Új Szó, 1959. január (12. évfolyam, 1-30.szám)

1959-01-08 / 7. szám, csütörtök

1959-ben 2 milliárd 125 millió koronát fordítunk Szlovákiában a lakosság szociális biztosítására A CSKP XI. kongresszusán kitűzött irányvonal, valamint a CSKP KB levelében tartalmazott javaslatokkal összhangban komoly feladatok hárulnak a szociális biztosításra a lakosság életszínvonala emelésében. Jo2ef Való képviselő, a Szociális Biztosítás Szlovákiai Hivatalának elnöke az idei feladatokkal kapcsolatosan á következőket mondotta a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának: A legfontosabb feladatok közé tartozik az 1957. január l-e előtt megállapított alacsonyabb járadékok emelése, mégpedig főleg azokban az esetekben, ha a járadékot élvező évek hosszú során át volt alkalmazásban. Ez a feladat az úgynevezett „régi járadékosok" problémája meg oldásának első szakasza, s azokra vonatkozik, akik egész életükön keresztül bérviszonyban dolgoztak és most egyediili jövedelmi forrásuk a járadék. E probléma megoldására a járásokban külön szociális biztosítási bizottságok létesültek, mely bizottságok egyéniieg döntenek majd a járadékok felemeléséről. Ez elsősorban a városokban és Ipari központokban lakó nyugdíjasokra vonatkozik, akik járadékukat az alkalmazotti biztosítás alapján kapják. Az alacsony járadékban részesülők szociális helyzetének megjavítására kibővítjük a közös étkeztetés hálózatát, melynek keretében főleg a városokban és ipari központokban lényegesen alacsonyabb áron étkezhetnek a járadékosok. Szlovákiában ez év végéig több mint 9000 nyugdíjas kapcsolódhat be közös étkezésbe. A jövőben kiterjesztjük a nyugdíjasok klubjainak hálózatát is és tovább fogjuk fejleszteni az ápolói és gondozói szolgálatot. Az eddiginél nagyobb gondot (ordítunk a szociális gondoskodás intézeteiben levő ágyak számának gyarapítására, — a járadékélvezók otthonaiban, a gondozóintézetekben, valamint a testi fogyatékosságban szenvedők Intézeteiben. Az 1959. évben 822 ággyal rendelkező 7 ilyen intézet megnyitását vettük tervbe, mégpedig Bratislava-Petržalkán, Magyarbélen, Dolný Lieskovban, Jabloňban, Moravský Jánban. N'agvbalogon és Barizovcén. így a szociális gondoskodási intézetekben levő ágyak száma 1959. végéig 6751-re emelkedik. A szociális biztosítás szerveinek komoly feladata a csökkent munkaképességű egyénekről való fokozott gondoskodás. Gazdaságunk egyre nagyobb feladatai és a lakosság életszínvonala növelésének követelménye mind jobban megkívánja, hogy a csökkent munkaképességű egyének is bekapcsolódhassanak a munkába. A nemzeti bizottságok szervei ezt a feladatot főleg az üzemek vezetőségei, valamint szakszervezeti bizottságai segítségével oldhatják meg. Csökkent munkaképességű polgártársaink számára az üzemeknek az által is segítséget kell nvújtaniok. hogy megszervezik átképzésüket és így lehetővé teszi számukra egészségi állapotuknak megfelelő új foglalkozás választását. Az 1959. évi költségvetésben — mondotta befejezésül Jozef Való képviselő — a szlovákiai lakosság szociális biztosítására 2 milliárd 125 millió koronával számítunk. Kereskedelmi küldöttségeink sikeres külföldi tárgyalásai (CTK) Kereskedelmi küldöttségeink a múlt év végén látogatást tettek egyes ázsiai és afrikai országokban, mint Ghanában, a Guineai Köztársaságban, Etiópiában, Szudánban, Líbiában és Irakban. A Külkereskedelmi Minisztérium vezető dolgozói utazásaik eredményéről január 7-én tájékoztatták az újságírókat. Ghanában tett látogatásuk hozzájárult fiazdasági kapcsolataink további kibővítéséhez. Országaink között máris kereskedelmi kapcsolatok állanak fenn. Küldöttségünk a Guineai Köztársaságban felvette a gazdasági kapcsolatokat, ahol jegyzökönyvet írtak alá a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésről. A jegyzőkönyv egyezményt tartalmaz több millió dollár értékű kezdeti árucseréről. 36 eredménynyel jártak kereskedelmi küldöttségünk etiópiai tárgyalásai is, ahol hosszú lejáratú szerződést kötöttünk körházak szamára szükséges berendezések szállításairól. Ezenkívül megtárgyaltuk a kölcsönös együttműködés további lehetőségeit is. E napokban érvénybe lép az a kereskedelmi, valamint tudományos és műszaki együttműködésről szőlő egyezmény, melyet kereskedelmi küldöttségünk iraki látogatása alkalmából a múlt év december 14-én írtak alá. Az egyezmény három évre érvényes és további három évre meghosszabbítható. Irakba egyes beruházási egészeket, valamint az ország iparosításának céljaira szükséges gépi berendezéseket fogunk szállítani. Több mint húszezer dolgozót kell megnyernünk népgazdaságunk legfontosabb ágazataiba Karol Martinka mérnök, a Szlovák Tervhivatal elnökének helyettese tájékoztatta a Csehszlovák Sajtóirodát a munkaerő toborzás feladatainak múlt évi teljesítéséről, s a munkaerők elhelyezésének 1959. éti kilátásairól. A nemzeti bizottságok a szervezett munkaerőtoborzás keretében az 1958. év folyamán 23 993 dolgozót nyertek meg népgazdaságunk legfontosabb ágazataiba. Az állam; terv érre vonatkozó feladatait 117 százalékra teljesítették. Az 1959. évi állami népgazdaságfejlesztési terv 20 900 dolgozó megnyerését tűzi ki a szervezett munkaerőtoborzás útján az ipari vállalatok és az építészet számára. A legnagyobb gondot továbbra is a szénbányák számára végzendő toborzásra kell fordítani, mely szakaszra 11550 dolgozót kell megnyernünk. A szervezett munkaerötoborzás terén új feladat a gépipar számára szükséges munkaerők megnyerése. A cseh országrészekkel kapcsolatos munkaerőtoborzás feladatai ez idén legnagyobb mértékben az ostravai kerületre összpontosulnak, mely kerület számára 13 850 dolgozót kell megnyernünk. A szlovákiai nemzeti bizottságok egyik fontos feladata, hogy ezen kívül 1959-ben további 1450 dolgozót nyerjenek meg hazánk nyugati határvidékeinek betelepítésére. # A Mexikói Dal- és Táncegyüttes kedden Brnóban lépett fel. Az együttes hazánkban már 16-szor szerepelt és műsorát 44 500 néző tekintette meg. fi A Kassai Állami Közlekedési Tervezőintézet dolgozói teljesítették a kormány által előirt feladatot — befejezték a Spišská Ncrvá Ves-i—kassai villamosított vasútvonal előzetes tervezetét. A vasútépítészeti dolgozók ennek alapján már ez év első negyedében megkezdhetik a villamosított vasútvonalak építését. # Kedden este a moszkvai gyorsvonattal Prágába érkezett a szovjet turisták első 70-tagú csoportja. Dánia Kommunista Pártjának tanulmányi küldöttsége Prágában A CSKP KB meghívására kedden délután repülőgépen Prágába érkezett Dánia Kommunista Pártjának hattagú tanulmányi küldöttsége, melyet Alvida Larsen, a dán parlament képviselője, Dánia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja vezet. A küldöttség csehszlovákiai tartózkodása alatt megismerkedik hazánk szocialista építőmunkájával és dolgozó népünk életével. A Csehszlovák Sajtóiroda nyilatkozata Csehszlovák kulturális küldöttség utazott az Egyesült Arab Köztársaságba (ČTK) Január 7-én csehszlovák kulturális küldöttség utazott Prágából Kairóba. A küldöttséget, dr. František Kahuda, az iskola- és kulturális ügyek minisztere vezeti. A csehszlovák kulturális küldöttség megtárgyalja az Egyesült Arab Köztársaságban a két ország iskolaügyi, tudományos, kulturális, valamint a szakemberek nevelése terén szükséges együttműködés további lehetőségeit és távlatait. Az iraki kulturális küldöttség látogatásáról (ČTK) Az Iraki Köztársaság hazánkban tartózkodó kulturális küldöttsége január 7-én látogatást tett a Központi Szakszervezeti Tanácson. A küldöttség ezenkívül felkereste a Nemzetközi Diákszövetség titkárságát. A kötelező iskolalátogatást befejező tanulók összefoglaló vizsgájának módosítása (ČTK) - Az Iskola- és Kulturális Ügyek Minisztériuma új irányelveket adott ki azon tanulók tanulmányainak összefoglaló vizsgájára, akik az általános iskolák nyolcadik évfolyamának elvégzésével befejezik a kötelező iskolalátogatást. Mivel a tanulóknak a további tanulmányok vagy foglalkozás folytatásához szükséges rátermettsége megismerését az iskola hosszú időtartamú nevelő feladatának kell tekintenünk, az Iskolaés Kulturális Ügyek Minisztériuma az 1958-1959. tanév végétől kezdve megszünteti az általános iskolák nyolcadik évfolyama végén szokásos záróvizsgákat. Az új irányelvek értelmében az iskola igazgatója az osztályfőnökkel együtt a JNB képviselőinek, valamint a szülék és iskolabarátok szövetsége elnökének jelenlétében a kötelező iskolalátogatás utolsó tanéve első félévének végén tartja meg a tanulók általános összefoglaló értékelését. Ezen értékelés alapján javasolják a tanulókat tovább tanulásra, tanonc! viszonyba, vagy egyes foglalkozási ágazatokba. A nyolcadik osztály tanítói a tanév utolsó negyedében fokozott figyelmet fordítanak majd az egész évi tananyagai felölelő ismétlésekre. A pártszervezetek évzáró taggyűlései előtt A füleki járás pártalapszervezetei januárban és februárban tartják évzáró taggyűléseiket, amelyek előkészítéséhez a pártszervezetek túlnyomó többsége már hozzálátott. A pártalapszervezetek és bizottságaik az évzáró taggyűlések előkészítésére több bizottsági ülést terveztek be és az egész előkészületet a járási pártbizottság segítségével a CSKP KB határozatának szellemében végzik. Az üzemi és a falusi pártszervezetek az évzáró taggyűlések előkészületeit nem végzik elvontan a többi feladatoktól, hanem igyekeznek egybekapcsolni a pártszervezetek új tagokkal való megerősítésével, valamint az EFSZ-ek IV. kongresszusának anyagából eredő feladatok teljesítésével. Gondot fordítanak arra is, hogy az évzáró taggyűlés előkészületei szoros összefüggésben legyenek a második ötéves terv feladatainak teljesítésével. A járás pártalapszervezetei komolyan foglalkoznak azzal, hogy az évzáró taggyűlések beszámolóit, határozati javaslatait az egész tagság segítségével készítsék elő. hogy valóban a kollektíva munkája legyen. Persze a kollektív munkát igyekeznek egyszemélyes felelősséggel alátámasztani, vagyis az egyes feladatok teljesítésével a pártbizottságok tagjait bízzák meg. A pártalapszervezetek nagy gondot fordítanak különösen arra. hogy a beszámoló át legyen hatva a CSKP KB azon határozatával, mely a falusi és üzemei pártszervezetek munkájáról szól. Továbbá arra, hogy a beszámoló megmutassa a pártszervezet egészévi munkáját, értékelje a gazdasági eredményeket, elemezze a tömegszervezetek kommunista tagjainak munkáját és utat mutasson a további feladatok helyes megoldására. A falusi pártszervezetek főleg arról fognak beszélni, hogy a falun élő kommunisták hogyan vették ki részüket az EFSZ-ek megalakításából és ma hogyan gondoskodnak az EFSZek megszilárdításáról. Ezt a kérdést fogják megtárgyalni elsősorban az egyházasbásti, sőregi. csornai, fülekpüspöki, stb. pár talapszervezetekben. A falusi pártszervezetek a beszámolók előkészítésénél nem feledkeznek meg arról sem, hogy megtárgyalják azon előfeltételeket, amelyekkel biztosítani tudják majd a mezőgazdasági termelés lényeges növelését. Az üzemei pártszervezetek a gazdasági kérdések alapos elemzésével párhuzamosan foglalkozni fognak a párt új tagokkal való megerősítésével, a pártoktatás menetével és az előadások tartalmasabbá tételével. A pártoktatás színvonalának emelésében szép eredményekről számolnak be a Kovosmalt üzemi pártszervezetében és az állami gazdaságok egyes alapszervezeteiben. , Az üzemi és falusi pártszervezetek az évzáró taggyűlések előkészítésében nagy gondot fordítanak arra, hogy az új pártbizottság tagjai politikailag szilárd, a munkásosztályhoz és a szocializmus ügyéhez hű elvtársak legyenek. Olyanok, akik jól bevált, tapasztalt harcosok. A járási pártbizottság az évzáró taggyűlések jelentőségéből kiindulva, segítséget igyekszik nyújtani azon alapszervezeteknek, ahol erre a legnagyobb szükség van. Minden alapszervezetnek a járási pártbizottság tagjai lesznek segítségükre. A beosztott elvtársak részt vesznek a pártalapszervezetek bizottsági ülésein és főleg az évzáró taggyűlések beszámolójának elkészítésében segítenek. Arra fognak törekedni, hogy az évzáró taggyűlés a bírálat és önbírálat jegyében folyjék le, hogy betöltse nagy küldetését: a kommunistákat a XI. pártkongresszus határozatainak valóra váltására serkentse. Tankina István, a füleki járási pártbizottság dolgozója (Prága 1959. január 7.) - A jugoszláv kormány hivatalos képviselője 1958. december 19-én azzal vádolta meg Csehszlovákiát, hogy nem teljesíti a Csehszlovák Köztársaság részéről Jugoszláviának nyújtott hitelekre vonatkozó, az 1956-ban kötött egyezményekből eredő kötelezettségeit. A jugoszláv sajtó és rádió az elmúlt napokban többször megismételte ezt a vádat. A Külkereskedelmi Minisztérium ezzel kapcsolatban felhatalmazta a Csehszlovák Sajtóirodát a következő nyilatkozat közzétételére: Csehszlovákia következetes békepolitikája szellemében, amelynek elválaszthatatlan része minden országgal fenntartott gazdasági kapcsolatainak elmélyítése, az ilyen irányú fejlődés és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság iránti viszonyunk fejlesztése érdekében messzemenően kedvezett a jugoszláv hitelkérésnek és az 1956. februáriában megkötött egyezmények alapján összesen 75 millió dollár hitelt folyósított Jugoszláviának beruházási berendezések és közszükségleti cikkek szállítására. A hitel zökkenőmentes és folyamatos kimerítésének biztosítása érdekkében Csehszlovákia kérte, hogy a hitelnyújtási egyezményeket egyidejűleg beruházási berendezések és közszükségleti cikkek konkrét szállítmányaira vonatkozó egyezményekkel támaszszák alá. A jugoszláv fél nem értett egyet ezzel a javaslattal, noha nyilvánvaló volt, hogy Ilyen konkrét szállításokra vonatkozó egyezmények meg nem kötése veszélyezteti a hitelek idejében való és folyamatos kimerítését és annak a kockázatnak teszi ki a csehszlovák felet, hogy ipari kapacitásokat köt le, melyek saját kárára kihasználatlanok maradhatnak. Csupán azt határozták el, hogy a szállításokat a kitűzött határidőkön belül kell tisztázni és a hiteleket az egyes években egyenletesen kell kimeríteni. A jugoszláv fél azonban már az egyezmények érvénybelépésének kezdete óta nem tanúsított érdeklődést a hitelek kimerítése iránt és ez Irányban semmilyen igyekezetet nem mutatott. Ezért a csehszlovák fél kötelezettségei teljesítésének szándékától vezérelve, többször sürgette a két egyezmény keretében folyósított hitelek kimerítésével szemben támasztandó követelmények összeállítását. A csehszlovák Külkereskedelmi Minisztérium dolgozói már 1956. szeptember 20-án figyelmeztették I. Greticset, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság külkereskedelmi bizottságának alelnökét, és később M. Nikezicset, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság nagykövetét és I. Fabinecet, a jugoszláv kereskedelmi küldöttség vezetőjét e komoly fogyatékosságra. A belgrádi csehszlovák nagykövet 1957 februárjában Szvetozar Vukmanovicsot, a* Szövetségi Végrehajtó Tanács akkori alelnökét is figyelmeztette erre a kl nem elégítő állapotra. A Csehszlovák Köztársaság Külkereskedelmi Minisztériuma orvoslás végett a Jugoszláv Beruházási Bank vezérigazgatójánál is sürgette a hitelek kimerítésének keretében a követelmények előterjesztését. A sürgetésre azt a választ kapta, hogy a hitelfolyósítási egyezmény önmagában még nem biztosíték arra, hogy a hiteleket valóban kimerítik. Ezek a jugoszláv tényezők elismerték, hogy a hitelek ki nem merítéséért a jugoszláv félt terheli a felelősség. M. Nlkezics, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság prágai nagykövete 1957. december 4-én ezt a tényt azzal igyekezett mentegetni, hogy a jugoszláv félnek nincs távlati terve, mely lehetővé tenné konkrét távlati követelmények felállítását a beruházási egységek szállításával kapcsolatban. Ennek az érdektelenségnek igazi oka — mint azt a bizonyítékok egész sora igazolja, — a jugoszláv gazdasági szervezetek ismert célzatosságában rejlik, hogy előnybe helyezik a beruházási berendezéseknek és a közszükségleti cikkeknek tőkés cégeknél történő vásárlását. Az illetékes csehszlovák helyek állandó sürgetésére a jugoszláv fél végre előterjesztette az 1958 végéig érvényes közszükségleti árucikkekre vonatkozó hitel kimerítése, valamint az 1960 végéig érvényes beruházási hitel kimerítése iránt támasztott konkrét követelményeit. Erre csak 1957 végén, majdnem két évvel a hitelnyújtási egyezmények megkötése után került sor. A jugoszláv fél ezenkívül tudva jól, hogy saját hibájából történt a hitelek ki nem merítése, a közszükségleti árucikkekre vonatkozó hitel esetében elismerte, hogy az egyezmény érvényességének utolsó évében nem követelheti a hitelnek egész összegben való kimerítését és egyetértett az 1958-ra érvényes hitelnek hányados részével. A hitelek kimerítése irányában színlelt ö^áeklő-' désével ellentétben azonban vissza* utasította e rész kimerítésére vonata kozó, előnyös a közszükségleti árucikkekkel kapcsolatos ajánlatainkat. Ezek a tények a csehszlovák félnél szükségszerűen azt a meggyőződést váltották ki, hogy a jugoszláv fél tulajdonképpen nem tanúsít érdeklődést az egyezményben rögzített hiteleknek csehszlovák áruszállítások formájában történő kimerítése iránt. Ezt bizonyítja a jugoszláv félnek a beruházási hitel kimerítésében tanúsított eljárása is. Csehszlovákia a beruházási hitel keretében lebonyolítandó szállítások esetében a jugoszláv gazdasági • szervezeteknek olyan berendezések építésében nyújtandó segítség iránt megnyilvánult előző keresleteit vette tekintetbe, melyek lehetővé tennék Jugoszlávia alapvető ipari ágainak feljesztését, például a rézérc fejtését és feldolgozását. Az illetékes csehszlovák helyek az üzemekben biztosították a megfelelő teljesítőképességet ilyen berendezések gyártására. Jugoszláv részről azonban nem mutattak hajlandóságot az e célra felajánlott hitel igénybevételére és a tartalékolt teljesítőképességek így kihasználatlanok maradtak. Az alapvető ágazatoknak ilyen fejlesztése csehszlovák segítséggel megteremt -< hette volna a feltételeket a külön-' féle termékek, félkészáruk, valamint nyersanyagok fokozott mértékű és Jugoszlávia számára előnyös kiviteléhez a népi demokratikus országokba is. A jugoszláv gazdasági szervezetek nyilvánvalóan arra törekedve, hogy ne vétsenek az embargó alapján rájuk háruló kötelezettségek ellen, amelyek az USA megkülönböztető politikájának értelmében megtiltották ezeknek az úgynevezett stratégiai árucikkeknek szállítását a népi demokratikus államokba, a szóban forgó ágazatok kiépítésénél inkább a nyugati cégekkel való együttműködést rés2esítették előnyben. Azon tételek konkrét megtárgyalása során, melyek megvalósítása a gazdasági szervezetek közötti szerződések megkötésétől függött, a jugoszláv vállalatok ugyancsak előnyben részesítették a nyugati cégek ajánlatait, annak ellenére, hogy a csehszlovákiai ajánlatok megfeleltek az általános kereskedelmi feltételeknek és a műszaki világszínvonalnak, így három hőerőmű közül, melyekről a múlt év első felében tárgyaltunk, csupán egyre vonatkozólag kötöttek szerződést, míg a további kettőt Jugoszlávia a tőkés országokban vásárolta meg. Arról, hogy a csehszlovákiai gazdasági szervezetek milyen igyekezettel foglalkoztak a megtárgyalt kérdések megoldásával, a legutóbbi időben az is tanúskodik, hogv a jugoszláv fél által 1958 novemberében előterjesztett kérelem alapján két szénosztályozóra vonatkozó szerződés eredeti határidejét meghosszabbították, jóllehet a csehszlovák fél ezzel nehéz helyzetet teremtett saját termelésében. Csehszlovákia azonban a jugoszláv illetékes helyek ezen eljárása ellenére sem adta fel azt az elvet, amelyet mindig be is tart, hogy rendesen teljesíti vállalt kötelezettességeit. Ezért a Külkereskedelmi Minisztérium és a gazdasági szervezetek 1957 végén azt a célt szem előtt tartva, hogy lehetővé tegye a beruházási hitelek kimerítését, további ajánlatokat tettek, vágóhidak, hűtőberendezések, faanvagenyvező-berendezések, csomagoló központok, stb. szállítására. A jugoszláv fél azonban : ezeket az ajánlatokat elutasította. Valamennyi felsorolt tény egyértelmű következtetéshez vezet: A vezető jugoszláv tényezők sem a múltban, sem ma nem tanúsítaI nak igazi érdeklődést a hitelnyújtási egyezmények valóra váltása iránt. Míg a múltban legalább beismerték, ; hogy ők okozták a hitelegyezmények be nem tartását, ma arra törekszenek, hogy a felelősséget Csehszlovákiára hárítsák, sőt mi több, az egész ügyet arra a célra használják fel, hogy rosszindulatúan támadásokat intézzenek Csehszlovákia ellen és rágalmazzák országunkat. A Csehszlovák Köztársaságról azonban közismert, hogy kereskedelmi kapcsolataiban rendesen teljesíti szerződéses kötelezettségeit. Ezért az arra irányuló törekvések, hogy Csehszlovákiát az egyezmények be nem tartásának rágalmával diszkreditálják a világ közvéleménye előtt, elkerülhetetlenül sikertelenségre van ítélve. Nem fér kétség ahhoz, hogy a tények elferdítésére irányuld ilyen törekvések, amilyeneket a jugoszláv fél alkalmaz, semmiképpen sem járulhatnak hozzá a két ország közötti gazdasági kapcsolatok kibontakoztatásához szükséges kedvező légkör megteremtéséhez. ÚJ SZÓ 2 * 1959. január 8.