Új Szó, 1959. február (12. évfolyam, 31-58.szám)

1959-02-18 / 48. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljetek ! ÜJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1959. február 18. szerda 30 fillér XII. évfolyam, 48. szám Gyümölcsöző a párt törekvése A napokban közöltük a népgazdaság 1958. évi fejlődését felmérő tervje­lentést. Sok minden elgondolkoztat minket ebben a jelentésben, sok mindenből olyan következtetéseket vonhatunk le, amelyek az idei és az elkövetkezendő évek problémáira, fel­adataira alkalmazhatók. Olvasva az adatokat és figyelve a tényeket, újra világosan tudatosítottuk, pártunk Központi Bizottsága milyen helyes utat követett, amikor dolgozó népünk és pártunk igyekezetét a népgazdaság minél nagyobb hatékonyságának el­érésére összpontosította. Pártunk az elmúlt esztendőben szervezetten és egységesen látott minden szakaszon, de elsősorban az iparban ahhoz, hogy népgazdaságunk a lehető legjobb eredményeket érje el minél kevesebb erő és eszköz be­vetésével. Üzemeinkben tavaly két­szer is ellenőriztük a hatékonyságot és ennek során a dolgozók százezrei javaslatokat tettek, amelyeknek meg­valósítása elősegítette a termelés fellendítését és gazdaságosabbá téte­lét. Ugyanakkor széleskörűen kibon­takozott a szocialista munkaverseny és további intézkedéseket tettünk a népgazdaság irányítása, gazdasági hatékonysága növelése érdekében. Milyen eredménnyel jártak a párt ezen törekvései? Éppen erről beszél nagyon részletesen és konkrét formá­ban a tervjelentés. Iparunk fejlődési üteme 1958-ban gyorsabb volt, mint az előző öt év során. A munka terme­lékenysége 7,4 százalékkal emelke­dett. Valamennyi minisztérium túl­szárnyalta tervét és néhány ezelőtt el-elmaradozó szakaszon is jó ered­ményeket értünk el. így például a szénfejtésben a háború befejezése óta a legjobb eredményeket értük el, teljesítették tervüket az esztendőkön keresztül lemaradó gépipari minisz­tériumok, az állami beruházási épít­kezés tervét is teljesítettük és lénye­gesen megjavult a helyzet a közle­kedésben. A minőségi mutatókban is javulás észlelhető, hiszen az ipar ön­költsége egymilliárddal alacsonyabb volt a tervezeťtnél és a nyereség ter­vét még nagyobb összeggel szárnyal­tuk túl. Mindez kétségtelenül a népgazdaság hatékonyságának emelkedéséről ta­núskodik, ami végeredményben a leg­fontosabb dologban, mégpedig a nem­zeti jövedelem emelkedésében mutat­kozik meg. A nemzeti jövedelem tavaly 8 százalékkal gyarapodott. Mindez természetesen hozzájárul a dolgozók életszínvonalának emelke­déséhez. A lakosság fogyasztása két százalékkal, a reáljövedelem 1,8 szá­zalékkal, a betétek összege pedig 2,5 milliárd koronával emelkedett. Ugyan­akkor tudatában kell lennünk annak, hogy a tavalyi jó gazdálkodás ered­ményei' az éietszínvonal emelkedésé­ben főleg ebben az esztendőben fogják éreztetni hatásukat. Létrehoz­tuk az életszínvonal emeléséhez szük­séges tartalékokat, úgyhogy megva­lósíthatjuk azokat az intézkedéseket, amelyekről a CSKP KB levele kapcsán országos vitát folytattunk. Fokozato­san hozzáláthatunk a munkásbérrend­szer átépítéséhez a munkások átlagos keresetének egyidejű emelése mellett és további eszközöket fordíthatunk például egyes nyugdíjak, gyermek­pótlékok emelésére, valamint a la­káskérdésnek 1970-ig való teljes megoldására. A tervjelentés újra hangsúlyozta