Új Szó, 1958. december (11. évfolyam, 332-362.szám)

1958-12-09 / 340. szám, kedd

A szovjet kormány nyilatkozata A váratlan támadás elhárítására irányuló intézkedésekről (Folytatás az 1. oldalról) lamok szilárdan elhatározzák olyan akciók megakadályozását, amelyek a váratlan támadás elhárítására irá­nyuló intézkedésekről való tárgyalást tárgytalanná tennék. De vajon lehet-e komolyan beszél­ni ilyen intézkedések kidolgozásáról, ha atom- és hidrogénbombát szál­lító amerikai repülőgépek keringenek a levegőben? Természetesen nem. E repüléseket azzal mentegetni, hogy állítólag az USA biztonsága érdekében szükségesek, vagy pedig azzal, hogy közönséges gyakorló re­pülésekről van szó, minden alapot nélkülöz, mert nem bizonyítható be, mintha az Egyesült Államok bizton­sága csupán attól függne, hogy az Egyesült Államok repülőgépei éjjel­nappal az USA határaitól több ezer kilométer távolságban keringenek. Egyúttal kétségtelen, hogy e re­pülések komolyan veszélyeztetik a békét, amire a szovjet kormány nem­egyszer figyelmeztette az USA kor­mányát és a NATO más tagállamai­nak kormányait. Ezért mindaddig, amíg e repülések folynak, a váratlan támadás veszé­lyének enyhítésére irányuló intéz­kedésekkel kapcsolatos bármily meg­egyezés bizonyos mértékig értelmet­len volna és a népekben csak azt a hamis illúziót keltené, hogy tör­téntek valamilyen lépések a várat­lan támadás veszélyének enyhítésére, míg a valóságban ilyen lépéseket egyáltalán nem tettek. A szovjet kormány úgy véli, hogy az Amerikai Egyesült Államok köte­lezettsége arra, hogy a jövőben atom­és hidrogénbombával ellátott katonai repülőgépek nem fognak a Szovjet­unió határai irányában és más álla­mok területe felett repüléseket vé­gezni, jelentős mértékben hozzájárul­na a megegyezés eléréséhez azon in­tézkedésekről, amelyek a váratlan tá­madás elhárítására irányuló rendszer megteremtéséhez szükségesek. A je­lenlegi körülmények között, amikor a nyugati hatalmak a leszerelésről foly­tatott tárgyalások sokéves tapaszta­latai szerint nem hajlandók bele­egyezni a nukleáris fegyverek betil­tásába a klasszikus fegyverek lénye­ges csökkentésében megegyezést le­hetne elérni a váratlan támadás ve­szélyének enyhítésére irányuló egyes reális lépésekben. A szovjet kormány nézete szerint ezen intézkedések alapjául szolgálhatnak: 1. szárazföldi ellenőrző állomások létesítése, 2. a megfelelő területek légi fényképezése. A szovjet kormány a következő konkrét intézkedésekben való meg­egyezést javasolja: A szárazföldi ellenőrző állomásokkal kapcsolatban javasolja a vasúti cso­mópontokon, a nagy kikötőkben és a távolsági közutakon szárazföldi ellen­őrző állomások létesítését, amelyek­nek feladata volna megfigyelni, nem kerül-e sor a fegyveres erők és a haditechnika veszedelmes összponto­sítására ezeken a helyeken. A szov­jet kormány nézete szerint ezen el­lenőrző állomások létesítése a várat­lan támadás veszélyének enyhítésére irányuló eszközök egyik leghatáso­sabbika volna. A Szovjetunió által javasolt szárazföldi ellenőrző állomá­sok feladatukat teljes mértékben tel­jesíthetnék, mert a nagy csapatszál­lításokat megkövetelő előkészületek a vasutakon, a közutakon és a nagy kikötőkben gyakorlatilag nem álcáz­hatók. A szárazföldi ellenőrző állomások elhelyezésének területét illetőleg te­kintetbe vennék azt, hogy a csapatok és a haditechnika