Új Szó, 1959. február (12. évfolyam, 31-58.szám)

1959-02-24 / 54. szám, kedd

A feladatok teljesítése érdekében (ČTK) - A Handlovai Nagybányá­ban vasárnap tartották meg az üze­mi pártszervezet konferenciáját. A konferencián részt vett Jozef Kríž elvtárs, az SZLKP KB irodájának tagja, az SZLKP KB titkára is. A handlovai bányászok és műszaki dolgozók az SZLKP KB irodájának a szlovákiai szénbányákban fennálló helyzetről kiadott határozata alap­ján olyan intézkedéseket foganato­sítottak, melyek különösen a fejtési terv teljesítésében kedvező fordu­latot eredményeztek, A múlt évi ter­vet 29 345 tonna szén fejtésével túl­teljesítették. A nagyobbfokú gépe­sítés segítségével 359 ezer koro­nával csökkentették a tervezett költ­ségeket. A Handlovai Nagybánya ez idei fo­kozott feladatainak teljesítése meg­követeli a pártszervezet eddiginél nagyobb fokú aktivitását és a mű­szaki dolgozók következetesebb gon­doskodását a gépesítés fejlesztésé­ről. A handlovai bányászoknak ez idén 920 ezer tonna szenet kell fej­teniök és 17140 méter folyosót kell kihajtaniok. Jozef Kríž, az SZLKP KB irodá­jának tagja, az SZLKP KB titkára a vita befejező részében rámutatott a handlovai bányászok nagy felada­taira. Hangsúlyozta, hogy a kommunis­táknak az építőfeladatok teljesítése során az élen kell állniok. A konferencia határozata kitűzte a feladatok teljesítése érdekében szükséges intézkedéseket. A Handlo­vai Nagybányában dolgozó kommu­nisták a terv egyenletes teljesítése és tartós sikerek elérése érdekében a jövőben különös figyelmet fordí­tanak a munkaerők állandósítására. A Kínai Tudományos Akadémia küldöttsége Prágában (ČTK) — Vasárnap Prágába érke­zett a Kínai Tudományos Akadémia öttagú küldöttsége, melyet Vu Juj­szun, az akadémia elnökhelyettese vezet. A vendégeket a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnökségének képviselői fogadták a prágai főpá­lyaudvaron. A Kínai Népköztársaság legfelsőbb tudományos intézményének küldött­sége kétheti csehszlovákiai tartóz­kodása alatt megvitatja a Csehszlo­vák Tudományos Akadémia képvise­lőivel a kölcsönös kapcsolatok to­vábbfejlesztésének kérdéseit. A tár­gyalásokat hétfőn kezdték meg. A tár­gyalások célja a tudományos együtt­működésről szóló három évre érvé­nyes egyezmény megkötése, vala­mint a tudományos munkával kap­csolatos közös feladatok ez idei ter­vének kidolgozása. Felvonó a lomnici-csúcsra A chrudimi Transporta-üzem dol­gozói a Magas-Tátrában a Kőpataki­tó partját és a Lomnici-csúcsot össze­kötő első ülőkés felvonó építésének befejező munkálatait végzik. Az al­só és a felső megállóhely közötti magasságkülönbség 424 méter. A fő­állomás a tenger szintje fölött 2192 méternyi magasságban épült. Az új ülőkés felvonó próbaüzemeltetését a jövő hónapban kezdik meg. Az űj felvonó óránként 240 turista szállítá­sára alkalmas. Bizsutériaszalon Bratislavában A Bratislavai Díszmű- és Rövidáru n. v. a Halászkapu utcában a közel­jövőben bizsutériaszalont létesít, ahol az összes jabloneci díszműáruk, mint fülbevalók, nyakláncok, karkö­tők, gyűrűk, púderdobozok, nyakken­dőtűk brosok, gyöngyök és hasonló áruk nagy választékban lesznek kap­hatók. A bizsutéria áruk után nagy az érdeklődés, mivel a bizsutéria mint hajdlsz is nagyon divatos lett. A csehországi Jablonecben gyártott bizsutériát a világ minden részébe szállítják. Kivitele a legutóbbi évek­ben jelentékenyen emelkedett. - - ----- - *» **********S****************** *** ** ********* nek arra kényszerítve, ne legye­nek esetleg oly hátrányos hely­zetben, hogy tehetségük és adottságaik ellenére is érvénye­sülési lehetőségeik csak addig ter­jedhetnek, ameddig a magyar nyelvvel boldogulnak. Hogy túl­juthassunk a falu határán, amely­ben születtünk, túl