Új Szó, 1958. december (11. évfolyam, 332-362.szám)

1958-12-15 / 346. szám, hétfő

A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség - pártunk tartaléké Jifi Hendrych elvtársnak, a CSKP KB politikai irodája tagjának, a CSKP KB küldöttsége vezetőjének beszéde a CS/SZIII. kongresszusán Elvtársak! A Párt Központi Bizottsága meg­bízta küldöttségünket, hogy kong­resszusuknak és közvetítésével a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség min­den tagjának s az egész csehszlovák ifjúságnak tolmácsolja Csehszlovákia Kommunista Pártjának szívélyes elv­társi üdvözleteit. Megbízást kaptunk továbbá arra, hogy tolmácsoljuk önöknek Antonín Novotný elvtársnak, a CSKP KB első titkárának, a köz­társaság elnökének forró üdvözleteit. Elvtársak, mindannyiuknak azt kí­vánjuk, hogy sikerrel és mind haté­konyabban járuljanak hozzá szocialis­ta hazánk felvirágoztatásához és hogy a kommunizmus képzett, ügyes, forradalmi elszántsággal és munka­hősiességgel áthatott építőivé válja­nak. Kongresszusuk teljesen helyesen irányítja munkáját erre a célra. A CSISZ Központi Bizottságának előkészületeiből és jelentéséből, ame­lyet ma megelégedéssel hallgattunk, kitűnik, hogy szövetségük életében a harmadik kongresszust nem tartják mindennapinak. Hiszen Csehszlovákia Kommunista Pártjának jelentőségtel­jes XI. kongresszusa után jöttek ösz­sze, amely korszakot nyitott a szo­cializmus építésében hazánkban - a szocialista építés befejezéséért folyó harc korszakát. Dolgozóink összpontosított felsora­kozása a párt vezetésével ezen nagy­szerű cél eléréséért a szocialista és kommunista építés hatalmas fejlesz­tésének oszthatatlan részét képezi a szocializmus egész táborában. Nemrégiben közöltük a Szovjetunió népgazdasága fejlesztése tervének ellenőrző számait a legközelebbi hét évre vonatkozólag, amelyeket a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa a jövő év január­jában fog negvitatni. Minket is büsz­keséggel tölt el, hogy 1965 után rö­videsen a Szovjetunió lesz a legna­gyobb, az első ipari nagyhatalom a világon. A szovjet nép befejezi a kommunizmusba való átmenet befe­jezéséért folyó harc anyagi alapjának építését. Az a határkő, amelyről a forradalmárok egész nemzedéke ál­modozott, a Szovjetunióban közvetlen, konkrét céllá válik. A gyors gazdasági fellendülés jel­lemző a népi Kínára és a népi de­mokrácia többi országaira is, amelyek a Szovjetunióval az élükön évről évre megszilárdítják és kibővítik a köl­csönös együttműködést az új elvtársi kapcsolatok alapján. Nehezen képzel­hető el nagyszerűbb távlat, mint amilyet a teljesen józan számítás nyújt, amely szerint legkésőbb 1965­ben a szocialista tábor ipara a világ ipari termelésének több mint a felét fogja szolgáltatni. Ki előtt nem lenne világos, hogy mindez mily sokat jelent a szocia­lizmus és kommunizmus végső győ­zelme a kapitalizmus és imperializ­mus veresége és a világbéke további megszilárdítása szempontjából. A szocializmus ezen sikerei és me­rész távlatai — mindez a szocialista tábor folyamatos erősödésének ered­ménye, amely tábor, élén a Szovjet­unióval, az elmúlt évek során képes volt meggátolni az imperialisták há­borús provokációit. Kommunista Pártunk XI. kongresz­szusa óta kb. fél év telt el. önök tudják, hogy a kongresszus határo­zatait fokozatosan dolgozzák fel- és váltják valóra. A legfontosabb fel­adatokat a párt a dolgozókkal