összpontosítása el­sősorban azokon a helyeken szüksé­ges, ahol a két fél fegyveres erőinek nagy kontingensei állanak egymással szemben; ezen területek közé tarto­zik Európa, mely a katonai akciók fő szintere volt a két utóbbi világhábo­rúban, és ahol ma a két katonai cso­portosulás — a NATO és a Varsói Szerződés szervezete fő erői összpon­tosulnak. A légi fényképezés övezeteivel kap­csolatban a szovjet kormány azt ja­vasolja, hogy Európában a légi fény­képezés övezetét a NATO és a Var­sói Szerződés országainak fő fegyve­res erőit elválasztó vonaltól 800 km mélységben Keletre és Nyugatra álla­pítsák meg, valamint Görögország, Törökország és Irán területén. A szovjet kormány úgy véli, hogy sem a szárazföldi ellenőrző állomá­sok, sem a légi fényképezés magá­ban véve nem enyhítheti a váratlan támadás veszélyét, főképp a korszerű fegyverfajták létezése mellett. A szovjet kormány ezért javasolja, hogy megegyezés jöjjön létre a kö­vetkező lépésekben: a) az európai ál­lamok területén levő külföldi fegyve­res erők létszámának csökkentése és b) megegyezés arról, hogy nem he­lyeznek el korszerű tömegpusztító fegyverfajtákat a Német Szövetségi Köztársaság, sem a Német Demokra­tikus Köztársaság területére. Az európai államok területén levő fegyveres erők létszámának legalább egy harihaddal való csökkentése a2 első- lépést jelentené az európai hely­zet normalizálására. A szovjet kor­mány véleménye szerint a kétoldali jóakarat mellett megegyezést lehet elérni e kérdésben, mert ez nemcsak hogy nem ártana az egyik vagy má­sik fél biztonságának, hanem ellenke­zőleg, megszilárdítaná az európai biz­tonságot. Az európai békére különös veszélyt jelent a nukleáris és rakétafegyve­rek elhelyezése az európai államok területén, amit a NATO vezető ha­talmai valósítanak meg. Senki sem tagadhatja azt a veszélyt, amely a NATO tagállamai fegyveres erőinek korszerű tömegpusztító fegyverekkel való felszerelése következtében áll be. Az európai nemzetekre a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy a NATO ve­zető hatalmai a Német Szövetségi Köztársaság fegyveres erőinek felsze­relésére irányítják figyelmükét, ahol egyre inkább felemelik fejüket a szomszédos államok ellen katonai ag­resszív tervekkel foglalkozó revan­sista erők. Ha valóban jóakaratot tanúsítanak olyan gyakorlati intézkedések kidolgozására, amelyek a váratlan támadás veszélyének enyhítésére vezetnének, a szovjet kor­mány nézete szerint e lépéseket a nu­kleáris és rakétafegyverekkel rendelkező államok azon kötelezettségének kellene kísérnie, hogy nem helyeznek el atom-, hidrogén- és rakétafegyvert Németország egyik részében sem. ahol az Északatlanti Tömb és a Varsói Szerződés tagállamainak fő fegyveres erői érintkeznek és ahol a legkisebb incidens is súlyos következmé­nyek veszélyét rejti maflában. Az ilyen kötelezettség vállalása meg­felelne valamennyi európai állam népei létérdekeinek, amelyek tudiák, mily ka­tasztrófális következményekhez vezethet­ne a nukleáris fegyverek alkalmazása fő­ként Európa sűrűn lakott részeiben. E kötelezettség elfo.gadása kedvező ha­tással volna az egész európai helyzetre és hozzájárulna további lépések megté­teléhez a háborús veszély elhárítása ér­dekében. A Szovjetunió kormánya ezeket a ja­vaslatokat terjeszti a genfi értekezlet elé A szárazföldi ellenőrző állomások