azon, hogy ami apáinknak jó volt, az nekünk is megfelel, — nyíljék meg az út, s teremtsük meg feltételeit annak, hogy bárki e hazában az legyen és úgy érvényesülhessen, amire és amihez tehetsége, képessége és adottságai vannak. És hát miben, mily módon mérjük le az egyenjogúság érvé­nyesülését, miben mutatkozzék meg egyenjogúságunk, ha nem abban, hogy mindenki képességei­nek és adottságainak megfelelően érvényesülhet és boldogulhat ? Hogy ott és az leszel, ahol és aminek legjobban megfelelsz, a társadalom érdekében a leghasz­nosabb tevékenységet fejtheted ki? így és akkor érzed magad teljes értékű és jogú embernek, vagy pedig akkor, ha megmaradsz ott és annak, aminek születtél — csak azért, mert „magyar" vagy? Szembe kell néznünk azokkal az itt-ott fellelhető megnyilvánulá­sokkal. és szólnunk kell róluk, amelyek a magyar dolgozók egyenjogúságát kizárólag a ma­gyar nyelv használatában látják. De hát ki és mily módon gátol bárkit is abban, hogy anyanyelvét szabadon használhassa ? Vagy mi célt szolgál, ha nem az anyanyelv szabad használatát az a több száz magyar tannyelvű iskola, amely a magyarlakta Délvidéken van, s amelyekben pl. a múlt évben kevés híján 100 ezer magyar diák tanult s részesült oktatásban anyanyelvén? Mi célt szolgálnak a magyar újságok, az igen tekinté­lyes példányszámban megjelenő könyvek? Mi célt szolgálunk azzal, hogy küzdünk a magyar nyelv tisztaságáért? Hogy a magyar dolgozók ne á „národný výbor"­ra, hanem a nemzeti bizottságra menjenek s ott ne a „predsedá"­val, hanem az elnökkel beszélje­nek. Mi derül ki mindebből? Csak az, hogy aki egyenjogúságát egy­oldalúan csupán a magyar nyelv használatában látja, aki a szlovák nyelv elsajátításában anyanyelve és nemzetisége veszélyeztetését véli felfedezni, az akarva, nem akarva a magyar és a szlovák dolgozók megértésének és együtt­élésének megbontására törekszik, holmi búsmagyarkodas nacionalis­ta szószólójává válik. Pártunk a lenini nemzetiségi politikát megvalósítva határozot­tan leszögezte, hogy a magyar lakosság az egyes hivatalokkal és szervekkel való érintkezése folya­mán anyanyelvét használhassa s burzsoá-nacionalizmusnak tekint minden olyan megnyilvánulást, amely e világos irányelv elferdí­tésére és be nem tartására irá­nyul. A pártnak ezt az irányelvét követve az illetékes állami szer­vek kötelesek gondoskodni arról, hogy az intézkedések és határo­zatok, valamint rendeletek, idejé­ben és magyarul is megjelenjenek, illetve, hogy a magyar lakosság­nak saját anyanyelvén elérhetővé tegyék és tudomására hozzák őket. A csehszlovákiai magyar dol­gozók, hűen követve Csehszlová­kia Kommunista Pártját, tevé­keny és öntudatos építői hazánk­ban a szocializmusnak. Teljes tu­datában vagyunk annak, hogy sorsunk és boldogulásunk elvá­laszthatatlanul összefonódott a cseh és a szlovák dolgozókéval. Látjuk és tudjuk: a dolgozók szo­lidaritása és testvéri összefogása az a hatalmas és legyőzhetetlen erő, amely kivívja és biztosítja nemzetiségre való tekintet nélkül minden ember számára emberi és nemzeti szabadságát; jogainak tel­jes érvényesülését. BÁTKY LASZLÖ Az évi munka értékelése útmutatást is jelent Nagyobb jogkör — nagyobb felelősség A nemzetgyűlés az elmúlt napok­ban hagyta jóvá az állami költség­vetés idei tervezetét. Amikor a nem­zetgyűlés bizottságai a kerületi nem­zeti bizottságok költségvetését vi­tatták meg, a képviselők hangsúlyoz­ták, hogy a nemzeti bizottságok költ­ségvetései az állami költségvetés szerves részét képezik s a rendelke­zésükre bocsátott eszközöket, mint az államhatalom helyi szervei, fel­adataik teljesítésére fordítják. S ezek a feladatok nem kicsinyek, hiszen a nemzeti bizottságok egész népgaz­daságunk több mint egyharmadát igazgltják. Ez idén az állami költ­ségvetésből többek között a mező­gazdaságra előirányzott kiadásokból 83 százalékban, az építészetre szánt összegből 26,4 százalékban, a helyi gazdálkodásra fordított eszközökből 100 százalékban részesülnek. S ha ehhez hozzávesszük az ez évben sor­ra kerülő tíjabb decentralizálást, a nemzeti bizottságok jogkörének to­vábbi bővítését, — különösen az épí­tészet, a segédtermelési, az autója­vító üzemek, és más szakaszok igaz­gatása terén - láthatjuk, mily nagy felelősség hárul a nemzeti bizottsá­gokra a hatáskörükbe tartozó terüle­ten a termelés fejlesztésében, a nép­gazdasági feladatok teljesítésében. A nemzeti bizottságok idei költség­vetése az állami költségvetés 34,4 százalékát teszi ki. Mennyire megnőtt a nemzeti bizottságok felelőssége, igazolja az is, hogy idei költségve­tésük a második ötéves terv kezdeti időszakával szemben 98 százalékkal növekedett. Ez a magas összeg, me­lyet pártunk és kormányunk a nem­zeti bizottságokra bíz, legjobban jel­lemzi küldetésük fontosságát. S ez arra kell, hogy ösztönözze őket, hogy az eddiginél még jobban kifejlesz­szék és elmélyítsék tömegszervező tevékenységüket, hogy ezáltal foko­zottabb mértékben kapcsolhassák be a lakosok legszélesebb rétegeit az államigazgatásba, a közös ügyek in­tézésébe. S itt szóvá kell tenni, hogy ezen a téren nem mindegyik nemzeti bizottság büszkélkedhetík sikerrel. Erről beszéltek a nemzetgyűlési kép­viselők is, amikor a nemzeti bizott­ságok költségvetéséről tárgyaltak. A vitában nemcsak bírálat hangzott e! — főleg amiatt, hogy egyes nem­zeti bizottságok megfeledkeznek költ­ségvetéseiknek a lakosokkal való megvitatásáról, — hanem útmutatás­sal is szolgáltak számukra. Azt mon­dották, hogy a nemzeti bizottságok feladatainak teljesítésében döntő ha­tással van a tömegszervező munka hatékonysága. S itt felmerül a kérdés, hogyan ismertessék a lakosokkal, ho­gyan tegyék mindennapi gondoskodá­suk tárgyává a gazdasági feladatok, terveik és költségvetéseik teljesíté­sét? Ez úgy érhető el, ha a gazdasági eredmények mellett értékelik a tömeg ­szervező munkát is Ez olyan kérdés, mely régóta fog­lalkoztatja a nemzeti bizottságokat. A nemzetgjülési képviselők az életből szerzett tapasztalataik alapján erre azt a választ adták, hogy e kérdés megoldása elsősorban attól függ, ho­gyan használják ki a nemzeti bizott­ságok a mostani időszakban a lakosok széles körének bevonásával a múlt évi eredmények értékelését, idei költségvetéseik és feladataik nyilvá­nos megvitatását, különösképp a Központi Bizottság levelével kapcso­latban tartott országos vitában tett észrevételek, javaslatok valóra vál­tását. Ezen a téren vannak jó és kevésbé jó tapasztalatok. De bárhogyan is né­zünk erre a kérdésre — ha a nem­zeti bizottságok funkcionáriusai a feladatok oroszlánrészét is vállalják magukra — mindig oda lyukadunk ki, hogy a nemzeti bizottságok tevékeny­sége csak akkor járhat igazán siker­rel, ha munkájukban a dolgozók se­gítségére támaszkodnak. S itt felte­hetjük a kérdést: kihasználják-e mindenütt és minden esetben a nem­zeti bizottságok a tömegszervezés különböző módszereit és formáit, si­keres tevékenységük legfőbb forrá­sait? Az elmúlt hetek és a múlt év tapasztalatai arról tanúskodnak, hogy nem mindenütt fektetnek kellő súlyt a lakosoknak az államigazgatásban s a gazdaság irányításában való rész­vétele szervezésére. Most, amikor a nemzeti bizottsá­gok egy része már értékelte, mások csak most értékelik a múlt évi ered­ményeket, s a kerületi nemzeti bi­zottságok tanácsai már jóváhagyták az idei feladatok szétírását, s ezek teljesítésének biztosítására most ké­szülnek fel a járási nemzeti bizott­ságok — ez az időszak a legjobb alkalmat nyújtja, hogy a nemzeti