Új Szó, 1959. január (12. évfolyam, 1-30.szám)
1959-01-15 / 14. szám, csütörtök
Részletes jelentés a szovjet űrrakétáról • »OM tl MMIMMtMOHO»OMOMMMHMMMMMttttMOH)tM)t) OI MtMI MI M MI MMMtMMOMMM MI MIM MI MIMMMMMtMIM MIII MM tl tll t Ml tti A mesterséges bolygó felszerelése • Milyen tudományos megfigyeléseket végeztek készülékei « Hogyan figyelték útját • Milyen lesz az űrrakéta állandó pályája A MOSZKVAI PRAVDA RÉSZLETESEN ISMERTETI A SZOVJET ŰRRAKÉTÁT, AMELV A NAPRENDSZER ELSŐ MESTERSÉGES BOLYI GOJA LETT. A CIKKET AZ ALANTIAKBAN RÉSZLETESEN ISMERTETJÜK. A rakéta tudományos készülékei mindvégig normálisan működtek. A mérések eredményeiről nagy mennységű feljegyzés érkezett, ezeket most dolgozzák fel. Az előzetes elemzés azt mutatja, hogy az űrrakéta segítségével végzett kutatások nagy, tudományos jelentőségű eredményekkel jártak. Az eredményeket a megfigyelések feldolgozása utan folyamatosan közzé fogják tenni A rakéta fellövése lehetővé tette, hogy fontos tudományos kiset leteket végezzenek a bolygók közötti térség felkutatására. Először sikerült széleskörű program alapján a Földtől ilyen nagy távolságokban • közvetlenül tudományos méréseket végezni. MEGKEZDŐDHET A VILÁGEGYETEM KÖZVETLEN FELTÄRÄSA A terv végrehajtásához nagy teljesítményű hajtóművel rendelkező, többlépcsős rakétát szerkesztettek,- amely tökéletes konstrukciójúnak bizonyult. A rakéta repülését — miközben kijuttatták a ter- . vezett pályára — | nagy pontossággal különleges automatikus rendszer segítségével irányították. A tudósok, a tervezőmérnökök, technikusok és munkások, az űrrakétát az SZK? XXI. kongresszusának tiszteletére bocsátották fel. A Pravda az űrhajózás fejlődésében a következő szakaszokat tartja időszerűnek: A Nap körüli kozmikus térség további kutatása — a naprendszerhez tartozó bolygókra vonatkozó kutatások és az ember űrrepülése más bolygókra. Az emberiség belépett a világegyetem közvetlen feltárásának korszakába. A rakéta utolsó lépcsője A", űrrakéta utolsó lépcsője irányítható. Automatarendszer irányítja, amely a rakéta helyzetét a megadott pálya vonalában rögzíti és biztosítja. hogy a hajtómű működése végén elérje a számítások szerint szükséges sebességet. Az üzemanyagkészlet kimerülése után az utolsó lépcső súlya 1472 kilogramm. A rakéta utolsó lépcsőjének szabályos repülését biztosító készülékeken kívül az utolsó lépcső testén található: Egy hermetikusan zárt, elválasztható tartály, amelyben tudományos és híradástechnikai készülékeket helyeztek el. Két rádiókészülék, antenákkal. A készülékek 19,997 megahertz, illetve 19,995 megahertz frekvencián dolgoznak. Kozmikus sugárzásmérő készülék. Rádióberendezés, amely meghatározza a rakéta pályáját és előre megszabja további mozgását. A mesterséges nátriumfelhő létBehozásához szükséges berendezés. ahhoz az alumínium-csatlakozófejhez képest, amely a Föld mágneses téréit mérő készülékhez vezet. Az antennák a védőkúp leválása után nyílnak ki. Ugyanezen a félgömbön helyeztek el két protoncsapdát, amelyeknek feladata a bolygók közötti gáz összetevőinek megállapítása, továbbá két piezoelektromos mérőfejet a meteorrészecskék tanulmányozáséra. A tartály félgömbjei különleges manciántartalmú aluminiumöntvényből készültek. A tartálvt 1,3 atmcszféra nyomású gázzal töltötték meg. A gáz hőmérA SZOVJET ŰRRAKÉTA TARTÁLYÁNAK MÜSZERTAKTÖ KERETE A MÉRŐBERENDEZÉSEKKEL ÉS TAPLÁLÖ ÁRAMFORRÁSOKKAL. (A szerelőkocsin készült felvétel) A tartály A tartályt az űrrakéta utolsó lépcsőjének felső részén helyezték el, és ledobható kúp védi a túlmelegedéstől, miközben a rakéta a légkör sűrű rétegein halad át. A tartály két, egymással hermetikusan kapcsolt félgömbből áll. Az egyikből a rádiókészülékek anténnáinak négy rúdja nyúlik ki. Az antennákat*' szimetrikusan helyezték el séklete 20 fok Celsius körül mozog. Ezt az biztosltja, hogy a burok különleges felületi megmunkálásával meghatározott arányú visszaverő és kisugárzó képességet adtak a tartálynak. A gázt ventillátor keringteti. A tartályban keringő gáz elvonja a meleget a műszerektől és a tartály i köpenyének adja át, amely valóságos ' radiátorként működik, i Az űrrakéta készülékei ; Az űrrakéta utolsó lépcsőjében elj helyezett tudományos és mérőkészü; lékek súlya a tartállyal és az ener; giaforrásokkal együtt 361,3 kiloI gramm. A tartályban az alábbi készülékek | vannak: Rádiókészülék a rakéta mozgási i pályájának ellenőrzésére. Egy rádiókészülék Telemetrikus készülék, amely rádióhullámok segítségével a Földre továbbítja a tudományos mérések adatait, valamint a tartályban uralkodó hőmérsékletre és nyomásra vonatkozó adatokat. A bolygók közötti tér anyagában levő gázok és a Napból származó korpuszkuláris sugárzás tanulmányozásához szükséges .készülék. A Föld mágneses terének mérésére és a Hold mágneses terének felfedezésére szolgáló műszer. A meteorrészecskék tanulmányozásához, az elsődleges kozmikus sugárzásban található nehéz atommagok regisztrálásához, a kozmikus sugarak erősségének és erősségük változásának jelzéséhez és végűi a kozmikus sugárzásban előforduló fotonok regisí'.rálásához szükséges mérőberender^e. A tartál» rádiókészülékeit és tudományos berendezését ezüstcinkakkumulátorok és higanyoxid-telepek táplálják. A tartály akkor válik el a rakéta utolsó lépcsőjétől, amikor az utolsó lépcső hajtóműve befejezte működését. A felségjelvények A rakétán két felségjelvényt helyeztek el a Szovjetunió címerével. Mindkettő a tartályban van. Az egyik vékony fémszalagból készült zászlócska, egyik oldalán ez a felirat olvasható: „Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége", a másik oldalon a szovjet címer és ez a felirat látható: „1959 január". A feliratokat különleges fotokémiai útcn í vitték rá a szalagokra. Ez biztosítja ' tartóssáaukat. A másik felségjelvény gömbalakú. Felületén öttagú rozsdamentes acélcsillag látható. A csillagon ez a domború felirat: „Szovjetunió, 1959. január", továbbá a Szovjetunió címere. A megfigyelő eszközök Az űrrakéta útjának, pályaelemeinek megfigyelésére és mérésére, az űrrakétán elhelyezett tudományos mérőműszerek adatainak vételére a Szovjetunió egész területén nagyszabású megfigyelő hálózatot létesítettek. Automatizált rádiólokációs berendezések csoportja végzi a pálya kezdő szakaszát jellemző elemek pontos meghatározását. Rádiótelemetrikus állomáscsoport a rakétáról érkező tudományos értesüléseket regisztrálja. Rádiórendszer ellenőrzi a rakéta pályáját a Földtől nagy távolságban iellemző elemeket. Rádióállomások veszik a rakéta jelzéseit, optikai eszközök figyelik és fényképezik a mesterséges bolygót. Az adatok feldolgozása a koordinációs számítógép-központban történ, elektronikus számítógépekkel. A kedvezőtlen Időjárás ellenére az űrrakétát megfigyelő optikai eszközökkel az észlelő hálózat körzeteinek nagy részéből sikerült több felvételt készíteni az űrrakéta nátriumfelhőjéről. A rakéta pályaelemeinek pontos meghatározása és a rakéta mozgásának közvetlen ellenőrzése az űrben lehetségesnek bizonyult. A nagyteljesítményű földi adókészülékek és igen érzékeny vevőberendezésed -segítségével ötszázezer kilométer távolságig biztos méréseket lehetett végezni az űrrakéta pályájára vonatkozólag. Az űrrakéta űtja A többlépcsős űrrakéta függőlegesen indult a Föld felszínéről. A rakétát irányító automatikus rendszer programvezérlő berendezésének hatására pályája fokozatosan elhajlott a függőlegestől. A rakéta sebessége gyorsan növekedett, s a ferde pályaszakasz végén a rakéta utolsó i lépcsője megkapta a szükséges se- i bességet. A szovjet űrrakéta utolsó lépcső- ' je a rakétahajtómű kikaspcsolásakor túllépte a második kozmikus sebes- j séget. A Föld körül keringő Hold a rakétához legközelebb eső pontot jobb- i ról érte el, ha a Föld északi részé- j ről nézzük. A rakéta felülről és : jobbról közeledett ehhez a ponthoz. A legnagyobb közeledés pillanatában a rakéta a Holdnál magasabban és attól kissé jobbra volt. A számítások szerint a rakéta i elhaladását a Hold közelében a Szovjetunió és más európai országok, j valamint Afrika és Ázsia nagy részének területérői rádióberendezé- j sekkel meg lehetett figyelni. Az űrrakéta 34 óra alatt ért el a Hold közelébe. Legnagyobb közelsége idején a rakéta és a Hold közötti távolság 5000-6000 km, vagyis a Hold átmérőjének hozzávetőleg másfélszerese volt. A Földtől körülbelül egymillió kilométeres távolság megtétele után a Földnek a rakétára gyakorolt vonzóereje annyira gyengült, hogy a rakéta mozgását csaknem kizárólag a Nap vonzása befolyásolja. A szovjet űrrakéta körülbelül január 7-8-án rátért a Nap körüli önálló pályájára és ily módon a nap- i rendszer első mesterséges bolygója lett. A rakétának, mint a Nap bolygójának sebessége ebben az időpontban másodpercenként hozzávetőleg 32 kilométer volt. Tudományos kutatások A szovjet űrrakéta egyik legjelentősebb tudományos kutatási feladata a kozmikus sugárzás tanulmányozása volt. E sugárzás természetét és eredetét csakis akkor lehet tanulmányozni, ha á mérőműszer nemcsak a Föld légkörén, hanem a Föld mégneses terén is kívül' van. A szovjet űrrakéta különféle olyan műszereket vitt magával, amelyek a bolygóközi térben lehetővé teszik a kozmikus sugárzás összetételének sokoldalú tanulmányozását. Az elektromos töltéssel bíró részecskéket számláló két készülékkel határozzák meg a kozmikus sugárzás intenzitását. A kozmikus sugarak összetételét két kristály-típusú fotosokszorozóval vizsgálták. A rakéta műszereivel tanulmányoz| ták a bolygóközi anyag gáz alakú összetevőit és a Nap korpuszkuláris sugárzását. Az asztrofizika mai állása szerint a bolygóközi gáz jellegének és koncentrációjának kérdését nem lehet megoldani a Föld felületéről végzett megfigyelésekkel. A bolygóközi anyag gáz alakú összetevőinek és a Nap korpuszkuláris sugárzásának tanulmányozására szolgáló műszereket azért helyezték el a szovjet űrrakétában, hogy megkezdjék az ilyen megfigyelések első szakaszét, és hogy esetleg közvetlenül észleljenek stancionárius gáz- és korpuszkuláris áramlatokat a Föld és a Hold közötti térségben, valamint hogy durván felbecsülhessék ugyanitt az elektromos töltéssel bíró részecskék koncentrációját. A kísérletét protoncsapdákkal végezték. A bolygóközi térben levő meteoranyag tanulmányozására a rakétába két piezo-elektromus ballisztikus ammóniumfoszfát mérőfejet szereltek, amelyek regisztrálják a mikrometeorrészecskék becsapódását. A rakétatechnika fejlődésével és a bolygóközi repülés korszakának megnyitásával a meteorok tanulmányozása igen nagy gyakorlati fontosságra tesz szert annak a meteorveszélynek a meghatározására, amely a hosszabb időn át úton levő űrrakétákat és a Föld mesterséges holdjait fenyegeti. A meteorok tanulmányozásának nagy tudományos jelentősége van a geofizika, a csillagászat, valamint a bolygórendszerek származásával és kialakulásával kapcsolatos problémák megoldása szempontjából is. A magnetométerrel (térerősségmérő műszerrel) felszerelt szovjet űrrakéta az első kísérlet a bolygók mágneses terének közvetlen mérésére, illetve a bolygók mágneses terének közvetett észlelésére, mint-~ hogy esetleges hatással vannak a kozmikus sugárzás intenzitására a bolygót közvetlenül körülvevő térségben. A rakétában elhelyezett magnetométer méri a Föld mégneses terét és a holdpályán belüli térségben levő részecskeáramok esetleges mágneses terét, valamint felderíti a Hold mágneses terét. Az a kérdés, vajon a Földhöz hasonlóan mágnesesek-e a naprendszer bolygói és holdjaik, fontos csillagászati és geofizikai kérdés. A nátriumcsóva Annak igazolására, hogy a rakéta valóban áthaladt pályájának egy meghatározott szakaszán, az optikai megfigyelés megkönnyítésére mesterséges nátriumcsóvát használtak. A nátriumcsóva január 3-án, moszkvai idő szerint 3 óra 57 perckor képződött a Földtől 113 000 kilométer távolságra. A mesterséges csóvát meg lehetett figyelni KözépÁzsiából, a Kaukázusból, Közép-Keletről, Afrikából és Indiából. A csóva fényképezésére különleges optikai műszereket használtak, amelyeket a Szovjetunió déli területein levő csillagvizsgáló intézetekben helyeztek el. A mesterséges nátriumcsóva képződésének időpontját úgy választották ki, hogy a Szovjetunió lehetőleg minél több észlelő-állomása megfigyelhesse. A nátriumcsóva képzésére az űrrakéta utolsó lépcsője különleges berendezést vitt. A nátrium-elgőzölögtető készülék lehetővé teszi, hogy egy kilogram nátrium öt-hét másodpercen belül elpárologjon, s a súlytalanság feltételei között, a kozmikus térség erősen ritkított gázanyagában nátriumfelhő váljék ki. (Folytatás a 5. oldalon) • W^/f " v „ ' SM ŕíÄŕí * v't'.' v- ér ELSŐ FELVÉTIL A SZOVJET ÜSRAKÉTAPOL. A RAKÉTA TARTÁLYA A TUDOMÁNYOS ÉS MÉRŐBERENDEZÉSEKKEL. (Szerelőkocsin készült felvétel) ÚJ SZŐ 4 ** 1959. január 17. N