léte­sítéséről, valamint a légi fényképezési övezetek létesítéséről szőló megegyezés elérése, s ezen egyezmény megvalósítása az európai államok területén levő kül­földi fegyveres erők létszámának egyhar­mados csökkentésével, valamint azzal összhangban, hogy nem helyeznek el nu­kleáris és rakétafegyvereket Németor­szág egyik részében sem, reális tartal­mat aďnak a váratlan támadás veszélye elhárítására irányuló intézkedéseknek és a váratlan támadás veszélyének enyhíté­sére irányuló lépések gyakorlati megva­lósítását jelentené. Erre kell törekednie a konferencia valamennyi résztvevőjének. A szovjet kormány sajnálattal állapít­ja meg, hogy a nyugati hatalmak a genfi értekezlet feladatainak meghatározásáhoj egészen másképp közelednek; ezt meg­erősíti a konferencia munkaprogramjára tett javaslatuk. E program arra szorít­kozik csupán, hogy a konferencia a vá­ratlan támadások eddigi eszközeinek meg­tárgyalására fordítson figyelmet. Ez a program tulajdonképpen egyál­talán nem beszél a váratlan támadás el­hárítására irányuló intézkedésekről, sem pedig az e célhoz vezető gyakorlati lé­pésekről. Lehet-e ilyen körülmények között azt mondani, hogy e program megfelel annak a feladatnak, hogy intézkedéseket dol­gozzanak ki a váratlan támadás veszélyé­nek elhárítására vagy enyhítésére? E kér­désre csupán tagadóan lehet válaszolni. Felmerül a kérdés, milyen értelme van pl. az olyan eszközök tanulmányozá­sának. mint az interkontinentális löve­dék, ha nem tiltották be az atom- és hldrogénfegyvert, jóllehet a szovjet kor­mány már több mint 12 éve törekedik e fegyvernek, mint tömegpusztító esz­köznek betiltására. A szovjet kormány to­vábbra is hajlandó beleegyezni az atom-, hidrogén- és rakétafegyverek teljes be­tiltásába, valamint a szokásos fegyverek és a fegyveres erők lényeges csökken­tésébe s hajlandó megfelelő egyezményt aláírni. Ha a nyugati hatalmak hasonló álláspontot foglalnának el, a nukleáris és rakétafegyvereket már régen betiltották volna. Az ENSZ-ben elfoglalt álláspont­juk azonban azt mutatja, hogy nem haj­landók e lépés megtételére. Nyugaton ma nem titkolják s erről sok jelentés hangiik el az USA. Nagy­Britannia. Franciaország és a NATO más tagállamai sajtójában, hogy a nyugati ha­talmak ezt a munkaprogramot terjesztve a genfi értekezlet elé, a Varsói Szerződés tagállamai katonai potenciájának megvi­lágításával akarnak foglalkozni elsősorban a legújabb fegyverfajták terén és e cél­nak akarják alárendelni az értekezlet munkáját. Ha azonban a Szovjetunió és az értekezleten résztvevő szövetségesei ugyanígy cselekednének, ez versenyre vezetne minél pontosabb katonai kémtá­jékoztatások megszerzéséért. Lehetséges, hogy ezek az információk érdekelnék az egyik vagy másik fél bizonyos hivatalait, de mégsem ezen alapszik a konferencia feladata. Vajon nem vllágos-e, hogy eb­ben az esetben a konferencia munkája csupán a kölcsönös bizalmatlanság és a gyanakvás elmélyítéséhez vezetne a ha­talmak között? A szovjet kormány természetesen nem támogathatja azokat, akik nem óhajtják a váratlan támadás veszélyének elhárítá­sát, hanem e feladatot kémtájékoztatá­sok megszervezésével akarják helyettesí­teni azon atom-, hidrogén-, rakéta és másfajta fegyverekről, amelyekkel a Szov­jetunió rendelkezik. A szovjet kormány szilárdan hiszi, hogy ha az értekezlet résztvevői tekin­tetbe vennék a kölcsönös biztonság tör­vényes érdekeit és tartózkodnának a nem­zetközi feszültség s a kölcsönös gya­nakvás fokozására vezető akcióktól, ha őszintén törekednének a megegyezésre, a váratlan támadás veszélyének enyhíté­sére irányuló intézkedésekben való meg­egyezés teljesen lehetséges volna. A szovjet kormány hajlandó továbbra is minden erőfeszítést megtenni, hogy a gen­fi értekezlet tárgyalásain gyakorlati ered­ményeket érjenek el a váratlan támadás veszélyének, tehát az új háború veszé­lyének enyhítésére irányuló intézkedése­ket illetőleg. Hz NDK Néni Kamarájának ülése Berlin (ČTK) - Hétfőn, december 8-án délelőtt kezdődött Berlinben a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának második plenáris ülése. Dr. Johannes Dieckmann, a népi kamara elnöke bevezetőjében köszönetet mondott azokért a jókívánatokért, amelyeket a baráti álla­mok képviselői küldtek az NDK újonnan megválasztott legfelsőbb kép­viseleti szervei elnökségének. A napirend fő pontjához Ottó Grotewohl, az NDK miniszterelnöke szólt hozzá, aki beszámolt az NDK új kormányának összetételéről és a következő négy évre szőló munka­programjáról. Ottó Grotewohl hangsúlyozta, hogy a november 16-i választások ered­ményeit a békéért és a szocializmus győzelméért tartott manifesztáció­nak kell tekinteni. Ez a választás világosan elutasította a hidegháború nyugat-németországi híveinek politi­káját. A nyugat-berlini parlamenti választások eredménye Berlin (ČTK) — A nyugat-berlini parlament szeptember 7-i nem de­mokratikus választása során a Nyu­gatnémet Szociáldemokrata Párt ab­szolút többséget, 52,6 százalék sza­vazatot szerzett. A Kereszténydemok­rata Unió (Adenauer pártja) a sza­vazatok 37,7 százalékát kapta. A töb­bi pártok közül egyik sem tett szert a szavazatok 5 százalékára és ezért a parlamentben egyáltalán nem lesz­nek képviselve. A választási kampány és maga a választás Nyugat-Berlinben a Német­ország Szocialista Egységpártja elleni terror és összpontosított kampány jegyében folyt. Az utolsó három nap folyamán letartóztatták Németország Szocialista Egységpártjának 350 agi­tátorát. E terror ellenére a párt több mint 32 eaer szavazatot kapott, ami 2 százalékot tesz ki. A nyugat-berlini politikai helyzet­re jellemző, hogy a Szociáldemokrata Párt, amely eddig is többséggel ren­delkezett, közös kormánykoalíciót ala­kított a reakciós Kereszténydemokra­ta Unióval. Brandt főpolgármester, a szélső jobboldali szociáldemokraták egyike most is együtt akar basáskodni Adenauer pártjával. Az olasz kormány nehéz helyzete a parlamentben Á bizalmi szavazáson csupán nyolc szavazattöbbséget kapott Róma (ČTK) — Miután a képviselők többsége elutasította a felemelt benzinadó betartásáról kiadott kormányhatározatot, az olasz parlament­ben Fanfani miniszterelnök kívánságára vita alá bocsátották a kormány egész politikáját. A vitának jellegzetes vonása — amely szombat este a kormány iránti bizalmi szavazással ért véget — valamennyi párt egyér­telmű fellépése volt Fanfani ellen, kivéve a kereszténydemokraták és szociáldemokraták képviselőit, akik részt vesznek a kormányban. A vitában felszólalt Palmiro Tog­liatti, az Olasz Kommunista Párt fő­titkára is. Kijelentette, hogy a kor­mánynak a felemelt benzinadó kér­désében szenvedett veresége után, amely kérdés politikai jellegű volt — A PAKISZTÁNI HATÓSÁGOK az új ren­deletek egész sorát adták ki, amelyek célja a jelenlegi pakisztáni katonai rend­szer megszilárdítása. Az egyik rendelet betiltja a politikai jellegű gyűléseket és tüntetéseket. (ČTK) ANGOL REPÜLŐGÉPEK e napokban hevesen bombázták As-Sijar törzs te­lepülését Hadramaut északnyugati részé­ben. (ČTK) DE GAULLE francia miniszterelnök ötnapos algériai és szaharai körútjáról december 7-én este visszatért Párizsba. (ČTK) Az angol rendőrség brutalitása a béketüntetés résztvevőivel London (ČTK) — Az angol légierők ka­tonái és a rendőrség állatias durvasággal ütlegelte a béketüntetés résztvevőit, akik szombaton a Norfolk grófságban levő ra­kétatámaszpont építkezésén tiltakoztak az ellen, hogy hazájukat amerikai rakétatá­maszponttá alakítják át. A Sunday Dispatch tudósítójának jelen­tése szerint, amikor szombaton 150 tün­tető érkezett a támaszpontra, a rendőrök és katonák tüzoltófecskendőkből hatalmas vízsugarakkal árasztották el őket. A tün­tetők' azonban nem ijedtek meg, hanem a rakétatámaszpont épületeihez vonultak, ahol igyekeztek elérni a munkák beszün­tetését. A rendőrök és katonák azután a tün­tetőkre vetették magukat, ütlegelték őket és a frissen kiöntött vastag beton­rétegbe dobálták. A tudósító, aki szem­tanúja volt e tüntetésnek azt írja, hogy a rendőrök a tűntető nőket hajuknál fog­va vonszolták a földön s azután a be­tonba nyomták. Számos összevert és esz­méletlenül fekvő tüntetőt ezután a rend­A SILÓZÄS Oj MÓD­JA A MAGYAR ME­ZŐGAZDASÁGBAN. A Balaton vidéki Állami Gazdaságban bemutatták a nyilvá­nosságnak a slíózás új módját elkerített térségben. Ez az új módszer nem kíván nagy beruházást és silóznl minden évben lehet szükség szerint más telken. A kerí­téshez szükséges egy­szerű deszkák minden gazdaságban megtalál­hatók. Nem szükséges mély gödröket ásni. Nagy segítséget je­lent a silózásnál a lánctalpas traktorok munkája. Képünkön az új módszerű si­lózást látjuk. MTI fényképfelvétele.) őrök rendőrségi autókra raktak és el­szállítottak. A béketüntetők szervezői felkérik a parlament tagjait, hogy ebben az ügy­ben nyújtsanak be interpellációt. s amit más hasonló vereségek követ­tek — azonnal be kell adnia lemon­dását. Togliatti ezután az ország politikai helyzetét mérlegelve hangsúlyozta, hogy e helyzet jellegzetes vonása a reakció támadásának veszélye. Éle­sen bírálta a kormány külpolitikáját és emellett hangsúlyozta, hogy ez a politika semmivel sem különbözik ,a régi atlanti" irányvonaltól és nem járul hozzá a nemzetközi feszültség enyhítéséhez. A belpolitika a demok­ratikus szabadságjogok elnyomásán alapul. Egészen természetes, hogy a kormány ilyen módszereire a töme­gek ellenáliással és tiltakozással vá­laszolnak s egyre erélyesebben kö­vetelik a helyzet gyökeres megváltoz­tatását. Fanfani felszólalása után felvetették a bizalmi kérdést. Ezúttal nyilvánosan szavaztak és egy kereszténydemok­ratának sem engedélyezték, hogy pártelnöke ellen szavazzon, de így is csak nyolc szavazattöbbséget nyert. Jóllehet a kormány a parlamentben bizalmat kapott, a politikai megfi­gyelők a képviselőház vitáját Fanfa­ni és politikai irányvonala újabb nagy vereségének tartják. P. A .CSERENKOV, I. J. Tämm és I. M.' Frank szovjet tudósok, akiket ez idén a Nobel-díjjal tüntették ki, vasárnap Stock­holmba érkeztek, ahol svéd és külföldi újságírók részvételével sajtóértekezletet tartottak. (ČTK) AZ ENSZ-SZEL való együttműködés szovjet szövetségének küldöttsége e na­pokban érkezett vissza az USA-ból, ahol az amerikai kartársak meghívására két hetet töltöttek. Ott tartózkodásuk során kapcsolatot teremtettek az amerikai köz- t cllr l v é'™A ny e w „ (CT 15 ) vetelv'ľ ,'azonnaÍľ%zabľdon lbocs aát^ ADOLFO LÓPEZ MATEOS, Mexiko el MOSZKVÁBAN december 7-én hivata­losan jelentették, hogy a harmadik szov­jet mesterséges hold hordozó rakétája december 3-án a légkör sűrű rétegeibe jutva elégett. A rakéta a földet 2907-szer repülte körül és összesen mintegv 130 millió kilométernyi utat tett meg. (ČTK) AZ ATHÉNI AVIJI jelentése szerint az egységes baloldali Demokrata Párt (EDA) küldöttsége felkereste Kaleiasz igazság­ügyminisztert és tiltakozott Manolisz Gle­zosz nemzeti hős letartóztatása ellen kö­nöke fogadta a szovjet küldöttséget, amelynek vezetője P. P. Lobanov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Tanácsának elnöke. Az elnöknél folytatott beszélgetés során a szovjet-mexikói qaz­dasági és kulturális kapcsolatok tovább­fejlesztésének kérdéseivel foglalkoztak. (ČTK) A LENGYEL KORMÁNY kérésére a Szovjetunió kormánya elhatározta, hogy a délsarki Oasis szovjet tudományos tá­maszpontot teljes felszerelésével átenge­di a Lengyel Népköztársaságnak. (ČTK) A PAEŠÉ olasz lap athéni tudósítójának jelentése alapján hírt közölt arról, hogy Karamanlisz görög miniszterelnök és Ade­nauer nyugatnémet kancellár titkos egyezményt írtak alá német háborús bű­nösök szabadon bocsátásáról a görög­országi börtönökből. E titkos egyezményt Adenauer kancellár kívánságára kötötték meg, aki közölte Karamanlisszal, hogy a Görögország és a Német Szövetségi Köz­társasáq közötti gazdasági tárgyalások eredménye e kérdés elintézésétől füqq. (ČTK) CSOU EN-LAJ, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnöke szeptember 7-én fogadta az Algériai Köztársaság ideigle­nes kormányának küldöttségét, amely a Kínai Népköztársasáp kormányánsk meg­hívására jelenleg Kínában tartózkodik. (ČTK) A BONNI HADÜGYMINISZTÉRIUM hi­vatalos jelentése szerint a nyugat-német­országi hadihajó raj a legközelebbi na­pokban az oslói öböl térségében hadgya­korlatokat tart. (ČTK) KIM IR SZEN, a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság Minisztertanácsának el­nöke és a Kínában tartózkodó koreai kor­mányküldöttség további tagjai Csou En­lajnak, a Kínai Népköztársaság Államtaná­csa elnökének és más hivatalos személyi­ségeknek kíséretében december 7-én Wu Hanból visszatértek Pekingbe. (ČTK) A TIEN-CHUONG szaigoní lap jelentése szerint a dél-vietnami biztonsági szervek további állami alkalmazottakat tartóztattak le, akiket kommunista tevékenységgel vá­dolnak. Ba-xuyen tartományban négy ta­nárt és három hivatalnokot börtönbe ve­tettek. (ČTK) A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG prágai nagykövetsége az újságírók és a cseh­szlovák kereskedelem képviselői számára december 8-án bemutatót tartott azokból az élelmiszer- és konzervipari termékek­ből, amelyeket a ml közszükségleti cik­keinkért cserébe kapunk Magyarországtól. A hazánkban rendszeresen kapható külön­legességeken kívül, mint amilyen a magyar szalámi, a csabai kolbász, a májpástéto­mok — 30 további élelmiszer és' italfaj­tát mutattak be. JUJ SZÖ 3 * 1958. december 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom