Új Szó, 1959. február (12. évfolyam, 31-58.szám)

1959-02-18 / 48. szám, szerda

Egy asztalnál VARGA GÉZA, a szenei téglagyár pártszervezetének elnöke megnyitot­ta a pártbizottság gyűlését, amelyre meghívták az ifjúsági szervezetben dolgozó kommunistákat is. Napi­rendre került a CSKP Központi Bi­zottsága határozatának ismertetése a CSISZ közvetlen párt irányításáról, és utána úgy mint az évzáró tag­gyűlés meghagyta, megbeszélték az ezzel kapcsolatos feladatokat. A vitában abból indultak ki, hogy a fiatalok alapvetó és leghatékonyabb nevelési módszere a munkában való aktív részvételük. A munkában for­málódik az ember. Ott ismeri fel a közösség erejét. Az üzemben azt mondják az ifjú­ságról, hogy szöknek a kemencétől, pedig rendes körülmények között megállnák a helyüket ezen a mun­kaszakaszon is. Csakhogy itt a szak­embereknek többet kellene törőd­niük a fiatalokkal. Hercsányi elvtárs, a CSISZ üzemi bizottságának elnöke a gyűlésen elmondta, hogy egy ke­mencénél dolgozó CSISZ-tag panasz­kodott neki, hogy magyarázat he­lyett szidást kapott. Utána el is, ment erről a munkahelyről. MEGÉRTŐBBEKNEK kell lennünk a fiatalokkal. Figyeljük milyen merész terveik vannak, milyen nagy dolgo­kat akarnak véghezvinni. Ha segít­séget kapnak, lelkesedésük és ere­jük célszerűen érvényesülhet. Szem előtt kell tartani azt is, Hogy nem elég csak az akarat, de úgy mint a Központi Bizottság határozata mond­ja és mint annak szükségességéről a téglagyár kommunistái is beszél­tek évzáró taggyűlésükön, iirra kell vezetni az üzemi bizottságot és az üzem vezetőségét, hogy tevékenyen segítsenek a CSISZ-tagoknak az „If­júság szakmai továbbképzése évé­nek" megszervezésében. Az üzem szakemberei tanítsák a fiatalokat. Bizony erre már előbb is gondol­hattak volna az üzemben. A párt­bizottság egyik tagja, Vavro elvtárs arról beszélt, hogy tavaly a nyers­téglagyártásnál — ahol nagyobbrészt fiatalok dolgoztak — nem lett volna csak nem 12 százalékos selejt, ami nagyban befolyásolta a lemaradást a terv teljesítésében. Mert szakmun­ka a tégla hordása és összerakása is. A munkahely előkészítését sem lehet akárhogyan végezni. A napokban tisztítják a téglaszá­rítókat. Három CSISZ-tag és egy szervezeten kívülálló fiatal munkás simítják a talajt és javitják az uta­kat. Varga elvtárs beszédbe elegye­dett velük, hadd lássák a fiatalok, hogy a pártszervezet elnöke érdek­lődik munkájuk iránt. De nemcsak érdeklődött, beszélt nekik a tavalyi nehézségekről. Figyelmeztette őket, hogy amennyiben rosszul készítenék elő a száritókat, megismétlődhetnek a bajok. Megint csak a fiatalokat hibáztatnák a többiek. De ha jól végzik munkájukat, a téglagyártás közben is dicsérni .fogják majd őket. Az ilyen beszélgetés után nagyobb felelősségérzettel dolgoznak a fiata­lok. A CSISZ-SZERVEZETNEK jó hírne­ve van a dolgozók körében. Ha bri­gádmunkát kellett szervezni vasár­nap, amikor az időjárás késleltette a munkát, a fiatalok mindig az el­sők között voltak. Az idősebb dol­gozók segítségével 365 ezer téglát és formatéglából 270 ezer tégla­egységet gyártottak tavaly a munka­időn kívül. Az idén is merész köte­lezettségvállalást tettek. Az ifjúsági brigád, mely a szocialista munkabri­gád címért küzd, az ifjúsági milliók keretében 10 ezer korona megtaka­rításra és a tervezett feladatok ha­táridő előtt való teljesítésére vállalt kötelezettséget. Határidő előtt? - Az üzemben so­kan csóválják a fejüket. Kemény dió ez. Hisz nagyobbak most a feladatok, mint évekkel ezelőtt. Tavaly 1957­hez képest 1 millió 335 ezer tégla­egységgel többet gyártottak forma­téglából, ebből 678 családi ház épül­hetett fel, a tervet mégsem telje­sítették. A pártszervezet azonban nem hagyja magukra a fiatalokat. Hiszen éppen ezért ültek egy asztalhoz a pártbizottság tagjai és a kommunis­ta CSISZ-tagok, hogy megbeszéljék miként fogják érvényesíteni a párt vezető szerepét az ifjúsági szövet­ség üzemi szervezetében. Számba vet­ték a lehetőségeket. Négy kommu­nista van a CSISZ-szervezet bizott­ságában, és Hercsány elvtárs az el­nök, akinek nagy érdeme van az if­j júsági szervezet' aktivizálásában, tagja a pártbizottságnak is. S hogy a pártszervezetnek minél jobb kap­csolata legyen a fiatalokkal, még egy pártbizottsági tag, Simonics elv­társ is rendszeresen el fog járni az ; ifjúsági szervezet gyűléseire. Az if­! júság azonban mindent a pártszer­vezet elnökétől szeretne. Az a ja­vaslat is szóba került, hogy a párt­szervezet elnöke attól eltekintve, hogy propagandista a pártoktatáson, legyen propagandista az ifjúsági szervezet oktatásán is. A fiataloknak az a véleménye, hogy „Ismerjük meg a pártot" kérdésről ő tudna legjob­ban beszélni. Ez igaz. Ennek ellené­re a pártbizottság helyesen döntött, amikor elvetette ezt a javaslatot. Nem győzne egy ember annyi min­dent. Meg aztán a CSISZ-szervezet pártirányítása nem jelenti azt, hogy a pártszervezet elnöke és a párt­bizottság átvegye a CSISZ elnök és CSISZ bizottság munkáját. Továbbra is dolgozzanak csak kezdeményezóen a fiatalok, a pártszervezet azon ha­tározatai melyek teljesítése kötelező a CSISZ-tagokra, összhangban lesz­nek az ifjúság helyes javaslataival és a CSISZ felsőbb szerveinek hatá­rozataival. PÉLDÁUL az ifjúság munka után­szórakozni kíván és keresi a lehe-; tőségeket, hogyan használja ki sza-j bad idejét. A pártbizottság az ifjú-; ság kívánságaival összhangban fog-: lalkozott azzal, hogy újra kellene: alakítani az énekkart, sportegyüt-: teseket kellene létesíteni és a spar-S takiád előkészületeibe több fiatalt: kellene bekapcsolni. Eddig csak: nyolcan jelentkeztek a gyakorla-: tokra. • — Ami a labdarúgó-pályát illeti,­bár ötven éves vagyok, és játszani; már alig fogok, de egy vasárnapi bri-: gáddal magam is hozzájárulok rend-; behozásához — kapcsolódott bele a; vitába Vavro elvtárs. A többi párt-; bizottsági tagok is hasonlóképpen; nyilatkoztak. Valamennyien segíteni; akarnak, nemcsak tanáccsal és gaz-; dag tapasztalataikkal, de még bri-: gádmunkával is. D. V.: j ÚJ szó \ A dunaszerdahelyi | járásban készülnek f a nőnapra E Még néhány hét választ el minket a Snemzetkö2i nőnaptól, de járásunkban már Ejavában folynak az előkészületek. Az ün­Enepséget előkészítő bizottság megkezdte smunkáját és a falusi nőbizottságok se­•jgítségével széleskörű agitációs kampányt Sindított azzal a céllal, hogy rainél több Easszonyt és lányt meggyőzzön az EFSZ-bs ívaló belépésre s tudatosítsa a nőknél a Ebékeharc jelentőségét. S Járásunkban Mészáros Júliát, négy­Egyermekes családanyát az a megtiszteltetés íérte, hogy a nőnapra Prágába utazik és Erészt vesz abban a nőküldöttségben, mely Emeglátogatja köztársasági elnökünket. A Evátasztás azért esett Mészáros Júliára, Emert nagyon jől ismeri járásunk asszo­Enyáinak problémáit és a mfhályfai föld­Eművesszövetkezet munkájáról is sokat Etűd beszélni. Hiszen 195Í óta tagja a Eszövetkezetnek. S Patasi István, Dunaszerdahely | l|inlvnvrki tudósítás E Mennyire megváltozott Ipoiynyék arcu­•Elata a felszabadulás óta. A faluszépítési r akció keretében ledolgozott brigádórák E-meglátszanak lépten-nyomon. Szép iskola S épült fel. Ez a legszebb épület a falu­sban. A szövetkezetesítésben ís elörehalad­—tak. Tavaly csak 20 tagja volt az EFSZ­EEnek, az idén már nincs egyénileg gaz­Sdálkodó földműves Ipolynyéken. 5 Az ifjúsági szervezet sem volt soha Solyan erős. mint most. Tavaly 15 CSISZ­-tag sem volt a faluban, az idén már a •Efaiu fiatalságának fele tagja az ifjúsági szövetségnek. Még azt kellene elérni, hogy ~a többi fiatal is bekapcsolódjék a CSISZ S-munkájába és ne legyen a korcsma e Eŕflatalok egyetlen szórakozóhelye. Kultúr­Zjházuk még nincs, bár évek óta tervbe EEvan véve. Ha a falu népe összefogna, jSa terv valósággá válhatnék. Lukács József, Ipolynyék Sikeresen teljesítik a felajánlásokat Alakulatunk CSISZ-szérvezete minap tartotta rendes taggyűlését. A gyűlés résztvevői megállapíthatták, hogy az SZKP XXI. kongresszusa tiszteletére tett kötelezettségvállalások jelentős részét tel­jesítették a CSISZ-íiatalok. Például Kas­par eivtárs 22 liter, Vengrinovics 11 li­ter, Martincsek, Slabý és Mayer elvtárs pedig 10—10 liter üzemanyagot takarí­tott meg. H. J. Slaný Versenyeznek a tűzoltók Két járás tűzoltói versenyt indítottak. Nem furcsa ez? Hisz a viškovi járás tűzoltói nem tudhatják, többször bizo nyíthatják-e majd be felkészültségűket és tudásukat, mint a somorjai járás tűz­oltói? Ennek ellenére a Csehszlovák Tűz oltószövetség somorjai járási konferenciš ján, amelyen mint vendégek vettek rész — előjöttek versenyfelhívásukkal. Csak­hogy nem a tűzvészek száma lesz a dönt a versenyben, hanem azok megelőzése. A somorjai járási tűzoltókonferenciá e küldöttek azzal foglalkoztak, hogy ti mindent kell termiök az elsőségér Egyes felszólalók a nemzeti bizottságé!­tói nagyobb segítséget és támogatást vfc nak. Á tűzoltószertárak kérdése is fá pont a járásban..Több községben sok gŕ a szabad ég alatt megy tönkre, ped: gyakran lehetne helyben találni mego' dást. A nagymagyari küldött a gyereke oktatásáról beszélt, hogy a tűzkárok' ezzel is megelőzhessék. A verseny sik réórt nagy igyekezetet fejtenek ki a já­rás női ' tűzoltó-rajai is, melyek köze,ti az alsójánoki csoport kezdeményezésére ugyancsak verseny indult. A tűzoltók versenyének bizonyára meg lesz az eredménye és a legközelebbi konferencián majd sokkal szebb eredmé­nyekről adhatnak számot. Kocsi Károly, Som o rja % I |A katonák is gyűjtenek a szolidaritási alapra [ A Bécsben sorra kerülő VII. Világ­:ifjúsági Találkozótól még több mint 6 •hónap választ el bennünket, de a CSISZ :alapszerveieteiben már gyűjtést