meg­tárgyalja, előterjeszti őket megítélés és hozzászólás végett, tökéletesíti az egyes feladatok megoldását munká­saink, parasztjaink és dolgozó értel­miségünk tapasztalatai alapján. Éppen ezekben a napokban folynak teljes ütemben dolgozóink tanácsko­zásai, akik hozzászólnak a párt Köz­ponti Bizottságának javaslataihoz ab­ban az irányban, hogyan biztosítsák a .nép életszínvonalának emelését a további időszakban. A Központ; Bi­zottság levele az emberről való gon­doskodás új megnyilvánulása, külön figyelmet szentel a sokgyermekes családoknak és az ifjú nemzedék életfeltételei további javításának. A Központi Bizottság leveléről szóló vita dolgozóink növekvő fejlettségét tanúsítja és azt, hogy felelősen ké­pesek részt venni ügyeik irányításá­ban és igazgatásában. Ez abból is látható, hogy népünk elsősorban arra mutat rá, hogyan kell u jobb életért harcolni a termelésben, a munkater­melékenység fokozás'ával, hogyan kell többet, jobban és olcsóbban termelni. Népünk megérti hogy tőlünk és mun­kánktól függ, hogyan fogunk élni, milyen lesz életszínvonalunk. A XI. kongresszusnak volt szava ifjúságunk és egységes politikai szer­vezete, a Csehszlovák Ifjúsági Szö­vetség címére is. Hangsúlyoznunk kell, hogy a szö­vetség nem pihent babérain, hogy az ifjak megértették azokat a feladato­kat, amelyeket a CSKP XI. kongresz­szusa számukra kijelölt. Ma a szö­vetség harmadik kongresszusa hozzá­fog ahhoz, hogy tovább fejlessze az ifjúságra és a szövetségre váró fel­adatokat abban az irányban, hogyan fejezze be a szocializmus építését és hogy megmutassa, hogyan járul hozzá legjobban e feladatok teljesí­téséhez. Elvtársak, pártunk nem titkolja, hogy a XI. kongresszusból eredő feladatok rend­kívül igényesek. Nekünk azonban elég erőnk van arra, hogy teljesítsük őket. Vegyünk csak egy példát: r nők na­gyon jól tudják, hogy a csehszlovák iparnak már a második világháború előtt is jó neve és helyzete volt a világon. Ezt az ipart a burzsoázia uralma alatt tőbb mint fél évszá­zadon át építették. A felszabadított népi demokratikus Csehszlovákia dol­gozói azonban kommunista pártjuk vezetésével 10 év alatt háromszoro­sára növelték az ipari termelést a háború előtti állapothoz viszonyítva. És most, elvtársak feladatunkul tűz­zük ki, hogy további 7 év alatt ezt a háromszoros termelést még meg­kétszerezzük, vagyis 1965-ben hatszor annyit fogunk termelni, mint a cseh­szlovák ipar legnagyobb fellendülésé­nek éveiben a burzsoázia uralma alatt! Ezt a példát azért hozom fel, hogy szemléltetően kitűnjön, miképp nö­vekednek népünk erői, milyen a ter­melés szocialista üteme és hogy vi­lágosabban láthassuk, milyen a kom­munista termelési ütem, amelyet a szocialista építés befejezésének fo­lyamán fokozatosan be kell vezet­nünk, hogy azután folyamatosan át­mehessünk a kommunizmusba. Ebben az időszakban döntő szerepet fog Ezen az alapon a párt és az ifjú­sági szervezet között új kapcsolatok jönnek létre, amelyek kétségkívül fo­kozzák az egész ifjúság aktivitását a szocializmus építésében és kedve­zően befolyásolják majd a fiatal dol­gozók eszmei nevelését a kommuniz­mus szellemében. A párt Központi Bizottságának a Pártéletben e napokban közölt hatá­rozata részletesen foglalkozik azzal a kérdéssel, hogyan érvényesüljön az ifjúsági szövetség vezetése a párt részéről. Ezért csupán néhány alap­vető kérdést — a közvetlen vezetés, segítség