Új Szó, 1959. február (12. évfolyam, 31-58.szám)

1959-02-24 / 54. szám, kedd

A feladatok teljesítése érdekében (ČTK) - A Handlovai Nagybányában vasárnap tartották meg az üzemi pártszervezet konferenciáját. A konferencián részt vett Jozef Kríž elvtárs, az SZLKP KB irodájának tagja, az SZLKP KB titkára is. A handlovai bányászok és műszaki dolgozók az SZLKP KB irodájának a szlovákiai szénbányákban fennálló helyzetről kiadott határozata alapján olyan intézkedéseket foganatosítottak, melyek különösen a fejtési terv teljesítésében kedvező fordulatot eredményeztek, A múlt évi tervet 29 345 tonna szén fejtésével túlteljesítették. A nagyobbfokú gépesítés segítségével 359 ezer koronával csökkentették a tervezett költségeket. A Handlovai Nagybánya ez idei fokozott feladatainak teljesítése megköveteli a pártszervezet eddiginél nagyobb fokú aktivitását és a műszaki dolgozók következetesebb gondoskodását a gépesítés fejlesztéséről. A handlovai bányászoknak ez idén 920 ezer tonna szenet kell fejteniök és 17140 méter folyosót kell kihajtaniok. Jozef Kríž, az SZLKP KB irodájának tagja, az SZLKP KB titkára a vita befejező részében rámutatott a handlovai bányászok nagy feladataira. Hangsúlyozta, hogy a kommunistáknak az építőfeladatok teljesítése során az élen kell állniok. A konferencia határozata kitűzte a feladatok teljesítése érdekében szükséges intézkedéseket. A Handlovai Nagybányában dolgozó kommunisták a terv egyenletes teljesítése és tartós sikerek elérése érdekében a jövőben különös figyelmet fordítanak a munkaerők állandósítására. A Kínai Tudományos Akadémia küldöttsége Prágában (ČTK) — Vasárnap Prágába érkezett a Kínai Tudományos Akadémia öttagú küldöttsége, melyet Vu Jujszun, az akadémia elnökhelyettese vezet. A vendégeket a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnökségének képviselői fogadták a prágai főpályaudvaron. A Kínai Népköztársaság legfelsőbb tudományos intézményének küldöttsége kétheti csehszlovákiai tartózkodása alatt megvitatja a Csehszlovák Tudományos Akadémia képviselőivel a kölcsönös kapcsolatok továbbfejlesztésének kérdéseit. A tárgyalásokat hétfőn kezdték meg. A tárgyalások célja a tudományos együttműködésről szóló három évre érvényes egyezmény megkötése, valamint a tudományos munkával kapcsolatos közös feladatok ez idei tervének kidolgozása. Felvonó a lomnici-csúcsra A chrudimi Transporta-üzem dolgozói a Magas-Tátrában a Kőpatakitó partját és a Lomnici-csúcsot összekötő első ülőkés felvonó építésének befejező munkálatait végzik. Az alsó és a felső megállóhely közötti magasságkülönbség 424 méter. A főállomás a tenger szintje fölött 2192 méternyi magasságban épült. Az új ülőkés felvonó próbaüzemeltetését a jövő hónapban kezdik meg. Az űj felvonó óránként 240 turista szállítására alkalmas. Bizsutériaszalon Bratislavában A Bratislavai Díszmű- és Rövidáru n. v. a Halászkapu utcában a közeljövőben bizsutériaszalont létesít, ahol az összes jabloneci díszműáruk, mint fülbevalók, nyakláncok, karkötők, gyűrűk, púderdobozok, nyakkendőtűk brosok, gyöngyök és hasonló áruk nagy választékban lesznek kaphatók. A bizsutéria áruk után nagy az érdeklődés, mivel a bizsutéria mint hajdlsz is nagyon divatos lett. A csehországi Jablonecben gyártott bizsutériát a világ minden részébe szállítják. Kivitele a legutóbbi években jelentékenyen emelkedett. - - ----- - *» **********S******************

***

**

********* nek arra kényszerítve, ne legyenek esetleg oly hátrányos helyzetben, hogy tehetségük és adottságaik ellenére is érvényesülési lehetőségeik csak addig terjedhetnek, ameddig a magyar nyelvvel boldogulnak. Hogy túljuthassunk a falu határán, amelyben születtünk, túl azon, hogy ami apáinknak jó volt, az nekünk is megfelel, — nyíljék meg az út, s teremtsük meg feltételeit annak, hogy bárki e hazában az legyen és úgy érvényesülhessen, amire és amihez tehetsége, képessége és adottságai vannak. És hát miben, mily módon mérjük le az egyenjogúság érvényesülését, miben mutatkozzék meg egyenjogúságunk, ha nem abban, hogy mindenki képességeinek és adottságainak megfelelően érvényesülhet és boldogulhat ? Hogy ott és az leszel, ahol és aminek legjobban megfelelsz, a társadalom érdekében a leghasznosabb tevékenységet fejtheted ki? így és akkor érzed magad teljes értékű és jogú embernek, vagy pedig akkor, ha megmaradsz ott és annak, aminek születtél — csak azért, mert „magyar" vagy? Szembe kell néznünk azokkal az itt-ott fellelhető megnyilvánulásokkal. és szólnunk kell róluk, amelyek a magyar dolgozók egyenjogúságát kizárólag a magyar nyelv használatában látják. De hát ki és mily módon gátol bárkit is abban, hogy anyanyelvét szabadon használhassa ? Vagy mi célt szolgál, ha nem az anyanyelv szabad használatát az a több száz magyar tannyelvű iskola, amely a magyarlakta Délvidéken van, s amelyekben pl. a múlt évben kevés híján 100 ezer magyar diák tanult s részesült oktatásban anyanyelvén? Mi célt szolgálnak a magyar újságok, az igen tekintélyes példányszámban megjelenő könyvek? Mi célt szolgálunk azzal, hogy küzdünk a magyar nyelv tisztaságáért? Hogy a magyar dolgozók ne á „národný výbor"ra, hanem a nemzeti bizottságra menjenek s ott ne a „predsedá"val, hanem az elnökkel beszéljenek. Mi derül ki mindebből? Csak az, hogy aki egyenjogúságát egyoldalúan csupán a magyar nyelv használatában látja, aki a szlovák nyelv elsajátításában anyanyelve és nemzetisége veszélyeztetését véli felfedezni, az akarva, nem akarva a magyar és a szlovák dolgozók megértésének és együttélésének megbontására törekszik, holmi búsmagyarkodas nacionalista szószólójává válik. Pártunk a lenini nemzetiségi politikát megvalósítva határozottan leszögezte, hogy a magyar lakosság az egyes hivatalokkal és szervekkel való érintkezése folyamán anyanyelvét használhassa s burzsoá-nacionalizmusnak tekint minden olyan megnyilvánulást, amely e világos irányelv elferdítésére és be nem tartására irányul. A pártnak ezt az irányelvét követve az illetékes állami szervek kötelesek gondoskodni arról, hogy az intézkedések és határozatok, valamint rendeletek, idejében és magyarul is megjelenjenek, illetve, hogy a magyar lakosságnak saját anyanyelvén elérhetővé tegyék és tudomására hozzák őket. A csehszlovákiai magyar dolgozók, hűen követve Csehszlovákia Kommunista Pártját, tevékeny és öntudatos építői hazánkban a szocializmusnak. Teljes tudatában vagyunk annak, hogy sorsunk és boldogulásunk elválaszthatatlanul összefonódott a cseh és a szlovák dolgozókéval. Látjuk és tudjuk: a dolgozók szolidaritása és testvéri összefogása az a hatalmas és legyőzhetetlen erő, amely kivívja és biztosítja nemzetiségre való tekintet nélkül minden ember számára emberi és nemzeti szabadságát; jogainak teljes érvényesülését. BÁTKY LASZLÖ Az évi munka értékelése útmutatást is jelent Nagyobb jogkör — nagyobb felelősség A nemzetgyűlés az elmúlt napokban hagyta jóvá az állami költségvetés idei tervezetét. Amikor a nemzetgyűlés bizottságai a kerületi nemzeti bizottságok költségvetését vitatták meg, a képviselők hangsúlyozták, hogy a nemzeti bizottságok költségvetései az állami költségvetés szerves részét képezik s a rendelkezésükre bocsátott eszközöket, mint az államhatalom helyi szervei, feladataik teljesítésére fordítják. S ezek a feladatok nem kicsinyek, hiszen a nemzeti bizottságok egész népgazdaságunk több mint egyharmadát igazgltják. Ez idén az állami költségvetésből többek között a mezőgazdaságra előirányzott kiadásokból 83 százalékban, az építészetre szánt összegből 26,4 százalékban, a helyi gazdálkodásra fordított eszközökből 100 százalékban részesülnek. S ha ehhez hozzávesszük az ez évben sorra kerülő tíjabb decentralizálást, a nemzeti bizottságok jogkörének további bővítését, — különösen az építészet, a segédtermelési, az autójavító üzemek, és más szakaszok igazgatása terén - láthatjuk, mily nagy felelősség hárul a nemzeti bizottságokra a hatáskörükbe tartozó területen a termelés fejlesztésében, a népgazdasági feladatok teljesítésében. A nemzeti bizottságok idei költségvetése az állami költségvetés 34,4 százalékát teszi ki. Mennyire megnőtt a nemzeti bizottságok felelőssége, igazolja az is, hogy idei költségvetésük a második ötéves terv kezdeti időszakával szemben 98 százalékkal növekedett. Ez a magas összeg, melyet pártunk és kormányunk a nemzeti bizottságokra bíz, legjobban jellemzi küldetésük fontosságát. S ez arra kell, hogy ösztönözze őket, hogy az eddiginél még jobban kifejleszszék és elmélyítsék tömegszervező tevékenységüket, hogy ezáltal fokozottabb mértékben kapcsolhassák be a lakosok legszélesebb rétegeit az államigazgatásba, a közös ügyek intézésébe. S itt szóvá kell tenni, hogy ezen a téren nem mindegyik nemzeti bizottság büszkélkedhetík sikerrel. Erről beszéltek a nemzetgyűlési képviselők is, amikor a nemzeti bizottságok költségvetéséről tárgyaltak. A vitában nemcsak bírálat hangzott e! — főleg amiatt, hogy egyes nemzeti bizottságok megfeledkeznek költségvetéseiknek a lakosokkal való megvitatásáról, — hanem útmutatással is szolgáltak számukra. Azt mondották, hogy a nemzeti bizottságok feladatainak teljesítésében döntő hatással van a tömegszervező munka hatékonysága. S itt felmerül a kérdés, hogyan ismertessék a lakosokkal, hogyan tegyék mindennapi gondoskodásuk tárgyává a gazdasági feladatok, terveik és költségvetéseik teljesítését? Ez úgy érhető el, ha a gazdasági eredmények mellett értékelik a tömeg szervező munkát is Ez olyan kérdés, mely régóta foglalkoztatja a nemzeti bizottságokat. A nemzetgjülési képviselők az életből szerzett tapasztalataik alapján erre azt a választ adták, hogy e kérdés megoldása elsősorban attól függ, hogyan használják ki a nemzeti bizottságok a mostani időszakban a lakosok széles körének bevonásával a múlt évi eredmények értékelését, idei költségvetéseik és feladataik nyilvános megvitatását, különösképp a Központi Bizottság levelével kapcsolatban tartott országos vitában tett észrevételek, javaslatok valóra váltását. Ezen a téren vannak jó és kevésbé jó tapasztalatok. De bárhogyan is nézünk erre a kérdésre — ha a nemzeti bizottságok funkcionáriusai a feladatok oroszlánrészét is vállalják magukra — mindig oda lyukadunk ki, hogy a nemzeti bizottságok tevékenysége csak akkor járhat igazán sikerrel, ha munkájukban a dolgozók segítségére támaszkodnak. S itt feltehetjük a kérdést: kihasználják-e mindenütt és minden esetben a nemzeti bizottságok a tömegszervezés különböző módszereit és formáit, sikeres tevékenységük legfőbb forrásait? Az elmúlt hetek és a múlt év tapasztalatai arról tanúskodnak, hogy nem mindenütt fektetnek kellő súlyt a lakosoknak az államigazgatásban s a gazdaság irányításában való részvétele szervezésére. Most, amikor a nemzeti bizottságok egy része már értékelte, mások csak most értékelik a múlt évi eredményeket, s a kerületi nemzeti bizottságok tanácsai már jóváhagyták az idei feladatok szétírását, s ezek teljesítésének biztosítására most készülnek fel a járási nemzeti bizottságok — ez az időszak a legjobb alkalmat nyújtja, hogy a nemzeti bizottságok elmélyítsék a választókkal való kapcsolataikat és tevékenyen bevonják őket a nagyszabású feladatok teljesítésébe. Ezt a jó alkalmat azonban nem tudják mindenütt kellően kihasználni. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják hogy sok helyen a múlt évi eredmények értékelésében megelégedtek azzal, hogy statisztikai kimutatásokkal állapítsák meg az egyes feladatok teljesítését, kiemeljék azokat a vállalatokat, intézményeket, melyek megálltak a helyüket, de már kevésbé törődtek a fogyatékosságok okainak elemzésével. Ezeket az értékeléseket túlnyomórészt néhány funkcionárius bevonásával a nemzeti bizottságok apparátusának dolgozói, a tervezési bizottság tagjai fektették papírra. Ezekben az értékelésekben sokhelyütt szóba sem került, hogy az elért eredményeket milyen módszerekkel, formákkal érték el és mit tettek a nemzeti bizottságok tanácsai, funkcionáriusai, tagjai az állandó bizottságok stb, annak érdekében, hogy tökéletesítsék a nemzeti bizottság tevékenységét, hogy minél nagyobb számban vonják be a lakosokat társadalmi célkitűzéseik valóra váltásába. Mindebből kitűnik, hogy a nemzeti bizottságok tanácsai nem elégedhetnek meg azzal, hogy az évi munka értékelését kizárólag a tervezési bizottságra bízzák, mert a nemzeti bizottság egész tevékenységéről van szó, s ennek értékelése elsősorban a tanácsot illeti meg, mely munkába be kell vonnia az állandó bizottságokat is. | Szoros kapcsolatban a választókkal A legtöbb helyi és járási nemzeti bizottság most értékeli múlt évi tevékenységét. A nyitrai kerületben erre jól felkészültek. A kerületi nemzeti bizottság úgy irányította az alsóbbfokú szerveket, hogy a múlt év befejeztével azonnal hozzákezdtek az akciós programtervek teljesítésének értékeléséhez, hogy arról a nemzeti bizottsági tagok már akkor számot adhassanak a választóknak, amikor eléjük terjesztik az idei feladatokat. A lakosok érdeklődését felkelteni a közügyek iránt, hogy megértéssel és lelkesedéssel vehessenek részt azok megoldásában — ez a nemzeti bizottságok egyik legfontosabb feladata. Egyes nemzeti bizottságok a tömegekkel való kapcsolatot tévesen úgy értelmezik, hogy például formálisan bővítik az állandó bizottságok szémát, azok céltudatos tevékenységének kifejtése nélkül. A tömegszervező munka tartós sikerének rovására megy az a több nemzeti bizottságban meghonosodott rossz szokás, kampányszerűség, amikor bizonyos feladatok, pl. az EFSZ-ek szilárdítása, az időszaki mezőgazdasági munkálatok s a begyűjtés sikerének biztosítása alkalmával mozgósítják a járási nemzeti bizottság egész apparátusát, s utána addig szüneteltetik a nép körében végzett meggyőző munkát, míg meg nem kezdik az újabb kampányfeladatokat. A nemzeti bizottságoknak és tagjaiknak a választókörzetekben állandóan érintkezésben kell lenniök a lakosokkal, hogy szüntelenül tájékoztathassák őket és tanácskozzanak velük feladataikról, előkészületben levő határozataikról, az intézkedések végrehajtásáról stb. A nemzeti bizottsági tagok túlnyomó része a választókörzetekben végzett szervező munkát fontosnak tartja s ahol erre irányítják tevékenységüket és megadják nekik a lehetőséget, hogy eredményesen tehessenek eleget küldetésüknek, ott valóban szorosabbá válik a választokkal való kapcsolat. De sajnos, megtörténik nem egy esetben, hogy a nemzeti bi zottsági tagok saját kezdeményezésükből hiába akarnak tevékenyek lenni, mert ebben nem támogatja őket a nemzeti bizottság. így volt ez a szenei járásban is. A járási nemzeti bizottság tagjai a múlt évben eredményes és hasznos tevékenységet kezdtek kifejteni választókörzeteikben, ahol ellenőrizték a helyi nemzeti bizottságok