Új Szó, 1959. január (12. évfolyam, 1-30.szám)

1959-01-23 / 22. szám, péntek

\

<M mutántoM&ihsá a jobb eredmények felé N |yolc év telt el azóta, hogy félépült a Kelet-Szlovákiai "Gépgyárak kassai üzeme. A gépgyár dolgozói ez alatt a nyolc év alatt sok mindent megtanultak. Elsajátították a gépgyártás bonyolult mesterségét annyira, hogy ma már messze külföldön is elismeréssel nyilatkoznak gyártmányaikról, vegyiipari berendezéseikről, légkalapácsaikról. Bár a kassai üzemnek, mint új gyárnak, nem .voltak hagyományai, jóllehet a káderek döntő része nem rendelkezett gyakorlattal a gyártmányok terén, a munkához való jó viszony és a ragaszkodás a gyár jó hírnevéhez csodát müveit. Hát hazudnék az, aki állítaná, hogy a kassaiak nem szeretik új gyárukat. Nagyon is szeretik. Már a gyár építésénél bebizonyították azzal, hogy jóval a határidő előtt épült fel, amit a munkások odaadó munkája tett lehetővé és sokan az épitők közül a gyár állandó munkásaivá, később szakmunkásaivá lettek. Nemegyszer bebizonyították már a munkások, hogyha a gyár érdeke, jó hírneve megkívánja, még szabadnapjukat, vasárnapjukat is feláldozzák a terv teljesítése érdekében. Az elmúlt évek alatt egy dolgot azonban még nem sajátítottak el tökéletesen, pedig az iparban épp ez a legfontosabb; a munka jó megsservezését. A munka rossz megszervezésből ered a hóvégi hajrámunka, a tervezés körüli hiányok, a béralap túllépése, rendetlenségek a normákban és sok más káros jelenség. amelyeknek az üzem jól megfontolt vezetése mellett mielőbb el kellene tünniök. Nem újdonság például a hónap elején a tétlenség. Évek óta így megy ez a műhelyekben, ahol a munkások a kiosztott munka hiányában nem tudnak mihez kezdeni. És ez a gyakorlat azután a bérfegyelem megszegéséhez vezet. A kassai gépgyárban a munka megszervezésében kell a hibát elsősorban keresni. Ezt bizonyította a legutóbbi nyilvános pártgyülés is, amelyen a CSKP KB leveléről vitáztak. Ami a párt leveléről - szóló vitából kimaradt „Azért fordulunk hozzátok ezekkel a kérdésekkel, hogy véleményt mondjatok és tevékenyen hozzájáruljatok sikeres megoldásukhoz" — mondja a párt levele. Nézzük meg, hogyan válaszoltak rá a gépgyár kommunistái, pártonkívüli dolgozói, hogyan képzelték el az életszínvonal emelésének lehetőségeit. Egyesek az árak csökkentését javasolták, mások a lakáskérdésről beszéltek, de akadt olyan felszólaló is, aki-az alacsony fizetések emelésével és a magasabb fizetések csökkentésével akarta az életszínvonalat javítani. Csak Juhász Rudolf villanyszerelő foglalkozott az üzem kérdéseivel, beszélt konkrétan a munka rossz megszervezéséről, a hóeleji kényszerű lazsálásról, a hóvégi hajrámunka káros hatásáról. Senki sem említette azonban azt, hogy még novemberben is 127 ezer koronával, azaz 9.2 százalékkal túllépték a tervezett béralapot, egy sem vitázott konkrétan a munkabérrendszer átszervezésének előkészületéről, vagy arról, hogyan akarnak a kassai gépgyár dolgozói konkrétan hozzájárulni életszínvonaluk emeléséhez, mily módon gazdagítják népgazdaságunkat, a nemzeti jövedelmet. Pedig a gyűlésen szép számmal megjelentek közül több mint a fele kommunista volt. Lett, volna miről beszélni, vitázni, bírálni, hisz az új üzemben még ma is sok minden úgy megy, mint a termelés kezdetén. A munkabérrendszer átszervezése k gépgyárban bizony kemény dió lesz márcsak azért is, mert eddig még semmilyen előkészület sem történt az átszervezés megvalósítására. Kevesen veszik tudomásul a gyárban azt is, hogy az idén 13.9 százalékkal kell növekednie a munka termelékenységének. Azt pedig a munkások közül senki sem tudja, milyenek a prémiumalap és a béralap normatívái a munkatermelékenység tervének túlteljesítése esetén. Hogyan akarják teljesíteni az idén megnövekedett feladatokat, amikor eddig például egy esetben sem végeztek a munkahelyeken időmérést munkanap kihasználásáról. Mivel a munkanap kihasználásáról időképet nem csinálnak, senki sem tud arról, mennyi idő vész kárba a késői bejárással, a műszak idő előtti bevégzésével, várakozással az anyagra stb. Kaduk József mesterrel beszélgetve azt is megtudjuk, hogy nemcsak időképet nem csinálnak a gyár műhelyeiben, de még időmérőt is nehezen lehet a műhelybe hívni az egyes munkafolyamatok idejének lemérésére. Még akkor sem, ha reklamációról van szó. A normázók tehát nem éllenőrzik, hogy hélyes-e a teljesítménynorma. Kanóc András szerszámkészítő a nyilvános pártgyűlésen helyesen bírálta ezt a tarthatatlan állapotot. A normázó „hasból" ad egy számot a munkafolyamatra, azzal, hogy ha kevés időt állapított meg, úgyis reklamálni fogják. Arra már „nincs ideje", hogy ezt a műhelyben ellenőrizze. Igaz, reklamáció csak akkor van, ha a munkás kárára történt az igazságtalanság. Ha a norma túl laza, ha abból a dolgozónak indokolatlan haszna van. úgy persze nincsen felszólalás. így aztán megtörténik az is, hogy a normázó 37 perc helyett 10 percet állapít meg egy munkafolyamatra, hogy a fogaskerékgyártő részlegen tekintet nélkül arra, hogv egy munkás több gépet is kezel, minden gépre 100 százalékos teljesítménynormát állapítanak meg. vagy, hogy az öntödében az öntvényeket tisztító részlegen a műszakilag megalapozott teljesítmény-normákat különböző bérpótlékokkal újta elértéktelenítik. Ilyen normázás mellett természetesen nem lehet beszélni bérfegyelemről. Kérdezzük meg azonban a normázókat, miben látják ők a hibát. Graner Edmund elvtárs, a normázók vezetője, aki kezdettől a gyárban dolgozik és többéves tapasztalattal rendelkezik, minden kertelés nélkül feltárja a helyzetet. — Bizony, a műszakilag indokolt normák terén rosszul állunk. Az 1959-es évre a következő a kilátás: Az első kategóriájú normák (műszakilag megalapozott normák) részaránya 24.4 százalék. A második osztályú normák 13 százalékot tesznek ki. A statisztikai vagyis a becslésig poirmák .-,,$2.6 százalékot tesznek" fcŕ. -'. • - «n :> -— -•Miért ilyen: rossz a műszakilag megalapozott normák részaránya? — kérdezzük. — Nincs időnk rá, hogy kidolgozzuk és bevezessük a műsgakilag megalapozott normákat,. Hisz mi is normában dolgozunk. — Normázó normában ? — Igen. Aszerint kapjuk a fizetést, hogy hány teljesítménynormát dolgozunk ki havonta az egyes munkafolyamatokra. Hisz möst is itt vár ránk egy csomó megrendelés, amelyre sürgősen ki kell dolgoznunk a normákat. — És a pártszervezet foglalkozik-e a normák körüli hibákkal? — Eddig még nem volt róla szó a gyűléseken. Ez tehát az oka annak is, hogy az üzemben nincs áttekintés a munkanap kihasználásáról, az időveszteségekről, ez az oka annak, hogy szinte szembeötlők az egyes munkahelyeken a bérkülönbségek, a normakülönbségek, hogy az alacsony szakképzettséggel rendelkező munkások gyakran többet keresnek, mint a magasabb szakképzettségüek, hogy a munkaelosztásnál alacsony szakképzettségű munkások magasabban minősített munkát kapnak a mestertől és fordítva. Kinek a hibája ez? Elsősorban a vezetőségé,, mert az igazgató technikai helyettese a normázást nem tartja annyira fontosnak, hogy a bérpolitika megjavítása érdekében rendezze a normázók -helyes munkaelosztását. Ilyen körülmények között nehéz beszélni a munkatermelékenység növeléséről, illetve a munkabérrendszer átszervezéséről. Ezen a téren tehát a CSKP KB levele süket fülekre talált a gépgyárban mert ilyen problémával senki sem foglalkozott a gyűlésen. A gépgyár vezetőségének másik nagy hibája az, hogy eddig nem tudta összhangba hozni a műhelyek munkáját. Az egész gyár olyan, mint egy rossz zenekar, amelyben az egyik így játszik, a másik amúgy. Az ilyen zenekarra azt szokták mondani, hogy rossz a karmestere. De nézzük meg, miért. Kaduk József mester is alátámasztja azt a tényt, hogy a hónap elején mindig csak tapogatóznak a munkával. A hónap végén aztán alaposan neki kell gyűrkőzniök, hogy teljesíthessék a tervet. A munka megszervezése körül van a hiba. Vagy anyag nincs, vagy a terv jön későn, vagy sok a selejt az öntöde hibájából. A pártszervezet pedig abban látja a kiutat, hogy hóvégi hajrámunka idején meggyőzze az embereket: jöjjenek be vasárnap is dolgozni. Az öntöde dolgozói nemegyszer okoztak bosszúságot a megmunkáló üzem dolgozóinak, akik rendes öntvények helyett ementáli sajtszerű, szivacsos vasdarabokra pazarolják sokszor feleslegesen a munkaidőt, a gépet, a szaktudásukat, hogy aztán a félig kész alkatrészt, mint használhatatlan selejtet. eldobják. Októberben az öntöde termelésének 14,77 százaléka volt selejt, egész évben pedig csaknem 8 százalék. Az ócska, elavult öntődében, a volt Poldényák gyárban valamikor pedig csaknem fehér holló volt a selejt. Hisz maga Kocsis Imre öreg szaköntő mondja el, hogy például 8044 darab öntött alkatrészből mindössze csak 43 darab, azaz 98 kg volt a selejt, vagyis alig fél százalék. Az üzemet végigjárva azonban magunk is beláttuk, hogy az indokul felhozott okok nagyobb része megfelel a valóságnak. Ezzel az üzemrészleggel úgy bánnak, mint egy mostohagyerekkel. Hisz a selejt csökkentése nemcsak az öntöde dolgozóinak érdeke, hanem az egész gépgyáré. A gépgyár vezetősége teljesen elhanyagolja az öntődét, mely nek tetejéről a homokelőkészítőbe becsurog az eső, víz, melynek müftelyelben az, ósdi, ejavult berendezés már a dolgozók testi épségét is veszélyezteti. A kisgépesítés lehetőségét ezen az üzemrészlegen egyáltalán nem használják ki. Szükség lenne például egy mintamegmunkáló műhelyre," ahol kipróbálhatnák, ellenőrizhetnék a leöntött alkatrészek első példányainak minőségét. Ebbe a műhelybe a kiselejtezett gépek is jók lennének. Az ilyen csekély beruházás százszorosan kifizetődne, mert jóval kevesebb lenne a selejt. Igaz, van ilyen műhely, amelyben egy munkás és három gép dolgozik. Van egy valamirevaló esztergálógép. de nincs hozzá kellő nagyságú síktárcsa. Tehát van is mintamegmunkáló műhely, meg nincs is. Az öntődének nincs javítóműhelye, a kijavítható selejtet így nem lehet kijavítani. Szükség lenne egy levegő előmelegítő berendezésre (ekauperátor), egy homokszárítóra. Mindez a kisgépesítés keretén belül könnyen megvalósítható, annál is inkább, mert egy-két hónap alatt kifizetődne. Ehhez azonban megértés is kell, és az, hogy az üzemből időnként ellátogassanak a Vezetőség tagjai az öntődébe, megnézzék a ter» melést, mert akkor rájönnének sok más súlyos hibára is, amelyeknek felsorolása nem lehet az újságcikk feladata. Itt lenne az ideje a bérezés rendezésének is, mert a bérfegyelem itt csak papiroson lé tezik. Nos, ezeken a helyeken kellene közbelépnie a pártszervezetnek, amely ezért a helyzetért a vezetőséggel együtt felelős. Ezen a vonalon kellett volna vitázni a CSKP KB le veiével kapcsolatban, mert a gép gyár csakis abban az esetben kerülhte ki jelenlegi helyzetéből, lía a műszaki dolgozók, a munkások, akiknek a szivén fekszik a gyár további sorsa, összefognak a hibák megszüntetésére. Az igazgatónak, helyetteseinek, a műhelyvezetőknek alaposan meg kell fontolniok a teendőket és mielőbb neki kell látniok a gépgyár munkájának jobb megszervezéséhez. Horváth Sándor Hírt adtunk arról, hogy Moszkvában Karel Čapek halálának 20. évfordulója alkalmából emlékestet rendeztek. Az emlékest résztvevői megtekintik a Karel Capek müveit bemutató kis kiállítást. (TASZSZ felvétele.) j iB»r:Ei8BBn5BB!BB!E!aaocasrjaBsscBnaszaa-iBEB!5SEsa8.r^-aaR:i • A moszkvai színházak az SZKP XXI. kongresszusa előtt Moszkva fejlődéséről, az egyszerű moszkvaiak életéről szól. Különben Moszkvában, Leningrádban és a Szovjetunió további nagy városaiban új, nagy mozikat fognak felépíteni. Moszkvában a Szverdlovtéren, a Nagy Színházzal szemben, 6800 látogatót befogadó mozit építenek majd. A Szovjetunió Építészeinek Szövetsége nagy körültekintéssel foglalkozik ennek a problémának megoldásával, hogy az új hatalmas mozik méltóképpen illeszkedjenek bele az egyes városok építészeti profiljába. (ČTK) A moszkvai színházak többsége a j párt kongresszusa tiszteletére új darabokat mutat be, főleg olyanokat, ] amelyek a mai valósággal foglalkoznak. A MCHAT már bemutatta Pa) gogyin Harmadik patetikus c. darab! ját, amely a V. I. Leninről szóló 1 trilógia harmadik része. A kritika ] kiemeli az új darab nagy sikerét, j A moszkvai operett-színházban ] szombaton mutatják be Dmitrij j Sosztakovics világhírű szovjet zeneJ szerző első operettjét, amely az új A kassai kerületben bővül a moziháiózat Az elmúlt esztendőben hatmillió 765 |! ezer volt a mozilátogatók száma. Ez g annyit jelent, hogy a kassai kerüa letben 650 ezerrel többen látogatták fj mozijainkat 1958-ban, mint 1957-ben. A kassai kerület minden negyedik g falujában állandó filmvetítés van. A rozsnyói, gelnicai, poprádi és trebišovi járás minden falujának már van mozihelyisége.' Tavaly Kassán nem kevesebb, mint kétmillió' lťrtogatója volt a moziknak: Az ipari járások között lényegesen emelkedett az érdeklődés a filmek iránt a rozsnyói járásban, ahol a nézők száma meghaladta a félmilliót. A királyhelmeci és szepsi járásokban — egyénként — több mint háromszázezren A brnói balett franciaországi turnéra indul A brnói Miami Színház balettegyüttese a napokban kéthónapos franciaországi turnéra indul. A brnói balett már a háború előtt komoly hírnévre tett szert. L V. Psota, a fiatalon elhányt tehetséges koreográfus és balettmester érdeme, hogy a morva együttes röviddel a felszabadulás után a balettművészet egyik legjobb tolmácsolójává küzdötte fel magát hazárdban. A balettnek ez az első külföldi útja. Párizsban egy teljes hónapig lesznek, Azsafjev: Párizs lángjai című híres művét fogják bemutatni. Utána Franciaország több városát látogatják meg. A tehetséges és művészi téren rohamosan előretörő együttes külföldi bemutatkozása minden bizonnyal öregbíteni fogja a csehszlovák kultúra hírnevét az igényes francia közönség előtt. -va rj Párizs legnagyobb varieté-színházában, az Alhambrában, márciusban balett formájában mutatják be Edmond Rostand Cyrano de Bergerac c. színmüvét, (v) * * » A kassai Állami Színházban nagy sikerrel vendégszerepelt Puccini Toscájában Zurab A.ndzsaparidze, a Grúz SZSZK érdemes művésze. (ČTK) * * * öt leningrádi színház lemondott az állami anyagi támogatásáról. Példájukat számos más színház és zenei együttes követi. Ez is egyik bizonyítéka annak, hogy a szovjet színházak a nagy látogatottság miatt rentábilisak. (ČTK) kerestek szórakozást a mozielőadásokon. Az említett adatokba nincs beleszámítva a kerületben működő kétszáz üzemi és a művelődési otthonhoz tartozó mozi, melyet tavbly több mint egymillió ötszázezer földműves látogatott. A múlt esztendőben épített szélesvásznú mozik száma 12-re emelkedett a kerületben. Szlovákia szélesvásznú mozijainak egyharmada tehát a kassai kerületben létesült, A kerületi nemzeti bizottság iskolaés kulturális ügyi osztálya a filmvállalat igazgatóságával egyetemben célul tűzte ki, hogy 1959-ben a kerület minden községében rendszeres filmvetítést tartanak. Hogy ez a nemes kulturális cél megvalósuljon, feltétlenül meg kell, hogy javítsa ezen a téren a munkáját a Kassai Kerületi Nemzeti Bizottság, valamint a levočai és sečovcei járás nemzeti bizottsága Is. A szovjet filmeket egész Szlovákiában legtöbben a kassai kerületben nézték meg. Egy év alatt összesen 2 323 186-an gyönyörködtek a művészien szép, értékes szovjet filmekben. A legnagyobb sikert eddig e Csendes Don aratta. Ezt a filmet eddig százezren nézték meg a kassal kerületben. Mózes Sándor ZALA JÓZSEF: j Csak tárgyaljatok I Elolvasgatják az újságot, f s beszélgetnek az emberek: Már megint járják a világot ! az államfők, s miniszterek!'... í Egyik helyeslően bólint rája. > Más rosszallólag közbeszól: | „A nagyvilágot mennyi járja, i de látszatja nincsen sehol..." | Ti kishitűek, s ahányan vagytok ! kétkedők, türelmetlenek, ) lehetőséget latolgatók, t tinéktek ennyit Üzenek: Ki átélte a világégést, ( s poklok poklát megjárta már, j nem kívánhat mást, csak a békét, Í és érte mindig síkraszáll. i Menjen, tárgyaljon a miniszter, zsongjon a tárgyalóterem, érdemes újra, s újra, hidd el; ) csak türelem, csak türelem. 5 A józan, ésszerű megoldás j csupán tárgyalásból ered! A háború: halál és romlás! ) NEM! NEM! Ez sorsunk nem J lehet! ) Járjátok széles e világot i j apostolként, miniszterek; i ahány kérdés, mind megoldjátok,! | kérjük, s elvárjuk tőletek! JUJ SZÓ 5 * 1959. január 17.