Új Szó, 1959. január (12. évfolyam, 1-30.szám)
1959-01-29 / 28. szám, csütörtök
A Szovjetunió 1959—1965. évi < FF - |I| | L LLMWH N L I, Ľ I H VT " i i ' I» W 'I FF Mtl l> l'i'i"'—HMIII'H ' H 'FLYMILHITIT HI EI 1 1 1IRTII1H I1 ľiH i'l H' 1 IT I7TT ~ TLIFFTTTI P népgazdaságfejlesztésének irányszámai (Folytatás a 4. oldalról) Ss sok színes és drágafém termelésének elsősorban a komplex ércfeldolgozás alapján. Az utóbbi években egyre nagyobb jelentőségű az alumínium, mint az iparban és építészetben egyaránt sokoldalúan felhasznált fém. Ezért í alumíniumgyártásnak hét év alatt 2,8-szereen kell növekednie. Megfelelő energetikai és lyersanyagalappal rendelkezünk e növekedés elérésére. A rézgyártásnak is csaknem meg <eli kétszereződnie. A kohóipari termelés növekedésének legfonosabb feltétele az ércalap gyors fejlesztése. \ vasércfejtésnek körülbelül kétszeres növecedésére számítunk, ami lehetővé teszi, hogy lazánk a vasércfejtésben világviszonylatban az .lső helyre kerüljön. Nagy ércelőkészítők éplése és tökéletesebb ércdúsító és pörkölő nódszerek alkalmazása alapján növekednie cell a kereskedelmi ércfajták vastartalmának. Jj vasérclelőhelyek, főként felszíni bányák íyitását tervezzük, többek között Kazahsztán>an és a kurszki mágneses anomália térségéjen. A következő hét évben különös nagy jelenőséget tulajdonítunk a vegyiiparnak. A párt <özponti Bizottságának (1958. évi) májusi >lenáris ülése mint ismeretes, a nehézipar ízen fontos ágazata gyors fejlesztésének szées programját dolgozta ki. A vegyiipar fejesztése lehetővé teszi az ország természeti tincseinek legvékonyabb kiaknázását. Ez a ovábbi műszak* haladás nélkülözhetetlen felétele a népgazdaság valamennyi ágában. ^ gépiparban, az építészetben és a népgazdalág más ágazataiban széleskörűen alkalmazzuk i plasztikus és egyéb szintetikus anyagokat. A vegyiipar olcsó és kiváló minőségi nyersmyagokat fog termelni a közszükségleti áruermelés számára, jelentékenyen kisebb mun;aráfordítással jobb minőségű új értékeket eremt, amelyeknek tulajdonságai túlszárnyalák a természetes anyagokét. A vegyiipar egész térfogatának csaknem láromszorosára kell emelkednie, ebből a műoSttérmelésé több mint négyszeresére,, a ilasztikus anyagok és műanyagok termelése saknem hétszeresére. Külön kell megemlékezni a műtrágyagyárásról. A műtrágyagyártásnak 1965-ben 35 milió tonnára kell emelkednie az 1958. évi 12 nillió tonnával szemben, ami teljesen nél:ülözhetetlen a mérhetetlenül fontos feladat - valamennyi mezőgazdasági termény hozanának növelése sikeres teljesítése érdekében. A vegyüpar egészen más alapokon fog fejödni az eddiginél a legolcsóbb nyersanyagnak - a földgáznak, az üzemi kürtőgázoknak, vaamint a kőolajfeldolgozó üzemekből származó ázaknak — felhasználásán, valamint korszeű technológiai folyamatok és nagyteljesítlényű gépi berendezés felhasználásával. Ez elentösen megkönnyíti a vegyiipari vállalatok pítési költségeinek és a termelés önköltséének_ csökkentését. A tüzelőanyagiparban határozottan szem lőtt tartjuk a kőolaj éc a gázjövesztés, vaamint feldolgozásuk elsődleges fejlesztését, i kőolajtermelésnek 1965-ban 230-240 millió onnára, csaknem kétszeresére kell emelkedie, a gázjövesztés és termelés kb ötszöröére növekszik és eléri az évi 150 milliárd :öbmétert. A kőolaj hányada a tüzelőanyagermelésben 31 százalékról 51 százalékra melkedik, a szén hányada pedig 60 százalékól 43 százalékra csökken. Ez az irányzat a tüzelőanyagipar fejleszésében gazdasági szempontból nagyon előyös lesz. Az Uralnak tüzelőanyaggal való iztosítása érdekében pl. gázvezetékek építéét tervezzük az Üzbég SZSZK-ból a Komi ZSZK-ból és a Volga-menti területről. L gázfogyasztás az Ural területén a hétéves erv végéig évi 25—27 milliárd köbméterre melkedik. Ezzel kapcsolatban az energetikai zénnek a fogyasztása az Uraiban, amelyet ddig nagy távolságból szállítanak oda, több lint a felével csökken. A gáz felhasználása az iparban az Ural teületén 1965-ben kb. 1,4 milliárd rubel megtaarítást hoz. Felhozok egy további példát, loszkvában most négymilliárd köbméter gáza van szükség és kb. hatmillió tonna széne. A hétéves terv végén a főváros gázellátáa több mint 13 milliárd köbméterre növekzik, míg a szénfogyasztás 700 000 tonnára sökken, ami hét év alatt kb. öt milliárd ubel megtakarítást jelent. Az egész megtakarítás, amit azáltal erünk 1, hogy a szenet földgázzal és kőolajjal heyettesítjük, hét év alatt több mint 125 miliárd rubelt fog kitenni, vagyis annyit, amiben összeget valamennyi villanymű, villanys hőerő-hálózat felépítésére szabtunk ieg. A kőolaj- és gáziparban nagyméretű munákat kell elvégezni, új lelőhelyek feltárásáéi, kőolaj és gáz távvezetékek építésénél, öolaj- és gázfeldolgozó-üzemek, valamint enzinfinomítók építésénél. A kőolaj és a gázipar fejlesztése mellett em szabad azonban megfeledkeznünk a szénjarról sem. Jóllehet a szénfejtés növekedőének üteme lényegesen lassúbb lesz, mint z előző hét évben jövesztése ennek ellenére 0 — 23 %-kal emelkedik, főképp a kokszolható zén fejtése által a Donbaszon, Kuszbaszon, a karagandai szénmedencében, valamint az olcsó energetikai szén nyerésénél az ország keleti területein. A szénipar dolgozói a munkatermelékenység növelésének és az önköltség csökkentésének sürgető feladata előtt állanak. Figyelmet kell szentelni a szén felszíni és hidraulikus fejtése további fejlesztésének, a bányák átszervezésének, főképp a Donbaszon. Pártunk mindig fő feladatának tartotta a népgazdaság viílanyosítás^ gyors ütemének biztosítását, amely, mint ismeretes, az egész műszaki haladás és a munkák műszaki ellatása növelésének alapjául szolgál. Ma a nagy Lenin eszméinek, az ország komplex villanyosításáról hirdetett eszméi megvalósításának döntő szakaszába lépünk. Az évi villanyenergia-termelésnek a hétéves terv végén 500 — 520 milliárd kW-órára kell növekednie, a villanymüvek teljesítményének több mint kétszeresére. Az ipari termelés 80 százalékos növekedése mellett a villanyenergia-fogyasztás az iparban 2,2-szeresére növekszik. Emellett az egy ipari munkásra eső kW-óra hányada csaknem kétszeresére emelkedik. Mily módon kell fejleszteni az energetikai ipart, hogy az eszközök legkisebb ráfordításával rövid időn belül teljesítse a villanyosítás programját? A villanyművek építésénél az energetikai források ilyen vagy amolyan fajtája megválasztásának olyan műszaki-gazdasági számításokon kell alapulnia, amelyek tekintetbe veszik az adott terület konkrét termelési és szállítási feltételeit, az építkezés költségeit és tartamát, a kapacitás egységére eső beruházások gazdaságosságát, valamint a villanymüvek gazdaságos üzemét. Időnyerés és a beruházások leghatékonyabb felhasználása érdekében a hétéves terv kitűzi a földgázzal, mazuttal és olcsó szénnel hajtott hőerőművek elsődleges építését. A hőerőművek és vízierőmüvek kapacitása a múlt évek során kialakult aránya megőrzése mellett, vagy csak kevesebb kapacitást tudnánk üzembe helyezni a tervezettnél, vagy pedig az energetika fejlesztésére szolgáló beruházásokat 20 milliárd rubellel kellene növelni. A hőerőművek üzembehelyezésén kívül a következő vízierőművek építését tervezzük: a bratszki erőművet — 3 millió 600 ezer kilowatt teljesítménnyel, a sztálingrádit 2 millió 530 ezer kilowatt teljesítménnyel, a krasznojarszkit 4 millió 200 ezer kilowatt, a kremencsukit — 625 ezer kilowatt, a buchtarmínszkit 525 ezer kilowatt, a votkinit egymillió kilowatt teljesítménnyel és számos más vízierőmű építését. A hatalmas villanyművek építése megköveteli a villanyáram hálózat bővítését. Az ország valamennyi területének folyamatos villanyáram-ellátása, valamint az energetikai kapacitások ésszerű felhasználása érdekében a hétéves terv kitűzi a villanyművek további összekapcsolását nagy energetikai rendszerekbe — szem előtt tartva a Szovjetunió egységes energetikai rendszerének létrehozását. Üzembehelyezzük az atomvillanyművek egész sorát, amelyeket különféle típusú reaktorokkal látunk el. Amikor az alapvető iparágazatok fejlesztésének távlatairól és a népgazdaság villanyosltásáról beszélünk, meg kell emlékeznünk a gépiparról is, amely továbbra is gyors ütemben fog fejlődni. A hétéves terv kitűzi valamennyi eddigi gépipari ágazat, elsősorban a nehézgépipar, a szerszámgyártás, az automatikus és elektronikus berendezések gyártásának gyors fejlesztését. Különös figyelmet szentelünk a legkorszerűbb gépek szerkesztésének és termelésének, amelyeknél felhasználjuk a tudomány és a technika eredményeit és ismereteit, főképp a rádiótechnikai elektronika, a félvezetők, az ultrahang és a rádioaktív izotópok terén. A kohászat számára több mint 50 hatalmas, nagyteljesítményű hengersort gyártunk és helyezünk üzembe, olyan hengerműveket, amelyek a folyamatos hengerlés és az automatizálás elveinek széleskörű alkalmazása alapján vannak szerkesztve. Az egyik elsőrendű feladat a korszerű vegyiipari berendezés termelési programjának bővítése. Hogy sikeresen teljesíthessük a gépipar előtt álló óriási feladatokat a legközelebbi időben, újonnan fel kell szerelni a gépipar valamennyi ágazatának vállalatait azáltal, hogy pótoljuk és korszerűsítjük az elavult szerszámgépeket, kovácsológépeket, préseket és öntőgépeket. A gépipari dolgozóknak jelentősen növelniök kell az újfajta, különleges és építészeti gépek, az automatikus, program szerint irányított gépek, kovácsoló prések és vágóprések, kovácsoló gépek, automatikus kovácsoló gépek és prések, automatikus és félautomatikus vonalak gyártását. Nagy figyelmet kell szentelni az elektrotechnikai ipar további fejlesztésének, amely az ország villanyosításának legfontosabb műszaki alapja. Emelni kell a gépek műszaki színvonalát és minőségét, a kábelek és elektromos szigetelők színvonalát és minőségét. Gondoskodni kel! arról, hogy gyorsabban gyarapodjék az elektromos ipar kapacitása. Amint a tézisek rámutattak, tovább fejlődik a fakitermelés, a papír- és fafeldolgozóipar. A nehézipar fejlesztésének magas színvonala és a mezőgazdasági tejiesztésére szolgáló intézkedések lehetővé teszik az élelmiszerés ipari cikkek termelésének jelentékeny fokozását. A könnyűipar teljes termelése hét év alatt kb. 1,5-szörösére, az élelmiszeripar 70 százalékkal emelkedik. A gyapotszövet gyártása 33—38 százalékkal, a gyapjúszöveté 65 százalékkal, a selyemanyagoké 76 százalékkal, a bőrcipőé 45 százalékkal, a húsé 110 százalékkal, a vajé 58 százalékkal, a tejtermékeké 120 százalékkal, a cukoré 76-90 százalékkal s a halé 60 százalékai növekszik. A könnyű- és élelmiszeripar előtt a termelés növelése mellett most az a feladat áll előtérben, hogy jelentékenyen megjavítsa termelésének minőségét és a termékek választékát. A közszükségleti cikkeknek 'jó minőségűeknek, tetszetőseknek kell lenniök, és szépen kell azokat csomagolni. Az ipari árucikkek és élelmiszerek termelésének növelésében, minőségének megjavításában levő feladatok teljesítése érdekében több mint 1600 új könnyű- és élelmiszeripari vállalat építésére számítunk. Ezenkívül újjáépítünk nagyszámú, vállalatot, amelyek már üzemben vannak. A mezőgazdasági nyersanyagok jelentős részét az állami vállalatokon kívül kell. feldolgoznunk úgy, hogy a kolhozok, szovhozok és fogyasztási szövetkezetek erejével kell növelni a sütödék, a füstöltáru és hús félkészítmény, a vaj, sajtfélék, túró feldolgozására, zöldség- és gyümölcskonzervek, élesztő és más élelmiszerek gyártására szükséges vállalatok építését. A piaci termelés növekedése és a kolhozok jövedelmének emelkedésével kapcsolatban szélesebb mértékben kell egybekapcsolni több kolhoz eszközeit, nagyobb, jól felszerelt konzervgyárak, sütödék, hentesáru-üzemek és más vállalatok építésére. Az élelmiszerkészletek növelésének fontos hazai forrása a hal. A tengereken és az óceánokban folytatott halászat további fejlesztésén kívül gazdaságosan kell felhasználni a belföldi víztárolókat, amelyekben évente legalább 6—8 millió mázsa halat lehet nyerni. Külön kell megemlíteni a cukorgyártást. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának jubiláris ülésén, amint emlékeznek, kitűztük azt a feladatot, hogy a cukortermelést 1972-ig évi 9 — 10 millió tonnára kell növelni. Lehetőségeink pontos meghatározása és a mezőgazdasági dolgozók kezdeményezésének növelése alapján a (jukorrépatermelés fellendítése terén a Központi Bizottság és a kormány elhatározta az eredeti irányszámok felülvizsgálását. Most kitűzzük a cukorgyártás tízmillió tonnára való emelését 1965-ig, vagyis hét évvel az eredetileg megállapított határidő előtt Az egy lakosra eső cukortermelés 26 kg-ról 1965-ben 41—44 kg-ra emelkedik. A cukortermelés tervezett növelése lehetővé teszi nemcsak a lakosság élelmiszerellátásának megjavítását, hanem a költségvetési bevételek növelését is, lehetővé teszi a szeszesitalok eladásából származó bevételek csökkentésének fedezését. 1958-ban a lakosság 113 millió literrel kevesebb szeszesitalt vásárolt mint 1957-ben s a kultúra további emelkedése, valamint a fokozott nevelőmunka következtében kétségtelenül még kevesebbet fog vásárolni. A részegeskedés csökevényének leküzdése hozzájárul az emberek egészségi állapotának megjavításához, a családok további megszilárdításához, valamint a társadalmi viselkedés szabályainak betartásához. Ezáltal az állam és a lakosság is, amely ezt óhajtja, több édességhez jut. A könnyűiparnak hét év alatt való nagymérvű fejlesztésén kívül a gépipari és fafeldolgozó ipari üzemekben, valamint a közszükségleti árutermelés üzemeiben s más iparágazatokban is a háztartásokat szolgáló tárgyak, a házi munkát megkönnyítő gépek és eszközök gyártásának megkétszerezését tervezzük. A népgazdaság növekedésének gyors üteme megköveteli az áruszállítás nagyméretű fokozását. 1965-ben a vasúti közlekedés útján való áruszállítás terjedelme az 1958-as évhez viszonyítva 39 — 43 százalékkal emelkedik. A közlekedés fő fajtáinak műszaki átszervezését tervezzük, főképp a vasúti közlekedésnél. Emellett a gőzmozdonyokat takarékos villanymozdonyokkal és robbanómotoros mozdonyokkal kel! pótolni. A hétéves terv végén villanyos és motoros vontatásra állítjuk át az összes fő vasútvonalakat, összesen kb. 100 ezer kilométer hosszúságban. Ezen vonalak üzemi teljesítőképessége csaknem kétszeresére emelkedik. A villany- és motoros mozdonyok bevezetése hét év alatt kb. 400 millió tonna szén megtakarítását teszi lehetővé, míg az üzemköltség 45 milliárd rubellel csökken. A hétéves tervben kitűzzük a közlekedés összes többi fajtájának további fejlesztését, valamint a tengeri-, folyami-, légiszállítás, a teherautókon és csövezetek útján való szállítás növelését. Bővül az utak építése. A távolsági országutakat beton felülettel kell építeni. A helyi utak építésébe széles mértékben be kell kapcsolni a kolhozokat, szovhozokat, az ipari-, közlekedési, építészeti és más vállalatokat. valamint a gazdasági szervezeteket. Ami a távösszeköttetést illeti, a népgazdaság, a városi és a falusi lakosság szükségleteit a lehető jegjobban kell kielégíteni. A rádiórelé és kábelvonalak építése gyors ütemben fog fejlődni. Jelenkényen ki kell bővíteni a rádió és televíziós állomások hálózatát. Elvtársak! A hétéves terv feladatait csupán az új technika, a komplex gépesítés, a termelési folyamatok automatizálása, a népgazdaság valamennyi ágazatának szakosítása és együttműködése alapján lehet sikeresen megoldani. A hétéves terv kitűzi azt a feladatot, hogy ki kell küszöbölni a nehéz, kézzel végzett munkát a termelési folyamatok komplex gépesítésének befejezése alapján az iparban, a mezőgazdaságban, az építészetben, a közlekedésben, a ki- és berakodási munkálatoknál, a közületi gazdálkodás terén egyaránt. A legközelebbi időben fokozni kell azon gépezetek termelését, amelyek e cél teljesítéséhez nélkülözhetetlenek. A komplex gépesítéssel egyidejűleg tervezzük a termelés szélesebb körű automatizálását, amelynek alapvetően meg kell könynyítenie és javítania a munkafeltételeket és jelentékenyen fokoznia kell a munka termelékenységét. A szocialista társadalomban az automatizálásnak nemcsak gazdasági, hanem nagy szociális jelentősége is van. Az automatizálásnál gyökeresen megváltozik a munka jellege, emelkedik a munkások kulturális és műszaki színvonala, kialakulnak a szellemi és a fizikai munka között levő különbségek kiküszöbölésének feltételei. Az ember szerepe csupán az automaták és a műszerek irányítására, a műszerek beállítására korlátozódik, csak. a technológiai folyamatok programjának és rendszerének összeállítását teszi szükségessé. E téren már bizonyos sikereket értünk el. Kiépítettünk például teljesen automatizált vízierőműveket, gépipari és kohászati üzemeket, egyes vegyiipari üzemeket. Meg kelj azonban mondani, hogy az automatizálás még mindig nem bontakozott ki jelentős mértékben. E feladat megoldása érdekében a legközelebbi években tömeges méretekben gondoskodni kell korszerű automatizáló eszközök gyártásáról, hogy a jövőben elérhessük a népgazdaság valamennyi ágának komplex automatizálását. Számos iparágazatban, mint a vegyiiparban, a kőolaj- és élelmiszeriparban, a»villanymüvekben, a nagyolvasztóknál, a Martin-kemencéknél és hengerdékben, egyes gépipari ágazatokban már ma át kell térni az üzemek, az egész vállalatok komplex automatizálására. Az ágazatok és vállalatok szakosításának és együttműködésének megjavítása céljából a hétéves terv a típusos termékek termelésének további psszpontosítását minimális számú vállalatban állapítja meg. Jelentősen fejlődik a kis fémtárgyak termelésének szakosítása, a vas- és az acélolvasztásra szolgáló berendezések gyártása, továbbá az öntvények, a kovácsolt, a sajtolt készítmények és más gépipari fémáruk termelése. Üj üzemek építése nélkül nem biztosíthatjuk a turbinák, a generátorok, gőzkazánok, traktorok és más gépek termelésének jelentős fokozását. Ezek a fő mutatók jellemzik az ipar és közlekedés fejlődését a következő hét év folyamán. Ezek, mint láthatják elvtársak, óriási feladatok. Sok a teendőnk, hogy még jobban megszilárdítsuk a szovjet állam ipari potenciáját, hogy jelentősen emeljük a termelés műszaki színvonalát. Nem kell kételkedni abban, hogy a hős munkásosztály, a tudósok, mérnökök és technikusok alkotó kezdeményezésükkel még nagyobb mértékben kibontakoztatják a szocialista munkaversenyt, sikeresen teljesítik és túlszárnyalják a hétéves terv feladatait. A szocialista mezőgazdaság fejlesztésének kérdései Elvtársak! A kommunista országépítés, a nép életszínvonalának emelése szempontjából óriási jelentőségű lesz a szocialista mezőgazdaság újabb hatalmas arányú fellendítése. Az elkövetkező hét évben, amint a Központi Bizottság decemberi plenáris ülésének határozata megszabta, a mezőgazdaság fő feladata, hogy olyan termelési színvonalat érjen el, amely lehetővé teszi a lakosság szükségleteinek teljes kielégítését az élelmiszerek terén, az ipar kielégítését nyersanyagokkal s az állam összes többi mezőgazdasági terményszükségletének biztosításé 1". Az 1959-1965-ös évekre a mezőgazdasági teljes termelés* térfogatának 1,7-szeresére való növelését tételezzük fel. A termelés átlagos évi gyarapodása eléri a 8 százalékot. Megállapíthatjuk, hogy az utolsó hét év folyamán a mezőgazdasági termelés gyarapodásának átlagos évi üteme az Amerikai Egyesült Államokban nem egész 2 százalékot tett ki. A hétéves terv végén az egyes terményfaj(Folytatás a 6. oldalon) JUJ SZÓ 5 * 1959. január 17.