kezdtek •a szolidaritási alapra, hogy ezzel lehe­jtővé tegyék a tengerentúli, valamint [gyarmati országok minél nagyobb S2ámú [küldöttének részvételét a találkozón. • A CSISZ alakulat! szervezetének bizott­sága ülésén megvitatta e gyűjtés szük­[ségességét, s erről tájékoztatta a CSISZ [alapszervezeteinek elnökeit is. Az alap­iszervezetek megvitatták a kérdést tag­igyűléseiken, és így született meg až első ifelhlvás. abban az alapszervezetben, mely­ének elnöke Ondfls elvtárs. A felhívás a Üegnagyobb szolidaritás-alap elérésére i irányul. : A CSISZ-tagok tervbe vették, hogy [gyűjtéseket rendeznek, ezenkívül brigád­Imunkákon vesznek részt, melyek teljes •bevételét az említett célra fordítják. El­határozták továbbá különféle hulladék­ianyag, főleg vashulladék gyűjtésének [megszervezését is. E napokban már 4100 [kg "vashulladékot vittek a hulladékgyűjtő­be. A szolidaritási alapra egyidejűleg csaknem 1500 koronát fizettek be. Kifite­lezettséget vállaltak, hogy a Világit júsági Találkozóig 4000 koronával gyarapítják a szolidaritási alapot. KAROL NEUPAUER, tizedes Emberségesen élnek V Az elmúlt esztendők során Ragvolc ci­gányszármazású lakosainak élete is meg­változott. A helyi nemzeti bizottság olyan intézkedéseket foganatosított, melyek egy­re jobban kiemelik őket az elmaradott­ságból. A HNB határozatai nyomán érté­kesebb. hasznosabb polgáraivá válnak szocialista társadalmunknak. Nem vélet­len, hogy a kőbőr kéregetés a ragyolci cigányoknál már teljesen a múlté. Ma már — kevés kivétellel — országunk többi dolgozóihoz hasonlóan építik a szo­cializmust. A kulturális munka terén is van mivel büszkélkedni. Minap egy há­romfelvonásos színdarabot mutattak be a falu dolgozóinak a helyi művelődési ott­honban. Csaba Zoltán, Ragyolc A CSKP V. kongresszusának nemzetközi jelentősége A CSKP V. kongresszusának harmincadik évfordulója számos indítékot szolgáitat az elgondolkodásra e kongresszus hazai jelentőségéről, vala­mint a nemzetközi munkásmozgalomra való kihatásáról. Az alábbiakban az 1929. február 18.—21. között lezajlott V. kongresszusnak néhány nem­zetközi vonatkozásával foglalkozunk. Ha a CSKP V. kongresszusát jo­gosan és indokoltan egész történel­münkben, különösképpen azonban munkásmozgalmunk fejlődésében el­vi jelentőségűnek minősítjük, amely fordulatot jelző határkő a CSKP poli­tikai vonala kialakításában, úgy ért­hető, hogy a kongresszus jelentő­sége meghaladja hazánk határait és tanulságokkal szolgál a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom szem­pontjából is. A CSKP megalapításától eltelt s az V. kongresszust megelőző rövid hét­nyolc esztendős időszakot a marxi­lenini párt akcióképességéért folyta­tott merész erőfeszítés- jellemzi. Ez az erőfeszítés tudományosan indokolt forradalmi programon alapult, amely nemcsak a burzsoá politikai pártok ellen irányult, hanem éles ellentét­ben állott a jobboldali szocialista pártok tevékenységével is. Ez a for­radalmi magatartás azonban a párt történetének előbb említett eszten­deiben nem mindig egyenlő határo­zottsággal nyilvánult meg. A burzsoá pártok, de a jobboldali szociáldemokrata pártok elleni küz­delem is szükségszerűen megkövete 1 li a marxi-lenini párt ideológiai tisz­tázottságát, ellenálló képességét kü­lönösen az opportunista veszedelem ellen. Ennek ellenére a CSKP V. kongresszusáig egyre nyilvánvalób­ban ütötte fel fejét a párt soraiban a reformista hagyomány, a vidé­kiesség, a forradalmi tapasztalatok elégtelensége. A CSKP kiválása a szociáldemokráciából még évek múl­tán is magán hordta a párt egyes részein a bélyegét, hiszen a cseh­szlovákiai szociáldemokrácia semmi­vel sem volt kevésbé opportunista, mint az első imperialista világhábo­rút is támogató II. Internacionálé többi pártjai. Amint azt igen talá­lóan jellemezte akkor Gottwald elv­társ: „A szociáldemokrata hagyo­mány és az opportunizmus egyene­sen ólombilincseket jelentenek a párt lábán." Ezeknek az opportunista maradvá­nyoknak természetesen az volt a kö­vetkezménye, hogy egyre inkább gyengült a párt és a tömegek közöt­ti kapcsolat, ami leginkább az úgy­nevezett második párton belüli válság idején, az 1928. évi júliusi Vörös Nap csődje után nyilvánult meg. Ezt a párton belüli válságot az jelle­mezte, hogy pártunk többségének op­portunista vezetősége a CSKP IV. kongresszusa után (1927) nem volt képes kitűzni forradalmi vonalat. Az alapvető stratégiai és taktikai kér­désekben fejüket felütő ellentétek le­hetetlenné tették a proletár töme­gek határozott vezetését és meg­ingatták a párt iránti bizalmat. Az érlelődő válsáq halaszthatatla­nul megkövetelte, hogy a Párt ve­zetősége forradalmi stratégiát és taktikát tűzzön ki, hogy megújítsa kapcsolatát a tömegekkel, amint azt ekkor már következetesen hangoz­tatta és követelte a pártnak Gott­wald elvtárs körül csoportosuló bol­seviki szárnya. A kapitalizmus átmeneti stabilizá­ciója idején ^fellépő szoros kapcso­lat a jobboldali opportunizmussal, a jobboldali elemek támadása a nem­zetközi munkásmozgalomban. sőt magában a Kommunista Internacio­náléban is igen megnehezítette az opportunizmus elleni harcot. Annál értékesebb volt a Kommunista In­ternacionálé VI. kongresszusának se­gítsége a CSKP pártonbelüli vál­ságának megoldásában. A CSKP KB-nak a Kommunista In­ternacionálé VI. kongresszusa jelen­téséhez elfogadott határozata hang­súlyozza, hogy „a nemzetközi re­formizmus elleni sikeres harc felté­tele a Kommunista Internacionálé legteljesebb ideológiai tisztázottsá­ga és következetessége, vagyis az opportunizmus felszámolása saját soraiban". A nemzetközi kommunista mozgalomban tehát nem a kommu­nista mozgalom felszámolásáról volt szó, amint azt a burzsoázia és a re­formisták hitték és hirdették, ha­nem ellenkezőleg, a nemzetközi munkásmozgalom felismerte, hogy újra az osztályharc kiéleződése, az új imperialista ellentétek, a háború és forradalmak ideje következik, amely egyszer s mindenkorra elte­meti a kapitalizmus ideiglenes sta­bilizációjának minden átmeneti sike­rét. A következetes lenini politika ér­vényesítését természetesen nemcsak a párt vezetőségében, hanem a párt tömegeiben is ki kellett harcolni. Erre a Kommunista Internacionálé VI. kongresszusa anyagáról lefolyta­tott pártvita nyújtott alkalmat, amely egyben előkészítésül szolgált a CSKP V. kongresszusa számára. Az V. kongresszus azután, a kapita­lizmus legnagyobb gazdasági válsá­gának előestéjén kitűzte a párt for­radalmi stratégiájának és taktikájá­nak programját azzal a céllal, hogy .képessé tegye a pártot a burzsoázia everésére és előkészítse a proleta­riátust az uralkodó politikai osztály (zerepére" (Gottwald). Az V. kongresszuson megválasz­tott új gottwaldi vezetőség politikai vonala elvi fordulatot jelentett a pártmunka minden szakaszán. Az ad­dig elsősorban az opportunista ve­zetőség által fékezett bolsévizálódási folyamat a kongresszus után teljes mértékben érvényesült és a leniniz­mus győzelmét jelentette a CSKP el­méletében és gyakorlatában, bár — a dolgok természeténél fogva — a pártnak természetesen ezután is meg kellett küzdenie különböző nehézsé­gekkel. Az V. kongresszus jelentősége a nemzetközi munkásmozgalom szem­pontjából azonban csak időtfel, a párt további forradalmi tapasztala­tainak fényében tűnt ki. A gazdasági világválság következményei. . ellen folytatott sikeres harc, a széles­körű egységfront és népfront nteg­teremtése a növekvő fasiszta ve­szély, majd teljes jelentőségében a fasiszta megszállás idején, mindez nem lett volna lehetséges, ha a párt idejében - már 1929-beti az V. kongresszuson — nem lépett volna a következetes és világos forradal­mi stratégia, taktika vonalára. Ezek­nek a küzdelmeknek gazdag hagyomá­nyai szerves részévé váltak a bur­zsoázia végleges leveréséért, a szo­cializmus építésének a háború utá­ni átmenetért folytatott diadalmas harcban. A CSKP bolsevizáiásáért folytatott bonyolult, de végső eredménybe:, győztes harc, amelynek első döntő fejeüetét éppen a CSKP V. kongresz­szusa jelenti, egyben megerősítette a nemzetközi kommunista mozga­lomnak a Szovjetunió Kommunista Pártja vezette politikáját is. Az V. kongresszus a tömegekhez való le­nini viszony szemléletes iskolája lett, a mindennapos gazdasági és po­litikai részkövetelésekért folytatott küzdelem következetes iskolája. Pártunk, amelynek befeketítésére, piszkolására a burzsoázia és a re­formisták nem találtak elég sérti szót, ezekben a küzdelmekben nem­zeteink legjobb hazafias erőinek e' ismert képviselőjévé és vezérév vált. A következetes bolsevizálí politikája, .amelynek a CSKP i kongresszusa újra érvényt szerze a párt munkájának tartós vezérei méje lett, fejlődésének további s kaszaiban.. Ugyanúgy, ahogyan 1929 előtt, CSKP V. kongresszusa előtt téved mindazok, akik azt hitték, hogy p tunk az akkori válság hullámai elmerül, ugyanúgy tévedtek azok akik nemrégen a Szovjetunió K munista Pártjának XX. kongress után abban reménykedtek, hogy ? személyi kultusz káros jelenségeinel leleplezése, az azoktól való megsza badulás valamiféle válságot jelent nemzetközi kommunista mozgalom­ban. Nem lehet kétség az iránt, hogj ha abban az időben, amikor csai e-gyetlen államban építették a szo cializmust, a nemzetközi lcommunis ta mozgalom győzelmes harcot tu dott folytatni a reakció és az op portunizmus ellen,, annál inkáb: megvan minden feltételünk az ider lögiai, politikai és gazdasági gyí zelemre ma, amikor a világon eqéí szocialista világrendszer áll fen? élén.a kommunizmus korát előkész tő, a hétéves tervet végrehaj Szovjetunióval. O. Mošnt ÜJ SZÓ 4 * 1959. február 14,

Next

/
Oldalképek
Tartalom