Az, hogy Kavser francia elméleti tudósnak a tudo- * mánvos újságírás terén folytatott figyelem­mexikói Ä Ä I' együttműködés előmozdításában kifejtett tevékenységéért adományozza. a tagok ma elégedetlenek, mivel az év végén a zárszámadásról lapasztalato­De hát ki a hibás ezért? Ahogyan i az elnök is mondta: maguk a tagok. Igen, a tagok. De felelősség terheli a járási vezetőket is. A kibővült szö­vetkezetet úgyszólván szárnyra en­gedték és ami a legnagyobb hiba, keveset törődtek az emberek gondol­kozásának átformálásával. Más szóval: hiányzott a meggyőző, felvilágosító politikai munka. Rossz fényt vet az a járási vezetők munkájára is, hogy a szövetkezet ha­tárában 70 hektáron elrothadt a sar­jú, 7 hektáron az elsőrendű széna, 21 hektáron a tarlólöhere. Vajon a járási vezetők ezt nem látták? Ha látták, mit tettek a hibák kiküszöbö­lése érdekében? Ez a hanyagság a szövetkezeti tago­kat pedig anyagilag érintette és mond­juk meg őszintén, minden kertelés nélkül, hogy a veszni hagyott sok takarmány még az idei bevételüket is befolyásolni fogja. Máris arról panaszkodnak, hogy ke­vés a takarmányuk. Az állatoknak pedig ennie kell. Nincs más megoldás, mint pénzért megvenni a takarmányt. Ez pedig jónéhány ezer koronával apasztja a közös pénztárt. A szövetkezet új vezetősége már szóvá tette, hogy az állattenyésztésben dolgozók sem végzik becsületesen munkájukat, többször jeges moslékkal etették a sertéseket. A fegyelem, a munkaerkölcs meg­szilárdítása érdekében a szövetkezet vezetősége az alapszabályzat értelmé­ben a rendbontókat, a munkafegyelem megsértőit bizonyos számú munka­egység levonásával iparkodik iobb be­látásra bírni. így került sor arra, hogy a munka­fegyelem megsértése miatt Csécsi Jó­zsefnek is levontak két munkaegy­séget. Csécsi azonban, ahelyett, hogy elismerte volna ballépését, felhábort tóan pimaszhangú levelet írt, a veze­tőségnek, amelyben a demokráciára, a szabadságra hivatkozik. A levélből kiviláglik, hogy Csécsi a szabadságot olyanformán értelmezi, hogy manapság mindenki azt csinál ami neki éppen tetszik. Igen, szaftod­mezőgazdaságunk jelenlegi állapo­tának, sem a növekvő igényeknek. Viliam Široký miniszterelnök a gép­és traktorállomások gépeinek - eladá­sával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a „ki mint vet, úgy arat" he­lyes közmondás gyakorlati érvénye­sítéséről van szó. A miniszterelnök a továbbiakban beszélt a túlméretezett háztáji gaz­dálkodás káros hatásáról, továbbá, hogy szükséges beruházásokat esz­közölni a föld termőerejének foko­zása érdekében, amiről hosszú ideig megfeledkeztek, továbbá hogy az if­júságnak aktívan részt kell vennie a falu új életének építésében. A stodi járási szövetkezeti konfe­rencia a szocialista mezőgazdasági termelés további fokozására irá­nyuló kötelezettségvállalásokkal fe­jeződött be. r- h í r e k -r • Február 24-én volt Br.rttslwában a sajtóterjesztés terén dolgozók szlovákiai értekezlete, amelyen dr. h, c. Jozef Lu­kačovič távösszeköttetésügyi megbízott is ság van, olyan szabadság, amely min- í felszólalt. denkinek jogot, embeH életet biztosít A r és mindenkinek lehetővé teszi, hogy Á talajja' tudása, képessége szerint helyezked- koroná hessék el és a jót, a közösség érde­keit szolgálja. Nincs szó és nem is lehet szó olyan szabadságról, ami­lyenre Csécsi gondol. Nem élünk a neandervölgyi emberek korszakában, amikor ha az egyik embernek kedve szottyant, büntetlenül agyoncsaphatta a másikat. A hasonlat talán egy kicsit erős, de szükséges így feltenni a kér­dést, hogy azok az emberek, akik gondolkodásukban még Csécsi József­hez hasonlítanak, megértsék a sza­badság fogalmát. Csécsi vétett a közösség ellen és a szövetkezet vezetősége helyesen cse­lekedett, amikor alkalmazta az alap­szabályzatnak erre vonatkozó cikke­lyét. A szövetkezet vezetősége, ha eré­lyesen fellép a rendbontókkal szem­ben, ezt csakis a közösség érdekeiért teszi. Azok is, akik ma még rosszal­lóan csóválják fejüket egy-egy kemé­nyebb szó hallatára, később ma­guk is rájönnek, hogy a vezetőség­nek volt igaza, rájönnek, ha majd a következő zárszámadáskor már nem­csak tapasztalatokkal, de százasokkal megtömött erszénnyel térnek haza az évzáró gyűlésről. A járás vezetőinek pedig a jövőben többet kelt törődniök a makrandákkal. Gyakrabban kell járni hozzájuk, hisz Szepsi és Makranc között egy jó kő­hajításnyi csak az üt. (i. sz.) A NYITRAI KERÜLETBEN ez idén a talajjavító munkákra 24 millió 700 ezer koronát fordítanak. Az egységes földmű­vesszövetkezetek beruházási építkezésére 309 millió 400 ezer koronát irányoztak elő. AZ ELMÚLT NÉGY ÉVBEN a szocialista országokból 137 588 látogató érkezett ha­zánkba. Köztársaságunkból ezen államokba több mint 208 ezer ember látogatott el. Mintegy 25 ezs>r látogató jött ' hazánkba a kapitalista országokból. A ČEDOK ez idei terve feltételezi, hogy mintegy 100 ezer ember utazik külföldre és a népi demokratikus országokból köztársaságunkba nagyszámú vendég érkezik. A kapitalista országokból mintegy 30 ezer személy érke­zése várható. A TEXTILFOGYASZTÁS terén köztár­saságunk magas szinvonalat ért el. A cipő­vásárlásban — egy főre átszámítva — első helyen állunk az egész világon. Ennek ellenére a távlati terv feltételezi, hogy 1965-lg a ruhanemű, cipó és divatáru el­adása az 1957, évhez viszonyítva csaknem 5 százalékkal emelkedik. BRATISLAVÁBAN február 25-én meg­kezdődött sz Élelmiszeripari és M^zöriaz­dasági Begyűjtési Alkalmazottak Szakszerve­zeti Szövetségének kétnapos VI. szlovákiai értekezlete. A Szlovák Nemzeti Színház Bratislavában február 28-án Csehszlovákiában első ízben adja elő Vlsszarlon Sebalinnak, az Orosz SZSZSZK nemzeti művészének A makran­cos asszony megfékezése című vigoperáját. A KASSAI KERÜLET EFSZ-tagjai ez Idei részesedésükből több mint 12,5 millió ko­ronát helyeztek el a? állami takarékpénz­tárakban. A legnagyobb összeget — több mint 6,5 millió koronát s klrályhelmeoí já­rásban helyezték a takarékpénztárakba. ŰJ SZÓ ? * 1959- február 26.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom