Új Szó, 1959. január (12. évfolyam, 1-30.szám)

1959-01-31 / 30. szám, szombat

Angol bányászok harca a bányák bezárása ellen London (ČTK) - A brit parlament épületében csütörtökön megjelent egy brit bányászküldöttség, amely az alsóház képviselőinek tolmácsolta valamennyi brit bányász tiltakozását a konzervatív kormány azon határozata ellen, hogy az idén 36 bányát bezárnak. A küldöttséghez csatlakoztak a dokkmunkások, a vasutasok és gépipari munkások küldöttségei is és élesen tiltakoztak a kormány gazdasági politikája ellen, k—— Tüntetnek a kapitalista világ dolgozói Dél-Wales egyik legnagyobb szénbányászati központjában, Glamorgan grófságban 3000 bányász január 25-én tiltakozó tüntetést rendezett több szénbánya bezárása ellen. Képünkön Swansea városában a tüntetők menetét láthatjuk. Mintegy tízezer tüntető tiltakozó feliratokkal követelte: „Munkát és ne könyöradományokat!", ,Munkát és nem jótékonyságot akarunk!" „A Civullynfell-telepnek nem Szörnyű gaztett a Fu-loj-1 táWan Prága (ČTK) — Nguyen thanh-Ha, a Vietnami Demokratikus Köztársaság rendkívüli meghatalmazott prágai nagykövete a nagykövetség székházában osütörtökön nyilatkozott a prágai újságíróknak a dél-vietnami Fu-Loj-i koncentrációs tábor foglyain nemrég elkövetett tömeggyilkosságról. Fu-Loj-tábor 33 km-nyire fekszik Dél-Vietnam fővárosától Saigontól és 120 ha-on terül el. A különleges rendőri és katonai alakulatokkal gondosan őrzött táborban tavaly júniusban hatezer embert tartottak fogva, köztük különféle életkorú férfiakat és nőket, sőt még hároméves gyermekeket is a délvietnami lakosság összes rétegeiből. A foglyokat naponta kínozzák és mindenféle gyötrelmeknek vetik alá. Napi élelmük maréknyi rizs és egy kis meleg víz. A táborban naponta folynak a kivégzések. Hogy a kivégző osztagok lövöldözései ne keltsék fel a lakosság figyelmét, a tábor közelében lövöldét létesítettek, ahol Ngo Dinh Diem katonái gyakorlatoznak. A Fu-Loj-i tábor foglyait azonban sem kínzás, sem a gyötrelmek nem tudják megtörni. A tábor parancsnoksága és a dél-vietnami hivatalok tiltakozásaikat és ellenszegülésüket egyre • brutálisabb tettekkel torolják meg, melyek 1958. december l-én tömeggyilkosságban érték el tetőfokukat. A tábor .foglyait december l-én mérgezett rizzsel etették meg. Még az nap ezer fogoly halt meg és a többiek is a halál szélén állottak. A foglyok nagy fájdalmukban segítséget kértek, egyeseknek sikerült felmászniuk a barakkok tetőire, hogy felkeltsék a környékbeli lakosság figyelmét. Az őrség erre tüzet nyitott, ami további áldozatokat követelt. Hogy leplezzék a nagy zűrzavart a környékbeli lakosság előtt, az őrség néhány barakkot felgyújtott. Az emberek azonban már felfigyeltek arra, hogy a táborban valami szörnyű dolog történik. A rendőrség és a katonaság brutálisan elnyomta a lakosságot, amely spontán tiltakozó akciójával segítségére akart sietni a foglyoknak. A dél-vietnami hivataloknak azonban már nem sikerült eltitkolniuk szörnyű gaztettüket. A hír az egész világba eljutott. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya azonnal lépést tett a nemzetközi felügyelő és ellenőrző bizottságnál és az eset kivizsgálását követelte. Ngo Dinh Diem, a tömeggyilkosság nyomainak elsimítására törekedve elterjesztette azt a hírt, hogy kolera tört ki a táborban. A vizsgálat megnehezítésére törekedve, a tömeggyilkosságot túl élt foglyokat más koncentrációs táborokba helyezték át és új emberekkel töltötték meg a tábort. A nagykövet válaszolt arra a kérdésre, miért vannak Dél-Vietnamban ilyen táborok, és miért történt a tömeggyilkosság. Hangsúlyozta, hogy ez a dél-vietnami hivatalok megtorló akcióinak szerves része. Az USA ösztönzésére mindenkit letartóztatnak, aki tudtul adja elégedetlenségét a jelenlegi dél-vietnami helyzettel, akit amerikaellenes nézetekkel gyanúsítanak, és aki a dél-vietnami politika megváltoztatását követeli. A nagykövet hangsúlyozta, hogy a Fu-Loj-i tömeggyilkosság világviszonylatban a iegbarbárabb politikai gaztett, melyet napjainkban elkövettek. A LEGKORSZERŰBB BERENDEZÉSSEL ÉS TECHNIKÁVAL FELSZERELT PEKINGI RADIŐKÖZPONT. KlNA ELSŐ TELEVÍZIÓS STÚDIÓJA AZ ÉPÜLET TIZEDIK EMELETÉN VAN. PEKING ÜNNEPEL A népek és országok, vagy városok életében vannak olyan pillanatok, melyeket nem felejtenek el egykönnyen, amelyek aranybetűkkel vésődnek a történelem időtálló emlékkönyvébe. Ilyen esemény játszódott le Peking életében is tíz évvel ezelőtt, amikor a 200 ezer főnyi csangkajsekista hadNagy-Britannia Kommunista Pártja harcba indul a konzervatívok választási vereségéért szabad meghalnia!' Borinage belga szénmedence központjában levő Mons városában január 17-én nagy tüntetés zajlott le a kormány „azon határozata el"lén. hogy az Európai Szén- és Acélunió tanácsának utasítására bezárják e körzet bányáit. Annak ellenére, hogy Belgiumban bezárják a bányákat, tovább tart a drága amerikai szén behozatala. Képünkön a nagy tüntetés. (ČTK felvétele) (ČTK) felvétele) LONDON (CTK) - NAGY-BRITÁNNIA KOMMUNISTA PÁRTJA BROSÚRÁT ADOTT KI „A JÖVÖ A TI KEZETEKBEN VAN" CÍMMEL, AMELY RÉSZÉT KÉPEZI A PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSI KAMPÁNYÁNAK. A PARLAMENTI VÁLASZTÁSOKAT ÁLTALÁNOSAN AZ IDEI ÉV TAVASZÁRA VÁRJÁK. A brosúra az angol dolgozóknak áttekinthető és rövid formában válaszol a brit élet két fő kérdésére: Hogyan védhető meg a béke? Hogyan hárítható el a a fenyegető gazdasági válság? A béke védelmének a brosúrában feltüntetett terve a következő 2 pontot tartalmazza: 1. Nagy-Britannia maga tehet olyan lépéseket, mint a nukleáris kísérletek beszüntetése, nukleáris fegyverszállítások beszüntetése, a nyugatnémet hadsereg számára, az amerikai nukleáris bombával ellátott repülőgépek cirkáló repüléseinek beszüntetése és a függetlenség megadása Ciprus számára. 2. Meg kell egyezni a csúcsértekezlet megtartásában, békeszerződést kell kötni Németországgal, biztonsági egyezményt a Kelet és a Nyugat között, egyezrtiényt a nukleáris fegyverek betiltásáról és Kína ENSZ-beli jogainak felújításáról. A brosúra válaszol továbbá arra a kérdésre is, melyet az egyszerű angol dolgozók tesznek fel. amikor a nehéz gazdasági helyzetet mérlegelik. A brosúra megmagyarázza, hogy a munkanélküliséget a kapitalista rendszer okozza a brit gazdaságban. Az osztályharcban a mai helyzetben első feladatként a párt, a további munkáselbocsátások elleni harcot tűzi ki. „A jövő munkáspárti kormánynak" — mondja a brosúra — az államigazgatás alá kell helyeznie a gépipart, a hajóépítő, építkezési, és vegyiipart, az acél és textilipart. Államosítani kell a nagy bankokat és biztosítókat." A választásokat illetőleg a párt a dolgozóknak azt javasolja, hogy a kommunistákra szavazzanak azokban a körzetekben, ahol kommunista jelöltek lesznek, a többi választó körzetben pedig a munkáspárti jelöltekre adják szavazataikat. „Elsőrendű feladat biztosítani a- konzervatívok vereségét" — hangsúlyozza a brosúra. sereg kapitulációja után a kínai nemzeti felszabadító hadsereg győztesként bevonult a városba és felszabadítota a sok megpróbáltatást kiállott Pekinget. Peking felszabadításával lezáródott a kínai nép szabadságharcának egyik fejezete, mely a beavatkozó amerikai imperialisták és bábjuk, Csang Kajsek teljes vereségével végződött. 1948 októbere óta, amikor Csang Kaj-sek amerikai védnökeinek felbújtására és anyagi- és erkölcsi támogatásával megbontotta az ország békéjét, 1 200 000 f öböl álló koumintangista hadsereget vonultatott fel a kínai népi erők ellen. A kuomintangistákat ezenkívül még háromnegyedmillióriyi amerikai, japán és egyéb csapatok is támogatták. Kezdetét vette a harmadik kínai polgárháború, melyben a nép — akárcsak a japán imperializmus hódító hadjárata idején — a kommunista párt vezette népi nemzeti félszabadító hadsereghez csatlakozott és követelte az amerikai csapatok kitakarodását az ország területéről. A kuomintangistákat elszenvedett súlyos vereségeik fegyverszünetre kényszerítették, melyet 1946 január 10-én írtak alá. De sem Csang Kaj-seknek, sem amerikai megbízóinak nem volt őszinte szándéka a békés kiegyezés. Egymást követték a provokációk, a 'fegyverszüneti egyezmény megszegése, majd a harc tüze teljes hévvel újból fellángolt. Noha a korszerű amerikai Jegyverekket fél'sie'rett kuomintángista ČsapatQJc nagy fölényben voltak, a nemzeti felszabadító hadsereggel szemben, a kommunista párt bölcs politikájával a nép valamennyi rétegét meg tudta nyerni a felszabadító harc hazafias ügyének, mely végül is diadalmaskodott és a Kínai Népköztársaság megalakulását eredményezte. A népi kormány székhelyévé lett Pekingnek. L. L. N

1 [ agy világtörténelmi események árnyékába!' kissé visszás hozzá képest apró-cseprőnek tűnő, ideiglenes jelentőséggel bíró eseményekkel foglalkozni. Mégis meg kell tennünk, mert a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. rendkívüli kongresszusa még folyik és így korai volna felmérni annak külpolitikai jelentőségét. Hogy ennek a kongresszusnak nagy külpolitikai jelentősége is van, azt bizonyítja, hogy Hruscsov elvtárs beszámolójában részletesen foglalkozik a világ alapvető külpolitikai kérdéseivel, megállapítja alapos elemzés révén az adott helyzetet és felvázolja azt az irányt, amelyben a világpolitika fejlődése a legközelebbi években kétségen kívül haladni fcg. De külpolitikai jelentősége van magának a kongresszus fő tárgyának, a Szovjetunió új hétéves tervének is, amely döntő lépést hivatott tenni a 'egfejlettebb tőkés állam gazdasági és életszínvonalának utóiérése, majd túlszárnyalása felé. Végül igen nagy külpolitikai súlya van annak a ténynek, hogy az SZKP XXI. kongresszusán heten, ma még nagyrészt tőkés állam kommunista pártjának a képviselői is jelen vannak, amiért méltán nevezik a moszkvai Kreml nagy palotájában ülésezőket „a jövő világparlamentjéíiek". * * # Amikor a Szovjetunió e hónap 10-én az egész világ elé terjesztette a Németországgal kötendő békeszerződés tervezetét, nagyon is tudatában volt a Német Szövetségi Köztársaságban egyre jobban kiéleződő helyzetnek Célja elsősorban az volt, hogy a békeszerződésnek az általa javasolt formában való aláírása által megállítsa a veszélyes, féktelen fegy /erkezésre vezető fejlődést az NSZK-ban s még idejében lehetetlenné tegye az újra vilmosi és hitleri hagyományokban feltámadó német imperializmusnak valamilyen végzetes, az egész világot újra lángba, sőt ma már megsemmisülésbe borító tettét. A békeszerződésnek ezt a javaslatát — amelynek kidolgozásánál az utóbbi ötven év tapasztalataiból indultak ki, nemcsak a Szovjetunió, hanem a többi európai nemzet tapasztalataiból is, amelyek saját bőrükön érezték és szenvedték el a fasiszta dúlást, — a bonni uralkodó körök „brutális, maximális követelésnek" nevezik. Ami a washingtoni köröket illeti, mint ismeretes, eddig makacsul ragaszkodtak ahhoz az állásponthoz, hogy Németországot csak az * ún. szabad választások útján lehet egyesíteni, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy egész Németországot, az egész német népet bevonják a háborús NATO-paktumba. Minden józanul gondolkodó ember számára azonban világos, hogy a két német állam egyesítését, amelyeknek annyira eltérő a társadalmi rendszerük, nem lehet megvalósítani semmilyen gépies szavazással. Az egyedüli reális út az, amint az NDK kormánya ismételten javasolta — hogy államszövetség formájában keressék és találják meg azt a közös síkot, amelyen a két német állam kormányai a kölcsönös megértést elérhetik. Most, a szovjet javaslat közzététele után az imperialisták kénytelenek voltak engedni csökönyosségükből. A legjellemzőbb Dullesnak, az USA külügyminiszterének egy nemrégi sajtóértekezleten tett kijelentése, amely szerint „a németországi vftl»«7t-ások nem jelentik a német probléma megoldásának egyedüli útját." Ez a kijelentés hideg zuhanyként hatott Bonnra, mert világosan megmutatja, hogy a tőkés világ vezető köreiben erősödik az az irányzat, hogy az NSZK érdekei miatt nem hagyják megégetni ujjaikat. Németország történetének tapasztalatai és a tőkés államok uralkodó köreinek jelenlegi . állásfoglalása a Német Szövetségi Köztársasághoz távolról sem jogosítja fel Adenauer kancellárt, von Brentano külügyminisztert s a többi hasonszőrű politikust arra a következtetésre, hogy a békeszerződésre tett szovjet javaslatra „kemény és határozott nemmel" válaszolhasson. Mégis, nem valószínű, hogy a bonni körök csökönyös elutasító magatartásukat máról holnapra megváltoztassák, hisz a német kérdés békés megoldása keresztülhúzná háborús és revansvágyó terveiket. Az új szovjet kezdeményezésnek azonban nagy pozitívumát abban kell látnunk, hogy e kérdés megoldását az eddigi megmerevedett állapotból „folyékony állapotba" hozta. A Szovjetunió lankadatlan, megtorpanást nem ismerő békés kezdeményezéseinek egyik újabb bizonyítéka volt a múlt héten közzétett szovjet kormánynyilatkozat az atomfegyver kísérletek beszüntetéséről tárgyaló genfi értekezlettel kapcsolatban. E nyilatkozat világos szavakkal feltárja azokat az okokat, amelyek e nagyfontosságú tárgyalások sikeres előrehaladását gátolják. A genfi értekezleten résztvevő amerikai küldöttek azon mesterkednek, hogy megtagadják a Genfben tavaly tartott tudományos értekezlet azon következtetéseinek helyességét, amely szerint minden kísérleti atomrobbantás ellenőrizhető. De ezenkívül is a legkülönfélébb akadályokat gördítik az atomkísérletek beszüntetése egyéb problémáinak megoldása elé. A szovjet kormány s a Genfben tárgyaló szovjet küldöttek világos, egyértelmű állásfoglalása megmutatja, ki óhajtja igazán e kísérletek eltiltását és hogy mi rejlik a békés együttműködésről hangoztatott szép szavak mögött, amelyek oly bőségesen hangzottak el az amerikai államférfiak ajkáról Mikojan washingtoni látogatásakor. Az atomfegyverkisérletek beszüntetése az egész emberiség számára ma oly létfontosságú kérdés, hogy számíthatunk a világ közvéleményének egyre erősödő nyomására, amely végül is keresztül viszi a genfi megbeszélések sikeres befejezését. Karacsiban e napokban ült össze a Bagdadi Paktum minisztereinek tanácsa. E tanácskozás célja, hogy e meggyengült szövetséget -, amelynek képviselői Irak nélkül jönnek össze, mert ez az ország gyakorlatilag már nem tartozik a fővárosának nevét viselő katonai szövetséghez, szorosabban összekapcsolják a délkelet-ázsiai támadó tömbbel, a SEATO-val. A Bagdadi Paktumnak szánják ugyanis azt a szerepet, hogy a NATO és a SEATO között az erős kapocs feladatát töltse be. Erre a szerepre azonban aligha lesz alkalmas, hisz nem sikerült a közel-keleti arab országokat sem bevonnia, sőt Irak katonai visszahódítását sem volt képes megvalósítani. Ez persze nem jelenti azt, hogy az imperialisták lemondtak volna terveikről: kétoldalú katonai szerződéseik és új terveik mind az arab országok, mind pedig a Szovjetunió ellen irányulnak. A TASZSZ ezzel kapcsolatban kiadott minapi nyilatkozata rámutat, hogy leplezetlen beavatkozási kisérletről van sáó a közel- és közép-keleti országok belügyeibe, noha ez ellenkezik az ENSZ alapokmányával. E nyilatkozat ugyancsak hangsúlyozza azt is, hogy a Bagdadi Paktum most kezdődött tanácskozása fő feladatának az iraki forradalmi kormánynak megdöntését tekinti. •» A nyugati nagyhatalmak, elsősorban az Amerikai Egyesült Államok eddigi cselekedeteikkel azt tanúsítják, hogy nem törekszenek e térség helyzetének stabilizálására, hanem ellenkezőleg, támogatják Iránt, Pakisztánt és Törökországot, a Bagdadi Paktum tagjait szomszédaik veszélyeztetésében. Az említett nyilatkozat világosan leszögezi, hogy a Szovjetunió nem nézheti közömbösen azokat a terveket, amelyek a szovjet határokhoz közelfekvő államok területén amerikai katonai támaszpontok és hídfőállások kiszélesítésére irányulnak. Egyébként az Iránban, de Törökországban, sőt mint az elmúlt napok bizonyítják, Pakisztánban is egyre növekszik az aggodalom és az ellenkezés a lakosság körében az ezekben az országokban létesített katonai támaszpontok miatt. Hozzájárul ehhez még az a fontos tényező, hogy az imperialista agresszív politikát kiszolgáló „bagdadi" kormányoknak tekintetbe kell venniök azt, hogy országaik népe jó viszonyban, békében akarnak élni a szomszédos nemzetekkel s nem hajlandók bőrüket kockáztatni az amerikai imperialista érdekekért. C J SZÓ 10 * 1959. január 29.