munkáját, segítséget nyújtottak nekik, kezükbe vették a lakosok panaszainak intézését, de amikor látták, hogy ebben nem segítik őket a JNB végrehajtó szervei, ez elvette kedvüket a további munkától, Hasonló volt a helyzet a Banská Bystrica-i kerületben, a KNB egyes tagjainak esetében, akikhez a lakosok bizalommal fordultak s akik felvetett kérdéseikre nem tudtak azonnal választ adni. Ekkor a kerületi nemzeti bizottságtól levélben kértek tájékoztatást. Megtörtént, hogy hosszú napokon át sem kaptak választ. Például a KNB mező- és erdőgazdasági osztálya azért nem válaszolt kérelmeikre, mert a KNB tagjától kapott levélre szóló válaszadást olyan dolgozóra bízták, aki időközben megbetegedett, vagy az kapta, akit az ügyosztály vezetője hosszabb idóre valamely járásba küldött ki a JNB megsegítésére s emiatt hevertek hosszú hetekig és hónapokig az íróasztal fiókjában a KNB tagjainak válaszra váró levelei. A nemzeti bizottság apparátusának dolgozói, illetve az ügyosztályok vezetői nem intézhetik ilyen bürokratikusán a panaszok és észrevételek intézését, hanem azokra azonnal választ kell adniok, mert ezzel is elősegítik a nemzeti bizottság tagjainak a választókörzetben végzett sikeres munkáját. A nagyvárosi példa Néhány példából is kitűnik, hogy a nemzeti bizottság múlt évi munkájuk értékelésében nem elégedhetnek meg csupán a statisztikai kimutatásokkal, hanem elsősorban tevékenységük szigorú és igazságos megítélése alapján adhatnak becsületesen számot munkájukról a választóknak, akik ezt örömmel fogják fogadni; ez serkenteni fogja őket a nemzeti bizottság tevékenységének megjavítására, a közös feladatok még lelkesebb teljesítésére. De hogyan? — teszik' fel sokhelyütt a kérdést. Erre példával felelhetnénk a legérthetőbben. Bratislavában a Vinohrady és az Újváros körzetekben a kérdés és felelet esték vagy beszélgetések a lakosokkal címen rendezett gyűlések keretében a körzeti nemzeti bizottság s a központi nemzeti bizottság vezető funkcionáriusai rendszeresen találkoznak a választókkal, együtt tanácskoznak a nemzeti bizottságok legidőszerűbb problémáiról, a választók által felvetett kérdésekre azonnal vagy pedig meghatározott időben írásban felelnek. Fontosak ezek a gyűlések, merť a nemzeti bizottságok ezeken nemcsak megismerik a lakosok véleményét a munkájukról, hanem a választóknak ezzel kapcsolatos észrevételei, tanácsai és kézzelfogható segítsége megteremti a nemzeti bizottság határozatai gyors valóraváltásának lehetőségét. Ezeket a gyűléseket úgy készítik elő, hogy erre a célra külön bizottságot szerveztek, melyben részt vesznek a nemzeti bizottsági tagok, az utcai bizottságok elnökei, titkárai, a nőbizottság képviselői és egymás között eldöntik, ki fog az ülésen elnökölni, ki tartja

4 majd a beszámolót stb. Ha olyan nagy városban, mint Bratislavában a választókkal való szoros kapcsolat kiépítésében sikereket érnek el, akkor a kisebb városokban és községekben, ahol a lakosok s a nemzeti bizottsági tagok túlnyomó része ismerik egymást, ennek a fontos feladatnak még következetesebben tehetnek eleget. A nemzeti bizottságok sikeres munkájának egyedüli titka: a céltudatos kezdeményezés, a rendszeres tömegszervezőmunka s a lakosság érdekeiről való állandó gondoskodás. Petrőci Bálint A Banská Bystrica melletti kremnlčkai szövetkezet 270 hektár földön gazdálkodik, tagjai elhatározták, hogy 50 hektár vizes talajt alagcsöveznek. A múlt év decemberétől már folynak a munkálatok, ássák a levezető csatornákat. A zvoleni mezőgazdasági és erdőtechnikai ármentesitő kerületi üzem 29 dolgozója télen is dolgozik, hogy az aíagcsövezést még a tavaszig elvégezzék. Foto K. Cich - ČTK ÜJ SZÓ 5 * 1959. február 14,