Új Szó, 1958. december (11. évfolyam, 332-362.szám)

1958-12-16 / 347. szám, kedd

A CSKP KB üdvözlő távirata Lengyelország Kommunista Pártja megalapításának 40. évfordulójára ' Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának a következő táviratot küldte: „Drága Elvtársak! Csehszlovákia Kommunista Pártjának és hazánk egész dolgozó népének nevében harcos elvtársi üdvözleteinket és szívből jövő jókívánságainkat küldjük önöknek Lengyelország Kommunista Pártja megalapításának 40. évfordulója alkalmából. Csehszlovákia népe nagyra értékeli a lengyel kommunisták forradalmi tevékenységét, akik hazájuk munkásosztálya élén állottak a földbirtokosok és a burzsoázia uralmának megdöntéséért vívott harcban s nem lankadtak hősi magatartásukban sem. A Lengyel Munkáspárt, mely átvette Lengyelország Kommunista Párt­jának örökét, a Második világháború alatt a vezető erő szerepét töltötte be a lengyel népnek azon harcában, amelyet az országnak a hitleri meg­szállóktól való felszabadításáért és az új, népi demokratikus rend győ­zelméért folytatott. A lengyel nép Lengyelország felszabadítása után a párt vezetésével mélyreható forradalmi változásokat valósított meg, melyek alapján megkezdte a szocializmus építését. A munkásosztály vezető szerepe az ország életében még jobban meg­szilárdult, amikor a Lengyel Munkáspárt a marxizmus-leninizmus alap­jain egyesült a Lengyel Szocialista Párttal. Csehszlovákia dolgozó népét őszinte örömmel töltik el azok a sikerek, melyeket a Lengyel Népköztársaság testvéri népe ért és ér el hazája gazdasági s kulturális építésében. Meggyőződésünk, hogy a nemzeteink és pártjaink közötti testvéri kap­csolatok a proletár nemzetköziség szellemében továbbra is ki fognak bon­takozni, el fognak mélyülni. Erőnk teljéből hozzá fogunk járulni a Szov­jetunió vezette szocialista tábor egységének megszilárdításához, erőinek állandó növeléséhez, a jelenlegi revizionizmus bomlasztó törekvéseinek meghiúsításához, az amerikai és a nyugatnémet imperializmus háborús tervei ellen folytatott harchoz, a világbéke megőrzésihez és megszilár­dításához. Éljen a Lengyel Egyesült Munkáspárt! Éljen Csehszlovákia népének és a lengyel népnek barátsága! Éljen a Szovjetunió dicső Kommunista Pártja vezette nemzetközi for­radalmi munkásmozgalom! i Dicsőség a marxizmus-leninizmusnak!" A CSKP KB küldöttsége elutazott Lengyelország Kommunista Pártja megalapí­tása 40. évfordulójának ünnepségeire Ä Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására Varsóba utaztak Jirí Hendrych, a CSKP KB politikai irodájának tagja, a CSKP KB titkára és Drahomír Kol­der, a CSKP ostravai kerületi bizott­ságának vezető titkára, akik a CSKP KB küldöttségeként részt vesznek Lengyelország Kommunista Pártja megalapítása 40. évfordulójának ün­nepségein. rhÍRek • 0 December 13-án és 14-én Szencen já­rási gazdasági értekezletet tartottak. A szövetkezeti tagok, az állami gazdaság dolgozót és a többi mezőgazdasági dolgo­zók az elért eredményekről és a második ötéves tervben megszabott mezőgazdasági feladatokról tárgyaltak. A ROZSNYÓI VASÉRCBÁNYÁK decem­ber 15-én reggel teljesítették az évi ter­melési tervet. Az év végig még mintegy 13 ezer tonna ércet fejtenek terven felül. 0 Az erdei termények gyűjtése akciójá­nak keretében december 15-én Bratislavá­ban 4057 nyereményt sorsoltak ki. A fő­nyereményt, egy Škoda 440 személygép­kocsit a D 185 376 sz. sorsjegy nyerte, melyet a prešovi kerület bardejovi járá­sában adtak ki. A Jawa 175 motorkerék­párat a B 285 651 sz. sorsjegy nyerte a kassai kerületben és egy további mo­torkerékpárat a B 65 443 sz. a žilinai ke­rületben. Ezenkívül több mint 100 ezer korona értékű további 4054 nyereményt sorsoltak ki. MEGJELENT „A Csehszlovák Köztársa­ság éghajlati atlasza." Ez a maga nemé­ben első mű hazánkban a meteorológiai megfigyelők, valamint műszaki és tudo­mányos dolgozóink hosszú évek során vég­zett munkája eredményeinek feldolgozását tartalmazza. Az atlasz 89 térképen válto­zatos képet nyújt hazánk éghajlatáról. Az atlasz ára 500 korona. • A „Pomoscs politicseszkomu szamoobra­zovanyiju" című szovjet folyóirat 9. szá­mában megkezdte „A Szovjetunió Kommu­nista Pártjának története" c. új mű fe­jezeteinek käzlését. Az érdeklődök a fo­lyóirat egyes számait megrendelhetik az Orbis Lapterjesztő Vállalat szovjet-sajtó osztályán, Prága, XII., Stalinova 46. A fo­lyóirat ára példányonként 1.80 korona. • » • • ÜDVÖZLETEK az Új Szó tízéves jubileumára A Szlovák Nemzeti Tanács elnökének levele Tisztelt Elvtársak! Az Űj Szó, Szlovákia Kommunista Pártjának napilapja 1958. december 15-én emlékezik meg fennállásának 10. évfordulójáról. Ez az évforduló az egész szerkesztőség nagy ünnepe, Ebből az alkalomból szívélyes jó­kívánságaimat fejezem ki Önöknek. Kommunista sajtónk a párt programja megvalósításának, a szocializ­mus és a kommunizmus felépítésének erős fegyvere. A párt a sajtó köz­vetítésével érintkezik a tömegekkel, eszmeileg neveli őket és kibonta­koztatja széleskörű kezdeményezésüket. A XI. kongresszus a sajtó felada­tául tűzte ki, hogy emelje munkája színvonalát, pártosságát és esz­meiségét, kimondottan kommunista szellemben működjék. Magyar nem­zetiségű dolgozóink között az Üj Szó sikeresen teljesíti ezeket a fel­adatokat. Szliárd meggyőződésem, hogy továbbra is minden igyekezetükkel azon lesznek, hogy egész pártsajtónkkal vállvetve sikeresen folytassák mun­kásságukat. Elvtársi üdvözlettel: ĽUDOVÍT BENADA A Práca szerkesztőségének távirata Drága Elvtársak Szívből jövő jókívánságainkat fejezzük ki napilapjuk, mint a Cseh­szlovák Köztársaság magyar dolgozói napilapja megjelenésének 10. évfor­dulója alkalmából. Önök rendkívül fontos munkát végeznek a prole­tár nemzetköziség elmélyítése és a magyar dolgozóknak hazánk szociá­lista építésének befejezéséért vívott harcba való mozgósítása terén, öröm tölt el bennünket az önök munkájának örvendetes eredményei fe­lett és sok további sikert kívánunk önöknek. A Práca szerkesztősége, Bratislava. A Dolgozó Nő szerkesztőségének távirata Az Üj Szó fennállásának 10. évfordulója alkalmából fogadják harcos elv­társi .üdvözletünket. Kívánjuk, hogy az elkövetkező esztendőkben még nagyobb sikereket érjenek el országépítő munkájukban, továbbra is hat­hatósan hozzájáruljanak a szocializmus építésének befejezéséhez hazánk­ban. A Dolgozó Nő szerkesztősége. MMMM M> •> M M MM MM MMMMMM MM MMMMMMMMMMMMM MM M• MMMMMMM M •• ••••4 •••••••••••• M •• M > HHHMMMM M MMMMMMM MMM M-H­II Szovjetunió megnemtámadási szerződés megkötését javasolja a NATO és a Varsói Szerződés országai között A Szovjet kormány nyilatkozata a NATO küszöbönálló ülésezéséről (Folytatás az 1. oldalról)' dések megegyezési és tárgyalás út­ján valő elsimítása óhajának tekint­hetnénk? A NATO fennállása óta azonban még egyetlen egyszer sem tett ilyen kezdeményezést. Ellenkezőleg, a NATO tanácsának ülését rendszeresen mindig arra használják fel, hogy ellenségesen fogadják a nemzetközi feszültség enyhítésére, a lázas fegyverkezés megszüntetésére tett összes javas­latokat. Nem történt-e ez így, ami­kor a NATO például olyan kérdése­ket tárgyalt, mint a Szovjetuniónak a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében a csúcsértekezlet össze­hívására tett javaslata, vagy a NATO országok és a Varsói Szerző­dés tagjai közötti megnemtámadási egyezmény megkötésére tett javas­lata? Könnyen arra a következtetésre juthatunk, hogy a NATO-tagállamok kormányai kétarcú külpolitikát folytatnak. A vezető hatalmak kép­viselői az ENSZ talaján fennen hangoztatják békeszeretetüket, a lázas atomfegyverkezés beszünteté­sére, a magfegyverkísérletek leállí­tására és a háborús veszélyt enyhí­tő intézkedések jóváhagyására irá­nyuló igyekezetükről beszélnek. A NATO tanácsának ülésein, e szerve­zet katonai vezérkaraiban, a néma falak mögött azonban egészen más határozatokat hoznak. A tények igazolják, hogy éppen itt, a NATO szerveiben hozzák meg azokat a ha­tározatokat, amelyek e csoportosulás tagjainak nemzetközi ügyekben kö­vetett igazi politikai irányvonalát megszabják. NATO-körökben senki sem titkol­ja, hogy a küszöbönálló párizsi ülé­sén arról fognak tárgyalni, hogyan gyorsítják meg az amerikai rakéta­és atomtámaszpontok elhelyezését azon NATO-tagállamok területén, ahol még ilyen támaszpontok nin­csenek. A szovjet kormány szükségesnek tartja újra felhívni a figyelmet azokra a komoly következményekre, amelyeket a NATO nyugat-európai tagállamaiban az amerikai atom­és rakétatámaszpontok építésére szőtt tervek megvalósítása jelente­ne. A szovjet kormány már nem­egyszer kijelentette, hogy amennyi­ben agressziót kísérelnek meg a Szovjetunió és a vele szövetséges szocialista államok ellen, katonai szempontból szükséges lesz, hogy visszavágást mérjenek a NATO ra­kétaatomtámaszpontjaira. Bárhogyan is igyekeznek a NATO hívei megté­veszteni a nyugat-európai országok népeit azzal az állítással, hogy állí­tólag a NATO parancsnoksága az il­letékes kormányok beleegyezése nél­kül nem használhatná fel ezen ál­lamok területén elhelyezett rakéta­atomtámaszpontjait, tehát nem le­hetnek kitéve visszavágásnak. Ma már alig akadnak olyan naiv em­berek, akik elhinnék, hogy a NATO­ban vezető helyeken álló amerikai tábornokok várnának egyik vagy má­sik kormány beleegyezésére az il­lető állam területén elhelyezett tá­maszpontok felhasználásában, ha pa­rancsot kapnának a hadicselekmé­nyek megkezdésére. Ha józanul néz­zük a dolgot, el kell ismernünk, hogy azoknak az országoknak, me­lyek területüket amerikai rakéta­támaszpontok létesítésére kölcsö­nözték, a jövőben kevés lehetőségük lesz befolyásolni a rakéták kilövé­sét e támaszpontokról, mint ahogy a NATO európai államai sem paran­csolhatnak a területük fölött fedélze­tükön atom- és hidrogénbombával röpködő amerikai bombázógépeknek. Mindez azt bizon. "tja, hogy az eu­rópai államok amerikai rakéta-atom­támaszpontok területükön valő el­helyezésének megengedésével na­gyon nehéz helyzetet idéznek elő. A kanadai kormány is nem kevésbé vpszélyes helyzetbe dönti országát, mivel egyetértett azzal, hogy ame­rikai rakétaberendezések és atom­fegyver raktárak nagyszabású há­lózatát létesítsék kanadai területen. Különösen nagy veszély rejlik abban, hogy kilátásba helyezik atom­fegyverek szállítását elsősorban Nyugat-Németországnak. Vajon sze­met hunyhatnak-e a hitleri agresz­szorok támadásának kitett országok népei afölött, hogy vannak Nyu­gat-Néhnetországban olyan befolyá­sos erők, amelyek nem nyugodtak bele a második világháborúban el­szenvedett vereségükbe és vissza­vágást terveznek? Megfeledkezhet­nek-e arról, hogy az NSZK az egye­düli európai állam, mely területi igényekkel lép fel más európai or­szágokkal szemben? Nem tehetik ezt, mivel ez a politika: az európai népek kihívása, nem szólván arról, hogy maguknak a németeknek halá­los veszélyt jelent. A NATO tanácsának küszöbönálló ülésével kapcsolatban a „NATO úgy­nevezett balti parancsnoksága" megalakításának kérdése is felme­rült. Ez az NSZK és Dánia haditen­gerészetének koordinálását, ponto­sabban szólva Dán'ának a Nyugat­Németországban a NATO cégére alatt szőtt haditervek alá való ren­delését jelenti. A Szovjetunió éppen úgy, mint a Balti-tenger többi partmenti álla­ma, kénytelen felfigyelni a NATO eme háborús készülődéseire. Az NSZK-ra, Dániára és a többi jószág­ra hárul minden felelősség % Balti terület államai atomrakétákkal foly­tatott háborús előkészületek öveze­tébe való bevonásának lehetséges következményeiért. A nyugati hatalmak politikusai az utóbbi időben gyakran hangoztatják, hogy a NATO állítólag fokozatosan megszűnik kizáróan katonai tömb lenni és egyre inkább a részt vevő országok „egyenjogú politikai mű­ködésének" szervévé válik. E kije­lentések célja a, nagyközönség e tömb háborús előkészületeitől nyugtalaní­tott köreinek félrevezetése. A NATO tanácsának ülésén a gazdasági kérdésekről folytatandó vitának nyilvánvalóan az a célja, hogy azt a benyomást keltse: a NATO vezető képviselői talán tö­rődnek a kereskedelem, az ipar fej­lesztésével és a lakosság életszín­vonalának emelésével. A dolgok lé­nyegét illetően a nyugat-európai or­szágok tömbjének a többi európai országtól való elszigetelődése szük­ségképpen a NATO európai orszá­gainak az USÁ-tól való még nagyobb fokú függőségét kell előidéznie. Ä nyugateurópai országok sikeres gazdasági fejlődésének útja nem a többi európai országtól való el­szigeteltségükben, gazdaságuknak a lázas fegyverkezés szükségleteihez való alkalmazásában, hanem nagyszabású gazdasági és kereskedelmi kapcso­lataik általános európai alapon min­dennemű megkülönböztetés nélkül történő fejlesztésében van. A NATO Vezető körei azonban éppen ezt az utat teszik lehetetlenné a nyugat­európai országok előtt. Csak olyan emberek, akik szándé­kosan nem akarják szem előtt tar­tani a tényeket, s nem akarnak az ész szavára hallgatn., tagadhatják, hogy létezik egy másik és egyedül helyes út — az államok megérté­sének útja, az atombombák és ra­kéták gyártásában űzött jelenlegi verseny megszüntetése és az orszá­gok természetes békés kapcsolatai­nak megerősítése. Ez az emberiség fő útja, a béke útja. Nyitva áll minden álamférfi előtt. Ha tisztelet­ben tartják a béke érdekeit és tö­rődnek népük jólétével, ezen kell haladniuk. Éppen erre szólít fel a j Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság ; és a többi szocialista állam. A SZOVJET KORMÁNY A KÖVETKE­ZŐ JAVASLATOKAT TERJESZTI AZ ÉSZAKATLANTI TÖMB TAGÁLLA­MAINAK KORMÁNYA ELÉ. 1. A NATŐ-hoz és a Varsói Szerződés szervezetéhez tartozó államok további el­szigeteltsége és e két fő, egytflfessal szem­ben álló katonai csoportosulás fegyverke­zésének fokozása helyett kössenek egymás között megnemtámadási szerződést, mint azt a Varsói Szerződés tagállamai már hiva­talosan javasolták. E szerződés megkötése határtalanul jelentős tényező lenne a nem­zetközi kapcsolatokban és kétségtelenül kedvezően befolyásolná további fejlődésüket. 2. Egyre újabb és újabb országoknak és világrészeknek a lázas atom- és raké­tafegyverkezés övezetébe való bevonása he­lyett a közeljövőben a Lengyel Népköztár­saság kormányának javaslatai alapján, me­lyek sokban tekintetbe veszik a nyugati országokban kifejtett nézeteket, egyezzenek meg a közép-európai atom- és rakéta­fegyvermentes övezet létesítéséről. 3. Egyes államok más államok terüle­tén elhelyezett katonai támaszpontjai há­lózatának és fegyveres erőinek csoporto­sítása helyett — amit békeidőben nem tekinthetünk normális jelenségnek — kezdjék meg a NATO és a Varsói Szer­ződés államainak területén az idegen csa­patok létszámának megállapított korlátozá 1 sát, kezdetben akár kisebb terjedelemben, A szovjet kormány véleménye szerint ezek azok a fő gyakorlati intézkedések, melyek a NATO és a Varsói Szerződés tagállamainak megegyezése alapján a béta megerősítésének és a nemzetközi feszültség enyhítésének érdekében a közel jövőben megvalósulhatnának. Ez persze nem meríti ki az atomháború kirobbanása veszélyének tényleges enyhí­tésére teendő alapvető intézkedéseket. A nagyhatalmak megállapodása alapján lé­pések egész sorát kell tenni, elsősorban meg kell szüntetni az atom- és hidrogén­fegyverkísérleteket. A szovjet kormány Berlin kérdésének mielőbbi megoldását is szükségesnek tart­ja. Berlin idegen csapatok által való meg­szállása a nemzetközi feszültség komoly forrása. A berlini kérdés megoldására megfelelő alapúi szolgálhatna Nyugat­Berlin, mint ügyeit önállóan igazgató de­militarizált szabad városi statútumának ki­dolgozása. A szovjet kormány a kérdés­ben az USA, Nagy-Britannia, Franciaor­szág kormányainak november 22-én kül­dött jegyzékeiben közölte javaslatait. A Szovjetunió kormánya reméli, hogy felhívása visszhangra talál az Északatlanti Tömbbe bevont országok kormányainál. Kétségtelen, hogy az államok kapcsolatai­ban a békés egymás mellett élés elveinek győzelmét támogató minden lépés a né­pek általáson egyetértésére és támogatá­sára talál. A Szovjetunió külügyminisztériuma de­cember 13-án a megfelelő kísérőjegyzé­kekkel együtt az Északatlanti Tömb szer­vezete összes tagállamai: az USA, Nagy-Britannia, Franciaország, az NSZK Ka­nada, Olaszország Belgium, Holandia, Luxemburg, Dánia, Norvégia. Izland, Görög­ország, Törökország és Portugália kormá­nyainak elküldte a szovjet kormány a NA­TO-tanács küszöbönálló ülésével kapcso­latban közzétett nyilatkozatának szövegét. A kísérőjegyzékekben reményét fejezi kl, hogy az illetékes országok kormányai ko­molyan veszik a szovjet kormány nyilat­kozatában kifejtett nézeteket és figyel­mesen megtárgyalják a benne tartalma­zott javaslatokat. A szovjet kormány nyilatkozatának má­solatait a Szovjetunióval diplomáciai kap­csolatokat fenntartó országok kormányai­nak és az ENSZ többi tagállamai kormá­nyainak is elküldték. "22 3ZQ 2 * 1958. december 16.

Next

/
Oldalképek
Tartalom