Új Szó, 1959. február (12. évfolyam, 31-58.szám)

1959-02-14 / 44. szám, szombat

A tehetségtelen költő (Ludas Matyi) Jó kezdeményezés a tornaijai iskolában FERENCZ FERDINÁND: Zokogott a járda Árulom a testem KI ad többet érte? Emberek, vegyétek leváltsátok kenyérre. Szajha vagyok, céda Ezt mindenki látja. Édesanyám, miért Szültél e világra? Lelkem erdejében Van egy tiszta fészek — Adjatok bort innom ô, hadd legyek részeg. Csurogjon a könnyem, Hulljon rongyaimra, Tán fekete múltam Hó-fehérre mossa. De sokan is voltak, Kik így énekeltek. Vackán szült a leány S utcán nőtt a gyermek. Fényes palotákban Dínom-dánom járta. Mulattak az urak, Zokogott a járda. * GYURCSÓ ISTVÁN: Egyszerű történet Nem biccenti fejét Berzéte fölött a Cégérkö, lám, csak rá sem hederít, hogy a falu csendesen felöltözött s a határútokon már vasló nyerít, a Kishegy magas mészköhomlokáról most ketten nézünk az őszi völgyre le, és Bacsó Lajos magyarázatából előbukkan nyolc évnek története: Futott az élet és, kik ésszel mérték a soványka termést, hektárhozamot, a Berzehorka lábához kötözték a gazdasági udvart: a Holnapot. — Egyszerű történet, de ott van benne a kommunisták gondja, nagy győzelme Szlovák nyelvtudás. Régi kérdés. Évek óta beszélünk róla. Mindenkit egyaránt foglalkoztatott és foglalkoztat. S ha az iskolákra terelődik a sző, ma ugyanaz a megállapítás, mint évekkel azelőtt. Az alsó- és középfokú iskolák nem adnak megfelelő alapot a szlovák nyelv elsajátítására. Miért? — hangzik sok felől a kérdés. A válasz majdnem mindig azonos: a szlovák nyelv tanítása azért elégtelen, mert egyes tanítók nem tudnak jól szlovákul. Néhol . úgy igyekeznek ezen segíteni, hogy a szlovák nyelv tanítását szlovák tanítóra bízzák. Igen, igen, de hány község van, ahol nincsen csak magyar iskola. Itt honnan vegyék a szlovák tanítót? És biztos, hogy jó az a megoldás, ha magyar gyerekeket magyarul nem tudó tanítja? Mi a biztosíték, hogy megértik egymást, és javul a nyelvoktatás? A legtöbb helyen ma már a leghelyesebb megoldást választják. A magyar tanítók emelkednek olyan színvonalra, hogy iskoláikban a szlovák nyelvoktatás követelményeinek is eleget tehessenek. így van ez például a tornaijai iskolában. A szlovák nyelv oktatása itt is hosszú ideig gyengén ment. Keresték a megoldást. Kivezető utat abban láttak, ha maguk sajátítják el a szükséges ismereteket. De ennek sokféle módja, lehetősége van. A tornaijai iskola tanítói azonban mindent megragadtak. Az elméleti tanuláson kívül kihasználták a legtöbbet nyújtó gyakorlati tanulást. Amióta átköltöztek az újonnan épült iskolába, egy épületben vannak a szlovák tanítókkal és tanulókkal. Kezdetben ugyanaz volt a helyzet, mint régen. A közös problémákat tárgyaló gyűléseken kívül alig jöttek össze, szót se váltottak. Furcsálták a helyzetet, de ha jő volt eddig, miért ne legyen jő ezután is — gondolták és minden ment a régiben, míg egyszer megtört a jég. A két iskola tantestülete baráti találkozót rendezett. A tanítók mindannyian összejöttek, de a régi „szokást" nem tagadták meg. Külön ültek a magyar tanítók, külön a szlovákok. Ügyhogy egy teremben voltak, de két csoportot alkottak. Mikor a közös barátságra emelték a poharat. Kollár László, a magyar tannyelvű iskola igazgatója felállt és kijelentette, hogy ő az olyan barátságra, ahol a barátok elkülönülnek egymástól, nem emeli poharát. Egyesek meghökkentek, de igazat adtak Kollár Lászlónak. Valóban milyen barátság az, ahol a barátok, a kollégák csak távolról szeretik és tisztelik egymást? Az igazgató kijelentése után megváltozott a helyzet. A tanítók összejöttek, és azután már igazi baráti szellemben folyt a barátkozási est. bennlakó diák teljes ellátásért és szállásért havi 325 koronát fizet. Ha a diák kitűnő tanuló és teljes- ösztöndíjat kap, akkor az ösztöndíj fedezi az internátus költségeit. Mag elvtárstól tudjuk meg, hogy a legtöbb diák Kistárkányból jár a középiskola felső tagozatára. Közel húszan lehetnek, ezekből azonban csak nyolcan bennlakók, a többi naponta hazajár. A bennlakók előmenetele kedvezően halad előre. Ezt igazolja a félévi bizonyítvány is. Azok, akik az év elején gyöngének bizonyultak, a félévben határozottan javultak. Az előmenetelt segíti az internátusi fegyelem, amely megteremti azt a légkört, hogy a jó tanulók foglalkoznak gyöngébb előmenetelű társaikkal. Az internátus működésj egyébként teljes összhangban van az iskola tanrendjével. Gondoskodás történik arról is, hogy a diákság olvassa az ÜJ SZŐt, az Üj Ifjúságot és a Smenát. Mag elvtárs az igazgató teendőin kívül társadalmi munkát is végez. Ő vezeti a perbenyíki pártoktatást. Mondják, hogy munkáját sikerrel végzi. Itt kell megemlíteni, hogy Dobos Ferenc elvtárs, kémia és biológia szakos tanár eredményesen vezeti a szövetkezeti hároméves iskolát. Mielőtt elhagyjuk a tizenegyéves iskolát, Tolvaj Bertalan elvtárstól még megkérdjük, milyennek látja Idén a diákság előrehaladását. Némi habozás után azt válaszolja, hogy erre csak az év végén adhat pontos választ, reméli azonban, hogy elérik a tavalyi szintet. Tavaly a 60 nyilvános tanuló közül, akik érettségire készültek, heten kitüntetéssel végeztek és ami a legfontosabb, egy sem bukott meg. E diákok közül sokan ma az orvosi, tanári, gépészeti és mezőgazdasági főiskolákon folytatják tanulmányaikat. A XXI. szovjet pártkongresszus anyagával kapcsolatban ezeket mondja: :—: A' kongresszus anyagát még nem tanulmányozhattam át érdemben, hisz éppen most érkeztem a prágai értekezletről, de az úton egyebet sem tettem — mutat egy halom félrerakott újságra — minthogy izgalommal olvastam a grandiózus hétéves szovjet terv anyagát. Nagyon hatott rám a kongresszus közvetlen, mélyen emberi hangja. Élményként hatott rám Hruscsov közbeszólása Kiricsenko felszólalásában. Ezenkívül nagyon tetszett a káderkérdésben az az úttörő, bátor ösztönzés, hogy a tehetséges fiatalokat vezetőállásba kell helyezni. — Egyébként — folytatja az igazgató — azt, amit ma a Szovjetunióban megvalósítanak az elmélet és gyakorlat kapcsolatában, kihat a mi iskolaügyünkre is. A prágai értekezlet is azzal foglalkozott, hogyan kell megvalósítani a tanítás és a termelőmunka szoros összekapcsolását. A politechnikai nevelés eddigi formái elégtelennek bizonyulnak már, nem tartanak lépést társadalmunk és népgazdaságunk fejlődésével. A következő tanévtől középiskoláink felső évfolyamaiban heti 4 — 5 órás termelési gyakorlaton kell részt venni ! a tanulóknak, ami azt jelenti, hogy I a tanulóknak közvetlenül ipari és mezőgazdasági üzemekben kell elsajátítaniok a termelőmunka módszereit. Az eddigi iskolai műhelyek további fejlesztése mellett, szoros kapcsolatot kell létesíteni az üzemek és az iskolák között. Ezt a célt szolgálja az is hogy iskolánk kötelezettségvállalást tett, az állami birtok földjéből szakszerűen megművel egy hektár cukorrépát. Egyszóval az egyeléstől egészen a cukorrépa betakarításáig elvégzi a szükséges munkákat. Biztos, hogy az ilyen gyakorlati munkában szerzett tapasztalatok elmélyítik tanulóink elméleti tudását is. A társalgás hol magyarul, hol szlovákul folyt. Senki sem érzett különbséget, senkinek sem volt nyelvismereti nehézsége. Mindenki úgy beszélt, ahogy tudott. A kölcsönös bizalom és barátság sok nehézséget eloszlatott. A két iskola tanítói barátságának az elmélyítése kihatott a tanulókra is. Látva a jó példát, a tanulók egyre jobban megértik egymást. Ennek az eredménye meglátszik a szlovák nyelv tökéletesebb elsajátításában. Ma már nemcsak a tanítók, a tanulók is barátkoznak. Szlovák nyelvköröket alakítottak, közös a tornatermük, az étkezdéjük. Az őraközi szünetekben is összejönnek és beszélgetnek. A gyakorlati élet nyújtotta tanulás a legtöbb, amit a rendes oktatáson kívül a szlovák nyelv tanulásánál a diákok kapnak. A tornaijai iskola tanítói tudják, hogy a szlovák nyelvet is csak akkor taníthatják jól, ha maguk is jól tudnak szlovákul. Ismereteiket ezért bővítik, ezéná tanulnak a lehető legváltozatosabb formában, a lehető legtöbbet. S ez a legfontosabb, amit véleményünk szerint a tanítóknak tenniök kell. Sok tanító esti iskolán és az egyéves munkástanítói tanfolyamon nyert tanítói képesítést. Szép, sőt A deáki színjátszók a napokban nagy sikerrel mutatták be falujukban Lovicsek Béla: Húsz év után című színművét, (f. 1.) A Csemadok nyitragerencséri helyi csoportja legutóbb Szigeti József: A vén bakancsos és fia, a huszár című víkgjátékával aratott sikert. Az együttes vendégszerepelni készül a darabbal. (cz. g.) * * * A mártoni Hadsereg Színház kitűnő együttese e hó 7-én adta elő Szigligeti Ede (Szatmáry József) temperamentumos darabját, a Liliomfit. Az ünnepi bemutató egybeesik a budapesti premiér százesztendős évfordulójával. A szakértők véleménye szerint és a nagy érdeklődést tekintve, ez a mű lesz a színház ez évi legsikeresebb darabja. (Horváth Ferenc) A Csemadok panyidaróci színjátszói Barta Lajos: Zsuzsi című 3-felvonásos vígjátékának a bemutatására készülnek. A darab címszerepét Sutor Gizella alakítja, aki tavaly az Asszonyé a gyeplő című darabban már sikerrel mutatkozott be. (s. 1.) Az „58-as csoport" elnevezésű prágai képzőművész-csoport a prágai és kassai kerület barátsága keretében a kassai kerületi képtár helységeiben állítják ki műveit. A kiállítás a lakosság nagy érdeklődésének örvend. (r. s.) A tornai állami gazdaság magyar szakszervezeti színjátszó csoportja előadta Timrava: Büszke páva című színdarabját, melyet a szomszédos falvakban is bemutattak, (r. s.) Ilf-Petrov Aranyborjú című regényének dramatizált változatát bemutatták a moszkvai Szatíra Színházban. Az ősbemutatóról elismeréssel írt a Lityeraturnaja Gazeta, s kiemeli a színpadi változatot előkészítő J. Vesznyik munkáját, valamint E. Krasznyánszki rendezését. M. Drzsik klasszikus horvát író Dundo Maroje című vígjátékából jugoszláv-francia-olasz kooprodukció készül. A film főszerepeit Vittorio de Sica, Gérard Philipe, Martine Carol és Selma Karlovas alakítják. A budapesti Akadémiai Kiadó gondozásában Eckhardt Sándor profeszszor szerkesztésében a napokban látott napvilágot a majd 2400 oldalas, mintegy negyedmillió szót tartalmazó magyar-francia nagyszótár. Több mint 80 millió példányban 600 művet tervez kiadni az idén a „Goszlitizdat", a Szovjet Szépirodalmi Kiadó. A Lengyel Tudományos Akadémia egy 120 ezer szavas lengyel nyelvi szétárt ad ki. (v) kitűnő eredmények születtek itt. Annyit azonban mégsem kaptak ezen iskolák tanulói, mint azok, akik négy, vagy nyolc éveh keresztül nyilvános iskolákban tanultak. Ennek ellenére sokan az esti iskolákon végzettek közül magasabb fokon tanítanak, mint képességük megengedné. E tanítók legtöbbje távtanulóként a bratislavai vagy a kassai pedagógiai főiskolán folytatja tanulmányait. Nem akarunk általánosítani, de ezeken az iskolákon sem kapnak minden esetben megfelelő képesítést, sem a táv- sem a nyilvános tanulók. Ennek egyik oka az, hogy sokszor szlovák nyelvű előadásokat kell hallgatniok, amelyeket nem értenek tökéletesen. Itt aztán kettős problémával találkoztunk. A főiskolákon a magyar nemzetiségű tanulók nem tudják az anyagot tökéletesen elsajátítani, mert nem tudnak szlovákul. Elvégezve tanulmányaikat, viszont nem tudnak jól tanítani, mert hiányos az ismeretük. Sokféle probléma vár még megoldásra. A mi véleményünk ezzel kapcsolatban az, hogy a magyar tannyelvű iskolákban a szlovák nyelv tanítása csak akkor éri el a kívánt fokot, ha megfelelő színvonalon folytatják a tanárképzést. Ebben az esetben felülről, tehát a tanárképzés megjavításától kell a helyzet javulását várni. Ez az első megoldás. A másik, a tornaijai tanítókéhoz hasonló kezdeményezés. Barátkozni, kölcsönösen segíteni egymásnak, a szlovák iskolákkal és a gyakorlati élettel pótolni, amit az iskolai oktatás a fentebb tárgyalt nehézségekért ma még elmulaszt. A közügyön kívül minden Csehszlovákiában élő magyar nemzetiségű polgárnak érdeke a szlovák nyelv elsajátítása. Ha nem tudunk környezetünkkel beszélni, elszigetelődünk, nem tudunk érvényesülni, nem tudjuk átvenni más népek kultúráját és a magunkét sem adhatjuk át. Ennek elkerüléséért is fontos, hogy megtanuljuk a szlovák nyelvet. A tornaijai iskolában jó útra tértek. Vajon hányan követik a tornaijaiak példáját? Balázs Béla. Szlovákia mozihálózata A kulturális forradalom befejezésének tartozéka az, hogy a filmművészet még közelebb kerüljön a dolgozók széles rétegeihez. Szlovákiában jelenleg 921 állandó mozi működik és ezenkívül az üzemi klubbok és a művelődési otthonok majdnem 2500 vetítőgéppel rendelkeznek. Szlovákia kinofikálási terve értelmében 1965-ig minden egyes nagyobb községnek és új településnek állandó mozija lesz. Már ebben az esztendőben lényegesen gyarapodik a mozik száma. További 55 állandó mozit létesítünk, 44 mozit pedig átalakítunk szélesvásznú vetítésre. Ennek következtében 1959 végéig Szlovákiában összesen 82 mozi rendelkezik majd széles vetítő vászonnal. A legtöbb mozival (22) a prešovi kerület gyarapodik. Ettől eltekintve korszerűsíteni fogjuk az eddigi állandó mozikat. Több mint száz régi vetítő gépet kicserélünk éš más műszaki újításokat is bevezetünk. (ČTK) MEGRÁZD KÖNYV A Siralom völgye címmel meg- I rázó könyv jelent meg nemrég Olaszországban. A könyvet Dina Rinaldi, az II Pioniera című kommunista gyereklap munkatársa állította össze a Nápoly környéki munkásgyerekek leveleiből. A kötethez melynek rögtön éles társadalmi visszhangja támadt, Carlo Levi, a kiváló író írt előszót. „Rendkívüli könyv ez — írja többek közt -, fájdalmas, mélyen elgondolkoztató dokumentum ... Ezek a levelek rádöbbentenek bennünket, mennyi mindent kell még tennünk, egészen új utakon haladva, hogy megszabadítsuk a gyerekeket a bűntudattól, a bűntől amelyet nem ők, hanem mások követtek el." 1 1 A Csemadok párkányi helyi csoportja „Vidám farsangi est" címmel a napokban humoros esztrádműsorí rendezett, (b. e.) Egy bemutató margójára Ilanáková a főszerepben Színházainkban a formában és tartalomban egyaránt új, a mai közönség igényeinek mindenben megfelelő operettek hiánya komoly problémát okoz. Hazai termésünk ebben a műfajban a legszegényebb, pedig nevelöértéke — már népszerűsége miatt is — komoly tényező. A kassai Állami Színház Dunajevszkij Fehér akác című operettjének bemutatásával ebből a problémából keres kiutat. A választás helyességét a bemutató nagy közönségsikere igazolta. Dunajevszkij régi ismerőse a kassai közönségnek: a Szabad szél több évig futott Kassán — szintén nagy sikerrel. A Fehér akác — bár alatta marad a Szabad szél színvonalának — zenéjében és cselekményében egyaránt a mi életünket tükrözi, a mi életünk visszásságait pellengérezi ki. Cselekményének (a librettó Mássz és Cservinszkij munkája) legfőbb erénye, hogy többet nyújt az operett-irodalomban „bevált" cselekmény-sablonnál, a szokásos látszat-problémák helyett igazi, életszagú problémákat helyez a cselekmény köz&ppontjába. Dunajevszkij zenéje mindig szoros harmóniában marad a cselekménnyel, dallamdús, s nem riad vissza a legmodernebb tánckompozíciók beillesztésétől sem — bizonyítva ezzel, mennyire nincs igazuk azoknak, kik a tánez«nét legszívesebben teljesen száműznék az operettből. Á kassai előadás ügyesen emelte ki az operett értékéit. Egyedül a rendező — K. Hájek — felfogásával nem érthetünk mindenben egyet: néhány fölöslegesen eltúlzott, túlságosan karikaturisztikusan beállított figura megbontotta az előadás egységét. Itt elsősorban a filmesek, App, Morgunov él Grisa beállítására gondolok, de még Szobakin beállítása is erősen vitatható. A szereplöket — többségük operaénekes, s operettben csak „vendégszerepélnek" — szerepük megformálása nem állította különösebb nehézség elé. Hanákovának (Tonya) elsősorban mozgását kell dicsérnünk, darabbeli vetélytársa — J. Koronská Larisza szerepében — viszont hangjának és mozgásának harmóniájával, K. Mareöek könnyedségével tűnt ki. A kassai közönség kedvence: J. Kondér Szobakin szerepében az említett túlexponált ságtói eltekintve elfogadható volt. A kosztümök (Radványi Magda munkája) ezúttal is sokban járultak hozzá az előadás sikeréhez. A díszletek (L. Šestina) ezúttal gyengébben sikerültek. Egészben véve sikeres volt ez a bemutató, s rácáfol azokra, akik már a vészharangot kongatják az operett fölött. Kováts Miklós Az első felvonás egyik jelenetében L. Kuckó, K. Mareček és J. Kondér <M. Litavská felv.,) ÜJ SZÖ 8 * 1959. február 14, I