bi­zottságok elmélyítsék a választókkal való kapcsolataikat és tevékenyen be­vonják őket a nagyszabású feladatok teljesítésébe. Ezt a jó alkalmat azon­ban nem tudják mindenütt kellően kihasználni. Az eddigi tapasztalatok azt mu­tatják hogy sok helyen a múlt évi eredmények értékelésében megelé­gedtek azzal, hogy statisztikai kimu­tatásokkal állapítsák meg az egyes feladatok teljesítését, kiemeljék azo­kat a vállalatokat, intézményeket, melyek megálltak a helyüket, de már kevésbé törődtek a fogyatékosságok okainak elemzésével. Ezeket az érté­keléseket túlnyomórészt néhány funkcionárius bevonásával a nemzeti bizottságok apparátusának dolgozói, a tervezési bizottság tagjai fektet­ték papírra. Ezekben az értékelések­ben sokhelyütt szóba sem került, hogy az elért eredményeket milyen módszerekkel, formákkal érték el és mit tettek a nemzeti bizottságok ta­nácsai, funkcionáriusai, tagjai az ál­landó bizottságok stb, annak érde­kében, hogy tökéletesítsék a nemzeti bizottság tevékenységét, hogy minél nagyobb számban vonják be a lako­sokat társadalmi célkitűzéseik valóra váltásába. Mindebből kitűnik, hogy a nemzeti bizottságok tanácsai nem elégedhet­nek meg azzal, hogy az évi munka értékelését kizárólag a tervezési bi­zottságra bízzák, mert a nemzeti bizottság egész tevékenységéről van szó, s ennek értékelése elsősorban a tanácsot illeti meg, mely munkába be kell vonnia az állandó bizottságokat is. | Szoros kapcsolatban a választókkal A legtöbb helyi és járási nemzeti bizottság most értékeli múlt évi te­vékenységét. A nyitrai kerületben erre jól felkészültek. A kerületi nem­zeti bizottság úgy irányította az al­sóbbfokú szerveket, hogy a múlt év befejeztével azonnal hozzákezdtek az akciós programtervek teljesítésének értékeléséhez, hogy arról a nemzeti bizottsági tagok már akkor számot adhassanak a választóknak, amikor eléjük terjesztik az idei feladatokat. A lakosok érdeklődését felkelteni a közügyek iránt, hogy megértéssel és lelkesedéssel vehessenek részt azok megoldásában — ez a nemzeti bizottságok egyik legfontosabb fel­adata. Egyes nemzeti bizottságok a tömegekkel való kapcsolatot tévesen úgy értelmezik, hogy például formá­lisan bővítik az állandó bizottságok szémát, azok céltudatos tevékenysé­gének kifejtése nélkül. A tömegszer­vező munka tartós sikerének rovásá­ra megy az a több nemzeti bizott­ságban meghonosodott rossz szokás, kampányszerűség, amikor bizonyos feladatok, pl. az EFSZ-ek szilárdítá­sa, az időszaki mezőgazdasági mun­kálatok s a begyűjtés sikerének biz­tosítása alkalmával mozgósítják a já­rási nemzeti bizottság egész appará­tusát, s utána addig szüneteltetik a nép körében végzett meggyőző mun­kát, míg meg nem kezdik az újabb kampányfeladatokat. A nemzeti bi­zottságoknak és tagjaiknak a válasz­tókörzetekben állandóan érintkezés­ben kell lenniök a lakosokkal, hogy szüntelenül tájékoztathassák őket és tanácskozzanak velük feladataikról, előkészületben levő határozataikról, az intézkedések végrehajtásáról stb. A nemzeti bizottsági tagok túlnyo­mó része a választókörzetekben vég­zett szervező munkát fontosnak tart­ja s ahol erre irányítják tevékeny­ségüket és megadják nekik a lehető­séget, hogy eredményesen tehesse­nek eleget küldetésüknek, ott valóban szorosabbá válik a választokkal való kapcsolat. De sajnos, megtörténik nem egy esetben, hogy a nemzeti bi zottsági tagok saját kezdeményezé­sükből hiába akarnak tevékenyek lenni, mert ebben nem támogatja őket a nemzeti bizottság. így volt ez a szen­ei járásban is. A járási nemzeti bi­zottság tagjai a múlt évben eredmé­nyes és hasznos tevékenységet kezd­tek kifejteni választókörzeteikben, ahol ellenőrizték a helyi nemzeti bizottságok munkáját, segítséget nyújtottak nekik, kezükbe vették a lakosok panaszainak intézését, de amikor látták, hogy ebben nem se­gítik őket a JNB végrehajtó szervei, ez elvette kedvüket a további mun­kától, Hasonló volt a helyzet a Ban­ská Bystrica-i kerületben, a KNB egyes tagjainak esetében, akikhez a lakosok bizalommal fordultak s akik felvetett kérdéseikre nem tudtak azonnal választ adni. Ekkor a kerü­leti nemzeti bizottságtól levélben kértek tájékoztatást. Megtörtént, hogy hosszú napokon át sem kaptak választ. Például a KNB mező- és er­dőgazdasági osztálya azért nem vá­laszolt kérelmeikre, mert a KNB tag­jától kapott levélre szóló válaszadást olyan dolgozóra bízták, aki időközben megbetegedett, vagy az kapta, akit az ügyosztály vezetője hosszabb idóre valamely járásba küldött ki a JNB megsegítésére s emiatt hevertek hosszú hetekig és hónapokig az író­asztal fiókjában a KNB tagjainak válaszra váró levelei. A nemzeti bi­zottság apparátusának dolgozói, il­letve az ügyosztályok vezetői nem in­tézhetik ilyen bürokratikusán a pa­naszok és észrevételek intézését, hanem azokra azonnal választ kell adniok, mert ezzel is elősegítik a nemzeti bizottság tagjainak a válasz­tókörzetben végzett sikeres munká­ját. A nagyvárosi példa Néhány példából is kitűnik, hogy a nemzeti bizottság múlt évi munkájuk értékelésében nem elégedhetnek meg csupán a statisztikai kimutatásokkal, hanem elsősorban tevékenységük szigorú és igazságos megítélése alap­ján adhatnak becsületesen számot munkájukról a választóknak, akik ezt örömmel fogják fogadni; ez serken­teni fogja őket a nemzeti bizottság tevékenységének megjavítására, a kö­zös feladatok még lelkesebb teljesí­tésére. De hogyan? — teszik' fel sokhe­lyütt a kérdést. Erre példával felel­hetnénk a legérthetőbben. Bratisla­vában a Vinohrady és az Újváros körzetekben a kérdés és felelet es­ték vagy beszélgetések a lakosokkal címen rendezett gyűlések keretében a körzeti nemzeti bizottság s a köz­ponti nemzeti bizottság vezető funk­cionáriusai rendszeresen találkoznak a választókkal, együtt tanácskoznak a nemzeti bizottságok legidőszerűbb problémáiról, a választók által fel­vetett kérdésekre azonnal vagy pedig meghatározott időben írásban felel­nek. Fontosak ezek a gyűlések, merť a nemzeti bizottságok ezeken nem­csak megismerik a lakosok vélemé­nyét a munkájukról, hanem a válasz­tóknak ezzel kapcsolatos észrevételei, tanácsai és kézzelfogható segítsége megteremti a nemzeti bizottság ha­tározatai gyors valóraváltásának le­hetőségét. Ezeket a gyűléseket úgy készítik elő, hogy erre a célra kü­lön bizottságot szerveztek, melyben részt vesznek a nemzeti bizottsági tagok, az utcai bizottságok elnökei, titkárai, a nőbizottság képviselői és egymás között eldöntik, ki fog az ülésen elnökölni, ki tartja 4 majd a beszámolót stb. Ha olyan nagy városban, mint Bra­tislavában a választókkal való szoros kapcsolat kiépítésében sikereket ér­nek el, akkor a kisebb városokban és községekben, ahol a lakosok s a nemzeti bizottsági tagok túlnyomó része ismerik egymást, ennek a fon­tos feladatnak még következeteseb­ben tehetnek eleget. A nemzeti bi­zottságok sikeres munkájának egye­düli titka: a céltudatos kezdeménye­zés, a rendszeres tömegszervező­munka s a lakosság érdekeiről való állandó gondoskodás. Petrőci Bálint A Banská Bystrica melletti kremnlčkai szövetkezet 270 hektár földön gazdálkodik, tagjai elhatározták, hogy 50 hektár vizes talajt alagcsövez­nek. A múlt év decemberétől már folynak a munkálatok, ássák a leve­zető csatornákat. A zvoleni mezőgazdasági és erdőtechnikai ármentesitő kerületi üzem 29 dolgozója télen is dolgozik, hogy az aíagcsövezést még a tavaszig elvégezzék. Foto K. Cich - ČTK ÜJ SZÓ 5 * 1959. február 14,

Next

/
Oldalképek
Tartalom