Új Szó, 1958. december (11. évfolyam, 332-362.szám)

1958-12-14 / 345. szám, vasárnap

A hazánkban elért sikerekben nagy része van ifjúságunknak is Miloslav Veckernek, a CSISZ KB elnökének beszéde a CSISZ III. kongresszusán M. Vecker beszéde bevezető részé­ben Csehszlovákia egész ifjúságának nevében forró háláját fejezte ki Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak, a párt vezetőségének és kor­mányunknak mindazért a gondosko­dásért, amelyben fiatal nemzedékünk életét és jövőjét részesíti. A továbbiakban foglalkozott ha­zánk belpolitikai fejlődésével a CSISZ II. kongresszusa óta és hangsúlyoz­ta, hogy népi demokratikus köztár­saságunk erősebbé és gazdagabbá vált, mint volt bármikor a múlt­ban. Mindazon sikerekben, amelyeket országunk elért, nagy része van az ifjúságnak is. Az ifjúsági szövet­ség a fiatalokat mindig a Csehszlo­vákia Kommunista Pártja iránti sze­retetre és hűségre tanította és ve­zette. Az ifjúsági szövetség a fiatal­ságot hűségre tanította a nemzetek közötti barátság gondolata iránt, a proletár nemzetköziség szellemében, a dolgozó nép békeharcával való szo­lidaritás szellemében nevelte. A fiúk és lányok megtanulták, hogy szülőföldjük iránti szeretetüket gya­korlati tettekkel fejezzék ki ha­zánk építésében — mondotta. Ifjú­ságunk dolgos és áldozatkész. Em­lékezzünk csupán arra a húszezer fiúra és lányra, akik segítettek meg­művelni a határvidék földjét. „Az ifjúsági milliókért" mozgalomban az ipari termelés ťerén az idén több mint félmilliárd korona megtakarí­tást értek el. A fiatalok főleg Szlo­vákiában a rétek és legelők több tíz­ezer hektárnyi területét gondozták, áldozatkészen végezték a talajjaví­tó munkákat. Míg a II. kongresz­szus idején üzemeinkben és a fal­vainkon kétezer ifjúsági kollektíva volt, számuk most 7239-re emelke­dett, az ifjúság ellenőrző őrjáratai­nak száma 600-ról 5100-ra nőtt. Az ifjúság segítséget nyújtott csaknem háromezer objektum, főftént gazda­sági épületek és berendezések épí­tésében a falvakon. Elismerést ér­demel az a tény, hogy a fiúk és lá­nyok a pionírokkal együtt önkéntes brigádokban több millió órát dolgoz­tak le az anyaggyűjtés terén, a köz­ségek és városok szépítésében több millió erdei és gyümölcsfát ültettek ki, sok ezer tonna hulladékanyagot gyűjtöttek össze. Komoly fogyatékosságok mutat­koznak azonban az eszmei nevelő­munkában. Ez a munka gyakran ke­véssé hatásos, kevéssé befolyásolja a fiatalok általános viszonyát az élethez 1. A politikai művelődés rend­szerében is az ifjúságnak csak egy részére gyakorolunk befolyást. Az ifjúsági szövetség arra vezeti a fiúkat és lányokat, hogy megis­merkedjenek saját kultúránk és a világkultúra kincseivel, hogy ők ma­guk tevékenyen segítsék kulturális életünk gazdagítását, egészséges, edzett emberekké, hazánk védőivé növekedjenek fel. Az elmúlt idő­szakban 400 ezer fiú és lány nyerte el a J. Fučík-jelvényt, nagy fejlő­dést mutat az ifjúsági alkotóver­seny. amelynek múlt évben mintegy háromnegyedmillió részvevője volt. E téren is még nagy munka vár ránk a jövőben. Az ifjúsági szövetség a III. kong­resszushoz tömegDolitikai szervezet­ként lép, amely 1167129 fiút és leányt tömörít egybe 27 941 szerve­zetben. Jelentősen megszilárdult if­júságunk szövetsége, egysége. Pó­ruljártak azok, akik ezt az egységet bármily módon meg akarták bonta­ni. Ez kétségtelenül nagy pozitívu­ma a szövetség tevékenységének. El­keli azonban érnünk, hogy a CSISZ még jobban irányítsa az egész fia­talságot és hogy a szövetségbe el­sősorban több fiatal munkást és pa­rasztot nyerjünk meg. Hazánk szocialista építése befe­jezésének szakaszába lépünk. Ezért szövetségünk egész tevékenységét jelentékenyen meg kell javítanunk, hogy méltóképpen segítse teljesíteni a ma és a holnap követelményeit. Ä CSKP XI. kongresszusának tár­gyalásaiból kiindulva, amely meg­mutatta ifjúságunk helyét a társa­dalomban, valamint az ifjúsági szö­vetség feladatát a fiatal nemzedék nevelésében, a III. kongresszusnak meg kell tárgyalnia az ifjúság kom­munista eszmék szellemében való nevelését, az ifjúság részvételét a szocializmus építésének befejezésé­ben a népgazdaság terén, valamint részvételét a kulturális forradalom betetőzésében. Tárgyalnia kell továb­bá az ifjúság művelődésének és ' szakképzettségének kérdéseiről, a társadalmi és közéletben való rész­vételéről. FEJLESSZÜK AZ IFJÚSÁG KEZDEMÉNYEZÉSÉT A SZOCIA­LISTA MUNKA VERSENYBEN A II. kongresszusunk óta eltelt időszakban az ifjúság továbbfejlesz­tette a szocialista munkaversenyt, amely a munkához való új viszony kialakításának megnyilvánulása és egyre jelentősebb módszerévé válik az ifjúság részvételének a szocialis­ta országépítésben. A munkaverseny jelentős formája az, amikor az ifjúsági kollektívák és szervezetek védnökséget vállalnak a termelés bizonyos fajtája felett, fő­leg a fontos megrendelések felett. Nagy figyelmet és támogatást ér­demelnek a komplex ifjúsági bri­gádok. A fiatalok e brigádokban át­tekintést nyernek a termelési fo­lyamat valamennyi oldaláról, hatéko­nyan hozzájárulnak a termelés és gazdaságosság növeléséhez. Az ifjúság és ifjúsági szövetsé­günk csupán akkor érhet el még nagyobb eredményeket, ha szüntele­nül a szakszervezettel való együtt­működésre, az üzemvezetőséggel va­ló együttműködésre, az idősebb dol­gozók életbölcsességére és munka­beli ügyességére támaszkodik. AZ IFJÚSÁG MENJEN A SZOCIALISTA ÉPÍTÉS DÖNTÖ SZAKASZAIRA A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség­nek különös figyelmet kell szentel­nie építészetünknek, amelynek a jö­vő években új lakásokat, hatalmas i új üzemeket és iskolákat kell építe­nie. Főképp a helyi forrásokból való építőanyagtermelésnek kell segítsé­get nyújtani, ahogy azt a prešovi ke­I rületben teszik a fiatalok. A prágai ifjúság is jó példával jár elől a la­kótömbök építésében nyújtott segít­ségével. Javasoljuk a kongresszusnak, fo­gadja el azt az elvet, hogy a fontos építkezéseken azáltal vegyen részt a szállító-üzemek valamennyi CSISZ­szervezete, hogy védnökséget vállal­nak a termelés felett és valamennyi berendezés idejében való szállításá­val és szerelésével minden téren • hozzájárulnak az építkezési idő le­rövidítéséhez. AZ IFJÚSÁG HARCRA KEL A MEZŐGAZDASÁG SZOCIALISTA ÁTÉPÍTÉSÉNEK BEFEJEZÉSÉÉRT Míg eddig a mezőgazdasági terme­lés fejlesztésében főképp brigádok szervezésével nyújtottunk segítsé­get — s ezt továbbra is megtesz­szük —, most a fő súlyt a szövetke­zetekben és állami gazdaságokban dolgozó fiatalok munkájára kell he­lyeznünk, arra, hogy rendszeresen és közvetlenül részt vegyenek a mező­gazdasági termelés belterjességének növelésében. Ismeretes, hogy a me­zőgazdasági dolgozók átlagos életko­ra meghaladja a 45 évet és ez szö­vetkezeteinknek, az ifjúsági szövet­ségnek és egész társadalmunknak nem lehet közömbös. Nem elegendő azonban ezt csupán megállapítani, hanem egyúttal segít­séget kell adniuk a nemzeti bizott­ságoknak és szövetkezeteknek a fa­lu kulturális és társadalmi élete fel­tételeinek megjavításában. A mezőgazdasági ifjúság elsőrendű feladata, hogy magasabb hozamokra, az állatok nagyobbfokú hasznossá­gára, a mezőgazdasági termelés nö­velésére törekedjék. Az egységes földművesszövetkeze­tekben és az állami gazdaságokban ma csaknem ezer ifjúsági munkacso­port dolgozik, a gép- és traktorállo­másokon 512 ifjúsági traktoros bri­gád, amelyeknek túlnyomó többsége sikeresen végzi munkáját. Szövetségünk falusi szervezetei nem hanyagolhatják el a politikai, kulturális, és a sportélet problémáit, rugalmasán kell reagálniuk minden kérdésre, amelyet a falun kell meg­oldani. Jelenleg az EFSZ-ek IV. kongresszusának előkészületeit fel kell használniuk a falusi ifjúság körében végzett nevelőmunka elmé­lyítésére, valamennyi fiút és lányt arra kell vezetniök, hogy egyre ak­tívabb tényezőivé váljanak falunk mindennapi életének. TANULÓIFJÚSÁGUNKAT KÉSZÍTSÜK ELŐ AZ ÉLETRE, NAGY JÖVŐJÉRE Hazánkban a középfokú és a leg­magasabb fokú művelődés a fiatalok egyre nagyobb száma előtt nyílik meg. Ma több mint kétszer annyi I fiatal nyer középiskolai műveltséget, mint a kapitalista köztársaságban, ! pedig a középiskolák már akkor is jelentősen fejlettek voltak. Hazánk­ban százezer lakosra 577 főiskolás esik, míg pl. Franciaországban 348, a Német Szövetségi Köztársaságban csak 234 és Nagy-Britanniában csu­pán 197, Iskolaügyünk egész rend­szerét a szocialista demokratizmus és humanizmus eszméi hatják át. A CSKP XI. kongresszusa által ki­hirdetett elvek iskolaügyünk tovább­fejlesztéséről, a kötelező iskolalátoga­tás kilenc évre való kiterjesztéséről és 1970-ig a teljes középiskolai mű­veltség biztosításáról — az ifjúság művelődésében nagy, egyenesen for­radalmi horderejű tervek. Csehszlová­kia egész ifjúsága nevében üdvözöljük a pártnak ezen intézkedéseit, mert megvalósításuk hatalmas mértékben erősíteni fogja az ifjúság kommunista nevelését. Az iskolai szervezetekben nagyobb mértékben kell szervezni a marxiz­mus-leninizmust tanulmányozó körö­ket, előadásokat, beszélgetéseket kell rendezni a régi forradalmárokkal és gyakorlati dolgozókkal, az időszerű társadalomtudományi stb. témákról. Ahhoz, hogy iskolánk szoros kap­csolatban álljon az élettel, jelentősen hozzájárul a XI. kongresszus által ki­tűzött elv érvényesítése, miszerint a főiskolákra elsősorban olyan fiatalem­bereket vesznek fel, akik bizonyos ideig a termelésben dolgoztak. Az üzemi és falusi szervezetek fontos feladata lesz, hogy tevékenyen részt vegyenek a legjobb fiatal termelési dolgozók megnyerésében és kiválasz­tásában a főiskolai tanulmányokra és hogy jó feltételeket teremtsenek elő­készítésükre. Szükségesnek tartjuk, hogy a CSISZ III. kongresszusa különösen kidombo­rítsa az ifjúságnak azt az elsőrendű feladatát, hogy harcra keljen művelt­ségének és szakképzettségének továb­bi szüntelen fokozásáért, hogy merít­sen a tudomány és technika kincses­| tárából, elsajátítsa az új gépek keze­lését és az új termelési módszereket, a tudás további erődítményeit vegye be. A dolgozók vállalati alapjait az üze­mekben sokkal nagyobb mértékben kell felhasználni az ifjúság művelődé­sének és szakképzettségének bővíté­sére. * Hazánk ifjúságának jelentős hely­zetét fejezi ki az a tény, hogy képvi­selői helyet foglalnak a népi hatalom szerveiben, főként a nemzeti bizott­ságokban és azok albizottságaiban. A nemzeti bizottságokban kb. 4500 CSISZ-tag dolgozik. Hogy máris elsa­játítják a jövő gazdák tulajdonságait, rendkívül jelentős feladat az egész ifjúság számára. AZ IFJÚSÁG ESZMEI ÉS ERKÖLCSI NEVELÉSÉT A KOMMUNIZMUS SZELLEMÉBEN KELL MEGVALÓSÍTANI. Az ifjúság részvétele az új élet épí­tésében, a párt gondoskodása az ifjú­ságról és a CSISZ nevelő hatása a népi demokrácia fennállásának 13 éve alatt máris meghozta gyümölcseit. Az ifjú­ság túlnyomó része a szocializmusért vívott harcban látja életcélját. Nevelésünknek arra kell irányulnia, hogy fiataljaink eszmeileg és erköl­csileg szilárd emberekké, lelkileg és testileg sokoldalúan fejlett emberekké nöVekedjenek, hogy fiaink és lányaink feltétlenül hűségesek legyenek szocia­lista hazájukhoz, minden erejüket és tudásukat öntudatosan a nép közös ügyének szolgálatába állítsák. Eszmei-nevelőmunkánk alapköve a proletár nemzetköziség, valamennyi szabadságharcossal, békeharcossal és a szocializmus harcosaival való szoli­daritásra való nevelés. A mai fiatalember, aki a kommunis­ta társadalomban fog élni, nem hor­dozhatja magában a kapitalizmus csö­kevényeit. Az ifjúsági szövetség ezért egész tevékenységével oda fog hatni, hogy a korhadt burzsoá erkölcsök leg­kisebb hajtása se csírázhasson ki if­júságunk körében. Minden egyes CSISZ-szervezetnek a politikai nevelőmunka konkrét prog­ramjával kell rendelkeznie. Ebbe a programba a tanulókörök tevékenysé­gén kívül bele kell foglalni a rendsze­res előadásokat, különféle beszélge­téseket stb. A tanévet, amely tovább­ra is az ifjúság politikai nevelésének fő eszköze marad, új formákkal kell továbbfejleszteni és gazdagítani, ha­tékonyabban kell egybekapcsolni az ifjúság munkájának és életének élő problémáival, az időszerű hazai és külföldi eseményekkel. Természetes, hogy a gyámkodástól idegenkedik az ifjúság és gyakran csökkenti érdek­lődését a politikai műveltség iránt. Minden feltételünk megvan a gazdag kulturális élet kifejlesztésére. A népmű­velési intézmények, a népkönyvtárak, szín­házak, mozik, a televízió fejlettsége terén hazánk a világ egyik első helyén áll Mind­ezek az intézmények műsorukkal hatást gyakorolnak a fiatalság gondolkodására és érzéseire, segítik növelni kultúráltságát. Ezeket az intézményeket azonban az eddi­ginél sokkal jobban kell kihasználni és egyúttal úgy kell befolyásolni munkájukat, hogy sokkal nagyobb mértékben irányuljon az ifjúságra, hogy a CSISZ alapot találjon benne sokoldalú tevékenységének kibonta­koztatására. Nem húnyhatunk szemet azon tény fe­lett, hogy abban az időben, amikor befe­jezzük a szocializmus építését, amikor az ifjúság túlnyomó többsége becsületesen és áldozatkészen dolgozik, csak nagyon kevés olyan könyv, film, vagy színdarab és dal jelenik meg, amelyben az ifjúság becsü­letes munkájának, életének tükrét látná. A CSISZ ezért melegen üdvözli és nagy­ra becsüli mindazokat a művészi alkotá­sokat, amelyek a valósághoz hűen ecsete­lik a fiatal nemzedék mai életét és így segítik őt a nemes szocialista eszmék szel­lemében nevelni. NÖVELJÜK AZ IFJOSÄG RÉSZVÉTELÉT A TESTNEVELÉSBEN ÉS A SPORTBAN Az ifjúság nevelésének fontos részét képezi a testnevelési, sport- és honvédel­mi tevékenység. Hogy milyen jelentőséget tulajdonít a CSISZ KB-a annak, hogy minden fiatalember tevékenyen sportoljon, erről az a tény tanúskodik, hogy javasol­juk, az alapszabályzatban legyen lerögzítve minden tagnak az a kötelessége, hogy te­vékenyen ápolja a testnevelést és a spor­tot. Elsőrendű feladatunk szoros együtt­működésben a Csehszlovák Testnevelési Szövetséggel és a Hadsereggel Együttmű­ködők Szövetségével a testnevelés, a sport és a honvédelmi Ismeretek tömeges fej­lesztésére törekedni, hogy a fiatalok ebben a tevékenységben találják meg a munka utáni örömteli pihenésük forrását, fokoz­zák fizikai képességeiket és felkészüljenek a haza védelmére. Javasoljuk a kongresszusnak, hagyja jóvá azt az elvet, amelynek alapján a CSISZ­szervezetek a Csehszlovák Testnevelési Szövetségbe és a Hadsereggel Együttmű­ködők Szövetségének alakulataiba saját szervezőket küldjenek. Fő hivatásuk az lesz, hogy a CSISZ-tagokat arra vezessék, hogy példásan végezzék gyakorlataikat, sportoljanak és példamutatásukkal maguk­kal ragadják a többi fiatalt is. EL KELL MÉLYÍTENI A GYERMEKEK KOMMUNISTA NEVELÉSÉT A gyermeknevelésben az iskola és a család mellett jelentős szerepe van a CSISZ pionírszervezetének. Az elmúlt időszak alatt e szervezet so­rait csaknem megkétszerezte és ma már egymillió tagot számlál. A pionírszervezet­ből az ifjúsági szövetség mai vezetőinek ezrei növekedtek fel és sokan közülük már tagjelöltjei és tagjai a kommunista pártnak. A pionírszervezet a jövő év áprilisában ünnepli keletkezésének 10. évfordulóját. Ez fontos esemény lesz nemcsak e szervezet történetében, hanem az egész ifjúsági szö­vetség tevékenységében és társadalmunk életében Is. A pionírszervezet ma már a fiatal gazdák fontos iskolájává vált. Megtanítja a gyer­mekeket a munka megbecsülésére, arra vezeti őket, hogy hazájuk javát szolgálják. A múlt iskolaév folyamán és most, a III. kongresszusig a gyermekek több mint 13,5 millió órát dolgoztak le önkéntes bri­gádokban, kb. 48 millió kg vashulladékot gyűjtöttek össze, 16 millió kiló régi pa­pirost, valamint 5,5 millió erdei- és gyü­mölcsfát, valamint díszcserjét ültettek ki. A kongresszusnak ki kell tűznie, hogy a gyermekekkel való munkát már az első osztályokban megkezdjék, olyan társas kol­lektívában, ahol a gyermekeket megfelelő formákban előkészítik a pionírszervezetbe való belépésre. A CSISZ MUNKÁJÁT MAGASABB SZÍNVONALRA KELL EMELNI, — LEGYEN A PÁRT HŰSÉGES SEGÍTŐ­TÁRSA ÉS TARTALÉKA A kommunista párt az ifjúságot társadal­munk új, bátor és sokoldalúan felkészült polgáraivá neveli és átadja a CSISZ-nek gazdag politikai és szervezési tapasztala­tait. A szocialista és kommunista társadalom építésének nagy eszméi teljesen kifejezik a fiatal nemzedék életének álmait és vá­gyait és ezért a CSISZ-nek nincs más célja, mint népének, bölcs tanítójának — a kom­munista pártnak céljai. Valamennyi szervezetünk örömmel üd­vözölte és a III. kongresszus is lelkesen üdvözli a CSKP XI. kongresszusának azt a határozatát, hogy a CSISZ valamennyi szervét és szervezetét közvetlenül a kom­munista párt vezetése alá helyezzék. Ebben nagy segítséget s annak biztosítékát látjuk, hogy a CSISZ munkájában helyes úton fog haladni, a pártnak az ifjúság és a CSISZ erejébe vetett nagy bizalmának megnyil­vánulását látjuk. A párt és a CSISZ közötti új kapcsolat abban is megnyilvánul, hogy a CSISZ szer­vezetei és szervei munkájukban követke­zetesen a párt irányelveihez és utasítá­saihoz fognak igazodni, a kommunisták tanácsára fognak támaszkodni az ifjúság körében végzett munka valamennyi kér­désében. A szövetség szervezeteinek érde­kük, hogy a pártszervezeteket tájékoztas­sák terveikről, minden fontos ügyben ta­nácskozzanak velük, kezdeményező javas­latokat tegyenek a gazdasági építés, a köz­élet, a gyermek- és az ifjúságnevelés kü­löféle kérdéseinek megoldására. Szövetségünk munkája megjavításának feltételei a vezetők egyre jobb kiválasztá­sa és nevelése, a még mindig nagyarányú helyváltoztatások megakadályozása a szer­vekben, főképp az alapszervezetekben. Különös figyelmet kell szentelni az alap­szervezetek elnökeinek, a CSISZ-ben végzendő munkára tapasztalt elvtársakat kell megnyerni és vezető funkciókba na­gyobb mértékben kell lányokat helyezni. A szocializmus és a kapitalizmus kö­zötti erők aránya szüntelenül a mi ja­vunkra változik. A tények maguk bizo­nyítják a szocializmus gondolatának fel­tartóztathatatlan győzelmét, annak a szo­cializmusnak győzelmét, amelyet sikere­sen valósít meg a mi ügyünk is. A szocialista tábor országai rohamos fejlődést mutatnak. A Szovjetunió új, merész célokat tűz ki: a legerősebb tő­kés nagyhatalom, az Egyesült Államok utolérését és megelőzését, s a világ leg­magasabb életszínvonalának elérését. A Kínai Népköztársaság óriási haladást tett és egyetlen év alatt oly mértékben növelte termelését, amire a legfejlettebb tőkés országoknak egész évtizedekre volt | szükségük. A szocialista országok terme­| lésének térfogata 1965. után az egész vi­: lág ipari termelésének több mint felét fogja kitenni. Nem csoda, hogy a szocialista országok sikerei a nemzeti felszabadító mozgalom fejlődésével együtt, amely aláássa az imperializmus létét, aggodalmat keltenek a béke ellenségeinek körében. Ifjúságunk az egész dolgozó néppel együtt határo­zottan elítéli Nyugat-Németország újra­felfegyverzését. A német imperialisták garázdálkodása komolyan veszélyezteti Európa és a világ békéjét, de ezek a mesterkedések csődöt mondanak a szo­cialista tábor és a világ békeszerető em­bereinek legyőzhetetlen ereje következ­tében. Folytonosan erősödik az ifjúság demok­ratikus mozgalma. Kapcsolataink a szocia­lista országok ifjúsági szövetségeivel azt a mély testvéri barátságot tükrözik, ame­lyet Csehszlovákia ifjúsága érez társai iránt, akik ugyanarra a célra töreked­nek — a szocializmus felépítésére. A múltban jelentős mértékben tovább bő­vültek kapcsolataink számos tőkés or­szág ifjúsági és diákszervezeteivel. E kapcsolatainkat tovább fogjuk fejlesz­teni, mert ezeket a béke és a kölcsönös megértés megszilárdításának egyik fontos eszközének tekintjük. Továbbra is tevékenyen támogatni fog­juk a nemzetközi demokratikus ifjúsági szervezetet — a Demokratikus Ifjúsági Világszövetséget és a Nemzetközi Diák­szövetséget, amelyek az ifjúság fasiszta­ellenes egységének eredményeképp szü­lettek meg a második világháború után. Ezzel is támogatjuk az egész világ ifjú­ságának együttműködését. Minél hatékonyabban hozzá akarunk já­rulni a VII. Világifjúsági Találkozó sike­réhez és így elmélyíteni az egész világ fiataljai közötti barátság és megértés gondolatát. Ifjúságunk a világifjúsági ta­lálkozóra elsősorban építőtörekvésének eredményeit viszi, amelyekkel hozzájárul a demokratikus és békeszerető ifjúság közös harcához a békéért és a szocia­lizmusért. Ma, amikor fiataljaink kezdeményezően és tevékenyen dolgoznak hazánk szocia­lista építése befejezésének merész fel­adatain és amikor a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség munkájának újabb jelentős szakaszába lép, még többet és még job­ban akarunk tanulni a lenini Komszomol példájából és tapasztalataiból, amelynek 40. évfordulóját nemrég ünnepeltük. Ifjúságunk szívében mély gyökeret vert a jelszó: — A Komszomol a mi példa­képünk! Éppen úgy, mint a komszomo­listák, mi is lépést akarunk tartani né­pünk legjobb fiai — a kommunisták olda­lán. Az idősebb nemzedékeknek a forradal­mi munkásmozgalom vörös zászlaja alatt végzett nagy munkájára és áldozatkész harcára gondolva, szem előtt tartva gaz­dag és boldog életünk ragyogó távlatait, amelyek felé e zászló alatt Csehszlová­kia Kommunista Pártja vezet bennünket, azt javasoljuk a kongresszusnak, hogy a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség szerveze­teinek saját vörös zászlajuk legyen, mint a CSISZ-tagok becsületének és har­cos tömörülésének, valamint Cseh­szlovákia Kommunista Pártja iránti hű­ségüknek jelképe. ígérjük meg ma, elvtársak, a kommu­nista pártnak, hogy a Csehszlovák Ifjú­sági Szövetség, Csehszlovákia egész if­júsága hűségesen és rendületlenül a párt bölcs tanácsaihoz fog igazodni és minden fiatalos ere'jét a szocializmus és kommunizmus győzelmének szolgálatába állítja. ÍJJ SZÖ 14 * 1958. december 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom