Új Szó, 1959. január (12. évfolyam, 1-30.szám)

1959-01-09 / 8. szám, péntek

A bratislavai kerületben befejezéshez közeledik a községek villamosítása Vasil Biľak megbízott iskolaügyünk fő feladatairól A községek és az közül négy község a tavaly jelentős mér egységes földműves- trenčíni, egy a duna­szövetkezetek gazdasá- szerdahelyi és egy a gainak villamosításában seredi járásban van. Szlovákiában a brati- Chvojnicát, a malackai slavai kerület van az járásban fekvő közsé- be a villanyáramot, ez első helyen. Míg a múlt get — amely számra évben csupán 40 szövet nézve a hetedik — utolsóként a jövő év­év elején a villamosí­tott községek száma 84 százalékot tett ki, ad- ben fogják villamosí­dig a bratislavai kerü- tani. A villanyszerelők Ietben már a községek (ČTK) - Vasil Biľak, az iskola- és _ kulturális ügyek megbízottja választ tékben túllépték azon J3 adott a Csehszlovák Sajtóiroda tu­kötelezettségvállalásu- ® dósttójának az iskolaügyünkre az új kat, hogy terven felül ® esztendő folyamán háruló legfonto­76 gazdaságba vezetik ® sa bb feladatokra vonatkozó kérdé­ekre. Milyen intézkedéseket foga­kezeti gazdaságot kell villanyárammal ellát­niok. Az idei tervben feladatul tűzték ki, eképpen teljesítik fel- hogy 25 gazdasággal 96.5 százalékában volt adatukat és a községek többet fognak villany­villanyvilágftás. A múlt villanyárammal való árammal ellátni, villamosított ellátását 1960-ig befe­jezik. A községek villám o­közelttette a százat, sításával egyidejűleg A bratislavai elosztó az elosztó vállalat vállalat dolgozóinak dolgozói villanyáramot ez év elején mindösz- vezetnek be az egy­sze hét községet kel- séges földművesszö­lett csak villanyáram- vetkezetek gazdaságai­ll évben a községek százalék szá­ma Szlovákiában meg­mal ellátniok. Ezek ba is. Azáltal, hogy ugyanis azokra a szö­vetkezetekre is szá­mítanak, amelyeket a parasztok ez év végé­ig létesítenek. így a már meglevő szövet­kezeti gazdaságok vil­lamosítását a bratisla­vai kerületben ez év végéig befejezik. 6*5 IS Gyorsítsuk meg iskoláink építését!! Ä CSKP XI. kongresszusának fon­tos célkitűzése az iskolai látogatás meghosszabbítása, az iskolai munká­nak új tartalma, a politechnikai ne­velés. Mindennek megvalósításához, nagyon sok tanteremre, űj iskolára van szükség. Hozzájárul még ehhez az a körül­mény, hogy Szlovákiában a felszaba­dulás óta az iskolaügy szervezetének igen gyors fejlődésével nem tudtak lépést tartani az új iskolai beruhá­zások. Ennek következtében az a helyzet állt elő, hogy a tanulók 55,2 százaléka felváltva reggel és délután jár iskolába. A kassai, žilinai, és nyitrai kerületben ez az arány még rosszabb. Vannak olyan városok és községek, ahol a tanítás terén nem­csak „kettős műszakot", hanem „hár­mas műszakot" voltak kénytelenek bevezetni. Ez a sajnálatos tény természetesen erősen befolyásolja a tanulók előme­netelét, esetleges egészségi állapo­tát, főképpen pedig gátolja az isko­lák vezetőségének abbeli igyekezetét, hogy a tanulóifjúságot a tanítási időn kívül szak- és érdekkörökben továbbképezzék. A vezető pártszervek és a Megbí­zottak Testülete olyan intézkedéseket kívánnak életbe léptetni, melyekkel ezt az állapotot 10-12 éven belül megszüntetnék. Óriási ez a feladat amely Szlovákiában a harmadik öt­éves tervben évente 2000 új tanterem felépítését irányozza elő. Ez 80 000 tanuló elhelyezését jelentené. A CSKP XI. kongresszusának határozatai ér­telmében Szlovákiában 1961-ig leg­kevesebb 4650 új tantermet kell fel­építeni. Ha ezt nem tudnánk meg­valósítani, akkor a „második műszak" arányszáma 70 százalékra emelked­nék, sőt be kellene vezetni a „har­madik műszakot" is. A további kö­vetkezmény az lenne, hogy veszély­ben forogna az új iskolarendszer — a 9 éves általános iskolakötelezettség megvalósítása is. 1965-ig Szlovákiában 10 000 új tan­termet kell építenünk. Az egyes ke­rületek szerint: Bratislava 1720, Nyitra 1800, Banská Bystrica 1800, Žilina 1700, Kassa 1400, Prešov 1550, Bratislava város 510, Magas-Tátra 20 tantermet épít. Ha az előirányzott ütemet be tudjuk tartani, akkor 1965­ben a „második műszak" arányszá­mát 36 százalékra tudnánk csökken­teni és 1970-ben már teljesen meg­szüntethetjük. A következő 5 évben, tehát 1975-ben a nem megfelelő tantermeket is új tantermekkel tud­juk pótolni. A repülők segítsége mezőgazdaságunknak (ČTK) — A Csehszlovák Repülőtársa­ság bratislavai Agrolet-üzemében alkal­mazott pilóták vasárnap, január 4-én megkezdték a mezőgazdaságnak nyújtan­dó segítséggel kapcsolatos ez idei fel­adataik teljesítését. Gépeikkel a vaj­noryi. holiči Egységes Földművesszö­vetkezetek és a Piešťanyí Állam! Gaz­daság földjei fölé repültek és megtrá­gyázták a legelőket, réteket, s az évelő takarmányféléket. A legközelebbi napok­ban Keíet-Szlovákiában is megkezdik működésüket. Repülőink ez idén még nagyobb segít­séget nyújtanak földműveseinknek, mint a múlt évben. Tervbe vették, hogy 75 ezer hektáron elvégzik a mezőgazdasági növényzet megvédéséhez szükséges te­endőket és 50 ezer hektáron műtrágyát szórnak szét. Ez idei teljesítményter­vükben 35 ezer hektárra! több mező­gazdasági föld gondozását irányozták elő, mint a múlt év folyamán. E munka el­végzésére az egész év folyamán átlag 14 különleges, nagy teljesítőképességű repülőgép áll majd rendelkezésükre. natosít az Iskola- és Kulturá­lis Ügyek Megbízotti Hivatala ez idén a kötelező kilencéves iskolalátogatás fokozatos be­vezetésével kapcsolatban? A kilencéves iskolalátogatásra va­ló átmenettel kapcsolatos feladatok feldolgozásánál a következő elveket tartottuk szem előtt: a) Biztosítanunk kell az új mun­kaerők zavartalan, jóllehet átmeneti­_ leg korlátozott beosztását népgazda­jl Ságunk fő termelési ágazataiba, él­ig sősorban a mezőgazdaságba. ® b) Elegendő számú tanítót kell ® biztosítanunk az iskolák megnöveke­® dett számú osztályai számára, g c) Oly mértékben kell megterem­ti tenünk a szükséges anyagi feltétele­| ket, hogy a kötelező iskolalátogatás kibővítése következtében ne rosszab­bodjanak lényegesen a munkafelté­jfj telek az iskolákban. Az is ismeretes, hogy a tantermek ® Ezekből az elvekből kiindulva az egyharmada ma már az egészségügyi, ® 1959 60. tanévben az általános isko­pedagógiai és technikai követeimé- ® Iák kilencedik évfolyamában a mos­nyeknek nem felel meg. Ezeket új g] tani nyolcadik évfolyam több mint építkezésekkel kell pótolni. Sok tan-® 11 ezer végzett diákja folytatja majd termet régi kastélyokban, volt kocs- § tanulmányait. Ehhez hozzá kell szá­ntókban helyeztek el, sok a háború ® mítanunk azokat a tanulókat is, akik alatt elpusztult. ® az alacsonyabb évfolyamokban lema­® radtak és el kellene végezniük a Rossz tervteliesítés ® nyolcadik évfolyamot. Mintegy 12 S ezer tanulóról van szó. Eszerint a Az iskolai beruházások tervének jfj jövő tanévben a kötelező iskolaláto­teljesítése évről-évre visszamarad. ® q atás keretében több mint 23 ezer Ennek több oka van. Mégpedig szer- S vezési hiányok, az építkezések rossz ® anyagellátása, a munkaerők áthelye- ® zése más építkezésekre, az iskolai ^ beruházások lebecsülése, s nem utói- ® só sorban a helyi szervek, a lakosság, ® a szülők elégtelen kezdeményezése. S Ilyen negatív állásponttal találkoz- || tunk Pelsőcön, Vajánban (nagykaposi ® tanuló fogja látogatni a kilencedik évfolyamot. A tanulókat a 9. évfolyamba és a lemaradt tanulókét az általános is­kolák 8. évfolyamába ez idén kizá­rólag az önkéntesség elvének alap­ján osztják majd be. Az iskolaigaz­qatás ezért az FSZM-mel és a CSISZ­szel együttműködve széleskörű ma­gyarázó kampányt indít a tanulóif­júság és különösen a szülök köré­ben annak megértetése érdekében, hogy az iskolalátogatás meghosszab­bítása a gyermekek és az egész tár­sadalom előnyét tartja szem előtt. Az Iskola- és Kulturális Ügyek Megbízotti Hivatala már előkészí­tette az általános iskolák 9. évfo­lyama számára szükséges új tan­tervet és ideiglenes tanmenetét is. Jelenleg az illetékes szervek az em­lített évfolyam ideiglenes tananya­gának előkészítésén dolgoznak. Ko­moly feladatok várnak reánk az ál­talános iskolák 9. évfolyamai szá­mára szükséges helyiségek biztosí­tása terén. Csupán az 1959. évben 900, 1960-ban már 1425 és az 1961­1965-ös évek folyamén évente átlag 2000 tantermet kell felépítenünk. Ezek oly nagy feladatok, hogy vala­mennyi érdekelt szerv s a lakosság segítsége, valamint az új építkezési formák alkalmazása nélkül nem tel­jesíthetnénk azokat. Miként juttatják érvényre a jövőben az elmélet és a gya­korlat szerves egybekapcsolá­sát a nevelési folyamatban? Az elmélet és a gyakorlat szerves egybekapcsolása egy azon lényeg­bevágó elvek közül, melyet teljes mértékben érvényesíteni igyekszünk iskoláink új tartalmának előkészítése ELHUNYT BORISZ LAVRENYEV SZOVJET ÍRÓ járás) és Bélyen (királyhelmeci já- •£ rásban) és másutt. Sokan a lakosság [| közül nem látnak az orrukon túl. ® Január 7-én 68 éves korában meghalt Borisz Lavrenyev, az ismert szovjet író és drámaszerző, a Szovjet írók Szövetsége elnökségének tagja. Borisz Lavrenyev a háború utáni években fontos szerepet töltött be — — a béke megőrzéséért folytatott harcban is. Ezt a nagy témát dolgozta fel Nemtörődömségükben csak arra vár- §} 1949-ben írt „Amerika hangja" című színmüvében, nak, hogy az állam építse fel az is-Š< „ , . . . , . „ kólákat, de saiát maguk semmivel ® , ? orls z Andrejevics Lavrenyev a ha­sem segítik az építkezést. f lado oros z ertelm.seg azon reszehez |íj tartozott, amely fenntartas nelkul » Példás kezdeményezéssel találkozhatunk Bátorkeszin, Pereden, Somorján, DUnaszerdahelyen, Szep­siben. ahol a szülők "támogatva a he­lyi nemzeti bizottságot, önkéntes munkabrigádokkal hozzájárultak az építkezés befejezésének meggyorsí­tásához. Somorján a 23 tantermes 11-éves iskola felépítése — ami má­sutt 3 évig tart - 16 hónap alatt nyert befejezést. A nagykaposi járás Nagyszelmenc nevű községben is a lakosság kivette a részét az iskola­építésből. Látjuk vannak olyan lako­sok is, akik tudják mit jelent a mű­velődés, a kultúra, akik szeretik gye­rekeiket, és szintén hozzájárulnak kulturális színvonaluk emeléséhez. Gondolnak a jövő nemzedékre is, tudják, hogy a gyermekhalandóság nagyfokú csökkenése következtében most kerülnek az iskolákba az erős évfolyamok, szükség van rengeteg új tanuló elhelyezésére. Ha ezt nem oldjuk meg, akkor könnyen felborulhat az egész új is­kolarendszer, és mindenütt fenyeget a „harmadik műszak". Nemzeti akció Hadd serkentsék a fenti jó példák j öntudatos lakosságunkat. Indítsanak i — mindenütt, ott ahol az iskolaépí- j ® Nagy Októberi Szocialista Forradalom H pártján állt, aktívan védelmezte és H építette az új társadalmat. Résztvett H a polgárháborúban és e témára írt E első elbeszéléseiben művészi eszkö­zökkel megalkotta a forradalom esz­méinek győzelméért küzdő harcosok alakjait. Nagy sikert ért el a szovjet hata­lom 10. évfordulójára írt „Áttörés" című drámája, amely az 1917 októberi Pétervár felejthetetlen napjait dol­gozta fel. Ez a műve a szocialista rea­lizmus legjobb alkotásai közé tarto­zik, számos nyelvre lefordították és ma is sikerrel játsszák a Szovjetunió és a külföld színpadain. Borisz Andrejevlcs Lavrenyevnek, a toll nagyszerű mesterének stílusa kifejező, élénk és népi jellegű volt. Nagyon jól ismerte kortársainak gon­során. Ezt az elvet érvényre juttat­juk elsősorban az általános müvelt­séget nyújtó hagyományos tantár­gyak új értelmezésében, mely tan^ tárgyak oktatása a jövőben az eddi-' ginéi sokkal nagyobb mértékben irányul a gyakorlati élet szükségle­teinek kielégítésére. A legforradal­mibb jellegű módosítás azonban az, hogy az általános iskolák tantér-' vébe műszaki és gyakorlati jellegű tantárgyak teljesen újszerű soroza­tát illesztjük. A tantárgyak e soro­zatának keretében a nemzeti isko­lákban elsősorban a kézimunkát, a másod- és harmadfokú iskolákban pe­dig a termelés alapjait fogjuk ismer­tetni. A másodfokú iskolákban a fő súlyt az iskolai műhelyekben és az iskolai földeken végzendő munkára, a harmadfokú iskolákban pedig köz­vetlenül az ipari és mezőgazdasági termelési üzemekben végzendő mun­kára helyezzük. Az elmélet és a gyakorlat egybe-* kapcsolását biztosító további intéz­kedés az érdekkörök és a termelési jellegű különleges tanfolyamok szer­vezésén alapuló s a tanulók álAl az osztályaikon kívül végzendő munka rendszere Vesz, emellett a szóban forgó körök és tanfolyamok tevé­kenységét ugyancsak egybekapcsol­juk a termelési intézményekben vég­zendő munkával. Az oktatás tartal­mának ezen átütő módosításai ma­gától értetődően kikényszerítik az iskolák eddigi munkamódszereinek, munkaformáinak mélyreható módosí­tásait is. Az iskolai munkában a jö­vőben következetesebben kell ér­vényre juttatni azt az elvet, hogy a tanulók aktívan vegyenek részt az oktatásban, ami biztosítja a tanulók alkotó gondolkodásmódjának kibon­takoztatását, mint az aktív polgá­rokká — országépítőkké való neve­lés feltételét. Az említett elvek ér­vényre juttatásával iskoláink mun­katartalmában és munkamódszereiben végérvényesen felszámoljuk iskolá­ink eddigi egyoldalú in tellek tuali sta jellegét és munkájuk gyakran tar­talmatlan formalizmusát. Miként biztosítjuk a jövőben az új tanítók szükséges na­gyobb létszámát és előkészí­tésük minőségének megjavítá­sát úgy, hogy mindez megfe­leljen iskoláink új tartalmá­nak? A kilencéves kötelező iskolai láto­gatásra való átmenettei kapocsolato­san Szlovákiában a 6—9. osztályok halhatatlanná teszik Lavrenyev élete müvét. A kiskövesdi fiatalokról Ami a kiskövesdi CSISZ-szervezet mű­ködését illeti, bizony a múltban nem vé­gezte példás mődon a feladatát. De amióta a szervezet élére új elnök ke­rült, a falu ifjúsága összefogott, hogy megmutassa, milyen kezdeményező erő rejlik benne, és noha Kiskövesd, mint ahogy a neve is mutatja a járás egyik legkisebb faluja, a CSISZ-szervezet igen , , , , - ^ rövid idő alatt máris szép eredménye­tések elmaradnak - nemzeti akciót®két tud felmutatni. Az ifjúság minden az iskolai beruházások megsegítésé- g társadalmi megmozdulásból aktívan ki­re. Az ún. „Z akció" keretén belül®veszi a részét. így az őszi betakarltá­önsegéllyel kis iskolák építhetők. Ott, B soknál. továbbá a komposzt készítésénél ahol megvannak a feltételek az | fegyelemre méltó módon segített a szö­EFSZ-ek, hivatalok, üzemek, tömeg- ,,„™ I , . „ . a, m Most, a legutóbbi hetekben ugyan­szervezetek védnökségét vállalhatnak ^ csak az üj e]nö k, Kassai Béla kez< Jemé­az épülő iskolák felett. Aktív segít- Bnyezésére az ifjúság kulturális téren is séget nyújthatnak önkéntes munka- gj jelentős eredményeket mutatott tel. brigádokkal, szállítóeszközök, gépesí-®A múlt hónapban, december 25-én és 26­tési berendezések kölcsönzésével stb. ® é n Dávid Teréz Dodi című színmüvét Célszerű azokban a városokban és l!ľ ut ó" á k. b e * ki sf. v 11 sd i kultúrotthon­falvakban ahol iskolák éDtilnek akti-® ba n' A ket estén színu,t l9 megtek a kul­taivaKDan, anoi iskolák epuinek akti- y túrottho n nézőkkel, voltak olyanok, akik vistak testületet megalakítani, me-^ kétszer is me Qnézték az előadást. lyekbe be kell választani az épülő® A szereplők odaadással és átéléssel iskola igazgatóját, az építkezés ve- |J alakították szerepüket. A címszerepet zetőjét, a nemzeti bizottságok kép- ® Marakuti Vilma kitűnően játszotta. Na­viselőit, az agilis szülőket, a védnök-® ségi üzem, vagy más tömegszerve­á zet képviselőit. Ez a kollektíva® Cervantes emlékével kapcsolatban irányíthatná az építkezés megseg'íté- jfj a spanyolok eddig nem sok kegyele­sét célzó munkákat, megoldhatná a ® tet tanúsítottak: sírja az ősi madridi nehézségeket, problémákat. ® Szentháromság-kolostor kriptájában Minden lakosnak, akinek iskolakö- ® van, mely hulladékraktárul szolgál, teles gyermeke van, szem előtt kell ® magát a kolostort garázsnak alakí­tartaniä e nagy feladatokat és meg m tottäk át. Lebontották Madrid kör­kell szívlelnie e tanácsokat, mozgó- ® nyéki szülőházát is. Most két spa­sítani kell családtagjait, ismerőseit, |jnyol város elhatározta, hogy törleszt hogy vegyenek részt ebben a mun- Š az adósságból. Valladolidban, ahol kában. Csak így tudjuk megvalósítani Cervantes sokáig lakott, múzeumot azt, hogy iskoláinkból egészséges, ® rendeznek be egykori otthonában, tettrekész ifjúság kerüljön ki, melySToboso városka pedig, Don Quijote hivatva lesz építeni az osztálynélküli T világszép Dulcienájának legendás társadalmat, szép jövőnket. |j szülőföldje. Dulcineaház néven léte­Grek Imre ® sít múzeumot. dolatait és érzéseit. Rendkívül sok témát dolgozott fel és így jelentős mértékben hozzájárult a szovjet drá­mairodalom fejlesztéséhez. B. A. Lavrenyev nagyon szerette *z ifjúságot. Gondos figyelemmel kísérte a fiatalok művészi izmosodását, taná­csókkal segítette őket. írói tevékeny- j száméra az 1959—1961-es években sége mellett a közéletből is kivette 4310 új tanítóra lesz szükség, részét. Mint a Szovjet írók Szövetsége 1 Ezt a szükségletet nem fedezhetjük elnökségének és a Novij Mir folyóirat kizárólag a pedagógiai felső és fő­szerkesztő bizottságának tagja nagyon i i skolákat, avagy az egyetemeket vég­sokat tett a szovjet irodalom és szín- j zett fiatalo k köréből. Számítunk azzal művészet érdekében. Kétszer kitün- j js h áthelyezünk tapasztaltabb ta­tették a Vörös Zászlórenddel, vala- . nítókat akik a z x_ 5 évfolyamokban mint más kitüntetéseket s kapott. oktalnak és alka!masa k különösen a Ket színmüvet Sztálin-díjjal tüntettek j Munka az iskol a, : műhelyekben és az „ . .... . ! iskolai kísérleti földeken" tantárgyak Bor.sz Andrejev.cs Lavrenyev leg- oktatasár a , kötelezettséget vállalnak, jobb müvei, amelyekkel hazank dol- j távtenu!ás útjá n megszerzik az ÄÄÍ ; eXtt tantárgyak^oktatásához szűk­séges szakképzettséget. Ezenkívül megnyerjük a szakiskolá­kat végzettek bizonyos számát, akik termelési gyakorlattal rendelkeznek, tapasztalt mestereket és szakképzett j munkásokat arra, hogy a 6—9. év­- folyamokban „A termelés alapjai­tantárgyat oktassák. Az Iskola- és Kulturális Ügyek Megbízotti Hivatala lehetővé teszi számukra bizonyos pe­dagógiai képzettség elnyerését, hogy már 1959. december 1-ével kellő fel­készültséggel léphessenek iskolai szol­gálatba. A művelődés tartalmának módosí­tása megköveteli azon tanítók előké­szítése új rendszerének bevezetését, akik 1959. szeptember 1-től oktatni fognak az új rendszerű pedagógiai tanintézetekben, pedagógiai intézetek­ben, pedagógiai főiskolákon, és : egye­temeken. Az említett iskolák első évfolyamaiba 1959. szeptember 1-én 3000 hallgatót veszünk fel. A tanítók művelődésének eddigi tartalmával szemben a jövőben gon­doskodunk ideológiai előkészítésük tökéletesítéséről, s a mindennapi élettel v«ló egybekapcsolásáról egy­részt termelési munka bevezetésével, másrészt a politechnikai neveléshez szükséges előkészítés általános töké­letesítésével. A jövőben jobb lesz a tanítói gyakorlatra való előkészítés is, A rendes tanulmányok mellett beve­zetjük a dolgozók számára a tanul­mányok folytatásának rendkívüli for­máit is. Ezenkívül tervbe vettük á 10—12. évfolyamban a termelés alap­jait oktató tanítók, továbbá a tanonc­iskolák, valamint a Szlovák Műszaki Főiskola, a Mezőgazdasági Főiskola, esetleg a Gazdasági Főiskola taninté­zetei tanítói előkészítésének új rend­szerét. Ilyen tanítók pedagógiai kép­zettséggel s általános szakismerettel rendelkező mérnökök lesznek. Magá­tól értetődik, hogy ezen kívül tovább­ra is számítunk a gyakorlati munká­ban részt vevő mérnökökkel is. Byon szép jelenet volt, amikor Dódi megmérgezi magát, hogy anyukája ott­hon maradjon, és ne menjen sétálni az­zal az „úrral". Marittát, Dódi osztály­társát Báfiyácski Olga ugyancsak hűen alakította. Dódi édesapját és édesanyját Kassai Béla és Bányácski Manyi játszot­ta. Kielégítő teljesítményt nyújtott Va­szily Margit. A legnagyobb dicséretet azonban Kassal Béla érdemli meg, aki a darabot rendezte és estéről estére azon fáradozott a fiatalokkal, hogy művészi teljesítményt nyújtsanak. E kiváló elő­adás során derült ki Kiskövesden, hogy a falu dolgozói mind kultúrszomjasok és a kultúrotthon bizony szűknek bizonyult. Reméljük, hogy a kiskövesdi ifjúság ar­ról is gondoskodik majd, hogy a kul­túrotthon nagyobb befogadóképességű le­gyen. A darabot egyébként Kiskövesd ifjú­sága a szomszéd falvakban is előadja. Szomotoron már nagy sikert is arattak vele. Kiskövesd ifjúságának példáját a já­rás többi falvainak CSISZ-szervezetei is követhetnék. Molnár János — Csordás Béli. Jaroslav Križek, ismert cseh iro­dalomtörténész érdekes monográfiát írt „Jaroslav Hašek a forradalmi Oroszországban" címmel. Švejk figu­rájának megalkotója 1913-tól 1920-ig Oroszországban élt és dolgozott, eleinte mint hadifogoly, később pe­dig mint a Vörös Hadsereg politikai aktivistája. Križek művében az álla­mi levéltárak eddig ismeretlen ada­tain kívül az 1915 és az 1920 között Oroszországban megjelent orosz, cseh és német nyelvű forradalmi új­ságok közleményeit is felhasználta. A kritika nagy elismeréssel fogadta a kötetet. jÚJ SZŐ 5 * 1959. január 1.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom