Új Szó, 1959. január (12. évfolyam, 1-30.szám)

1959-01-31 / 30. szám, szombat

Angol bányászok harca a bányák bezárása ellen London (ČTK) - A brit parla­ment épületében csütörtökön megje­lent egy brit bányászküldöttség, amely az alsóház képviselőinek tol­mácsolta valamennyi brit bányász tiltakozását a konzervatív kormány azon határozata ellen, hogy az idén 36 bányát bezárnak. A küldöttséghez csatlakoztak a dokkmunkások, a vasutasok és gép­ipari munkások küldöttségei is és élesen tiltakoztak a kormány gaz­dasági politikája ellen, k—— Tüntetnek a kapitalista világ dolgozói Dél-Wales egyik legnagyobb szénbányá­szati központjában, Glamorgan grófság­ban 3000 bányász január 25-én tiltakozó tüntetést rendezett több szénbánya be­zárása ellen. Képünkön Swansea városá­ban a tüntetők menetét láthatjuk. Mint­egy tízezer tüntető tiltakozó feliratokkal követelte: „Munkát és ne könyöradomá­nyokat!", ,Munkát és nem jótékonysá­got akarunk!" „A Civullynfell-telepnek nem Szörnyű gaztett a Fu-loj-1 táWan Prága (ČTK) — Nguyen thanh-Ha, a Vietnami Demokratikus Köztársaság rendkívüli meghatalmazott prágai nagykövete a nagykövetség székházában osütörtökön nyilatkozott a prágai újságíróknak a dél-vietnami Fu-Loj-i koncentrációs tábor foglyain nemrég elkövetett tömeggyilkosságról. Fu-Loj-tábor 33 km-nyire fekszik Dél-Vietnam fővárosától Saigontól és 120 ha-on terül el. A különleges rendőri és katonai alakulatokkal gondosan őr­zött táborban tavaly júniusban hatezer embert tartottak fogva, köztük külön­féle életkorú férfiakat és nőket, sőt még hároméves gyermekeket is a dél­vietnami lakosság összes rétegeiből. A foglyokat naponta kínozzák és min­denféle gyötrelmeknek vetik alá. Napi élelmük maréknyi rizs és egy kis me­leg víz. A táborban naponta folynak a kivégzések. Hogy a kivégző osztagok lövöldözései ne keltsék fel a lakosság figyelmét, a tábor közelében lövöldét létesítettek, ahol Ngo Dinh Diem kato­nái gyakorlatoznak. A Fu-Loj-i tábor foglyait azonban sem kínzás, sem a gyötrelmek nem tudják megtörni. A tábor parancsnok­sága és a dél-vietnami hivatalok til­takozásaikat és ellenszegülésüket egyre • brutálisabb tettekkel torolják meg, melyek 1958. december l-én tömeg­gyilkosságban érték el tetőfokukat. A tábor .foglyait december l-én mér­gezett rizzsel etették meg. Még az nap ezer fogoly halt meg és a többiek is a halál szélén állottak. A foglyok nagy fájdalmukban segítséget kértek, egyeseknek sikerült felmászniuk a ba­rakkok tetőire, hogy felkeltsék a kör­nyékbeli lakosság figyelmét. Az őrség erre tüzet nyitott, ami további áldo­zatokat követelt. Hogy leplezzék a nagy zűrzavart a környékbeli lakosság előtt, az őrség néhány barakkot felgyújtott. Az emberek azonban már felfigyeltek arra, hogy a táborban valami szörnyű dolog történik. A rendőrség és a ka­tonaság brutálisan elnyomta a lakos­ságot, amely spontán tiltakozó akció­jával segítségére akart sietni a fog­lyoknak. A dél-vietnami hivataloknak azonban már nem sikerült eltitkolniuk szörnyű gaztettüket. A hír az egész világba eljutott. A Vietnami Demokra­tikus Köztársaság kormánya azonnal lépést tett a nemzetközi felügyelő és ellenőrző bizottságnál és az eset ki­vizsgálását követelte. Ngo Dinh Diem, a tömeggyilkosság nyomainak elsimítá­sára törekedve elterjesztette azt a hírt, hogy kolera tört ki a táborban. A vizsgálat megnehezítésére törekedve, a tömeggyilkosságot túl élt foglyokat más koncentrációs táborokba helyezték át és új emberekkel töltötték meg a tábort. A nagykövet válaszolt arra a kér­désre, miért vannak Dél-Vietnamban ilyen táborok, és miért történt a tömeggyilkosság. Hangsúlyozta, hogy ez a dél-vietnami hivatalok meg­torló akcióinak szerves része. Az USA ösztönzésére mindenkit letartóztatnak, aki tudtul adja elégedetlenségét a je­lenlegi dél-vietnami helyzettel, akit amerikaellenes nézetekkel gyanúsíta­nak, és aki a dél-vietnami politika megváltoztatását követeli. A nagykö­vet hangsúlyozta, hogy a Fu-Loj-i tö­meggyilkosság világviszonylatban a ieg­barbárabb politikai gaztett, melyet napjainkban elkövettek. A LEGKORSZERŰBB BERENDEZÉSSEL ÉS TECHNIKÁVAL FELSZERELT PEKINGI RADIŐKÖZPONT. KlNA ELSŐ TELEVÍZIÓS STÚDIÓJA AZ ÉPÜLET TIZEDIK EME­LETÉN VAN. PEKING ÜNNEPEL A népek és országok, vagy váro­sok életében vannak olyan pillanatok, melyeket nem felejtenek el egykönnyen, amelyek aranybetűk­kel vésődnek a történelem időtálló emlékkönyvébe. Ilyen esemény játszódott le Peking életében is tíz évvel ezelőtt, amikor a 200 ezer főnyi csangkajsekista had­Nagy-Britannia Kommunista Pártja harcba indul a konzervatívok választási vereségéért szabad meghalnia!' Borinage belga szén­medence központjá­ban levő Mons vá­rosában január 17-én nagy tüntetés zaj­lott le a kormány „azon határozata el­"lén. hogy az Európai Szén- és Acélunió tanácsának utasításá­ra bezárják e kör­zet bányáit. Annak ellenére, hogy Belgiumban bezárják a bányákat, tovább tart a drága ameri­kai szén behozatala. Képünkön a nagy tüntetés. (ČTK felvétele) (ČTK) felvétele) LONDON (CTK) - NAGY-BRI­TÁNNIA KOMMUNISTA PÁRTJA BROSÚRÁT ADOTT KI „A JÖVÖ A TI KEZETEKBEN VAN" CÍMMEL, AMELY RÉSZÉT KÉPEZI A PARLA­MENTI VÁLASZTÁSOK ELŐKÉSZÍTÉ­SI KAMPÁNYÁNAK. A PARLAMENTI VÁLASZTÁSOKAT ÁLTALÁNOSAN AZ IDEI ÉV TAVASZÁRA VÁRJÁK. A brosúra az angol dolgozóknak áttekinthető és rövid formában vá­laszol a brit élet két fő kérdésére: Hogyan védhető meg a béke? Ho­gyan hárítható el a a fenyegető gaz­dasági válság? A béke védelmének a brosúrában feltüntetett terve a következő 2 pon­tot tartalmazza: 1. Nagy-Britannia maga tehet olyan lépéseket, mint a nukleáris kísérle­tek beszüntetése, nukleáris fegyver­szállítások beszüntetése, a nyugatné­met hadsereg számára, az amerikai nukleáris bombával ellátott repülőgé­pek cirkáló repüléseinek beszünteté­se és a függetlenség megadása Cip­rus számára. 2. Meg kell egyezni a csúcsérte­kezlet megtartásában, békeszerződést kell kötni Németországgal, biztonsági egyezményt a Kelet és a Nyugat kö­zött, egyezrtiényt a nukleáris fegyve­rek betiltásáról és Kína ENSZ-beli jogainak felújításáról. A brosúra válaszol továbbá arra a kérdésre is, melyet az egyszerű an­gol dolgozók tesznek fel. amikor a nehéz gazdasági helyzetet mérlege­lik. A brosúra megmagyarázza, hogy a munkanélküliséget a kapitalista rendszer okozza a brit gazdaságban. Az osztályharcban a mai helyzetben első feladatként a párt, a további munkáselbocsátások elleni harcot tű­zi ki. „A jövő munkáspárti kormány­nak" — mondja a brosúra — az ál­lamigazgatás alá kell helyeznie a gépipart, a hajóépítő, építkezési, és vegyiipart, az acél és textilipart. Ál­lamosítani kell a nagy bankokat és biztosítókat." A választásokat illetőleg a párt a dolgozóknak azt javasolja, hogy a kommunistákra szavazzanak azokban a körzetekben, ahol kommunista je­löltek lesznek, a többi választó kör­zetben pedig a munkáspárti jelöl­tekre adják szavazataikat. „Elsőren­dű feladat biztosítani a- konzervatí­vok vereségét" — hangsúlyozza a brosúra. sereg kapitulációja után a kínai nem­zeti felszabadító hadsereg győztes­ként bevonult a városba és felsza­badítota a sok megpróbáltatást ki­állott Pekinget. Peking felszabadításával lezáródott a kínai nép szabadságharcának egyik fejezete, mely a beavatkozó amerikai imperialisták és bábjuk, Csang Kaj­sek teljes vereségével végződött. 1948 októbere óta, amikor Csang Kaj-sek amerikai védnökeinek felbújtására és anyagi- és erkölcsi támogatásával megbontotta az ország békéjét, 1 200 000 f öböl álló koumintangista hadsereget vonultatott fel a kínai népi erők ellen. A kuomintangistákat ezenkívül még háromnegyedmillióriyi amerikai, japán és egyéb csapatok is támogatták. Kezdetét vette a harma­dik kínai polgárháború, melyben a nép — akárcsak a japán imperializ­mus hódító hadjárata idején — a kommunista párt vezette népi nem­zeti félszabadító hadsereghez csatla­kozott és követelte az amerikai csa­patok kitakarodását az ország te­rületéről. A kuomintangistákat el­szenvedett súlyos vereségeik fegyver­szünetre kényszerítették, melyet 1946 január 10-én írtak alá. De sem Csang Kaj-seknek, sem ame­rikai megbízóinak nem volt őszinte szándéka a békés kiegyezés. Egymást követték a provokációk, a 'fegyverszüneti egyezmény megszegé­se, majd a harc tüze teljes hévvel újból fellángolt. Noha a korszerű amerikai Jegyve­rekket fél'sie'rett kuomintángista Čsa­patQJc nagy fölényben voltak, a nem­zeti felszabadító hadsereggel szem­ben, a kommunista párt bölcs politi­kájával a nép valamennyi rétegét meg tudta nyerni a felszabadító harc ha­zafias ügyének, mely végül is diadal­maskodott és a Kínai Népköztársaság megalakulását eredményezte. A népi kormány székhelyévé lett Pekingnek. L. L. N 1 [ agy világtörténelmi események árnyékába!' kissé visszás hoz­zá képest apró-cseprőnek tűnő, ideiglenes jelentőséggel bíró ese­ményekkel foglalkozni. Mégis meg kell tennünk, mert a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. rendkí­vüli kongresszusa még folyik és így korai volna felmérni annak külpoli­tikai jelentőségét. Hogy ennek a kongresszusnak nagy külpolitikai jelentősége is van, azt bizonyítja, hogy Hruscsov elvtárs beszámolójában részletesen foglal­kozik a világ alapvető külpolitikai kérdéseivel, megállapítja alapos elemzés révén az adott helyzetet és felvázolja azt az irányt, amelyben a világpolitika fejlődése a legközeleb­bi években kétségen kívül haladni fcg. De külpolitikai jelentősége van magának a kongresszus fő tárgyá­nak, a Szovjetunió új hétéves ter­vének is, amely döntő lépést hivatott tenni a 'egfejlettebb tőkés állam gaz­dasági és életszínvonalának utói­érése, majd túlszárnyalása felé. Végül igen nagy külpolitikai sú­lya van annak a ténynek, hogy az SZKP XXI. kongresszusán heten, ma még nagyrészt tőkés állam kommu­nista pártjának a képviselői is je­len vannak, amiért méltán nevezik a moszkvai Kreml nagy palotájában ülésezőket „a jövő világparlamentjé­íiek". * * # Amikor a Szovjetunió e hó­nap 10-én az egész világ elé ter­jesztette a Németországgal kötendő békeszerződés tervezetét, nagyon is tudatában volt a Német Szövetségi Köztársaságban egyre jobban kiéle­ződő helyzetnek Célja elsősorban az volt, hogy a békeszerződésnek az általa javasolt formában való alá­írása által megállítsa a veszélyes, féktelen fegy /erkezésre vezető fej­lődést az NSZK-ban s még idejében lehetetlenné tegye az újra vilmosi és hitleri hagyományokban feltáma­dó német imperializmusnak valami­lyen végzetes, az egész világot új­ra lángba, sőt ma már megsemmisü­lésbe borító tettét. A békeszerződésnek ezt a javas­latát — amelynek kidolgozásánál az utóbbi ötven év tapasztalataiból in­dultak ki, nemcsak a Szovjetunió, hanem a többi európai nemzet ta­pasztalataiból is, amelyek saját bő­rükön érezték és szenvedték el a fasiszta dúlást, — a bonni uralko­dó körök „brutális, maximális köve­telésnek" nevezik. Ami a washingtoni köröket illeti, mint ismeretes, eddig makacsul ra­gaszkodtak ahhoz az állásponthoz, hogy Németországot csak az * ún. szabad választások útján lehet egye­síteni, ami gyakorlatilag annyit je­lent, hogy egész Németországot, az egész német népet bevonják a hábo­rús NATO-paktumba. Minden józa­nul gondolkodó ember számára azon­ban világos, hogy a két német ál­lam egyesítését, amelyeknek annyi­ra eltérő a társadalmi rendszerük, nem lehet megvalósítani semmilyen gépies szavazással. Az egyedüli reá­lis út az, amint az NDK kormánya ismételten javasolta — hogy állam­szövetség formájában keressék és találják meg azt a közös síkot, ame­lyen a két német állam kormányai a kölcsönös megértést elérhetik. Most, a szovjet javaslat közzété­tele után az imperialisták kényte­lenek voltak engedni csökönyossé­gükből. A legjellemzőbb Dullesnak, az USA külügyminiszterének egy nemrégi sajtóértekezleten tett ki­jelentése, amely szerint „a német­országi vftl»«7t-ások nem jelentik a német probléma megoldásának egye­düli útját." Ez a kijelentés hideg zuhanyként hatott Bonnra, mert vi­lágosan megmutatja, hogy a tőkés világ vezető köreiben erősödik az az irányzat, hogy az NSZK érdekei miatt nem hagyják megégetni ujjai­kat. Németország történetének tapasz­talatai és a tőkés államok uralkodó köreinek jelenlegi . állásfoglalása a Német Szövetségi Köztársasághoz távolról sem jogosítja fel Adenauer kancellárt, von Brentano külügymi­nisztert s a többi hasonszőrű poli­tikust arra a következtetésre, hogy a békeszerződésre tett szovjet ja­vaslatra „kemény és határozott nem­mel" válaszolhasson. Mégis, nem valószínű, hogy a bonni körök csö­könyös elutasító magatartásukat má­ról holnapra megváltoztassák, hisz a német kérdés békés megoldása ke­resztülhúzná háborús és revansvá­gyó terveiket. Az új szovjet kezde­ményezésnek azonban nagy pozití­vumát abban kell látnunk, hogy e kérdés megoldását az eddigi meg­merevedett állapotból „folyékony ál­lapotba" hozta. A Szovjetunió lankadatlan, megtorpanást nem ismerő békés kezdeményezéseinek egyik újabb bi­zonyítéka volt a múlt héten közzé­tett szovjet kormánynyilatkozat az atomfegyver kísérletek beszüntetésé­ről tárgyaló genfi értekezlettel kapcsolatban. E nyilatkozat világos szavakkal feltárja azokat az okokat, amelyek e nagyfontosságú tárgyalá­sok sikeres előrehaladását gátolják. A genfi értekezleten résztvevő ame­rikai küldöttek azon mesterkednek, hogy megtagadják a Genfben tavaly tartott tudományos értekezlet azon következtetéseinek helyességét, amely szerint minden kísérleti atom­robbantás ellenőrizhető. De ezenkí­vül is a legkülönfélébb akadályokat gördítik az atomkísérletek beszünte­tése egyéb problémáinak megoldása elé. A szovjet kormány s a Genfben tárgyaló szovjet küldöttek világos, egyértelmű állásfoglalása megmutat­ja, ki óhajtja igazán e kísérletek eltiltását és hogy mi rejlik a békés együttműködésről hangoztatott szép szavak mögött, amelyek oly bősége­sen hangzottak el az amerikai állam­férfiak ajkáról Mikojan washingtoni látogatásakor. Az atomfegyverkisér­letek beszüntetése az egész emberi­ség számára ma oly létfontosságú kérdés, hogy számíthatunk a világ közvéleményének egyre erősödő nyomására, amely végül is keresztül viszi a genfi megbeszélések sike­res befejezését. Karacsiban e napokban ült össze a Bagdadi Paktum minisz­tereinek tanácsa. E tanácskozás cél­ja, hogy e meggyengült szövetséget -, amelynek képviselői Irak nélkül jönnek össze, mert ez az ország gyakorlatilag már nem tartozik a fővárosának nevét viselő katonai szövetséghez, szorosabban összekap­csolják a délkelet-ázsiai támadó tömbbel, a SEATO-val. A Bagdadi Paktumnak szánják ugyanis azt a szerepet, hogy a NATO és a SEATO között az erős kapocs feladatát tölt­se be. Erre a szerepre azonban aligha lesz alkalmas, hisz nem sikerült a közel-keleti arab országokat sem be­vonnia, sőt Irak katonai visszahódítá­sát sem volt képes megvalósítani. Ez persze nem jelenti azt, hogy az imperialisták lemondtak volna ter­veikről: kétoldalú katonai szerződé­seik és új terveik mind az arab országok, mind pedig a Szovjetunió ellen irányulnak. A TASZSZ ezzel kapcsolatban kiadott minapi nyilat­kozata rámutat, hogy leplezetlen be­avatkozási kisérletről van sáó a kö­zel- és közép-keleti országok bel­ügyeibe, noha ez ellenkezik az ENSZ alapokmányával. E nyilatkozat ugyan­csak hangsúlyozza azt is, hogy a Bagdadi Paktum most kezdődött ta­nácskozása fő feladatának az iraki forradalmi kormánynak megdöntését tekinti. •» A nyugati nagyhatalmak, elsősor­ban az Amerikai Egyesült Államok eddigi cselekedeteikkel azt tanúsít­ják, hogy nem törekszenek e térség helyzetének stabilizálására, hanem ellenkezőleg, támogatják Iránt, Pa­kisztánt és Törökországot, a Bagdadi Paktum tagjait szomszédaik veszé­lyeztetésében. Az említett nyilatkozat világosan leszögezi, hogy a Szovjetunió nem nézheti közömbösen azokat a ter­veket, amelyek a szovjet határokhoz közelfekvő államok területén ameri­kai katonai támaszpontok és hídfő­állások kiszélesítésére irányulnak. Egyébként az Iránban, de Törökor­szágban, sőt mint az elmúlt napok bizonyítják, Pakisztánban is egyre növekszik az aggodalom és az ellen­kezés a lakosság körében az ezek­ben az országokban létesített kato­nai támaszpontok miatt. Hozzájárul ehhez még az a fontos tényező, hogy az imperialista agresszív politikát kiszolgáló „bagdadi" kormányoknak tekintetbe kell venniök azt, hogy országaik népe jó viszonyban, béké­ben akarnak élni a szomszédos nem­zetekkel s nem hajlandók bőrüket kockáztatni az amerikai imperialista érdekekért. C J SZÓ 10 * 1959. január 29.

Next

/
Oldalképek
Tartalom