Új Szó, 1959. február (12. évfolyam, 31-58.szám)

1959-02-01 / 31. szám, vasárnap

AZ SZKP XXI. KONGRESSZUSA Világ trroletdrjai, egyesüljetek! SZLOVÁKI A KOMMUN1S1A H Ali T JAJNAK NAPILAPJA 3959. íebruár 1. vasárnap 30 fillér XII. évfoíyam, 31. szám A tartós béke Ma már természetesnek vesszük azt, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusának tárgyalásai az egész világ közvéleménye figyelmének középpontjában állnak. Ma már nem csodálkozunk azon, hogy az egész világsajtó, beleértve az öszszes burzsoá lapokat, ilyen vagy olyan formában, de kommentálja azokat az óriási célkitűzéseket, amelyek benne foglaltatnak a hétéves tervben, a kommunista országépítés nagyszabású programjában. Pedig nem volt ez mindig így. Amikor a Szovjetunió az első ötéves terv feladatait kitűzte, al'g-alig emlékezett meg rfla a kapitalista világ sajtuja és ha igen, akkor a gúny, a becsmérlés hangján. Egymást követték az ötéves tervek és fokról fokra gyarapodott a Szovjetunió Ipara, mezőgazdasága és kultúrája, mind nagyobb sikereket ért el a kapitalizmus tengerében a szocializmus szigete. Ennek láttán hovatovább mind több szó esett a kapitalista sajtóban ezekről az eredményekről, de még ekkor is az alaphang a kételkedés, a gúny szava volt. Ebben a vonatkozásban bizonyos fordulatot jelentett a Szovjetuniónak a hitleri Németország fölött aratott győzelme a második világháborúban, majd az ország lerombolt gazdaságának szinte tüneményes gyorsaságú felépítésében elért tagadhatatlan eredmények. A hidegháború prímhegedúsei azonban még ekkor is azt a politikát folytatták, hogy amit csak lehetett azt elhallgatták, letagadták, nehogy kinyíljék a kapitalista országok dolgozóinak a szeme, nehogy meglássák: a Szovjetunió és az egész szocialista világrendszer hétmérföldes léptekkel halad az ember jobb, gazdagabb, igazi élete megteremtésének útján. És most a XXI. kongresszus a hétéves terv irányszámairól tárgyal, azokról az adatokról, amelyek már hetek óta foglalkoztatják az egész polgári sajtót is. A megdöbbenés józanabb hangot vált ki. Ennek igazolására vessünk egy pillantást arra, mit is írnak a nyugati sajtó-szócsövek a XXI. kongresszusról, a hétéves tervről. A Daily Herald című angol lap: „Nyikita Hruscsov kétezer küldöttet föllelkesített. Nem csoda, hiszen nagyszerű dolgokat ígért a Szovjetuniónak. Nem galambot a háztetőn — hanem valóságot hét év alatt." A nyugatnémet Neue Rheinzeitung kissé nosztalgikus hangon azt írja, hogy „Senki sem állíthatja ma, hogy a Szovjetuniót gazdasági szempontból nem kell komolyan vennünk." A Die Welt című, szintén nyugatnémet lap cikkében világosan igazolja fentebb említett gondolatunk találó voltát: „Mióta kilőtték a szovjet szputnyikokat. és szovjet űrrakétta kering a Nap körül, másképpen méltatják a Szovjetunió termelése emelkedésének színvonaláról és képességeiről szóló jelentéseket. Azelőtt szokás volt a kommunista gazdaság termelési erejének a lebecsülése." Említsünk azonban amerikai lapot is, egyikét a legnagyobbaknak, a New York Herald Tribune-t, amely természetesen elsősorban a kongresszusi beszámoló rövid, katonai kérdésekkel foglalkozó részét emeli ki: „N. Sz. Hruscsov szavai szerint a Szovjetunióban már bevezették az interkontinentális rakéták sorozatos gyártását... Az USA a rakétafegyverek fejlesztésében sokkal nagyobb mértékben lemarad a Szovjetunió mögött, mint ahogy azt az USA-ban lehetségesnek tartják." Érdekes kérdést vet fel az angol lapok közül nem első ízben a Manchester Guafdian: „Hány tudományos dolgozót nevelünk Britanniában 1965ig ? Hány tízezer mérföldnyi szovjet vasutat villamosítanak addig, míg nálunk befejezik a Manchesterből Eustonba vezető vasútvonal villamosítását?" Egy további angol lap, a Daily Sketch aggódó hangon Így kommentálja a kongresszusi beszámolót: „Hruscsov beszédének témája az volt, hogy a Szovjetunió gazdaságilag elég erős ahhoz, hogy győzelmet arasson a Nyugat fölött". És ami a svájci szélsőjobboldali polgári döntő záloga lapoknál igazán nagy ritkaságnak számít, a La Suisse című újság ráhibáz a dolog lényegére: „Abba kell hagyni azokat a kísérleteket, amelyeknek célja az orosz nép munkaés alkotóképességeinek becsmérlése volt." Csak néhány nyugati lap egyegy mondatát ismertettük, de ezek a szavak híven tükrözik a XXI. kongresszusai kapcsolatban Nyugaton megjelent kommentárok hangnemét, jellemzően igazolják azt, hogy a hétéves terv letagadhatatlanná vált még a hidegháború legodaadóbb, leghűbb és tegyük hozzá, legvéresebb szájú hívei előtt is. Ugyanakkor számos lap hangsúlyozza azt, hogy a kongresszusi beszámolót a béke szelleme hatja át. És tényleg, micsoda korszakalkotó nagy dolog az, hogy az emberiségnek első ízben a kommunizmus ígéri a háborúk végleges kiküszöbölésének lehetőségét. A XXI. kongresszus beszámolója világosan kimondja, a Szovjetunió hatalmas méretű gazdasági felvirágzása és az egész szocialista tábor előrelendülése annyira erőssé teszi a világ békeszerető embereinek táborát, hogy lehetővé válik a világháború megakadályozása. Az imperialista államok kormánykörei eddig hallani sem akartak — legalábbis a gyakorlatban — a békés egymás mellett élésről, a két rendszer, a kapitalista és a szocialista világrendszer békés gazdasági versengéséről. Sőt, a második világháború befejezése óta erejük teljéből arra törekedtek, hogy lehetetlenné tegyék a megegyezést, kiélezzék a nemzetközi feszültséget és ha lehet, a vitás kérdéseket új háború kirobbantásával „oldják meg." Ma már azonban mindért elvakultságuk ellenére is, számításba kell venniök azokat az óriási erőket, amelyek szükség esetén bátran szembeszállnak az imperialista támadókkal és megsemmisítő csapást mérnének rájuk. Mi az alapfeltétele ennek a leküzdhetetlen, békéért harcoló hatalmas erőnek? Ez elsősorban éppen a Szovjetunió gazdasági kapacitása és műszaki fejlettsége, az egész szocialista tábor ereje és törhetetlen egysége. Erőnk feltétele a világ egész kommunista mozgalmának tömörsége, a szocialista államok imperializmusellenes szolidaritása, amely segítséget nyújt Ázsia és Afrika békeszerető, szabadságukat kivívott nemzeteinek. Nem véletlen dolog, hogy a világreakciő, elsősorban a revizionizmusra támaszkodva, táborunk egységét akarja megbontani. Ebben a törekvésében fontos szerep jutott a jugoszláv revizionistáknak, akik Hruscsov szavai szerint tagadják a nemzetközi osztályszolidaritást és letérnek a munkásosztály útjáról. A jugoszláv revizionisták sárba tiporják a marxizmus-leninizmus alapvető elveit, tagadják a szocializmus és a kommunizmus felé vezető út általános érvényű törvényszerűségeit és a valóságban szembehelyezkednek a szocialista táborral, a nemzetközi kommunista mozgalommal. A kongresszusi beszámoló ugyanakkor rámutatott arra is, hogy az imperialisták ellentétet akarnak szítani a szocialista államok és azon békeszerető nem szocialista országok között, amelyek imperializmus-ellenes politikát folytatnak. Vagyis újra előhúzták a régi, levitézlett fasiszta jelszót, az antikommunizmus jelszavát és valamiféle „kommunista veszélyről" kiabálnak. A történelem tapasztalata azt igazolja, hogy az ilyen törekvések csődre vannak ítélve. Akárhogyan is hadakozik ellene a világreakció, akármennyire fél is tőle, az SZKP XXI. kongresszusa növelni fogja a kommunista gondolatok és a szocialista államok tekintélyét az egész világon. Már ma, még a kongresszus befejezése előtt, világosan láthatjuk, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa történelmi jelentőségű határkő azon az úton, amerfyen az emberiség a tartós béke, a társadalmi igazság, a teljes élet megvalósulása felé menetel. A XXI. kongresszus január 30-1 délutáni ülésén, amelyen N. G. Ignatov elnökölt, LAVRENTYEV akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Üj-Szibéria-i osztályának elnöke mondott beszédet. A tudósok feladataival foglalkozott a hétéves tervben, valamint a tudományos munka megszervezésében. Kérte, hogy valamennyi tudományos intézetet hozzák közelebb a termeléshez és hogy az egyetemeket és főiskolákat azokban a városokban létesítsék, ahol tudományos intézetek működnek, hogy így szorosan együttműködhessenek egymással. Lavrentyev megemlítette a tudományos címekben előforduló fogyatékosságokat. Rámutatott arra, hogy a műszaki tudományok kanditátusának címét gyakran olyan munkákért ítélik oda, amelyek a távolmúlt kérdéseit (pl. a XIX. század gépeinek leírását) dolgozzák fel. Javasolta, hogy e tudományos címet új gépek, új technológiai terveiért, stb. adományozzák, Lavrentyev akadémikus bejelentette, hogy már több mint 300 tudományos dolgozó ment Moszkvából és Leningrádból Szibériába. A Novo-Szibirszk városában levő szibériai akadémiai tudományos intézetek elsősorban az irányított termonukleáris reakció kérdéseit fogják megoldani. L. I. BREZSNYEV, az SZKP KB elnökségének tagja felszólalásában főképp a nehézipar elsődleges fejlesztésének kérdéseivel foglalkozott, ami — hangsúlyozta — a Szovjetunió népgazdaságfejlesztésének fő irányvonala volt és marad. ALEKSZANDRA RIBAKOVÄ, a moszkvai gumiabroncsgyár lakatosa felszólalásában a gumiabroncstermelés növelésének és minősége megjavításának kérdéseivel foglalkozott. A fiatal üzem, amelyben dolgozik, a pártkongresszussal kapcsolatos versenyben többek között elkészítette a húszezer belső nélküli gumiabroncs első sorozatát. Az idén az egész gumiabroncstermelés 2,2 millió darabra növekszik. Az üzem kollektívája feladatul tűzte ki a gumiabroncs életképességének 50 százalékkal való fokozását. Ez a siker annak felel meg, mintha évente egymillió gumiabroncsot termelnének terven felül és ezenkívül több mint félmillió rubel megtakarítását jelenti. PETR LOMAKO, a Krasznojari Népgazdasági Tanács elnöke az Ipar és építészet irányítása sikeres átszervezéséről és a népgazdasági tanácsok létesítéséről beszélt. Ezen átszervezés pozitív hatása már megnyilvánult az ipari tervek jelentős túlszárnyalásában. Ezután a Krasznojari Népgazdasági Tanács egyes munkatapasztalatairól, valamint a kerület dolgozóinak a kongresszus előtti versenyben tanúsított kezdeményezéséről beszélt. Egyúttal felvázolta azon átalakulások hatásos képét, amelyekre a kerületben a következő hét év folyamán sor kerül. Az itteni szénTíz óra előtt autóbuszok és autók száguldanak a Kremlbe, a Szpaszkaja és Borovickája kapuk csengői szüntelenül figyelmeztetik a járókelőket: „Vigyázzanak, mert a kapu boltíve alól nemsokára kigördül egy jármű". Az emberek megállnak, benéznek az autók és autóbuszok ablakán, és ha ismerős arcot fedeznek fel, üdvözlik. Mindennap 10 órakor kezdődik a Kremlben a XXI. kongresszus ülése. A moszkvaiak tudják ezt és sokan azért járják ebben az időben udvartérségeit, hogy beszélgethessenek a küldöttekkel. A főváros figyelme e napokban a Kremlre irányul. Ha délidőben az ember kezébe veszi az újságot, bizonyára szemébe ötlenek a kongresszusra küldött üdvözletek. A Sarló és Kalapács Üzem kohászai 500 tonna acéllal és 230 tonna hengerelt áruval többet termeltek a kongresszus tiszteletére, a Lihacsov Üzemben rövid időn belül 11 gépesített és automatizált szállítószalagot szereltek be... Ez a legjobb üdvözlet. Ezen a nyelven beszélnek a szónoki emelvényről a kongresszus küldöttei is. Felszólalásaik egy részében mindig az egyes köztársaságok, kolhozok elért eredményével foglalkoznak. Számot adnak a legfelsőbb pártszervnek. Gordunov küldött az atomhajtású jégtörő szerelője pénteken elmondotta, hogy hajógyárukban több tízezer újítási javaslatot tettek, melyek másfél milliárd rubel megtakarítását eredményezik. Dolonyuk küldött a tambói