azt, amit a CSKP KB levele is aláhú­zott: a dolgozók életszínvonala továb­bi emelésének legfontosabb feltétele a mezőgazdasági termelés gyorsabb iramú fellendítése. Habár tavaly a mezőgazdasági termelés nem topogott egy helyben, mégsem fejlődötf a terv által kitűzött feladatokkal összhang­ban. Ennek következtében a mező­gazdasági termelés még jobban elma­radt az ipar fejlődése mögött. Különö­sen a növényi és az állattenyésztési termelésben elért eredmények nem felelnek meg azoknak a kedvező kö­rülményeknek, hogy a mezőgazdasági földterületnek 77 százaléka a szocia­lista szektorhoz tartozik és így ki lehet használni a nagyüzemi termelés óriási előnyeit. Ettől eltekintve az állam hatalmas eszközöket fordít a mezőgazdaságra, így például 1958-ban a mezőgazdaságba 5,3 milliárd koro­nát ruháztunk be. Természetes, hogy ez megköti ke­zünket az életszínvonal emelésére irányuló igyekezetünk megvalósításá­ban, hiszen ennek egyik döntő felté­tele az, hogy élelmiszerbőséget te­remtsünk. El akarjuk érni azt, hogy a lakosságnak az eddiginél kevesebbet kelljen fordítania élelmiszerre és többet szánhasson az ipari árucikkek vásárlására. Ezt a jövőben nem ér­hetjük el az eddigi módszer követé­sével, vagyis azt az utat járva, hogy ipari termékeinkért óriási mennyisé­gű gabonaneműt, húst, zsiradékot és más élelmiszert vásárolunk külföldön, habár minden feltételünk meg van ahhoz, hogy ezen élelmiszerfajták jelentős részét itthon termeljük. A mezőgazdasági termelés fellendíté­se ezért elsőrendű feladatunk; minél gyorsabb megoldása a mezőgazdasági dolgozók érdekét is szolgálja —, hi­szen így gyarapíthatják jövedelmü­ket — és ugyanakkor a munkásosztály érdekét is, amelynek életszínvonala elsősorban akkor emelkedhet, ha többet fordíthat ipari cikkek vásárlá­sára. Hangsúlyozzuk a mezőgazdaság fellendítésének szükséges voltát és nagy jelentőségét, de ez semmikép­pen sem jelenti azt, hogy az ipar és a többi ágazat szakaszán már min­den fontos problémát megoldottunk. Az előttünk álló feladatok és kü­lönösképpen a szocialista országépí­tés hazánkban való befejezésével kapcsolatban kitűzött feladataink rendkívül nagy erőbevetést igényel­nek. Munkánk mércéje csak az le­het, hogy miképpen készülünk fel ezeknek a rendkívül igényes célki­tűzéseknek a teljesítésére. Az eddi­ginél lényegesen többet várunk a párt-, a szakszervezeti és az ifjú­sági szervezetektől, a vezető gazda­sági dolgozóktól és minden egyes munkástól. Vitathatatlan tény az, csak valamennyi dolgozónk alko­tóerejének mozgósítása útján fe­jezhetjük be sikerrel a szocializmus építését. Vessünk egy pillantást az építé­szetre. Tagadhatatlanul nem csekély sikert jelent az, hogy tavaly a fel­szabadulás óta első ízben teljesítet­tük a lakásépítés tervét. Az elért eredmény — 51 ezer lakás. Annak érdekében, hogy 1970-ig megoldjuk a lakásínséget. évente átlag 100 ezer lakásegységet kell építenünk. Ezt a feladatot nem lehet az eddigi munkamódszerek mellett teljesíteni. Radikális fordulatot kell elérnünk an­nak érdekében, hogy érvényesülje­nek az építkezés új, haladó módsze­rei, hogy széleskörűen iparosítsuk az építészetet. Vagy vegyük például iparunkat. Ki tagadhatná, a tavalyi év rendkívüli •sikere az, hogy kiküszöböltük ipa­runk számos „szűk keresztmetsze­tét", elsősorban a szénipar és a gép­ipar lemaradását. De van még hiá­nyosság