Új Szó, 1959. január (12. évfolyam, 1-30.szám)

1959-01-14 / 13. szám, szerda

A SZOVJETUNIÓ KORMÄNYÄNA£ J_EGYZÉKE a Csehszlovák Köztársaság kormányához (Folytatás az 1. oldalról) részt a háborúban. Az a tény, hogy nem jött létre a békeszerződés Németországgal, komolyan komplikálja az európai helyzetet, gyanút és nyugtalanságot kelt az államok közötti kapcsolatok terén és akadályozza e kapcsolatok rendszeresítését. Nem lehet egyúttal figyelmen kívül hagyni, hogy a német militarizmus Németországban felhasználja azt. hogy nem létezik békeszerződés, ismét felemeli fejét és erőre kap. Ez kétségkívül nyugtalanítja a szovjet népet és más európai nemzeteket, amelyeknek Németország több ízben súlyos szenvedést okozott. A Németország békés fejlődése érdekeinek megfelelő békeszerződés megteremtené a múlhatatlanul szükséges előfeltételeket ahhoz, hogy egyszer s mindenkorra véget vessenek a múlt tragikus eseményei megismétlődésének, amikor a német militaristák az emberiséget pusztító háborúkba sodorták, amelyekben a nemzetek óriási emberi és anyagi áldozatot hoztak. A szovjet kormány a Németországgal szemben magára vállalt kötelezettségekhez híven, tekintettel a német nép és más európai nemzetek törvényes jogaira, a háború utáni években több ízben javaslatot tett az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányainak, dolgozzanak ki és kössenek békeszerződést Németországgal. Sajnos, a Szovjetuniónak a német ügy békés megoldására vonatkozó javaslatai nem találkoztak a nyugati hatalmak pozitív visszhangjával, amely hatalmak nemcsak hogy nem terjesztettek elő saját javaslatokat. hanem még csak nem is kívánták ezen időszerű kérdés komoly megtárgyalását. Emellett évek óta kiemelik az úgynevezett szabad össznémet választások vélt előnyéről szóló tézist és azt, hogy Németország egyesítésével nem a németeknek, hanem a négy volt megszálló hatalomnak kell foglalkoznia. Ez a tézis a nyugati hatalmak 1958. szeptember 30-1 jegyzékének fő tartalmát képezte, amelyre a szovjet kormány kimerítő választ adott a berlini kérdésről szóló 1958. november 27-1 jegyzékeiben. Ha nem akarjuk magunkat illúziókba ringatni és ha szembe akarunk nézni az igazsággal, be kell ismernünk, hogy Németország egysége felújításának szükségképpen a szakaszok egész során kell áthaladnia a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti közeledés útján. Ma csupán azt kívánhatjuk, hogy ez a folyamat megkezdődjék. Sikere azonban mindkét német állam törekvésétől függ. A német békeszerződés előkészítésének kikerülése annyit jelent, mint oda hatni, hogy a német népnek ne legyen sem békeszerződése, sem egységes nemzeti állama. Ez a fennálló tarthatatlan helyzet fenntartását jelentené, ami lehetőséget teremt arra, hogy a Német Szövetségi köztársaság saját mintájú belső rendszerét iparkodna kényszeríteni a Német Demokratikus Köztársaságra. Ilyen esetben azonban a Német Demokratikus köztársaságnak is joga volna felvetni a rend és rendszer megváltoztatásának kérdését a Német Szövetségi Köztársaságban. Teljesen érthető, hogy ez nem mozdítaná elő Németország nemzeti egységének elérését, hanem ellenkezőleg, elmélyítené a már amúgyis mély szakadékot a két német állam között. Másrészt mai feltételeink között a békeszerződés megkötése éppen az az intézkedés. amely leghamarább vezetheti a német népet nemzeti fő feladata — az ország egyesítése kérdésének megoldásához. Németország katonai statútumának kijelölése a békeszerződésben, azon külső feltételek megállapítása, amelyek megőrzése megvédené az ország belső fejlődését bármilyen külső beavatkozás ellen, a német nép előtt megnyitná Németország jövőjének világos távlatait, sok tekintetben könnyebbséget jelentene a különböző társadalmi és gazdasági rendszerű két államban élő németeknek. Hozzájárulna ahhoz, hogy megtalálnák a kapcsolatok kibővítésének és a kölcsönös bizalom helyreállításának útját. A békeszerződés jó alapot teremtene a kél német állam közeledésére és azon mély ellentétek áthidalására, amelyek ma még az egyesítéshez vezető úton gátat képeznek. Az igazság érdekében meg kell jegyezni, hogy a jelenlegi németországi helyzetért, valamint azért, hogy Németország mindeddig békeszerződés nélkül maradt, a felelősség jelentős része a Német Szövetségi Köztarsaság kormányát terheli, amely a rej militarizácie) híve és politikáját szorosan I összekapcsolta a NATO katonai tömb terveivel, amelyek elvileg ellenkeznek Németország nemzeti érdekeivel. Amennyiben szükség volna további bizonyítékra arra nézve, hogy a Német Szövetségi köztársaság kormánya milyen irányvonalat követ, akkor ez a bizonyíték a Német Szövetségi Köztársaság kormányának 1959. január 5-1 jegyzéke, amely válasz a szovjet kormány 1958. november 27-1 jegyzékére a berlini kérdésről. Ez a jegyzék arra mutat, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormánya ahelyett, hogy az európai béke és a német nép érdekében elősegítené a berlini kérdés megoldását, mindenképpen arra* törekszik, hogy felebressze a szenvedélyeket és kiélezze a helyzetet a berlini kérdés körül azzal, hogy Nyugat-Berlinben fenntartsák továbbra is a megszálló rendszert. Nem lehet jóváhagyni azt a helyzetet, amikor a hitleri Németország elleni háborúban résztvevő államok kénytelenek várni és passzív megfigyelőként maradni olyan komoly és halaszthatatlan ügyben, amilyen a békeszerződés előkészítése és megkötése Németországgal. Ezek az államok, amelyek a háború alatt egymás között szoros együttműködésre tudtak lépni, ma is — eltekintve különböző nézeteiktől — lehetőséget találhatnak arra, hogy a német kérdést békésen megoldják és hogy az európai nemzeteknek, beleszámítva a német népet Is, nyugodt és békés életet biztosíthassanak. Ezen feladat megoldásának szükségessége annál égetőbb, mert mindkét német államban, a Német Demokratikus Köztársaságban és a Német Szövetségi Köztársaságban is terjed a békeszerződés gyors előkészítéséért és megkötéséért indított mozgalom. A szovjet kormány azon törekvésében, hogy a békés rendezés problémáját Németországgal gyakorlati alapra helyezze, a fenti mérlegelésből kiindulva előkészítette a békeszerződés javaslatát és megítélésre a Csehszlovák Köztársaság kormányának megküldi. A szovjet államtól távol vannak azok AZ IRAKI KÖZTÁRSASÁG öttagú kulturális küldöttsége hétfőn repülőgépen Prágából Bratislavába érkezett. A küldöttség egy hetet tölt Szlovákiában. Vasil Biľak, az iskola- és kulturális ügyek megbízottja kedden fogadta az iraki kulturális küldöttséget. A megbízott szívélyesen elbeszélgetett a küldöttség tagjaival és tájékoztatta őket a szlovákiai iskolák szervezési kérdéseiről. Az iraki kulturális küldöttség tagjai azután ünnepi ebéden vettek részt, melyet az iskola- és kulturális ügyek megbízottja adott tiszteletükre a Devín-szállóban. A „Szovjet könyv" kiállítás nagy érdeklődésnek örvend Bratislavában. A kiállítást, mely politikai, szépirodalmi és szakirodalmi alkotások nagyszabású szemléje, naponta több mint ezer ember 'tekinti meg. # Kedden Bratislavában megkezdődött a szlovákiai kiskereskedelmi vállalatok szövetségei, «z egyesült nagykereskedések igazgatóinak és a kerületi nemzeti bizottságok kereskedelmi osztályai vezetőinek kétnapos értekezlete, melyen értékelték a kiskereskedelmi forgalom múlt évi tervének teljesítését és az idei fokozott feladatok teljesítésének biztosításáról tárgyalnak. • Poul Sigismund Skadegaard. az Európai Nemzetiségi Csoportok Uniójának főtitkára és nuje hétfőn Nyugat-Németországból néhány napra Prágába érkezett. A CS1SZ Központi Bizottságára 53 087 tagot számláló 4439 gyermek- és ifjúsági együttes küldte be jelentkezését az Ifjúsági Alkotó verseny ez Idei fesztiválján való részvételre. Ezenkívül már 65 ezer egyéni részvevő is jelentkezett. • Az Állami Statisztikai Hivatal adatai szerint a múlt év első három negyedében 27 millió liter szeszesitalt adtak el hazánkban, ami az egész évre és egy lakosra átszámítva 2,6 liter szeszesital átlagos fogyasztását jelenti, míg ez a fogyasztás 1957-ben 3,7 litert és 1956-ban" 3,8 litert tett ki. 9 A ČSAD-nek a nyitrai kerületben működő közlekedési Gzemei a múlt év folyamán csaknem hatmillióval több utast és 412 ezer tonnával több árut szállítottak, mint az előző évben. A nyitrai kerületben a ČSAD autóbuszközlekedési hálózatába már bekapcsolták a községek több mint 97 százalékát. A kerületben ez idén 14 új autóbuszvonalat nyitnak. A komárom—nyitra—prievidza—

žilinai útvonalon és a partizánske—gottwaldovi útvonalon két expressz közlekedési vonalat nyitnak meg. Hazánkban a legnagyobb hídmérleget a České Budejovice-i Kovodruístvo-üzemben állították elő. A mérleg teherbíróképessége 25 tonna és igen érzékenyen reagál a legkisebb megterhelésre is. A mérleget a jövőben begyűjtési vállalataink számára fogják gyártani. a törekvések, amelyek a világot győztesekre és legyőzöttekre akarják felosztani, a szovjet államnak ugyancsak idegen a bosszú érzése volt háborús ellenfeleivel szemben; A békeszerződés szovjet javaslatának alapja Németország békés, demokratikus fejlesztésének gondolata. A javaslat feltételezi a német nemzet teljes szuverenitásának felújítását Németország területe és légitere felett. Németországot a javaslat nem korlátozza békés gazdálkodása, kereskedelme, tengerhajózása és világpiacon való részvétele fejlesztésében. Németországnak elismeri azt a jogát, hogy saját fegyveres erőket tartson, melyek országa védelmére szükségesek. A javaslat mindezen határozatai a békés építőmunka széles lehetőségeit nyitják meg a német nép előtt és egyenjogú helyzetet biztosítanak neki a világ más nemzetei között. Érthető, hogy a szerződés javaslata Jbizonyos katonai korlátozásokat tételez fel, amelyek a szovjet kormány meggyőződése szerint megfelelnek a német nép nemzeti érdekeinek, amely nép két ízben is résztvett a világháborúban és megfelel a béke általános érdekeinek is. A Németországra háruló katonai kötelezettségek elsősorban magukban foglalják a nukleáris és rakétafegyverek gyártásénak betiltását és a német fegyveres erők • felfegyverzését e fegyverekkel. Ez elősegítené az európai biztonság megszilárdítását és azon komoly akadályok egyikének elhárítását, amelyek napjainkban a két német államot kettéosztják. Az európai béke biztosítására nagy jelentőségű a békeszerződés azon megállapítása, amely kizárja Németország bevonásának lehetőségét bármily olyan állam ellen irányuló katonai csoportosulásokba, amely hadiéllapotban volt a hitleri Németországgal és amelynek résztvevői között nincs mind a négy nagyhatalom — a Szovjetunió, az USA, Nagy-Britannia és Franciaország —, melyek a Hitler-ellenes koalíciót alkották. Ezer. határozatnak a szerződésbe való felvétele nagy mértékben megszabadítaná az emberiséget az új háború veszedelmétől, mert azt igazán senki sem tagadhatja, hogy ez a veszedelem sokkal erősebb éppen azon katonai szövetség létezésének folytán, amelyet más nagyhatalom ellen kötöttek Németországgal. A szovjet kormány a fentiekre való tekintettel javasolja, hogy két hónapon belül Varsóba vagy Prágába békeértekezletet hívjanak egybe, amelyen megtárgyalnák a békeszerződés javaslatát Németországgal s kidolgoznák és aláírnák a szerződés szövegét. Az értekezleten részt vennének egyrészt azon államok kormányai, amelyek fegyveres erőikkel részt vettek a Németország elleni háborúban, másrészt a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kormányai, amelyek Németország nevében aláírják a békeszerződést. Amenynyiben a békeszerződés aláírásának idején létrejönne a német szövetség, a békeszerződést aláírhatnák a német szövetségnek és mindkét német államnak képviselői is. Magától értetődik, hogy a szovjet kormány elismeri a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kormányainak azt a jogát, hogy megállapodja nak Németország képviselete kérdésében a békeszerződés előkészítésénél és aláírásánál. A szovjet kormány, előterjesztve a német békeszerződés javaslatát, abból indul ki, hogy a német kérdésben érdekelt felek álláspontjukat már leszögezték és hogy most már fel kell hagyni a felesleges vitával s hozzáfogni a gyakorlati megoldás kidolgozásához, amelyet a jelenlegi németországi helyzet és az európai béke megszilárdítá sának érdeke diktál. A szovjet kormány meg van győződve arról, hogy a békeszerződés megkötésére irányuló javaslat kérdésében negatív álláspontra csakis az helyezkedhet, aki nem kívánja a német nép javát, aki Németországot továbbra is kettéosztottnak akarja látni, aki nem kívánja, hogy Európa olyan kontinens legyen, ahol a tartós béke és biztonság uralkodnék és aki azt akarja, hogy továbbra is a békét komolyan veszélyeztető veszedelmes feszültség (hidegháború) tűzfészke maradjon. A szovjet kormány reméli, hogy a Csehszlovák Köztársaság kormánya kellő figyelemmel áttanulmányozza e tervezetet, valamint a német békeszerződés mellékelt javaslatát és a maga részéről minden erőfeszítést megtesz annak érdékében, hogy a békeértekezlet valóban sikeresen teljesíthesse felelősségteljes feladatát. Kitüntették a kiváló dolgozókat A Vágtornóci Állami Gazdaságban az üzemen belüli verseny értékelésekor a növénytermelésben és az állattenyésztésben elért eredmények alapján 259 dolgozót tüntettek ki. A kitüntetettek betétkönyveket kaptak, amelyekre összesen 95 600 koronát helyeztek el. A legjobb farmok 5 televíziós vevőkészüléket kaptak. Ezer koronára szóló betétkönyvet kapott Zsabka Kálmán fejő is, aki 15 tehéntől tehenenkint átlag 4200 liter fejéshozamot ért el, s terven felül 18 ezer liter tejet fejt" ki. Az állattenyésztésben Alojz Osciti is hasonló jutalomban részesült, aki csaknem 17 malacot választott el egy-egy kocától. Ezenkívül még több kiváló dolgozó kapott jutalmat. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 42. évfordulója és Május 1. tiszteletére a Vágtornóci Állami Gazdaság dolgozói 122 kollektív és egyéni vállalást tettek, amelyekben kötelezik magukat, hogy terven felül 850 ezer korona értékű mezőgazdasági terméket állítanak elő. AZ ALBÁN PÄRTÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉGET szívélyes fogadtatásban részesítették a prágai főpályaudvaron. Balról az első Enver Hodzsa, az Albán Munkapárt Központi Bizottságának első titkára, az Albán Népköztársaság Népgyűlése Elnökségének tagja, középen Viliam Široký miniszterelnök, jobbról az első Antonín Novotný, a CSKP KB első titkára, a köztársaság elnöke. Huszonkétezer javaslat a Banská Bystrica-i kerületben =~ (ČTK) - A Banská Bystri~ ca-i kerületben az SZLKP bi=§ zottsági ülésein, taggyűlésein és Hl nyilvános gyűlésein, a nemzeti 2EE bizottságok nyilvános ülésein, =E

E valamint a tömegszervezetek =j= taggyűlésein több mint 200 == ezer dolgozó ismerkedett meg == a CSKP KB levelének tartalmá== val. A dolgozók az életszínvonal =E további emelésével kapesola= tosan 22 ezer javaslatot tettek A dolgozók 6045 esetben javasolták a családi pótlékok módosítását, valamint a járadékélvezök szociális biztosítása kérdésének megoldását. A munkások bérrendszerének átépítéséhez 3800 dolgozó szólt hozzá. A CSKP- KB leveléről folytatott országos vita értékelésével foglalkozó kerületi bizottság a bértarifák és a normák rendezésével összefüggő számos javaslatot a felsőbb szervekhez továbbít megoldás céljából. A CSKP KB levelével kapcsolatos vita igazolja, hogy a Banská Bystrica-i kerület dolgozói teljesen tudatában vannak annak, hogy kezükben van az életszínvonal emelésének lehetősége. Az üzemi munkások, a földművesek és az építészeti dolgozók a vita során 44 millió korona értékű felajánlást tettek. AZ ÚJ ESZTENDŐ ELEJEN Amikor az 1957-es évet a szövetkezeti gazdálkodás előretörése évének neveztük a füleki járásban, ugyanakkor joggal alkalmazhatunk egy másik. Ugyancsak találó jelzőt a fenti évre: a villamosítás éve. Mindennek a megértéséhez tudni kell, hogy a járásba tartozó falvak túlnyomó többségben a felszabadulás előtt a lakosság csak vágyódással gondolhatott azokra a községekre, ahol a villonynyújtotta előnyöket élvezhették. Hosszú téli estéken petróleumlámpa vetett fényt a tanulnivágyó gyerekek irkájára, a foglalatoskodó felnőttekre. Különösen kedvezőtlen volt a helyzet a villanyosítás terén a medvesaljai körzetben, ahol összefüggő területen mintegy 10 községben kb. ugyanannyi ezer ember volt megfosztva a villany áldásaitól. Sokan ezekben a falukban nem is hitték, hogy ez egyszer másként is lehet. De a világ halad, fejlődik s különösen fejlődik ott, ahol a szocializmus építése diktálja az iramot. A fent említett 10 község közül már csak kettőben — Hidegkúton és Öbáston — nihesen szövetkezet. A többiben 1957-ben megalakult a szövetkezet. Ezenkívül még más is jelzi az állam nagy gondoskodását. A járási nemzeti bizottságok nagyszabású beruházási tervet dolgoztak ki, amelynek értelmében 1960-ra a járás területén nem marad község és összevont település villanyvilágítás nélkül. Nagy feladatot ölel fel ez a terv. Számszerint 11 községben és három településen kell a világosságot hozó huzalokat kifeszíteni. S ma már elmondhatjuk, hogy a lakosság lelkes támogatásával örvendetesen halad a munka. Az 1957-es évben Csorna és Söreg kapott villanyt. Utána Ajnácskő, Vecseklő, Egyházasbást házaiban gyúlt ki a fény, utóbbi két községben karácsony előtt. De a többi faluban is — Almágyon, Tajtin, Dobfenéken, stb. — szorgosan halad a munka és csak hetek kérdése a villanyfény. Meg kell említeni azt is, hogy államunk ezekre a munkákra milliókat adott ki. Például Csortián 249 ezer, Ajnácskőn 381 ezer, Sőregen 249 ezer koronát irányzott elő a terv ezekre a munkákra. Tény azonban az is, hogy a lakosság maga is értékes segítséget nyújtott különösen az oszlopok szállításánál, beásásánál, mely munkáknál sok ezer brigádórát dolgoztak le. Természetes, hogy a lakosság nagy örömmel fogadja a villanyt. Például Ajnácskőn már sokan mondták, hogy el sem tudnák képzelni villany nélkül az életet. S alaposan ki is használja a lakosság a villany-nyújtotta előnyöket a járás falvaiban. Az ajnácskői, egyházasbásti áruházakból napok alatt elvitték az összes mosógépeket, gramofon-rádiókat, hogy a szebbnél szebb csillárokról ne is beszéljünk. Természetes, hiszen megvásárlásuk a dolgozók számára nem okoz gondot, nem jelent lemondást másról. S most, amikor az új esztendő kezdetén állunk, ezekre kell gondolni. Ezekre gondoljanak Medvesalja s a többi, villanyfényben úszó községünk lakosai, akik munkájuk gyümölcsét — a gramofont, a televíziós készüléket, a motoros jármüveket, a jó ruhákat, a bőséges ebédeket — élvezik. S az új év feladatait e gondolatok szellemében teljesítsük. Ezernyi jel, ezernyi fény mutatja, hogy munkánk gyümölcsét mi magunk élvezzük. Mi más, ha nem a kisközségekben is tucat számra emelkedő korszerű családi házak, s a bennük ragyogó, felvilágosodást hozó fehér villanyfény bizonyítja ezt a legbeszédesebben. Agócs Vilmos, Ajnácskő Tudományos együttműködés (ČTK) - Zdenék Nejedlý miniszter, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnöke és Nicolae Gh. Lupu akadémikus, a Román Népköztársaság Akadémiája elnökségének tagja a Csehszlovák Tudományos Akadémia épületében január 13-án egyezményt írt alá a két baráti ország idei tudományos együttműködéséről. Az ünnepi aktuson jelen volt Gheorghe Vidrascu, a Román Népköztársaság prágai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Jelentkezések egyes harmadfokú iskolákba (ČTK) — Az Iskola- és Kulturális Ügyek Minisztériuma figyelmezteti az általános iskolák azon tanulóit, akik a képzőművészeti osztályokkal rendelkező harmadfokú ipariskolákba való felvételre, vagyis képzőművészeti iskolákba, lakástervezési iskolákba a zeneművészeti harmadfokú iskolákba (állami konzervatóriumokba), továbbá a fogászati laboránsokat képző egészségügyi iskolákba jelentkeznek, hogy jelentkezéseiket minél hamarább adják át eddigi iskoláik igazgatójának, aki azokat legkésőbb 1959. január 31-ig az illetékes harmadfokú iskolához továbbítja. ÜJ SZŐ 2 * 1059. január H.