Új Szó, 1959. január (12. évfolyam, 1-30.szám)

1959-01-06 / 5. szám, kedd

Vildg proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1959. január 6. kedd 30 fillér XII. évfolyam, 5. szám TÖBB KULTŰBÁT A FÄLLB/1 Pártunk XI. kongresszusának határozatai világosan leszögezik, hogy a szocializmus befejezésével szorosan összefügg a kulturális forradalom betetőzése. Ezért az egységes földművesszövetkezetek ­ben is az alapvető gazdasági és termelési problémák megvitatása során előtérbe kerülnek a kultu­rális és társadalmi élet kérdései is. Törvényszerű útja ez a fejlő­désnek. A szövetkezeti nagyüzemi termelés eredményei egyre több le­hetőséget nyújtanak erre. Az élet­színvonal emelkedésével az em­berek egyre igényesebbek, egyre többet akarnak tudni, szakismere­tekre, műveltségre és a közös munka után közös szórakozásra is vágynak. Az EFSZ-ek küszöbönál­ló IV. kongresszusa abban is kü­lönbözik az eddigiektől, hogy a most folyó vitában — amelyhez tegnap jelent meg a vitaanyag — a kongresszuson ezúttal először kerülnek megvitatásra a falu, a szövetkezet kulturális kérdései, a falu, a szövetkezet népművelődési tevékenysége. A falu kulturális éle­tének továbbfejlődésében az EFSZ­ekre egyre jelentősebb szerep, egyre felelősségteljesebb hivatás vár, annál is inkább, mert a falu kulturális életét a rendelkezésük­re álló kulturális alapokból anyagi­lag is támogathatják és kedvezően befolyásolhatják. Hatalmas eredményekre hivat­kozhatunk. Falusi dolgozóink előtt is korlátlanul megnyílt az út a tu­dás, műveltség, kultúra, művészet minden forrásához. És hogy az eredmények nem maradtak el, azt a szövetkezetek gyarapodása és a szövetkezetesek fokozódó kulturá­lis színvonala mindennél ékesebben bizonyítja. A falu mai kulturális és társa­dalmi helyzete nem meríti ki az adott lehetőségeket, vagyis a mai helyzet távolról sem elégíti ki a falusi lakosság növekvő kulturális igényeit. Példának csak azt említ­jük meg, hogy a falusi népnevelő munkában nem használták fel kel­lően a haladó klasszikus és az új alkotó művészet nevelő erejét, márpedig a ma égető kérdéseit feltáró mindennemű művészet a dolgozó ember érzésvilágára és jellemére is mozgósítólag hat. So­kan hamisan értelmezik a falu íz­lését. Nem mindig az a döntő, minek tapsol a falu, hanem az, mi szolgálja a falusi lakosság érde­két. Célravezetők az olyan helyi kulturális rendezvények, amelye­ket saját erejükre támaszkodva valósítanak meg, sokszor jobban, elevenebben és olcsóbban, mint a városból érkezett hivatásos sze­replők. Nagyon hasznos munkát végeznek azok a szövetkezetek, amelyek évközben színházlátogatá­sokat rendeznek a közeli városba. A falu kulturális színvonalának beszédes fokmérője a község képe. A falu külső képéről, a házakról, a lakásviszonyokról, a munkahe­lyekről, az öltözködésről sok min­denre lehet következtetni. Ezen a téren sok még a teendő, ha a falut egyrészt meg akarjuk szaba­dítani az elavult szokásoktól, a maradi nézetektől, másrészt azt kívánjuk, hogy új, szebb, tisztább, korszerűbb külsőt öltsön. A jó íz­lésre, társadalmi viselkedésre is nevelni kell a falu népét. Tagad­hatatlan, hogy ez is szorosan együtt jár a kultúra magasabb színvonalával. A kulturális és erkölcsi nevelés szempontjából ne hanyagoljuk el a kedvelt népi szórakozásokat. A falu társadalmi élete az év fo­lyamán elég egyhangú, csak a báli szezon jelent némi változást. Ez is egyik oka annak, hogy olyan nehezen marad meg a fiatalság a mezőgazdaságban. Ismeretes, hogy az EFSZ-ekben az átlagos életkor túl magas: 43 és fél év. Ezt fel­tétlenül le kell szorítani. És már a serdülőkorban kell a mezőgazdasá­got Micsurin-körökben vagy más érdekes formában megszerettetni. A társadalmi élet élénkítésére is van mód elég. Rendezzenek a falun tánctanfolyamokat, alakítsanak ze­nekarokat, szervezzenek öntevé­keny alapon és módszeresen szó­rakoztató (és egyben nevelő) kul­turális műsort. Milyen jól bevál­tak ezek pl. a választások előtt. Az alkotó kezdeményezés ott szunnyad az emberekben, szinte kitörésre vár. Mindez együttvéve hozzájárul a szaktudás, az ízlés, a társadalmi viselkedés fejlesztésé­hez, az emberek közötti őszintébb, jobb kapcsolatok megteremtésé­hez. Erre van most szükség. Renge­teg nehézséget legyűrnénk, ha a szövetkezetesek és általában a dol­gozó parasztság gondolatvilágából eltűnnének a kispolgári, önző, in­dividualista érzelmek maradványai és helyüket elfoglalná a kölcsönös megértés és bizalom. Ez a jövő szempontjából is fontos. Nagy hi­ba lenne, ha a szövetkezetesek el­szigetelődnének a többi falusitól, az egyénileg gazdálkodóktól, akik maholnap szintén szövetkezetesek lesznek. A jó, szilárd alapokon nyugvó szövetkezetek az egyetlen kultúrközpont, az egyetlen műve­lődési otthon, a szövetkezeti klub megalapozására vettek már helyes irányt. A kulturális alapból nyúj­tott anyagi segítség ezt egyre in­kább lehetővé teszi. Gyakran hal­lottuk, amint a szövetkezetesek maguk mondták: a földek mezsgyéi­nek felszántása után az emberek fejében, szívében is fel kell szán­tani a mezsgyéket. A szövetkezete­sek szilárd, öntudatos, müveit kol­lektívája minden egyes szövetkezet legerősebb pillére. Olyan szövetke­zeteket akarunk, melyeknek tagjai haladó szellemű, művelt emberek, olyanok, akiknek jó a viszonyuk a közösséghez, akik a társadalommal szemben fennálló kötelességeiket szívesen és azzal a tudattal telje­sítik, hogy ez2el igazságosabb tár­sadalmi rendet teremtenek. A pártunk által felvetett és be­fejezés előtt álló kulturális forra­dalom, melynek forrongó idősza­kában élünk, tudást, buzgalmat és lelkesedést igényel. Az EFSZ-ek gazdasági megszilárdítása mellett a soron következő feladat: az új szocialista ember nevelése. Esz­meileg és politikailag öntudatos, széleskörű műveltséggel rendelke­ző, erkölcsileg szilárd emberekre van szükség falun és városon egy­aránt. Arról kell gondoskodnunk, hogy a jelszó, amit a cikk címéül választottunk, mielőbb valóra vál­jék. Az EFSZ-ek kongresszusa előtti időszak, a hosszú téli esték kiválóan alkalmasak arra, hogy a kulturális forradalom ügyét a falun előbbre vigyük. Persze, ehhez is lelkes kollektívára és pontosan ki­dolgozott munkatervre van szük­ség. Az idősebbekre is, de különö­sen a fiatalabbakra nagy munka vár. A napokban tehát az EFSZ-ek kulturális tevékenységének fejlesz­téséről is megindult szövetkeze­teinkben a vita. Nyilatkozzék ma­ga a tagság, mit akar, mire készül a falu gazdag és boldog életének e fontos állomásán. Ä szovjet tudomány diadalát ^ÍläíSSäÍJS^221ÍS^íSÉ£í2í-» csodálja a világ PEKING — A pekingiek január 5­én reggel óta figyelték a szovjet űrrakéta repülőűtjáról közölt rádió­adásokat. „Az űrrakéta kilövése le­hetővé teszi, hogy az ember óriási lépést tegyen az interplanetáris tér­ség elérésére", - jelentette ki Csaó Tiou-csang, a Kínai Népköztársaság Tudományos Akadémiája geofizikai tudományos kutatóintézetének igaz­gatója. PHENJAN — A koreai dolgozók a phenjani Állami Színház épületében gyülekeztek, hogy meghallgassák Pek Nam-unnak, a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság Tudományos Aka­démiája elnökének beszámolóját s szovjet űrrakéta útjáról. A gyűlés résztvevői üdvözlő táviratot intéztek a Szovjetunió Tudományos Akadémiá­jához. BUKAREST - A Román Népköz­társaság tudósai óriási örömmel fo­gadják a szovjet tudomány és tech­nika ragyogó sikerét — az első szovjet űrrakéta kilövését. A Román Népköztársaság Tudományos Akadé­miájának elnöksége jókívánatait fe­jezi ki a szovjet tudósoknak és pom­pás sikereket kíván az emberiség ha­ladása és a béke védelme érdekében végzett alkotő munkájukban - szól a román tudósoknak a Szovjetunió Tudományos Akadémiájához intézett távirata. TIRANA - 1959. jasuár 2-a az új korszaknak, az interplanetáris re­pülőutak korszakának kezdeteként íródik be az emberiség történetébe — írja vezércikkében a Zeri-i Po­pulit. Az albán nép a világ haladó szellemű népeivel együtt őszintén örül a Szovjetunió pompás győzelmé­nek és az emberiségnek adott leg­(Folytatás a 2. oldalon) jar a Moszkva (TASZSZ) — A szovjet világűrrakéta, amely folytatja út­ját, január 5-éa moszkvai idő­számítás szerint 4 órakor a Föld­től 550 ezer kilométer és a Hold­tól 235 ezer kilométer távolság­ban volt. Január 5-én moszkvai idő sze­rint reggel 4 órakor a rakéta pá­lyájának koordinátái a követke­zők: közvetlen rektaszcencia 14 óra 18 peré és a deklináció mí­nusz 15 fok 11 perc. 1. Helsinki finn főváros lakossága tolong az utcákon, hogy értesüljön a szovjet rakétának a világűrben tett út ­járói kiadott legújabb hírekről, melyek világszerte nagy visszhäňgot keltettek. 2. Az első szovjet űrrakéta kilö­vésének híre a'z : NDK-ban is nagy lelkesedést és érďékľádést keltett. Az NDK lakossága a rádióhírekböl és az újságokból értésül az űrrakéta repülő útjáról. A képen Koch, a colssi egyetemi geofizikai csillagvizsgáló intézet vezetője, dr. Pfeífer és Junge tudományos dolgozók a rádiókészüléküket a szovjet űrrakéta ultrarövid hullámú jelzeteinek félvetelére állítják be. Étien Washingtonban Washington (ČTK) — A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese M. A. Mensikovnak, a Szovjetunió USA-beli nagykövetének kí­séretében New York-ból Washingtonba érkezett. A. I. Mikojan Washingtonba vezető útján a Howard-Johnson cég egyik utas­ellátó kávéházában reggelizett, ahol megismerkedett a munkaszervezéssel, a kávéház berendezésével és felszerelé­sével s beszélgetett a kiszolgáló személy­zettel. A. I. Mikojan érdeklődött az autósok számára létesített utasszállodákról, ame­lyeket MOTEC-nek neveznek. New York­ból Washingtonba vezető útján megállott az egyik ilyen motelnál, amelyet megte­kintett, beszélgetett tulajdonosával és a személyzettel. Mind a motel tulajdonosa, mind pedig a kiszolgáló személyzet na­gyon udvariasan és készségesen válaszol­tak Mikojan kérdéseire. Washingtonban, a szovjet nagykövetség épületének bejáratánál az amerikai és külföldi lapok, valamint a rádió tudósí­tóinak nagy csoportja gyúlt össze. A. I. Mikojan érkezése alkalmából. A tudósítók elhalmozták A. I. Mlkojant kérdésekkel. A. I. Mikojan az újságíróknak kijelen­tette: „Nagy örömmel jöttem Washing­tonba. Néhány napot töltök itt, megis­merkedem az önök fővárosával. Lakossá­gának és az egész amerikai népnek a szovjet nép szívélyes jókívánatait tolmá­csolom." A sénicai cementgyári dolgozók idei munkavállalása B. Bystrica mellett levő senicai ce­mentgyár dolgozóinak építészetünk szá­mára ez idén csaknem 500 ezer tonina cementet kell gyártaniofc. Ez olyan nagy mennyiség, amelyet 1948-ban Szlovákia valamennyi cementgyára gyártott. Az újonnan épített cement­gyár ezzel a hatalmas teljesítmény­nyel utoléri a kapitalista országok legkorszerűbb üzemeit is. A közép-szlovákiai cementgyárak dolgozói fokozott feladatuk teljesíté­sének érdekében még ez év első ne­gyedében alaposan felülvizsgálják a munkahelyeket, kijavítják n gépbe­rendezést és több műszaki-szervezési intézkedést hajtanak végre. így pél­dául a tűzálló falazás élettartamát az eddigi egy hónapról 3-4 hónapra hosszabbítják. A senicai cementgyári Megjelent az EFSZ-ek IV. kongresszusának harmadik vita anyaga (ČTK) - Az EFSZ-ek IV. országos kongresszusa előtti vita harmadik anyagát 150 ezer i példányban adták ki. Ez a vi­taanyag három fő részből áll: I. A szövetkezeti termelés, a gazdasági és kulturális munka továbbfejlesztésének előfelté­tele falvainkon, az ifjúság be­szervezése az EFSZ-ekbe és valamennyi szövetkezeti tag szakképzettségének fokozása; j II. Emeljük falvainkon a mun- j ka- és éíetkörnyezet kulturáját III. Fejlesszük a kulturális és felvilágosító tevékenységet, va­lamint a társadalmi életet fal­vainkon. dolgozóknak a bonyolult termelési folyamatok irányításában már ez év első negyedében segítségére lesz az ipari televízió. A senicai cementgyári dolgozók­nak azon elhatározása, hogy a térvet már az újév kezdetétől egyenletesen aljesítsék, abban is visszatükröző­dött, ho<$ az ünnepeken is dolgoztak és ez év első két napján mintegy ezer tontia cementet gyártottak. Az évi termelés Regyedfésie Ar öltözék célszerűsége, a jóízlés és az esztétika a prešovi Nálepka Kapi­tány Ruhaüzemek dolgozóinak ez idén fó célja. A vállalat modellező osztá­lyának koll ektívája dolgozóinknak és gyermekéľriknVk 3" készítmények gaz­dag választékát készítette elő. Már az első negyedévben 114 féle ruhát ké­szítenek, amelyekből 62 teljesen új mintájú. Ezek közé tartoznak az ízlé­ses és praktikus gyarmekkabátok, ször­mekabátok, a fiú- és leányruhák. Az ifjúsági műhelyek elhatározták, hogy az idei termelés negyedét oly kiváló minőségben gyártják, hogy arany jel­zéssel láthatják el. A presovi Nálepka Kapitány Ruhaüzem ez évben kivitelre is fog ruhákat gyártani. A vasutasok A kassai vasút dolgozói szilárd elhatáro­zással léptek az új esztendőbe. Arra köte­lezték magukat, hogy a vasúti közlekedés grafikonját folyamatosan 95®/«-ra teljesítik. A vasúti kocsik veszteglést idejét 3.8%-ról 2,38 H-ra rövidítik le. A szövetségi vas­úton történő szállítás meggyorsítására és gazdaságosabbá tételére kötelezték magu­kat, hogy a túlsúlyos szerelvényeknél 20 tonnás súlytöbbletet vállalnak és a moz­dony kilométer teljesítményét naponta 4-5 km-rel meggyorsítják. aMmmiiiimiliiKmankaaminimmvmHMnilimnmmmtnmmnm Vegyiiparunk egyik legfiatalabb ágazata a műanyaggyártás, amely az utóbbi időben rohamos fejlődésen megy keresztül. Á műanyaggyártás fejlődésével kapcsolatban nagy feladatok várnak ebben az évben a Jablonec nad Nisou-j Plastimat vállalatra. Ez egyik legnagyobb mű­anyagokat feldolgozó vállalatunk és több száz fajta műanyagárut ké­szít. A képünkön látható berendezés segítségével nagyméretű műar-,:g­ból készük cikkeket is lehet készíteni. K. Mevald (ČTK) fíľiv.

Next

/
Oldalképek
Tartalom