bőven. Az idei esztendő ko­moly kérdése az, hogy megfelelő mennyiségű fémet adjunk a népgaz­daságnak. Ä szakszervezeti szövet­ségek központi bizottságai felhívást intéztek a kohászat és a gépipar dolgozóihoz és ennek alapján mun­kaverseny indult, amelynek célja, hogy a gépipari dolgozók ebben az évben 100 ezer tonna fémmegtakarí­tást érjenek el. A kohászat dolgo­zóinak terven felül 80 ezer tonna acélt kell kitermelniük, hogy így be­hozzák a tavalyi lemaradást és ugyancsak terven felül 100 ezer ton­na hulladékvasat kell gyűjteniök. Az ágazatok sorában már nem probléma a termelés mennyisége, an­nál inkább előtérbe kerül a minőség, a termékek fajta szerinti termelésé­nek kérdése. Mindez arról tanúsko­dik, hogy népgazdaságunk hatékony­sága állandó növelésének kérdését még ma is napirenden kell tarta­nunk. Figyelmünk középpontjában áll ez a probléma, különösen most, ami­kor az eoves vállalatok és üzemek tevékenységük komplex elemzését vitatják meg. Ha továbbra is szem előtt tartjuk ezt a kérdést, akkor egy esztendő múlva újra jóleső ér­zéssel megállapíthatjuk: a párt tö­rekvése gyümölcsöző volt, a nép­gazdaság fejlődése meggyorsult, még jobban megközelítettük célunkat, a szocilaista országépítés befejezését. Akkor azután bátran kijelenthetiük. hoav ismét hozzájárultunk az SZKP XXI. kongresszusán kitűzött cél meg­valósításához. ahhoz, hogy a szocia­lista tábor 1965-ben a világ gazda­ságában abszolút fölényre tegyen szert. EFS Z A stirástyi járás szövetkezetesei rl ^.KMiljiim ^ —' — trMífcMurz is készüllek a kongresszusra Több kultúrát a falunak Munkánk eredménye, gyümölcse döntő mértékben a munkához való viszonytól függ. Nyilvánvaló, hogy ez valamennyi munkaszakaszon így van, tehát a mezőgazdaságban is. Az EFSZ-ek IV. kongresszusa előt­ti harmadik vitaanyag mezőgazdasági dolgozóinak kuturáltabb élet­viszonyainak, szocialista öntudatának, vagyis szaktudásbeli -po­litikai fejlődésének megalapozásáról és fokozásáról beszél. A surányi járásban meglátták a dolog lényegét, s jó szervezés révén a viták keretében, - melyeken összesen 2600 személy vett részt, - számos elhatározás született a felvetett problémák ésszerű és gyors megol­dására. Csak azért, mert nincs kultúrház? Általában sok falu nem kielégítő kulturális életét a Művelődési Otthon hiányával indokolják. A surányi já­rásban a 29 község közül körülbelül 19-ben nincsenek meg a kulturális te­vékenységhez szükséges „ideális" fel­tételek. Persze előtérben a kultúrház hiánya áll, ami hátráltatja a képes­ségek kibontakoztatását, ez azonban egymagában véve nem indokolja egy­egy falu kulturális fejlődésének le­maradását. A megfelelő helyiség hiá­nya talán akadályozza a tánccsopor­tok, színjátszó körök tevékenységét, filmbemutatók rendezését, de politikai, irodalmi, tudományos előadásokat kultúrház nélkül is lehet tartani. A viták alkalmával a megoldást ke­reső felszólalók azt javasolták, hogy a feltételek mielőbbi megteremtése érdekében tegyenek felajánlásokat művelődési otthonok, esetleg szövet­kezeti klubhelyiségek brigádmunká­val, önsegéllyel való építésére. Betűből tanul az ember A harmadik vitaanyag fontos fel­adatnak tekinti földműveseink éle­tében nemcsak az előadások meghall­gatását, hanem az olvasást is. Ha a tapasztalat gyakran többet is ér a mezőgazdaságban, mint a betű, a jő szakkönyvet nem lehet mellőzni, mert elsősorban abból sajátíthatók el tö­kéletesen az új munkamódszerek. A szakkönyvek mellett fontos a po­litikai és szépirodalmi alkotások is­merete is, mivel elsősorban az írás a legjobb szellemi meggyőző, átformáló eszköz. A járásban sok helyütt ész­lelhető helyteleri bánásmód a köny­Okosan, ésszerűen A nagykaposi járásbeli Pálóc köz­ség szövetkezetesei' saját forrásból nyert építőanyag felhasználásával két 200 férőhelyes tehénistállót és 400 sertést befogadó ólat építenek, amelynek értéke 1 millió 250 ezer korona. A pálóciak azonban ezt 552 630 koronáért építik fel. Nagyobb terv — KISEBB ANYAGSZÜKSÉGLET | A plzeňi V. I. Lenin Üzemben,' amely a köztársaság lagnagyobb ( gépgyára, az egész vállalat dolgo- , zóinak kezdeményező javaslatai- < val az idei termelési terv értékét i teljes 144 millió koronával emel- ] ték. Ugyanakkor nem érvényesí- ( tik az anyagalapok fokozására i irányuló igényüket. A kötelezett- < ségvállalás emellett 6000 tonna < fémmegtakarítást ígér. Jaroslav Stejskal és Stanislav Matéjka, a finommechanikai üzem ( konstruktőrjei újítójavaslatot ad­tak be, amelynek alapján a WD 1 160 és WD 200 vízszintes maró- J gép egyes alkatrészeit már nem, fogják kovácsolni, mint eddig, ha- i nem önteni. Mindkét típusú gé- < pen ezzel 170 ezer korona érté- 1 kű 229 tonna anyagot takaríta- ] nak meg. Jaroslav Bél konstruktőr újító- < javaslatával egy 50 gépből álló ( sorozatban 600 ezer korona ér­1 tékű megtakarítást ért el. vekkel, könyvtárakkal. Nincsenek ki­használva, nem olvassák őket, fő­ként, mert propagálásuk nem kielé­gítő. Több és jobb előadást A helyiségekkel kapcsolatos felso­rolt hiányosságok ellenére általában népszerűek, látogatottak voltak az előadások, melyek az elmúlt évben főként aktuális témákról, események­ről szóltak. Persze a csaknem két­száz ismeretterjesztő előadás és 124 színmű bemutatása nem kielégítő, ha figyelembe vesszük, hogy sokkal töb­bet is szívesen meghallgattak volna a községek polgárai. Az előadások és kultúrműsorok rendezésében élen jár­tak a besai, húli, beleki és cerníki tömegszervezetek. Az idén azonban itt is, de más falvakban is több elő­adást rendeznek, négy helyen zene­kört alakítanak, s a nők számára főző- és varrótanfolyamokat szervez­nek. Ma felajánlás, holnap tett legyen A kongresszus előtti viták ered­ményessége — amint említettük — abban is megmutatkozott, hogy a résztvevők értékes kötelezettségvál­lalásokat tettek a falvak kultúrmoz­galmának sokrétű fejlesztésére. A felajánlások összértéke csaknem eléri az egymillió koronát. Alsó Óhajban például elhatározták, hogy a falu lakossága egy kisebb művelődési otthont épít önsegélyezési alapon. Továbbá a helyi EFSZ három embert küld iskoláztatásra és a HNB reno­váltatja a nyolcéves középiskola épü­letét. Az említett és a további fel­ajánlások értéke e községben kereken 350 ezer korona. A harmadik vitaanyagról megtar­tott viták értékelése után a surányi járásban megállapították, hogy a tervbevett. akciókon kívül mindenek­előtt a járási mezőgazdasági és az iskola- és kultúrálisügyi osztály kö­zötti kapcsolatokat mélyítik el szo­ros együttműködéssel, kölcsönös tá­mogatással. (szó) ltMHimH»«»)tMWMIMMtMII»MH<»MMIHIItltMIMm»*IH»MHtM«mi< A komáromi hajógyár tanonciskolájában 1946 óta több mint háromezer géplakatos, asztalos és hajóács sajátította el szakmáját. Az itt kitanult dolgozók legtöbbje a ha­jógyárban dolgozik. Nevelésükről és szakképzettségük eléréséről 11 mester és 6 nevelő, valamint számos szakoktató gondoskodik. Képünkön a hajógyári fiatalokat látjuk, amint a tapasztalt mester vezetésével egy motorcsónak építésén fáradoznak. Š. Petráš (ČTK) felvétele. A leltszi szövetkezet már saját gépeivel kezdi a tavaszi munkákat A királyhelmeci járásban nemsokára megkezdődik a ta­vaszi munka. A leleszi és nagy­géresi szövetkezet ez idén a tavaszi munkákat már saját gépeivel végzi. Mindkét szövet­kezet átvette a királyhelmeci traktorállomástól a brigádköz­pontot, a traktorosok és a kar­bantartók is a szövetkezetben • fognak dolgozni. A leleszi szövetkezetesek a brigád­központ felszereléséből 10 traktort és a hozzátartozó munkagépet meg­vásárolták. Két DT-54-es, két Zetor Super-traktoruk, továbbá kultivá­ciós traktoruk is lesz. A szövetkezet­nek már eddig is volt két Zetor-trak­tora, továbbá teherautója, s így e gé­pek segítségével ez idén a nehéz talajjavító munkálatokon kívül vala­mennyi munkát a saját traktorosaik­kal és gépükkel végzik majd el. A leleszi szövetkezetesek, akiknek vagyona már eddig is több mint 17 millió korona értékű volt, most a brigádközpont felszerelését és a gép­parkot félmillió korona értékben vet­ték át. NOI ÜjlTÓCSOPORT A píseki Jitex nem­zeti vállalatban minden tizedik dolgozó nő újí­tó. A múlt évben 27 újítási javaslatot reali­záltak. A nők nyerték el a legjobb javaslatért folytatott versenyt. Az újító-csoport megálla­podott abban, hogy ta­nulmányozni fogja a munkaciklus megjaví­tásának és a termelés olcsóbbá tételének 'le­hetőségeit minden egyes fajtánál. Az újí­tási javaslatokkal csu­pán a csecsemő-nadrá­gocskáknál200 ezer ko­ronát takarítottak meg. Ez idén az újító dol­gozó nők két vonalon négy komplex brigádot állítanak össze. A píse­ki ' újítók példájára dolgoznak már a Jitex n. v. melléküzemeinek dolgozó női is. Az üzem újítóinak kezdeményező munká­ja nyomán a múlt év­ben csak újítások se­gítségével negyed mil­lió koronát takarítottak meg. A píseki női újí­tócsoport példája bizo­nyára követőkre talál számos textil- és más üzemünkben is. A nagygéresi szövetkezetesek, akik 1440 hektáron gazdálkodnak, szintén vásároltak gépeket a királyhelmeci traktorállomástól 424 ezer koronáért. A szövetkezetnek ma 12 traktora van a szükséges munkagépekkel együtt, van továbbá egy S-4 típusú gabona­cséplőkombájnja, egy silozó kom­bájnja, egy tartály a trágyáié szál­lítására és további gépi berendezés, amelyek segítségével újabb sikereket ér el a szövetkezeti gazdaság fellen­dítésében. Ügy, min t az üzeme kben A járás v^ameiuiyi szövet ezefének tacpi kapnak családi pótlékot A holešovi járás szövetkeze­tei már ott tartanak, hogy rendszeresen fizetik a családi pótlékot. Hét szövetkezetben ugyanolyan összegű családi pótlékot fizetnek, mint az ipa­ri üzemekben. Ugyanígy több szövetkezetben bevezették a fizetett szabadságolást, azon­kívül a betegsegélyző járadé­kot. A blazicei szövetkezetesek a bevétel egy részét a munka­képtelen szövetkezeti tagok támogatására fordítják. A gottwaldovi kerületben a szövetkezetesek tavaly a szo­ciális alapból csaknem 4 és fél millió koronát fizettek ki. Ez idén ezekből az alapokból 10 millió 797 ezer korona áll ren­delkezésükre.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom