Új Szó, 1959. január (12. évfolyam, 1-30.szám)

1959-01-28 / 27. szám, szerda

Értékelik a pártlevélvitá

t az üze

mekben Kevesebb túlórával, nagyobb termelékenységgel q : 3 : Mint számos beszámolónk igazolja, üzemeinkben rendkívül eredményes visszhangra talált pártunk Központi Bizottságának levele. Hogy a vita eredményes volt, az érsekújvári Elektrosvit nemzeti vállalatban és a tolmácsi Sz M. Kirov üzemben is, azt a problémákra határozottan rámutató és a megfelelő megoldásokat is nyilvánosan előterjesztő vitaértékelések kellőképpen bizonyítják. g Az Elektrosvitben a tervnek túlH órák nélkül való teljesítése az eln múlt években úgyszólván elképzelő hetetlen volt. A több szempontból h kifogásolható műszaki berendezés nem biztosította a túlórázás nélküli y tervteljesítés lehetőségét. Természeb tesen akadályként szerepeltek a jí munkaszervezésben mutatkozó fo£ gyatékosságok. O Pártunk Központi Bizottsága leverj lének megvitatásakor az üzem alkalP mazottai egyöntetűen elhatározták, i? hogy változtatnak a helyzeten, s a jí túlórázást a minimálisra csökkentik, íj A bérek rendezése is nagyon előŕ nyös lépés lesz a munkatermeiéig kenység növelése érdekében. A mun'!• kások bére az üzemben átlagosan Legnagyobb gépipari vállalatunk, a plzeňi V. I. Lenin Művek ebben az évben ünnepli megalapításának 100. évfordulóját. Képünkön az üzem egyik legnagyobb gyártmányát, a VD 250-es vízszintes fúrógépet láthatjuk, amelynek irányítását egy helyről, elektromos műszertábla segítségével végzik. K. Mevald (CTK) felv. í, egy százalékkal emelkedik. A pártH levéllel kapcsolatos üzemrészlegek8 ként megtartott nyilvános pártgyűh léseken számos munkás, technikus sj és mérnök elmondta nézetét, javasJÍ latát a jobb és olcsóbb többtermelés érdekében. Hasznosak voltak különősen a nyersanyagellátással kapcsolj latos felszólalások. A dolgozók nincsenek megelégedve a chomutovi £ csőhengergyár félkész gyártmányaiS val. A munkaszervezési hibákon kívül 3 megemlítették még. hogy a gyakori késést a még mindig akadozó közleb kedés okozza, különösen most télen. ^ A vállalat dolgozói ezenkívül megemlítették, hogy gyakran elhúzódik nak a tízórai vagy uzsonnaszünetek, h Megtörtént az is, hogy néhányan Odanézz, amiből élsz Brezolupy kis falu a bánovcei járásban. Eleddig meglapult a völgyben, csak amióta szövetkezet van a faluban, kezd terjeszkedni, dombnak felfelé, amerre lehet. Ma az elsők a járásban. Az elmúlt gazdasági évet valóban jól végezték, nem kevesebb, mint 34 korona jutott munkaegységenként a tagságnak. A 260 hektáros szövetkezetben 57 tag dolgo1 zik, 9 éve alakult. Ezek olyan adatok, amelyeket az ember feltétlenül megkérdez, ha közelebbről is meg akar ismerkedni a gazdálkodással. A beszélgetésből s a különböző adatokból aztán kirajzolódik olyan kép, amelyre rátekintve az ember látni kezdi azokat a jellemző vonásokat, amelyek a közös gazdálkodást fellendítették a faluban. Brezolupyban is, m#s faluban is az a vélemény, hogy a járási pártbizottság nagyon segíti a falusi pártszervezeteket s így a falusi kommunisták tudják, látják, mit kell tenniök. Jóleső érzéssel hallgattam az egyik faluban, amikor egy idősebb elvtárs elmondta, mennyit fáradoztak a járási pártbizottság dolgozói, magyarázták a falun, milyen fontop az állatállomány feltöltése a -Közösben, milyen lényeges a tehénállomány gyarapítása. S hogy a szavak nem találtak süket fülekre, azt az elért eredmények bizonyítják. A brezolupyi szövetkezetben tavaly 100 hektárra számítva 60 szarvasmarha volt, ebből 22 tehén. Ez idén erre a területre ugyancsak 60 szarvasmarha jut, de már 35 tehén. Tehát egy év alatt 100 hektáronként 13 tehénnel több. Hogy az ilyen növekedés a gyakorlatban mit jelent, arra elég megismételni azt,ami t a podlužinyi szövetkezet elnöke mondott, hogy náluk a tejből fizetik ki a munkaegység értékét. S amellett a tehén más szerepet is játszik a bővített újratermelésben: borjút, igásjószágot, tejet, vajat stb. ad. Ezt a parasztembernek nem kell magyarázni és mégis kell. Mert ahogy a borčanyi Jan Balažovič elvtárs elmondta, másformán kell nézni ma a dolgokra, mint valamikor. Abban igaza van, hogy másformán, mert \ közösben közösen kell gyűjtögetni. De amellett tudni kell azt is, hogyan ál! a vagyon, hová kell ŰJ s7f) 4 * 1S59. január 28 gyűjtögetni az reőt. Tudják ezt Brezolupyn és ezért oda néznek, amiből élnek. A sertésállományt alaposan feltöltötték, minden hektárra több mint egy sertés és 5 tyúk jut. Nézzük meg most a termelést az egyes ágakban s utána azt, hogyan segítette az állattenyésztés a növénytermelést, figyeljük a kölcsönhatást, amelynek gazdasági effektusa az elért eredményekben tükröződik. A szövetkezetben tavaly egy hektárra számítva 432 liter volt a tejtermelés, az évi fejéshozam tehenenként 2164 liter, a tojástermelés hektáronként 305 darab. Az idei tervben már előbbre lépnek, hektáronként 650 lesz a tojáshozam, a tejhozam tehenenként 2350 liter, egy hektárra számítva 667 liter. Most röviden a termelésről. A? elmúlt gazdasági évben hektáronként 86 kg marhahúst és 139 kg sertéshúst termeltek. Nézzük meg, milyen hatással volt ez a bevételre és a növénytermelésre. A bevételeknél 1 265116 koronából az állattenyésztés 736 558 koronát adott. A növénytermelésre így hatott: hegyes terepen — igaz, 350 mázsa trágya felhasználása után - a hektáronkénti terméshozam jelentős volt, mégpedig 26 mázsa árpa, 32 mázsa kukurica, 305 mázsa cukorrépa, 670 mázsa takarmányrépa, % 53 mázsa vetett takarmány termett hektáronként. Azt- mondtuk, hogy, igaz — 350 mázsa hektáronkénti trágyázás után. De hát ahová nem teszünk semmit, onnan ne is. várjunk valamit. S ha i valamibe befektetünk munkát és ! anyagot, akkor haszonnak is kell i lenni. | Meg is lett, mert a bevételt —, j ahogy mondani^ szoktuk — túllép- ! ték, jó értelemben véve. 1 millió 30 ezer koronára tervezték a bevételt, j dehát több lett, mégpedig 1,265116 ! korona. így aztán meglehetett a 34 korona munkaegységenkénti ellenér- | ték. Kaptak is pénzt a tagok bőven, j Brigitta Bod'ová a részesedésre 13 i ezer koronát kapott, Rudolf Plášek j családjával együtt 16 684 koronát, Andrej Jlanidžiar és felesége 24,031 i koronát. Emellett meg kell jegyezni, hogy Andrej Hanidžiárék csak áprilistól dolgoztak a közösben. Végezetül annyit, hogy gyermeksegélyt is fizetnek a szövetkezetben, továbbá betegség esetén az elvégzett munka értékének 50 százalékát. A tagság tehát valóban oda néz, amiből él, még azok is, akik ma még kívülről tekintgetnek a szövetkezet felé. Gérecz Arpád még a munkaidő letelte előtt elhagyták az üzemet. Az ülések alkalmával azonban a munkások kötelezettségvállalást tettek a munkaidő teljes kihasználására. A megemlített fogyatékosságok alapján azt gondolhatnánk, hogy az üzem, mivel több nehézséggel is küszködik, nem teljesítheti tervét. Ez a nézet azonban helytelen, mert a múlt évi eredmények s az idei év első heteinek sikerei mást igazolnak. Az 1958-as év termelési tervét december 16-án teljesítették, három nappal előbb, mint ahogy vállalták. Mindamellett az önköltségi alapot mindössze 98,7 százalékra merítették ki. A gyár már több éve híres exporttervének példás teljesítéséről. A múlt évben sem voltak hűtlenek e kiváló hagyományhoz, s az exporttervet 899,8 százalékra teljesítették. Eredményeiket elsősorban több kiváló újítási javaslatnak, előnyösebb technológiai folyamat bevezetésének és a dolgozók lelkesedésének köszönhetik, mellyel a CSKP XI. kongresszusát üdvözölték. A tavalyi sikerek alapján a gyár ez évi tervét még nagyobb mértékben akarja túlteljesíteni. Az önköltségcsökkentés mellett az üzem műszaki alkalmazottainak eredményes közreműködésével közel 7 százalékkal növeli munkatermelékenységét. Az üzem dolgo; zói javítják a gyártmányok minősé: gét is és közel 10 újfajta termék ! sorozatgyártását kezdik el, többek között néhány új fajtájú lámpát és egy hűtőszekrényt is, melynek nagyobb belső térfogata mellett még az az előnye, hogy ajtaja mint külön hűtőtérség is célszerűen kihasználható. Az idei <• lendületes évnyitó biztató. Ha életbe léptetik a pártlevél megvitatásakor elhangzott hasznos javaslatokat, bizonyosan sikerül kiküszöbölniök a túlórázást, anélkül, hogy tervük teljesítésében visszamaradnának. A Kirov-üzemben a vita után A pártievél megvitatásáról szóló statisztika a tolmácsi Sz. M. Kirov Üzemben azt hirdeti, hogy az öt előkészítő bizottság munkája, melyek egyenként a levél főbb kérdéseit készítették elő ismertetésre, annyira eredményes volt, hogy az üzem dolgozói közül több mint 390-en mondták el hasznos észrevételeiket a termelés gazdaságos fokozásáról és az életszínvonal emelésével kapcsolatban. A viták jó megszervezését bizonyítja ez, s egyben határozott kifejezője annak, hogy dolgozóink nagy érdeklődéssel és körültekintő megfontoltsággal nyúltak pártunk Központi Bizottsága leveléhez és mondták el a róla alkotott nézeteiket. A felszólalók túlnyomó többsége három témáról beszélt, mégpedig a munkák normázásáról, a képesség szerinti beosztásról és a munkaszervezésről. A dolgozók közül többen kifejtették, hogy a normák bizonyos része laza és nem felel meg a műszaki felszerelés adta lehetőségek teljes kimerítésének. Ez részben gátolja a terv sikeres teljesítését is és a munkatermelékenység tartós, jelentős növekedését. Mindemellett rámutattak a műszakilag indokolatlan normákra is, melyek arányosítása elmaradhatatlanul szükséges. A felszólalásokban konkrét példákat említettek meg és többen javasolták, hogy az üzemben megfelelő szakképzettséggel rendelkező műszaki dolgozókból alakítsanak normamegállapító csoportokat, melyek - ismerve a termelési feltételeket, — megállapítanák az új, helyes munkanap-képeket, és ezek alapján a feladatok nagyságát. Az üzem vezetősége e javaslatot elfogadta és rövidesen megvalósítja. A dolgozók kifogásolták, hogy egyes műhelyvezetőknek nincs meg a szükséges felkészültségük, s a továbbképzésükről sem gondoskodnak megfelelően. Előfordult, hogy a munkásnak újra kellett számolnia mesterének a termelési folyamatra adott utasítását. Ilyen esetek természetesen gátolják a munka zavartalan menetét és kiegyensúlyozatlanságokra adnak okot. A munkaszervezéssel kapcsolatban javasolták még a nyersanyagszállítás előnyösebb megoldását egyes munkaszakaszokon. A dolgozók tapasztalatokból indultak ki akkor is, amikor a munkaidő jobb kihasználását vetették fel. A munkaidő pontos betartásáért ezentúl a mesterek és a műhelyvezetők felelnek. Fontos, hogy hathatósabbá tegyék a műszaki-szervezési intézkedéseket is. A további tartalékok igénybevételével kapcsolatban a vitázok megjegyezték, hogy sürgetni kell az üzem építésének befejezését, ami főleg a messzebb eső üzemekkel való gyakran nehézkes együttműködést küszöbölné ki. A felvetett termelési problémák megoldása lehetővé tenné a rendszeres tervteljesítést, mivel, mint ismeretes, a gyár működése óta (1954) csak tavaly teljesítette termelési tervét. Az említett kérdéseken kívül a Kirov Üzem dolgozói részletesen foglalkoztak az égető lakásprobléma megoldásával és többek között javasolták, hogy az üzem segítségével közös emeletes, több családot befogadó családi házakat építsenek s a meglevő üzemi bérházakban pedig javítsák, modernizálják a berendezést. Többen állást foglaltak amellett, hogy az üzemben egy építőcsoportot létesítsenek a gyorsabb lakásépítés elősegítésére. A végső értékelés alapján a levéllel kapcsolatos vita nagymértékben segített az üzem eredményesebb termelésének a megvalósításában és számos olyan problémát oldott meg, melyek ezelőtt nemcsak a munkatermelékenység növelését gátolták, de az önköltségekre is kedvezőtlenül kihatottak. A tolmácsi kazángyár dolgozói pártunk KB-ja levelétől és az 1958as év sikeres tervteljesítésétől áthatva, mint elhatározásuk is igazolja, a jövőben mindent elkövetnek, hogy teljesítsék feladataikat, s kihasználva a napvilágra került új lehetőségeket, jelentős Inértékben megjavítsák az üzem eddigi munkáját. Szabó Géza A munkabér-rendszer átépítésének előkészítése a közlekedésben A simonyi szövetkezetben (Rimaszombati járás) nagy gondot fordítanak a munkák gépesítésére. Ezt bizonyítja képünk is, amely Orosz traktorost ábrázolja, amint hydraulkus rakodógéppel trágyát rak. (Agóco felv.) \ (ČTK) - A közlekedésben alkalmazott dolgozóknak, a párt, a szakszervezetek és a tömegszervezetek funkcionáriusainak legfontosabb ez évi feladata a munkabérek átépítése előfeltételeinek előkészítése. Két fontos elvet kell majd betartani: 1. a kereset csak akkor emelkedhet, ha a közlekedésben elérik a munkatermelékenység feltételezett növekedését; 2. a nominálbérek emelésére szánt eszközöket az egyes munkaágazatok társadalmi fontossága szerint kell elosztani. A munkabérek átépítésének alapvető feltétele a rend betartása a béralapok felhasználásában és a normák rendszerében, valamint a bérrendszer prémiumos felépítése helyes mutatóinak megteremtésében. A munkabérek átépítésénél, amely a közlekedési alkalmazottak mintegy negyed részére vonatkozik, egyes más üzemek tapasztalataiból fognak kiindulni, főképpen olyan üzemek tapasztalataiból, amelyek a gépiparban és építkezésben előírt minősítési bértarifákat alkalmaznak. A vasúti alkalmazottak egyes osztályaiban a munkabér átépítést már megvalósítottál:. A mozdony- és vonatcsoportok 1958. július 1 óta már az új fizetési rendszer szerint dolgoznak. Ezt a rendszert fokozatosan bevezetik a többi munkahelyen is, ahol arra a legalkalmasabb előfeltételek lesznek. Ez évben folyamatosan bevezetik a Csehszlovák Autóbuszközlekedés vezetőinek és kísérőinek országos t'izetésrendezését. Itt azonban még meg kell oldani a túlórában végzett munka kérdését. I