lényegét érintem a káder­és ideológiai munkában. Önök is nagyon jól tudják, min akadt meg eddig leggyakrabban a CSISZ-szervezetek munkája. Nem a lendület és jóakarat hiányán, hanem azon, hogy a fiatal elvtársaknak nincs elég tapasztalatuk, hogyan dolgozza­nak üzemük, falvaik, vagy iskoláik feltételei között, esetleg azért, hogy nem tesznek kellő tekintélyre szert, amelv az ifjúság kezdeményezését alátámasztaná és érvényesítését elő­mozdítaná. A szervezet közvetlen vezetése a párt részéről itt nagy szerepet tölt be. Ezt a vezetést úgy értelmezzük, hogy az Ifjúsági Szövetség szervei és szervezetei mindennapi tevékenysé­güket az ugyanazon fokú párt- és pártszervezetek folyamatos vezetésé­vel fogják fejleszteni. A XI. kongresszusnak e kérdésben hozott határozata tehát nemcsak ah­hoz járul hozzá, hogy a szövetség még szorosabban felzárkózzék, ha­nem egyúttal ahhoz is, hogy a párt­szervezetek és szervek sokkal köte­lezőbben érezzék felelősségüket az ifjúsági szövetség tevékenységéért. A pártszervezetek és szervek most már nem szorítkoznak csupán arra, hogy a kommunista CSISZ-tagokkal foglalkozzanak, a szövetségi szerve­zeteket nemcsak az ő közvetítésük­kel fogják irányítani és segíteni. A pártszervezeteknek a szövetség munkájára vonatkozó határozatai most kötelező az egész szövetség szervezeteire és szerveire. A párt tehát konkrétan és gyakorlatilag fog­ja segíteni a CSISZ-tagokat felada­taik teljesítésében a helyszínei, ahol betölteni az ifjú nemzedék! Amint | é] nek é s dolqoznak s következete­látják, elvtársak, legfőbb ideje meg- se n ellenőrizni fogja munkájukat, kezdeni az elékészületet ezen jelen- Frpknpt o t„ t„, tos feladat teljesítésére. Ma már életünk egyetlen terén sem elégedhetünk meg azzal a mértékkel, ami eddig megfelelt. Munkánkat, kö­telességünket, feladatainkat arra a színvonalra kell emelnünk, amely a holnapnak, a kommunista jövőnek megfelel. Ez érvényes ifjúságunkra is, ez teljes mértékben érvényes a Cseh­szlovák Ifjúsági Szövetség működésé­re is, amely szövetséget pártunk tar­talékának tekintjük. Tudatában kell lennünk annak, — ha kellőképpen értékeljük is, mit végzett eddig if­júságunk — hogy az ifjúsági szövet­ség munkájának eddigi színvonala a jövőben már nem felel meg. A szö­vetség munkájában javulást kell el­érni. Ez megkívánja, hogy a szövetség még szorosabban felzárkózzék a párt mellé, hogy befolyását kibővítse és elmélyítse minden fiatal dolgozóra, hogy felelősséget érezzen arra az ifjúságra gyakorolt egységes eszmei befolyásért is, amely más társadalmi szervezetekben tömörült. Csakis így válik az Ifjúsági Szövetség a kommu­nista párt megbízhatóbb támaszává, mint eddig volt. Csehszlovákia Kommunista Pártja az ifjúsággal végzett munkáját kez­dettől fogva politikai munkája leg­fontosabb részének tartotta. Az ifjú­ságból már a burzsoá-republikában csehszlovák Komszomolt nevelt, a háború után harcolt az ifjúság erői­nek szétfórgácsolása ellen és kezde­ményezőként lépett fel az egységes ifjúsági szervezet, a CSISZ megala­kítása érdekében. Ez megfelelt az ifjú nemzedék neveléséért érzett fe­lelőssége tudatának. Az elkövetkező nagyon igényes idő­szakban, amikór az ifjúsági szövetség felelősséget érez az ifjú nemzedék kommunista neveléséért, a párt tu­datosítja, hogy egyúttal növekszenek az Ifjúsági Szövetség pártirányításá­nak igénye ; j S, Ezért a XI. kongresszus elfiatározta azon elv érvényesítését, hogy az ifjú­sági szövetséget és mindenfokú szer­vezetét a pártszervezetek és szer­vek közvetlen vezetése alá helyezi. Ezeknek az új kapcsolatoknak megfelel az, hogy az ifjúsági szö­vetség vezetői, ha nem is tagjai a pártnak, szükségszerint részt vegye­nek a párt taggyűlésein, "a pártbi­zottságok, pártcsoportok ülésein és megismerkedjenek a munkájukat érintő összes fontos határozatokkal. Nagy hiba volna azonban e ha­tékony segítséget úgy értelmezni, mintha az ifjúsági szövetségnek a kommunista párt szervezeti részévé kellene válnia. Erről nincsen szó. Az ifjúsági szövetség és szervezetei továbbra is teljesen önállóak. A pártszervek és szervezetek ezt az elvet szem előtt fogják tartani. Oda­hatnak, hogy a szövetség szervezetei önállóan oldják rrieg és teljesítsék feladataikat, konkrét feladatokat tűznek eléjük az ifjúsági szövetség felsőbb szerveinek határozataival összhangban. A szövetség felsőbb szervei továbbra is vezető helyzet­ben lesznek a többi szervezettel szemben úgy, ahogy ez megfelel a demokratikus centralizmus alapelvei­nek. Ez nem ellenkezik azzal a kö­vetelménnyel, hogy minden téren szilárduljon és bővüljön az ifjúsági szövetség és a kommunista párt esz­mei egysége és akcióinak egysége. A szövetségnek a párt által való köz­vetlen vezetése valamennyi fokon azt a célt követi, hogy növekedjék és erősödjék a CSISŽ-szervezetek kez­deményezése, hogy bátrabban érvé­nyesüljön egész életünkben, hogy ne maradjon félúton, hanem nagy igé­nyességgel és felelősséggel mindvé­gig megvalósítsa sikeres irányzatait. A párt a CSISZ-tagokat közvetlen irányítással bekapcsolja a fontos kérdések legszélesebb körének meg­oldásába, fokozza részvételüket a gazdaság irányításában és az állam igazgatásában, megtanítja a fiatalo­kat a közügyek irányítására és inté­zésére. A közvetlen irányítás oszthatatlan részét képezi a pártnak a káderkér­désekben nyújtott segítsége. Első­sorban a pártszervezetek fognak gondoskodni arról, hogy a szövet­ségben tevékenyen dolgozzanak az összes fiatal kommunisták. Ha a CSISZ-tagot felveszik a párt tagje­löltjei közé, ez nem jelenti azt, hogy az ifjúsági szövetségből távoznia kell. Ellenkezőleg, továbbra is és még felelősségteljesebben kell ott dolgoznia. A párt a fiatal kommu­nistáktól joggal megköveteli, hogy a szövetség legszorgalmasabb, leg­aktívabb tagjai és funkcionáriusai legyenek. Azt mondhatjuk, hogy a fiatal kommunistáknak ez elsőrendű >,pártfeladata. A pártszervezetek sokkal nagyobb gondot fognak szentelni a CSISZ­funkcionáriusok nevelésének általá­ban. Segíteni fogják őket gyakorlati munkájukban, politikailag fejlett te­hetséges embereket nevelnek belő­lük, akik később megerősítik Cseh­szlovákia Kommunista Pártjának so­rait. Nagy bizalom kinyilvánítása, elvtársak, ha ma a párt az ifjú­sági szövetséget új tagjai, fiatal vére fő forrásának, alapvető poli­tikai és erkölcsi iskolájának tartja. Az ifjúsági szövetség egész mun­kája alapjának azt a törekvést tart­juk, hogy megszilárduljon és rend­szeresen fejlődjék a fiatalok több­ségének pozitív viszonya a szocia­lizmus gondolataihoz, hogy ifjúsá­gunk elsajátítsa a kommunista taní­tás alapjait. Ezt csak akkor érjük el, ha az ifjúság nevelését teljesen a tudo­mányos világnézet, a marxizmus-le­ninizmus alapjaira helyezzük, ha az ifjúságot kifejezetten kommunista szellemben vezetjük. A párt erre a működési térre össz­pontosítja az ifjúsági szövetségnek nyújtott fő segítségét. Emellett azopban az esetek többségében nem segítene sokat, ha e nevelést olyan módszerekkel akarná megvalósítani, amelyek a pártbon jogosultak, mi­után megfelelnek a párttagok ideoló­giai színvonalának. A párt természetesen lehetővé te­szi, hogy az ifjúsági szövetség funk­cionáriusai és tagjai, akik már bi­zonyos ismeretekkel rendelkeznek, még nagyobb számban elsajátítsák a marxizmus-leninizmust a pártoktatás rendszerében. De a fiatalok többsé­ge számára mind a szövetségben, mind azon kívül az ifjúsági szövet­ségnek a párt segítségével olyan munkaformákat kell választani, ame­lyek az ifjúsághoz a leqközelebb áll­nak és a leghozzáférhetőbbek. A szociajizmus ügye iránti hűség ápolását és a kommunizmusra való nevelést azonban egy esetben sem, s főképp az ifjúságnál nem lehet csupán az oktatások, beszélgetések, előadások értelmében vett politikai nevelésként értelmezni. Az ifjúság nevelése a kommuniz­musra, ameiy már ma konkrét pers­pektíváját jelenti, a fiatal nemzedék sokoldalú formálását jelenti. S eb­ben látja pártunk a Csehszlovák If­júsági Szövetség legfontosabb külde­tését. Elvtársak, mit értünk azalatt, hogy a fiatal nemzedéket sokoldalúan nevelni és formálni kell a kommunizmus szá­mára? Ezen azt a céltudatos tö­rekvést értjük, hogy mindaz, amit ifjúságunk tesz, amivel foglalkozik, a fiatal nemzedéknek rendszeresen olyan jellembeli és erkölcsi vonáso­kat, olyan tulajdonságokat adjon, olyan érzéseket, olyan műveltséget és ügyességet adjon, amely megfelel a kommunizmus igényeinek. Amikor egész ifjúságunknak ért­hetően tudomására hozzuk, hogy mi­re törekszünk, hogy mi a kommu­nizmus, akkor nem kell félnünk at­tól, hogy fiataljaink többségének szí­vében nem lángol fel a ielkesedés iránta. Ez szilárd meggyőződésünk, mert nem lehet előttünk nagyobb Ä von­zóbb jövő, mint a kommunista tár­sadalom, amely nem ismeri az em­bernek ember által való kizsákmá­nyolását, amely korszerű, teljesen automatizált vállalatokkal és iparo­sított mezőgazdasággal rendelkezik, amely teljesen kielégíti a lakosság anyagi szükségleteit és lehetővé te­szi, hogy valóban kutluráltan éljenek a műveit, alkotó és önzetlen embe­rek valóban elvtársias társadalmá­ban. Az ilyen - a szó szoros értelmé­ben korszerű társadalmat senki szá­mára sem lehet egyszerűen előké­szíteni, kinyitni a kapukat és azt mondani: Tessék belépni! Mégpedig azért nem, mert a társadalom pillé­rei kiváló politikai, szakmabeli és erkölcsi tulajdonságokkal rendelke­ző emberek lesznek. Nagy művelt­ségű és ügyes emberek, akik a mun­kát életük fő szükségletének, becsü­letbeli ügyének tekintik, akik az al­kotó tevékenységet legsajátabb kül­detésüknek tartják és akik számára idegen rrftnden olyan törekvés, hogy hasznot húzzanak bárki más rová­sára, hogy meggazdagodjanak vagy lustálkodjanak, iiyen embereket nem lehet semmilyen tanfolyamon előké­szíteni, ilyen emberek csak saját jó­akaratukból jönnek létre. Ilyen em­berré csak az válhat, aki a kom­munista társadalmat segíti építeni és megalkotni. A kommunista társada­lom tagja csak annak alkotója le­het. És itt szeretnék megemlékezni az ifjúság veleszületett érzékéről az új dolgok iránt, a tudomány és tech­nika vívmányai iránt, amelyek ma túlhaladják a nagy romantikusok képzelő erejét, szeretnék megemlé­kezni a fiatalok ösztönös vágyáról, hogy elsajátítsák ezeket a dolgokat, uralják és ezáltal megváltoztassák a világot. Elvtársak, amikor ebből a szempontból mutatjuk meg az ifjú­ságnak a kommuniziíius távlatait, va­jon megállhatja-e helyét ehhez ha­sonlítva bármilyen elképzelés is, amely ezelőtt megmámorosította az ifjúság szívét és gondolatait? Az ifjúságnak egy másik, ugyan­csak jól ismert tulajdonsága a ter­mészetes forradalmisága, érzéke a kollektíva iránt, szenvedélyes viszo­nya azokhoz a dolgokhoz, amelyeket maga teremt, vagy amelyeknek meg­alkotásában részt vesz; olyan viszony ez, amely törhetetlen és emellett önzetlen hűséggé és hősiességgé nö­vekszik a művelődés és az alkotó te­vékenység iránti vágyban. Arról van tehát szó, hogy egész ifjúságunk elé még világosabb célo­kat tűzzünk, megismertessük vele mai életének helyes és magával ra­gadó értelmét. Mire képes az ifjúság, erre a tör­ténelemben már sok példánk van. Elég emlékeztetni a dicső lenini Komszomolra, amely nemrégen ün­nepelte áldozatkész forradalmi tevé­kenységének 40. évfordulóját. Ma azon távlatok benyomása alatt, ame­lyekről az SZKP XXI. kongresszusa fog tárgyalni, a Szovjetunióban a kommunista brigádok új, jelentős komszomolista mozgalma fejlődött ki, amely célul tűzte maga elé, hogy megtanuljanak kommunista módon élni és dolgozni. A mi ifjúságunknak is nagy része van abban, ami hazánkban a népi de­mokratikus köztársaság éveiben lét­rejött. A XI. pártkongresszus nagyra becsülte az ifjúság segítségét a fon­tos építkezéseken, az üzemekben, közlekedésben és falvakon végzett munkáját. Ma az ifjúsági szövetség feladata, elérje, hogy ifjúságunk túlnyomó többsége erejét és lendületét a kom­munista jövő szolgálatába állítsa. Meg kell magyaráznunk minden fia­tal embernek, hogy a kommunista jövőre nem várhatnak, mint valami ajándékra az idősebb nemzedék ré­szérői. Ellenkezőleg, kell, hogy a fia­talok minden tevékenységének ten­gelyét a szocializmus építésében való egyre öntudatosabb részvétel, a kom­munizmus építése nagyon igényes feladataira való sokoldalú felkészü­lés képezze. Pártunk jól tudja, hogy a fiatalok előtt gyakran mi homályosítja el a jövőbe való világos betekintést. Ez az a tény, hogy egyszerűen nem is­mernek más életet, más létfeltétele­ket mind azokat, amelyek ma nálunk léteznek. Hisz a mai legidősebb CSISZ-tag 1945-ben 13 éves volt, a mai húsz éves CSISZ-tag pedig hétéves. Ebből következik, hogy mai fiatalságunk nagyrészt nem is vehetett részt a kapitalizmus ellen, a népi demokrá­ciáért, a szocializmus alapjainak fel­építéséért vívott harcban. Azért, hogy ifjúságunk ne ismerje meg a tőkés kizsákmányolást, pártunknak bizony keményen kellett harcolnia. Az idősebb nemzedék kollektív harci tapasztalatait, amelyek forró viszonyt kovácsolnak és létesítenek a kivított vívmányokhoz, ifjúságunknak to­vábbra is még szorgalmasabban, az eddiginél még jobban át kell ad­ni. Hisz őszintén szólva, amikor a há­ború előtt a Komszomol tagjai vol­tunk, mindazt, ami hazánkban ma már megvalósult, elvtársak, a legfel­sőbb határának tartottuk, amit még megélhetünk. És mégis ez számunkra, a bur­zsoá köztársaság forradalmi ifjúsá­ga számára nagy, szédületes cél volt. Az idősebb elvtársak, a kom­munisták oldalán harcolt az ifjú­ság a tőkések ellen, segítette még­(Folytatás a 6. oldalon) ÜJ SZÖ 5 * 1958. december k

Next

/
Oldalképek
Tartalom