terület Sztálin Kolhozának dolgozója köziilte a kongresszussal, készletek a Szovjetunió legnagyobb készletei. A kerületben hatalmas fejlődésnek indult az energetika, az ottani villanymüvek termelik majd a legolcsóbb villanyáramot az egész Szovjetunióban. Fejlődik az alumíniumipar, a jó minőségű portlandcement gyártása. A kolhozok küldöttei, akik eddig a kongresszuson felszólaltak, nagy figyelmet szenteltek a takarmányalap biztosításának s mindazon feladatok teljesítése feltételeinek, amelyeket a párt a hús- és tejtermelés lényeges meggyorsítása érdekében kitűz. SZEŔGEJ BOJKO, a poltavai körzet Lenin-kolhozának elnöke is rámutatott kolhoza sikereire, valamint a poltavai körzet számos további kolhozának a kukoricatermesztésben elért eredményeire. Hangsúlyozta, hogy a párt Központi Bizottságának a szeptemberi plénum után a mezőgazdaságban foganatosított intézkedései megteremtették a szükséges feltételeket a kolhozok hatalmas fejlesztésére. Bojko elvtárs bejelentette, hogy 1956-ban kolhozában az egy mázsa tejre eső termelési költségek 191 rubelt s az egy mázsa húsra eső költségek 360 rubelt tettek ki. Tavaly a termelési költségek a tejnél 71 rubelre, a húsnál 274 rubelre csökkentek. A poltavai körzet kolhozparasztjai kötelezték magukat, hogy a hétéves terv feladatait öt év alatt — sőt a Lenin-kolhoz négy év alatt - teljesítik. A délutáni ülés végén üdvözlő beszédet mondott VILLE PESSI, Finnország Kommunista Pártja főtitkára és DOLORES IBARRURI, Spanyolország Kommunista Pártja főtitkára. A kongresszushoz üdvözlő távirat érkezett Szudán Kommunista Pártjától és Törökország Kommunista Pártját ól. Szombaton, január 31-én, moszkvai idő szerint 10 órakor a nagy Kreml palotában tovább folyt a XXI. kongresszus rendkívüli ülése. A napirenden ismét az N. Sz. Hruscsov beszámolójával kapcsolatos vita szerepelt. MUSZTAFAJEV, Azerbajdzsán Kommunista Pártja KB első titkára kijelentette, hogy voltak idők, amikor Azerbejdzsán épp oly elmaradott volt, mint a Közel- és Közép-Kelet többi országai. Nem volt ipara, mindent külföldről keltett behozni. Ma a szovjet Azerbajdzsán 120 fajta terméket szállít külföldre. Példás szovjet szocialista köztársasággá vált az ország keleti határán. Azerbajdzsán az orosz nép testvéri segítségének köszönheti felvirágzását hangsúlyozta a felszólaló. Musztafajev ezután rámutatott arra, hogyan növekednek majd az azerbajdzsáni népgazdaság egyes ágai a hétéves terv folyamán. Azerbejdzsán pl. 1965-ben 22 millió tonna kőolajat fog termelni. Ezenkívül 1 millió 200 ezer kW teljesítményű gázturbinás hőerőmű épül Azerbajdzsánban, — * * hogy csoportja es tulajdonképpen az egész kolhoz nagy kukoricatermést ért el. Szergyuk, Moldavia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára a szűkebb hazája nagy fellendüléséről, elsősorban, szőlészetéről, gyümölcstermeléséről, állattenyésztéséről és iparáról beszélt. Röviden: a kongresszuson éppen e napokban alakult ki a Szovjetunió gyors fellendülésének, nagy sikereinek részletes képe. Jó számadás került a XXI. kongresszus elé. A napokban nagyon figyelemre méltó felszólalás hangzott el a kongreszszuson. Ivan Georgievics Mogilencev, a kuznyecki kombinát acélöntödéjének dolgozója a küldöttek csoportjában elmondta, hogy üzemrészlegükön ir vaslatot tettek, mely a tervhez viszonyítva az acélgyártásnak nem 17, hanem 42 százalékos növelését teszi lehetővé. Megkérdezték, hogyan született ez a javaslat és ki a kezdeményezője. Mogilencev elvtárs pillanatnyi gondolkodás után így válaszolt: „Tudják, az egésznek lényege abban van, hogy e javaslatnak meg kellett születnie. Kezdeményezője pedig talán az egész munkaközösség. Nálunk ugyanis nincs olyan egyén, aki e napokban nem keresné az utat a feladatok gyorsabb teljesítésére. Keresik és megtalálják..." Figyelemre méltó válasz. Nagyon pontosan jellemzi a kongresszusi légkört. Az emberek itt is utat keresnek a kitűzött feladatok mielőbbi teljesítésére. Annál figyelmesebben amely a maga nemében a legnagyobb lesz az egész Szovjetunióban. Ezután nagy taps közepette A. I. KIRICSENKO, az SZKP KB elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára emelkedett szólásra. Rámutatott, mily óriási munkát végzett a párt és a Központi Bizottság a múlt években. ABRASKIN elvtárs, a minszki autógyár munkása felszólalásában a kongresszus előtti szocialista munkaversenyről, valamint a kommunista munka brigádja címéért folyó mozgalom fejlődéséről beszélt. MILARSCSIKOV elvtárs, az SZKP KB OSZSZSZK mezőgazdasági osztályának vezetője a mezőgazcüságl termelés fejlődésével foglalkozott az OSZSZSZK kolhozaiban és szovhozaiban. A kongresszust ezután S. AGUIRRA, a Kubai Népi Szocialista Párt Központi Bizottságának tagja üdvözölte. Rövid szünet után az ülés tovább folytatta munkáját. Felszólalt A. B. Arisztov, az SZKP KB elnökségének tagja. Beszédében részletesen foglalkozott a Szovjetunió termelése növekedésének ütemével, a fő kapitalista állammal, — az Amerikai Egyesült Államokkal folytatott békés versenyben. Ezután KAMALOV, Üzbégisztán Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára szólalt feL Rámutatott, hogy Üzbegisztánban több mint 1300 nagy ipari üzem és 70 termelési ágazat működik. Emlékeztetett arra, hogy a tavalyi gyapottermés eddig a legnagyobb volt az ország történetében. A gyapottermesztésben beállott fordulat 1954-ben kezdődött, amikor Hruscsov elvtárs a taskenti tanácskozáson az üzbég gyapottermesztőknek számos értékes tanácsot adott arra, hogyan termeljék a gyapotot korszerű módszerekkel. A tavalyi év folyamán Üzbégisztán területén már 80 százalékban ilyen módszerekkel termesztették a gyapotot. Ezután az üzbég ipar és mezőgazdaság fejlesztésének nagy feladatairól beszélt a következő hét évben, valamint a népgazdaság egyei problémáiról. Moszkvai Időszámítás szerint 14 óra előtt pionírok üdvözölték a kongresszust. Több száz pionír lépett be az ülésterembe, felsorakoztak dz elnöki emelvény előtt, az ülések közötti szabad helyeken, valamint a karzaton s a kongresszust kis versekkel üdvözölték. A kongresszus elnökségi tagjainak és külföldi vendégeknek virágcsokrokat adtak át és vörös pionírkendőt kötöttek nyakukra. A pionírok üdvözletét az összegyűltek viharos tapssal fogadták. Ez« zel véget ért a délelőtti ülés. keresik, minél szembetűnőbben domborodik ki a szovjetország fellendülés sének képe. Mintha a szovjet embet, elért sikerei ösztönöznének-, gyorsdb' ban célba. A kongresszusi szónoki emelvényén talán ezért bírálják gyakran a gazdasági szervezetek munhájában mutatkozó különféle fogyalé'cosságokat, ezért bírálják egyes központi hivatalok rugalmatlanságát. Ezért mutatnak rá arra is, amit tegnap még az ember elnézett, vagy egy kézlegyintéssel elintézett. Gyorsabban előre! El az útból minden felesleges akadállyal, siabad utat a nép kezdeményezése életet adó gyors áradatának! Ez a hangnem uralkodik na* gyon észrevehetően a kongresszuson, A kommunizmus álma milliók gya« korlati tevékenységének közeli céljává vált. Már bennfoglaltatik a ma teljesített feladatokban, tehát mi se akadályozza többé munkánkat! Ebből is láthatjuk, mennyi erő gyülemlett^ fel a szovjet emberekben, milyen lelkesedéssel és kedvteléssel fognak áz, új és nem éppen könnyű munkához. Moszkva persze ezt is jól tudja. Üzemeiben ezért igyekszenek újabb sikereket elérni az emberek. Nemcsak Moszkvában van ez így. Noha a hétéves terv nem kis feladatokat tűz ki, a Szovjetunió egész területéről állandóan érkeznek vállalások: előbb, négy-öt év alatt teljesítjük a hétéves tervet! Ez a szovjet emberek elhatározása. Biztosak lehetünk benne, hogy valóra is váltják. Moszkva, január 31. STANISLAV OBORSKÍ MOSZKVAI TUDÖSÍTÁ

S: SZABAD UTAT A NÉP KEZDEMÉNYEZÉSÉNEK